Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-13 / 245. szám
ULEST TARTOTT BACS-KISKUNMEGYE TANACSA (Folytatás az 1. oldalról) felerősíti a kedvezőtlen termőhelyi adottságok és a végletes időjárás hatásait. Nem segítette mezőgazdasági vállalatainkat a kereskedelmi bankok év eleji, a gazdálkodást akadályozó hitelezési gyakorlata sem. A mezőgazdasági üzemek pénzügyi helyzete erősen romlik. Az elmúlt években az aszály sújtotta gazdaságok felhasználták tartalékaikat. A közlekedéstől a tanyavillamosításig A közlekedési hálózat, a járművek állapota — a megvalósított fejlesztések ellenére — összességében romlott. A pályák és eszközök ma már egyre kevésbé alkalmasak a gazdaság élénkülésének támogatására. A vasúthálózat megyei fővonalain megkezdődött a biztosítóberendezések korszerűsítése. Baján, Kalocsán és Kecskemét-Alsó pályaudvaron befejeződött, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Kiskunmajsán folyamatban van a vasútállomás rekonstrukciója. A tervezettnél lassabban, de folytatódik az MS autópálya megyei szakaszának építése. Megkezdődött az autópálya kecskeméti bevezetését biztosító főút négy forgalmi sávra szélesítése. A dunai közúti átkelési lehetőségek feltételeinek szűkösségéből, illetve hiányából adódó feszültségek fennmaradtak, de megindultak a bajai híd kétoldali konzolos szélesítésének előmunkálatai. A tervidőszakban nem kezdődik meg a Kalocsa térségébe tervezett új Duna-híd építése. A megye belterületi tanácsi útjainak kiépítettsége a 39 százalékos értékről közel 50 százalékra emelkedett. Céltámogatással több mint 150 kilométer szilárd burkolatú út létesült. A nagy forgalmú közutak mellett 20 kilométer hosszban épültek ki kerékpárutak. Pályázati keretek között kezdődött meg a hálózati hiányokat pótló össze- kötőutak építése. 1987-ben elkészült a bugacpusztai, ez év közepére megépült a Tázlár—Pirtó közötti összekötő és a kaskantyúi bekötőút. Előkészítés alatt áll a Csólyospálos—Kömpöc és a Pető- fiszállás nyugati kapcsolatát biztositó út építése. A tervkészítést követő postai egyeztetéseken 1,2 milliárd forint megyei távbeszélő-fejlesztési program alakult ki, amelynek megvalósítása jól halad. Ebből a tanácsok a tervezettnél 100 millióval több, összésen 250 millió forintos hozzájárulást vállaltak. 1986-tól 15 új automata távbeszélőközpontot helyeztek üzembe megyénkben. Ezek segítségével 29 megyei település, közöttük Kiskörös és körzete is bekapcsolódott az automata távhívásba. Megkezdődött a tervidőszak legjelentősebb beruházása, a bajai 6000 állomás kapacitású automata központ építése. A vízhálózat és a szennyvíztisztító kapacitás fejlesztése aránytalan a'VII. ötéves terv időszakában. A tanácsok forráshiánya miatt tovább nyílik az ún. „közműolló”. Eredményeket a víztermelés bővítésében értünk el. Ez a kapacitás 1987- ben már több mint 20 ezer köbméterrel haladta meg az 1985. évit. A tározók térfogata biztosítja, hogy csúcsfogyasztás esetén se kerüljön sor jélentős víz- korlátozásra. A vízminőség javítását szolgálja az arzénnal szennyezett vízművek rekonstrukciója. A tervezett programmal a veszélyeztetett tizenegy település egészséges ivóvízellátása megvalósul. További erőfeszítéseket, társadalmi összefogást kíván a szennyvízcsatornázás és -tisztítás megoldása. Nem engedhető meg a vízadó rétegek és az élő vizek további szennyezése, mert veszélyezteti a nagy áldozatok árán megvalósított egészséges ivóvízellátást. A nagyarányú fejlesztések eredményeként jelentősen átrendeződött a VII. ötéves terv első felére a megye energiahordozó struktúrája. A vezetékes gáz részaránya megduplázódott, s jelenleg az összes energiahordozó egy- harmadát képviseli. A középtávú terv elején a vezetékes földgáz lakossági fogyasztóinak száma meghaladta a 60 ezret, az ilyen településeké a 41 -et. Az elmúlt évben kapcsolódott be az országos vezetékhálózatba Csávoly, Pálmo- nostora, Helvécia, Ballószög, Bácsbo- kod, Bácsborsód és Fülöpháza, 1988- ban eddig Császártöltés. Megyénk közép- és hosszú távú földgázfejlesztési célkitűzései közül kiemelkedik a Baja—Kalocsa térsége regionális gázvezetékrendszerének a létesítése. A megvalósításhoz azonban jelenleg nem áll rendelkezésre a szükséges pénzügyi fedezet. Tovább folytatjuk a tanyavillamosítás megyei programját. 1986-ban 225, 1987-ben 197 tanya kapott elektromos energiát, ebben az évben számuk el fogja érni a 300-at. Lakásépítés A tervidőszak első felében mintegy 8200 új lakás készült el. A lakásellátási rendszerben mind erőteljesebb feszültségek érzékelhetők. Egyre nőnek a lakáshoz jutás terhei. Főként a fiatalok első lakásszerzési terhei emelkedtek jövedelmük növekedésénél lényegesen nagyobb ütemben. 1985—1988 között például Kecskeméten egy 55 négyzetméteres lakás ára az országos átlag, tehát 12 év helyett 20 évi nettó átlagkeresettel azonos. Megyénk lakásállománya 1986— 1987 között 5738-cal nőtt, a lakások száma meghaladja a családok számát. Ezen belül nagy a szóródás, például a városokban, különösen Kecskeméten, mennyiségi lakáshiány nehezíti a rászorulók lakáshoz juttatását. A községekben és külterületen, a tanyavilágban ugyanakkor számos üresen álló ház van. Az arra alkalmasak forgalomba hozására intézkedési tervet dolgozott ki a megyei tanács. Az új tanácsi bérlakások építése egyre kisebb szerepet játszik a szociálisan rászorultak lakáshelyzetének javításában. Az igénykielégítésben ma már lényegesen nagyobb a lakásgazdálkodás többi elemének a súlya. A családok támogatására az első három évben közel 250 millió forint kedvezményes hitelt vettek fel a tanácsok. A tervidőszak során mintegy 4000 család részesül helyi tanácsi szociális támogatásban, amelyek együttes összege meghaladja az 500 millió forintot. A VII. ötéves tervi lakásprogram fő céljainak módosuló tartalommal való teljesítése sem oldja fel azokat a feszültségeket és, ellentmondásokat, melyeket a lakásgazdálkodást új, korszerű alapokra helyező minisztertanácsi munkaprogram keretében kísérelünk majd közösen megoldani. Egészségügy, szociális ellátás Az egészségügyi alapellátás feltétel- rendszere a tervezettnél nagyobb mértékben javult. Gyarapodott a gyermek- és általános orvosi körzetek száma. Szabadszálláson, Rémen, Harkakö- tönyben már működik az új rendelő. Tiszakécskén elkészült, Sükösdön ez évben adják át az új egészségházat. Gyermekorvosi körzetet kapott Kerekegyháza, Hajós, Soltvadkert, Csávoly, Kecel, Nagybaracska. Ebben az évben várható ilyen fejlesztés Jánoshalmán, Kisszálláson, Dusnokon és Sükösdön. A kórházi ágyak a tervezettnél nagyobb mértékben gyarapodtak. Befejeződött a megyei kórház régi telephelye és a kiskunfélegyházi kórház, | folytatódott a bajai kórház átfogó rekonstrukciója. Az erőfeszítések és ajavuló egészség- ügyi ellátás ellenére az utóbbi két évtizedben romlott a lakosság egészségi állapota. E folyamat megállítása, majd kedvező irányú alakítása, az egészség- megőrzés érdekében hosszú távú társadalmi program készült 1987-ben. Új elem, hogy nem a bölcsődék építésével, hanem éppen jÉ|| vártnál alacsonyabb igény miatt — megszüntetésével kell foglalkozni. Indokolt a felszabaduló létesítmények és anyagi eszközök átcsoportosítása az időskorúak egyre növekvő szociális igényeinek kielégítésére. A szociális ellátás fejlesztése — az egyre halmozódó gondok ismeretében is —^megfelel a tervben foglaltaknak. A lehetséges ellátási formák kialakításában, továbbfejlesztésében igen nagy a helyi kezdeményezések jelentősége. A házi gondozás, az idősek klubja, a szociális étkeztetés, a rendszeres és rendkívüli segélyezés, a gondozási központok mind olyan ellátási formák és intézmények, melyek célja úgy segíteni a rászorulóknak, hogy ne kelljen elhagyniuk megszokott környezetüket. A házi gondozás keretében szervezzük a tanyán élő időskorú népesség ellátását is. Az országban elsőként kezdtük meg gépkocsik beállítását a területi gondozásba. Megyénk az elsők közül vállalta olyan intézményhálózat létrehozását, amely sokoldalú ellátást biztosit a család, mint alapközösség problémáinak megoldásához. Ma már hat családsegítő központ működik Bács-Kiskunban, illetékességi körükbe a megye lakosságának mintegy egynegyede tartozik. A szociális otthoni ellátás minőségi javítását szolgálja a megye legnagyobb tanácsi beruházása, a kecskeméti Margaréta Otthon. A második ütemben tervezett 101 lakás építése befejeződött, és átadták a 100 személyes szociális otthont is. A komplex szolgáltatást nyújtó intézményrendszer mintegy 600 idős ember korszerű gondozását teszi lehetővé. Üzembe helyezték az 50 hellyel bővített kiskunmajsai szociális otthont és folytatódik a bácsborsódi 60 helyes bővítése. A jogos igénylők, illetve a szociális otthoni helyre várakozók száma meghaladja az 500 főt. Az intézményhálózat befogadásukra nem képes, a várakozási idő így rendkívül hosszú. Oktatás, közművelődés Az elmaradott általános iskolai hálózat miatt a tantermek építését céltámogatással ösztönözzük. A megyei tanács 1988 végéig 49 tanterem építéséhez 66,5 millió forintot biztosított, s további 90 tanterem létesítésének támogatását tervezi. A középfokú oktatásban a tanulólétszám 1990-ig fokozatosan emelkedik. A demográfiai hullám első nagy létszámú korosztálya 1988 őszén éri el a középfokú oktatást. Erre az időpontra a tervezett 112 céltámogatással épülő tanterem majdnem 90 százalékában, összesen 97 tanteremben kezdődhet meg az oktatás. Ehhez a megyei tanács <331,7 millió forint céltámogatást biztosít. A közművelődési feladatok közül kiemelkedő jelentőségű, hogy határidő előtt elkészült a kecskeméti Katona József Színház rekonstrukciója. Elkészült az új megyei könyvtár beruházási programja, megkezdődött az építési terület kisajátítása és szanálása. Idegenforgalom, környezetvédelem Javultak az idegenforgalom fogadási feltételei, bővült a megyei szálláshelyek száma. Megnyílt a Termál Motel és Kemping Kiskunmajsán és a turista- szállás Tiszakécskén. A megyeszékhelyen növekedett a szállodai helyek száma, 1987-ben a Tó Szálloda 70, 1988- ban a Három Gúnár Hotel 80 férőhely- lyel kezdte meg működését. Kalocsán megindult a szálloda kialakítása a járási hivatal régi épületéből. Az évek óta lakossági panaszokat kiváltó környezeti problémákat okozó vállalatok (például a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár, az ÁTEV solti üzeme) környezetvédő beruházásai befejezéshez közelednek. A veszélyes, különleges kezelést igénylő termelési hulladékok'megyei átmeneti tárolójának hely- kijelölési eljárása a megyében hat településen sikertelen maradt. Az elhelyezés problémáinak megoldására négy megye — Békés, Csongrád, Szolnok és Bács-Kiskun együttműködésében a Szolnok megyei Kétpó határában valósul meg a tároló kialakítása. A települési környezetvédelem egyik legkritikusabb kérdése a hulladékok gyűjtése, elhelyezése. Szervezett szemétgyűjtésbe a megye lakásállományának egyharmadát kapcsolták be a tanácsok. Pénzügyi nehézségek miatt igen sok gondot okoz a szemétlerakó helyek, fblyékonyhulladék-leeresztő helyek megfelelő kialakítása. Tanácsi bevételek és kiadások A VII. ötéves terv eltelt időszakában folyamatosan csökkent a pénzeszközök reálértéke. A feladatokhoz alapvetően rendelkezésre állt ugyan a fedezet, de nem a tervezett mértékben, szerkezetben és ütemezésben. Megyénk tanácsai a tervidőszak első felére mintegy 17,3 milliárd forint bevételt terveztek. Már a középtávú terv összeállításánál látható volt, hogy túlfeszítettek a szabályozott bevételek előirányzatai. A helyi tanácsok költségvetésében terv- szinten a bevételek átlagosan 3,S százalékát képezte az állami támogatás. Az állami költségvetés hiányának csökkentése érdekében — az eredetileg számítotthoz képest két év alatt — 320 millió forintot vontak el Bács-Kiskun tanácsaitól. Az elvonás mértéke 1988- ban már majdnem eléri az 1 milliárd forintot. Fejlesztési lehetőségeink az eredetileg számítotthoz képest másfél millió forinttal csökkennek 1988— 1990 között. A bevételi források ilyen mértékű zsugorodása csak azért nem jelentette automatikusan a célok egy részének feladását, vagy a megvalósítás elhúzódását, mert a tanácsok megfeszített szervezőmunkával pótlólagos erőforrásokat derítettek fel, s vontak be a munkába. E tevékenység eredményeként az eredeti előirányzathoz képest 1986-ban 2,4-szeresére, 1987-ben majdnem háromszorosára nőttek az egyéb (érdekeltségi) bevételek. A teljesítés itt meghaladta még az ötéves terv előirányzatát is. Ezek a források azonban nem az állami támogatást pótolták, és csak a befizetővel közösen meghatározott célok megvalósítását szolgálták! Az elmúlt évek során dinamikusan növekedett megyénkben a forrásbővítő hitelek és kötvények állománya. A megelőlegezett források igénybevétele volt a kiemelt célok melletti kitartás ára! Összességében a kiemelt ágazatok alapellátásának színvonalában nem volt érzékelhető visszaesés. A gazdálkodásban ma elkerülhetetlen visszafogások azonban hosszabb távon elkerülhetetlenné teszik a színvonal csökkenését, s ellátási zavarokhoz vezethetnek. Figyelmeztető jel, hogy a források reálértékének a feladatokhoz mért jelentős csökkenése miatt az elmúlt két évben a tanácsok egyharmada nem végzett felújítási munkát! A fejlesztési kiadások eredetileg számbavett mértékének félidős teljesítése 69,5 százalék. A tanácsok gazdálkodását ellentmondásos körülmények alakították. Az első két évben az elvonások még alig voltak érzékelhetőek, 1988-tól azonban a központilag szabályozott anyagi lehetőségek szűkülése a megyeközponti és a normatív fejlesztési lehetőségek csökkentését eredményezte. Ezek a változások a fejlesztési eszközökön belül olyan arányeltolódást eredményeztek, hogy 1988-tól lényegében az összes tervezett tanácsi fejlesztési kiadásnak csak 10 százaléka a megyei céltámogatás, amellyel a helyi tanácsokat a kiemelt célok megvalósítására ösztönözzük. Csökken tehát a megyei tanács elosztó funkciója, változik szerepe és felelőssége a gazdasági szabályozásban. * * * A vitában elsőként felszólaló Ma- gony Imre (megyei tanácstag) arról beszélt, hogy a mezőgazdasági üzemek helyzete sok helyen kritikussá vált. Szinte nincs olyan alaptevékenységi ágazat, melybe érdemes lenne pénzt befektetni, mivel a termelés költségeit nem fedezik a felvásárlási árak. Át kellene gondolni a terv mezőgazdaságra vonatkozó célkitűzéseit, mert megvalósításuk bizonytalan — mondta, majd felszólalásának második részében a Szelidi-tó környezetének fejlesztésére, a vízminőség javítására tett javaslatot. Hegedűs István (megyei tanácstag) a szakszervezeti véleményeket tolmácsolta a tervidőszakról a testületnek. Hangsúlyozta, hogy az előrejelzett foglalkoztatási feszültségek mérséklésére megyei intézményrendszert kellene kiépíteni, s létrehozni egy regionális érdekegyeztető testületet, melyben helyet kapnának a szakszervezetek-és a munkáltatók képviselői is. A lakásépítés és a kereskedelmi ellátás ellentmondásaira is felhívta a figyelmet. A szociális és egészségügyi bizottság elnökeként pedig arról szólt, hogy még mindig sokan várnak hiába szociális otthoni elhelyezésre. Dudás Ferenc (megyei tanácstag) többek között arról bűzéit, hogy elszennyeződés fenyegeti az értékes felszín alatti ivóvízkészletet. Mint mondta, a csatornázást előbbre kellene sorolni a támogatott fejlesztések rangsorában. Részletesen szólt a kistelepülések, s különösen a déli, határmenti terület gondjairól. Szöllősi Béla (megyei tanácstag) a pénzügyi gondok megoldására -— különös tekintettel a megtermelt jövedelmek felhasználására — tett javaslatot. Ezt követően Tóth Ferenc a megyei pártbizottság osztályvezetője a gazdasági problémák sorolása közben felhívta a figyelmet az országos szervekre mutogatás értelmetlenségére. Mint mondotta, saját szellemi kapacitásunkat kell a legmesszebbmenőkig kihasználni. Megállapította, hogy a prioritások módosítására nincs szükség. A kommunális ellátás egyes területeit „gyalázatosnak” minősítette. Szólt a foglalkoztatási gondokról és ehhez kapcsolódóan a munkahelyteremtés sürgető feladatáról. Elmarasztalóan beszélt a kistelepülések és a tanyás térségek elégtelen ellátásáról. Dr. Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese röviden ismertette az ország gazdasági és társadalmi nehézségeit, jelenlegi helyzetét. Beszélt a kilábalás lehetőségeiről, valamint az elosztási reform szükségességéről. Végezetül megjegyezte, hogy a közeljövőben nem várható a reálbérek dinamikus növekedése, stagnálásra kell számítani. Molnár Frigyes (országgyűlési képviselő) véleménye szerint kedvet, lehetőséget kell teremteni a kibontakozáshoz. Az a veszély fenyeget a tervek és reformok végrehajtásánál, hogy az elmélet ismét kiszorítja a gyakorlatot. Tohai László összefoglalója után a tanácstagok egyhangúlag elfogadták a VII. ötéves terv teljesítésének félidei mérlegéről készült beszámolót Megoldásra váró gondok: a kerékpárúttól az autópályáig A szünet után bekapcsolódott a tanácsülés munkájába Ladvánszky Károly belügyminiszter-helyettes és dr. Fehér Géza rendőr vezérőrnagy, megyei rendőrfőkapitány is. Következő napirendi pontként ugyanis Bács- Kiskun megye közúti közlekedésbiztonsági helyzetéről hallgatott meg beszámolót a testület dr. Tóth Antal rendőr ezredes, a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács ügyvezető elnöke elő- teijesztésében. A beszámolóban figyelmeztető adatok sorakoztak: — A főútvonalak és az egyéb utak szélessége a megyében kisebb, mint az országos átlag, ezzel szemben a napi forgalom annál nagyobb. Részben ez magyarázza, hogy amíg az országban 10 millió motoros járműkilométeren átlagosan 5,78, addig megyénkben 6,58 baleset történik. Az áttekintett időszakban a sérüléses közúti közlekedési balesetek száma évi 1100-1200 között alakult. A közlekedés feltételeinek és körülményeinek romlása mellett ez a viszonylagosan állandó érték kedvező. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a megyében a százezer lakosra jutó balesetek száma minden évben magasabb, mint az országos adat. Még kedvezőtlenebb a helyzet a halálos balesetek tekintetében. Amíg országosan az összes sérüléses baleset 7,5-8 százaléka végződik halállal, addig nálunk ez az arány 10-12 százalék között van. Minden évben itt következik be az országban előforduló halálos balesetek 8-9 százaléka. Súlyosbítja közlekedésbiztonsági helyzetünket, hogy Bács-Kiskunban igen sokan vezetik, hajtják jármüveiket ittasan. Mind a sérüléses, mind a halálos kimenetelű balesetek okozói között jelentősen nagyobb az alkohol hatása alatt álló járművezetők aránya, mint az országos átlag. Szóbeli kiegészítésében dr. Tóth Antal hangsúlyozta: Az utak állagának és a közlekedés egyéb feltételeinek romlása az utóbbi években jellemző és gyorsuló folyamat. Ehhez még azt is hozzáteszem, hogy a megyében ez a tendencia a hetvenes évek közepétől tart úgy, hogy feltételeink az országos helyzethez képest már akkor is szinte minden tekintetben kedvezőtlenebbek voltak. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy útjainkon máshol nem tapasztalható, rendkívül vegyes forgalom bonyolódik le. A 300 ezer kerékpár, az 50 ezer körüli segédmotor-kerékpár és a 20 ezer fogatolt jármű mellett a megyében több mint 16 ezer lassú gépjármű közlekedik. Ez utóbbiakból a szomszédos Csongrád megyében mindössze 3 ezer vesz részt a forgalomban. Olyan alternatíva áll előttünk, amely valójában nem jelent választási lehetőséget. Vagy tudomásul vesszük a kialakult helyzetet, belenyugodva annak pontosan előre látható következményeibe, vagy a biztonság olyan feltételén próbálunk változtatni, amely nem annyira pénzigényes. Ez pedig a közlekedés emberi oldala: a közlekedés minden résztvevőjének szabályismerete és -tisztelete, egymás iránti megértése és türelme, az egymástól való kölcsönös függés felismerése. A beszámolóhoz kapcsolódva dr. Molnár István (megyei tanácstag) arra volt kíváncsi, hogy mi a megyei rendőr- főkapitányság álláspontja az E5-ös főútvonallal kapcsolatban. Dr. Tóth Antal válaszában elmond- ta, hogy a közlekedési szakemberek szerint egyedüli megoldást a Kecskemétet nyugatról elkerülő útszakasz jelent. Ezt indokolja a közlekedésbiztonság és a. környezetvédelem is. Madár István (országgyűlési képviselő) a solti lakosok nevében több forgalomtechnikai eszköz felállítását sürgette a településen átmenő forgalmas útvonalon. Dr. Harajka István megyei főügyész az ügyészség tapasztalataival támasztotta alá az '’elhangzott beszámolót. Hozzászólásából megtudhattuk, hogy a gondatlanságból okozott baleseteknél inkább nevelő jellegű büntetéseket alkalmaznak, míg a szándékosság miatt bekövetkezetteknél (ez általában ittasságot jelent) végrehajtandó szabadságvesztés az ítélet. Mindezeken kívül említést tett a forgalomtechnikai eszközök leromlott állapotáról és a felesleges , jelzőtáblaerdőről” is. Mondik László, a megyei tanács közlekedési osztályvezetője hozzászólásában rámutatott, hogy nem csak egy- egy szervezet feladata a balesetmegelőzés. A településfejlesztés során a közlekedésbiztonsági követelményeket is figyelembe kell venni. Véleménye szerint nemcsak Kecskeméten, hanem a megye más településein is a városközpontot elkerülő útszakaszra lenne szükség. Szót kért a vitában Ladvánszky Károly belügyminiszter-helyettes is. Kitért többek között az E5-ös út kecskeméti átvezető szakaszának kérdésére: egyetértve azzal az állásponttal, hogy szükség van a biztonságos elkerülő szakasz megépítésére. Külön is hangsúlyozta — több felszólaló mellett — a kerékpárutak fontosságát. Finn példa alapján egyszerű és olcsó megoldásokra hívta fel a figyelmet. Dobos László (megyei tanácstag) az elhangzottakkal egyetértve hozzátette: az E5-ÖS út kiskunfélegyházi átkelési szakasza legalább olyan fontos, mint a kecskeméti, hiszen évente nyolc-tiz halálos áldozatot követel az egyre növekvő forgalom. A vita összefoglalója is volt egyben dr. Fehér Géza vezérőrnagy felszólalása. Felhívta a figyelmet többek között az iskola, a pedagógusok felelősségére a gyerekek közlekedési nevelésében, s a helyi tanácsok által megoldható, a közlekedés biztonságát növelő intézkedésekre. A testület a vitában elhangzott javaslatokkal kiegészítve egyhangú szavazással elfogadta a beszámolót Az ülés befejező részében—az egyéb ügyek között S| személyi kérdésekben döntött a tanács. Dr. Gajdócsi István javaslatára felmentette az egészségügyi osztályvezetői beosztásból dr. Gubacsi Lászlót. Mint elhangzott, minisztériumi főosztályvezető-helyettesi beosztásba kérték ki. A testület döntött arról is, hogy a megüresedett osztályvezetői poszt betöltésére pályázatot hirdetnek, s minősítő bizottságot alakítottak ennek elbírálására. Némi vita után — két ellenszavazattal, három tartózkodással — megszavazták, hogy átmeneti időre dr. Ligeti Zsuzsát bízza meg a tanács az osztályvezetői teendők ellátásával. Befejezésül Doleschall Ferenc tanácstag interpellációs kérdést tett fel arról, mikorra várható az 53-as főút akasztói átkelési szakaszának felújítása? A válasz: készülnek a tervek, s az útszakaszt a jövő évben felújítják. A tudósítást készítették: Bencze Andrea, Lovas Dániel, Tóth Sándor
