Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-13 / 193. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. cvf. 193. szám Ára: 1,80 Ft 1988. augusztus 13., szombat AFGANISZTÁN: Szovjet csapatkivonás — menetrend szerint Az afgán—szovjet határon szol­gálatot teljesítő ENSZ-megfigyelők szerint az előírt menetrend alapján folyik a szovjet csapatkivonás. Au­gusztus 15-ig valamivel több mint ötvenezer szovjet katona fogja el­hagyni az országot — mondta teg­nap Raul Helminen finn tábornok. Az ENSZ-megfigyelőcsoportot vezető finn főtiszt Hairatan afgán határvárosban nyilatkozott külföldi újságiróknak, köztük az MTI tudó­sítójának. Az újságírócsoport lehe­tőséget kapott arra, hogy jelen lehes­sen a Kunduzból kivont szovjet csa­patok hazatérésénél. Szovjet tájékoztatás szerint mint­egy ezer szovjet katonát vontak ki az Afganisztán északi részén fekvő vá­rosból. Az első alakulat tegnap dél­előtt érkezett szovjet területre, az üz- begisztáni Termez határvárosba. A finn tábornok hangsúlyozta: szovjet és afgán részről minden se- gitséget megadnak munkájuk vég­zéséhez. Azt is közölte, hogy Pa­kisztán csütörtökön hozzájárult ah­hoz, hogy Kita és Peshavár pakisz­táni városokban ENSZ-megfigye- lőállomásokat állítsanak fel. Ezek azt fogják ellenőrizni, hogy Pakisz­tán betartja-e a genfi megállapodá­sokat, azaz pakisztáni területről kapnak-e vagy sem fegyvert az af­gán kormányellenes erők. Szovjet katonai források sem megerősíteni, sem cáfolni nem vol­tak hajlandóak a hírt, hogy a szov­jet egységek távozása után Kunduz a kormányellenes erők kezére ke­rült. A városban a szovjet csapatok jelentős, mintegy fél évre elegendő lőszert hagytak a helyüket átvevő afgán kormányerőknek. MEGTAKARÍTÁSOK ÉS KÖLCSÖNÖK A tanácsok gazdálkodását segíti Település környéki betétek elszámolási számlája A megyei tanács végrehajtó bizottsága jú­nius 22-én határozott úgy, hogy település környéki betétek elszámolási számlát nyit az OTP megyei igazgatóságánál. Mint a tanács költségvetési csoportvezetőjétől. Somogyi Imrénétöl megtudtuk, még júniusban felha­talmazták a takatékpénztárt arra, hogy e számlára kamatozó betéteket fogadjon a, ta­nácsok és intézményeik átmeneüleg szabad pénzeszközeiből, s ezekből az összegekből a megye településfejlesztése érdekében kölcsö­nöket nyújtson más tanácsoknak és intézmé­nyeiknek. Lehetővé vált tehát, hogy azokon a telepü­léseken, ahol több éven át tartalékolnak egy beruházás elkezdése előtt, kamattal is gyara­pítsák pénzüket, amely ez idő alatt más köz­ségekben hitelként netán egy építkezés befe­jezését teszi lehetővé. Arról az OTP dönt, hogy kinek és mekkora összeget ad, de kon­zultál a megyei tanács illetékes osztályaival, s ha a hiteligény meghaladná a nemrégiben megnyitott számlán lévő, átmenetileg fel nem használt összegeket, akkor együtt dön­tik el: ki kapjon hamarabb az összpontosí­tott pénzből. Ilyen eset azonban még nem fordult elő. A takarékpénztár megyei igazgatósága taná­csi és vállalkozási osztályának vezetője, Kris- ton Zsuzsa szerint eddig Bács-Kiskun taná­csainak e számlára való betételhelyezése meghaladja a 80 millió forintot, a hitel pedig mintegy 23 millió forint. Általában az a ta­pasztalat, hogy a községekben örömmel nyugtázták a település környéki betétek el­számolási számlájának megnyitását. Egyébként a megye tanácsainak ez évi jo­gos hiteligénye megközelítette a 100 millió forintot, ám fejlesztési célhitelből ezt nem tudták volna maradéktalanul kielégíteni. Az elkülönített számla viszont lehetőséget nyújt erre. Az OTP a pénzpiacon kialakult kama­tokat alkalmazza az egyik helyen átmeneti­leg fel nem használt, de máshol éppen na­gyon szükséges összegek esetében. V. Z. Termelési nagydíj a Mélykúti Lenin Tsz-nek A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közzétette az 1988. évben termelési nagydíjat kapott gazdaságok névsorát. Nagydíjasok: a Békéscsabai Konzervgyár, egyebek között a termelés korszerűsítéséért és a konvertibilis export dinamikus növeléséért; a Hód­mezővásárhelyi Állami Tangazdaság növénytermesztési hozamaiért, a fej­lett technológiák kidolgozásáért és elterjesztéséért; a Belvárdgyulai Közös Út Mgtsz a kedvezőtlen adottságok közepette elért hatékony termelésért, a belső érdekeltségi rendszer kialakításáért; a Mélykúti Lenin Mgtsz ered­ményes növénytermesztési, baromfitartási, és az exportban elért eredményei­ért; az Újfehértói Lenin Mgtsz termelési rendszerintegráló munkájáért és a magas színvonalú háztáji termelés kibontakoztatásáért, valamint a Zirci Bakony Mgtsz, az új szaporításbiológiai módszerek alkalmazásáért a vető­gumó-termesztésben és a burgonyanemesítés, valamint a fajtafenntartás műveléséért. (MTI) SZÁZ GYŰJTEMÉNY TÍZ SZOCIALISTA ORSZÁGBÓL Bélyegkiállítás Kecskeméten Negyedszázaddal ezelőtt a magyar bélyeggyűjtők szövetsége kezdeménye­zésére Budapesten rendezték meg elő­ször a SZOCFILEX kiállítást, s a 25 év eltelte után a MABÉOSZ cs a Magyar Posta szervezésében ismét hazánk egyik városa, ezúttal Kecskemét ad otthont a szocialista országok bélyeggyűjtő szö­vetségei e rangos eseményének. A nemzetközi kiállítás alkalmából ünnepi köszöntőt mondott tegnap dél­után a Cifrapalotában Alter Róbert, az MSZMP városi bizottságának titkára, majd Kocsis Tamás, a MABÉOSZ el­nöke nyitotta meg a SZOCFILEX ’88- at. Tíz országból mintegy 100 gyűjte­mény és a nemzeti posták anyagai lát­hatók augusztus 21-éig a Cifrapalotá­ban és a technika házában, ahol a nö­vénytermesztéssel, az állattenyésztés­sel, az élelmiszeriparral, valamint a ter­mészet- és környezetvédelemmel kap­csolatos gyűjteményeket mutatják be. A SZOCFILEX ’88 jó lehetőséget teremt arra is, hogy a kiállító országok postai delegációi, filatelista szövetsége­inek titkárai és filatelista újságírói ta­nácskozhassanak különféle időszerű kérdésekről. A Magyar Posta az ese­mény alkalmából bélyegblokkot ho­zott forgalomba,'amelyet Kass János tervezett. Neves grafikusművészünk cmlékboritékot is készített, s ezt is áru­sítják már, akárcsak a SZOCFILEX ’88 felülnyomattal ellátott AGROFI- LA emlékívet és más filatelista anyago­kat. A kiállítás idején négy különböző feliratú, de azonos rajzú bélyegzőt használnak a Cifrapalotában működő alkalmi postahivatalban, amely aján­lott küldeményt is felvesz, s az úgyne­vezett ragjegyek a SZOCFILEX-re utaló felirattal készültek. A MABÉ­OSZ ezenkívül négyféle színnyomatú és rajzú borítékot hozott forgalomba: ezeken az évszakokat egy-egy népvise­letet ábrázoló alak szimbolizálja. Postai hagyomány, valamint a pos­tatörténet felelevenítése az, hogy ma délelőtt 11 és délután 4 órakor deli­zsánsz postajárat indul Kecskemétről Helvéciára. A postamúzeum lóvonta- tású járművén a személyzet korhű ru­hában foglal helyet, s a járattal továb­bított küldemények fedélzeti bélyegzőt kapnak. V. Z. • Érdeklődők a Cifrapalotában. (Méhesi Éva felvétele) BÁCS-KISKUN MEGYEI FAFARAGÓK, HANGSZERKÉSZÍTŐK Öröm a szemnek, öröm a léleknek Ritkán mondhatja el az ember, hogy felemelő élményben van része, ha népművészeti kiállításra látogat. Főleg akkor búslakodhat, amikor szériatermékekkel, álnépművészeti „remekekkel” rukkolnak elő. Nos, a tegnapi kecskeméti tárlat láttán végre megpihenhetett, felüdülhetett a néző. A szemnek, a léleknek egy­aránt szép látvány tárult elé. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ földszinti kiállítótermében a me­gyebeli és a jakabszállási népművé­szeti alkotótáborhoz kötődők mu­tatkoznak be legszebb műveikkel. Hogy milyen sok értékes ember híve a népművészetnek, mennyi te­hetség szorgoskodik, bizonyítja a közszemlére tárt anyag. Mintegy harminc alkotó 112 müve sorako­zik az esztétikusán, ízlésesen beren­dezett teremben. Többféle kategó­riában jelentkeztek: a bútorműves- ség, a hangszerkészítés, a szobor és a körplasztika éppúgy teret kapott, mint a textilművészet. A legkiemel­kedőbb alkotások díjat kaptak. Az SZMT díját a kecskeméti Kalmár Sándor érdemelte ki furulyáiért, a Népművészeti Egyesület Bács- Kiskun Megyei Szervezetének elis­merését a kecskeméti Tar Péter kapta, szobraiért a dusnoki Frank Nándort jutalmazta az Erdei Ferenc Művelődési Központ és a Népmű­vészeti Egyesület, ugyancsak szob­raiért vett át díjat a hódmezővásár­helyi Hegyi Flórián a Meszöv-től, a ceglédi Orisek Ferenc a Meszöv-től és a Népművészeti Egyesülettől ka­pott elismerést. A kecskeméti Bo- dacz Tibor tetszetős faragott ágy- garnitúrája is jutalmat érdemelt, mégpedig az Erdei Ferenc Művelő­dési Központtól és a városi tanács­tól. A Mészöv, a KISZ Bács- Kiskun Megyei Bizottsága és a me­gyei tanács diját a mélykúti Lipka Mihály vehette át Pogányoltár cí­mű művéért. Természetesen nemcsak a jutal- mazottak alkotásai figyelemre mél­tóak, hanem a tárlaton szereplő többi népművész munkái is. Példá­ul Gerencsér Csilla ruhái, Varga Pál citerái, Szabó László Sándor fafara­gásai. Nagy Berta István eszközei. Bíró Vilmosné, Turbuk Antalné fali­szőnyegei, dr. Károly Árpádné fara­gott képei. Kovács Pál tükrösei és a többi népművészeti remek. A megyei kiállítást tegnap dél­után nyitotta meg dr. Andrásfalvi Bertalan kandidátus. A tárlat au­gusztus 28-áig tekinthető meg na­ponta 10-től 13-ig, illetve 14-től 19 óráig. B T A szépen rendezett tárlat részlete. m • Kalmár Sándor, far Péter, Terhes Sándor és I lorváth János hangszerei. • Orisek Ferenc faragott szobra. (Méhesi Éva felvételei) „MÓDSZERESEN ÉS DURVÁN VISSZAÉL AZ EMBERI JOGOKKAL” r . Az Egyesült Államok szenátusa elítélte Romániát Az Egyesült Államok szenátusa csü­törtökön határozatban ítélte el Romá­niát az emberi jogok módszeres és dur­va megsértése miatt. Az ellenszavazat nélkül elfogadott és nem kötelező erejű határozat felszólítja Reagan elnököt: közölje Romániával, hogy az Egyesült Államok részéről mindaddig nem számíthat kedvező ke­reskedelmi feltételekre, amíg nem tesz „egy sor lépést” az emberi jogok romá­niai helyzetének javítására. Románia már korábban lemondott az Egyesült Államok nyújtotta legna­gyobb kereskedelmi kedvezmény elvé­ről, hogy így vegye elejét az emberi jogok helyzete miatt Washingtontól származó bírálatoknak. Ugyanakkor román tisztségviselők azzal próbálkoz­tak, hogy' más kereskedelmi megálla­podások megkötésével helyettesítsék az így elveszített előnyöket. A csütörtöki határozat rámutat, hogy Románia „módszeresen és dur­ván visszaél az emberi jogokkal”. Pél­daként hozza fel a kivándorlások enge­délyezésének megtagadását és a „nem­zeti kisebbségek életének szétzilálását”. Nyomatékosan felhívja a figyelmet ar­ra a román tervre, hogy hétezer falut buldózerekkel a földdel tesznek egyen­lővé és helyükön állami tulajdonú me­zőgazdasági üzemeket létesítenek. A határozat hangsúlyozza: amennyi­ben végrehajtják, a program „megsem­misíti a román nép és az ottani magyar, német, szász, horvát, szerb, ukrán és más nemzeti kisebbségek hagyomá­nyos települési mintájának, népi épít­kezésének és életmódjának jelentős ré­szét”. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK ELSŐ KONGRESSZUSA Ápoló- és védőnők a gyógyításról Tegnap Győrött megkezdődött az egészségügyi szakdolgozók első kong­resszusa. Több mint 900 résztvevőjét Lakatos László, a Győr-Sopron me­gyei pártbizottság első titkára és Vass Tibomé, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára köszöntöt­te. A plenáris ülésen dr. Kökény Mihály szociális és egészségügyi miniszterhez lyettes tartott előadást az egészség- megőrzés hazai tennivalóiról. Mint rá­mutatott, az egészségmegőrzés olyan folyamat, amelyben az egyén szükség­szerűen felismeri, hogy köze van saját egészsége megvédéséhez és aktív szere­pet is vállal testi és szellemi jólétének védelmében. A továbbiakban hangsú­lyozta a kormány az állam szerepét és felelősségét az egészség megőrzésében. Szólt arról, hogy a betegségek megelő­zéséért akkor tud hatékonyan tenni az egészségügy, ha munkájába bevonja a többi ágazatot, köztük az oktatás- és művelődésügyet, s épít a többszektorú együttműködésre. Ezzel összefüggés­ben hangoztatta, hogy az egészség­megőrzési program célkitűzéseinek megvalósításában a tárca számít az alulról szerveződő önkéntes egyesüle­tekre, amelyek a helyi erőket szervezik, mozgósítják — már napjainkban is több településen — az egészség érdeké­ben. Bejelentette, hogy a tavaly létesí­tett 90 millió forintos egészségvédelmi alap jelentős hányadát pályázat útján elosztották. Ezzel a támogatási formá­val a többi között a már meglevő ön­kéntes közösségek munkáját, illetve újabbak alakulását ösztönzik. Rámutatott a továbbiakban arra, hogy a gyógyító orvoslás túlsúlya még mindig nehezíti a preventivitás, a meg­előzés széles körű térhódítását. A táp­pénzes rendszer és a rokkantosítás je­lenlegi szisztémája ugyancsak nem hat \ kellőképpen az egészség megőrzése irányába, s az ár- és adórendszer sem preferálja az egészséget. A miniszterhelyettes előadása után ápolónők és védőnők szóltak a beteg- ! ápolás napi gyakorlatáról. Egyebek között elmondták, hogy az optimális ápolás személyre szóló, az egyéni igé­nyeket is tekintetbe veszi, a beteget bevonja az ápolási folyamatba, ser­kenti együttműködési készségét, erősí­ti egészsége visszanyerésébe vetett hi­tét. A citosztatikum-tartalmú infúziók készítésével kapcsolatban — amelyek nem körültekintő bánásmód esetén ve­szélyeztethetik a velük foglalkozó ápo­lónővérek egészségét — javasolták, hogy az illetékesek szabályozzák mun­kabiztonsági szempontból készítésük módját és tegyék kötelezővé a védőesz­közök: a gumikesztyű, a maszk, a zárt védőköpeny és a védőszemüveg hasz­nálatát. A plenáris ülés utolsó előadása a gyermekkori gerincdeformitásokkal összefüggő szűrővizsgálatokkal foglal­kozott. A Somogy megyei tanács mos- dósi tüdőgyógyintézetében dolgozták ki azt a rendkívül egyszerű, gyors és olcsó eljárást, amellyel a védőnők is­kolaegészségügyi munkájuk során könnyen és megbízhatóan felismerhe­tik a gyerekek mellkas-, illetve gerinc- deformitásait. A plenáris ülést követően négy szek­cióban folytatódott a munka. Csak­nem hetven előadás hangzik el az egészségmegőrzésről, az egészségügyi szakdolgozók mentálhigiéniában be­töltött szerepéről, az egészségügy kör­nyezetvédelmi tennivalóiról és a szak­dolgozói tevékenység differenciálódá­sából adódó feladatokról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom