Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-29 / 230. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés: lassanként északkeleten is megnövekszik a felhőzet. Sokfelé várható eső, záporcső. Az északi, északkeleti szél gyakran élénk lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma általában 13 és 18 fok között alakul. AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. cvf. 230. szám Ara: 4,30 Ft 1989. szeptember 29., péntek HORN GYULA FELSZÓLALÁSA AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁN A magyar nép az alkotmányos jogrenden alapuló parlamenti demokrácia megteremtésén munkálkodik NEW YORK „A magyarországi reformfolyamatjelentősen előrehaladt, s a hazai és a nemzetközi feltételek kedvezőek. Meggyőződésünk, hogy reformunk sikerének kérdése túlmutat a térség határain: az európai stabilitás fontos eleméről van szó, amelynek sorsa nem lehet közömbös mások számára sem”. Többek között erről beszélt Horn Gyula külügyminiszter csütörtökön, az ENSZ-közgyülés általános politikai vitájában elhangzott felszólalásában. „A nemzetközi kapcsolatok szempontjából is fontos, hogy mára egyértelműen megerősítést és elismerést nyert: a társadalompolitikai rendszereknek nincs kizárólagos modelljük, azokat nem elnevezésük, hanem teljesítményük minősíti. Nyilvánvaló az is, hogy azonos szövetségi rendszerhez tartozás sem szolgálhat alapul az egymás belügyeibe való katonai vagy egyéb módon történő beavatkozáshoz. Minden államnak joga, hogy önállóan, szuverén módon határozzon sorsáról, döntsön fejlődési irányáról, s erről csak saját népének tartozzék felelősséggel. Csak ily módon lehet elkerülni a jövőben az 1956-os magyar tragédiához és más drámai eseményekhez hasonló megrázkódtatásokat” hangoztatta. „A túlhaladott struktúrák lebontásával párhuzamosan a magyar nép az alkotmányos jogrenden alapuló parlamenti demokrácia intézményes kereteinek és biztosítékainak megteremtésén munkálkodik. Ennek során a nemzetközi jog elsőbbségéből indulunk ki: abból, hogy a nemzetközi közösség szuverén és független tagjaként ránk háruló kötelezettségek elsőbbséget élveznek a hazai jogalkotással szemben csakúgy, mint a nemzetközi jogi és politikai kötelezettségeinkkel összhangban nem lévő két- vagy többoldalú szerződésekkel, megállapodásokkal szemben”. Külügyminiszterünk szólt arról, hogy az emberi jogok egyetemes értékeket jelentenek, azok tiszteletben tartása, védelme nem képezheti egy állam kizárólagos bel- ügyét, érvényesülésük nem függhet az adott ország társadalmi vagy szövetségi rendszerhez tartozásától. Ezért számunkra nem létezhetnek „nyugati vagy keleti, északi vagy déli emberi jógok. Napjainkban az államokra háruló kötelezettségek egyrészt azt jelentik, hogy a kormányok felelősséggel tartoznak állampolgáraiknak e jogok tiszteletben tartásáért, másrészt lehetővé teszik az államok közösségének, hogy bármely országtól számon kérjék e kötelezettségeinek teljesítését”. Horn Gyula elmondta, hogy Magyarország két nemzetközi jogszabály ratifikálásával belépett azon országok sorába, amelyek teljes mértékben elfogadták valamennyi emberi jogi ENSZ-szerv illetékességét mind államoktól, mind magánszemélyektől származó panaszok elbírálására. Míg korábban a nemzetközi bíróságot nem ismertük el, most felülvizsgáljuk álláspontunkat. „Időszerű feladat hazai szabályozásunk és gyakorlatunk módo- (Folytatás a 3. oldalon) Befejeződött a belügyi spartakiád Három napon át öt nemzet belügyi sportolói vetélkedtek egymással megyénkben. Csütörtökön fejeződtek be a versenyek, a legnagyobb izgalmat a spartakiád-többtusa hajrája hozta. Tóth Sándor felvétele az ötödik szám, a 3000 méteres futás közben örökítette meg Siogolt, a szovjet csapat élen haladó versenyzőjét. Részletes tudósításunkat lapunk hetedik oldalán találják meg olvasóink. ————— INTERPELLÁCIÓK, KÉRDÉSEK, BEJELENTÉSEK Október 17-én folytatja munkáját az Országgyűlés Az Országgyűlés, szeptemberi plénumának harmadik napján, csütörtökön 9 óra után interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját. Az elnöklő Jakab Róbertné köszöntötte Matti Puhákká finn munkaügyi minisztert, a finn parlament képviselőjét, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban, és részt vett a parlament csütörtöki ülésén. Borforgalmi adó Elsőként Tornai Endre (Veszprém, 1 11. vk.), a devecseri Virágzó Mgtsz nyugalmazott elnöke interpellált a pénzügyminiszterhez: kérte, hogy a borforgalmi adót 1990. január 1-jei hatállyal szüntessék meg. Békési László pénzügyminiszter hangsúlyozta: ez az adó a bortermelő tájakon a tanácsok bevételének 30 százalékát adja, s eltörlése ott komoly finanszírozási problémákat okozna, amit a költségvetés csak más adók emelésével tudna megoldani. Ugyanakkor megszüntetésével az adó alól eddig mentesült kistermelőkre is ki kellene vetni az általános forgalmi adót. Kérte a képviselőket, hogy a problémát végleg megoldó új egységes földadó I megalkotása után, csak 1991-től töröljék el a borforgalmi adót. A miniszter válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, így a kérdést az elnök további tárgyalásra visszautalta a terv- és költségvetési bizottsághoz. Vagyonátmentési kísérletek Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere a társadalmi szervezetek tulajdonában és kezelésében lévő vagyonok tárgyáI ban interpellált a pénzügyminiszterhez és igazságügy-miniszterhez. Elmondta, hogy az elmúlt hónapokban a Demisz, az MSZMP és a Munkásőrség több kísérletet tett a kezelésükben lévő, állami tulajdont képező vagyon egy részének magán- tulajdonná alakítására. A „jól ismert” Next 2000 Kft. megalakítása mellett az MSZMP és a Munkásőrség különböző gazdasági társulásokat hoz létre vagyona eredetének eltüntetésére és az állami ellenőrzés alóli kivonására. Ezekben az esetekben fennáll a törvénysértés veszélye, nem is beszélve az akciók romboló erkölcsi-politikai hatásáról. Ezért szükségesnek tartotta tisztázni: törvényes-e a többmilliárdos értékű ingatlankezelési jog átmentésére, a vagyontárgyak állami tulajdonból való kivonására irányuló igyekezet. Dr. Bckcsi László pénzügyminiszter az igazságügy-miniszterrel és a legfőbb ügyésszel egyeztetett válaszában kifejtette, hogy 1989. július 1-je után, a módosított földtörvény alapján a kezelői jog mindenfajta átruházása és befektetése tilos. Utalt arra, hogy a Next 2000 Kft.-nél a cégbíróság a kezelési jog átadására vonatkozó alaptőke-emelési javaslatot már nem fogadta el. Kifejtette: minden olyan kísérlet, amely a módosított földtörvénnyel ellentétesen, a kezelői joggal próbál tulajdonnövekményt, tőkenövelést egy-, vagy többszemélyes társaságokban elérni — törvénytelen. Az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség felkészült az ilyen kísérletek megakadályozására. A kormány kéri, hogy ha bárkinek ilyen kísérlet tudomására jut, adjon információt a Minisztertanácsnak, hogy a szükséges lépéseket megtehesse. Az elmondottakhoz hozzáfűzte: természetes dolog, sőt azzá kell válnia, hogy a pártok és társadalmi szervezetek saját vagyonuk hasznosítására üzleti tevékenységbe kezdenek, s e tevékenység törvényi garanciáit a párttörvény fogja rendezni. Király Zoltán korrektnek minősítette, de fenntartással fogadta el a miniszter válaszát. Üdvözölte a kormány felajánlását, miszerint megakadályozza majd a vagyonátmentési kísérleteket. Ugyanakkor indítványozta, hogy a témára a párttörvény és a pénzügyminiszternek az állami tulajdonban, de a társadalmi szervezetek kezelésében lévő vagyonról adandó tájékoztatója során térjenek vissza. Egyúttal megfontolandónak ítélte, hogy a parlament foglaljon majd állást az állami vagyon zárolásáról. A miniszteri választ az Országgyűlés elfogadta, Debreceni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.), a kecskeméti Katona József Gimnázium magyar —történelem szakos tanára is a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák ügyében interpellált. A kiürítés után ezek az épületek — amelyeket egykor a város maga épített fel a Honvédelmi Minisztérium kezelésébe kerülnek. A városnak ez a megoldás elfogadhatatlan mondotta. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszBozsó Jánosnc (Tolna m., 7. vk.), a gyönki általános iskola igazgatója a megüresedett, vagy részben kihasznált laktanyák tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Kérte, hogy e laktanyákat az illetékes tanácsok a helyi elhatározás szerint vehessék igénybe, térítésmentesen. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter arról tájékoztatta az Országgyűlést: a kormány nemrégiben úgy döntött, hogy a felszabaduló épületek zömét értékesíti, s az így befolyó összeg az államkasszát gyarapítja. A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés sem fogadta el. Ezért a kérdéssel a honvédelmi bizottság foglalkozik a továbbiakban. tér válaszában közölte: a honvédség nem tart igényt az említett két épületre. Ugyanakkor türelmet kért arra a néhány hónapra, amíg az összes hasonló ügyet elbírálják. Az interpelláló képviselő ezt a választ nem tartotta kielégítőnek, elég konkrétnak. Ezután Pál József (Győr-Sopron m., 1. vk.) és Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) szólalt fel. (Folytatás a 2. oldalon) Mi lesz a kecskeméti laktanyák sorsa? Már ruházkodni se muszáj? Erika óvatosan veszi kezébe a vállfára akasztott, lágyan libbenő selyemblúzt. Maga elé húzza, röpke másodpercre pillant csak a szemben lévő tükörbe. Az eladó is elismerően bólint. Jól áll a blúz Erikának. Színe, mérete is megfelel. Az üzlet mégsem köttetik meg. Hiába tökéletes minden, ha az árcédulára ezer forint körüli ár került. „Ez nekem sok" valami ilyesfélét mond Erika, és távozik az üzletből. Az eladó visszateszi a blúzt, kezével végigsimít a többi vállfán is, majd ismét megtámaszkodik apulton. Jó dolog ma Magyarországon ruházati üzletben vásárolni. Nincs tömeg, nincs kapkodás, kényelmesen, kedvére nézelődhet, válogathat a vevő. „Nálatok árubőség van" állapította meg elismerően nemrégiben Izraelből hazalátogató ismerősöm is a mennyezetig pakolt polcok, zsúfolt állványok láttán. Nem kellett hozzátenném, hiszen ő is tudta: az árak nem a magyarországi átlagkeresethez méretezettek. Erika nem vette meg a blúzt, a tavaly vásárolt még jó lesz egy ideig. A statisztikák ugyanezt mutatják: Erikához hasonlóan nagy tömegek gondolkodnak. Az áremelkedés hatására a ruházati forgalom országszerte csökkent. A kereskedelem az első krízist még tavaly januárban élte át. Ismert, hogy az általános forgalmi adó ekkor került a ruházati termékekre, A gyermekruhák árnövekedése — az állami támogatás megszűnése miatt — volt a legjelentősebb, de hát a gyerek kinövi a régit, egyszeresük új ruhát kell venni neki. így gondolkodott a termelő, hasonlóképpen a kereskedő. Általában véve igazuk lett. Jóllehet a számok még így is aggasztóak: a kecskeméti Centrum Aruház forgalma például tavaly lánykakabátból 81, fiú- felsőruházatból 90 százalékos volt a megelőző évihez képest. Az árnövekedés idén tovább folytatódott, a Kereskedelmi Minisztériumból származó adatok szerint 1989 első hét hónapjában, 1988 hasonló időszakához képest, a női konfekció és cipő 25, a férficipők 30 százalékkal kerültek többe. A vásárlók reakciója ezek után tulajdonképpen kiszámítható volt: a kecskeméti áruházban 89 százalékos ruházati forgalmat regisztráltak idén januártól augusztus végéig. A riasztóvá sikeredett kép ellenére mégsem mondhatjuk egyértelműen, hogy csakis rosszul öltözött honfitársainkkal találkozhatunk az utcán. Csökkent ugyan a statisztikailag követhető ruházati forgalom, növekedett viszont a varrni tudó szomszédasszony, a kis „KGST-piacok" vagy a jugoszláviai bevásárlóutak jelentősége. Soha nem remélt eredményeket értek el a használt ruhákat forgalmazók, a nyugatról származó, bálázott holmikért pedig versengenek a vevők. A napi megélhetésért küszködő, többgyermekes családok elsősorban az olcsóbb ruhákat keresik az üzletekben. Első pillanatban talán meglepő, de ha belegondolunk, mégsem hihetetlen : párhuzamosan ezzel mérhetetlenül megnövekedett a kifejezetten drága, minőségi holmik forgalma. Természetes ez, a jövedelemkülönbségek magyarázatot adnak a jelenségre. „Jó példa erre — mondja Kecskés Jánosné, a kecskeméti Centrum igazgatónője — a Micky Mouse feliratú, drága ruhák sikere.” Amire viszont nincs kereslet: az árukban, minőségükben középkategóriájú holmik hosszabb ideig maradnak a raktárakban. Kecskésné tapasztalatait megerősítik az Alföld Áruházban. Szabó Balázs igazgató hasonló példát tud. A náluk nyáron 840 forintért kínált férfipólókra is akadt vevő, igaz, nem kifejezetten rövid idő alatt. A kereskedelem szerepe megnövekedett az utóbbi időben egyetértünk ebben is Szabó úrral. A korábbi előrendeléses módszer már a múlté és nem meglepő az sem, ha nyáron téli, télen pedig nyári holmikat is kínálnak az üzletek. Tulajdonképpen elégedettek lehetünk a kereskedelem megváltozott magatartásával, En azonban sajnálom Erikát. Sajnálom öt, és sajnálom azt a kétgyermekes pedagógus-házaspárt is, akikkel a Centrum Aruház használtruha- „böngészdéjében" találkoztam. Nem a Micky Mouse holmikat keresték. Egy holland bálából származó, használt kis nadrágot vettek . . . Noszlopy Nagy Miklós Támogatások munkahelyteremtő beruházásokhoz Megbeszélés a megye iparáról Evek óta rendszeres az Ipari Minisztérium és Bács- Kiskun megye vezetői közötti megbeszélés, amelyen áttekintik a megye ipari vállalatainak helyzetét. Sós Gyula, az IM miniszterhelyettese és dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese vezette a tárgyalócsoportokat. A feladategyeztetésre Baján, a Kismotor- és Gépgyár helyi gyárában került sor. Dömötör Tibor, a megyei tanács ipariosztályvezetője vázolta a megye iparának teljesítményéi, megemlítve, hogy 11 százalékkal nőtt a termelési érték a múlt év hasonló időszakához képest. Azonban az ilyen arányú növekedés az áremeléseknek tulajdonítható, ugyanis tavalyi árakon számolva 3 százalékos az elmaradás. Sajnálatos, hogy például a könnyűipar 10 százalékkal csökkentette produktumát. Legfontosabb feladat lett volna a műszaki fejlesztés, amely egy-két vállalattól eltekintve nem vált valóra, mivel ehhez hiányzik a pénz. A tőkeszegénység túlélési stratégia kidolgozására és végrehajtására kényszeríti a vállalatokat. Nehezíti a helyzetüket a jelentős állami elvonás. A nyereségráta több helyen 4—6 százalék közöttire csökkent, amiből nem lehet szerkezetet átalakítani, fejleszteni. Sós Gyula érzékeltette, hogy az állami elvonások mérséklődésére nem lehet számítani, sőt, a szabályozó- rendszerben szigorodás várható, s még ebben az évben a szocialistaexport-kontin- genst is csökkentik, aminek kedvezőtlen hatásával számolniuk kell a vállalatoknak. A megyét érintő konkrét témák között elhangzott, hogy a Baja—Kalocsa közötti gázvezeték megépítése célcsoportos állami beruházásból nem lehetséges a kormányzat pénzügyi intézkedései miatt, s így a beruházás finanszírozására nincs forrás. A mukahelyteremtő beruházásokra a foglalkoztatási alapból a múlt évben és az idén 730 munkahely kialakítására fogadtak el pályázatot. így 13 gazdálkodószervezet 58 millió forint támogatással ,267 millió forintot érő fejlesztést valósít meg. A területfejlesztési és szervezési alap központi kezelésű részéből hat gazdálkodószervezet mintegy 20 millió forint támogatással további 140 fő részére tud munkahelyet létrehozni. Mindkét alapból, újabb pályázatokkal, még elnyerhetők támogatások. (Folytatás a 3. oldalon)
