Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-15 / 271. szám

4 0 PETŐFI NÉPE 0 1989. november 15. HONISMERET — HELYTÖRTÉNET Egy vidéki lap a magyar irodalomért „Kecskemétnek hálárloet az egésr magyarság, hogy megtanító arra, hogyan lehet a semmibél valamit teremteni" Mária ZtipiMá nnagé Midéit a ráffába iKtkntt ■iltüitl, Iiteairál át aéaéril Tagnap este háromnegyed 7 6rJ kor, a szünetjel elhangzása ezt jelentette a Stúdió bemondója: — Következik Móricz Zaigmond felolvasása: Kecskeméti kittép. Diskurálás a város nxdtjáró); jele­néről és népéről. * Néhány másodperccel kelőbb már Móricz Zaigmond jól Wit hangját hallottuk. Töhh. mint tél- órás felolvasását a Kecskeméti la­pok gyorsíróinak feljegyzése alap­ján az alábbiakban teljes egészében megörökítjük: \ E ] risri. n tini', i.il. sem. volt. még egy b^kor is alig,. A leg ridegebb homok volt. amelyen sasntat sem fflertety volna építeni, mert ^zi élöolötje • volna i ho­tett a,-világ legrosszabb földjét, Á ininni homokot így/ nifCteTüsékanyÜciii? Kecskemétnek az utoty félszázadban néhány nagy polgármestere volt Köztük Kudo EWPágve a legismertebb. 0 ksj- totta végre az elődei által mrgin-' dftott nagy munkát A telepi*, h ál­tal vette birtokba a földet. A föld másodszori, éj meg Hó Vázad közepén aztán a nép eikez- jett kitelepedni a földre, 10—20— —10 küóméteres távolságok van. k pl. a kecskeméti halárban. Ide jrm járhat ki a városból naponta U gazda földjét megmivelni. Tanyá­ját rakott tehát a saját földjén és ízzel j áj gasdátkodásl rendaaer ala- • költ ki: a tanyaMrtok. 1830-ban még csak 12 tanya volt : kecskeméti határban. 1840-ben .27. 1910-ben 2270 és 19264xn Él*b. Ma a 80 ezer főnyi lakosság- IK’' több mint fel*' kint IaI-íV I.i­I anyákon. Egy halottbe jelenéé: •s beidétés >niatt sokszor 30 kiló­métert kénytelen gyalogolni. A nép birtokba vette a földet, a nép­nek segítségére kell jönni, hogg a: áldást és az életet élvezhesse. Egy nagy el\i kérdést tisztázott a kecskeméti élet. A bérletbe adott városi birto­kok kopárak, sivárak, elha­nyagoltak. A telepítések vi­ruló gazdaságok, gyümölcster­melők. baromfinevelők, ser- . t éshizlalók. A bérlők nem tudják megfizetni a legkisebb bérleti összeget sem. El­lenben a telepesek hordják be & kecskeméti piacra az ezer vagono­kat megtöltő gyümölcs- s élelmi­szer tömegeket. Azonfelül a k Letelepítés a röghöz köti népet. A Dunántúlról a legjobb földekről állandó ma is az elvándorlás. A háború óta csaknem 150 ezer em­ber vándorolt ki. Ezzel szemben Kecskemétről nincs semmi kíván- dorlá*. t f ifniifihil «><rvrr általa^ A Kecskeméti Lapok számára írta Krúdy Gyula, Németh László, Móricz Zsigmond. Kevés vidéki szerkesztőség épített ki olyan jó kapcsolatot a kortárs iroda­lom legjobbjaival, mint az 1868-ban alapított Kecskeméti Lapok fennállá­sának fénykorában. Az első évtizedekben gyengécské tár­cákat közöltek. Nagyritkán szorítottak helyet ismertebb íróknak, költőknek. 1880. augusztus elsején közölték Má­tyási József Sorsával megelégedő pol­gárok dolga című írását. Kötetben azóta sem? Bő tudósításban számoltak be 1888. október 28-án Jókai Mór kecskeméti fogadtatásáról. Az érdeklődő kecske­métiek olvashatták az írófejedelem kö­szönő és köszöntő szavait. „Uraim, itt találtam fel azt az új földet a melyet azóta is folyvást járok múzsámmal együtt: itt tanultam megismerni a ma­gyar népéletet, a valódi magyar hu­mort”. Móra Ferenc még diákként, a millen­nium után jelentkezett először a Kecs­keméti Lapok hasábjain, 1897. június 27-én kapott helyet az ifjú félegyházi diák Katona Józsefet köszöntő, a szer­ző által a drámaíró szobránál elmon­dott költeménye. A századforduló táján vált mind több békés helyi közlöny politikai or­gánummá vagy közvetve-közvetlenül üzleti vállalkozássá. A vidéki lapokra is hatottak az első bulvárlapok. Mind több időszaki kiadvány kereste az ak­koriban még eléggé szűk olvasóréteg kegyeit. A zsurnalisztika ezért is pró­bálta magához édesgetni a legjobb író­kat. Könnyen csábultak, mert biztos megélhetéshez jutottak, új híveket sze­reztek, forgatták nevüket. József Attilához méltóan Hogyan jutottak vidéki lapok úgy- íevezett országos írók tárcáihoz? Rész­ien kiollóztak másutt megjelent íráso- :at, részben a budapesti irodalmi kávé­lázakban barátságos kártyázgatás, te- efere közben alkudtak meg egy-egy rásra. Előfordult, hogy szerződést kö- öttek másodközlésre, olykor eredeti rásműre. Ha hihetünk a büszke infor- aációnak, akkor itt szórakoztatta elő- zör az olvasókat Krúdy Gyula Gyerek- iász (Egy jzegény ifjú vallomásaiból) ímű elbeszélése. Külön is feltüntették igyanis, hogy a népszerű szerző a kecskeméti Lapok számára írta novel­lát. (Eddig kötetben, bibliográfiában iem sikerült rábukkannom ismételt özlésére. Lehetséges, hogy azóta sem ilálkozott ez az írás nyomdagépek­éi?) Ugyanebben az évben Benedek 'lek-. Tolnai La/Vw-elbeszélést is publi- ált a Kecskeméti Lapok. Itt, ebben az újságban írták le elő- :ör Ady nevét. 1910. december 25-én, a karácsonyi számban hozták le A ha­lál rokona című költeményét. A kecskeméti művésztelep megnyitá­sa sok írót vonzott Kecskemétre. Hosz- szan időzött a művésztelep árnyas fái között vagy a Konstantinápolyban (a közeli vendégfogadóban)-Szép Ernő, Bródy Sándor, Kassák Lajos törzsven­dégnek számított. Az Iványi^Grünwald Béla baráti köréhez tartozó Szép Ernő cikkét azért vette át 1912. szept. 13-án a széplelkű költő A kecskeméti fiúk című jóhangulatú csevelyét, hogy így is támogassa a művésztelep több oldalról támadott vezető mesterét és a kolónia­alapító polgármestert. Ebben az évben Kosztolányi-tárcát is publikált a Kecs­keméti Lapok. A művésztelep íróvendégei Tóth Lászlónak, a legrégibb helyi lap munkatársának múlhatatlan érdeme József Attila korai felfedezése. Miután egy makói sakkversenyen megismer­kedtek, miután elolvashatta Nem én ki­áltok című, szinte még nyomdaszagú kötetét, az Ady-hódoló azonnal ráér­zett: a század másik zsenijével hozta ösz- sze jósorsa. Ebben a kötetben jelent meg a Rög a röghöz, meg az Aki szegény, az a legszegényebb. E versekkel mutatta be 1925. április 12-én a Kecskeméti Lapok József Attilát. Szeptember 26-án feltű­nő szedéssel közölte a Mikor az utcán átment a kedves cimű remekművet, az év végi ünnepi számban pedig József At­tila Karácsony című költeményét. Fel­tehetően Tóth László megerősödő befo­lyásának tuAjdonítható, hogy 1926- ban több Móra Ferenc-íráson kívül Móricz Zsigmond-, Karinthy-, Koszto­lányi- írás is megjelent a Kecskeméti La­pok kiadásában. Az első. Kecskeméti Hírlapkiadói és Nyomda Rt kibontakozó könyvkiadói tevékenységének köszönhetően szemé­lyes kapcsolatba került a Kecskeméti Lapoknál is érdekelt igazgató a magyar irodalom számos jelesével. Olykor egy- egy kötet megjelenése előtt publikáltak az itt készülő könyvből. Például Áprily Lajos Tető cimű verse a Kecskeméti Lapokban néhány nappal megelőzte a szerző Az aranymosó balladái cimű kötetét. A következő évben Móra Fe- renctől, Móricz Zsigmondtól közöltek írásokat. (Természetesen rendszeresen, részletesen tudósítottak aj. irodalmi rendezvényekről, népszerűsítették a meghívott költőket, írókat.) 1933. ápri­lis 16-án hangsúlyos tördeléssel tették közzé Németh László Új politika cím­mel nekik írt jegyzetét. Szövetségben a népiesekkel A Kecskeméti Lapok méltán kivette részét 1934-ben a kecskeméti kultúra kiemelkedő teljesítményeiből. A teljes­ség igénye nélkül az itt is publikáló írók névsora: Aprily Lajos, Bartalis János, Illyés Gyula, Marconnay Tibor, Nagy Endre, Sinka István, Reményik Sándor, Sík Sándor, Szentkuthy Lajos. Móricz kimondottan a Kecskeméti Lapok számára írta a Séta az ország leg- szebh piac utján című riportját^A helyi lap átvette az Estben közölt kecskeméti vonatkozású riportjait is. Közöltek egy- kötetbe azóta sem került Móricz-írást —az erédetileg a rádióban elhangzott, a Hírős Napokat népszerűsítő jegyzetet (1934. márc. 29.). A következő év őszén ismét Kecskemétről szólt a rádióban Móricz, tudható a Kecskeméti Lapok tudósításából is. A reformátusok Hétfői Körébe többször meghívott Németh László előadásaiból bő kivonatokat közöltek és közreadták a Népkollégiumok vidé­ken című publicisztikát. Egészen komoly formában tárgyal­tak arról, hogy országos irodalmi orgá­nummá fejleszti Németh László, és a későbbi Válasz köre a Kecskeméti La­pok vasárnapi irodalmi "mellékletét. 1935-ben Nagy Endre, Sárközi György, Kemény Endre, Bakó József, Jékely Zoltán mellett „jelen van” Mó­ricz Zsigmond és Németh László is. A következő esztendőben Erdélyi Jó­zsef, Gulyás Pál is föltűnik a Kecske­méti Lapok hasábjain, több írással sze­repelt Móricz Zsigmond. A jobboldali eszmék előretörésekor kapott többször helyet Erdélyi József is a Kecskeméti Lapokban. Részben így akarták leg­alább némileg kárpótolni a szinte nyo­morgó költőt a Kecskeméten nyomta­tott kötetének elkobzása miatt keletke­zett veszteségekért. Indokolt elismerés Büszkén közük október 16-án Mó­ricz Zsigmond köszöntő sorait. „Volt idő, amikor az emberi kor legvégső ha­tárának a 26 évet láttam. Ha Petőfinek elég volt, nem érdemes, nem is illik' tovább élni. Ma a 70 év nem idő. Tíz év múlva én is 70 éves leszek; ha meg­érem. És a magyarnak ebben a tíz év­ben kell mindent megcsinálni. Kecske­mét mutatja az utat. (Kecskeméti La­pok, 1938. okt. 16.) A kecskeméti letelepedés gondolatá­val foglalkozó Sinka István versein kí­vül új név 1939-ben Szabó Lőrinc. A következő évben Babits Mihály Erdély című írásának köszönhetően került az első oldalra. Pubükáltak Sin­ka Istvántól, Áprily Lajostól, Bakó Jó­zseftől, Erdélyi Józseftől, sőt, helyet adtak egy' Szabó Dezső-vezércikknek. A háborús események lassanként ki­szorították a Kecskeméti Lapok ha­sábjairól az irodalmat. Csökkent Tóth László befolyása, elhallgattak vagy el­hallgattattak ismert írókat, Móricz Zsigmond meghált. 1944 tavaszán betiltották az ellenzé­ki Kecskeméti Lapokat is. Heltai Nándor VÍZISZÁRNYAS-KELTETŐ BALOTASZÁLLÁSON Kacsa, liba együtt, mégis elkülönítve Lassan kialakul a víziszárnyas- tenyésztés, -nevelés vertikuma Ba- lotaszálláson, a Kossuth Tsz-ben. Júliusban megérkezett ide 9000 dán Legarth-kacsaszülőpár. Az e fajtájú jószágok — a hazai körül­mények között végzett tesztelés adatai szerint—a 7-8 hetes nálunk elfogadott nevelési idő helyett 6- 6,5 hét alatt hizlalhatok fel 30-40 dekagrammal nagyobbakra, azaz 3-3,6 kilogrammosokra. A fajta ki­próbálásához tartozó vágási ered­mények is biztatóak. E szülőpá­roktól februártól szeptember végé­ig mintegy 900 ezer-egymillió na- poskacsa-származékot várnak a gazdaságban. És, hogy ezek bizton meglegyenek a tsz-ben, úgy dön­töttek, maguk vállalják fel a kelte­tés munkáját is. Világbanki hitel segítségével, a Kiskunhalasi Ba­romfifeldolgozó" Vállalattal alakí­tott kft. 50 millió forintos fejlesz­tésre szánta el magát. A keltetők berendezéseit gyártó cégek verse­nyeztetésekor a belga Petersime került ki győztesen. Ők egyébként nemcsak a technikát, hanem a technológiát is átadják a balota- szállásiaknak. Az áprilisban meg­kezdett építkezés „eredménye” e hónap végén átadásra kerülhet, működőképes lesz a keltető. Igaz, ez idő alatt a szövetkezet építőipari ágazatának szakemberei nem kí­mélték magukat. De az a két belga vezető szerelő sem távozott elége­detlenül, akik a gazdaság 14 kü­lönböző szakmájú dolgozójával, a tervezett négy hét helyett, két és fél hét alatt állították be a keltető leg­fontosabb berendezési tárgyait, eszközeit, a klímaberendezéstől a fertőtlenítő-gázosítón keresztül, a folyamatokat vezérlő számítógé­pig­A keltetőből kikerülő naposka­csák egy részét helyben nevelik fel, többségükre azonban vevők a kör­nyékbeli gazdaságok. És ha még tovább tekintünk: a „kész” pecse­nyekacsa elhelyezésére a halasi fel­dolgozó, illetve a Kolos—Agro dán—magyar vegyes, vállalat ké­szült feli A Legarth-käcsä hazai tenyésztésének' alapja lehet — bá á szülőpárok, fitótVd'a’féltíétfelt szár­nyasok valóban beváltják a hozzá­juk fűzött reményeket —, hogy a 0 Még üresek a keltetőszekrények. dánok a nagyszülő-párokból is hajlandók, a tsz rendelkezésére bo­csátani. Miután Balotaszálláson a pecse­nyecsirkék, -kacsák mellett a -li­bák sem ismeretlenek, az új kelte­tőben úttörő vállalkozással is megpróbálkoznak, 1 egy évben tizenegy hónapig működtetik. A keltető technikai, technológiai berendezéseik ugyanis megenge­dik, hogy a két állatfaj — a kacsa és a liba — tojásait egymás fertő­zésveszélyeztetése nélkül keltessék jtjv, Í5úú?k alapját 3, Ijb^-fÖ fatelep­re ápribsban érkező dán —kimon­dottan, májliba — szülőpárok ,, te­remtik” majd elő. G. E. A szabotőr Aznap reggel a szokásosnál is izgatottak­ban készülődtem. Borotválkozás közben re­megett a kezem, fogyott is a timsó rendesen. Kávémat természetesen az ingemre löttymtet- tem, úgyhogy a hiányzó inggbmb felvarrásár val életvédelmi okokból már meg sem próbál­koztam. Kialvatlan, karikás szemekkel, ám frissen faragott golyóstollal és jegyzettömbbel a ke­zemben léptem be a Központi Fohászáti Üzem hengerdéjébe. Ahol is régi gyermekkori snób- lipartneremmel, Pentelével volt találkám, aki. azóta már élfohásszá küzdötte fel magát. Pentele egy hűtőfélben lévő kemencepad­kán üldögélt, és forró teát kortyolgatott. ■— Izzik az őshuta, megüt a hőguta! — rikkantotta felém a patinás fohászköszöntést, — Hé, Pentele, igaz a pletyka? — kupo­rodtam rögvest egy azbesztlócára. — Tényleg sztrájkoltok? : ' — Ti, firkászok mindig túlzásba estek... fii sütötte le szerényen szemeit Pentele.—Mi itt csupán szabotálunk. \ — Nem értem... — Ez nem lep meg, hiszen régóta ismerlek — csavarta vissza a termoszkupakot Pentele. — Pedig pofonegyszerű a szitu. Észrevettük, hogy minél inkább ráhajtunk, annál nagyobb a Fohászáti Üzem vesztesége. Nocsak I kíséreltem meg értelmes ké­pet vágni. — Ha viszont lassítunk a tempón, csökken a veszteség... ~~ És mit szóltak a lassításhoz odafent? — nyögtem két aprót. — O, a lassítás nálunk már régen központi koncepció... — kortyolt egy öntudatosat Pentele. Ezeddig buzgón jegyzeteltem, ám e szavak­ra még a golyóstoliam is elvörösödött. — Lehetnétek esetleg.nyereségesek is? —-í dadogtam mindenre elszántan. — Naná! — kurjantotta Pentele. — Amennyiben meglesz hozzá az érdektelenségi rendszerünk. — Ne kímélj! — kapaszkodtam bele egy sistergő öntőformába. — Mi a megoldás? Kisvállalkozásban szabotálni! — vi­gyorgott rám pentele, és feltett egy újabb üst teavizet- Walter Béla ÚJ KÖNYVEK Asztalitenisz. 10., át- dolg. kiad. Összeáll. Di­ner Gábor, Lakatos György. (Verseny- és já­tékszabályok) (Sport, 55 Ft) — Czáka Sarolta— Valló László: A metszés ábécéje. 3., jav. kiadás. (Mezőgazdasági K., 98 Ft) — így élt Ady Endre, írta Borbély Sándor. (Móra K., 38 Ft) — Régi magyar lányok. Elbeszé­lések. Vál. Sulyok Mag­da. (Móra K., 65 Ft) — Rónaszegi Miklós: Kar- tal utolsó kalandja. (Mó­ra K., 38 Ft) — Volt egy­szer egy _ Leonardo da Vinci... írta Sylvie La- ferrere, -Claire Merleau- Ponty, Anne Tardy. (Móra'K., 70 Ft) — Jean Ure: A videosztár. (Pik­nik könyvek) (Móra K., 36 Ft) — Mészáros Fe­renc—Moldvai Tibor: Hogyan javítom a motor- kerékpáromat? Legújabb típusok. (Műszaki, 196 Ft) :— Mprolog progra­mozási nyelv. Irta: Far- 1 kas Zsuzsa, Futó István stb. (Műszaki, 245 Ft) — Az agg Kossuth és Napsugár. (Szépirodal­mi, 55 Ft) — Beney Zsu­zsa: József Attila-tanul­mány ok. (Zsebbe való kiskönyvek) (Szépirodal­mi, 45 Ft) — Hans Bie­dermann: A mágikus mű­vészetek zseblexikona. (Kentaur könyvek) (Szépirodalmi, 98 Ft) — Győré Imre: Gazdátlan szüret. (Szépirodalmi, 49 Ft) — Hegyi Béla: Távol­sági beszélgetések. (Zseb­be való kiskönyvek) (Szépirodalmi, 45 Ft) — Tamás Menyhért: Forra- 'dások. (Szépirodalmi, 45 Ft) — Zentai László: Kö­kényhúsú ég alatt. (Szép- irodalmi, 40 Ft) — He­tedhét ország. Ötven ma­gyar népmese.) Pannónia könyvek (Baranya Me­gyei Könyvtár, 120 Ft) — Linda Taylor: Halálos ölelés. (Krimi könyvtár) (Hungária—Sport, 68 Ft)?— Tehetséggondozás az iskolában. Pedagógiai és pszichológiai tanulmá­nyok a tehetséges tanu­lók felismeréséről és kép­zéséről. írta: Báthory Zoltán, Farkas Katalin stb. (Tankönyvkiadó, 160 Ft) — Elizabeth Tay­lor: Kövéren. Soványan. Boldogan. (Zeneműkia­dó, 148 Ft). Hamupipőke és száz más mese. Össze­gyűjtötte Tábori Piroska. (Zrínyi Nyomda, 198 Ft) — Bálint Agnes: Gücülke és cimborái. R$rint 1942. (Polygon, 80 Ft) — Bécs -— Hova.men­jünk vásárolni? Most már tudjuk! 2., bőv. kiad. (Foton, 99 Ft) — Désak- nai Mária: Petőfiné Szendrey Júlia. Életre­gény. (Désaknai Mária, 98 Ét) — Desszertesköny cukorbetegeknek és fo­gyókúrázóknak. /Ma­gán, 53 Ft/ — Elvis és én. Irta Priscilla Beauüeu Presley, Sandra Halmon. (Reform, 135 Ft) Anne Dickson: A teljes jogú nő, vagy a természetes visel­kedés kézikönyve. (Park, 93 Ft) — Házi praktikák, fortélyok: (P^íamédia, 128 Ft) — 3 kicsi mese: Pöttöm Jankó, Gulliver, A bátor' szabólegény. (Táltos, 68 Ft) — Her­man Wouk: Háború. A „War and Rememb­rance” című regény első része. (Victoria, 140 Ft) — Zalatnay Sarolta: Ők sem szerzetesek. (Kacsa könyvek) (96 Ft) — Brehm Alfred: Az állatok világa egy kötetben. At- dólg. Rapaics Raymund. Reprint. (Kis Brehm), / ÁKV—Maecenas, 580 Ft). 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom