Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-21 / 302. szám
PARLAMENTI 1 r |g ' (folytatás az 1. oldalról) le a szakértői tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal. Az ország -finanszírozásához nélkülözhetetlen folyó fizetésimér- leg-hiány csökkentéséhez — a reálisan tervezhető áruforgalmi és turistaaktívum esetén — az IMF-szakértők szerint szuficites, tehát többlettel záró költségvetés tartoznék. A követelmény reális, teljes körű végrehajtása azonban már ve- szelyeztetné néhány fontos állami feladat végrehajtását, illetve a tervezettnél is nagyobb inflációhoz vagy munkanélküliséghez vezetne. Ezért a kormány a nullszaldós vagy szuficites, konszolidált költségvetési pozíciót 1990-re még nem vállalhatja. A pazarló és szociálisan is igazságtalan lakásfinanszírozási rendszer módosítása, átalakítása miatt a Nemzetközi Valutaalap követelményei között előkelő helyet foglal el a lakás- szektornak nyújtott támogatások mérséklése is. Az eredeti elképzelésben a lakóházfenntartás, illetve az 1989 előtti kedvezményes hitelek támogatásának több mint 11 milliárd forintos csökkentése szerepelt. A parlament kompromisszumos döntése alapján ez közel 5 milliárd forinttal kisebb lett, ugyanakkor mérséklődött az ellentételezés is. Van még egy tényező, amely befolyásolhatja a végelszámolás során a folyó esztendő költségvetési hiányának mértékét. A lakásfinanszírozásig rendszer módosítása törvényszerűen együtt jár az eddigi' gyorsított lakáshitel-törlesztésre ösztönző feltételek felülvizsgálatával is. Jelenleg az összes hiteltartozás 45 százalékát elengedi az állam akkor, ha a hiteltartozást egy összegben fizetik vissza az adósok. Ez~a konstrukció ösztönöz a gyors visszafizetésre, de kétségkívül a nagy jövedelműeknek kedvez. A hiteltörlesztések felemelése után ez a nagymérvű kedvezmény már nem tartható, csökkentését napirendre kell tűzni. Ez a terv, mint annyi más, hetek óta kint van az utcán. Az elmúlt két hétben tömegessé vált a hiteltartozások visszafizetése, az emberek hosszú sorokban állnak az OTP-fiókok előtt. Eddigi információink szerint 2 hét alatt több mint 15 milliárd forintnyi lakáshitelt fizettek vissza. A tömeges visszafizetés, természetesen, hosszú távon csökkenti a költségvetés terheit, de növeli a folyó esztendő várható hiányát. Tételesen elszámolni mindezzel majd csak a zárszámadás keretében lehet. A pénzügyminiszter arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a 45 százalékos kedvezményt 25 százalékra csökkentik. A jövő évi költségvetés bevételei következetesen tükrözik az elmúlt ülésszakon hozott adótörvények hatásait. Ennek eredményeként a nyereségcentralizáció 5,3 százalékkal mérséklődött, a vállalkozói kör nyereségelvonása 50 százalék alá, 47,2 százalékra csökkent. A kedvezményekkel, mentességekkel együtt a vállalkozói szférában az átlagos adókulcs 35 százalék. Mindez azt jelenti, hogy 11-12 százalékos nyereségdinamika, illetve 16 százalék körüli bérnövekedés esetén a vállalkozói kör több mint 40, a lakosság több mint 20 milliárd forinttal kevesebb adót fizet jövőre, mint ebben az esztendőben. Ez a 60 milliárdos, felhasználható jövedelemtöbblet jelentősen csökkenti a magyar adórendszer teljesítményfékező hatását, növeli vállalkozásélénkítő effektusait. Az oktatásban dolgozó pedagógusok január 1-jétől átlagosan 25 százalékos béremelésre számíthatnak. Miként az egészségügyben, így az oktatásban is folytatja a kormány az 1989-ben megkezdett bémövelő programját. Ezenkívül az élelmiszerár-emelések fedezetéről az oktatásban is gondoskodik a költségvetés. Javítja az oktatás tárgyi feltételeit számos olyan objektum, amelyet az MSZP ad át oktatási célokra. A harmadik kiemelt terület a szociálpolitika. A nyugdíjak differenciált, a családi pótlék 300 forintos emelésére január 1-jétől nyílik lehetőség. Április l-jétől sor kerül a családi pótlék kiteijesztésére. Ez a juttatás állampolgári jogon jár majd minden, gyermeket nevelő családnak. A kormány arra készül fel, hogy képes legyen 50-60 ezer fő átmeneti munkanélküli gondjának megoldására. Ezért az eddigi támogatási módszer kiegészül a végkielégítés és az átköltözési támogatás intézményével, 100 ezer forinttal emelkedik az újrakezdési támogatás is. 2,6 milliárd forinttal csökken jövőre a pártok és társadalmi szervek támogatása. A tanácsi finanszírozási rendszer tervezett reformja a novemberi ülésszakon is nagy vitát váltott ki. Reális cél az lehet, hogy az állami támogatás elosztása igazságosabb, a parlament által ellenőrizhető, normatív alapokon nyugvó legyen, minden település kapja meg az ott élő állampolgárok adóbefizetéseit, legyen az személyi jövedelemadó vagy bármilyen tárgyi adó, s mindez úgy menjen végbe, hogy az ország egyetlen helyi tanácsa se jusson lehetetlen helyzetbe, azaz a feladatai ellátásához szükséges fedezet rendelkezésre álljon. Már az adótörvények parlamenti vitájában is felmerült a bérszabályozás teljes liberalizálása, azaz a bérnövekményadó megszüntetése 1990-ben. A bérliberalizálás szándéka nem idegen a kormánytól. Á piaci verseny még ugyancsak szűk körben képes a teljesítménnyel alá nem támasztott bérnövekedést féken tartani. Racionálisabbnak látszik tehát a 90-es esztendőben megva- ósuló tulajdonosi reform, további piacépítő lépések, az importverseny erősítése után, valódi tulajdonosi érdekek és :rőteljesebben működő piaci viszonyok közepette, 91-től negszüntetni a bémövekményadót, és teljes körűvé tenni, ényegesen kisebb kockázat mellett, a bérek liberalizálását. Amennyiben a parlament mégis szükségesnek tartja a bérnö- 'ekményadó megszüntetését már a jövő esztendőben, úgy nég két változat jöhet szóba. Az egyik a vállalkozási nyere- égadó 3 százalékos felemelése, 40-ről 43 százalékra, a másik íz állami tulajdon utáni részesedés 5 százalékos felemelése, 8-ról 23 százalékra. A novemberi ülésszak adóvitájában a larlament mindkét megoldást elvetette. A kormány most smét a parlament döntését kéri e vitatott kérdésben — nondotta befejezésül Békési László. Devcsics Miklós, a terv- és költségvetési bizottság előadója napirenddel .kapcsolatban a bizottság véleményét tolmá- solva leszögezte: a bizottságnak az az álláspontja, hogy a arlament az országgal szembeni felelősségéből kiindulva em hozhat olyan döntést, amely a gazdaság működőképes- igét megkérdőjelezhetné. Erre a parlamentnek sem erkölcsi, ;m politikai felelősségéből adódóan nincs lehetősége. Ezért bizottság támogatja a kormány által előterjesztett szigorú öltségvetést, s azt, hogy elfogadjuk a Valutaalap feltételeit. Magyar iiplomáciai lépés i temesvári tragédiával kapcsolatban A költségvetéssel kapcsolatos hozzászólások előtt Horn yúla külügyminiszter kért szót, hogy tájékoztassa a Tisztelt ázat a romániai eseményekről, illetve arról a diplomáciai jésről, hogy a délelőtti órákban berendelték a Külügymi- sztériumba Románia budapesti nagykövetét. VITA A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉRŐL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A kamatadó nem szerződésszegés A gazdaságpolitika irányelveinek és a kormány lakás- koncepciójának elfogadása után — amennyiben a parlament a költségvetési előterjesztést is elfogadja —- megteremtődtek a feltételei, hogy jelentékenyen javuljanak az ország külső és belső egyensúlyi viszonyai. Ezt hangoztatta Surányi György, az Országos Tervhivatal államtitkára szerdán, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón, amelyen ott volt Nagyiványi András, az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának elnöke. Az elfogadott törvények alapján felgyorsulnak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal, s várhatóan nagyon rövid időn belül megszületnek a megállapodások is — emelte ki Surányi György. Mindez a lakosság többsége számára rövid távon kétségtelenül növekvő terheket jelent. Annak kapcsán, hogy az új kamatadó bevezetése csupán egy esztendőre, 1990-re vonatkozik, Nagyiványi András elmondta: meggyőződése, hogy a következő kormánynak 1991-re még drasztikusabban kell megváltoztatnia az egész hitelkonstrukciót. Megítélése szerint az új kormánynak és parlamentnek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy az 1990-es esztendő gazdasági folyamatainak ismeretében alakítsa ki az 1991-re vonatkozó elképzeléseit. A kamatadóval összefüggésben hangsúlyozták: semmiféle szerződésszegés nem történt, ugyanis ezzel a formulával a szerződésekhez nem kellett nyúlni. (MTI) — Hiteles információink a következőkről vannak: december 13-án a román hatóságok felszólították Tőkés László lelkészt, hogy hagyja el lakását, adja át hivatalát és egyház- községét, s amennyiben nem tesz eleget a felhívásnak, erőszakot alkalmaznak vele szemben. Tőkés László a felszólításnak nem tett eleget, és vállalta a mártír sorsát. December 15-én, pénteken a hívek nagy számban gyülekeztek a lelkész temesvári lakása előtt, és követelték, hogy a lelkészt hagyják meg hivatalában. A tüntetés mind szélesebb körűvé vált, és egyre inkább politikai demonstrációvá alakult. Szombat estére többezres tömeg tüntetett békésen a megyei pártszékház előtt. A román hatóságok rohamrendőrséget vetettek be, sok embert letartóztattak. Tőkés Lászlót és feleségét ismeretlen helyre hurcolták. Hangsúlyozni szeretném, hogy a lelkész követelései között kifejezetten vallási törekvések és szempontok szerepeltek. — A tömeggel szemben a biztonsági erők, katonai egységek kézifegyvereket, páncélosokat vetettek be, a tömegbe lőttek. Hiteles információink szerint — mondotta a miniszter — több száz sebesült és halott áldozata van eddig a brutális merényletnek. Egyidejűleg a román hatóságok országos készültségi állapotot rendeltek el. Arra hivatkoztak — és ez hangzott el a párttagság, a széles közvélemény és a •fegyveres erők tagjai előtt —, hogy a temesvári eseményeket Magyarországról bujtogatták, és Magyarország fegyveres i PíP.yffMpiót készít elp, R^mápüv^,gyemben, . — Önök előtt ismeretes, hogy korábban a magyar kormány sikertelen kísérletet tett arra, hogy tiltakozzon Tőkés László ügyében. Mint ahogyan sikertelen volt Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök Nicolae Ceausescuhoz intézett üzenete is folytatta Horn Gyula. — Az Ország- gyűlés hétfői állásfoglalását kedden eljuttattuk Pérez de Cuellarhoz, az ENSZ főtitkárához, hogy az állásfoglalásról tájékoztassa a tagállamokat. Németh Miklós kormányfő vezetésével a belügy-, a honvédelmi és a külügyminiszter vasárnaptól kezdődően több megbeszélést tartott — legutóbb kedden este is fej és megtettük azokat a szükséges intézkedéseket, amelyeket a kialakult helyzet igényelt. Ezek között határoztuk el azt is, hogy ma, szerdán behívatom a budapesti román nagykövetet. A magyar kormány nevében a következőket közöltem a román nagykövettel. Először is: a magyar kormány tiltakozik a Tőkés Lászlóval és feleségével szemben elköveteit intézkedések miatt. Megdöbbenéssel fogadtuk azt is, hogy egyáltalán nem reagáltak a kormány, a magyar közvélemény korábbi tiltakozására. Tőkés Lászlót üldözték, vele szemben erőszakot alkalmaztak, s mindez szöges ellentétben áll az ENSZ alapokmányában a helsinki záróokmányában foglaltakkal. A magyar kormány nevében határozottan követeltük Tőkés László azonnali szabadon bocsátását, hivatalába és jogaiba történő visszahelyezését. Másodszor: a román hatóságok megakadályozzák a magyar állampolgárok beutazását Romániába. Nem engedik meg más nemzetiségű állampolgárok átutazását sem, akik emiatt Magyarországon kénytelenek vesztegelni. Ez a magatartás ellentétes a Románia által is vállalt nemzetközi kötelezettséggel, miszerint az államok kötelesek garantálni a zavartalan utasforgalmat, a közlekedést. A magyar kormány nevében követeljük a normális állapotok helyreállítását: Harmadszor: a román hatóságok akadályozzák a bukaresti magyar nagykövetség normális működését. Agresszívan lépnek fel a nagykövetség munkatársaival szemben, minden kapcsolattartástól elszigetelik őket. Haladéktalan intézkedéseket követelünk a, normális munkafeltételek helyreállítása érdekében. Negyedszer: tiltakozunk az ellen, hogy békés tüntetőket bántalmaznak, sőt tömegesen gyilkolnak. Ezek a cselekedetek nem csupán minden nemzetközi, normával ellentétesek, hanem embertelenek is. Ötödször: hiteles információink szerint a román hatóságok azt sugallják, hogy Magyarországról bujtogatják a tüntetőket, sőt Magyarország katonai provokációra készül Romániával szemben. Ezt a leghatározottabban visszautasítjuk, mert minden alapot nélkülöz. Bármiféle ilyen szándék ellentétes Magyarország politikájával. Hangsúlyoztam a nagykövetnek—mondotta a külügyminiszter 1—, hogy a mi megítélésünk szerint a tömeges megmozdulásokat az váltotta ki, hogy folyamatosan megsértik a román nép, a nemzetiségek alapvető emberi jogait, hogy a lakosság katasztrofális életkörülmények között él, és lábbal tiporják a vallásszabadságot. Kifejeztem azt a véleményemet is, hogy szerintünk a román nép egyre inkább érzékeli a saját országa politikai mozdulatlansága és a környező kelet-, közép-európai országokban zajló óriási változások közötti különbségeket. A magyar kormány követeli a román kormánytól, hogy nyilvánosan határolja el magáta Magyar Köztársaság elleni uszításoktól. A román nagykövet válaszában elmondta, hogy mindaz, ami ott történik, az Románia belügye. Kifejtette azt is: sehol a világon nem oldották meg olyan tökéletesen a vallásszabadság és az emberi jogok ügyét, mint Romániában. Horn Gyula az Országgyűlés tájékoztatására elmondta azt is: különböző szervezetek — így a Politikai Foglyok Szövetsége és mások — azzal a kéréssel fordultak a kormányhoz, a Külügyminisztériumhoz, hogy jáijanak el az ENSZ Biztonsági Tanácsánál a romániai események kapcsán. Ezzel összefüggésben kiemelte: — Minden lehetséges eszközt igénybe veszünk és fellépünk a nemzetközi fórumokon az ügy rendezése érdekében. A Biztonsági tanácshoz azonban csak akkor fordulhatunk, ha az események közvetlenül fenyegetik a nemzetközi biztonságot. Erről jelenleg nincs szó. Természetesen, ha az események elfajulnak, akkor ezt a lépést is meg fogjuk tenni — mondta Horn Gyula. Összehívni a VSZPTT-t? A miniszteri tájékoztató után Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) kért szót. Javasolta, hogy tekintettel a rendkívül feszült helyzetre, a magyar kormány haladéktalanul kezdeményezze a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé rendkívüli ülésének összehívását, lévén, hogy a konfliktus két VSZ-tagállam között alakult ki. Az elnöklő Jakab Róbertné Berecz Jánosnak, a külügyi bizottság elnökének adta meg a szót, aki bejelentette, hogy a szünetben ülést tart a bizottság, s javaslatot alakít ki a romániai •helyzettel kapcsolatban. Ezt még a szerdai ülés folyamán az Országgyűlés elé teijeszti. Ezután Horn Gyula, utalva Király Zoltán javaslatára, kérte a Tisztelt Házat, hogy az indítvány megvizsgálását bízzák a külügyi bizottságra, miután nagyon bonyolult kérdésről van szó, s el kell kerülni azokat a lépéseket, amelyekből több kár származna, mint segítség a romániai népnek. Ezt követően folytatódott a jövő évi költségvetés tárgyalása. Vita a költségvetés fölött Nagy Sándor (országos lista), a SZOT főtitkára úgy vélte: három alapvető feltétel teljesítésével átvészelhetők a nehézségek, megőrizhető a társadalmi béke. Az egyik legfontosabb: előrevinni a tulajdonreform ügyét, ennek részeként megóvni az állami vagyont az áron aluli kiárusítástól, biztosítani a dolgozói kontrollt és lehetővé tenni a dolgozók tulajdonlásbán való részvételét. Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15. vk.) hangoztatta: a kemény vitákban született krízisköltségvetést lehet ugyan bírálni, bevételi és kiadási tételeit növelni vagy csökkenteni, de a nincsből nem lehet adni. Németh Kálmán (Győr-Sopron m., 12. vk.) úgy.ítélte meg, hogy a költségvetés előirányzatai miatt a tanácsok és a hozzájuk tartozó intézmények elszegényednek. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a művészeti ágak, nemzeti közgyűjtemények, valamint a közművelődési hálózatok egyre nehezebb sorsával foglalkozott. Javasolta, hogy a költségvetésben növeljék a közművelődési hálózat, a nemzeti közgyűjtemények s a művészeti ágak támogatását. Zsidói István (Heveseim, 5. vk.) kérdőre vonta ákörmahy tagjait, miért nem vonták be a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokba a képviselőket, elsősorban az Or- szággyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagjait. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) az MSZP parlamenti csoportjában kialakult többségi véleményt tolmácsolta. A jövő évi költségvetés kapcsán a legnagyobb veszélyt a növekvő inflációban látják, amelynek elszabadulását — véleményük szerint — mindenképpen meg kell akadályozni, s hatását már rövid távon is mérsékelni szükséges. Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) kifogásolta, hogy a költségvetési tervezet nem mutatja be kellő részletességgel a kiadásokat. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) arra hívta fel a figyelmet, hogy nem dönthetnek addig a jövő évi költségvetésről, amíg előzőleg nem határoznak a műszaki fejlesztési alapról szóló törvény módosításáról. Előrehozott választást támogatnak Feloszlatja-e magát az Országgyűlés? Bár még nem került napirendre az ülésszakon ez a téma, Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselői már kialakították ezzel kapcsolatos álláspontjukat. Nem az Országgyűlés feloszlatását támogatják, hanem a parlament mandátumának lerövidítésével, s a választások előrehozásával értenek egyet. Javaslatuk, hogy arra 1990. március 25-én kerüljön sor. Ez azt jelenti, hógy az alkotmány szerint az új parlament első ülésének megkezdéséig a régi Országgyűlés teljes felelősséggel viszi az ügyeket. Petíció j a romániai helyzet ENSZ-napirendre /r r r rrn J tűzéséről j Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke szer-* 1 I dán memorandumot vett át a Magyar Politikai Fog-í lyok Országos Szövetségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságának a képviselőitől. A mentorán- ; dumban kérik: az Országgyűlés haladéktalanul tegyen lépéseket, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzze napirendre a romániai helyzet tárgyalását. ; (MTI) Lép Ferenc (Tolna m., 5. vk.) a költségvetést mint az] átmenet fontos feltételét ezért támogatásáról biztosította,! remélve, hogy 1990 a változások éve lesz, s a történelmi mércével is jelentős fordulat így mehet végbe a legkisebb! megrázkódtatássál és á keservesen kialakított nemzetközi] kapcsolatok befagyasztásának elkerülésével. Balogh László (Békés m., 14. vk.) Békés megye és a dél-] alföldi térség helyzetéről szólva megállapította, hogy a tanácsi gazdálkodás új szabályozása nem teremti meg, sőt gátolja] a fejlődés várt lehetőségeit, mert a tanácsok nagy része nem] lesz képes befejezni megkezdett beruházásait. Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.) számos kritikai] észrevételt fogalmazott meg a költségvetés belső arányaival] kapcsolatban. Pedagógusként aggodalommal szólt a közok-] tatási intézményeket súlyosan érintő nullaszázalékos „dologi] automatizmus várható hatásairól. Márton János (országos lista) elmondta: látható, hogy a kormány nemi szándékozik halogatni a szükséges intézkedéseket, és ez mindenképpen fontos a következő vezetés munkájának előkészítése szempontjából. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) hozzászólásában a mezőgazdasági dolgozók helyzetével foglalkozott. Árral hívta fel a figyelmet, hogy az 1400 gazdasági egység vesztesé-g gessé válhat, ha nem kap kellő támogatást, s így 1 millió 3001 ezer ember munkája kerülhet veszélybe. Sokán vitatják azt a jelentős exporttámogatást is, amelyben az ágazat részesül. Ám az agrárgazdaság évente 900 millió—1 milliárd dollár körüli exportot ér el. Ha Magyarországon akad másik ágázat, amelyik hasonló teljesítményre képes, ám kapja az a támogatást, amíg nincs ilyen, addig senki se vitassa a mező- gazdasági exporttámogatás jogosságát. Kállai Ferenc (országos lista) arra figyelmeztetett, hogy az új gazdasági helyzethez igazodó szellemi megújulásra is szükség van. Tudomásul kell venni, hogy kegyetlenebb világ következik. Mindezek alapján készült a mostani költségvetés is, amely nem lehet egyformán jó mindenkinek. Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.) a víz- és csatornadíjakkal ■kapcsolatban tett javaslatot. Kifogásolta, hogy a díj Mértéke | eltérő, s így igazságtalan különbségek alakulnak ki egy-egy város, település között. Javaslata szerint csupán«a fogyasztás mértékétől függjön a fizetendő díj. Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.) több, már előtte szóló képviselőtársához hasonlóan a tanácsi szabályozórendszer jövő évi tervezett változtatásainak hatását taglalta. Juhár János (Pest m., 24. vk.) a napirend kapcsán emlékeztetett arra az immár évek óta megfigyelhető gyakorlatra: az év végén a kormány mindig arról győzködi a parlamentet, hogy elfogadott költségvetés nélkül nem lehet átlépni az új esztendőbe, a nyári ülésszakon pedig mindig azt magyarázzák, hogy miért is-nem teljesültek az előző évi előirányzatok. Balogh László (Pest m., 29. vk.) a tanácsi gazdálkodással kapcsolatos kérdéseket feszegetett hozzászólásában. Brezniczky József (Baranya m., 8. vk.) egyetértett a pedagógusok tervezett béremelésével, kiegészítve azzal, hogy a béremeléseknél ne határozzanak meg központilag százúlékös arányszámot, hanem a rendelkezésre álló keretösszeg elosztásánál maguk az oktatási intézmények döntsenek. Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) kérte a pénzügyi tárcát, hogy az állategészségügyet az oktatással és az egészségüggyel egyenrangúan kezelje, s ha még lehet, mérsékelje a tervezett 100 millió forintos elvonást. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) a kormányt a dolgozói részvényrendszer bátrabb támogatására buzdította. Dr. Varga János (Pest m., 11. vk.) arra szólította fel a kormányt, hogy a szabad árak, az érdekeltségromlás és a termelés ingadozása ellenére is tartsa fenn a termelési kedvet a mezőgazdaságban. Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) javasolta, hogy a kormány vonja össze a társadalmi szervezeteknek juttatott összegeket, s egy, erre a célra létrehozott kuratórium — a szervezetek jelentősége, programja és céljai alapján — döntsön arról, melyik milyen támogatásban részesüljön. Fehér Tibor (Veszprém m., 1. vk.) aggodalmainak adott hangot a közoktatás helyzetével kapcsolatban. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.) kifogásolta, hogy a pénzügyi kormányzat még a régi elvek alapján készítette el a jövő évi költségvetési tervet, pedig már megkezdődött az államháztartási törvény kidolgozása. ígv szavaztak Bács-Kiskun képviselői A parlament 212 igen, 69 nem és 54 tartózkodás mellett végül is igent mondott a lakásrendszer megváltoztatását elősegítő építési bizottságijavaslatra. Igaz, ez az előterjesztés távolról sem az, amit a múlt héten, vagy akár csak három nappal ezelőtt is a kormány beterjesztett. Nem is igazán lakásreform-koncep- ció, lélegzetvételnyi esélyt ad a költségvetési deficit korlátozott szinten tartásához. Remélhetőleg. Viszont csak egy évre szól, azt követően — vagy már előtteg- az Országgyűlésnek újra át kell tekintenie s döntenie a hosszabb távú változásokról. Hogy mit is tartalmaz az elfogadottjavaslat, arra visszatérünk, hiszen gyakorlatilag majdnem mindenkit érint a vátozás. Egy biztos, s ezt Nagyiványi András, az építési bizottság vezetője kijelentette: az a kedvezmény, amely a 45 százalék elengedésével lehetővé teszi a hiteltartozás egyösszegű visszafizetését, egyelőre érvényben van. Korábban ígértük, hogy közzé- tesszük lapunkban a lakáskoncepció-szavazás eredményét. íme a lista: 12. Dr. Bak István nem 61. Csipkó Sándor 72. Dr. Debreczeni igen József nem 123. Dr. Horváth László tartózkodás 161. Kiss István igen 184. Dr. Kőrös Gáspár nem 202. Madár István igen 211. Dr. Mátyus Gábor igen 220. Moravcsik nem Ferencné szavazott 242. Nyers Rezső igen 284. Sibaliniié Aradi Mária igen 294. Dr. Südi Bertalan nem 319. Dr. Sztrapák Ferenc tartózkodás 329. Dr. Tóth Antal igen 333. Tóth István nem 335. Tóth Istvánná igen 352. Varga Sándor igen Egyetlen megjegyzés: Moravcsik Ferencné neve mellett az áll: nem szavazott. Amikor megkérdeztük, elmondta: ő az igen gombot nyomta le. Valószínűleg, azonban, a szavazásra adott idő .előtt. Ezért regisztrálta a gép a „nem szavazott” jelzést. (váczi)
