Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-21 / 302. szám

POLITIKAI NAPILAP XLIV. évf. 302. szám Ára: 4,30 Ft 1989. december 21., csütörtök PARLAMENTI VITA A KOLTSEGVETES TERVEZETÉRŐL Jövőre adózunk a lakáskölcsönre Szerdán reggel 9 órakor folytatódott az Or- 1 szággyűlés decemberi ülésszaka. A harmadik 1 munkanapon elsőként Németh Miklós, a Minisz- 1 tertanács elnöke kért szót. „Lélegzet-visszafojtva és iszonyatos döbbenet­| v tel figyeljük napok óta a Romániában zajló ese­ményeket” — kezdte beszédét a kormányfő, majd Sárról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy kedd I este, a parlamenti ülés' után szűk körű kabinet- I megbeszélést tartott. Döntés született arról, hogy I a kormány illetékes szervei folyamatosan nyomon ( követik a fejleményeket, s megteszik a feltétlenül szükséges lépéseket. Ezek sorában szerdán dél­előtt a Külügyminisztériumba kéretik Románia budapesti nagykövetét. Németh Miklós képvise- I lói minőségében arra kérte a Házat, hogy egyper- ces néma felállással, kegyelettel emlékezzenek jmeg a diktatúra magyar, román, német és más I nemzetiségű áldozatairól, s tűzzék ki a gyászlobo- jjgót a Parlament homlokzatára. A képviselők a I padsorokban felállva fejezték ki szolidaritásukat I a Ceausescu-diktatúra elnyomottaival. A kormányfő ezután egy napi aktualitással, a 1 mozdonyvezetők szerda reggeli figyelmeztető | munkabeszüntetésével foglalkozott. Mint mond- |ta, ez az akció arra kötelezi a kormányt, hogy I levonja a tanulságokat, annál is inkább, mert a 1 munkába igyekvő emberek tömegeit érintette, I szétforgácsoló hatással volt a munkarendre. 1A történteket értékelve Németh Miklós hangoz- | tatta: — Mi lenne akkor, ha a tanítók, a mentősök, 1 az elektromos művek dolgozói, a bányászok vagy Imás ágak dolgozói az érdekérvényesítés olyan 1 eszközeit választják, amelyekkel más rétegeknek ■ ártanak? Ha ez a folyamat beindul, akkor fokoza- K tosan szétveri a társadalmat. Itt már régen nem a 1 kormány sorsáról van szó, hanem az országéról. | Óvok mindenkit attól, hogy erre az útra lépjen; Icsak egymással összefogva, kitartó szívóssággal * kerülhetünk ki abból a bajból, amelybe jutottunk. A soros elnök ezután Nagyiványi Andrásnak, laz építési és közlekedési bizottság előadójának I adta meg a szót, hogy ismertesse a testület kedd | esti ülésén kialakított állásfoglalást a lakásgazdál- | kodással kapcsolatban. Meggyőződését fejezte ki, hogy az elmúlt 40 év | gazdaságpolitikájának egyik alapvető félreértése I az volt: mindig a tárgy kapott támogatást, és nem I pedig a szociálisan rászoruló személy.- A bizottság I most ez utóbbit tartotta a legfontosabb szempont- I nak, s ez a lényege a koncepcionális javaslatnak iis. Végül felhívta az Országgyűlés figyelmét: a I döntéshozók tekintélyét az adja meg, mennyire >1 tudnak felülemelkedni a saját vagy szűk környe­zi zetük érdekein, s mennyire képesek egy nagyobb PARLAMENTI JEGYZET A kormányfő kilépett A nap szenzációja: a kormányfő, Nyers Re­zsőhöz írt levelében, bejelentette kilépését az MSZP Elnökségéből. Megfigyelők már számítottak erre a szakító lépésre, mert a jelek jóval előbb mutattak nézet­különbségeket. Egy konkrét ügyről alighanem a Petőfi Népe olvasói értesülhettek először: a Pintér Müvek avatásán Németh Miklós nyilvá­nosság elé tárta: fogalma sincs arról, miért ter­jesztették ki december 31-éig az új pártba való átlépés határidejét, az elnökség ülésén nem vett részt, a döntésről maga is csak a sajtóból érte­sült. A következő „összeveszés” komolyabb volt: az MSZP Elnöksége a kormányt sajátjának mondotta, amire a miniszterelnök sietett leszö­gezni: a kormány kizárólag a parlamentnek felelős. A mostani ülésszak előtt érezhetően tovább nőtt a feszültség. Az MSZP — nyilvánvalóan már egy következő választásokra kacsingatva — célozgatott arra, bogy a költségvetést, de főleg a lakáskoncepciót nem támogatja. Politi­kailag érzékeny fülűek ennek hallatán valóság­gal megdöbbentek: a „nemzeti csúcsnak” neve­zett tárgyalásokon tulajdonképpen az összes párt tudomásul vette a Németh-kormány elgon­dolásait, mint olyan tervet, melyet a szükség és az IMF diktált (később ugyan az SZDSZ ár­nyaltabban fogalmazott és a Németh-kormány következetlenségét okolta az idei sikertelensé­gért). Az MDF megértéséről biztosította a ka­binet elképzeléseit, olyan keserű pirulának tart­közösség — jelen esetben az ország — érdekeit képviselni. Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.j után Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1. vk.) kért szót ekkor. Az MSZP elnöke hangoztatta: „A Magyar Szoci­alista Párt amellett van, hogy ennek az országnak kormányozhatónak kell maradnia, amellett van, hogy ez a kormány működjön tovább, s amellett van, hogy az országnak legyen jóváhagyott költ­ségvetése.” —Támogatjuk azt, hogy a Nemzetközi Valuta­alappal egyezzen meg a kormány, mert ez hasznos az országnak — mondta. A továbbiakban hangr súlyozta: az előkészületben levő megegyezésnek csupán egyetlen pontját vitatták és kritizálták, a lakáskérdésben kidolgozott pénzügyi előirányza­tot, mert az nem komplex és következetes lakásre- form, és túlzott terhelést jelent a lakosságnak. Nyers Rezső indítványozta az Országgyűlésnek, hogy az építési és közlekedési bizottság javaslatát ~ fogadja el, ezzel biztosítva a kormányzás folya­matosságát, s amennyiben a kormány ezt elfogad­ja, akkor támogatják a kormányt. A kormány nevében Kemenes Ernő, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke az építési és közlekedési bizottság által képviselt álláspontok elfogadását javasolja. A bizottság indítványáról szólva kiemelte: ez még kezelhető kompromisszumnak tűnik, mert az a közepes jövedelmű családok esetében havi 300- 600 forint többletterhet jelentene — amely a la­kosság részéről talán még elviselhető —, s a költ­ségvetés oldaláról is csak 4 milliárd forinttal ki­sebb bevételt eredményez az eredeti kormányzati javaslatokhoz képest. A kormány azonban csak akkor vállalhatja a bizottság alacsonyabb lakos­sági terhelést jelentő javaslatait, ha az Országgyű­lés viszont azt vállalja, hogy a költségvetés vitájá­ban, a lakásszektoron kívüli tételeknél 4 milliárd | forintos költségelőirányzat-csökkentéssel forrást | teremt a fiatalok lakáshoz jutásának támogatásá-1 ra. Ezzel összefüggésben a kormány bizonyos 1 nemzetközi segélyprogramok törlését, a védelmi I kiadások csökkentését, valamint az egyébként mi-1 nimális, gyakorlatilag formális költségvetési tar-1 talék bizonyos hányadának igénybevételét indít- j ványozza. A javaslatok között a képviselők taps-! sál fogadták a pártok és a társadalmi szervezetek f támogatásának csökkentésére vonatkozó elképze- j lést. Határozathozatal következett. A lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi | adófizetésről szóló törvényjavaslatot az Ország-1 gyűlés 212 igen, 69 nem szavazattal és 54 tartóz-j kodással elfogadta. Ezt követően a lakásgazdái-| kodási rendszer reformjáról és az 1990. évi intéz- j kedésekről szóló határozatról szavazott a parla-1 ment. A határozati javaslatot ugyancsak többségi > szavazattal fogadták el. Mekkora lesz az adó? va, amelyet a gyógyulás érdekében le kell nyel­ni. Ebben a helyzetben az lépés, bogy az a párt mond nemet a kormánykoncepcióra, mely ma­gát az egészet örökül hagyó és okozó MSZMP jogutódjának vallja magát — se hűvös távol­ságtartással mintha azt akarná sugallni: nem ér a nevem —, mely legfőbb testületének szemé­lyesen is tagja a kormányfő — nos. ezt Németh Miklós aligha élhette meg másként, mint áru­lásként. A politikában természetesen (természe­tesen???) nincs helye „erkölcsnek”, ám az MSZP lépése sokak számára olcsó népszerű- séghajhászásnak tűnik. Ügy fest, mintha az MSZP odadobná Németh Miklóst, szükségsze­rűen hasznos tisztáldozatnak tekintve, elfeled­kezve arról, hogy a mai helyzetet nem Németh Miklós kormánya okozta, s ha valaki, akkor éppen Németh Miklós volt az, aki a legtöbbet kívánta tenni a kilábalásért. A kormány nem rendelheti alá magát szűk pártérdeknek, kizárólag a nemzet javát kell szolgálnia — áll a miniszterelnök levelében (ha nem is pontosan e szavakkal). Nos, a kormány —de főként a miniszterelnök—minden elkese- ritően nehéz terv ellenére több bizalmat élvez, mint mondjuk az MSZP, melynek bojkott- felhívása könnyen a Minisztertanács bukását okozhatja, ami pedig a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben alighanem katasztrofális következményekkel járna. Nem arról van szó, hogy elviselhetőek-e a jövő évi terhek, s ezen belül éppen a lakáskoncepció lenne-e teljesség­gel hibátlan, hanem arról, hogy bölcs ember két rossz közül a kisebbiket választja. Egy kor­mány nélküli ország — éppen az MSZP ne tudná? — a mindennél rosszabbat jelentené. Ezért kívánunk kitartást és bátorságot Németh Miklósnak. Ballai József A törvény szerint a lakásvásárlás, lakásépítés és | egyéb, lakáson végzett építési munkák céljára! nyújtott kamatmentes vagy kedvezményes kama-! tozású állami kölcsönre, a fennálló tartozás alap-1 ján, a magánszemélyt 1990. évre adókötelezettség | terheli. Nem kell adót fizetni a többi között az öt 1 éven belül megkötött kölcsönszerződéseknél; ha| az egy főre jutó havi jövedelem a létminimumot | (1990-ben a 4300 forintot) nem haladja meg, illet-1 ve a három vagy több gyermekes családok és a 701 éven felüli nyugdíjasok esetében. Az adó mértéke a kölcsönszerződés megkötését | követő tíz évig a havi törlesztőrészlet 50, a köl-| csönszerződést követő tíz év eltelte után 100 szá-1 zaléka. Ha egy lakásra több kölcsöntartozás áll j fenn, az adót a legmagasabb havi törlesztőrészletű j kölcsöntartozás után kell megfizetni. Az Országgyűlésnek a lakásgazdálkodási rend-1 szer reformjáról és az 1990. évi intézkedésekről | elfogadott határozata értelmében a lakbérek! 1990. február 1-jétől átlagosan 35 százalékkal nö-1 vekednek. BÉKÉSI LÁSZLÓ ELŐTERJESZTÉSE „Krízisköltségvetés” j ■r llliá! 81 Ezután — a tárgy- sorozatnak megfele­lően — az 1990, évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot tárgyalta az Ország- gyűlés. A gazdasági válság kezelésére ha- aKKkgJ fid tározott, kemény in- tézkedéseket tartal­mazó „krízisköltség­vetést” Békési László pénzügyminiszter j terjesztette elő. Kifejtette: csak egy szigorú, a mély gaz­dasági válság követ­kezményeit érvénye­sítő költségvetés jó­váhagyása esetén van esély a gazdasági összeomlás elkerülésére, az or- j szág külső finanszírozására, azaz a válságból való! kilábalás esélyének megőrzésére. így a jelenlegi költségvetés krizisköltségvetés, amelynek legfontosabb célja a gazdaság működő- j képességének megőrzése, a csőd elkerülése. Ezután Békési László tájékoztatta a képviselő-1 két arról, hogy a novemberi ülésszak óta zajlottak j (Folytatás a 2. oldalon) MEGEMLÉKEZÉS AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉSRŐL TILTAKOZÁS A TEMESVÁRI VÉRENGZÉS MIATT — SZERVEZETKORSZERŰSÍTÉS ÉS KÖLTSÉGVETÉS Majdnem félbeszakadt a megyei tanács ülése Tegnap Kecskeméten, a megyeházán az év utolsó ülését tartotta Bács- Kiskun Megye Tanácsa. Gaborják Jó­zsef tanácselnök köszöntötte a testüle­tet, majd megemlékezett a 45 évvel ez­előtti december 21-érői, a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés­ről, a demokratikus Magyarország ün­nepéről. A megemlékezést jegyző­könyvben rögzítették. A testület ezt követően tiltakozását fejezte ki a temesvári vérengzés miatt, s úgy döntött, hogy a tiltakozást táv­iratban juttatja el Románia budapesti nagykövetéhez, ugyanakkor elrendelte, hogy a temesvári áldozatok emlékére a középületekre ki kell tűzni a gyászlo­bogókat. Ezután Gaborják József átadta az 1989. évi megyei művészeti díjat Dobo­zi Eszter költőnek, Bencsikné Párdányi Judit karnagynak és Pócs Péter grafi­kusművésznek. Bácsalmáson megüresedett egy me­gyei tanácstagi státus. A város tanácsa dr. Berdáné Kis Ildikót választotta me­gyei tanácstagnak. A megyei tanács a választást tegnap törvényesnek ismerte el. Köztudott, hogy a számvevőszék jogintézményének létrehozásával meg­szűnt a népi ellenőrzési bizottság. Ga- borják József köszönetét mondott a megyei NEB tagjainak és vezetőinek, majd a tanácsülés felmentette őket funkciójukból, tisztségükből. Szót kért Szvorény János, a megyei NEB elnöke, aki méltatta a tanácsok segítségét, amely nélkül a népi ellenőrzés nem tu­dott volna igazán eredményes munkát végezni. Mindezek után került sor a tanács­ülés érdemi munkájára. Először Ga- boiják József tanácselnök előterjesztet­te a tanács és a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervezetének korszerű­sítésére tett javaslatot, melyet héttagú szakmai bizottság készített elő és a vb már jóváhagyott. A cél az, mondotta az elnök egyebek között, hogy kisebb létszámú és jobban megfizetett tanácsi apparátus végezze a munkát a jövőben. A korszerűsítés a települések önkor­HN A Bács-Kiskun Megyei Tanács 1989. december 20-ai ülésén tiltako­zását fejezte ki a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagyköveté­nek, az emberi jogok durva megsér­téséért Romániában. A megyei ta­nács tagjai döbbenten értesültek a temesvári vérengzésről és Tőkés László református lelkész elhurcolá­sáról. A tanács testületé az emberi jogok nevében követeli, bogy szün­tessék meg a véres megtorlást a de­mokráciát követelő román állampol­gárokkal szemben, azonnal bocsás­sák szabadon Tőkés Lászlót és csa­ládját A Bács-Kiskun Megyei Ta­nács erejéhez mérten eddig is és ez­után is, mindent megtesz a romániai menekültek megsegítésére, ugya­nakkor mélységesen elítéli azt a poli­tikát, amely szülőföldjük elhagyásá­ra kényszeríti a román állampolgá­rokat Kecskemét, 1989. december 20. A Bács-Kiskun Megyei Tanács nevében Gaborják József tanácselnök mányzatának kibontakozását teszi le­hetővé, ugyanis a megyei tanács nem lesz felettes szerve a helyi tanácsoknak, de továbbra is nagy szerepet kell majd vállalnia a megye gazdaságának szer­vezésében, kulturális életének, egész­ségügyének fejlesztésében. A szervezetkorszerűsítést két válto­zatban tárgyalta a testület. Az egyik változat a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály megszüntetését is javasol­ta. A felszólaló tanácstagok a másik változat mellett foglaltak állást, egye­bek között azzal érvelve, hogy erre az osztályra ezután is szükség lesz, mivel a változó földbirtokpolitikát valami­lyen megyei szervnek — úgymond — le kell vezényelni. így tehát tovább dolgo- . zik a mezőgazdasági osztály, erre sza­vazott a testület. Ugyanakkor meg­(Folytatás a 3. oldalon)-m <#*jh í*> ki Az idei művészeti díjasok. (Tóth Sándor felvételei) Tőkés Lászlót és családját Moldvában tartják fogva A lelkész karját eltörték, terhes feleségét és fiukat sem kímélték A román hatóságok letartóztatták és megkínozták Tőkés László romániai magyar református lelkészt és polgárjogi harcost. Ezt a Bild-Zeitung című nyugat­német napilap szerkesztősége közölte arra a beszélgetésre hivatkozva, amelyet a lelkész édesapjával, a hetvenéves Tőkés István teológusprofesszorral folytatott telefonon. • A nyugatnémet rádióállomások is átvették a Bild-Zeitung csütörtöki számában napvilágot látó jelentést. Eszerint a lelkész jobb karját eltörték. Feleségét és gyermeküket is kihallgatták és megverték. Tőkés István közlése szerint a verés következtében hetedik hónapban lévő terhes menye elvetélt. A családot egy faluban tartják fogva a szovjet határ közelében, és katonák őrzik őket — közölte Tőkés Istvánra hivatkozva a Bild-Zeitung, majd az újság nyomán a nyugatnémet rádióállomások. E jelentések nem tértek ki arra, hogy a teológus­professzor milyen úton-módon értesült fia és családja sorsáról. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom