Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 44. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 21., kedd MA: SZIMPÓZIUM Öntapadó címkék I világszínvonalön I Az öntapadócímke- és flexibiliscspmagolóanyag-gyártásról rendez ma szimpóziumot Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a Petőfi Nyomda. A szakmai előadások, a termékbemutató és az üzemlátogatás során a meghívottak megismerkedhetnek a vállalat e korszerű technológiáival készülő, világszínvonalú termékeivel. A 3. oldalon közölt képriportunk a nyomda címke- és csomagolóanyag-gyártásába nyújt betekintést. KERESETI HATÁR: A „CSILLAGOS ÉG” Az Épszernél a teljesítmény számít A Bácsépszer Vállalat múlt évi mérlegeredményének jóváhagyása, az idei tervek — ennek keretében a bérügyek — kerültek napirendre pénteken a vállalati tanács ülésén. A munkaidő után kezdett, az éjszakába nyúló értekezleten a tanács tagjai mégbizonyosodhattak, hogy ismét sikeres esztendőt hagyott maga mögött a vállalat. Ezt bizonyítja, hogy a mérleg szerinti eredmény meghaladta a 95 millió forintot. Iparági átlag fölötti bérfejlesztésre is sor került az elmúlt évben. A havi nettó bér 12 százalékkal nőtt, s egy főre számítva elérte a 7700 forintot. Nagy összeget költöttek—több mint 18 millió forintot — jóléti és szociális célokra, egyebek között üzemi étkezési hozzájárulásra, lakásépítés és üdültetés támogatására. A vállalati tanács utóbbi ülésén jóváhagyta a mérlegeredményt és meghatározta, hogy az idén a havi minimumbér ötezer forint, vagyis ennél egyetlen vállalati dolgozó sem kereshet kevesebbet. Ugyancsak elhatározták, hogy február 1- jétől átlagosan, (tehát differenciáltan), tíz százalékkal emelik a dolgozók alapbérét. A keresetek felső határa pedig úgymond a „csillagos ég”, vagyis nincs korlát. Az önelszámoló, önálló termelőegységeknek — amelyeknek az önálló vállalkozási joguk is megvan — nyereségtervet kell teljesíteniük. Maguk döntenek a bérfelhasználásról, a munka megszervezéséről, a náluk levő eszközök hatékony működtetéséről. A vállalat számára csupán a meghatározott nyereség elérése a fontos, de hogy erre például milyen hávi átlagbérek mellett képesek a termelőegységek, ebbe a vállalat vezetői nem szólnak bele. Cs. I. „ Kádár János elnökletével hétfőn délelőtt 9 órakor — Jászai Mari téri székházában — összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülést megnyitó Kádár János saját egészségi állapotával kapcsolatban elmondotta: orvosi ellenőrzés mellett fokozatosan bekapcsolódhat a munkába, bár kézműtétjét még utókezelés követi. Igaz, egy ideig nem tudott részt venni a Központi Bizottság munkájában, de kijelenti: a májusi pártértekezlet határozataihoz tartja magát minden vonatkozásban, s a testület minden döntését kötelező érvényűnek tekinti magára nézve. A Központi Bizottság ezt követően döntött az ülés napirendjéről: 1. Tájékoztató az új alkotmány koncepciójáról — előadó: Fejti György. 2. A párt agrárpolitikájának megvitatása — előadó: Iványi Pál. 3. A városi és a megyei pártértekezletek, illetve párt- bizottsági ülések főbb tapasztalatairól készített jelentés megvitatása — előadó: Lukács János. 4. Személyi hírek. Ezután Fejti György, az MSZMP KB titkára tartotta meg előadói beszédét. Tanácskozik az MSZMP Központi Bizottsága FEJTI GYÖRGY AZ ÚJ ALKOTMÁNY KONCEPCIÓJÁRÓL Szabad, demokratikus és szocialista Bevezetőben hangsúlyozta: hosszas szakmai-tudományos előkészítő munka után készült el az alkotmány szabályozási koncepciója. Utalt az alkotmá- nyozó munka egyik nagy dilemmájára, az egésznek és a résznek a viszonyára, összhangjára, majd leszögezte: a munka további menetében egy sor kérdésre önálló napirendi formában még vissza kell térni. Felvetődött, hogy milyen legyen az alkotmány viszonya a magyar és a nemzetközi, ezen belül is főleg az európai alkotmányfejlődéshez. Az 1949-es alkotmány bizonyos értelemben szakítást jelentett az ezeréves magyar államiságnak — és főleg a magyar alkotmányjogi fejlődésnek — a tradícióival, mind pedig a polgári alkotmányjog egy sor, azóta is időtállónak bizonyult alapelvével és tételével. Az a javaslatunk, hogy ezt a megszakítottságot meg kellene szüntetni. Ezért az alap- koncepció épít a magyar jogtörténet és államszervezet értékeire, így például az államiság szerepére a nemzet fennmaradásában, valamint az önkormányzati alapelvre. De épít a polgári alkotmány- jog progresszív vonulatára is. Például a hatalmi ágak megosztásának nagyon fontos elvét következetesen végigvezeti, amikor az államszervezet koncepcióját rögzíti. És ugyancsak ezekből a hagyományokból építkezve a korábbinál lényegesen nagyobb teret szentel az emberi és állampolgári jogoknak, szabadságjogoknak. Az ezeréves magyar államiság és a jogfolytonosság tükrözését mindenek- ' előtt a preambulumban szeretnénk megoldani. Ugyanakkor fel keU lépnünk egy újabb keletű diszkontinuitás veszélyével szemben. Ma forgalomban vannak olyan nézetek, amelyek az 1948 —49 utáni időszakkal kívánnának szakítani és ennek a kiiktatását szorgalmazzák. Polgári restauráció veszélye? Ez mind politikailag, mind történetileg teljes mértékben elfogadhatatlan — hangsúlyozta, s felhívta a figyelmet egy egyelőre csak szűk körben jelentkező, de figyelemre méltó aggodalomra, hogy az alkotmány-előkészítés során nem áll-e fenn egy csendes polgári restauráció veszélye. Ilyen veszélyektől én nem tartok — tette hozzá, bár kétségtelenül léteznek olyan nézetek, amelyek úgy fogalmazhatók meg, hogy a szocializmusnak nincs jogi tartalma, ezért ezt a fogalmat mellőzni kellene az alkotmányból. Forgalomban vannak olyan nézetek is, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai berendezkedésről szóló tételrendszer valamiféle sztálini koncepció kövülete, amit szintén ki kellene hagyni az alkotmányozási folyamatból., Ezekkel a nézetekkel vitába kell és lehet szállni. Egyértelművé kell tennünk, hogy az új alkotmánynak Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként kell definiálnia. Az ezzel összefüggő elveket és alapértékeket pedig a társadalmi, politikai gazdasági rendről szóló fejezetben lehet majd összefoglalni. Ennek a koncepciónak jelenleg nem ez a fejezet a legerősebb része, de ezért talán nem annyira a jogalkotókat illeti a szemrehányás, mind inkább a politikatudományt, vagy az ideológiát, hiszen ezeknek g — számunkra a szocializmust jelentő — alapértékeknek a teljeskörű megfogalmazása várat még magára. Ugyanakkor el kell kerülni egy másik, szintén végletesnek tekinthető igény követését, hogy aZ alkot- . mány a szocializmus koncepciójának valamilyen normatív meghatározását adja. Csak olyan alapértékeket kell és lehet' rögzíteni majd, mint a közösségi tulajdon meghatározó szerepe, a társadalmi igazságosság az elosztásban, az esélykülönbségek mérséklése, vagy a társadalmi szolidaritás. Arra kell-törekednünk, hogy egy demokratikus, a közvetlen és a képviseleti demokrácián, illetve az önkormányzati elven alapuló intézményi struktúrát rögzítsen az alaptörvény, s az emberi és állampolgári jogoknak a teljes és kifejtett katalógusát tartalmazza. Az alkotmány egészének kell tehát világossá tennie a szocialista fejlődés karakterét és nem egy meghatározott blokkon belül kell a szocializmus definícióját adnia. Népszavazás erősítse meg A továbbiakban kifejtette: világossá kell tennünk, hogy az alkotmányozás a népszuverenitás legfőbb letéteményesének, az Országgyűlésnek az illetékessége. El kell határolódnunk a parlamentnek, illetve az illetékes kormányszerveknek a legitimitását és kompetenciáját kétségbe vonó törekvésektől. Az alkotmánytervezetet a jelenlegi parlamentnek kell megtárgyalnia és elfogadnia, amennyiben ez ebben a parlamenti ciklusban elkészíthető. Ugyanakkor fontos lenne — és ajánlja is a Központi Bizottság —, hogy az alkotmány végső szövegét népszavazás erősítse meg. Az 1985-ös parlamenti választások óta egy sor olyan politikai mozgás indult meg az országban, amely ma nem rendelkezik teljeskörűen parlamenü képviselettel — emlékeztetett a KB titkára. Baj lenne az alkotmány-előkészi- tésből bármiféle, a társadalomban meglévő és bázissal rendelkező csoportot kihagyni. Ezért nagyon határozottan annak a törekvésnek kell érvényre jutnia, hogy — szinte a szó szoros értelmében — minden egyes állampolgár és az állampolgárok különböző csoportjai számára is hozzáférhető legyen mind az alkotmány-koncepció jelenlegi szövege, mind a már kodifikált alkotmányszöveg. Meg kell találni azokat az intézményes csatornákat is, amelyeken át a társadalomban megfogalmazott vélemények eljuthatnak az alkotmánynyal foglalkozó bizottságokhoz és szervekhez. Az alkotmány-előkészítő munkát tehát a lehető legnagyobb nyitottság és a legszélesebb nyüvánosság mellett javasoljuk végezni. Az az elképzelés, hogy a szabályozási koncepciót még az Országgyűlés előtt hozza nyü- vánosságra teljes terjedelmében a Magyar Hírlap. Ezt követően elkezdődne a szabályozás koncepciójáról a széles körű vita. Egyetlen állampolgárt sem kell kizárni ebből a munkából, ugyanakkor vissza kell utasítani bármelyik csoportnak azt az igényét, hogy az egész társadalom nevében szóljon. Van tehát remény arra, hogy az alkotmányozás a közmegegyezésnek, a konszenzusteremtésnek a lehetőségét is magában foglalja. Nyüvánvaló azonban az is, .hogy az előkészítés során nagyon kemény politikai vitákra is fel kell készülnünk, s erre kondicionálnunk kell a pártszervezeteket. Nagy baj származna abból, ha az előre kialakított menetrendet szem előtt tartva sietség, kapkodás, esetleg kierőszakolt döntés jellemezné az alkotmányozási tevékenységünket. A koncepció, illetve a törvénytervezet akkor készül el, amikor a közmegegyezés már nagyjában-egészében kialakítható; a tervezet ekkor teijeszthető elő a parlamentben. Az önkormányzathoz való jog nem korlátozható Fejti György ezt követően néhány alkotmányfejezethez mondott szóbeli kiegészítést. A társadalmi-politikai- gazdasági renddel összefüggő fejezettel kapcsolatban kijelentette: az államhatalom eredetéről alapelvként kell rögzíteni a népfelség elvét. Vagyis azt, hogy minden hatalom kizárólagos forrása és birtokosa a nép, amely ezt a hatalmat részben közvetlenül, például a népszavazás vagy a népi kezdeményezés intézménye révén, részben pedig az állam- szervezet útján gyakorolja. Az államhatalom gyakorlásának elveként indokolt rögzíteni a hatalmi ágak elválasztásának az elvét. Ennek értelmében á különböző hatalmi ágak—így az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, a közigazgatási végrehajtó hatalom, az Alkotmánybíróság, a bírósági szervezet és a helyi önkormányzat —- külön-külön önálló hatalmi ágat képeznek, jól definiált és a korábbiaknál lényegesen pontosabban meghatározott feladatokkal és egymás kölcsönös korlátáiként is működnek. Ennek az érvényesüléséhez azonban ki kell mondani a különböző hatalmi ágak közötti hatáskörelvonás tilalmának az elvét. Az állam és a társadalom kapcsolatáról szóló fejezetrészben célszerű alapvető elvként deklarálni, hogy a társadalom tagjainak az önkormányzat alakításához való joga nem korlátozható. Meghatározó jelentőségű tétel a jog- egyenlőség is, amely magában hordozza a törvény előtü egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a tulajdonformák tekintetében a szektorsemlegesség elvét. Indokolt rögzíteni, hogy a társadalom célja és az állam feladata az esélykülönbségek mérséklése, és hogy ennek érdekében az államnak megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a hátrányos helyzetű csoportok, személyek támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére. Itt kell kimondani a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét: mind az államnak, mind az állampolgároknak tilos a joggal való visszaélés. A jogokat mindenki csak a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának biztosítása mellett gyakorolhatja. E fejezet fontos tétele lesz az államforma definiálása és meghatározása. Az előkészítő munka során arra a következtetésre jutottunk, hogy erre nincs jobb meghatározás,- mint a népköztársaság; Magyarországon nagyon fontos, valós értékeket jelent ez a kifejezés. Ezért olyan időszakban, amikor a népfelség elvét a maga rangjára kívánjuk emelni, ennek a jelzőnek a kiiktatása különösen indokolatlan lenne, csakúgy, mint új jelzők elhelyezése a köztársaság forgalma elé. Az olyan, jelzők, mint demokratikus köztársaság, népi demokratikus köztársaság, vagy szocialista köztársaság, nem fednék pontosan társadalmunk mai, valóságos állapotát. Ezért az a javaslatunk, hogy az 1949-es alkotmányban rögzített államformát.—a népköztársaságot — vegyük át az új alkotmányba. Keret a többpártrendszernek Politikailag fontos és érzékeny része lesz ennek a fejezetnek a politikai rendszer, illetve a pártok alkotmányos definíciója. Álláspontunk szerint nem az alkotmánynak kell definiálnia a többpártrendszert, ugyanakkor a többpártrendszer irányába mutató fejlődéshez az alaptörvény keretet kell, hogy adjon. Ennek megfelelő szövegtervezetet tévesztettünk elő. Fontos eltérés az 1949-es alkqtmánytól, hogy nem látjuk - szükségét és értelmét az MSZMP vezető szerepéről szóló alkotmányos megfogalmazásnak — szögezte le a továbbiakban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az MSZMP lemond arról a politikai törekvésről és szándékról, hogy a társadalmi folyamatok meghatározó tényezője kíván maradni. Ezt programjával, politikai munkájával, a társadalom megnyerése révén és nem pedig jogi formulákkal kívánja biztosítani. Célszerű a társadalom védelmében rögzíteni azt, hogy csak olyan * társadalmi szervezetek, közöttük pártok működhetnek hazánkban, amelyeknek a célja, a programja és a tevékenysége összhangban áll az alkotmányban megfogalmazott értékekkel és törekvésekkel. Feltehetően komoly vita lesz a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos kérdések alkotmányos rögzítéséről — vetette fel. Azt ajánljuk, hogy az alkotmány egyenrangú tulajdonformaként ismerje el a közösségi és az egyéni tulajdont, úgy, ahogy ezt a társasági törvény lehetővé teszi. Az alkotmánynak szólnia kellene arról is, hogy a társadalom és a gazdaság a közösségi tulajdon dominanciája alapján áll. Nem lenne célszerű azonban a különböző tulajdonformáknak nagyon részletes taglalása, s megfontolandó az is, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon, mint a tulajdonformák két fontos formája, nevesítve szerepeljen az alkotmányban. Az alkotmánynak’az emberi és állampolgári jogokkal, valamint az alapvető kötelezettségekkel foglalkozó részével kapcsolatban leszögezte: az eddigi viták egyértelműen megerősítették, hogy a Magyarország által vállalt, a nemzetközi kötelezettségekkel teljes egészében összhangban levő fejezet modem felfogásban szól az emberi jogokról és az állampolgári szabadságjogokról. A legpontosabb cél- és feladatmeghatározásra kell törekedni a hatalmi ágak elválasztásával kapcsolatban. Első helyen áll a parlament szerepének, funkciójának a meghatározása. Egyértelműen érdekünk: erős, tényleges hatalmat megtestesítő, ugyanakkor kormányzati feladatokat nem végző Országgyűlés jöjjön létre Magyarországon. A kidolgozó munka jelenlegi szakaszában nyitva maradt, hogy egy- vagy kétkamarás parlamenti gyakorlatra téijünk-e át. Az egykamarás parlament fenntartása mellett több érv szólt. Van viszont néhány olyan érv is, ami miatt érdemes tovább gondolkodni egy második kamara szerepén. Felfogásunk szerint a parlament első házában a politikai képviseletek dominanciáját kellene biztosítani, és azt az össznemzeti érdekek megjelenítésének a minél teljesebb körű színterévé téve. Érdemes ugyanakkor, gondolkodni azon, hogy bizonyos érdekképviseleti szempontokat hogyan lehet egy második kamara keretei között érvényesíteni, és így az érdekképviseleteket bekapcsolni a döntéshozatalba. Nyitott kérdés ma még a képviselők megválasztásának a formája és technológiája. Ezért az alapkoncepció csak a legáltalánosabb elveit rögzíti. Külön napirend keretében kell áttekintenünk majd, hogy a pártok jelenlétét és a választásokon történő indulását lehetővé (Eolytatás a 2. oldalon)
