Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-02 / 210. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: délelőttig túlnyomóan derült, száraz, nyári, meleg idő, majd fokozatosan erősödő déli szél várható. Később nyugat felöl erősen meg- növekszik.a felhőzet, a Dunántúlon viharos széllökések kíséretében, főként délután egyre többféle lesz zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás, jégeső is. A legmagasabb nappali hőmérséklet 27 —32 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xliii. évf. 210. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 2., péntek Megalakult az Alföldi Szőlészek és Borászok Egyesülete Kecskeméten a szövetkezetek házában a tegnapra összehívott (a városi tanács engedélyével megtartott) egyesületalapító értekezleten a felvetett kérdések, vélemények miatt olyan mélypont is volt, amikor az az érzete támadt a tudósítónak, elnapolódik az alakulás. Különösen akkor, amikor Katona István, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója fölvetette: regionális, vagy kizárólag megyei szervezet alakuljon? Vita kezdődött arról is, ki legyen a felügyeleti szerv. Többen mondták: ne a MÉM, hanem a majd megalakuló országos szövetség. De vajon milyen legyen az országos szövetség és a megyei egyesület kapcsolata? Csak az országos szervezet lehessen a kormányzati szervek tárgyalópartnere, vagy az egyesület is? Janik József, a Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgatója pedig egyenesen kijelentette: fölöslegesen dolgozott az előkészítő bizottság, úgyis megváltozik minden, a jogszabályok, az egyesülési, társasági törvény parlamenti jóváhagyása után: Dr. Gál Gyula, a megye tanács osztályvezetője, nem kis éllel jegyezte meg: úgy tűnik, nem igazán akarnak egyesületet létrehozni a szőlőtermelők, borászok, kereskedők. Négy éve már társaság alakult nagy tervekkel, de az eredményessége — korlátozott lehetősége miatt is — csekélynek mondható. Pedig az alföldi borvidéken szükség volna az összefogásra. Magyar Ferenc, a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság igazgatója pedig leszögezte: egységesnek kell lennünk. Az alföldi borvidéket megpróbálták az elmúlt években szétdarabolni, amit sikerült megakadályozni. Az érdekek azonosak; nemcsak a Bács-Kiskunban, hanem Csongrád, Szolnok és Pest megyében lévő szőlészeknek, borászoknak azonosak a gondjai, törekvései. Az egyesület megalakításával erősíteni kell az alföldi borvidék egységét, amihez az említett megyék szőlészei, borászai is partnerek. Nagy Béla, a Jakabszállási Népfront Szakszövetkezet elnöke szerint nem szabad várni a megalakulással, máris késésben vagyunk. Voltak, akik magyarázták, illetve módosították korábbi véleményüket, s végül is kitűnt: mindenki azt akarja, hogy szektorsemleges — megkülönböztetés nélkül tagok lehessenek egyéni termelők, szakcsoporttagok, téeszek, szakszövetkezetek, állami gazdaságok, kombinátok, borászati üzemek, kereskedelmi szervezetek — egyesület jöjjön létre. Ami a felügyeleti szervet illeti, egyetértettek Magyar Ferenc véleményével: a MÉM-nek segítő partnere lehet az egyesület és nem kell tartani a beleszólásuktól. Egyébként a jelenlegi jogszabályok szerint a Kecskemét Városi Tanács igazgatási osztályának kell e hatáskört ellátnia, bár a MÉM-nek (Folytatás a 2. oldalon) KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ Az egyre nehezebb gazdasági helyzet érezteti hatását a színházban is. Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy művészeink a kor igényei szerinti színvonalon élhessenek, de ez csak úgy lehetséges, ha az eddigieknél is komolyabban és még többet dolgoznak. Elsődleges feladatunk, hogy örömet szerezzünk azoknak, akik jegyet váltanak előadásainkra. Nehéz, de nagyon szép feladat. — Ezekkel a szavakkal kezdte beszédét tegnap Lendvay Ferenc, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója az évadnyitó társulati ülésen, melyen részt vett Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. A direktor elmondta, hogy az új évadra nyolccal csökkent a színészek száma, mert csak így tudott a színház tisztességesebb fizetést adni a művészeknek. Az intézmény évi költségvetése 41 millió forint, ebből hétmilliót a társulatnak kell produkálnia. A direktor köszöntötte a színház új tagjait, közöttük Kiss Gabriella, Seress Ildikó és Orth Mihály színművészeket és Gyarmathy Agnes díszlettervezőt. Dr. Geri Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökhelyettese elismeréssel szólt arról a népszerűségről, amelyet a társulat az utóbbi évadokban kivívott a megyében sikeres előadásaival, s méltatta annak jelentőségét, hogy milyen fontos szerepet tölt be ez a művészeti közösség szűkebb hazánk életében. Nagy Attila, a színház művészeti vezetésével megbízott igazgatóhelyettese a művészi és etikai fegyelemre hívta fel a társulat figyelmét, hangsúlyozva, hogy ma már minden meggondolatlan döntés, minden hanyagság „zsebre megy”. Az új évadban az első bemutató október 7-én lesz. a nagyszínházban, ahol Zilahy Lajos Tizenkettedik óra című komédiáját tekintheti meg a közönség. A kamara- színházban október közepén lesz az első premier: Guy Foissy „Krik” című groteszk játékára válthatnak jegyet ' az érdeklődők. K. E. Évadnyitó társulati ülés GRÓSZ KÁROLY MONDOTT KÖSZÖNTŐT Bányásznapi és jubileumi ünnepség A 38. bányásznap alkalmából csütörtökön a fővárosban központi ünnepségen köszöntötték a szén-, szénhidrogén-, ásvány-, érc- és bauxitbányászokat. Az ünnepi program résztvevői először a székház aulájában a bányász mártírok emléktáblája előtt rótták le kegyeletüket. Ezután az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kongresszusi termében került sor a központi ünnepségre, amelyen megjelent: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára; Lukács János, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagja; Nagy Sándor, a SZOT főtitkára; Be- recz Frigyes ipari miniszter; Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke és Villányi Miklós pénzügyminiszter. Az ünnepséget Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára nyitotta meg. Az Ipari Minisztérium és a szakmai szakszervezet nevében köszöntötte az ország bányászait. Hangsúlyozta, hogy a 38. bányásznap most egyben a bányászszakszervezet megalakulásának és lapja, a Bányamunkás megjelenésének 75. évfordulója is. Ezután Grósz Károly mondott ünnepi köszöntőt. A népgazdaság és a bányászat érdekei egybeesnek — A 38. magyar bányásznapon a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány megbízásából őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntőm ünnepségünk résztvevőit, a bányászat minden dolgozóját. Jó érzéssel szólok a magyar tárnákban dolgozó lengyel bányászokról is, és azokról a román állampolgárokról, akik áttele- pülés után bányászként keresik kenyerüket nálunk — kezdte beszédét Grósz Károly, majd az egy éve elfogadott stabilizációs kormányprogram megvalósításának helyzetéről szólt. A gazdasági szerkezetváltás és a nagyobb szabadságfokú, az alkotó energiákat valóban mozgósító gazdálkodás (Folytatás a 2. oldalon) Országos jelentőségű eredménnyel köszöntik a 38. bányásznapot a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat (KFV) kiskunsági üzemének dolgozói. Mint ahogy azt Fáik Miklós üzemigazgatótól megtudtuk, augusztus 30-án este 7 órakor igen jó minőségű földgázt találtak Kiskunhalas határában. A szép siker már csak azért is figyelemre méltó, mert a gazdasági nehézségek a KFV-t sem kerülték el. 1988-ban célcsoportos beruházásra kevesebbet költhettek a tervezettnél, de csökkent a kutatásra és a feltárásra felhasználható pénz is. Ezért az idén három fúróberendezést le kellett állítaniuk. A nagy mélységben szunnyadó szénhidrogénkészlet felkutatását hazánkban világbanki hitelből finanszírozzák. Jelenleg országszerte tizenegy fúrást mélyítenek, s ebből négyet a kiskunságiak. Ezek közül az úgynevezett „Kiskunhalas I.” számú mélyfúrású kútban 4275 és 4500 méter között lévő nyitott szakaszban a miocén, illetve felsőkréta rétegben leltek nagy nyomású, 82 százalék metán- és 17 százalék széndioxidtartalmú földgázra. A próbatermelést követően, az adatok feldolgozása után határoznak majd a kút gázüzembe való bekötéséről. Felvételeink a sikeres kutatófúrás helyszínét, illetve a kiskunhalasi főgyűjtőt mutatják be. Gaál Béla SZABADSZÁLLÁS KÉT ÚJ LÉTESÍTMÉNYE Javaslatok az adótörvény módosítására Az Országgyűlés ad hoc bizottságának ülése Ülést tartott csütörtökön az Országgyűlés adóügyi ad hoc bizottsága. A testület megtárgyalta a Pénzügyminisztérium javaslatát a magánszemélyek jövedelemadójáról, illetve az általános forgalmi adóról szóló törvények módosítására. Az ülést Nyers Rezső, a bizottság elnöke nyitotta meg, majd még a napirendi pontok megvitatása előtt Gágyor Pál budapesti képviselő kért szót. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság tagjainak igen kevés idő állt rendelkezésükre a felkészülésre, mert a Pénzügyminisztérium anyagát csupán néhány napja kapták meg, s így aligha tudnak felelősen dönteni a kérdésben. Óvott attól, hogy a képviselők a múlt esztendőhöz hasonlóan az idén is gyorsított ütemben vitassák meg ezt a fontos témát, mert ez eredményezte, hogy az Országgyűlés kevéssé átgondolt adótörvényt fogadott el. Békési László pénzügyminiszterhelyettes elmondotta, hogy az ad hoc bizottság már korábban kétszer tárgyalt az adórendszerrel kapcsolatos kérdésekről, a képviselők nem először találkoznak ezzel a témával. Egyébként a Pénzügyminisztérium már augusztus 22-én átadta az Országgyűlés titkárságának a kérdéses anyagot, a kormány augusztus 25-ei ülését megelőzően. Nyers Rezső azt javasolta a bizottságnak, hogy a rövid felkészülési idő ellenére se halasszák el a téma megvitatását, mivel ebben az esetben nem kerülhetne az Országgyűlés októberi ülésszaka elé. Ezt a javaslatot a bizottság elfogadta. Békési László arról, tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy a két adótörvény módosítása csupán azt jelenti, hogy a meglevő joghézagokat pótolják, a személyi- és jövedelemadó-törvényt összhangba hozzák az idén elkészülő egységes nyereségadó-rendszerrel. Arról is szólt, hogy sok kritika éri az adórendszert, a legtöbben azt kifogásolják, hogy az fékezi a teljesítményeket. A miniszterhelyettes véleménye szerint nem az adórendszernek, hanem az idén alkalmazott bérszabályozásnak a legnagyobb a teljesítmény-visszatartó ha- \ (Folytatás a 2. oldalon) Katonai kollégium és automata telefonközpont Két új létesítménnyel gyarapodott Szabadszállás. Tegnap adták át rendeltetésének a nagyközségben az llku Pál Páncélos és Gépjárműtechnikai Kiképző Központ szakközépiskolájának kollégiumát, valamint a települést és a szomszédos Kunadacsot az országos távhívóhálózatba bekapcsoló crossbar telefonközpontot. • A megyénkben hu- szonkilencc- dik automata telefonközpont jövőre tovább bővítheDélelőtt az ünnepélyes tanévnyitó keretében avatták fel a száz diáknak otthont adó új kollégiumot. Az eseményen megjelent Kiss Sándor mérnök altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, dr. Bak István orszá- gyűlési képviselő, Szabadszállás tanácselnöke, valamint ott voltak a Művelődési és Közlekedési Minisztérium, a megyei tanács és a helyi társadalmi szervek, a kivitelező, tervező vállalatok képviselői. Az avató beszédben elhangzott, hogy 1975-ben kísérleti jelleggel kezdték meg az oktatást a Magyar Néphadsereg szabadszállási gépjár- müszerelő tiszthelyettesképző iskolájában. Az eltelt tizenhárom esztendő során több mint hétszáz hallgató tanult itt. A központ tevékenységi köre folyamatosan bővült, 1985-től szak- középiskolaként dolgozik az intézmény, amelyben a mostani tanévtől újabb két szakot választhatnak a jelentkezők. A leendő tiszthelyettesek tegnap óta immár az új épületben kialakított négyágyas, szépen berendezett szobákban laknak. A létesítménnyel javultak, korszerűbbé váltak nemcsak az elhelyezés, hanem az oktatás feltételei is, mert a kollégiumban szaktan- termek — köztük számítástechnikai is —, szertárak, klubszobák, irodák is helyet kaptak. Az épületet birtokba vevő hallgatók és a kiképzőközpont tisztjei egyaránt elégedetten szóltak a kivitelező Bácsépszer munkájáról. A vállalat a mintegy 80 millió forintba kerülő beruházást határidőre, jó minőségben készítette el. Délutáfl Szabadszállás központjában, a nagyközség, az ugyancsak érintett Kunadacs, és a fejlesztést pénzzel is támogató munkahelyek, valamint a megye társadalmi szervei és a posta képviselői jelenlétében felavatták a negyvenmillió forint költséggel megépült, s tegnap reggel óta — 76-os körzetszámmal — működő, tő. (Tóth Sándor felvételei) • Az új kollégiumban szak- tantermek, szertárak és klubszobák is helyet kaptak. ezerállomásos automata telefonközpontot. Dr. Vojnár László, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese kiemelte, hogy a szabadszállási térségben a harmadik, Bács-Kiskunban pedig a huszonkilencedik automata központ, amelyhez itt korszerű helyi hálózat is csatlakozik. Üzembe helyezéskor 242 előfizetőt kapcsoltak rá, s a jövő év elején folytatódnak a további bekötések. Ha szükséges, az állomás kétezresre is bővíthető. Amikor dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke jelképesen átadta a nagyközségnek a létesítményt, kiemelte a távközlés szerepét, fontosságát a gazdaságban, az információtovábbításban. Szólt arról a megyei kezdeményezésről — amelynek köszönhetően a hátrányokból némileg lefaragva felgyorsult Bács-Kiskunban a telefonhálózat-fejlesztés —, hogy a megye tanácsai vállalták: valamennyi postai beruházás költségeinek 40 százalékát saját erőből fedezik a tanácsok és a helyi üzemek, szövetkezetek. Hogy állják is szavukat, arra bizonyíték: Szabadszálláson és Kun- adacson tizenhatmillió forinttal járulták hozzá a crossbar távhívó központ létesítéséhez. V. T.
