Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-13 / 245. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. október 13. PÁLYÁZAT A KISZ Bács-Kiskun Megyei Bi­zottsága mellett működő középis­kolai és szakmunkástanuló tanács pályázatot hirdet olyan csoportok és személyek támogatására, melyek a Kommunista Ifjúsági Szövetség céljait, megújulási törekvéseit tűzik ki feladatuknak. A célra rendelke­zésre álló összeget differenciáltan (3000—20 000 forintig) az alábbi szempontok figyelembevételével Ítéli oda a megyei középiskolai és szakmunkástanuló tanács: Kiemelten támogatják azokat a programokat, rendezvényeket, me­lyekben a közösség vállalkozik ar­ra, hogy munkáját, eredményeit nyilvánosság előtt bemutatja, tö­rekszik a lehetőségek maximális ki­használására, kezdeményezésük a diákok öntevékenységére, aktív részvételére épít és minél több em­bert mozgat. Ezenkívül szeretnék az összeg egy részét a diákok érdekében ki­emelkedő munkát végző pedagógu­sok, társadalmi aktívák jutalmazá­sára fordítani, elismerni ezzel a mozgalmi munkához nyújtott segít­ségüket. Javaslatot tehet, illetve pályáza­tot nyújthat be minden KlSZ-szer- vezet, középfokú oktatási intéz­mény, közművelődési intézmény, diákcsoport. A támogatást — a kért összeg megjelölésével — meg kell pályázni. A pályázat maga a kidolgozott, konkrét programterv és a költség- vetés, melyet a városi diáktanács­hoz (ennek hiányában az irányító KISZ-bizottsághoz) kell eljuttatni. A tervnek tartalmaznia kell ezen­kívül a pályázó nevét, értesítési cí­mét, OTP-számlaszámát, a szerve­zők, felelősök, védnökök és támo­gatók felsorolását. A pályázatokat 1988. október 31-éig kell a területi KlSZ-bizottsá- goknak rangsorolva megküldeniük a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bi­zottságának. A pályázatokat a me­gyei diák rétegtanács bírálja, el és a tanulmányi félév végéig minden pá­lyázót értesít. AZ EMBER ÉS A MUNKA A katedrán 9 Az iskolában egyre többen kapják meg a vezető tanárnő címet. Köpe Lászlóné is közéjük tartozik. 9 Keresztes Lászlóné az ötödik osztályban környezetórát tart. 9 A technikaórán az alkotókészség fejlesztése a feladat. Szegvári Ferenc erre a kis tutajra ötöst adott. Lassan harminc éve már, hogy félépült a solt- vadkerti Központi Iskola. Az eredeti 12 osztályos iskolában most 16 csoport tanul, általában négy párhuzamos osztály van, összesen mintegy ezer gyermekkel. Sajnos, még mindig vannak szükségtantermek a község különböző részeiben, öreg, korszerűtlen épületekben. Az iskolához tartozik az óvoda is. Talán itt a legnagyobb a zsúfoltság, 120 százaié- ' kos a kihasználtság évek óta. 1972-ben egy szép új diákotthon is épült. Ma már egyre csökken a bentlakók száma, a megüresedett helyiségekben is tantermeket alakítanak ki. Az idén 1,1 millió fo- rintért bővítették a konyhát, és így most már 1 hatszáz gyerekre tudnak főzni. Sajnos^ évről évre kevesebb pénzt fordíthatnak eszközök, anyagok vásárlására. A néhány éve készült zártláncú tele- | víziójuk használatában egyre nagyobb gondot je­lent az üzemeltetési költség. Sajat maguk is igye­keznek hasznosítani lehetőségeiket, például ter­met adnak bérbe vagy a buszukat kölcsönzik ki­rándulásokra. A község vállalatai is sokat vállal­nak. Nemrégiben tizenegy számítógépet vásárol­tak a szakkör részére. Lehetőségéhez képest a tanács is igyekszik segíteni. (P.Z.) 9 A harmadik osztályban igen fontos az olvasás. Lehoczky Andrásné mindenkivel igyekszik külön-külön is foglalkozni. 9 Kihasználva a jó időt, Ritter Lászlóné vezetésével még az udvaron tornáznak a gyerekek. KECSKEMÉTI ÁLDOZATOK — A NÉPBIZTOSOKNAK SEM KEGYELMEZTEK Magát Sztálint kérte meg ... Vágó Béla hajdani belügyi népbiz­tos unokájának kecskeméti látogatá­sakor kérdeztük Vágó Vera Csemiso- vát, hogy édesapja miként viselte el a forradalmár nagyapa kivégzését. Leplezetlen szomorúsággal vála­szolt. — Ki tudja? Őt is halálra Ítélték, noha nem politikusként dolgozott. Egy leningrádi gyár főmérnökeként napi 10-12 órás munkával tartotta el családját. Meggyilkolták egyik nagy­bátyámat is. Csak később értesültünk halálukról. Hogyan mondhatták meg az akko­riban tizenegy éves kislánynak, immár nyugalmazott főiskolai tanárnak: töb­bé sohase simogatja meg fejét az édes­apja, sohasem toppan be Moszkvából a mindig elfoglalt magyar nagypapa, akivel igazán csak németül értették meg egymást. Tisztában volt-e azzal, hogy iszonyatos évek várnak az „el­lenség” megcsonkult családjára? Vajon mennyi időt tölthetett a sira- lomházban a kecskeméti munkásmoz­galom egyik megalapítója? Golyó, kö­tél végzett vele? Éjszaka vagy nappal parancsolták az utolsó útra? Kitudó­dik-e valaha börtönéveinek számos titka? Ebben még bízhatunk. Nincs azonban, aki megmondaná, hogy az akasztófa vagy a kivégzőosztag előtt fölvillant-e agyában az első kecskemé­ti szocialista tüntetés? Megbizserget- te-e legálább a másodperc egy töredé­kéig újra az az öröm, amit a pétervári forradalom győzelmekor érzett? Eszé­be jutott-e, hogy 1919. június 5-én keményen figyelmeztette szülővárosa némely torzult indulaté vezetőjét: „A diktatúra még nem szocializmus”. Sejtette-e, hogy az őt halálba paran­csoló zsarnokság már előbb végzett azzal a „gyönyörűen okos” Szabados Sándorral, aki először biztatott forra­dalmi szervezkedésre változást .óhajtó fiatalokat a hírős városban? Már egy éve eltávolították az élők sorából föl­dijét, Bajáki Ferencet, a Tanácsköz­társaság időszakában a szocialista ter­melés népbiztosát, a fogolycsere révén a Szovjetunióba került és ott a nagy­ipar megteremtésében felelősen tevé­kenykedő földijét.­A Moszkvában megtizedelt magyar ' emigrációból az elsők között sújtott az önkény Német Lászlóra, akinek döntő szerepe volt az első kecskeméti kom­munista sejt megalakításában, aki a Tanácsköztársaság időszakában a há­romtagú direktóriumban dolgozott. Letartóztatásakor a Nemzetközi Vö­röskereszt helyi megbízottja volt Krasznodarszkban. Büntetőlágerben hunyt el Sallai kommunista védőügyvédje, dr. Mol­nár René. Sorsáról semmi biztosat nem tudott családja. így valamelyest érthető, hogy a politikában tájékozatlan, a diplomáciában járatlan dr. Molnár Erikné gyanútlan bizalommal magát Sztálint kérte meg a második világhá­ború után elsőként a szovjet főváros­ba látogató magyar küldöttség tiszte­letére adott díszvacsorán: vizsgáltassa ki, mi lett sógorával, a Moszkvába menekült tudós kommunista ügyvéd­del. E rövid beszélgetés hallatán se élő, se holt nem volt férje, a hatalmi viszonyokat és mechanizmusokat mé­lyebben átlátó magyar politikus. Ma­ga sem gondolta: néhány hónap múl­tán értesítést kap testvére halálának idejéről, helyéről. Nincs tudomásom arról, hogy az információ tartalmaz­ta-e dr. Molnár René utolsó hónapjai­nak körülményeit. És negyedszázada a háziasszony fe­leség Molnár Erikné hálásan emlegette Joszif Viszarionovics . kedves figyel­mességét. .. A sztálini rémuralom kecskeméti kötődésű áldozatairól megrendült tisz­telettel szólván, örömünkre, nem kell gyászolnunk Sinkó Ervint, akit talán külföldi állampolgársága mentett meg a legrosszabbtól. Támogatója, Kun Béla kivégzése előtt utazott vissza Pá­rizsba, miután hiába kísérletezett a Magyar Tanácsköztársaságot felidéző regénye kiadatásával. Kétségbeesetten kutatta a mindenfajta logikával ellen­kező tömeges kivégzések indítékait. Elszömyedve olvasta, hogy tíz-egyné- hány kivégzett tábornok felesége a Pravda első oldalán miként piszkolta korábbi házastársát, gyermekeik ap­ját. Döbbenten állapította meg a ha­marosan idehaza is megvásárolható regényében: „Nem volt elég politikai­lag és fizikailag kivégezni őket, nekik erkölcsileg és emberileg is visszataszí­tóknak, fertelmeseknek kellett mutat- kozniok." Napról napra bizonyosabbá vált a hitében csalatkozó egykori kecs­keméti városparancsnok számára — aki akkor nem sejtette: hamarosan sor kerül szállásadójára, Bábelre is —, hogy „minden leírt vagy nyilvánosan kimondott szó mennyire kívülről és félelemtől diktált", ha maga a GPU főnöke ellenség lehetett, „ki kezeske­dik arról; nem éppen a legjobbak vol­tak-e hamis vádak alapján letartóztat­va és kivégezve?". A kérdésfeltevés lehetetlenségét ma­ga Sinkó tudta a legpontosabban. Eszébe jutottak-e a rendkívül tájé­kozott emigráns magyarnak Németh László 1934-ben, a Kecskeméten sok­szorosított Tanú hasábjain olvasható sorai? Sztálin A leninizmus kérdései című művén elmélkedve írta: „Ennek az embernek az agyara a marxizmus: ez az ember saját homloka magasságá­ig akarja lehúzni az orosz mennyeze­tet.” Neve „nem egy ember neve, hanem az emberi természet és hagyo­mány nagy forrásaitól elszakadt ko- nokságé.” Még annyit: dr. Molnár Erikné ha­láláig őrizte „a világforradalom vezé­rétől” — a cikkem elején említett fogadáson kapott fin a hivatalos kül­döttséggel érkező feleségeknek kijáró ékszert. Hivatkozhatott volna-e erre a gesztusra, ha Rákosinak, „Sztálin leg­jobb magyar tanítványának” marad ideje és hatalma tervezett újabb kira­katperének megrendezésére. Sokak szerint dr. Molnár Erik is a kiszemelt áldozatok között volt. Heltai Nándor AJÁNLATA KÖNYV Uj sorozat BALÓ GYÖRGY KILENC BESZÉLGETÉS A 80-AS ÉVEKBŐL _ML7,'y\K_ M0ZCÓ Vilit M.LZ>y\K MOZGÓ VILÁG — A Múzsák Közművelődési Kiadó és a Mozgó Világ című folyóirat új könyvsorozatot indított. A szerkesztők a Mozgó Világban már napvilágot lá­tott, sikeres cikkeket gyűjtik össze, egé­szítik ki önálló kötetté. Az első két kiad­ványra hívja fel olvasóink figyelmét Ke­rekes Magdolna. Az induló sorozat első darabja Baló György 1984 és 1987 között megjelent kilenc beszélgetését adja közre. A be­szélgetőtársak Nyers Rezső, Berend T. Iván, Vámos Tibor, Huszár István, Köpeczi Béla, Juhász Gyula, Gazsó Ferenc. Két kerekasztal-beszélgetés is színesíti a kötetet, a résztvevők Péter János, Bognár József, Bihari Mihály, Bakó Ede, Kádár Béla és Pulai Miklós. Baló Györgyöt írásaiból, televíziós műsoraiból kitűnő vitapartnernek is­mertük meg. Kötete önvallomással in­dul: .. A beszélgetés ... valahol ott kezdődik ..., hogy a kérdező reagál. Hogy neki is van véleménye. Hogy ket­ten vannak. Hogy együtt hoznak létre valamit. Hogy—legalábbis formálisan, a beszélgetés keretei között—egyenran­gúak”. Baló György végig egyenrangú beszélgető társaival; jól szerkesztett, ol­vasmányos, színes könyvvé ötvözte az interjúkat a Kilenc beszélgetés a 80-as évekből című kötetében. Az új sorózht második ‘köbévé A helyzet — Merre menjünk? „Egy pil­lanatkép a mozgó világról, a fejlődés útját kereső Magyarországról a 80-as évtized végén — ezzel lehet meghatá­rozni a könyv tartalmát és egyúttal a műfaját. Milyenek vagyunk, hogyan lettünk ilyenek és hogyan lehetünk job­bak? Ezekre a kérdésekre keresi a vá­laszt 25 ismert közéleti ember” — írja a kötet előszavában Nyers Rezső. Szi­gorú következetességgel rajzolódik ki az írásokból a „Helyzet” mint valóság, a kiutat kereső húsz szerző írásából a meggyőződés, van értelmes, jó kiút a mai magyarság számára, de... A helyzetelemző és kiútkereső tanul­mányokból, írásokból a fontos rész- problémák sokasága is előtérbe kerül. A Mozgó Világ 1988-at nyitó, nagy sikerű számának kibővített anyagát adták ki a sorozat második köteteként, többek között Andorka Rudolf, Bihari Mihály, Baló György, Galgóczi Erzsé­bet, Lengyel László, Marosán György véleményét is a címben feltett kérdésre. A sorozat harmadik és negyedik kö­tete a mai magyar színházi élettel kap­csolatos írásokat adja majd közre, vár­hatóan a jövő év legelején. MAGAZIN Nő, olajban Újságosstandokra került a rockkal, filmmel, videóval foglalkozó Sztár Ma­gazin második száma is. A Hungaropop & a Pátria Nyomda kiadásában megje­lenő színes folyóiratot Borzák Tibor la­pozta át, s ajánlja mások figyelmébe. Kitűnő minőségű papíron, ötven ol­dalon kínálnak olvasni- és látnivalót a Sztár Magazin szerkesztői. Nyilvánva­lóan olyan témával kell előrukkolniuk, amelyek a maguk nemében szenzáció­sak. És ha a gyengébb nem ad szenz4ci- óra okot, őket kell előbb kérdezni. így készült telefoninterjú a szőke énekes­nővel, Mandyvel. Ugyan miért izgal­mas ember Sylvester Stallone? Hat a “Rambo miatt. Milyen is Michael Jack­son pszichéje? Erre a mindent eldöntő kérdésre egy magyar pszichológus ad feleletet. Temesi Ferenc novellája mel­lett a majom évében születettek azt tud­hatják meg, kit válasszanak partnerül, ha magányosnak érzik magukat. R. Székely Julianna türelmesen faggatja Fenyő Miklóst. A Sztár Magazinban két poszter található, az egyik Whitney Houston énekesnőről, a másik 4— dup­la méretű — egy olajjal bekent mezte­len nőről, akit Donna Ewinnek hívnak. Eldönthető, melyikük kerüljön a fal­ra... LEMEZ Angol ember Amerikában Dupla nagylemezen hallhatóak az egykori Police együttes lelkének, Sting- nek új számai. Mindössze tizenkét szer­zemény került fel a fekete korongokra, ám feltűnően magas színvonalon. Mi er­ről a véleményünk? Úgy látszik, külföldön és idehaza di­vat lett a fehér, puritán lemezborító. Ismét gyarapodott a számuk, mégpe­dig az egyik jelenlegi sztáréval. Ha ki­hajtjuk a kettős lemez tasakját, csak két hófehér oldalra pillanthatunk. Igaz, a közreműködők névsora kis he­lyen is elfér. Az apró betűvel szedett nevek között nem kisebbek fedezhetők fel, mint Gil Evans, Mark Knopfler, Eric Clapton, A színvonalra garanciát ad Sting is. Ő írta a dalokat, szövegek­kel, zenével együtt. Egy kivétel azért található, felkerült a negyedik oldalra Jimi Hendrix Little Wing című szerze­ménye — új köntösben. A zenei anyagot Los Angelesben, az A & M Recordsnál rögzítették, még tavaly. Időközben egy-ket dal felkerült a poplistákra, például az Englishman in New York (Angol ember New York­ban). A profi hangszereléssel válik mindegyik élvezhetővé, kiemelkedővé, különösen a The lazarus heart, a Histo­ry will teach us nothing, a Straight to my heart, a Sister Moon. Sting érces hangja csodákra képes, alkalmas a hangulatok megteremtésére, a felfokozásokra. Sze­rencsére, erről élőben is meggyőződ­hettek rajongói a közelmúltban egy bu­dapesti koncerten. (A&M — Gong)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom