Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-02 / 210. szám
2 • PETŐFI NÉPE 9 1988. szeptember 2. A propaganda és tájékoztatás soron lévő feladatai Tanácskozás Nádudvaron- A propaganda és tájékoztatás soron lévő feladatai címmel országos tanácskozás kezdődött csütörtökön Nádudvaron, az Ady Endre Művelődési Központban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága agitációs és propaganda- osztályának szervezésében rendezett kétnapos eszmecsere az 1988/89-es pártoktatási év előkészítését szolgálja. A rendezvényen a megyei és a megyei jogú pártbizottságok ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárai, propaganda- és művelődési osztályvezetői, az oktatási igazgatóságok igazgatói, valamint a megyei lapok főszerkesztői vesznek részt. Jelen vannak a társadalmi és tömegszervezetek meghívott képviselői, valamint a sajtó meghívott munkatársai. A nyitó plenáris ülésen a tanácskozás résztvevőit a házigazda Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke. Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke köszöntötte, majd Postás Sándor, az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottságáak első titkára adott rövid tájékoztatást a mqgye és székhelye, Debrecen gazdasági, politikai és kulturális életéről. Ezután Andics Jenő, az MSZMP agitációs és propagandaosztályának vezetője mondott megnyitó beszédet. Ezt követően Bcrccz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartotta meg előadását. A politikai intézményrendszer reformjának, a párt megújulásának eszmei, politikai, szervezeti kérdései címmel. Bevezetőben aláhúzta a Központi Bizottság 1987. júliusi határozatának, a kormány stabilizációs programjának, a pártértekezlet határozatának változatlan időszerűségét. Rámutatott, hogy azok végrehajtásában nemritkán következetlenség, tehetetlenség, felelőtlen magatartás tapasztalható. Márpedig e határozatok következetes végrehajtása további fejlődésünk biztosítéka: Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a pártértekezlet után javuló közhangulat az utóbbi időben megromlott, s ennek egyik oka — a gazdasági természetű problémák mellett a nemzeti öntudat gyengesége. Kiemelte az állampolgári felelősségérzet jelentőségét. A továbbiakban az ideológiai felfegyverkezés fontosságáról szólt. Ezzel kapcsolatban a KB titkára szükségesnek tartotta, hogy széles körű elemző, értékelő munka kezdődjék annak érdekében, hogy elméletileg megalapozott, a gyakorlat által alátámasztott módon alakítsuk ki az ezredforduló Magyaror- szág-képét. Ehhez nem elegendő - mondta a tegnapok leleplezése, ehhez előrevivő, kollektív elméleti munka szükséges. A szocialista építés jelenlegi időszerű, kérdéseiről szólva rámutatott a népakarat érvényesítésének új jelenségeire, a társadalmi kezdeményezések gyarapodására, amelyekét a megfelelő türelemmel és jó szándékkal kell fogadni, mert ezeknek a társadalmi kezdeményezéseknek a talaján jöhet létre egy új társadalmi közmegegyezés. A továbbiakban a tulajdonviszonyokról beszélt. Megállapította, hogy a vállalkozásokat, a kezdeményezéseket hiba volna kapitalista megnyilvánulásnak tekinteni. hiszen azoknak éppen a szocializmusban kell kiteljesedniük. Egyebek között ezt szolgálja majd a társasági törvény, amelynek célja: jobb feltételeket, változatos formákat teremteni a termelőerők fejlesztéséhez. A mi kiindulópontunk mindig az össznemzeti érdek, a társadalom egésze érdekeinek érvényesítése. Berccz. János részletesen szólt a pluralizmus kérdéseiről, annak filozófiai, ideo-» lógiai, kulturális és gazdasági vonatkozásairól, kiemelve a politikai pluralizmus időszerű témaköreit. Rámutatott: a pártnak politikai és ideológiai, nem pedig hatalmi eszközökkel kell biztosítania, érvényesítenie vezető szerepét. Nagy súllyal szólt arról, hogyan lehet még ütőképesebbé tenni a párt tevékenységét. Kiemelter a párt politikájának alakítása az egész tagság ügye. E tekintetben a legfontosabb az alapszervezet, hiszen általa érvényesül a párt vezető szerepe. A párt továbbra is fontos bázisának tekinti a termelő egységeket, de látja, hogy egyre nagyobb szerepet kell játszaniuk a területi pártszervezeteknek. Szükségesnek tartja a pártapparátus munkájának újragondolását annak érdekében, hogy egyfelől növekedjék a választott testületek és azQk tagjainak tekintélye, ugyanakkor legyen egy olyan megfelelő létszámú, színvonalas apparátus, amely jól szolgálja a vezető testületéket, a párttagság egészét. Végezetül szólt a pártegység erősítésének szükségességéről, kiemelve, hogy a párt harci szövetség, amelynek alapja az öntudatos egység, a közös törekvés. Ezt segíti, hogy a Politikai Bizottság a fő kérdésekben egységesen foglal állást — mondotta Bcrccz János. Ezt követően a KB titkára válaszolt az előadásához kapcsolódó kérdésekre. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT VÉGET ÉRT A SZTRÁJK A LENIN HAJÓGYÁRBAN Csütörtökön délután befejeződött a 11 napja tartó sztrájk a gdanski Lenin Hajógyárban. A tiltakozó akciók végét jelző tárgyalási hírek érkeztek Stalowa Wolából és Szczecinből is. Úgy tűnik tehát, hogy eredményesek az erőfeszítései Lech Walesának, aki Czeslaw Kiszczak belügyminiszterrel szerdán folytatott varsói megbeszélése után utazott Gdanskba, hogy a sztrájkok befejezésére szólítson fel. Küszöbön áll a megállapodás az utolsó sztrájkoló bányában, a „Manifest Lipcowyban”, ahol a legrégebben, augusztus 15. óla áll a munka, és abban az. egy szczecini buszgarázsban is, ahol változatlanul bénán áll néhány autóbusz. Felvették a munkát a gdanski kikötő egyes és kettes körzetének dokkmunkásai is. A lengyel kormány szóvivője Varsóban kijelentette, hogy akár eredményesek lesznek a tárgyalások a Stalowa Wola-i acélműben, ami hadiüzem, akár nem, az ország vezetése erőszakkal is felszámolja a munkabeszüntetést. Bejelentette: a szolgálati helyén tartózkodó egyik rendőrtiszt szerdán este életét vesztette. Egyelőre nem ismeretes, hogy gyilkosság áldozata lett-e vagy öngyilkosságot követett el. ABM ÉS A KRASZNOJARSZKI RADAR WASHINGTON . . Reagan elnök szóvivője is azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok a Krasz- nojarszkban épülő szovjet radar teljes megsemmisítéséig nem hajlandó megállapodást kötni a hadászati fegyverek számának csökkentéséről. A szóvivő, Mariin Fitzwater azonban azt mondotta, hogy a rakétákról folytatják a tárgyálásokat, függetlenül ettől a közléstől. Fitzwater szerint a Szovjetunió „feltételekhez akarja kötni” az épületek lebontását és ezek a feltételek Washington számára elfogadhatatlanok. Mint jelentettük, Washington a rakétaclhárító rendszerekről megkötött ABM- szerződéssel ellentétesnek tekinti a radar építését, bár az épületbe nem helyeztek el még berendezéseket és a Szovjetunió azt hangoztatja, hogy az állomás elkészülése után sem szolgálna rakétaelhárítási célokat. * MOSZKVA Genfben szerdán véget ért a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló ABM-szerződés betartását ötévenként áttekintő szovjet—amerikai tanácskozások újabb fordulója. Ez alkalommal Gennagyij Geraszimov csütörtökön ismertette a Genfben tárgyaló szovjet küldöttségvezető nyilatkozatát. A szovjet nyilatkozat közzétételét az tette szükségessé, hogy a tanácskozás befejezésekor az amerikai delegáció a tényeket nem tárgyilagosan bemutató egyoldalú nyilatkozatot hozott nyilvánosságra. A szovjet külügyi szóvivő moszkvai sajtótájékoztatóján emlékeztetett rá, hogy Viktor Karpov genfi nyilatkozata kitér az amerikaiak által rendszeresen az ABM- szerződés megsértéseként emlegetett krasznojarszki rádiólokációs rendszer ügyére. Noha a berendezés — hangoztatja a szovjet dokumentum — űrobjektumok megfigyelését szolgálja, az amerikai aggodalmak eloszlatására a szovjet fél kész leszerelni az állomást, ha az Egyesült Államok vállalja, hogy az 1972-ben aláírt eredeti formában betartja az ABM-szerződést. A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 35. játékhét lottónyerőszámai: 24, 32, 75, 77, 80. A népgazdaság és a bányászat érdekei egybeesnek (Folytatás az I. oldalról) elképzelhetetlen a ma igen széles körben létező támogatások nagymértékű leépítése nélkül. A hosszú ideje deklarált szándék tehát tovább nem halasztható még akkor sem, ha ez csoport- és egyéni érdekeket sért is. Ennek a folyamatnak a nyilvánosság előtt kell zajlania. mert különben a felmerülő részérdekek a közös érdekek rovására állandóan nyomást gyakorolnak az irányí- -tásra. A Minisztertanács elszánta magát: határozottan, de ésszerű fokozatossággal végigmegy ezen az úton. Hároméves programot dolgozunk ki a támogatások leépítésére, és ezt folyamatosan az Országgyűlés elé terjesztjük. Az a szándékunk, hogy már jövőre 30- 40 milliárd forinttal csökkentjük a költségvetési támogatást. Alapvető gazdasági-társadalmi és politikai érdekünk, hogy a radikális fordulatot a lehető legkisebb mértékű, de a piacok egyensúlyba jutását nem korlátozó infláció mellett valósítsuk meg. Ma már látható, hogy jövőre az ideihez hasonló méretű lesz az árszintnövekedés, mert adósságszolgálati ter- heinket figyelembe véve a piaci egyensúly másképpen nem jöhet létre. Ha az idei esztendő gazdasági teljesítménye eléri a tervezettet, akkor reményünk szerint 1989-ben a reálfogyasztás már nem csökken, de a reálbércsökkenést — az ideinél lényegesen kisebb mértékben — nem tudjuk elkerülni. A bérek reálértékének általános növelésére az egyensúlyi követelmények által támasztott korlátok miatt nincs mód. A reálbércsökkenés, persze nem mindenkire vonatkozik. Az új gazdasági feltételek lehetővé teszik, hogy az érdemi teljesítményt nyújtóknak a reálbére növekedjen, s családjuk életszínvonala javuljon. Grósz Károly ezután idézte a pécsi bányászoknak az augusztus 23-ai munkabeszüntetésekor hozzá intézett levelét, s többek között hangsúlyozta: Megalakult az Alföldi Szőlészek és Borászok Egyesülete (Folytatás az 1. oldalról) jogában áll magához rendelni, hatáskörébe vonni az egyesületet. Csipkó Sándor, a Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke - aki a megyei szőlészek-borászok társaságának soros elnöke is - összefoglalójában úgy értékelte az elhangzottakat, hogy időszerű és hasznos négy megyére kiterjedően, tehát az alföldi történelmi borvidéken megalakítani az egyesületet. A közreadott alapszabály-tervezetet még át kell dolgozni. A tisztségviselőket a következő összejövetelen választják meg, s addig az előkészítő bizottság tovább dolgozik. A jelenlévők ezzel egyetértettek, s addig ügyvezető elnökként Csipkó Sándor végzi e munkát. Nyílt szavazás következett, amelyen egyhangúlag a megalakulás mellett döntöttek, tehát létrejött az Alföldi Szőlészek és Borászok Egyesülete. Némi szépséghiánya az alakuló ülésnek, hogy kistermelő nem volt jelen, bár meghívták a kiskőrösi egyesület elnökét (aki ezt el is fogadta) ... Ahhoz, hogy valóban az elhatározott egység létrejöjjön, még jelentős munka vár az előkészítő bizottságra. Ezért is fordulnak felhívással az összes érdekelthez: lépjenek be az egyesületbe. S hogy milyen körre számítanak? Az alföldi borvidéken a szőlő- és bortermeléssel, -forgalmazással foglalkozó magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek és intézmények jelentkezését várják. Feladatuknak tekintik a tevékenységek összehangolását és fejlesztését, a minőség- és eredetvédelmet, a tagok érdekeinek képviselését, a tudományos eredmények megismertetését és elterjesztését. A tagok érdekében közvetlen kapcsolatot teremt az egyesület a helyi és országos államigazgatási szervekkel, valamint más borvidékek egyesületeivel. A piackutatástól az áregyeztetésig, a tapasztalatcseréktől a borversenyek szervezéséig számtalan feladatot magára vállal, mindezt az alföldi szőlészetborászat érdekében, és ugyancsak ilyen céllal reklám- és progpagandatevé- kenységet is végez. Cs. I. A magyar bányászok nem a nemzet eltartottai, hanem szenvedő alanyai egy átrendeződő, sok adóssággal terhelt, bizonytalan gazdaságnak. Az, aki naponta leszáll, számtalan veszéllyel dacolva, nem lehet felelős sem a hazai gazdasági, sem a világpiaci környezetért. Ezeknek az embereknek az erőfeszítéseit, áldozatvállalását lekicsinyleni nem egyszerűen hiba, hanem bűn. Ugyanakkor valóban jogosan kérik ki maguknak egyik-másik sajtótermékben megjelenő vagy elhangzó riportok, kommentárok hangnemét, álobjektivitását és szakszerűtlenségét. Az igazság kedvéért hozzáteszem: a kritika nem az egész tömegtájékoztatásra vonatkozik, de megengedhetetlennek tartom, még ha az egyébként szintén rosszul fizetett újságírókról is van szó, hogy bárki csupán hiányos ismeretek birtokában szentenciákat mondjon a bányászokról, a bányák jövőjéről. A kormányzat stabilizációs programjának keretében a bányászattal kapcsolatos lépéseink — bár egyikmásik váratlan volt és tűzoltó munkának tűnhetett — koncepcióvá állnak össze. Ez azt is jelenti: a kormányzat törődik a bányászok és a bányászat jövőjével. Semmiképpen nem érdekünk ugyanis a bányászkodás drasztikus csökkentése, és energiafelhasználásunkban a hazai termelés 50 százalékos arányát sem indokolt alacsonyabbra engedni. Nemegyszer jogos rosszallásként fogalmazódik meg velünk szemben, hogy halogatunk döntéseket, tétovázunk, bizonytalankodunk, A késedelemnek gyakran a megnyugtató és körültekintő, sokirányú vizsgálódás az oka. A kapkodások, a látszatdöntések, a pótcselekvések ideje lejárt. A döntésekért pedig nemcsak a pillanatnyi érdeket, hanem a jövő követelményét is figyelembe kell venni. Ezzel nem vitatjuk a bányászat szükségességét. Nemzeti vagyonunk jelentős része a bányászat, amely az önök munkája révén válik valamennyiünk számára használható értékké, és szolgálja gyarapodásunkat. Biztos vagyok benne tehát, hogy a bányászatnak van jövője, és nem elsorvasztásra ítélhető válságágazat. Meggyőződésem: egyetlen szakmában sem jogos úgynevezett kiemelt jövedelmek követelése. Viszont a munka értékén történő és szigorúan teljesítményalapú megfizetésére mindenki joggal formál igényt. Ha idővel eljutunk e felismerés megvalósításához, feltételezem, hogy a bányászok fizetése akkor is a legmagasabb kategóriákba fog esni anélkül, hogy bármiféle ki- emeltségről szó lenne. A bérek szakma szerinti különbözősége nem kegy, vagy szubjektív elhatározás kérdése, hanem a gazdasági törvényszerűség következménye kell hogy legyen. Végül a hűségjutalomról, ami az utolsó cseppet jelentette az István-akna dolgozóinak poharában. A kormány illetékesei megvizsgálták ezt a kérdést. Ennek alapján azt mondhatom, hogy a hűségjutalom kifizetésének helytelen rendjéért nem a központi szervek felelősek. A gazdaságilag és politikailag hibás értelmezésért helyben kell keresni a felelősöket. A vállalat vezetői nem jól gazdálkodtak az elosztható pénzeszközökkel. Ezek következményét a kormány nem vállalja. Korrektebb lett volna, ha ezt a dolgozóknak is időben elmondják. A hűségjutalom ugyanis nem adható, hanem jár! Az ügynek természetesen a kormány számára is akadtak tanulságai. Ami általánosítható és országos jellegű gond, azt elemezni fogjuk, és igyekszünk megoldást találni rá. Ejtsünk egy-két szót a módszerről is. Én rendkívül kulturáltnak, politikailag érettnek tartom a pécsi bányászok sérelmeinek megfogalmazását. Ahogyan azonban nyomatékot adtak neki azaz: nem vették fel a munkát — azzal már vitatkozni szeretnék. Jogos üzeneteket akkor is el lehet juttatni ehhez a párthoz és kormányhoz, ha azokat munka közben állítják össze. A termelés ellentétpárja a terméketlenség. Kétlem, hogy történelmünk ilyen sorsdöntő pillanataiban a munka hiányával kellene nyomatékot adni a munkából fakadó jogos követeléseknek. Ezt azért is hangsúlyozni szeretném, mert vannak, akik azt hiszik, hogy ilyen módszerekkel jogtalan előnyökhöz juthatnak. A fenyegetések, nem hiszem, hogy eredményhez fognak vezetni. —A megújuló párt- és állami vezetésnek van elképzelése, világosan meghatározta a társadalom és a párttagság előtt álló feladatokat. Van ereje céljainak végrehajtását megszervezni. A vezetés képes a demokratikus és alkotó légkör politikai feltételeit megteremteni. Még akkor is, ha sanda politikai szándékokból felerősödött a vezetésre irányuló nyomás, ha egyesek a reform jelszava alatt az anarchiát bátorítják vagy olcsó népszerűséghajhászásból a demagógia lovát sarkantyúzzák'. Afra viszont nem képes, hogy az üzemi demokrácia helyi funkciózavaraiért viselje a felelősséget. Az ország párt- és állami vezetői nem képesek arra, hogy a 10 millió állampolgár vagy a 800 ezres párttagság helyett gondolkodjanak, cselekedjenek. — Ami az elmúlt időszak gazdasági gyakorlatát illeti, szándékunkban áll, hogy megvonjuk mérlegét. De nem a minden áron való bűnbakkeresés szándékával, hanem azért, hogy a társadalom és a vezetés még reálisabban lássa: milyen helyzetben vagyunk, s miért van szükség a gyökeres fordulatra, s mi lehet a továbblépés iránya. — Társadalmi-gazdasági kibontakozásunk sikere Önöktől, a magyar bányászoktól is jelentős mértékben függ. A népgazdaság és a bányászat érdekei egybeesnek. Grósz Károly beszéde után a Szak- szervezetek Országos Tanácsa és az ágazati-szakmai szakszervezetek nevében Nagy Sándor, a SZOT főtitkára köszöntötte a bányászokat. KECELEN: Rokonszenv- tüntetés az erdélyi falvakért „1988. szeptember 1- jén világszerte szervezzék meg az erdélyiekkel való szolidaritást, éltessék a magyar—román barátságot, tiltakozzanak a román hatóságok faluromboló és asszimilációs politikája ellen” — javasolta Grósz Károly pártfő- titkár-kormányfőnek írt, a Magyar Hírlap augusztus 16-ai számában megjelent nyílt levelében Bihari László. A lap szegedi olvasója korábban a Román Kommunista Párt magas beosztású funkcionáriusa volt, a magyar nyelvű Ifjúmunkás című lap főszerkesztőjeként dolgozott. Megyénkben tegnap késő este Kecelen a Béke parkban szervezett szolidaritási gyűlést a felhívás szellemében a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága és a két keceli római katolikus plébánia hívőközössége. Este nyolc órakor kezdődött a gyertyafényes demonstráció. Először a magyar himnuszt énekelte el a mintegy 350 résztvevő, majd Gubik Mihály plébános szólt a segítség- nyújtás fontosságáról, lehetőségeiről. Ezt követően mementóként a székely himnusz hangzott el, majd Herczeg Imre, a HNF nagyközségi bizottságának elnöke idézeteket olvasott föl a magyar sajtóban az utóbbi hónapokban megjelent cikkekből, amelyek a magyar és román nép közös problémáira hívták föl a figyelmet. A békés demonstráció a Szózat hangjaival zárult. F. P. J. Javaslatok az adótörvény módosítására (Folytatás az I. oldalról) tása, mert a vállalatok csak igen szűk körben tudják növelni a dolgozók jövedelmét, s így jelentős mértékben romlott az ösztönzés. Jövőre a bérmechanizmus teljes mértékben átalakul, már nem tölt be keresetszabályozó szerepet, így várhatóan nőhet a dolgozók ösztönzése. Egyetért azzal a megállapítással, hogy az adórendszer mértékei szigorúak, hosszabb távon ennek csökkentésére lesz szükség. Erre azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha sikerül a költségvetés terheit csökkenteni. Jelenleg azonban igen lassan halad a támogatások leépítése. A kormány ugyan rendelkezik egy kétéves programmal, amelyben a költség- vetési támogatások 60 milliárd forintos csökkentését vették tervbe, de ennek megvalósításában még kevés eredményt értek el. Emellett szükségessé válik a közkiadások csökkentése, az igazgatás, a védelem költségeinek visz- szafogása. Felül kell vizsgálni az egészben vagy részben állami pénzből folyó beruházásokat is. Mivel jövőre a költségvetés kiadásait számottevően nem sikerül csökkenteni, ezért arra sem vállalkozhat a pénzügyi kormányzat, hogy a lakosság adóterhelését visszafogja. Az idén az átlagos adóterhelés 11,5 százalék, várhatóan jövőre is ezzel a szinttel kell számolni. A pénzügyi kormányzat — az áremelkedés mértékének figyelembevételével tervbe vette az adórendszer kulcsainak csökkentését, illetve a sávok módosítását. Erről az Országgyűlés decemberi ülésszakán születik majd döntés. A miniszterhelyettes szólt a költség- vetés várható hiányáról is. Elmondotta, hogy ez a jelenlegi számítások szerint 27-28 milliárd forint körül fog alakulni a tervezett 10,4 milliárd forinttal szemben. A vártnál nagyobb hiányban szerepet játszik, hogy a személyi jövedelemadó-bevétel a számított 58 milliárd forintnál kevesebb, 50-52 milliárd forint lesz. Kisebb az államháztartás bevétele a vártnál a láthatatlan jövedelmekből. Itt 5-6 milliárd forintot vettek tervbe, s eddig csak kétmilliárd forint folyt be a költségvetésbe. A költségvetés hiányának nagymértékű növekedését okozza az is, hogy az első félévben a vártnál jóval nagyobb mértékben megnőttek a szocialista export támogatására fordított kiadások. Időközben ennek jelentős visszafogására került sor. A bizottság tagjai megvitatva a pénzügyi kormányzat által javasolt változtatásokat, többek között javasolták, hogy az általános forgalmi adó visszatérítése szempontjából a lakásépítők — függetlenül a kivitelezési módtól, a megrendelőtől — azonos helyzetbe kerüljenek. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a törvény ne határozza meg azoknak az építőipari termékeknek a listáját, amelyek után — ha azokat lakásépítésre, felújításra használják fel — visszatérítés igényelhető. Ezt az igényt azonban a bizottság elvetette azzal, hogy sok visszaélésre adna alkalmat. Egyetértettek viszont azzal a javaslattal, hogy a pénzügyi kormányzat a lakások karbantartásánál, spt közművesítésénél is biztosítsa az ÁFA visszaigénylésének lehetőségét. A bizottság támogatta az a javaslatot, hogy a világbanki beruházásoknál az általános forgalmi adó visszaigényelhető legyen. Ezzel Villányi Miklós pénzügyminiszter nem ért egyet. Véleményét írásban fejezte ki. A pénzügy- miniszter szerint az adórendszeren belül ezeknél a beruházásoknál sem indokolt kedvezmények adása. A kormánynak ezt más módon kell megoldania. A pénzügyminiszter álláspontját a bizottság nem fogadta el és felkérte a kormányt, vizsgálja meg, miképpen lehet megoldani a szerkezetváltást szolgáló világbanki beruházásoknál az AF A-visszatérítést. Ezután az ad hoc bizottság a személyi jövedelemadóról szóló törvényben javasolt változtatásokat vitatta meg. A bizottság támogatta azt a kormány- javaslatot, amely a bérlakások cseréjénél is kedvezményt biztosít. Jelenleg ugyanis a lakások bérleti jogának cseréje esetén az abból származó jövedelem adóköteles, szemben az ingatlan cseréjéből származó jövedelemmel. A bizottság egyetértett azzal is, hogy a jövőben az egyéni vállalkozók választhatnak: a személyi jövedelemadó-rendszeren belül, vagy a vállalkozási adórendszer szerint adóznak-e a vállalkozási jövedelmükből. Ez a lehetőség főleg az alacsony jövedelmű kisiparosok, kisvállalkozók számára fontos, mivel nagymértékben egyszerűsíthetik az adóval kapcsolatos adminisztrációt. A továbbiakban azzal foglalkoztak, hogy a kormány nem javasolja kisiparosok, magánkereskedők, szerződéses üzemeltetők átalányadóztatásának bevezetését. Elhangzott egy olyan javaslat, hogy nem meghatározott átalány- összegeket kellene megállapítani, hanem a forgalom százalékában meghatározott, szakmánként differenciált kulcsok szerint adóztathatnák az érintetteket. A bizottság úgy döntött, hogy ezt a javaslatot a kormány illetékeseivel közösen megvizsgálja. Ezután Békési László tájékoztatta az ad hoc bizottságot a mecseki szénbányászok hűségjutalmának kiegészítéséről. A Mecseki Szénbánya Vállalatnál rendelkezésre áll a hűségjutalom bruttósításához szükséges 15 millió forint. A vállalatnak ehhez — a korábbi információkkal ellentétben — nem kell hitelt felvennie. A kormányzat pedig nem folyósított többlettámogatást. Mivel a múlt év végén a vállalatnál a hűségjutalom égy részét a szakszervezettel egyetértésben alapbéresítették, s most mégis sor kerül a hűségjutalom teljes mértékű bruttósítására, így lényegében kétszeresen kompenzálják a hűségjutalmat terhelő adóelvonást. A miniszterhelyettes elmondotta, hogy a bruttósítási kötelezettség a földalatti, a liász és bányamentő pótlékokra is vonatkozik és ez meg is történt. A bányászok azt kérik, hogy a pótlékok ne összevonva, hanem elkülönítve adózzanak. Ezt Békési László nem javasolja, mert egy ilyen megoldás lényegében a személyi jövedelemadó megszüntetését jelentené. A bizottság azonban úgy döntött, hogy a pótlékok ügyét a későbbiekben újra meg kell vizsgálni. (MTI) KECELEN: Rokonszenv- tüntetés az erdélyi falvakért „1988. szeptember 1- jén világszerte szervezzék meg az erdélyiekkel való szolidaritást, éltessék a magyar—román barátságot, tiltakozzanak a román hatóságok faluromboló és asszimilációs politikája ellen” — javasolta Grósz Károly pártfő- titkár-kormányfőnek írt, a Magyar Hírlap augusztus 16-ai számában megjelent nyílt levelében Bihari László. A lap szegedi olvasója korábban a Román Kommunista Párt magas beosztású funkcionáriusa volt, a magyar nyelvű Ifjúmunkás című lap főszerkesztőjeként dolgozott. Megyénkben tegnap késő este Kecelen a Béke parkban szervezett szolidaritási gyűlést a felhívás szellemében a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága és a két keceli római katolikus plébánia hívőközössége. Este nyolc órakor kezdődött a gyertyafényes demonstráció. Először a magyar himnuszt énekelte el a mintegy 350 résztvevő, majd Gubik Mihály plébános szólt a segítség- nyújtás fontosságáról, lehetőségeiről. Ezt követően mementóként a székely himnusz hangzott el, majd Herczeg Imre, a HNF nagyközségi bizottságának elnöke idézeteket olvasott föl a magyar sajtóban az utóbbi hónapokban megjelent cikkekből, amelyek a magyar és román nép közös problémáira hívták föl a figyelmet. A békés demonstráció a Szózat hangjaival zárult. F. P. J.
