Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-17 / 166. szám

4 © PETŐFI NÉPE ©1989. július 17. / AZ ELLÁTÁS ALAPVETŐ GONDJAI ÉS MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEI Az egészség — érték A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya a közel­múltban tanulmányozta hazánk lakos­ságának egészségi állapotát. Ennek so­rán olyan lényeges megállapításokat tett, melyekről szükségesnek érzem tá­jékoztatni az olvasóközönséget. Hazánk lakosságának egészségi álla­pota az utóbbi 15 évben korábbi adata­inkhoz viszonyítva feltűnően romlott. Nemzetköti összehasonlításban alig ha- , ladja meg az úgynevezett fejlődő orszá­gok szintjét. A halálozások mintegy ki­lencven százalékát az idült, nem fertőző betegségek okozzák. Ebben szerepet ját­szanak a befolyásolhatatlan (életkor, nem, öröklődés stb.) és a befolyásolható kockázati tényezők. Az utóbbiak között rendkívül fontosak például a fizikai és kémiai behatások, az életmód, a táplál­kozás, a ' fizikai. aktivitás hiánya, a stresszhelyzet, az interperszonális kap­csolatok kiegyensúlyozatlansága, a mű­veltségi szint. Hasonló jelenség a fejlett iparral és egészségüggyel rendelkező or­szágok egy részében is előfordult, de sok­kal kisebb mértékben és rövidebb időtar­tamra, ugyanakkor ezek a betegségek idősebb életkorban jelentkeztek. Egyér­telművé vált, hogy a civilizált országok­ban bekövetkezett gyors javulás a rend­kívül költséges egészség- és szociálpoliti­kai intézkedéseknek volt köszönhető. A fentiekből kiindulva remény van arra, hogy hazánkban átgondolt intéz­kedésekkel és az ehhez szükséges anyagi és szervezeti feltételekkel, egyéni, csalá­di kormányzati, állami szintű összefo­gással a folyamat visszafordítható. A nemzetközi szintű tudományos isme­retanyag azonban hazánk vonatkozá­sában nem alkalmazható minden vo­natkozásban. Éppen ezért, tanulmá­nyozni kéll, hogy a szocialista fejlődés milyen ellentmondásai vezettek a hely­zet kialakulásához (a többi szocialista országban is hasonló vagy rosszabb a helyzet), valamint fel kell tárni, hogy a • kockázati tényezők érvényesülésének hazánkban milyen jellemző sajátossá­gai vannak. Az ország lakosságának túlnyomó része egyidejűleg többszörösen veszé­lyeztetett, többszörösen hátrányos helyzetű. Azaz, sújtja a romló, illetve bizonytalan gazdasági helyzet, a túl- munka kényszere, a szociális és kultu­rális egyenlőtlenség, a hátrányos lakó­helyi és munkahelyi környezet (lakás-- hiány, közművesítés hiánya, környeze­ti ártalmak, munkahelyi ártalmak, konfliktusok stb.), a mentálhigiénés el­látás elégtelensége (a rendezetlen csalá­di viszonyok, a társadalmi beilleszke­dési zavarok, neurózis, öngyilkosság stb.), az egészségkárosító, -romboló szenvedélyek nagy népességcsoportot érintő eluralkodása, (élvezeti cikkek, dohányzás, alkoholizálás, gyógyszer- és kábítószer-fogyasztás), valamint az egyenlőtlen esélyek a betegségek meg­előzésében és azok gyógyításában. Az egészség megtartása szempontjából kedvező életmód, életvitel kialakítása pedig szinte lehetetlen a fokozatos el­szegényedés miatt. Mindebből követ­kezik, hogy a lakosság egészségi álla­potának javulása a fent említett ténye­zők egyidejű és fokozatos, kedvező irá­nyú változása mellett várható. A mos­tani gazdasági helyzetben erre azonban semmi remény nincs. Ezért a jelenlegi helyzet stagnálásával vagy rosszabbo­dásával kell számolnunk. Éppen ezért feltétlenül szükséges egy egységes egészségügyi informatikai rendszer létrehozása és folyamatos mű­ködtetése annak tudományos elemzése céljából, hogy a kitűzendő célok, illetve az elérésüket akadályozó, elsősorban anyagi tényezők, hogyan befolyásolják az egészségi állapotot jelző mutatókat. Napjainkban alapvető, hogy a lakos­ság egészségügyiismeretanyag-szintjét egészségügyi felvilágosítással növeljük, hogy lehetősége legyen az egyre szűkü­lő alternatívák mellett az egészséges életvitelt választani. Minden törvényes eszközzel olyan társadalmi és gazdasági helyzetet kell teremteni, hogy erősödjön azon felelős egészségügyi vezetők befoj lyása, akik a rövid távú gazdasági szem­pontok mellett képviselni tudják a la­kosság egészségvédelmének érdekeit is. Mindezekért széles körű propagandát kell kifejteni, meg kell szabni a különbö­ző szintű vezetők felelősségét, valamint a tömegkommunikációs eszközök fel­adatait a hosszú évekre szóló felvilágo­sító munkában. A legfontosabb az ifjúság bgészségé- nck megőrzése. Vissza kell állítani, ha még lehetséges, a család korábbi törté­nelmi időszakokban meghatározó jóté­kony szerepét. A családi, iskolai nevelés kapcsán nyomatékosan fel kell hívni az ifjúság figyelmét az egészség éjfék szere­pére. Biztosítani kell az ifjúság testi és lelki fejlődéséhez elengedhetetlen széles körű, magas szintű kulturális, sportolá­si lehetőségeket. Elengedhetetlenül szükséges megha­tározni az egészségügyi szolgáltatások értékét. A szűkös állami támogatás mel­lett változatlanul tapasztalható a hiány, de előfordul az értékek, eszközök, nem utolsósorban az egészségügyi személy­zet elpazarlása is. Az egészségügyi szol­gáltatások értékének ismeretében meg kell változtatni az egészségügy finanszí­rozásának rendszerét. Nem látszik lehe­tetlennek, hogy a minisztériumi vagy ta­nácsi támogatást, fenntartást a társada­lombiztosítás vagy biztosító intézetek vállalják a jövőben magukra. A lakos­ság fokozatos elszegényedése mejlett is felül kell vizsgálni az úgynevezett „in­gyenes” egészségügyi ellátás dekrétu­mát. Be kell vezetni bizonyos „luxus” egészségügyi igények kötelező térítését. Végül el kell érnünk, hogy hazánkban minden magyar állampolgár erkölcsi kötelességének érezze egészsége megőr­zését annak tudatában, hogy a „nép egészsége a nemzet vagyona.” Dr. Tóth Sándor igazgató főorvos HAT NAP A BARÁTSÁG JEGYÉBEN Marcellháza vendégségben Szabadszálláson A többnapos falusi népünnepek hagyomá­nya éled újjá Szabadszál­láson a szlovák—magyar barátság jegyében. A helyi Aranyhomok Termelőszövetkezet már évtizedek óta gyümölcsö­ző kapcsolatot tart fönn a csallóközi Marcellháza (Csehszlovákia) közös gazdaságával. Rendszere­sek a tapasztalatcserék, a tanulmányutak. Nemrég úgy határoztak a közössé­gek, hogy tágítani kíván­ják az együttműködés ke­reteit; a két székhelyköz­ség lakóit közelebb szeret­nék hozni egymáshoz. E tervnek része a „Csallóközi Esték” cím­mel hirdetett csehszlovák-magyar barátsági fesz­tivál, melyet július 28-, 29- és 30-án, valamint au­gusztus 3-, 4- és 5-én ren­deznek a községi stran­don. A nagy érdeklődés­sel várt programon a marcellházai Ex-Melodic együttes húzza majd a talpalávalót. A tájjellegű ételekről a termelőszövet­kezet Nimród vendéglő­jének szakácsai gondos­kodnak. A fesztivál ideje alatt rendezik meg Sza­badszálláson a Ki tud többet Csehszlovákiáról? vetélkedőt. . . F. P. J. Számítógép a malomban A Fejér Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál a múlt év szeptem-. herében kezdték el és most júniusra fejezték be Váralja sori telepükön a búz. lom felújítását. A munkálatok mintegy 87 millió i forintba kerültek. Az őrlési technológiába korszerű leválasztóciklonokat építettek be és a vezérlést számítógé­pes .rendszerrel működtetik. © A kukoricamaion), ahol a sörgyári darát készítik. . a*** • Az új malomban. (MTI-fotó) SAJTÚPOSTA „KÖRÖMLAKKOS KEZELÉST AJÁNLOK .. Bolti tanácsok szemüveg-tulajdonosoknak Köszönet a taxisnak és segítő­társának Az egyik pénteki nap délelőttjén Szombathelyre indult Skoda 120-as tí­pusú gépkocsijával Doktor Károly szol­noki lakos. Éppen Kecskemét belterü­letén haladt az 5-ös főútovonalon, ami­kor a járgány elromlott. A helyi Au­tóklubot azonnal értesítette, kérve a segítségüket. Rövidesen megjött a szerelő, s át­vizsgálva a kocsit, megállapította, hogy a kuplung használhatatlan. Arra gondolt a tulajdonos: ha a hiba meg­van, helyrehozásához talán egy órányi időre sincs szükség. Nem így történt. A szakember hosszas töprengés után sajnálattal közölte, hogy a gyors javí­tásra nem vállalkozik. Hogy mi követ­kezett utána, arról ezeket tudtuk meg Doktor Károlytól: — Elmondtam az Autóklub dolgo­zójának, hogy nekem nagyon fontos a gépkocsi rendbetétele, mert feltétlenül tovább kell jutnom a vasi megyeszék­helyre. Miután érveim hiábavalónak bizonyultak, kénytelen voltam tudo­másul venni, hogy dolgavégezetlenül távozik. Ezt követően kétségbeesve áll­dogáltam az út szélén, amikor leféke­zett mellettem a JC 88-21 forgalmi rendszámú Volán-taxi. Sofőré és a vele lévő ismerőse rögtön kiszálltak, s mi­kor elmondtam, mi a gondom, feltűr­ték ingujjukat, majd hozzáfogtak a ja­vításhoz. Körülbelül fél óráig tartott a munka, mely tökéletes eredménnyel járt, hiszen folytathattam utamat. Ismeretlen segí­tőimnek, a Kunság Volán taxisának és a szerelésben közreműködő másik fér­finak ezúton mondok köszönetét em­berbaráti gesztusukért! Rendszeres olvasóink a megmondha­tói, hogy mily sokszor foglalkozunk c ro­vatunkban a zaj okozta lakossági pana­szokkal. A konkrét esetekben mindig sor került az érdemi intézkedésekre, ám nemsokára másutt bekövetkeztek az újabb, hasonló galibák. Ezekről értesül­ve az első reagálásunk az, hogy voltakép­pen falra hányt borsó, amit csinálunk. Azután végiggondoljuk a dolgot, s me­gint tollat ragadunk a baj orvoslása re­ményében. Most is így teszünk, mégpe­dig a kiskunhalasi Lakó Ferenc közérde­kű sérelme alapján. íme a részletek, aho­gyan ő mások nevében is elmesélte: A Vadkerti Utcában található az otthonom, melynek közelében a két év­vel ezelőtti tavaszon nyílt meg az Akácos falatozó. Kezdetben csendes volt az otta­ni étkezés, s legfeljebb csak néhány ven­dég vált hangoskodóvá, ha az átlagosnál rózsásabb hangulatban távozott. Az­után egyszer csak megszólalt a zene,. Eleinte ritkán, alkalmanként zajlottak ott a zenés estek, később mind gyakrab­ban, s ma már csupán kedd a zene nélküli nap. A többi időben általában éjfélig, de nemritkán hajnali 1 t2 óráig, vagy tovább működik a zeneszolgáltatás. Ennek so­rán még a dob hangjai is felerősitik. Szó­val oda a nyugalmunk. Szomszédaim már szóvá tették a váro­si tanácsnál az áldatlan állapotot, mellyel kapcsolatosan szinte közönyös volt a ha­tósági válasz. Én ez ügyben jártam a ren­dőrségen kétszer is, ahol közölték velem, hogy az ügy kivizsgálására nem jogosul­tak. Errefelé azt beszélik az emberek, hogy Egy héttel ezelőtt tolmácsoltuk Sajtóposta rovatunkban a kalocsai Kollár Endre bíráló észrevételeit arról, hogy barátja a több tagú családjával nem éppen szép emlé­kű napokat töltött a helyi sütőipar balatonlellei üdülőjében, a Violá­ban. Az úgynevezett önellátós léte­sítménynek a konyhája ugyanis hi­ányos felszerelésű, á szobában ke­vés a fekhely, televíziókészülék pe­dig egyáltalán nincs. Sorainkra a Karamell Sütő- és Édesipari Vállalat szakszervezeti titkára, Katus Istvánná válaszolta ezeket: — Vállalatunknál évente 350 dolgozónk töltheti szabadságát üdülőben. A kényelmes, kulturált kikapcsolódást nemcsak saját tulaj­Kecskeméten lakik Kovács Erzsébet, aki idén májusban vitte el használt okuláréját az Ofotért Vállalat helyi — Arany János utcai üzletébe, ahol megrendelte a fémkeretekben lévő üve­gek színezését és rögzítését. E munka elvégzése nem sok örömet szerzett szá­mára, hiszen pár hét elteltével már ta­pasztalta, hogy a színezés megkopott, a két üveg pedig kilazult. Olvasónk június 22-én ismét felke­reste a kereskedelmi egységet, s rekla­mált; a részletekről így számolt be: A boltosok szeme láttára esett ki a keretből az üveg, melynek pótlásáért fizetnem kellett. Amit igazságtalannak tartok, mert a hiba szerintem az ő ha­nyagságuk következménye. Éppúgy, mint a színezett felület vékonyodása. Ezek miatt vitába keveredtem velük, mivel arról próbáltak kioktatni, hogy én nem használtam megfelelően a szemüveget, ezért ment hamar tönkre. Bár nem győztem meg őket, s ők se engem, jobb híján kénytelen voltam megint náluk hagyni szemüvegemet, kérve az újbóli javítását. Már előre fé­lek, milyen kellemetlen meglepetést tar­togat a visszakapott szemüveg ... Vagy talán nyugodjam bele, hogy a szolgáltatóval szemben a megrendelő csakis kiszolgáltatott lehet? Való igaz, hasonló panaszról már sokszor értesültünk. A kérdés óhatat­lan: végtére is mi a baj a szemüvegek körül? Válaszért a szóban forgó szak­bolt vezetőjéhez fordultunk, aki az alábbiakat mondotta:- A színezést a velünk szerződésben álló egyik budapesti Ofotért-mühely az Akácos „védett” vendéglátó egység, merthogy gyakori látogatói a helyi veze­tők is. Lehet, hogy igaz mindez, lehet, hogy nem, annyi bizonyos azonban: pi­henni a környékbeli lakosok alig tudnak a bömbölő zene „jóvoltából”. Am a hiá­ba való reklamálás már kissé mcgösztót-' ta ezeket az embereket is: van közöttük, aki erőteljes fellépést sürget, mások vi­szont a kényszerű beletörődés mellett foglalnak állást. Mivel én sem akarok to­vábbi haragosokat szerezni, így a szer­kesztőségtől nem helyszíni vizsgálatot kérek, még csak a hatósági közbenjárás elintézését sem, csupán tájékoztatást ar­ról: mit ír elő a jogszabály az efféle esetre vonatkozóan? Nos, e tárgykörrel á közrendről és közbiztonságról szóló 17/1968. (IV. 14.) számú, már többször módosított minisztertanácsi rendelet foglalkozik, mely megtalálható a Tanácsok Közlö­nye 1986. évi 16-os számában. E jogi előírás szerint, aki lakott területen, az ott lévő épületben vagy az ahhoz tartozó telken indokolatlanul olyan zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyu­galmát zavarja, háromezer forintig ter­jedő pénzbírsággal sújtható. E szabály­sértési cselekmény elkövetőjével szem­ben eljárhat a tanácsi közterület-fel­ügyelő épp úgy, mint a rendőrhatóság. Külön megemlítjük, hogy e csend­rendelet a 70-es évek második fele óta már nemcsak az éjjel 22 és reggel 6 óra közötti időre, hanem nappalra, estére, s lényegében a nap 24 órájára alkal­mazható. Természetesen Kiskunhala­son is... donú létesítményeink biztosítják, hanem bérlemények is. Utóbbiak­hoz tartozik a Viola társasüdülő egyik lakrésze, amelyet magánsze­mélytől bériünk a Siotur idegenfor­galmi szerv közreműködésével. Az említett épületben egy konyha és két szoba található. A főzésre szolgáló helyiség felszereltsége nem olyan tökéletes, mint az otthonok konyháié, ám a legszükségesebb eszközök rendelkezésre állnak. A szobákban 2 darab két- és 1 da­rab 1 személyes fekhely van. Lehe­tőség van a televíziózásra is. Ami az ezzel kapcsolatos kifogást illeti, az mégis jogos, tudniillik nemrégen be­teg volt gondnokunk, s emiatt nem tudta átvinni a készüléket a közeli saját üdülőnkből a Violába. végzi, általában kifogástalanul. Persze az ott dolgozók is elkövethetnek mulasz­tásokat, ám ilyenkor készséggél korri­gálják hibájukat. A tények kedvéért azonban megemlítem: a színezés halvá- nyulását előidézheti a tulajdonos is, pél­dául azáltal, ha nem veszi észre, hogy a túlságosan sok por- vagy koromsze- mecskét tartalmazó szemüvegét rutino­san törölgeti. E művelet során ugyanis megkarcolódhat a színezett felület. Csakis óvatos tisztítással kerülhető el az ilyesféle kellemetlenség. Ami az úgynevezett fém szemüvege­ket illeti, azokból havonta körülbelül 1200 darabot készítünk. Munkatársa­ink hozzáértéssel végzik az összeszere­lést, tehát a Icis üveglencsék csavarokkal való rögzítését is. Ám az üvegtörlés kö­zepette óhatatlanul meglazulhatnak e csavarok. Hogy erre ne kerüljön sor gyakran, praktikus megoldást ajánlok: egy-két cseppnyi körömlakk rájuttatá- sávat hosszabb ideig marad rögzítve a csavar. Eme lakkos kezelés híján célsze­rű havonta meghúzni a csavarokat. Különben az üveg sokszor igen gyenge minősége, illetve nem kellő vastagsága is okozhat lazulást a fémkeretfen, mely gond a műanyag lencsével nem fordul elő. Utóbbit igény alapján szívesen be­építjük a keretbe. Visszatérve a jogos panaszra, azt or­vosoljuk, egyben elnézést kérünk olvasó­juktól és másoktól is az efféle bosszúsá­gokért. Kollégáimat arra figyelmeztet­tem : szolgáltatói feladatukat a jövőben még pontosabban lássák el, hogy meg­rendelőinknek ne legyen okuk reklamá­cióra! VISSZHANG A táp legfőbb minősítője a jószág Néhány héttel ezelőtt jelent meg la­punkban a Konkurencia a táppiacon című cikk, hirt adva a megyénkbeli egyik településen található takarmány­boltról, amely a cégtáblán hirdeti, hogy „minőségi tápot” árusít. Ez utóbbit bi­zonyítandó megírtuk: minden zsákon rajta van, hogy a takarmány-összete­vőkből, vitaminokból, ásványi sókból, fehérjékből stb. ménnyit tartalmaz az ,eleség. Amihez hozzátettük, hogy eme közlés lényegében egyenlő a „garancia- levéllel”. Soraink élénk visszhangot váltottak ki. Többen hangoztatták, hogy sző­kébb lakóhelyükön is elkelne az emlí­tetthez hasonlóan igényes takarmány­kereskedés. Mások — és ők vannak nagyobb számban — úgy vélik: a „mi­nőségi” jelzővel árusított táp a valóság­ban nem minőségi, s ez esetben sincs másról szó, mint egyszerű reklámfo­gásról. Álláspontját a kecskeméti Nagy János részletesebben is kifejtette a szer­kesztőségünkhöz eljuttatott levelében, amelyből a következőket idézzük: „A zsákba mért takarmány összeté­teléről szóló tételes felsorolás még ko­rántsem garanciája a minőségnek. E tájékoztatás nem valami rendhagyó ötlet megvalósítását jelenti, hanem a 12/1986. (Vili. 21.) számú MÉM- rcndelet végrehajtását, mely szerint a takarmányt készítők kötelesek feltün­tetni termékük alkotóelemeit. Ezek meglétéért felelősséggel tartoznak. Az újságcikk szinte kínálóan nevezi meg az olcsónak számító, mázsáját 900 forintért, vagy kevesebbért értékesíten­dő granulált, illetve dercés csirke-neve­lőtápot. Noha ez hivatalosan az „Áru­termelő nevelőtáp” titulust kapta, őszintén meg kell mondanom, hogy nem örvend keresettségnek fogyasztói, az állatok körében. Bár az összetétele ismeretes, ez egyáltalán nem garantálja a jó minőséget is. Más a vélemény a mázsáját 1000 fo­rintnál drágábban értékesített baromfi- nevclőtápról, melynek gazdag a szója-, vitamin-, ásyányianyag- stb. tartalma, és szinte falják á szárnyasok. Persze megvan a kedvenc tápos eledelük a ser­téseknek, szarvasmarháknak stb. is. Végezetül annyit: a táp legfőbb minősí­tője a jószág, s annak ízlését, étvágyát sohasem a reklámozott, hanem csakis a jó minőségben elkészült táptakar­mány befolyásolja.” Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 /A Teleforiszám: 27-611 HALASI PANASZOK NYOMÁBAN Az Akácos miatt oda a nyugalom CIKKÜNK, NYOMÁN A Viola alkalmas az üdülők fogadására

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom