Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-21 / 302. szám

PARLAMENTI VITA A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉRŐL Ozámítógépekkel jelent meg az ^ Országházban a Chip számító­gép-magazin. A lap technikai mun­katársai, a képviselők munkáját se­gítendő, beprogramozták a kompu­terbe a Pénzügyminisztérium által elkészített költségvetési javaslat va­lamennyi adatát, táblázatát. Ha a képviselők kérik, akkor a gép segít­ségével tetszőleges módosítási el­képzelést végigszámolhatnak, meg­nézve azok kihatását a többi terület tervelőirányzataira. A komputer a változtatást a korábbi arányoknak megfelelően lebontja. Többen ki is használták a lehető­séget, ami egyúttal a lap ügyes rek­lámötlete is volt, s adatokat kértek, grafikus megjelenítést, valamint több változat táblázatos és grafiko- nos összevetését. Amit viszont hiányolt az általam megkérdezett képviselő, hogy a szá­mítógép alkalmas lenne az adatok to­vábbi részletezésére, belső bontására, ám ilyen számokat nem tud adni a gép. A hiba persze nem a kompu- volt. Ilyen adatsort ők nem kaptak, terben és nem is a programozóban (v. t.) Egy CHIPet a költségvetésből A szerdai ülésnap végén, este fél hétkor az elnöklő Fodor István — mivel több hozzászóló nem jelentkezett — lezárta a kormány által beterjesztett jövő évi költségvetési törvény- javaslat feletti részletes vitát. A törvényjavaslat tárgyalása során számos képviselő módosító javaslatot fogalmazott meg. Fodor István felkérte az Országgyűlés terv- és költség- vetési bizottságát, hogy az élhangzott javaslatokat és indít­ványokat az ülést követően véleményezzék. Bejelentette azt is, hogy az Országgyűlés külügyi bizottsága felhívást fogal­mazott a román nemzetgyűléshez, a román kormányhoz és a világ valamennyi parlamentjéhez. Ennek tervezetét a csü­törtöki ülésen terjesztik a képviselők elé. Csütörtökön a képviselők a kormány jövő évi költségveté­si törvénytervezete feletti döntéshozatallal folytatják mun­kájukat. (MTI) Vendégek a Parlamentben Kedves vendégek keresték fél tegnap az Országházat. Jöttükre ugyan nem rendeztek protokollfogadást, ám barátságosan mosolyogva üdvözöltek minden, arra járó csoportot. A csoportot, amelyről ránézésre megállapít­ható volt: tagjai érdeklődők, az új iránt fogékonyak, noha átlagéletkoruk nem éri el a három esztendőt. Bölcsődések érkeztek, hogy megnézzék a feldíszített parlamenti karácsonyfát, s eközben belecsöppentek az országgyűlési munkába. Szerencséjük volt, nem nekik kellett dönteni. • Kulcsár Kálmán: Szorul a hurok. • Pozsgay Imre: Jól jönne egy kis segítség. Az országgyű­lési fotókat Walter Péter készítette. ROMÁNIÁBÓL JÖTT Megverték, de átengedték Egy olvasónk beszámolója Tegnap délben a rádió Krónikájában hall­gattuk dermedten a Temesvárott készült hangfelvételeket, majd kora délután egy ma­gyar fiatalember jelentkezett szerkesztősé­günkben: Romániából érkezett. A megyénk­ben élő, magát megnevezni nem szándékozó, hátizsákos utazó gyakorlatilag megerősítette az eddigi információkat. — A múlt héten utaztam ki ismerőseimhez, Marosvásárhelyre. Gyógyszereket vittem. Ki­felé menet nem tapasztaltam semmi különö­sebbet a vonaton. Romániában élő barátaim vasárnap este hallották először a hírt: valami történt Temesváron. Konkrétumokat azonban senki sem tudott. A román hírközlő szervek természetesen nem szóltak az eseményekről. A Magyar Rádiót, a Szabad Európa Rádiót és a Románia Liberát hallgatta mindenki. Saj­nos, ellentmondásosak voltak az ezekben el­hangzottak is. — Szemtanúval találkozott? — Igen, hétfő este egy temesvári kollégista jött vissza Marosvásárhelyre, ő részt vett a szombat délutáni tüntetésen. Ekkor még — így mondta — nem lőttek a tömegre. Vasár­nap az internátust a milícia vette körül, így bent csak a lövéseket hallották az utcáról. Ismerősöm szerint gépfegyverekkel, kézifegy­verekkel támadtak a tömegre és a kórház köré is kordont vontak. Az utcákon csak a mentők, meg a tankok jártak. — ön mikor indult vissza? — Kedden. A barátaim le akartak beszélni, mert a hírek szerint Temesvár, Arad és Nagy­várad is körül volt véve. Végül úgy döntöttem, hogy elindulok. Segesváron, az utcán igazol­tattak a rendőrök. Mivel az útlevelemet nem adtam oda, rám vertek a gumibottal, egyikük meg is rúgott. Végül otthagytak. A vonaton a határ előtt, csak a külföldiek maradtak. Az aradi vasútállomáson nagyon sok katonát lát­tam, de a szerelvényt nem vették körül. Meg­lepő volt az is, hogy az útlevél- és vámkezelés udvariasan, gyorsan, egyáltalán nem feszült hangulatban folyt. , —noszlopy— ÉRDEKTELENSÉG(?) Elmaradt a kiskőrösi tanácsülés Ha kiskőrösi lennék, hamar vé­gigpásztáznám azt a jelenléti ívet, amit tegnap a kiskőrösi tanácsülés­re készítettek, s máris élnék állam- polgári jogommal — a visszahívás­sal. Ugyanis az esztendő utolsó ta­nácsülését — december 15-ei kiérte­sítéssel — tegnap délután 2 órára összehívták. Am a tisztes várakozá­si idő elteltével is a negyven tagból mindössze tizenheten (!) jelentek meg. A távolmaradást egyetlen fő jelezte előre. Dr. Oláh Pál tanácselnök is értet­lenül állt a karácsonyi ággal díszí­tett asztal előtt, amikor a magnó­szalagra hangolt mikrofonba kény- talan volt bejelenteni: „Eldőlt a ta­nácsülés sorsa. Nem vagyunk hatá­rozatképesek. December 28-án, 14 órakor tartjuk újra.” — Két évtizedes elnöki tisztem ideje alatt nem volt még ilyen. Mi több, nemrég azt hangoztattam: nálunk Kőrösön általában nyolc­vanszázalékos a jelenlét. Talán a jó idő — magyarázkodott már nekem címezve, miközben körbenézve megállapította: — Egyetlen gazdálkodót sem lá­tok. Kétségtelen, a tanácstagnak sem tiltott tevékenység a gazdálkodás. Ám azért — ha süt a nap, ha nem — a választóikat ennél jóval többre kellene tartaniuk. Vagy elriasztotta őket a kilencpontos napirendi ja­vaslat? —pulai— KÓS KÁRÓL Y-EMLÉKÉRMET KAPOTT LAPUNK FŐMUNKATÁRSA Átadták az ez évi építészeti nívódíjakat Szerdán átadták az 1989. évi építészeti nívódíjakat és a Kós Károly- emlékérmeket a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban. Építészeti nívódijat kapott 15 vállalat, miniszteri dicséretben 12 tervező, kivitelező, illetve beruházó vállalat részesült. Kiemelkedő településvédő és -szépítő tevékenységért Kós Károly-emlék- érmet kaptak: Heltai Nándor újságíró, Kampis Miklós építész, Antos Ká- rolyné pedagógus, továbbá az „Erdély veszélyeztetett öröksége” című kiál­lítás alkotói, a Székesfehérvári Városszépítő és Védő Egyesület, valamint a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület irányitó kollektívája. (MTI) MÉG NINCS KÉSZ A „MAGYARÁZAT” A katonák készültsége a laktanyák őrzését szolgálta Majdnem félbeszakadt a megyei tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter szerdán délelőtt hivatalába kérette loan Todericiu ezredest, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követségének katonai és légügyi attaséját. A találkozón Kárpáti Ferenc tájékoztatást kért a romániai eseményekről, különös tekintettel a Temesvá­rott történtekről, valamint a román hadseregnek az események kapcsán kifejtett tevékenységéről. A katonai attasé arra hivatkozva, hogy hivatalos információkkal nem rendelkezik, a feltett kérdésekre nem adott választ. Ígéretet tett azonban arra, hogy Bukarestből a lehető legrövidebb időn belül választ kér a honvédelmi miniszter kérdéseire. Kárpáti Ferenc tájé­koztatta a katonai attasét, hogy a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek közvetlen telefonvonalán keresztül személyesen is kész fo­gadni a román honvédelmi miniszter tájékoztatását. A találkozó során Todericiu ezredes kifejtette: országa katonai doktrínájában továbbra is érvényes az az alapelv, hogy a román hadsereget Románia határain túl nem alkalmazzák. Keleti György ezredes elmondta azt is, hogy szerdán Borsits László altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke két alkalommal is beszélt telefonon Nicolae Eftímescu altábornaggyal, a román hadsereg vezérkari főnökének első helyettesével. A román tábornok elmondta, hogy hadseregükben a normális kiképzési rendnek megfelelő élet folyik, de a Temesváron és közvetlen környékén lévő katonai alakulatoknál valóban fokozottabb készültséget rendeltek el. Ennek célját Eftímescu altábornagy úgy fogalmazta meg, hogy az a laktanyáik őrzését és biztonságát szolgálja. Tájékoztatása szerint ezek az alakulatok sem hagyták el elhelyezési körlete­iket. (MTI) Tőkés Lászlót és családját Moldvában tartják fogva (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Vöröskereszt szerdán a Nemzetközi Vöröskereszt közbenjárá­sát kérte a temesvári vérengzés áldoza­tainak felkutatására, a letartóztatottak megsegítésére, különös tekintettel Tő­kés László és családja aggasztó sorsára. Hiszen csak a nemzetközi szervezetnek áll módjában, hogy kapcsolatot te­remtsen a román kormánnyal, s huma­nitárius küldetésének megfelelően kérje a megszakadt családi és rokoni kapcso­latok helyreállítását is. szüntették az ifjúsági és sportosz­tályt, a munkaügyi osztályt, vala­mint az egyházügyi szakigazgatási szervet, összevonták a pénzügyi és a tervosztályt, s megyei munkaügyi hivatalt és megyei sporthivatalt hoztak létre. Ennek megfelelően a megyei ta­nács Fekete László ifjúsági és sport­osztályvezetőt, dr. Vargáné Ve- rasztó Jolán munkaügyi, Kotoró Miklós pénzügyi osztályvezetőt és Polgár István megyei egyházügyi titkárt 1990. március 31-ével fel­mentette munkaköréből. A szerve­zési és jogi osztály vezetőjét, dr. Egyedi Ernőt 1990. március 27-ei hatállyal szintén felmentette mun­kaköréből a testület. A megürese­dett, illetve az újonnan létrehozott szervezetek —- munkaügyi hivatal, sporthivatal, közgazdasági osztály - vezetői állásainak betöltésére pályázatokat írnak ki, melyek elbí­rálására minősítő bizottságokat alakítottak. Rövidesen megszünte­tik az egyik elnökhelyettesi státust is. E téma megszavazása után ne­gyedórás szünetet rendelt el az el­nök, majd folytatta volna munkáját a testület. Ám szemmel láthatóan megfogyatkoztak a tanácstagok, ezért létszámellenőrzést rendelt el Gaboiják József. Jó érzéssej, mert kiderült, hogy határozatképtelen lett a tanácsülés. Kínos helyzet állt elő. A megyei tanácselnöke már azt fontolgatta, hogy dolgavégezetle- nül berekeszti az ülést, mire néhá- nyan visszajöttek, s így ismét szava­zatképes lett a testület. Éppenhogy. Ezért úgy döntöttek, a végrehajtó bizottság felkéri majd azokat a he­lyi tanácsokat, ahonnan ez évben többször hiányzott a megyei ta­nácstag az ülésekről, vonják kérdő­re küldötteiket: egyáltalán hajlan­dók-e képviselni választóikat? Az 1990. évi tervről és költségve­tésről tárgyalt ezután — első olva­satban — a tanácsülés. Kőtörő Miklós pénzügyi osztályvezető fű­zött szóbeli fiegészitést az írásos jelentéshez. A tanácstagok számos javaslattal egészítették ki a terveze­tet, majd a testület úgy döntött, hogy a témára visszatérnek, január második felében. E döntés azért volt indokolt, mert tegnap délelőtt az Országgyűlés költségvetéssel kapcsolatos döntése még nem volt ismeretes. Végül egyéb ügyeket tárgyaltak. Elfogadták az Alföldi Megyék Szö­vetségének létrejöttét és annak szándéknyilatkozatát, valamint a helyi tanácsoknak nyújtandó pótló­lagos állami támogatásról szóló előterjesztést, módosították a me­gyei tanács 1989. évi fejlesztési ki­adásainak, céltámogatásainak elő­irányzatát. A tanácsülés interpellációkra adott válaszokkal, illetve újabb in­terpellációkkal fejeződött be. Tegnap reggel, a tanácsülés előtt a megyei tanács tisztségviselői és osztályvezetői letették a hivatali es­küt Gaboiják József megyei tanács­elnök előtt. Rapi Miklós A népi ellenőrzés búcsúja Utolsó ülését tartotta meg tegnap a Bács-Kiskun Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Szvorény János, a MN EB elnöke bú­csúbeszédében szólt arról, hogy az Or­szággyűlés ez év október 30-án intézke­dett a népi ellenőrzés megszüntetéséről. Emlékeztetett azonban arra, hogy meg­szűnésük oka nem a korábbi tevékenysé­gük „kritikája”, hanem a bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások. A népi ellenőrök becsülettel, legjobb szándékuk szerint dolgoztak, mindeközben felszólal­tak a visszásságok, a törvénysértések, a lélektelen bürokrácia, a korrupció ellen. Más kérdés az — húzta alá Szvorény János —, hogy ezeknek a felszólalások­nak, kezdeményezéseknek nem mindig lett meg az eredménye... Végezetül meg­köszönte a NEB tagjainak, a népi ellen­őröknek, a városi elnököknek, valamint közvetlen munkatársainak eddigi munká­ját. Szálkái Tóth István szintén annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az a munka, amelyet a népi ellenőrzés vég­zett, megfelelt a kor követelményeinek. A társadalmi és a függetlenített munka­társak, aktivistáik tisztességgel töltötték be feladataikat Mintegy ezt igazolandó a NEB utolsó ülésén kitüntetések átadására is sor került. Tréfás Antalnak, Kovács Ferencnek, Tóth Elemérnének, valamint Zubor Lászlónénak itt nyújtották át a népfront emlékplakettjét. Baranyi Géza (Bácsalmás), Zsikla György (Kecel), dr. Kapeíler Károly (Kalocsa), Balogh Mik­lós (Baja), Kovács József (Kunszentmik- lós), Kőtörő Miklós (Kecskemét), Balázs Istvánná (Kiskunfélegyháza) és Csiszár József (Jánoshalma) pedig a helyi bizott­sági üléseken vehetik majd át az elisme­rést. Dr. Jobbágy Lajos (Kecskemét), Kiss Géza (Kecskemét), Pintye Jenő (Kecskemét), dr. Hévízi István (Kiskun­félegyháza), Nagy Gábor (Kecskemét), valamint Zsigmond Antal (Kecskemét) Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntető jelvényt kapott. N. N. M. TANÁCSÜLÉS TISZAKÉCSKÉN Újabb pályázatot írtak ki a vb-titkári poszt betöltésére Tegnap délután Tiszakécskén ülést tartott a város tanácsa. Első napirendi pontként Kovács Miklós társadalmi ta­nácselnök-helyettes a megüresedett vb- titkári poszt betöltésére kiírt pályázat „eredményéről” számol be. A három jelentkezőt a tanácstagokból álló bi­zottság „vizsgáztatta”, egyet alkalmat­lannak találva, mert iskolai végzettsége nem felelt meg a követelményeknek. A minősítő bizottság november 25-én 2:3 arányában dr. Körösi Imrét javasol­ta a poszt betöltésére. Az erről készült jegyzőkönyvet a megyei tanács sze­mélyzeti osztályára megküldték, majd a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé került. A tanácsülés tegnap délután arról volt hivatott dönteni, hogy megválaszt­ja-e vb-titkámak dr. Körösit. Bányai András tanácstag első kérdése az volt, hogy a jelölt itt tartózkodik-e, mert ha igen, akkor menjen ki a tanácsülésről. A .javaslat” jogi lehetőségeit azonnal tisztázták, a szervezeti szabályzat lehe­tővé teszi a zárt ülést. Erre kérdezte meg Petrik András, hogy fair játék-e, hogy az észrevételeket ne jelenlétében tegyék meg. Kellemetlen incidensként ekkor egy nem testületi tag szólt hozzá, majd dr. Simon Jenő, a megyei tanács osztályvezetője megnyugtató szavak­kal elihondta, hogy a megyei tanács nem akarja rákényszeríteni a jelöltet a testületre, de a vb-titkár kinevezése a testület dolga olyan formában, aho­gyan jónak látja. Lantos Mihályné ta­nácstag az iskolai igazgatóválasztást hozta fel példának, amely nyílt volt, megismerhették a jelölteket. Győri Endre azt kérdezte: ki volt a többi pá­lyázó. Bányai András tanácstag arra kért választ, hogy dr. Körös Imre felesé­ge megfenyegette-e dr. Pál Józsefet. És az a hír is járja, hogy egyes tanácstagok a „tanácsházára be lettek invitálva, fel lettek keresve”. A személyeskedést ki­merítő vita után a minősítő bizottság egyik tagja, Bay Mihály elmondta, hogy miért szavazott dr. Kőrös Imre ellen, majd felolvasta a városi tanács­nál dolgozó szakszervezeti tagok kéré­sét, amelyet levélben nyújtottak be a tanácshoz. „Kölcsönös bizalmatlanság övezné (dr. K. I.-t), mert nem példamu­tató a viselkedése.” Javasolják új pá­lyázat kiírását. Szabó Jenöné kérésére a jegyzőkönyvet ismertették, amely a bizottság véleményét foglalta egybe. Ezután kis intermezzo következett a tanácselnök és a minősítő bizottság’ tagja között. Ezt a vitát Bányai András zárta azzal: „nem vagyunk hozzászok­va ahhoz, hogy az általunk megválasz­tott vezető ilyen erélyes hangot üssön meg”. Dr. Kőrös Imre is szót kapott. Azt mondta, nem akar személyeskedni, és kéri, hogy mondják meg őszintén véle­ményüket a szemébe. Az első kérdés ez volt: Igaz-e, hogy alkoholos befolyá­soltság alatt volt a minősítő bizottság előtt? Dr. Kőrös Imre válasza: Nem. Mindenki annyit igyon, mint én. Ezután Kovács Miklós á névtelen­ségben kívánni maradó másik pályázó­ról adott tájékoztatást. Róla annyit tudtunk meg, hogy állandó lakhelyén nem pályázik a vb-titkári posztra, „mert ott a körülmények nem megfele­lőek”. Egy újabb kérdés azt firtatta, hogy dr. Kőrös sűrűn váltogatja a munkahelyét. Negyed évszázad alatt öt munkahelye volt, 15 év a földhivatal­nál. Ezután tette föl Bányai Antal a kérdést, hogy a testület tanácskozása a továbbiak folyamán nyilvános legyen-e,' vagy sem. Megszavazták a zárt ülést. Hosszadalmas tanácskozás után a tudósítók, az érdeklődő tiszakécskeiek visszatérhettek a terembe, s megtudták, hogy a testület nem fogadta el dr. Kő­rös Imre pályázatát. Egyben megálla­pították, hogy a pályázat nem töltötte be szerepét, s új pályázatot írnak ki, január 20-ai határidővel. A minősítő bizottság elnöke Kovács Miklós lett. A tanácsülés — az MSZMP ingatla­nainak átadási kérdéseivel, bejelenté­sekkel és a népi ellenőrzési bizottság létrehozásáról szóló tanácstörvény ha­tályon kívül helyezésével— lapzárta­kor még tart. Nagy Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom