Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-28 / 306. szám

2 ® PETŐFI NÉPE 9 1989. december 28. Eltemették a kondukátort és nejét A belgrádi rádió — helyszíni tudósítójának jelentése alapján — szer­dán jelentette, hogy egy Bukarest melletti temetőben eltemették a kivég­zett Ceausescu házaspárt. A jelentés csak annyi részletet közölt, hogy ugyanebben a temetőben nyugszik a bukaresti harcok sok áldozata is. A belgrádi rádió hírét egyedül az AFP francia hírügynökség ismertette, a többi nagy távirati iroda nem erősítette meg a hirt. IA bukaresti rádió szerdán bejelentette, hogy a város korábban minden zártnak nyilvánított utcáját — köztük a diktátor „személyes sugárútjá­nak” nevezett Victoria (Győzelem) utat — megnyitnak a közforgalom előtt. Az oktatási minisztérium szerdán úgy döntött, hogy az általános és középiskolákban január 19-éig, a felsőfokú oktatási intézményekben pedig január 14-éig meghosszabbítják a téli tanítási szünetet. A Nemzeti Megmentés Frontjának Tanácsa szerdán eltörölte a ma­gánszemélyek által az országba behozott árucikkekre eddig kivetett vá­mot. Továbbra sem lehet Romániába bevinni lőfegyvereket, lőszereket, robbanó- és sugárveszélyes anyagokat, kábítószereket és mérgező anya­gokat. Vámmentesek a segélyszállítmányok és adományok, ha a feladó a román államot, vagy más román jogi személyt nevez meg címzettként. A bukaresti rádió ugyancsak szerdán közölte, hogy a víz az egész ország területén iható, a vízminőséget óránként ellenőrzik. Mi lesz a hazatérő miniszterelnök-helyettessel? Isztambulból kedden hajóval haza­indult Romániába Gheorghe Oprea, a kivégzett román diktátor első miniszterelnök-helyettese, aki a forra­dalom idején Törökországban tárgyalt. Nagy felzúdulást váltott ki ott adott sajtónyilatkozata, amelyben azt állítot­ta, hogy a temesvári megmozdulások leverése során csak egy tucat ember halhatott meg. A Ceausescu-kormányzatban a „kö­zönséges” miniszterelnök-helyettese­ken túl három első miniszterelnök­helyettes is volt: Opreán kívül ilyen tisztséget töltött be Elena Ceausescu is. Az isztambuli román konzulátus nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy Bukarestben milyen sors vár Op- reára. Azt azonban biztosra veszik, hogy azonnal letartóztatják, amint ha­zaér. Jelentést kell tennie a Nemzeti Megmentés Frontjának, s új kormá­nyunknak — mondotta az ankarai nagykövetség tisztségviselője, aki egyúttal hűségnyilatkozatot tett az új forradalmi vezetés mellett. A román nemzeti megmentési tanács ülése Szerdán Bukarestben, a külügy­minisztérium épületében megtar­totta első plenáris ülését a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa. Az or­szág legfelső hatalmi szervének szá­mító tanács 36 tagja elemezte Ro­mánia jelenlegi helyzetét, véleményt cserélt a kiépítendő új hatalmi struktúrákról és megvitatta a gaz­dasági helyzetét. Ion Iliescu, a megmentési front tanácsának elnöke rövid, rögtön­zött beszédében hangsúlyozta, Ro­mániában végérvényesen elmúltak azok az idők, amikor az életet felül­ről irányították, és ezért most új hatalmi struktúrákra van szükség. Iliescu aláhúzta, hogy az országban kialakult mélységes válság vezetett társadalmi robbanáshoz. Szerinte a román forradalom abban különbö­zik a Közép-Európában lezajlot­taktól, hogy itt a folyamat a kom­munista párton kívül megy végbe. Egyes források szerint a délután véget ért tanácskozáson Sergiu Ce- lak személyében kinevezték a ro­mán kormány külügyminiszterét. Sergiu Celak nem volt tagja a Nem­zeti Megmentési Front Tanácsá­nak, és eddig egy kiadóhivatalban szerkesztőként dolgozott. Dumitru Mazilu, a tanács helyet­tes elnöke az ülés befejeztével a Reuter hírügynökségnek adott nyi­latkozatában megerősítette, hogy áprilisban szabad választásokat tartanak. A Nicolae Ceausescu és felesége, Elena fölött tartott gyorsí­tott bírósági eljárást a kialakult helyzet diktálta szükségszerűséggel indokolta, és kifejtette, hogy a bo­nyolult helyzethez képest az eljárás korrektnek mondható. Mazilu korábban Romániát az ENSZ emberi jogi bizottságában képviselte. Négy évvel ezelőtt tar­tóztatták le, amiért az ENSZ-ben lesújtó képet rajzolt az emberi jo­gok tekintetében Romániában ki­alakult helyzetről. Mazilu feleségé­vel és fiával együtt a forradalom első napján szabadult fogságából. Argentína és Chile > * „i Jsßiistaertß \ az új román kormányt Az argentin és a chilei kormány szerdán hivatalosan elismerte a Ion Iliescu vezette román Nemzeti Megmentés Frontját. Az argentin kormány annak az óhajának adott hangot hivatalos közleményében, hogy Romániában demokratikus és pluralista társa­dalmi modellt honosítsanak meg és tartsák meg az 1990 áprilisára kiírt választásokat. Augusto Pinochet tábornok- elnök kormánya is elismerte az új román kormányt. Megfigyelők em­lékeztetnek arra, hogy Románia volt az egyetlen a Varsói Szerződés tagállamai közül, amelyik 1973- ban, Pinochet puccsal történt hata­lomra jutása után nem szakitotta meg diplomáciai viszonyát Pino­chet Chiléjével. BANKBETÉTZÁROLÁS SVÁJCBAN A svájci rendőri ügyek szövetségi hivatala elővigyázatosságból elrendelte a svájci bankokban elhelyezett valamennyi román folyószámla zárolását — erősítette meg a berni igazságügyi minisztérium. A svájci hatóságok ezzel eleget tettek Moritz Leuenbergcr szociáldemokrata képviselő kérelmének, aki jogászként, a száműzetés­ben élő románok megbízásából jár el az ügyben. A román emigránsok körében úgy hírlik, hogy Nicolae Ceausescu mintegy 400 millió dollárnyi értéket, zömében aranyat, helyezett el Svájcban, Leuenberger szerint még a legutóbbi hetekben is szállítottak aranyat Svájcba, illetve Iránba. (A teheráni központi bank igazgatója cáfolta az állítást.) Félő, hogy a Ceausescu-rokonság külföldön élő tagjai megpróbálnak hozzájutni a számlákhoz, amelyeket állítólag zömmel a Schweizerische Kreditanstaltnál és a Schweizerische Bankgesellschaftnál vezetnek. A zárolás ellen a bankok, illetve a számlák tulajdonosai tíz napon belül fellebbe­zést nyújthatnak be a bírósághoz. Ahhoz, hogy az új román kormány hozzájuthasson a Ceausescu révén külföldre juttatott javakhoz, berni követségének hivatalos jogse­gélykérelmet kell benyújtania a svájci hatóságokhoz. TITKOS ALAGUTAK. A Securítate által használt bukaresti titkos alagúthálózatról készített összefoglalót az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítója. Az alagutak-egy..részét- tudták ^feltérképezni az új, román hatóságok. A román rádió adásaiban folyamatosan ismertetTaz újabb föld alatti, folyosók felfedezését. Egyben felhívást intézett a labirintus tervezőihez, hogy segítsenek a több kilométer hosszú folyosók feltárásában. A bonyolult föld alatti csatornák a titkosrendőrség fegyverbázisai is voltak. Egyes folyósok a bukott diktátor palotáját kötötték össze hivata­los épületekkel, mások megerősített házakba, vagy a város stratégiai pontjaihoz vezettek. Az ezekből nyíló ajtókon tűnhettek elő váratlanul a titkosrendőrök, ezáltal is terrorizálva a lakosságot. Azok az ajtók, amelyek a metró állomásaihoz vezettek, olyan jól voltak álcázva, hogy az utasok észre sem vették azokat. A hálózatot úgy épitették, hogy Ceausescu ezen keresztül is elmenekül­hessen. Bizonyos, téves információk ellenére azonban a zsarnokot nem itt fogták el, hanem Bukaresttől mintegy száz kilométerre, közúton. A katonák eddig mintegy ötven olyan megerősített házat fedeztek fel, amelyek alatt alagút húzódik. Ezekből az épületekből vették géppuska­tűz alá a tömeget a Securítate ügynökei, utána pedig büntetlenül eltűntek a föld alatt. A csatornákat — hogy az építkezést titokban tartsák — rendszeresen váltott brigádokkal ásatták ki. A hálózat léte nyugtalanítja a hatóságokat, mivel attól félnek, hogy a rettegett titkosrendőrség maradék csoportjai befészkelik megukat a még fel nem derített föld alatti folyosókba. Kulcskérdés a raktáraik elfoglalása Magyar katonai szakértő a Securítate esélyeiről Mire képezték ki a Securitatét, milyen fegyverek­kel rendelkeznek tagjaik? — erről kérdezte az MTI munkatársa Kőszegvári Tibor ezredest, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanszékvezető egyetemi tanárát, aki 25 éve foglalkozik a diverzió és a geril­laharc témakörével. Az ezredes a jelenlegi romániai helyzetet katonai szempontból leginkább a libanoni városokban fo­lyó csatározásokhoz, illetve a Dél-Amerikában időről időre kiújuló gerillaharcokhoz hasonlította. Mint elmondotta, a Securítate egységeit főképpen a fontos állami és pártvezetők személyes védelmé­re, illetve a legfontosabb állami, párt- és biztonsági objektumok védelmére képezték ki. Tagjainak ki­választásában az állóképesség és az egyéni elszánt­ság volt a fő szempont. Emellett a vezérhez, azaz Ceausescuhoz való feltétlen hűség is követelmény­ként szerepelt. Fegyverzetük, felszereltségük is lé­nyegesen jobb, mint a hadsereg alakulataié. Mint­hogy a hadsereg alakulatait kötelékben folytatott harcra képezték ki, a Securítate tagjai a városi harc körülményei között 11 gyorsabb mozgásukkal, szí­vósságukkal — számbeli fölény ellensúlyozására is képesek. Emellett tagjai a hadsereg egységeinél jobb helyismerettel is rendelkeznek. A Securitatén belül külön szervezeti egységet jelentenek a terro­ristaellenes kiképzésben részesített alegységek, amelyek összesen 2000 főből állhatnak. Ez a speci­ális terrorista-ellenes egység S kommandó — a Securítate legszívósabb embereiből áll. Tagjai a Securitatén belül is különlegesen kiképzettnek szá­mítanak, és a lehető legmodernebb fegyverzettel és felszereléssel rendelkeznek, amelyeket kitűnően tudnak alkalmazni a gerillaharc során. Megtaní­tották őket arra is, hogy nehéz körülmények kö­zött, hosszú ideig harcoljanak, akár alegységeiktől elzárva, kis csoportokban is. A városi harc legkülönbözőbb formáit is elsajá­tították. így a magas épületek között, s a kommu­nális csatornákban folytatott harc fortélyait szin­tén ismerik. A híradások során nemegyszer hall­juk, hogy hadállásukat régi temetőkben építik ki, ahol a tágas kripták és a szilárd márványépítmé­nyek kedvelő körülményeket teremtenek a gerilla­harchoz. Az ezredes szerint számítani lehet arra, hogy a Securítate egységei megkísérlik a városokból való kitörést. Ez a harcok elhúzódását eredményezheti, mivel a szervezet tagjait megtanították arra, hogy a külvilágtól elzárt körülmények között, például a hegyekben, erdőkben hogyan lehet élelmet besze­rezni és elszigetelten harcolni. A helyzeten jelentős mértékben változtathatna, ha a román hadsereg kezére jutnának a Securitatét ellátó raktárak. Ez a harcok jelentős lerövidítését eredményezhetné. A Securítate számára talán az egyetlen menekülési lehetőséget a Fekete-tenger jelenti, ez azonban csak kevéssé valószínű. Nagyon sok függ most attól, hogy Ceuausescu halála köz­vetlenül miképpen hatott a Securítate alegységei­nek parancsnokaira, és azok hogyan ítélik meg csoportjaik helyzetét — mondotta végezetül Kő­szegvári Tibor ezredes. (MTI) A VÁDLÓ ÉS A VÁDLOTTAK PÁRBESZÉDÉBŐL 0 0 I On kifosztotta a népet... I BUKAREST Nicolae Ceausescunak és feleségének perében a román televízió által sugárzott videofelvétel-részlet szerint a következő szóváltás hangzott el a vád képviselője és a vádlott között: CEAUSESCU: A Nagy Nemzetgyű­lésen kívül semmilyen más bíróságot nem ismerek el. Ez államcsíny. VÁDLÓ: Ön az alkotmány alapján áll bíróság előtt. Ez most nem az az idő, amikor kioktathat minket. Tudjuk, mit kell tennünk és ismerjük a törvényeket. CEAUSESCU: Egyetlen kérdésére sem felelek. VÁDLÓ: A vádlottnak és feleségé­nek drága ruhái voltak, pazar fogadáso­kat adtak, míg a népnek csak 200 gramm felvágottja volt, amelyhez csak a személyi igazolvány felmutatásával ju­tott hozzá. Ön kifosztotta a népet és most tagadja ezt. Nem akat beszélni, gyáva. Mindent tudunk. Tisztelt bíró­ság, Nicolae és Elena Ceausescu bíróság előtt áll, mert olyan bűnöket követtek el, amelyek összeegyeztethetetlenek az emberi jogokkal, a nép ellen léptek fel. Az elkövetett bűnökért és az áldozato­kért halálbüntetést követelek.« CEAUSESCU: Csak a Nagy Nem­zetgyűlés előtt válaszolok. Nem foga­dóméi a vádakat. Nem írok alá semmit. VÁDLÓ: ön ismeri az ország helyze­tét. Nincs orvosság, élelmiszer, villany és fűtés. Ki rendelte el a temesvári népir­tást? Ki rendelte el, hogy a bukaresti tö­megre lőjenek? Még most is lőnek ártat­lan emberekre. Kik azok a fanatikusok, akik lőnek? CEAUSESCU: Nem válaszolok. Nem lőnek a (Köztársaság-)téren. Sen­kit sem öltek meg. VÁDLÓ: Ma már több mint 64 ezer halott van a városokban. Ön nyomorba döntötte a népet. A tanult emberek, iga­zi tudósok elhagyták az országot, hogy elmeneküljenek Ön elől. Kik azok a kül­földi zsoldosok, akik lőnek? Ki hozta őket ide? ELENA: Ez provokáció. CEAUSESCU: Nem vagyok hajlan­dó válaszojmerre a kérdésre. VÁDLÓ: Ő (Elena) a beszédesebb. ELENA: Igen. VÁDLÓ: íme az analfabéta tudós, aki se beszélni, se olvasni nem tud. ELENA: Kíváncsi vagyok, mit szól­nának ehhez kollégáim, ennek az or­szágnak az értelmiségijei. VÁDLÓ: Melyek azok az okok, ame­lyek megakadályozzák Önt abban, hogy beszéljen? CEAUSESCU: Csak a Nagy Nem- 3etgyűlés<é&<a^nuinkásQS£táiyielőtt be­szélek. Csak a1 munkásosztályt ismerem ej,, Nem,yájaszpjpjc^z pjcjff, az állam­csíny előtt. Önök hozták a zsoldosokat. Senki sem ismeri el Önöket ebben az or­szágban, ezért harcol a nép még mindig. (A Tanjug ezen a helyen csak tartalmi­lag ismerteti Ceausescu szavait, ame­lyekkel külföldi hírszerző ügynöksége­ket azzal vádol, hogy az ország destabi- lizálása érdekében, a függetlensége és szuverenitása elleni harc céljával be­avatkozna^ Románia belügyeibe.) VÁDLÓ: Miért harcol a nép? CEAUSESCU: A nép a függetlensé­gért és a nemzeti szuverenitásért harcol. VÁDLÓ: Azt mondta, hogy az ál­lamcsínyt külföldi ügynökök hajtották végre. CEAUSESCU: Én, mint egyszerű ál­lampolgár, abban a reményben, hogy önök egy nap megmondják az igazsá­11 I VÁDLÓ: Tudatában van annak, hogy Önöket mindkettőjüket megfosz­tották valamennyi állami és kormány- tisztségüktől? MINDKETTEN: Igen. VÁDLÓ: Tudják, hogy a kormányt feloszlatták? CEAUSESCU: Önöknek tisztelniük kell a törvényeket. Én Románia elnöke vagyok és a fegyveres erők főparancs­noka. Nem kérek semmit, egyszerű ál­lampolgár vagyok. VÁDLÓ: Egyszerű állampolgár vagy elpök? CEAUSESCU: Románia elnöke és a fegyveres erők főparancsnoka. Csak a nagy nemzetgyűlés előtt beszélek. ELENA: Micsoda puccsista komé­dia! VÁDLÓ: Miért nyomta el a népet? A parasztoknak a városokba kellett jönniük kenyeret vásárolni. Miért éhez- tette a népet? CEAUSESCU: Nem válaszolok. De azt megmondom, mint egyszerű állam­polgár, hogy minden személy jogosult volt 200 kilogramm búzára, minden sze­mélyes nem család. VÁDLÓ: Ez nem igaz, ez hazugság. CEAUSESCU: Kérem? VÁDLÓ: Amit Ön leírt papíron, az valóságban teljesen másnak bizonyult. Gondolt valaha is erre? A falurombolási terv, elgondolkozott-e Ön ezen is? CEAUSESCU: A. román falu sose volt olyan gazdag, mint ma. Kórháza­kat, iskolákat építettem ... A világon egy országban sincsenek ilyenek. VÁDLÓ: Utolsó kérdés. Láttam lá­nyának villáját. Van egy konyhamérle­ge aranyból... ELENA: Miféle villa? Egy lakásban él, mint bárki más. Semmije sincs. Úgy élt, mint bárki más. Hihetetlen, micsoda szégyen! VÁDLÓ: Mondjon nekünk Ceauses­cu valamit a svájci bankszámlákról! ELENA: Bizonyítékot, bizonyítékot, bizonyítékot! CEAUSESCU: Nincs egyetlen szám­la sem. Ön provokátor. VÁDLÓ: Rendben van, rendben van. Nincs számla, de ha van, egyetért azzal, hogy az a pénz a román államé? CEAUSESCU: Ez provokáció. VÁDLÓ: Aláírja az eljárás jegyző­könyvét? CEAUSESCU: Nem teszek semmi­lyen nyilatkozatot. Ez a bíróság tör­vénytelen. Csak a Nagy Nemzetgyűlést ismerem el. Önök államcsínyt hajtottak végre. Egy nap felelni fognak a nép előtt. VÁDLÓ (ELENÁHOZ): Talán Ön inkább hajlandó együttműködni. Tud valamit a temesvári népirtásról? ELENA: Nem. VÁDLÓ: Ön csak a tudománnyal foglalkozott, a polymerekkel. CEAUSESCU: Munkáit külföldön is kiadták. ELENA: A Román Tudományos Akadémia elnöke, a miniszterelnök első helyettese vagyok. VÁDLÓ: Mit tud Temesvárról? ELENA: Egy kérdésre sem válaszo­lok. , VÁDLÓii Mit. tud Ön, elmondani a Bukarestben megölt fiatalokról? A ter­roristák a S.efijuritate tagjai, jgy.van? Ők nem felelősek a főparancsnoknak? CEAUSÉSCU: A temesvári népir­tás ... (A vádló félbeszakítja.) VÁDLÓ: Önnel végeztem. Hozzá (Elena) beszélek. Hogyan halt meg Mi- lea tábornok? ELENA: Kérdezze az orvosokat és a népet. CE AU SESCU: Ezt ki fogom vizsgál- ni. VÁDLÓ: Miért vádolta Mileát áru­lással és miért mondotta, hogy öngyil­kosságot követett el, hogy elkerülje a büntetést? CEAUSESCU: Milea áruló volt és saját elhatározásából lett öngyilkos. A tisztek azt mondták, hogy megtagad­ta a parancsot a rend helyreállítására. VÁDLÓ: Nosza, együtt tudunk mű­ködni, Önök ketten értelmiségiek. Mi­lyen pénzen adták ki műveiket? ELENA: Természetesen, hm. CE AU SESCU: Miért árult el minket Milea? __ VÁDLÓ: Elena Ceausescu, van-e Önnek problémája az elméjével? ELENA: Ez durva provokáció, nem szégyelli magát? VÁDLÓ: Azért kérdezem Önt, mivel ha Ön nem beszámítható, van esélye. Ez az utolsó kísérlet, további kérdéseket te- szele fel' ELENA CEAUSESCU (férjéhez for­dulva): Semmit se mondj! CEAUSESCU: Nem ismerek el sem vereséget, sem bármi mást. ELENA: Ez nem bíróság. Nem írok alá semmit. 14 éves korom óta a népért harcolok és ez a nép az én népem. (Egy hang a háttérből bejelenti, hogy a bíróság tanácskozásra visszavonul.) A következők hallatszanak ezután: A vádlottakat bűnösnek találjuk a bün­tető törvénykönyv 162., 163., 165. és 167. cikkelye alapján és a hadbíróság ma, december 25-en a következő dön­tést hozta: halálbüntetés és az összes va­gyon elkobzása. A VÉDELEM KÉPVISELŐJE: Mint védőügyvéd, úgy végzem munká­mat, mintha bárki mást védenék. A Nemzeti Megmentés Frontjának ta­nácsa intézkedéseket foganatosított a kormány és valamennyi kormányszerv megdöntésére. Jogászként úgy vélem, hogy a törvény értelmében minden felté­tel teljesült ahhoz, hogy a két vádlottat bíróság elé állítsák. Elítélhetők, ameny- nyiben bizonyíték van ellenük, akár alá­írnak bármit is, akár nem. Amennyiben beszámíthatatlannak nyilvánították volna magukat, lett volna némi esélyük, hogy mentsék magukat. De szellemi ké­pességeik teljes birtokában vannak. A bizonyíték fényében bűnösnek talá­lom őket. Mégis arra kérem a bíróságot, hogy döntése ne a bosszú legyen. Ez a bíróság ugyanolyan törvényes, amilyen a vádemelés Nicolae Ceausescu és fele­sége ellen. (További vádak felsorolása után a vé­dőügyvéd nem emel kifogást, csak meg­ismétli, hogy a döntést ne bosszú vezé­relje.) VÁDLÓ: Nehéz döntést hozni, ámi- kor a vádlottak még a bíróság előtt is ta­gadják, hogy népirtást követtek el, nem­csak most Temesváron és Bukarestben, hanem azt is, hogy erőszakot alkalmaz­tak országlásuk 25 éve alatt. Erőszakot alkalmaztak a nép éheztetésével, a fűtés és villany megvonásával, és különösen súlyos volt a szellemi erőszak. Harcko­csik tapostak el ártatlan gyerekeket. A Securítate tisztjeit Ön katonai egyen­ruhába bújtatta, hogy a népet a hadse­reg ellen fordítsa. Ön elrendelte, hogy a kórházakban kapcsolják ki a lélegeztető készülékeket, robbanószerkezetet tele­pítsenek a vérplazmaraktárakban. Ön Iránba utazott, hogy térdre essen az aja- tollah előtt. Ön azt állítja, hogy a Nem­zeti Megmentés Frontja nem törvényes, és 1947-ben, amikor átvettük a hatal­mat Mihály király rezsimjétől, ugyanez volt a helyzet. A királyban akkor több méltóság volt, mint Önben, önnek al­kalma volt politikai menedékjogot kér­ni Iránban, hogy megmentse bankszám­láit. . .iainoljfii' A ELENA ironikusan: Igen, igen. . VÁDLÓ: És mostgúny tüzneka bírói Ságból. (Ceausescu karórájára tekint.) VÁDLÓ: Meddig kellett a román népnek eltűrnie Önt és félelemben élni, hogy bármelyik pillanatban letartóztat­ják, kábítószerezik és pszichiátriai inté­zetbe hurcolják. ELENA: Mondják meg az elvtársa­im, hogy ez igaz-e vagy nem. VÁDLÓ: Az Ön legnagyobb tévedése az volt, hogy kirendelte a tömeget a te­mesvári bűn után. Azt a szégyenletes döntést hozták, hogy összehívják az em­bereket. 4 ELENA: Azt mondják, gyerekeket öltünk meg. Ez nem igaz. VÁDLÓ: Nicolae Ceausescu vád­lott,. ... CEAUSESCU közbeszól: Nem va­gyok vádlott, Románia elnöke vagyok, a fegyveres erők főparancsnoka és a nemzetgyűlés előtt akarok válaszolni. Önök elárulták a népet, elárulták Ro­mánia függetlenségét. VÁDLÓ: Nincs miről vitatkoznom Önnel. A bíróság feláll, Elena férjéhez: Nem, kedves, nem állunk fel, emberi lények vagyunk. Felolvassák a hadbíróság egyhangú döntését, miszerint a vádlottakat halai­ra és teljes vagyonuk elkobzására ítél­ték. Ceausescu ismét megkísérli elmonda­ni, hogy nem ismeri el a bíróságot, de a vád képviselője félbeszakítja és kijelenti, hogy fellebbezésnek nincs helye. Kiskunhalasiak segítsége Kiskunhalason december 22-én este 18 órától valamennyi pártszerve­zet, egyházak összefogásával egyeztetetten szervezzük a segélyadomá­nyok gyűjtését, továbbítását Romániába. A helyi kórház 11. szintjén rendeztük be azt az irodát, ahol a vöröskereszt irányításával azóta állan­dó ügyeletet tartunk. Felsorolni is sok lenne a neveket, de meghatódottság nélkül nem lehet szólni az emberek nagylelkűségéről, segíteni akarásáról. Karácsony nap­jaiban hozták a gyors segítséget gyerekek, felnőttek. Gazdasági vezetőket igyekeztünk felkeresni, elérni, kit otthonában szabadságon, kit munka­helyén. Elutasítást sehonnan nem kaptunk. Huszonnégy óra alatt 930 ezer forintot a munkahelyek, 26 ezer forintot magánszemélyek hoztak. így el tudtunk indítani 100 mázsa élelmiszert a Tisza Füszért telepéről, — melyet termelői áron biztosított -íÉa MÁV segítségével, vagonban 50 ezer forint értékű gyógyszert pedig magánsze­mélyek vittek át. A lakosság által behozott 20-25 mázsa élelmiszer* ruhanemű, a KFV gépkocsijaival útban ván Romániába. Kérjük mindazon Kiskunhalason és környékén gazdálkodó egysége­ket, melyek még nem vették fel velünk a kapcsolatot és segíteni szeretné­nek, jelentkezzenek a 21-011 -es telefonszámon. A lakosság további adományait is a kórházba várjuk. Kérjük a vért adni szándékozókat, hogy nevüket és címüket a halasi véradóállomásnak jelentsék be. Szüts Jánosné a vöröskereszt kiskunhalasi városi titkára Felhívás Az MSZP Kecskeméti Elnökségé felhívja Kecs­kemét város és a környe­ző községek polgárait, az egyházakat, a politikai pártokat, mozgalmakat, társadalmi szervezeteket, hogy együtt és összefog­va nyilvánítsák ki rokon- szenvüket a forradalmi Romániával, emlékezze­nek a terror áldozataira. Erősítsék meg Románia népének és nemzetiségei­nek bizakodását, jövőbe vetett hitét szabadságuk hajnalán. Ezért ma, de­cember 28-án 17 órakor Kecskemét főterén nagy­gyűlést tartanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom