Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-09 / 7. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 9. ROCKÓPERA — GYERMEKEKKEL 1/ evés a gyerekek számára komponált színvonalas ze­nés darab, az pedig egyenesen ku­riózumnak számít, amiben — a Kecskeméten a közeljövőben szín­padra kerülő produkcióhoz hason­lóan — gyerekek a fő- és mellék- szereplők. A minősítés azonban még korai lenne, mint ahogyan azt is nehéz volna megjósolni, hogy lesz-e a gyermekelőadásoknak tra­díciója a- megyeszékhelyen, Ko­dály szülővárosában. Hajdú Sán­dort, a produkció zeneszerzőjét, találkozásunkkor arra kértem, mutassa be a darabot. : — A Magyar Rádió zenés szín­házának felkérésére született ez a mű, 1980-ban volt a rádióban az ősbemutatója. Mezei András írta meg a librettót Andersen Hóember című meséje alapján. Végül is mese rockoperát írtam belőle, mely most kerül színpadra először. • — Pontosan mi a darab műfaja? Zenés darab vagy igazi rockopera? — Azért rockopera, mert min­Hóember • A Hóember zeneszerzője: Haj­dú Sándor. i den prózai betétet kiiktattam. — Nem túlságosan terhelő ez a gyerekek számára? Milyen terje­delmű a darab? — Nem hiszem, hogy megterhe­lést jelentene, mert az előadás jó egy órája alatt nemcsak a szerep­lők, hanem a kórusok is váltogat­ják egymást. Ami az eredeti válto­zatban a narrátor szövege volt, azt az új darabban az ÉZI kis kamara­kórusa énekli el. .— Kik vesznek részt a munká­ban? — A kecskeméti Kodály-iskola, az Állami Zeneiskola és a Petőfi- iskola diákjai. — Eddigi zeneszerzői repertoár­jában volt előzménye a mostani pro­dukciónak? — Három zenés darabot írtam a gyerekeknek. A legelsőt Botrány az állatkertben címmel 1987-ben, ezt követte 1988-ban a Csizmás kandúr, de felnőtt szereplőkkel. A mostani az első, amit csak gyere­kekkel viszünk színpadra. A har­mincöt tagú kórus a Petőfi-iskola diákjaiból áll, a szólisták az ÉZI elsős és másodikos gimnazistái, az ÁZI pedig a hangszeres kíséretet adja. Az egyik főszereplőnknek már komoly rutinja van: Berta Ist­ván, a mostani darabban a Kutya alakítója, a Háryban is játszott. Másik két főszereplőnk: Kozma Péter a Hóember, Veres Katalin pedig a Kályha. — Komponálás közben kellett al­kalmazkodnia a fiatal előadók tech­nikai korlátáihoz is? — Igen, s mert az eredeti zenét a Magyar Rádió Szimfonikus Ze­nekara játszotta, át kellett hang­szerelnem a művet a gyerekelőadá­sokra. — Észrevételei a rendezői mun­káról? — Horváth Ferenc nem először rendez gyerekdarabot, jó érzékkel irányítja a szereplőket. Tapaszta­latom szerint, egy-egy efféle elő­adás rendezésében a koreografá­lás, a színpadon jelen levők moz­gatása a legfontosabb részlet. ' — Nem okoz gondot a próbák során a fegyelmezés? — A gyerekek érdeklődése, munkafegyelme minden várakozá­sunkat túlszárnyalja. Elmondha­tom, hogy akadnak pillanatok, amikor úgy érzem, nem is az irá­nyítás, hanem a gyerekek lelkese­dése tartja össze a legjobban a da­rabot. Szorgalmukhoz egy jellem­ző adalék; a legelső próbán még lapról, de a következőn már — nem kis meglepetésként — kotta nélkül énekelték-a dalokat. — Bemutató? — A Hóemberrel január húsza­dikán Kecskeméten az Erdei Fe­renc Művelődési Központban ta­lálkozhatnak az érdeklődők, már­ciusban bemutatkozunk vele a Ka­tona József Színházban is. Még el sem készült egészen a produkció, máris többfelé meghívtak bennün­ket, például Bajára. Tervezzük, hogy Budapesten is fellépünk egy alkalommal. K. J. Pályázati felhívás a katonai főiskolai jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium azoknak a fiúknak a jelentkezését váija, akik tehetséget éreznek a ka­tonatiszti pálya iránt, s élethivatá­sul választják a haza fegyveres szol­gálatát. A pályázók felvételüket kérhetik: a szentendrei Kossuth Lajos Kato­nai Főiskolára, a budapesti Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára és a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára. A főiskolá­kon 25 fegyvernem—katonai, illet­ve határőr szak — alegységparancs­nokait, műszaki és gazdálkodói szaktisztjeit képezik. Az érdeklő­dők a választható szakokról a Fel­sőoktatási felvételi tájékoztatóból, illetve az iskolákba eljuttatott pá­lyázati felhívásokból tájékozódhat­nak. . A hazai oktatási intézmények mellett jelentkezni lehet a szocialis­ta országok felsőfokú katonai tan­intézeteibe is, ahol különleges sza­kokon magas színvonalú szakkép­zésben részesülnek a’ hallgatók, és a hazaival egyenértékű, honosítható egyetemi diplomát kaphatnak. A tanulmányi idő: a hazai főiskolá­kon három év, külföldön — nyelvi elő­készítővel együtt—4-6év. Atanév 1989. szeptember 1-jén kezdődik. A főiskolai hallgatók teljes és ingyenes ellátásban és számos kedvezményben részesülnek; hallgatói illetményt, valamint tanulmá­nyi eredményeiktől függően tanulmányi pótlékot kapnak. A második évet ered­ményesen befejezők zászlós—a kiváló­ak törzszászlós — rendfokozattal hiva­tásos állományba kerülnek, és annak megfelelő illetményt kapnak. A harma­dik tanév végén sikeres államvizsga és tisztté avatás után hadnagyi—a ki váló- an végzettek főhadnagyi — rendfoko­zatban kezdik meg hivatásos tiszti szol­gálatukat. A katonai főiskolákon megszerzett katonai üzemeltető vagy üzemben tartó üzemmérnöki, illetve üzemgazdászi dip­loma egyenértékű a polgári főiskolákon megszerezhető képesítéssel. A jelentkezés feltételei: magyar állam- polgárság; feddhetetlen előélet; erköl­csi-politikai megbízhatóság; egészségi alkalmasság; középiskolai érettségi; 23 évnél nem magasabb életkor. Jelentkezési lapot a középiskolai tanulók iskolájuk pályaválasztásért felelős pedagógusától, a sorkatonák parancsnokaiktól, a dolgozó fiata­lok a megyei hadkiegészítési és terü­letvédelmi —fővárosi hadkiegészítő —parancsnokságon kaphatnak, s a kitöltött jelentkezési okmányokat ugyanott kell leadniuk. A pályázók egyidejűleg más felsőoktatási intéz­ményekbe is jelentkezhetnek. A pályázók—külön értesítés sze­rint — egészségi alkalmassági vizs­gálaton yesznek részt, majd a válasz­tott szaknak megfelelő katonai főis­kolán — a külföldre jelentkezők a Karikás Frigyes Katonai Kollégi­umban — felvételi vizsgát tesznek. Az érettségi bizonyítványt, illetve egyéb végzettséget igazoló okmá­nyokat be kell mutatniuk. A jelentkezési okmányokat 1989. március 1 -jéig kell megküldeni az il­letékes megyei hadkiegészítési és te­rületvédelmi parancsnokságra. Három- királyok — ajándék Darmstadt városának ■ Morvay Zsuzsa, az ismert pesti keramikusművész uér:^ hány évig az NSZK-ban dol- gozik Darmstadt kertvárosá­ban, Modauban. Alkotásai­ból kiállítás nyílt a nieder- ramstadti Fuchs Galériában. A tárlat érdekessége, bogy : bemutatták a művésznő Há­romkirályok című életnagyíj ságú kompozícióját, amelyet Darmstadt városának aján­dékozott. A szoborcsoportot Wilfried Miiller, a darmstad- ti magisztrátus igazgatója | vette át „ t IWM t Morvay Zsuzsa és Wilfried Müller az ajándék szoborcsoport előtt. (MTI-fotó) SAJTÓ POSTAL 1 HOGYAN SZOLGÁLTAT AZ ELEKTROSZER? Tájkép karácsony után Járjuk a megyét. Az egyik napon Kecskemét—Kiskunfél­egyháza—Kiskunmajsa, a.má­sikon Kecskemét—Kiskőrös— Kalocsa az útvonal. Szinte bár­melyik településre érkezünk, mindenütt szembetaláljuk ma­gunkat az emlékeztetővel: kará­csony után vagyunk. Hogy mi utal erre? A sok-sok kidobott fenyőfa. Az ékességüktől megfosztott gallyak hevernek járdaszélen, úttest mentén, buszmegálló mögött, parkban és még ki tud­ja, hol. Méltatlan sorsa ez a sze- retetet jelképező fenyőknek. A szakembernek ez ügyben pofonegyszerű a válasza: Ha az emeletes épületekben, vagy ép­pen a családi házakban lakók közösen összegyűjtik a fenyőfá­kat, megrendelésükre soron kí­vül elszállítják azokat a‘hulla­dék fuvarozói. Talán mindenütt és minden­kinek élnie kellene e lehetőség­gel... Két és fél évvel ezelőtt meghalt édes­anyám után örököltem kisebb földte- .rüleíet, a hozzá tartozó tanyával. Úgy gondoltam, ha ott gondos gazdaként teszek-veszek, jövedelmemet kiegészít­hetem. A sors azonban keresztülhúzta tervemet. Egyrészt az örökséggel kapcsolatos bírósági per legalább két esztendeig tartott, melynek vége az lett, hogy az eredetileg remélt csaknem 20 ezer négy­zetméternyi birtoknak még az egyhar- mada sem lett enyém. De talán ez utób­binál is jobban kedvemet szegte, hogy1 az adóhatóság fizetnivalót akasztott a nyakamba. Mindezt tetézi, hogy tele­pülésfejlesztés címen megadóztattak nemcsak e tanyás ingatlan, de ama la­kótelek után is, melyet a község másik részén használunk féijemmel közösen. Egy szó mint száz: adóügyben jobb híján csak bosszankodom, mert a helyi tanácsnak semmi szándéka csökkente­ni a fizetési kötelezettségem terhét, pe­dig az összeegyeztethetetlen a ténylege­sen tulajdonomban lévő ingatlannal. Vajon ki segíthet rajtam, ha nem a köz­ségbeli hatóság? Tóth Lászlóné Ágasegyháza Az államigazgatás helyi szervének alapvető feladata, hogy a működési te­rületén élő lakosság adóztatását a tu­lajdoni körülmények pontos ismerete alapján végezze. A szóban forgó eset azonban azt sejteti, e téren nincs min­den rendjén az ágasegyházi tanács vb szakigazgatási szervénél. A gordiuszi csomó kibogdzásához a megyei tanács vb pénzügyi osztályának segítségét kér­tük. A vizsgálati eredményről és az in­tézkedésről az alábbiakat közölte ve­lünk Kőtörő Miklós osztályvezető: Szűkebb környezetünkben tízemele­tes házakban körülbelül 240 család él. Hosszú évek óta vagyunk lakói e tér­ségnek, ahol az igények szerinti a víz-, áram- és gázszolgáltatás, meg a keres­kedelmi ellátás is. Csak egy valami lát­szik errefelé megoldhatatlannak: a jár­dák kiépítése. Furcsának tartjuk, hogy ma is poros, göröngyös területeket vagyunk kényte­lenek taposni az épületek mentén.- Ta­valy nyáron ugyan dolgozott tőlünk nem messze egy aszfaltozóbrigád, s re­méltük, eljut a közelünkbe is, ám egy szép napon fogta sátorfáját és véglege­sen elment. Mindig azt halljuk az illeté­kestől, hogy a fejlesztésre nincs pénz. Szerintünk nemcsak pénzen múlik a dolog, hanem azon is, hogy a városgaz­dáknak melyik területrész a szívügyük. Példa erre a Március 15. utca több új lakóépülete, ahol a beköltözések után azonnal szilárd burkolatot kaptak a gyalogosok részére fenntartott négy­zetméterek. Summa summárum: kiépített járdán szeretnénk járni mi is. Aradi vértanúk tere lakói .Kecskemét Ma már a családok zöme legalább két-három háztartási géppel, illetve hír­adástechnikai készülékkel rendelkezik. Javításukról a vállalati, szövetkezeti stb. szervizek gondoskodnak megye- szerte. Azt hinnők: érdekük mindig az, hogy a megrendelőik elégedettek legye­nek. Ám a valóság nemegyszer rácáfol e feltevésre. Sőt, az alábbiakból arra lehet következtetni, hogy az emberek olykor nagyon is kiszolgáltatottjai a szolgáltatóknak: Elsőként íme a kunszállási Petróczi László panasza: " i — Minden tavaly tiyár közepén kez­dődött, amikor az elromlott hűtőgépem rendbetételére felkértem a területileg il­letékes kiskunfélegyházi céget. Mert az onnan várt szerelő nem jelent meg laká­somon az ígért időben — e napon a szabadságom terhére maradtam odaha­za —, újra bekopogtam a javítókhoz, akik a korábbi megrendelésemnek nyo­mát sem találták. Emiatt nemtetszése­met fejeztem ki, amit az egyik ottani dolgozó udvariatlanul visszautasított. Ekkor szó szót követett, majd a történ­teket a helyi panaszkönyvbe jegyeztem, melyre hivatalosan máig senki nem rea­gált. Pár hét elteltével, körülbelül szeptem­ber elején azonban megint muszáj volt felkeresnem ezt a szervizt, ahová egy nem működő magnós rádiót vittem be. Bár az átvevő közölte, hogy hét-nyolc nap múlva kész lesz, ám valójában csak — A halálesetet követően felvett ha­gyatéki leltár, majd a későbbi tulajdon- bejegyzés alapján Tóthné birtokába összesen több mint 19 ezer négyzetmé­ternyi föld került, a tanyával együtt. Ennek figyelembevételével 1987-ben és 1988-ban szabályszerűen határozta meg a fizetendő földadót a községi ta­nács. A már említett és igen hosszú ideig elhúzódó per azonban lényegesen meg­változtatta a tulajdoni arányt, misze­rint a tényleges örökség mindössze 6078 négyzetméter szőlőterület lett, plusz a tanya. Az ezzel kapcsolatos tu­lajdoni bejegyzést tartalmazó határo­zatát a földhivatal eljuttatta az ügyfél­hez és a területileg érintett szakszövet­kezethez, a tanácshoz azonban nem. Lényegében ez a hivatali mulasztás okozta Tóthné sérelmét, amely a tehó- ra vonatkozó résztől eltekintve jogos. , Közbenjárásunk révén az ágasegy­házi tanács a 725/1988. számú határo­zatában az 1987-re és 1988-ra kivetett adóból törölt több mint 1400 forintot, miután utólag helyesbítette a saját nyil­vántartásában lévő és Tóthnéra vonat­kozó tulajdoni adatokat. A településfejlesztésre visszatérve, el kell mondanom, hogy az ilyen címen előirt összeget telkenként, vagy lakóhá­zanként külön-külön kell megfizetniük a tulajdonosoknak, függetlenül attól, közös háztartásban élnek-e, vagy sem. E pénzbeli fizetési kötelezettség felének március 15-éig, a másik felének szep­tember 15-éig lehet eleget tenni szank­ciók nélkül. Minthogy olvasójuk e tar­tozását nem egyenlítette ki idejében, a községi hatóság az adóigazgatási eljá­rás szabályainak megfelelően számítot­ta fel á havi 2 százalékos késedelmi kamatot. E közérdekű észrevételt, kérelmet el­juttattuk a Kecskeméti Városi Tanács­hoz, melynek elnökhelyettese, dr. Fáy Ferencné a következőképpen tájékoz­tatta lapunkat: — A városfejlesztés VII. ötéves ter­vétjóváhagyó tanácsülési határozat azt is tartalmazza, hogy az új lakóházak környezetét még a beköltözés előtt rendbe kell tenni. A legtöbb helyen si­kerűit e feladatot megvalósítanunk. Ahol nem, így például az Aradi vérta­núk terén, ott sem elsősorban az anyagi fedezet’ hiánya gátolta a munkát, ha­nem az, hogy a kivitelezéssel megbízott építőipari szervezetek egyéb szerződé­ses kötelezettségüket teljesítették. Emi­att távoztak a helyszínről a már emlí­tett aszfaltozok. A tavalyi év utolsó negyedében a széchenyivárosi járdák kiépítése már zömmel megtörtént, s ma már.e pana­szos levél feladói is aszfaltozott terüle­ten gyalogolhatnak a házuk szomszéd­ságában. A városrészben, persze, vannak még burkolat nélküli járdaszakaszok, aho­vá remélhetőleg még idén eljutnak a kivitelezők. Addig is számítunk a la­kosság megértésére, türelmére. többszöri sürgetés, hosszas huzavona után került sor a javításra. Amiben nem volt -köszönet, ugyanis pár nappal ké~. sőbb, a használat közepette annyira fel­melegedett a rádió, hogy a műanyag burkolatának jó része megolvadt. Elve a fél évig tártó jótállás lehetőségével, nyomban visszavittem a készüléket, amelynek helyrehozására immáron hó­napok óta várok, hiába. Állítólag alkat­részhiány az oka a javítási munka kése­delmének, bár az is megeshet, hogy a gyakori reklamációmat így torolják meg a szerelők. Ami biztos: óvodás és iskolás gyermekeink igen szomorúak a magnó nélkül. Az Akasztón lakó Romfa Péternének a kiskőrösi szervizzel gyűlt meg a baja. A részleteket így sorolja: — A Solac 747 típusú, spanyol gyárt­mányú höfokszpbályzós vasalóm több mint egy éve volt már a műhelyben, ami­kor végre kijavították. Az erről szóló értesítést követően mentem érte, ám a szervizben igencsak meglepődtem, hi­szen a sajátom helyett egy idegen vasa­lót adtak át nekem, ami ráadásul eléggé használtnak tűnt. A dolgot azzal ma­gyarázták, hogy az egyik munkatársuk véletlenül másik megrendelőnek szolgál­ta ki azén tulajdonomat. E csereberét persze nem fogadtam el, ám az ezzel kapcsolatos ügy megfelelő rendezésére tavaly november óta nem hajlandó a cég. Ni elgondolkodtató ebetek kivizsgá­lására a szolgáltatói felügyeletet is ellá­tó megyei iparhatóságot kértük fel. A minap kézhez vett válaszukból a kö­vetkezők derültek ki: Az említett szervizek a Kecskeméti Elektromos Szerelő és Karbantartó Vállalat (Elektroszer) vidéki részlegei. Ezek helyszíni ellenőrzésén az állam- igazgatás szakembere társaságában részt vett a vállalati központ képviselő­je, Barna Lászlóné is, aki a két sérelem jogosságát elismerte. Vele egyetértés­ben született a döntés, miszerint a mag­nós rádiót végre ki kell javítani, a kis­kőrösiek pedig kötelesek az általuk okozott kárt megtéríteni olvasónknak, vagy egy új vasalóval, vagy a régi ké­szülék árával arányos pénzbeli térítés révén. ÜZENJÜK Dóra Lászlónak, Kiskunhalasra: A Tinódi utcai Áfor töltőállomáson lezajlott kereskedelmi ellenőrzés során nem derült fény rendelleneségre, sőt, a próbavásárlás bebizonyította: a kútke­zelő igen körültekintően, pontosan végzi munkáját. Ami pedig a háztartási tüzelőolaj kiszolgálásához használt ot­tani mérőeszközt illeti, azt 1988 augusztusában hitelesítette az Orszá­gos Mérésügyi Hivatal. ’ „Egyik olvasójuk”, jeligére: ön kifo­gásolja levelében, hogy az OTP-tőI vá­sárolt garázsok után a forgalmi adóval növelt ingatlanérték alapján kötelező megfizetni az úgynevezett vagyonszer­zési illetéket. Ez ügyben felkerestük a megyei tanács vb pénzügyi osztályát, ahol a szakemberek arról tájékoztat­tak: a termékre az előállítás—értékesí­tés során „rárakódó” ÁFA lényegében értéket jelentő tényező, minek követ­keztében figyelembe veendő a fogyasz­tói ár kiszámításakor. Ily módon hatá­rozta meg a pénzihtézet is az összeget, melyet a gépkocsitárolókért számlázott a tulajdonosoknak, akiket a vagyon­szerzés idején terhel meg az egyszeri vagyonadó, vagyis az illeték. Gacsó Istvánnénak, Soltra: A hatá­lyos építésügyi jogszabály lehetővé te­szi, hogy az államigazgatási szerv hatá­rozattal kötelezzen magántulajdonost a csapadékcsatorna felszerelésére, in­dokolt esetben, például akkor, ha a tetőzetről á szomszédba átfolyó esővíz veszélyezteti az ottani épület állagát. Az Ön ügyében is hasonló ok miatt kért hatósági eljárást az ellenérdekű fél. Megjegyezzük, hogy a szomszéd általi károkozás miatt a sértett kezde-, ményezhet jogorvoslatot bírósági úton. ülés Györgynek, Kecskemétre: Az ön észrevételével ellentétben azt közöl­ték velünk — helyszíni ellenőrzésük alapján — a városi közlekedés illetéke­sei, hogy a Rákóczi út kiskörút felőli mindkét oldalán lévő fényjelzések szinkrónban működnek, következés­képpen: az ottani zebrákon egyszerre mehetnek át a gyalogosok, s ha szá­mukra mutat pirosat a lámpa, akkor a gépjárművek haladhatnak folyamato­san. Egyébként a zöld színre hangjelzés figyelmeztet, s az ezt kibocsátó prakti­kus szerkezetet a vakok és csökkentlá­tók szövetsége kezdeményezésére sze­relték fel a kivitelezők, jórészt társadal­mi munka felajánlása révén. Szerkeszti:* Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611 Adóügyben jobb híján csak bosszankodom... Kiépített járdán szeretnénk járni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom