Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-28 / 50. szám

1989. február 28. • PETŐFI NÉPE • 3 70 ÉVE TÖRTÉNT Két forradalom megyei krónikája 1918. október 31.—1919. augusztus 1. 1919. február 1. Kecskeméten ezekben a napokban alakult meg — Gaál Endre vezetésé­vel — a KMP helyi szervezeteinek megalakulási időrendjében a harma­dik legális sejtszervezet, a Fráter (ma Úttörő) utca 13. szám alatti házban. Kecskeméten e napon megszűnik a külterületi csendőrség — jelenti a Kecskeméti Napló. Kiskunmajsán e napon ülésezett a községi képviselőtestület, amely egyebek között elhatározta, hogy „... a frontról hazatért katonák házhelyek iránti kérelmét teljesíteni fogja (...) s eltiltja egyelőre az első­rendű fontosságú élelmiszercikkek­nek ... a község területéről való ki­szállítását.” 1919. február 2. Kecskeméten e napon az MSZDP helyi szervezete, Fejős Béla elnökleté­vel, nagy népgyűlést rendezett. Ezen „ ... többezer főnyi tömeg hallgatta végig a szónokokat, akik követelték a földosztást és hitet tettek a forradalom \ vívmányainak megvédése mellett.” Kecskeméten „a városnak, a mun­kás és tisztviselői lakások építésére in­dított akciója biztató reményekkel in­dul. A kormány a város által építette­ken kívül a sajat terhére 200 kislakást szándékozik építeni Kecskeméten”. 1919. február 3. Kiskunhalason „.;. elvtársaink február 3-án tartott értekezletükön elhatározták, hogy megalakítják a Kommunisták Magyarországi Párt­jának Kiskunhalasi Szervezetét, és megválasztották a pártszervezet ide­iglenes végrehajtóbizottságát”, amelynek titkára a Szovjet-Orosz- országból nemrég hazatért internaci­onalista, Hódy Géza lett. 1919. február 4. Kecskeméten, a helyi Nemzeti Ta­nács e napon tartott ülésén Tóth László javaslatára az előző nap tör­tént, székesfehérvári nyílt ellenforra­dalmi lázadás elleni testületi tiltakozá­sul táviratot fogadtak, illetve küldtek el a Népkormánynak. Ezután az ülés megtárgyalta a város faellátásának, majd a Nemzetőrség létszámának két­százról hétszázötven főre való föleme­lésének, továbbá az építési szabály- rendelet átdolgozásának ügyeit. Majd a helybeli Jogakadémiának jogi fakul­tássá való fejlesztését és egy új gazda­gság^ egyetemnek Kecskeméten való fölállítását, és néhány gazdásági kér­dést, valamint' „ ... Salgótarjánnál vérző kecskeméti 38-as bakákat, s a 13-as huszárokat...” üdvözlő táv­iratot fogadták el—írja a Kecskeméti Polgár e napi száma. Kiskunfélegyházán e napon kelt ki­mutatás szerint 27 szakszervezet helyi csoportja működött a városban, 7706 taggal. 1919. február 5. Kecskeméten e napokban már „nagyban folynak az előkészületi munkálatok a földreform lebonyolí­tására” — írja a Kecskeméti Polgár. 1919. február 7. Kecskeméten e napon ülésezett, dr. Horváth Mihály elnökletével, a helyi Nemzeti Tanács. Ezen—egyebek kö­zött — „ ... a Fruktusz régi helyiség­ben lévő üzlet (...) a húsárak emelése (...), a fatelepen végbemenő faosztás (...), a keresetüktől megfosztott ci­gányzenészek (...), végül a rokkant katonák és a hadiözvegyek 5 holdas fe­les bérletének ügyét...” tárgyalták meg—írta a Kecskeméti Polgár. Kiskunfélegyházán „a városi tanács . a munkástanács nyomására nagy hu­zavona után — e napon — elrendelte a város területéről való élelmiszerki­viteli tilalmat” — írja a Félegyházi Lapok. Kiskunfélegyházán a Munkásta­nács e napon megkezdi az 500 főre tervezett városi nepőrség szervezését — írja a Félegyházi Lapok. Szakmár csendőrparancsnoka je­lenti a kalocsai főszolgabírónak, hogy 9 helyi lakost „ ... a kalocsai ügyész­ségen azért jelentettek fel, mert folyó hó 7-én.., a szakmán főjegyzőt késsel és botokkal megtámadtak.” 1919. február 8. Kecskeméten e napon a városháza dísztermében ülést tartott a Kecske­méti Katonatanács, Knapp Lajos szá­zados, elnök vezetésével, amely Sza­kovi ts György 30-as őrmester indítvá­nyára elítélte az ellenforradalmi moz­galmakat és táviratilag közölte a kor­mánnyal, \hogy „ ... a kecskeméti helyőrség minden egyes katonája a forradalmi kormány felhívására az ily ellenforradalmi mozgalmak elnyomá­sára készen áll. Az itteni helyőrségben pedig a Katonatanács őrködni fogafe- lett, hogy a köztársaság szent ügye el­len tervezett hasonló mozgalmak már csírájában elfojtassanak.” 1919. február 9. Kecskeméten e napon ülésezett a városi Szakszervezeti Bizottság és ha­tározatot hozott egyebek között — arról, hogy ezentúl „a szakszerveze­tek vezetősége a munkanélküliek nyilvántartása végett minden héten szombaton tartozik jelenteni- ... Vincze Lajos elvtársnál a munkanél­külieket” — írja a Magyar Alföld. Kiskunhalason e napon tartották meg a Polgári Radikális Párt helyi szervezetének alakulóülését, amely­nek „ !. | elnökévé egyhangúlag dr. Nagy Józsefet választották meg” — írja Kiskun-Halas Helyi Értesítője. 1919. február 10. Kecskeméten járt ismét e napokban Rákosi Mátyás, mint a KMP vidéki titkára és pártszervező, agitációs munkát fejtett ki a városban. 1919. február 11. Kecskeméten e napon ülésezett a he­lyi Nemzeti Tanács, dr. Horváth Mi­hály elnökletével. Ezen—egyebek kö­zött — az egyetem létesítése ügyében „ ... kiküldött bizottság ... referált munkájáról... ”, majd egy 6 tagú bi­zottság kiküldéséről döntöttek a to­vábbi tárgyalások folytatásacéljából. 1919. február 14. Kecskeméten a Függetlenségi Párt helyi szervezetében előadást tartott e napon Hock János, a Magyar Nem­zeti Tanács elnöke. Előadásában — egyebek között — azt hangsúlyozta, hogy mind a Függetlenségi Pártnak, mind az SZDP-nek meg kell szaba­dulnia „ ... a szélsőséges irányzatok­tól .. I ” különösen „ ... a bolseviki irányzattól”. E napon Hock János és Kégl János kormánybiztos a népta­nács kinevezése ügyeben is tárgyalt a pártokkal. „A megállapodás szerint a néptanácsba 6 Károlyi-párti és 6 szo- ciáldémókratáf névéz kr^- "valószí­nűleg meg'ina — a kormánybiztos” — írja a'Kecskeméti Napló. 1919. február 15. Kecskemétre látogatott e napon Vágó Béla, aki, „ ... a Munkásta­nács több vezető emberével és Lőwy- ékkel együtt vacsorázott. Ezen alka­lommal a rendőrség is sejtett kommu­nista előkészítést és ki is küldött oda egy detektívet megfigyelés végett. Azonban ez neki (vagyis a detektív Vágónak! B. S.) a küldetését elárulta. Vacsora után Vágó azzal távozott, hogy feküdni megy, e helyett azon­ban az éjjel Vinczével tárgyalt.” Kiskunfélegyházán e napokban |... már nyilvánvalóvá vált, hogy a tényleges hatalom a munkástanács ke­zébe ment át. (...) Február közepén a reakciós városvezetés — ezért — tá­madásba ment át és a munkástanács három baloldali tagját letartóztatta.” 1919. február 16. Kecskeméten e napon tartották meg az SZDP helyi szervezetének |... rendes évi pártközgyűlését”, amelyet Lugosi István nyitott meg. A beszámolót Bódy János párttitkar ismertette, s ebben — egyebek között — kiemelte, hogy „ ... a szociálde­mokrata párt Kecskeméten is hajlan­dó együttműködni a Károlyi párt­tal.” „Hosszas vita után 11 tagú Vég­rehajtó Bizottságot és 5 tagú Ellenőr­ző Bizottságot választottak” — íHa a Magyar Alföld. Solton e napon ülésezett a helyi Nemzeti Tanács és 13 napirendi pon­tot tárgyalt a helyi közellátási és kommunális területekkel kapcsolat­ban. Ugyanakkor Csordás Mihály „ ... bejelenti a helyi nemzetőrség feloszlatását”, amelyet az ülés tudo­másul vett. 1919. február 18. Kecskeméten e napon a Leszerelt Közkatonák Szabadszervezete „ ..: kommunista népgyűlést tartott (...) e Szövetség célja a leszerelt ka­tonák részére 5400 korona végkielé­gítést kiharcolni” — írja a Kecskemé­ti Polgár. Kiskunfélegyházán e napon a drá­gaság és az élelmiszerhiány miatt for­rongás, majd erőszakos üzletfeltöré­sek, fosztogatások és tűzharcok ke­letkeztek, amelyeknek több sérült, halott esett áldozatul. Kiskőrösön fegyveres összecsapás volt e napon a helyi nemzetőrség „ .. | és egy forradalmi matrózcsapat tagjai között.” 1919. február 19. Kiskunfélegyházán a Munkásta­nács e napon „Kiáltvány a Néphez” címmel plakátokon jelentette be, •hogy „ ... a mai naptol kezdve a vá­ros ügyeinek vezetését átvesszük”. Kiskunhalason e napon megalakult „ ... a Kiskunhalasi Földmunkások Termelőszövetkezete (...) a város tu­lajdonát képező kunfehértói földe­ken.” 1919. február 21. Budapesten e nap éjszakai óráiban „a rendőrség... letartóztatta a KMP vezetőinek többségét, köztük Kun Bélát, Vágó Bélát, Rudas Lászlót, Szántó Bélát stb.” Kiskunfélegyháza kormánybiztosai és polgármesterének felhívása e na­pon jelent meg, amelyben közlik: „ ... . a városi hatóságok és hivatalok jelenleg is, a jövőben is eddigi hatás­körük épségben maradása mellett működnek.” 1919. február 22. Kecskemétről Buday Dezső e na­pon kelt levelében azt írta Jászi Osz­kárnak, hogy saját ideológiai fejlődé­sét tekintve „ ... most marxista, szo­cialistának vallom magamat és sokol­dalú tanulmányaimat arra haszná­lom fel, hogy a kommunizmus meg­rázkódtatása nélkül való megvalósí­tásában a törvény-előkészítés egyete­mes munkáin dolgozzam.” 1919. február 23. Kecskeméten e napon 7 különböző helyi szervezet tartott különböző he­lyen, különböző napirenddel gyűlést, illetve összejövetelt — úja a Kecske­méti Polgár. Szabadszállás elöljárósága e napon keltezett kérelemmel fordult a Föld­művelésügyi Minisztériumhoz „ :.. ingyenes népkönyvtár...” en­gedélyezése ügyében. 1919. február 24. Kecskemétre, a Fráter utca 13. szám alatt működő helyi kommunis­ta sejtszervezethez e napokban „ ... futár érkezett... ” a KMP KB- tól „ ... a helyzet ismertetésére (...), a röpiratokat és felhívási plakátokat tartalmazó...” csomag átadására. Kiskunfélegyházáról Iványi Sándor kormánybiztos azzal a kérelemmel fordult e napon a földművelésügyi miniszterhez, hogy „ ... Félegyháza város részére, ahol igen sok közműn-j ka vár elvégzésre..., ezen munkák­ra nagyobb összeget kiutalványozni méltóztassék.” 1919. február 26. Kiskunmajsa községi képviselő­testülete e napon tartott „ ... rendkí­vüli közgyűlése... az SZDP képvise­lőjének taggá választásáról, a jász-kun családok képviselőjének kijelöléséről, a közélelmezési bizottság működésé­ről, hatósági mészárszék felállításáról és a nyári zsírszükséglet biztosításá­ról tárgyalt és határozott, ugyanak­kor a közbiztonságról tájékozódott. 1919. február 27. Kiskunfélegyházán a városvezetés a Munkástanács megegyezése alapján e napon a Munkástanács 6 „ ... képvi­selőjének a beválasztását...” sza­vazta meg, illetve küldte be a városi tanácsba. 1919. február 28. Kiskunhalason a Munkástanács e napon „a malom kisajátítását hatá­rozta el, mert a budapesti igazgató­ság nem volt hajlandó a munkások bérén javítani.” Dr. Békevári Sándor NEM KÉRTÉK A KERESKEDŐK VÉLEMÉNYÉT Trabant-alkatrész valutáért? Mit várhat a fogyasztó az importliberalizációtól? A vásárlók és a kereskedők az importlibe­ralizációs intézkedésektől várják a fogyasz- tásicikk-kínálat javulását. A lehetőségek ad­va vannak.— hiszen a kereskedők maguk dönthetnek arról, hogy forintjaikból mit vá­sárolhatnak valutáért, a megadott cikklista alapján. Medvegy Magda, az MTI munka­társa kereskedelmi vállalatoknál érdeklő­dött, hogyan élnek az új lehetőséggel. A Centrum Áruházak Vállalatnál egyelőre óvatosak; igyekeznek olyan termékeket vá­sárolni, amelyek valóban hiányt pótolnak a hazai piacon. A kereskedők között megin­dult ugyanis a verseny, s a Centrumnál tudni vélik: más vállalatok például máris annyi fagyasztószekrény és -láda behozatalát ter­vezik, ami jóval meghaladja a keresletet. Ezért ők a háztartási kisgépeket kívánják a lehetőség kihasználásával beszerezni, első­sorban a távol-keleti országokból. Az Amfora Vállalat osztrák, olasz, távol­keleti, amerikai, francia és NSZK-beli cégek­től kért termékkatalógusokat és árakat, s ezekből választjá ki a behozandó termékeket. Mint elmondották, mikrohullámú sütőkre például 25-féle ajánlatot kaptak, ám úgy ítélik meg, hogy ezeknek az ára a magyar fogyasz­tók számára túl magas. Jelenlegazt vizsgálják, hogy az ismert világmárkákat érdemes-e meg­vásárolni viszonylag drágábban, avagy in­kább — a többnyire Távol-Keletről érkező — olcsóbb termékeket, amelyeknek azonban várhatóan a javítása lesz nehézkesebb. A ruházati kereskedelmi vállalatok közül elsősorban azok érintettek, amelyek alsóru­házati termékeket forgalmaznak; ezekből ugyanis évek óta hiány van az üzletekben. A Centriköt elsősorban Indiából és Török­országból szándékozik vásárolni, mert itt az ár és a minőség az eddigi tapasztalatok szerint megfelelő. 1,5 millió dollár értékben tervezik a vásárlásokat, főként azoktól a cégektől, ame­lyekkel évek óta kapcsolatban állnak. A vá­laszték — az új beszerzések révén — elsősor­ban gyermek-alsókötöttárukkal bővül. Az Autókéitól kapott információk szerint az importliberalizációs termékek listáján nem szerepelnek a személygépkocsi-alkatré­szek, mindössze a haszongépjárművek pótal­katrészei. 250—350 millió forintot szándé­koznak az idén a „'liberalizációban” elkölteni haszongépjárművek import alkatrészeire, 1 feltételezik, hogy ez lényeges javulást hoz, ám az alkatrészek várhatóan drágábbak lesznek. A tartós hiánycikként számon tar­tott személygépkocsi-alkatrészek jó részét az idén változatlanul az úgynevezett importke- retböl vásárolják, erre várhatóan 100 millió forint jut. A Ladák, Trabantok, Wartburgok és más, szocialista partnerektől származó gépkocsik alkatrészei ugyanis a tőkés orszá­gokból bármikor - beszerezhetők, igaz, ké­mény valutáért. Erre azonban rákényszerül­nek az alkatrész-forgalmazó vállálatok, mi­vel a gyártópartnerek évek óta kevés alkat­részt szállítanak. Több kereskedelmi vállalatnál elmondták, hogy nem kérték véleményüket arról, hogy mi kerüljön a liberalizációs beszerzésű ter­mékek listájára, bár — tették hozzá — több­ségében egyetértettek a kiválasztott termé­kekkel. FEBRUÁRBAN A VÁLASZTÓKÖRZETBEN Törődnek-e a lakók saját környezetükkel? Aki ismeri Szabó Pált a kecskeméti Liliom utcában, tudja, hogy Pali bácsi még most is, nyolcvanévesen is kimegy a házuk elé járdát takarítani. Volt Pisze — nincs Pisze! — A Liliom és a Klapka utca keresz­teződéséből tavaly valaki ellopta a Pi- sze-k utat — érzi a választókörzet többi lakója veszteségének is a megyeszékhe­lyen, a sajnos nem egyedülálló közterü­leti tolvajlást. (A minap a Platthy utca utolsó, még eredeti utcanévtábláját lopta le a falról egy másik tolvaj.) — A kutat a század első évében egy itt élő orvosról nevezték el. Elsőnek faragott kőből készült alja, majd a vízhúzó része került idegen kezekbe. Lehet, hogy a „Pisze” most valahol egy hobbin, vagy egy nyaraló udvarában áll? Bántja az eset Szabó Pált. Hiszen, ha arra gondol, hogy például a Széchenyi- városban harmincezer embernek egyet­len mélyfúrású kútja sincs a vízvezeté­ken kívül, ez az egy legalább megma­radhatott volna itt. A régi városrész lakóinak helyzete egyébként sem könnyű. Öt kis boltot zártak be — köztük a Csorba-pékséget — az elmúlt néhány esztendőben. Pali bácsinak és a körzet tanácstagjának nem kevés utánajárásába telt, míg a Bem utca és a Csongrádi út között egy addig névtelen utcát Percnek elnevez­tek. Azóta oda is kitalál a tűzoltó, a mentő vagy a postás. Málladozó falak, elkorhadt ablakkeretek Szabó Pál sok mindenre érzékenyen figyel ma is. Tudja, hogy ebben a poro­sodó városrészben csak araszos léptek­kel juthatnak előbbre. § — Miben?-— Az aluljáró szutykos, elhanya­golt, valamikor nem így nézett ki. Én már az átadása napjától figyelemmel kísérem az állapotát, mióta Liszka Béla polgármester megnyitotta. A nagy mel­lett később épült kis aluljáró is kiáb­rándító gyakran, ahogyan ma használ­ják. Szemetes, sáros. — Beszéljünk arról is — vezet végig az utcákon Pali bácsi —, hogy tudomá­som szerint, a városi tanács 100 millió forinttal kevesebb pénzből gazdálkod­hat, mint kellene ... Megértem én az anyagi szűkösséget: ránk, az elörege­dett városrész lakóira már kevesebb telik. Azért nagyobb segítséget szeret­nénk a jövőben kapni. Az itteni embe­rektől meg azt kérem: legyenek jó gaz­dái a lakóhelyüknek. — Hogyan? 1 — Törődjenek azzal is, hogy mi van a portájukon, a kerítésükön kívül. Ha a Klapka utcai ügyvédi munkaközös­ségnek a megélhetése múlna azon, hogy milyen a bejáratuk, hagynák-e az ügyfeleiket bukdácsolni a kapunál fel­bontott járdán? A Bem utcai épületek előtt egyes járdaszakaszokat vastagon lep a por? AZ 1-es számú ház elkorhadt ablakkeretei és vakolathiányos fala — ilyen a terhes anyák Zöldkeresztjé­nek épülete is = megintcsak taszító. — S ha csak ennyi volna a baj! Jönnek a tavaszi napok... Addig örüljünk, míg a tavaszi napok alkalmával, vagy később, nem vető­dik el valaki a város látogatói közül a Fehér utcába. Mintha szeméttelep­nek szemelték volna ki, annyira sze- dett-vedett. Az elején, jobboldalt, hosz- szan hiányzik a járda. Ahol (ledig meg­van — átellenben — egy-másfél méte­res szakaszokon a gázvezeték-építés­kor feltörték, és úgy hagyták. Hadd botladozzanak csak az arra járók! Már- pedigájr Farkas Gábor tanácstag sze­rint is: egy-egy közműépítés után az utat vagy a járdát rendbe hozatni an­nak a dolga, aki a munkát megrendel­te. Találkozásom a tanácstaggal alkal-1 mat ad arra, hogy megkérdezzem őt is: — Mennyire ismeri választókörzetének problémáit, ebben a régi városrészben, s milyennek tartja a helyi népképviseletet? — ■ Régebben sokkal komolyabb kapcsolat jöhetett Tétre a lakosság és a tanács között — feleli. — A mai, roha­nó világban nincs idő arra, hogy min­den apróságra odafigyeljen az ember. Honnét tudjam meg, hogy a Fűzfa ut­cában lakó vak néninek miben lehet­nék a segítségére? A tanácstagnak nem az a feladata, hogy napról napra járja az utcákat. Az elmaradottság ellen Egyesek talán vitába szállnának Far­kas Gáborral. Én mégsem teszem. Pali bácsi szerint tanácstagjuk rendes em­ber, itt dolgozik a választókörzetben, bárki felkeresheti, akinek valamilyen problémája van. Mint épitész, szakér­telmét, tapasztalatait hasznosítja a ta­nácsban. Legutóbb — kolléganője se­gítségével — vázlatot készített egy au­tóparkoló építésére. E^9a környezetkultúrában nagy a lemaradásunk — hivatkozik ismét a Fehér utca rossz állapotára, a poros, szemetes járdákra és a málladozó fa­lakra Szabó Pál. — A német kisváro­sokban ilyen elhanyagoltságot egy na­pig sem tűrnének. Akkor hát nii — az itt lakók — miért tűijük? Kohl Antal RÁDIÓJEGYZET A falunak szól? A régi hagyományokra visszatekintő Falurádió a korán ébredőkhöz szól. Úgy gondolták az egykori szer­kesztők, s a mostaniak sem másként, hogy a falusi em­ber korán kelő, s talán a munka kezdete előtt vagy közben is akad ideje a rádió- hallgatásra. Ez a műsor volt egyébként az — gondoljunk csak Kispista Istvánra, —, amelyben a riporterek évek során sok ezer falusi, tanyai embert bemutattak, közvet­len hangvételű, az egyéni gondokat, bajokat is feltáró beszélgetés keretében. A műsornak ma már egé- ' szén másféle a stílusa, a hangvétele, a témaválasztá­sa. Amolyan „agrárius”, in­kább közgazdaságig ökonó­miai fejtegetésekbe bonyo­lódó, semmint szociológiai, emberközeli tényfeltáró ez a rövid, alig 10-12 perces ösz­Keveset tudunk Erdély­ről, a múltjáról különösen. szeállitás. A „Jó reggelt!" műsor keretében, a rádióúj­ságban nem is jelezve, a szer­kesztők nevét le sem írva, meglehetősen mostoha gyer­meke a Magyar Rádiónak. Biztosan közrejátszanak ebben az anyagi viszonyok is—kevés ember, pénz, gép­kocsi, „kiszállás” stb. — de azért talán mégsem olyan szegény ez a rádió, hogy az egyik nagy — lehet, hogy a legnagyobb — hallgatói ré­tegéhez ne igyekezzen élő, eleven műsorával is köze­lebb kerülni. Mert most leg­feljebb a falusi, vidéki gaz­dálkodó szervezetek, főként a termelőszövetkezetek ve­zetőihez szól, s azokhoz is gyengén, a rövid műsoridő­be beszorítva. A Falurádió név már régen nem.illik hoz­zá. Pedig erre volna szükség leginkább! Sokáig szinte tabil volt a ha­tárainkon túl élő magyarság sorsa, történelmi hányódta- tása. Most pedig pénzéhes konjunktúralovagok nyer- gelték meg ezt a témát, elta­karva a kilátást az igazi megismerésre vágyók elől. Örvendetesen időszerű tehát a rádióban elkezdődött so­rozat, amelynek címe: Feje­zetek Erdély történetéből. A honfoglalástól az önálló erdélyi fejedelemség 16. szá­zadi kialakulásáig mutatják be azt a történeti és kulturá­lis örökséget, amelyet az itt élő három nép, — a magyar, a román, a szász — együtte­A műsorfüzet lapjait for­gatva, szövegét böngészve kellemes érzés rábukkanni olyasmire, ami egyébként nem szembeötlő, sőt máskor szinte elbújik a szemünk elől. Például kedvelt színé­szek, esetleg szükebb pátri­ánkhoz kötődő szermélyek neveire. A Bartók rádió mű­sorában szerepelt Csató Ká­roly hangjátéka, a Mai teg­nap című falusi történet, a máig ható régi előítéletek­ről. A Népdalkörök énekei­én hozott létre. S amelyet most a felbomlás, a pusztu­lás veszélye fenyeget. A középkorban mindvé­gig a magyar királyság szer­ves részét képező terület fej­lődésének megismerése — Benda Kálmán professzor segítségével — talán a mai nemzettudat és tisztánlátás kialakulásához is hozzáse­gíthet bennünket A sorozat legközelebbi részét — Szá­szok és románok a korai kö­zépkorban címmel szer­dán 17 órától hallhatjuk a Kossuth rádióban. nek című műsorban csendült fel 81 észrevették-e a kör­nyéken? -— a sükösdi nép­dalkor dalosainak ajkán vagy öt gyönyörű kalocsai és környéki népdaL köztük a Szépen szól a kalocsai nagyharang, no meg a Kalo­csai hid alatt, híd alatt... Öröm hallani a házai mű­vészi értékekről, sikerekről. Becsüljük meg és terjesszük ezeket. F. T. P. Erdély története Böngésző • A gazdátlan Fehér utca. (Walter Péter felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom