Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-28 / 306. szám

ELINDULT A MAXI-TAXI — JAVUL AZ ÉLELMISZER-ELLÁTÁS Visszatér az élet Bukarestbe Kezd az élet visszatérni Bukarestbe: kora délutáni összesítés szerint szerdán 1200 járművel utazhattak a fővárosiak, ami a ko­rábbi helyzetnek majdnem megfelelő képet mutat. A villamosok, autóbuszok, trolik nyolcvan százaléka közlekedik. Ugyancsak jó hír, hogy a maxi-taxi is szállít utasokat, kerülő utakon ugyan, de közlekedik. Ez a kis autóbusz a fővárosiak kedvelt közlekedési eszköze. A kereskedelmi helyzetben is „áttörést” jelentett a szerdai nap: van a boltokban kenyér, tej és tejtermék, árusítanak narancsot és citromot és egyes boltokban már kávé is kapható, ami éveken át Bukarestben ritkaságnak számított. A Nemzeti Megmentési Front tanácsa a lakossági ellátás biztosítására minden eszközt bevet: külön ellátási parancsnokságot hozott létre, amely azonnali intéz­kedéseket tesz a boltok árukészletének biztosítására. így 800 tonna húst és húskészítményt bocsát naponta a fővárosiak rendelkezésére, ami a korábbihoz, a napi 300 tonnához képest lényeges növekedést jelent. Étolaj-, vaj-, cukor-, liszt-, édesiparitermék- és gyümölcs- szállítmányok szinte váltják egymást Bukarestben. A kávéból 80 tonna mennyiséget vittek a főváros raktáraiba, a kávénak 400 lej körüli ára van. A korábbi években, amikor egyáltalán lehetett még kávét kapni, ára 200 körül volt. Viszont a kávéhiányos időszakban a kávé feketepiaci ára 1200 lejre ugrott. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsának szilárd elhatározása, hogy ellátja, biztosítja a lakossági szükségletet mindenből és letöri a feketepiacot. így jelent meg szerdán a kakaó, amely szintén hiánycikknek számított és a zugkereskedelemben drágán hozták forgalomba. Szerdán a kora délutáni órákig meglehetősen csendes volt a város. Délelőtt csak a külvárosból hallatszottak szórványos lövé­sek. A televízió ismét bemutatta a Ceausescu-per videofilmjét, amely kétségkívül nagy hatással van az ellenforradalmi erőkre, amelyek továbbra is rejtekhelyeiken tartózkodnak és csak az éjsza­kai órákban kezdenek akciókba. TÁMADÁS AZ ARADI FŐPOSTA ELLEN Hősök temetése A nehéz megpróbáltatásokat átélt Bukarestben kedden megkezdő­dött azoknak az ifjú hősöknek az elhantolása, akik életüket áldozták a gyűlöletes diktatúra ellen, a szabadságért és demokráciáért vívott harcban. A szertartás egy új temetőben történik, amelyet az ifjú hősök temetőjének neveznek. Kedden húsz fiatal hőst temettek el. A sírokat virágok, fenyőágak, karácsonyfadíszek borították el. A gyászolók a sírokhoz transzparansekkel vonultak, amelyeken ilyen feliratok voltak: „Békésen tüntettünk, a hóhérok megöl­tek ...” A kolozsvári vérengzések 24 áldozatát temették el szerdán a erdélyi városban. A diktatúraellenes felkelés napjaiban Kolozsvárott a Securitate orvlövészei több száz embert gyilkoltak meg. A 24 áldozatot háromezer ember kísérte utolsó útjára. A városban szerdán többnyire nyugalom volt, csupán a külterüle­teken voltak kisebb lövöldözések. Aradon a diktátor hívei szerdán támadást indítottak a főposta ellen. Emiatt a megyében megszakadt a telefon-összeköttetés. A hadsereg egységei figyelmeztették a lakosságot, hogy éjszaka ne közelítsék meg Nagyszebent, mert a Securitate bujkáló csoportjai tüzet nyitnak a város felé közeledőkre. Mint ismeretes, Nagyszeben Nicu Ceausescunak, a „conducator” fiának volt a „hűbérbirtoka”. Munkálkodjunk vállvetve a demokratikus Romániáért! Domokos Géza beszéde a televízóban A romániai Magyar Demokrata Szö­vetség ideiglenes intézőbizottsága részéről Domokos Géza a bukaresti televízióban román nyelven beszédet mondott. „Az ország magyar lakta megyéiben, városaiban és falvaiban most szerveződő romániai Magyar Demokrata Szövetség képviseletében szólok. Hiszem, hogy han­gom a forradalmi Románia magyar nem­zetiségű polgárainak hangja is. Kinyilvá­nítjuk, hogy magunkévá tesszük a Nem­zeti Megmentési Front Tanácsának — az államhatalom egyetlen törvényes szervé­nek — programját: politikai, gazdasági, kulturális és erkölcsi megújhodási céljai­val egyetértünk: feltétel nélkül támogat­juk a frissen kivívott szabadság, demokrá­cia és teljes nemzeti egyenjogúság védel­mében és megvalósításában kifejtett erő­feszítéseit —hangsúlyozta. A szétzúzott diktatúra, annyi ország- pusztító döntés mellett, súlyos zavarokat okozott nemzetiségi téren is. Különösen azóta, hogy Ceausescu nemzeti homoge- nizálási rögeszméje, elnemzetietlenítő, az asszimüációt sürgető brutális intézkedései állampolitikai szintre emelkedtek. Ennek következtében a Romániában élő magya­rok, németek, szerbek, zsidók, ukránok, szlovákok, törökök, tatárok egyre hátrá­nyosabb helyzetben érezték magukat, azt kellett tapasztalniuk nap mint nap, hogy veszélyben forog nemzeti identitásuk. S történt mindez egy olyan történelmi kor­ban, az ezredfordulón, amikor az etnikai sokszínűség elismerése és támogatása, a nemzeti tolerancia elve mind az Miami lét, mind a nemzeti együttműködés egyik ve­zérlő elve lett. Nem az oly gyakran emlege­tett nemzetiségi szűklátókörűség, önzés, szeparatizmus érdekében, hanem éppen ellenkezőleg. Azért, hogy a közös haza egysége, nemzeti méltósága és területi in­tegritása ne szenvedjen csorbát. Ha eddig nem tudtuk volna, a jövőre nézve meg kell tanulnunk mindnyájunk­nak: nem a nemzeti egyenlőség tisztelet­ben tartása jelent veszélyt a román nemze­ti érdekekre nézve, nem is annak az őszinte elismerése, hogy minden nemzeti, etnikai közösségnek szent és sérthetetlen joga dönteni saját életének és jövőjének kérdé­seiről—mondotta Domokos Géza.—El­lenkezőleg. A veszély e jogok megtagadá­sában, az alkotmányos garanciák semmi­be vevésében rejlik. Abban — ez irányú igyekezetében a Ceausescu-féle taktika mindent elkövetett — hogy a nemzeti ki­sebbségekkel, a magyarokkal a bizalmat­lanság, a gyanakvás légkörét alakítsa ki. így került sor a nemzetiségi iskolahálózat módszeres szétzilálására: a művelődési in­tézmények szakadatlan gyöngitésére, nemzeti jellegük megszüntetésére: az anyanyelv kiszorítására a közéletből, az állami adminisztráció és törvénykezés gyakorlatából. S végül, de nem utolsósor­ban, annak a szándéknak a kíméletlen ke­resztülvitelére, hogy a kisebbségek ne érintkezhessenek nemzeti kultúrájukkal. Amikor mindezeket ajogtiprásokat felso­rolom, egy percig sem felejtem el, hogy e jogok sértetlen biztosítása csak a társada­lom általános elvárásai, az alkotmányos román nemzeti érdekek figyelembevételé­vel érhető el. Meggyőződésem, hogy népforradal­munk, a Nemzeti Megmentési Front Ion Iliescu által meghirdetett programja me­rőben új alapokra—az annyiszor idézett, de oly cinikusan semmibe vett kölcsönös megismerés és bizalom, az építő tettek fundamentumára — helyezik Románia nemzeti politikáját is. Bizonyítani fogja ez is, hogy Románia újra Európának, a béke, a szívélyes együttműködés, a jószomszédi viszony kontinensének része lesz. Vállalja az európai demokratikus és humanista hagyományokat, amelyekre legjobb tör­ténelmi tradíciói, népi életének, sajátos szellemiségének kivételes vitalitása ser­kenti. Barátaim! Fogjunk össze, munkálkod? junk vállvetve egy új, szabad demokrati­kus Románia építésén! Nagy nehézség, • A Ceausescuék kivégzésének hírét követő ünnepi pillanatok egyike Bukarest­ben. A katona rózsát helyez a fegyver csövébe. (MTI-TELEFOTÓ) ÚJ ROMÁN KÜLÜGYMINISZTER. Sergiu Celacot nevezték ki Románia új külügyminiszterévé — jelentették be külföldi újságí­rók előtt szerdán Bukarestben tartott sajtóértekezletükön a Romá­nia Nemzeti Megmentési Frontjának vezetői. A Tanjug szerint líbiaiak is harcoltak Temesvárott Temesvárott a helyzet kiegyensúlyozott, s néhány napon belül teljesen visszatér a rendes kerékvágásba — közölte kedden Lórin Fortuna, az aznap hivatalosan is létrehozott Temesvári Demokrati­kus Front vezetője. Ez volt az első szervezett sajtótájékoztató a városban a felkelés kirobbanása óta. Fortuna kijelentette, hogy a hatvantagú helyi szervezet jó kapcso­latot tart fenn Bukaresttel, és saját programjának tekinti a Nemzeti Megmentési Front programját. A helyi szervezet főként románokból áü, de tagja egy szerb, két magyar és két német nemzetiségű felkelő is. A frontot támogatják az RKP volt tagjai is, akik most kiléptek a pártból. A romániai nép — mondotta — a szabadságért harcol, s ezt nem lehet központi irányítás nélkül megvalósítani. A Temesvári Demokratikus Front kedden este nem tudott pontos adatot közölni az áldozatokról. Becslések szerint négy-ötezren vesz­tették életüket, s mintegy hétezren megsebesültek. A városban a Securitaténak mintegy kétszáz tisztje volt. Közülük ötvenet elfog­tak, 25 átállt, négyet-ötöt megöltek,'s a többiek még szabadlábon vannak. A harcokban bevetették Ceausescu különleges kommandóit is. Ezek pontos létszáma nem ismeretes. Fortuna elmondta, hogy négy líbiai is részt vett a harcokban. Nem ismeretes, hogy ezek a fegyveresek Ceausescu zsoldosai voltak-e, vagy a líbiai kormány emberei — úja a Tanjug. A népek, nemzetiségek végleges megbékélése A Külügyminisztérium nyilatkozata a magyar—román viszony új alapokra helyezéséről A Külügyminisztérium nyi­latkozatot juttatott el szerdán a Magyar Távirati Irodához. Eb­ben hangsúlyozza: A Magyar Köztársaság Kül­ügyminisztériuma a kormány nevében, üdvözli a Romániai Magyarok Demokratikus Szö­vetségének megalakulását, és azt, hogy a szervezet a romániai magyarság közképviseletét és érdekvédelmét tekinti feladatá­nak. Támogatja a szövetség de­cember 26-ai kiáltványában foglalt alapelvek és célok romá­niai megvalósítását, és kész en­nek érdekében együttműködni az új román vezetéssel, a szövet­séggel és valamennyi demokra­tikus romániai tényezővel. A Magyar Köztársaság Kül­ügyminisztériuma úgy értékeli, hogy Románia népeinek most zajló forradalma, a 70 éven át mesterségesen is szított szem­benállás után, történelmi lehe­tőséget kínál arra, hogy a nem­zetiségek, köztük a magyarság érdekei Romániában minden területen kifejezésre jussanak és törvényes garanciák mellett ér­vényesüljenek. Hangsúlyozza, hogy a nemzetiségi, kisebbségi jogok érvényesítésének feltéte­leit Romániában csak egy átfo­gó, demokratikus kibontako­zás teremtheti meg, miután az alapvető emberi-állampolgári jogok és a nemzetiségi jogok érvényesülése egymástól elvá­laszthatatlan. A Magyar Köztársaság kor­mánya messzemenően támo­gatja a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének kiáltványában kifejtett állás­pontot, miszerint a nemzetiségi kérdés megnyugtató megoldása az önrendelkezési jog széles kö­rű alkalmazásával és intézmé­nyes kereteinek kiépítésével biztosítható. Hangsúlyozza, hogy a magyarság sorsának rendezését Románia területi in­tegritásának, szuverenitásának tiszteletben tartása mellett lehet érdemben elősegíteni. A magyar kormány megerő-. siti az eddig többször kinyilvá­nított szándékát, hogy síkra- száll a magyar—román viszony új alapokon történő rendezésé­ért, fejlesztéséért. E törekvésé­ben a romániai magyarság sor­sáért érzett felelősségét a maga számára más érdekeknek alá nem rendelhető elvnek tekinti. A magyar—román kapcsola­tok alakulása elválaszthatatlan a kollektív és egyéni nemzetisé­gi jogok érvényesülésétől. Ma­gyar részről azon kívánunk munkálkodni, hogy a Románi­ában élő magyarság a két nép, a két ország közeledésének, ba­ráti együttműködésének meg­határozó, aktív részese legyen. (MTI) Tőkés László egységre szólít Tőkés László karácsony előtt el­mondott beszédét sugározta a ro­mán televízió. A felvételt a szilágy- menyői templomban készítették. Tőkés László szólt arról: nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy be­szélhet a szabad román televízió­ban. Kifejezésre juttatta, hogy mélységesen gyászolja azokat, akik életüket ádozták a szabadsá­gért. Méltatta a hős román népet, amely kivívta győzelmét. „Az a tény, hogy engem beválasztottak a Nemzeti Megmentési Front Taná­csába, annak a bizonyítéka, hogy Romániában megkezdődött a de­mokratikus fejlődés és ebben a fo­lyamatban nekünk is helyünk van az új élet kiépítésében. A legna­gyobb öröm akkor ért, amikor de­cember 16-án Temesváron este a templom köré gyűltek híveim mel­lett a románok százai, hogy közö­sen emeljék fel szavukat és tiltako­zásukat a diktatúra ellen.” Végezetül egységre szólított fel, hangsúlyozva, hogy Románia ma­gyar lakossága teljes mértékben tá­mogatja az ország új vezető szervé­nek tevékenységét, nemes törekvé­seit.-------------------------------------- Hs --------------------------------------­O ltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti: A Ceausescu-diktatúra megdöntésével egyre-másra derül fény azokra a hazugságokra és becstelenségekre, amelyeket a népelnyomó rendszer alkalmazott. „Hazugság és igazság” címmel az Adevarul című bukaresti lapban Kincses Előd ma­rosvásárhelyi ügyvéd leplezi le a Tőkés-ügy hazugságait. A kilakoltatás végrehajtá­sánál még a polgárjogi eljá­rási alapszabályokat sem vették figyelembe. Ezek sze­rint ugyanis a felperesnek mindennemű perben „sze­mélyi igazolással” kell ren­delkeznie. A püspök nem képviselheti a református egyházkerületet a bírósági fórumok előtt egymagában, hanem csakis a főkurátorral együtt. A nagyváradi bíró­ság az 1989. októberében kelt 7190/20 számú polgári ítéletében idézi ezeket az elő­írásokat, de azt a következ­tetést vonja le, hogy a püs­pök egymagában is képvi­selheti a református egyház- kerületet a bírósági fórumok előtt. A Temes megyei tör­vényszéken az ítélethirdetést követően — 1989. novem­ber 14-én — beadványt nyújtottak be, amelyben Bá­nyai Edit főkurátor-helyet- tes kijelenti, egyetért Tőkés László lelkész kilakoltatásá­val. A temesvári parókia nem­csak hogy nem kérte Tőkés László kilakoltatását a papi lakból, hanem mint „a tulaj­donjog alanya” beadványt írt a lelkész érdekében. A fellebbezési fórum előtt elhangzott, hogy a kilakol­tatást elvben a parókia köz­vetlenül felettes szerve, az aradi református esperesség kérhette volna és nem a köz­ponti szerv, vagyis a nagy­váradi református egyház- kerület. Természetesen ezt az indokot is elutasították. A lelkész terhes feleségét nem perelték be, ellene tehát nem is volt kilakoltatási jog­cím. A kilakoltatási végzés végrehajtását azonban meg­indították ellene is, a lelkész­nek küldött felszólítással együtt pedig nem továbbí­tották a polgári végzés teljes szövegét, megszegve a pol­gárjogi eljárás előírásait. íme, a törvénytelenségek egész sorát törvényes bíró­sági végzésnek minősítették. Joggal tesszük fel a kérdést: hogyan történhetett meg, hogy az ügyben nyilatkozó öt biró kivétel nélkül törvé­nyesnek és megengedhető­nek tartotta a cselekményt? Ennek magyarázata a bírás­kodás felépítésében és an­nak pártirányításában rej­lik. Úgy hiszem, a legfőbb ügyészségnek felül kell vizs­gálnia a nagyváradi bíróság 9001/1989. számú ügyiratát. Szükség van a letűnt rend­szerre jellemző igazságtalan­ságok orvoslására” — írja cikkében Tőkés László vé­dője. sok munka, áldozatvállalás vár ránk, de — románok és nem románok — együtt győzni fogunk. Véghez visszük, amit a tör­ténelem ránk szabott” — mondotta Do­mokos Géza, aki tagja a Nemzeti Meg­mentés Front Tanácsának is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom