Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-29 / 230. szám
BEFEJEZŐDÖTT A SZEPTEMBERI ÜLÉSSZAK Kérdések a nemzet védelméről (Folytatás az I. oldalról) Raft'ay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) történész, a szegedi József Attila Tudományegyetem adjunktusa katonapolitikai kérdések tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Mindenekelőtt arra kért választ, hogy nézete szerint a jelenleg kiélezett bel- és külpolitikai helyzetben, amikor egyes szomszédos országok a politikai zsarolástól és a katonai fenyegetőzéstől sem riadnak vissza, biztosítható-e a hadsereg védelmi ereje, különös tekintettel a hadsereget érintő gazdasági megszorításokra. Ehhez kapcsolódott másik kérdése: a magyar hadvezetés megtette-e a szükséges intézkedéseket egy „esetleges román katonai betörés” ellensúlyozására. Választ várt arra is: a Varsói Szerződésen belül milyen pozíciója van a magyar hadseregnek. Végül megkérdezte: bevetettek-e magyar katonákat az 1968-as csehszlovákiai beavatkozást követően más hadszíntéren, így a Távol-Keleten is? Kárpáti Ferenc miniszter részletes válaszában kifejtette, hogy bár enyhülési tendencia tapasztalható a külpolitikában; Magyarország és Románia viszonya rosszabbodott, de a kormány A délelőtti szünet befejeztével nagy taps közepette érkezett az ülésterembe Mário Soares, a Portugál Köztársaság — hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó — elnöke. Mário Soares a szónoki emelvényre lépve köszönetét mondott azért, hogy a magyar országgyűlés előtt szólhat. Hangoztatta: igazából csak az ember politikai, gazdasági, kulturális és szociális jogainak a tiszteletben tartása adhatja vissza Európának azt a kivételes szerepét, amelyet a mai világ nagy felezi diplomáciai síkon kívánja rendezni. A katonai fenyegetésről leszögezte: egyes kijelentések nem általánosíthatók, nem késztethetnek bennünket olyan lépésekre, amelyek nyomán megindulna az eszkaláció. Ilié Ceausescu legújabb —■ a csütörtöki lapokban olvasható — írásáról a miniszter elmondta, a román nemzetvédelmi miniszter- helyettes olyan történész, akinek munkái többnyire történelmietlenek, igaztalonok, gyalázkodóak. Sértő most megjelent írása is. A néphadsereg anyagi helyzetéről a miniszter elmondta: ma még elviselhető a helyzet, de ha nagyon elhúzódik a korszerűsítés, súlyos problémák adódhatnak — mutatott rá. Kárpáti Ferenc a Varsói Szerződésben betöltött magyar szerepről leszögezte: a magyar hadseregről a magyar kormány nélkül senki nem hozhat döntést. Végül, a képviselő utolsó kérdésére utalva a miniszter bántónak és légből kapottnak minősítette azt a feltevést, hogy magyar katonák a Távol- Keleten harcoltak. A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés elfogadta. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), interpellációja után szünet következett. adatainak megoldásában betölt. Portugália kész arra, illetve nagymértékben érdekelt abban, hogy felújítsa a magyar néppel azt az évszázados kapcsolatot, amelynek újraélesztését a jelen feltételek megkívánják a két nép jövője, a nemzetközi béke és szolidaritás érdekében. A portugál államfő beszédét hosszan tartó taps fogadta. Ezután Morvay László (Budapest, 33. vk.) és dr. Tóth Károly (országos lista) interpellált. mányzat az új lakáskoncepciót kimunkálva. A kérdésre Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke elmondta: a kormányzat alapelvnek tekinti a koncepció kidolgozásánál, hogy a lakások bérei igazodjanak azok tényleges használati értékéhez, minőségi jellemzőihez. Ugyancsak az elképzelések között szerepel, hogy a lakások bérlői jövedelmi és szociális helyzetüknek megfelelően vállaljanak részt az adott lakás fenntartásában. Király Zoltán, a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere a miniszterelnökhöz intézett kérdésében megfogalmazta: számos olyan állami és politikai vezetőről tud, akik — miután posztjukról távoztak — az állam tulajdonát' képező nagy értékű lakásokat megtartották. Megkérdezte: hányán laknak ilyen lakásban, s milyen értékű állami vagyonról van szó; milyen jogcímen használják a reprezentatív villalakásokat. Egyáltalán maradt-e még reprezentálásra alkalmas, rezidenciának megfelelő villa Budapesten? A kérdésre — a kormányfő felhatalmazására — Raft Miklós, a Miniszter- tanács Hivatalának elnöke válaszolt. Mint mondotta, a korábbi hatalmi mechanizmusban a vezetők viszonylag csekély illetményt kaptak, s ezt kiegészítendő bizonyos juttatásokat élveztek, így bérlakáshoz jutottak. Ezeket a lakásokat szabályos bérleti szerződés alapján, bérleti jogviszonyok keretében lakják azok is, akik ma már nem töltenek be magas állami tisztségeket. Kényes kérdésként említette Raft Miklós, hogy az érintettek közül jó néhányan élnek — nem éppen etikus módon — a bérleti jogviszonyból fakadó jogaikkal. Megemlítette, hogy volt, aki csaknem egymillió forintot vett fel visszaadott lakásáért. Egyre többen vannak olyanok is, akik meg akarják venni azt a bérlakást, amelyben laknak. Ezek a lakások azonban elidegenítési tilalmi listán szerepelnek. Raft Miklós azt is megemlítette, hogy nem most, hanem már jóval korábban elfogytak a rezidencia kialakítására alkalmas villák. Volt idő, amikor a Fővárosi Tanács lakásberuházásra szánt keretéből építettek ilyen nagy értékű lakásokat, s ezeket juttatták a vezetőknek. Az 1980-as évektől azonban nem épültek ilyen lakások, a Fővárosi Tanács ellenállása miatt. Raft Miklós arról is számot adott: elvi döntés született, hogy a köztársasági elnök és a miniszterelnök részére rezidenciákat kell kialakítani, mert így tudnak megfelelő színvonalon eleget tenni protokolláris kötelezettségeiknek. Dr. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 13. vk.), dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) kérdéseit követően a kérdések tárgyalása lezárult. Napirend szerint ezt követően az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek megválasztására alakítandó jelölőbizottság személyi összetételéről döntöttek. A bizottság elnökének Horváth Lajost, a tagok sorába Bognár Józsefet, Fekete Jánost, Huszár Istvánt, Király Zoltánt, Márton Jánost, Nagyivá- nyi Andrást és Szabó Kálmánt javasolta az elnöklő Fodor István. A névsor ismertetése után — képviselői javaslatok nyomán — a jelölőlistára felkerült Fehérné Eke Katalin és Hellner Károly neve is. A képviselők egyenként szavaztak a jelölőbizottságba delegáltakról. Miután csak nyolctagú lehetett a bizottság, ezért a többieknél kevesebb szavazatot kapott Huszár István és Hellner Károly nem lett tagja a testületnek. A szavazást követően Fodor István elmondta, hogy a jelölőbizottság az októberi ülésen tesz javaslatot az Állami Számvevőszék tisztségviselőire;. A parlament ülésszakának utolsó napirendjeként egyéb kérdéseket; bejelentéseket .vitattak meg! A portugál államfő felszólalása Kiemelkedően magas prémiumok Dr. Vodila Barna (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 15. vk.), a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács V. B. Edelé- nyi Járási Hivatalának nyugalmazott elnöke a nyugdíjak mértékének aránytalansága, valamint a kiemelkedően magas vezetői prémiumok tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Az interpelláció első részére dr. Cse- hák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszolt. Elmondta, hogy a kormány nem kívánja 1990. január 1- jétől gyökeresen megváltoztatni a rendszert. Ettől függetlenül decemberben a társadalombiztosítási törvény módosítása során ezek a kérdések — az alacsony nyugdíjak értékvesztésének megakadályozására, az özvegyi nyugdíjak kérdésére, a magas nyugdíjak korlátozására és újratermelődésének meggátolására — napirendre kerülnek csakúgy, mint a gyes, a gyed és a családi pótlék témája. Dr. Halmos Csaba államtitkár, az Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.), a Lakiteleki Szikra Mgtsz műszaki főmérnöke' az állampolgárokkal szembeni bizalmatlanságnak nyilvánította azt, hogy a (82/1988-as) minisztertanácsi rendelet teszi kötelezővé a havi 500 kilométer fölötti gépjármű-használati átalányhoz kapcsolt útnyilvántartás vezetését. Kérte a kormány illetékeseit, módosítsák ezt a szabályt: ne legyen kötelező a nyilvántartás vezetése havi 1000 kilométert meg nem haladó gépjárműhasználat esetében, ugyanis az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke válaszában kiemelte: a kormány felelőssége elsősorban az államigazgatási vállalatok esetében merül fel. A vállalatok mintegy 80 százaléka viszont önigazgatási típusú, ezért egyetértett a képviselővel abban, hogy a kifizetésnél felmerül a vállalati tanácsolj felelőssége. Mindezek fényében a kormány még az idén napirendre tűzi a vállalati tanácsok és más önigazgató típusú irányítási formák működésének tapasztalatait. Szükség esetén pedig még az idén kezdeményezni fogja az érvényes jogszabályok felülvizsgálását, illetőleg módosítását, valamint a vállalati törvény indokolt korrekcióját. . A válaszokat a képviselő és a parlament egyaránt elfogadta. Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.), Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.) interpellációival az interpellációk tárgyalása véget ért. Ezután a képviselői kérdések tárgyalása következett. üzemek és vállalatok többségében ez tekinthető általános mértéknek. A kormány megbízásából Békési László pénzügyminiszter elmondta: a Pénzügyminisztérium javaslata alapján — várhatóan 1990. január l-jétől — ezeket a nyilvántartásokat drasztikusan egyszerűsítik, s változatlanul megmarad az ágazati minisztereknek az a joguk, hogy megszabják: havi 1000, 1500, 2000 vagy akár 500 kilométer az a határ, amely fölött vezetni kell az útnyilvántartást. KÉPVISELŐI KÉRDÉSEK Kell-e útnyilvántartás? Miért csökken a kistermelők érdekeltsége? Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a Tataházi Petőfi Mgtsz elnöke a kistermelői állattartás jövedelmezőségének segítése ügyében kérdezte a pénzügyminisztert. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben kedvezőtlen változások következtek be a hazai sertéshúsellátásban; megbomlott a termelés és a piac egyensúlya. Az érdekeltség megtartását segítené, ha a kistermelők változatlan, 500 ezer forintos árbevételi kedvezményét a takarroányköltséggel — normatív összeggel — csökkentetten lehetne figyelembe venni az adózáskor. Békési László pénzügyminiszter egyetértett azzal, hogy az állattenyésztésben a jelenlegi ár- és költségviszonyok mellett az érdekeltség nagyon szerény. Az érdekeltség alacsony színvonalát azonban nem lehet a jelenlegi adórendszer számlájára írni. Ennek alátámasztására emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági kistermelésben családi adóztatás van.'A korábbi 300 ezer forintos adómentes bevételi határt egyébként éppen az adóreform során emelték fel 500 ezer forintra. A kormányzat ezt az árbevételi határt jövőre sem kívánja csökkenteni, de arra sincs indok, hogy ezt felemeljék. Ezután a kérdések tárgyalása következett. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 21. vk.), dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.), és Roszik Gábor kérdése után Német Kálmán (Győr-Sopron m., 12. vk.), a kapuvári Lenin Mgtsz elnöke következett. A lakásgazdálkodás ellentmondásai A novemberi ülésszak programsorozata A tervezet szerint novemberben kerül az Országgyűlés elé a menekültek befogadásáról, ennek feltételeiről, illetve a menekültek jogállásáról szóló törvényjavaslat, a kereskedelemről, az allami vagyon-, kezelésről, valamint a vagyonértékelésről szóló törvénytervezetekkel egyetemben. A decemberi ülésszak napirendjén szerepel az államháztartásról, az 1990. évi költségvetésről, a társadalmi-gazdasági tervezésről, az egyéni magánvállalkozásról, a postáról és a távközlésről, a vadászatról, és a vadgazdálkodásról, a Magyar Tudományos Akadémiáról es a társadalombiztosítás módosításáról szóló törvényjavaslat. A tájékoztató vitájához számos képviselő szólt hozza. A programsorozatot érintő felvetésekre Németh Miklós miniszterelnök válaszolt. Azokhoz csatlakozott, akik úgy vélekedtek;, ne bővüljön az előterjesztett programcsomag. A munkásőrségre vonatkozó felvetés kapcsán Németh Miklós kifejtette: nem ért egyet ennek napirendre tűzésével. A kormány májusi ülésén már módosította azt a rendelkezést, miszerint a munkásőrség felett az MSZMP vezető testületéi gyakorolnak felügyeletet. Ez év májusa óta a munkásőrség felett felügyeleti jogkörrel á Minisztertanács rendelkezik1,1 1 tehát nem lehet párthadseregnek tekinteni a munkásőrséget. A miniszterelnök leszögezte; törvényes garanciák vannak arra, hogy egyetlen fegyveres testület sem használható fel egy esetleges erőszakos visszarendeződésre. Végezetül Németh Miklós kérte, hogy a Minisztertanács által beterjesztett programot fogadja el az Országgyűlés. Két javaslat elfogadását követően határoztak a. kormány által beterjesztett programsorozat egészéről: ezt szintén elfogadta az Országgyűlés. Elvetették Azonban Tornai Endrének a vadászati törvény megtárgyalását sürgető javaslatát. Nyilatkozat a képviselők becsületének védelmében Ezután az. Országgyűlés nyilatkozatot fogadott el a képviselők jó hírének, becsületének védelme érdekében. A nyilatkozatot Szalai Gyula (Fejér m., 1. vk.), kezdeményezése nyomán a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság terjesztette a parlament elé. Ebben leszögezték: a közélet fórumain ma sokan és gyakran szenvedélyesen vitatják a képviselők helyzetét, megbízatásuk teljesítését, de az általuk végzett munka fontossága minden vitán felül áll. A képviselőket ezért megfelelő védelem kell megillesse. E véleményünk kinyilvánításának az elmúlt ülésszak óta történt események adnak aktualitást. Nevezetesen azok a valótlan tömegkommunikációs híradások, amelyek a Kossuth rádió június 27-ei, illetve a győri stúdió június 28-ai adásaiban Babiczky Klára munkatárs részéről hangzottak el.- A téves, kellő ellenőrzés híján közölt információk- Szalai Gyula székesfehérvári képviselőtársunk jó hírnevét csorbították, amikor választópolgárait és a szélesebb nyilvánosságot is úgy tájékoztatták, hogy ellene büntetőeljárás van folyamatban. Az alaptalan híradásokat jelen nyilatkozatunkkal visszautasítjuk, miként azt az eljárásmódot is, hogy Szalai Gyula tiltakozó levelét a Magyar Rádió még válaszra sem méltatta. Az Országgyűlés a jövőben is feladatának tekinti, hogy a képviselőket az ilyen, és az ehhez hasonló fellépésektől megvédje. Ezért ezúton felhívunk minden érintettet: felelősségteljes magatartásával előzze meg az alaptalan vádaskodást. A parlament elítéli az 1968-as bevonulást Az Országgyűlés ugyancsak nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélte az 1968-as csehszlovákiai intervencióban való magyar részvételt. A nyilatkozatot Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) kezdeményezte, és a külügyi bizottság terjesztette a parlament elé. A nyilatkozatok elfogadása után dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. (Walter Péter felvételei) számú Jogtanácsosi Munkaközösség- jogtanácsosa javasolta, hogy a parlament foglaljon állást az NDK állampolgárainak az NSZK-ba való távozásával kapcsolatos magyar • kormánydöntésről. A képviselő rámutatott: a Minisztertanács határozott, emberi humánumot tükröző lépése a világ nagyobbik részén őszinte elismerést és egyetértést váltott ki. Hasonlóan vélekedett a kormány döntéséről a magyar közvélemény is. Tallóssy Frigyes indítványozta, hogy az Ország- gyűlés fejezze ki elismerését a kormány döntéséért, s adjon támogatást a további hasonló lépésekhez. Az indítványt a képviselők elfogadták. RF TFT FMTÍXFF ILJL^xUiN 1. JLlílY. Bejelentések következtek. Mo- ravesik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt Kiskőrösi Városi Vezetőségének titkára felkérte az ülésteremben helyet foglalókat: mutassanak példát emberségből, és csatlakozzanak a véradó mozgalomhoz. Javaslata szerint a Parlament falai között szervezzenek önkéntes véradást. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) arról szólt: sajnálattal vette tudomásul az Országgyűlési Tudósítások megszűnését. Ez is indokolja, hogy az ülések jegyzőkönyve a jövőben gyorsabban jusson el a képviselőkhöz, mint korábban. Végül javaslatot tett arra, hogy az Országgyűlés határozatban nyilvánítson köszönetét azoknak, akik az ülésterem felújításában részt vettek. Az elnök a javaslatokat indokoltnak ítélte, s kérte az Ország- gyűlést: rögzítsék határozatban a terem felújítóit illető köszönetét. A képviselők közfelkiáltással szavazták meg az indítványt. Az elnök végül bejelentette: október 17-én folytatódik az üls- szak, az úgynevezett sarkalatos törvényekre vonatkozó javaslatok megvitatásával. Addig október 6. és 13. között a különböző bizottságok, képviselőcsoportok üléseznek, s e tanácskozásokra a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodást aláíró szervezetek szóvivői is meghívást kapnak. Az elnök ezután berekCsztette az ülést, s ezzel befejeződött az őszi plénum első szakasza, amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Ró- bertné, Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt. A lakásfenntartás és -gazdálkodás ellentmondása tárgyában intézett kérdést a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. A képviselő számos anomáliát felsoroló kérdésének lényege arra irányult, mit tervez e téren a kor
