Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-13 / 193. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. augusztus 13. Cuellar Nehru-b HÉTFŐN: Republikánus konvenció Hétfőn kezdődik meg New Or- leansban a Republikánus Párt el­nökjelölő országos tanácskozása, az úgynevezett konvenció. A ta­nácskozás hivatalosan is elnökje­löltté nyilvánítja George Busht, Reagan alelnökét. aki már az elővá­lasztások során biztosította magá­nak a küldöttek túlnyomó részének szavazatát. A tanácskozásnak így csak egyet­len érdekessége, s egy feladata van. Az érdekesség az alelnökjeiölt sze­mélyének közhírré tétele lesz. A feladat az. hogy az elnökjelölt vá­lasztási hadjáratának megadják a kezdő lökést, és—főként—népsze­rűsítsék személyét, nagy képességű politikusként mutassák be. Bush ugyanis az eddigi közvélemény­kutatások szerint elmarad népsze­rűségben demokratapárti ellenfele mögött. A tanácskozás elfogadja a párt választási programját, az úgyneve­zett platformot, amelynek kidolgo­zása pénteken ért véget. A platform nem tartalmaz újdonságokat, és lé­nyegében megismétli a reagani program konzervatív célkitűzéseit. Bush, aki nyolc évvel ezelőtt még a Republikánus Párt mérsékeltebb szárnyának jelöltje volt Reagannal szemben, most rendkívüli mérték­ben rászorul a szélsőségesebben konzervatív csoportok támogatásá­ra is, ezért a platform egyetlen pontja ellen sem emelt kifogást — azok ellen sem, amelyeket nyolc éve elutasitott. Arafat Líbiában Jasszer Arafat csütörtök óta Tripoli- ban Moamer el-Kadhafi líbiai vezető­vel tárgyal — jelentette pénteken a lí­biai rádió. A PFSZ VB elnökének látogatása a jelentés szerint összefügg a palesztin problémával kapcsolatos legutóbbi fej­leményekkel, elsősorban Ammannak azzal a döntésével, hogy lemond a Cisz- jordánia feletti adminisztratív ellenőr­zésről. Mint arrólbeszámoltunk, Moa­mer el-Kadhafi szerdán bejelentette: Lí­bia kész vállalni, hogy továbbra is fo­lyósítja azoknak a ciszjordániai közal­kalmazottaknak a fizetését, akik az ammani döntés nyomán munka nélkül maradnak. Az intézkedés 21 ezer pa­lesztin dolgozót érintene. A Nehru-békedíjat az idén az indiai kormány Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kárnak ítélte oda. Radzsaninath Gha- rekhan indiai ENSZ-nagykövet csütör­tökön New Yorkban közölte: a kitün­tetést „a nemzetközi együttműködés­hez és megértéshez való kiemelkedő hozzájárulásért” adományozzák a vi­lágszervezet főtitkárának. Az 1965-ben alapított, India néhai MOSZKVA A szovjet vezetőség többször is kifej­tette: bármikor és bármilyen kérdések­ről kész tárgyalásokat kezdeni a kínai vezetőkkel, de csak előfeltételek nélkül — hangsúlyozta a Pravda pénteken ab­ban a fél újságoldalt betöltő, fénykép­pel illusztrált cikkben, amely Teng Hsziao-ping életútját mutatta be. Az SZKP KB központi lapjában napvilá­gon látott politikai portré egyebek kö­zött hangsúlyozta: Teng Hsziao-ping- nek döntő szerepe volt abban, hogy a miniszterelnökéről, Dzsavaharlal Neh- ruról elnevezett békedíjjal együtt 1,5 millió rúpia pénzösszeg jár. Az eddigi kitüntetettek között van U Thant volt ENSZ-főtitkár, Martin Luther King amerikai polgárjogi harcos, Ye- hudi Menuhin hegedűművész, Jonas Salk tudós, a gyermekbénulás elleni szérum feltalálója és Bruno Kreisky volt osztrák kormányfő. Kínai Kommunista Párt politikájában történelmi fordulat történt. A Pravda utal rá, hogy a kínai politi­kust a Szovjetunióban is jól ismerik. Az idősebb szovjet emberek emlékezhet­nek rá az 50-es években tett moszkvai látogatásai, az SZKP és a KKP kül­döttségeinek a 60-as évek elején folyta­tott éles vitái kapcsán. A lap szerint hiba lenne a szovjet—kínai viszony bo­nyolult időszakát egyoldalúan megítél­ni, a felelősséget egy személyre háríta­ni. Jaruzelski— Glemp eszmecsere VARSÓ Lengyelország időszerű társadalmi- politikai és gazdasági helyzetéről folyta­tott eszmecserét pénteken Varsóban Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az Államtanács elnöke és Józef Glemp bíboros, Lengyelország prímása. Wojciech Jaruzelski beszámolt júliusi tárgyalásairól Mihail Gorbacsovval Varsóban, míg Glemp az orosz keresz­ténység millenniuma alkalmából tett szovjetunióbeli látogatásáról. Egyetér­tettek abban, hogy a jószomszédi, part­neri kapcsolatok fejlődése a lengyel nép és a Szovjetunió népei között, többek között a vallási életben is elősegíti a kölcsönös jobb megismerést, a történe­lem folyamán keletkezett sebek és elő­ítéletek leküzdését. Véleményt cseréltek az egyes társa­dalmi rétegek anyagi helyzetének alaku­lásáról a lengyel gazdaság mai helyzeté­ben. Áttekintették a Vatikán és Len­gyelország között a teljes körű diplomá­ciai kapcsolatok felvételéről folyó tár­gyalások és Lengyelország 1918-ban ki­kiáltott függetlenségének 70. évforduló­járól való megemlékezés előkészületei­nek állását. HIVATALOS KÖZLÉS Mazilu professzor beteg GENF Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának a kisebbségek védelmével foglalkozó 26 tagú albizottságával hivatalosan közölték, hogy Dumitru Mazilu román professzor beteg és egy meg nem nevezett gyógyintézetben kezelik — közölte egy ENSZ-szóvivő pénteken. Ma­zilu professzornak az albizottság jelenlegi ülésszakán az „emberi jogokról és az ifjúság­ról” szóló jelentést kellene előterjesztenie. Az albizottság a Mazilu betegségével kap­csolatos tájékoztatást egy telexüzenetére kap­ta a bukaresti ENSZ információs központtól. Genfben arra is kitértek, hogy Mazilu ápri­lisban írt az ENSZ-albizottság elnökének a diszkrimináció és a kisebbségek védelmének témakörében, közölve, hogy rendőrségi vizs­gálat alatt áll és útlevelét felfüggesztették, mert folytatta a munkát az emberi jogokkal kapcsolatos tanulmányán. A professzor még 1985-ben kapott megbí­zást a jelentés elkészítésére, de ennek előter­jesztésére sem a múlt évi, sem pedig az idei ülésen nem jelent meg. A román hatóságok közlése szerint szívpanaszai vannak és ezért nem vállalkozhat az útra. Lemondott a burmai elnök Lemondott pártelnöki és államfői tisztségéről csütörtökön Sein Lwin burmai elnök a távozását követelő országos méretű tüntetések nyomán. A hírt a ranguni állami rádió közölte. Nukleáris kémkedés? Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: WASHINGTON A két ország megállapodása által tiltott anyagokat akartak kicsempészni a Szovjetunióból amerikai szakértők, akik a szemipalatyinszki szovjet nukleáris kísérleti telepen dolgoznak a közös megfigyelés mellett elvégzendő kísérleti rob­bantás előkészítésén. A The Washington Post jelentése szerint a Szovjetunió hivatalosan tiltakozott emiatt az Egyesült Államoknál. A lap értesülése szerint az amerikai személyzet tagjai július 17-én megkíséreltek kijuttatni az országból földmintákat, továbbá a nukleáris kísérleteknél használt szerszámokat és kábeldarabokat. A földminták alapján a szakértők állítólag következtetéseket tudnak levonni a szovjet nukleáris kísérletek fontos részleteiről. A közösen ellenőrzött nukleáris kísérletekről létrejött szerződés tiltja az ilyen anyagok gyűjtését. Amerikai részről tagadják, hogy a csempészési kísérletet hivatalos utasításra hajtották volna végre. A jelentés szerint szovjet ellenőrök az amerikai szakértői csoport egy tagjának, továbbá az amerikai fél által megbízott és a kísérlet ellenőr­zésének előkészítésével foglalkozó vállalat két alkalmazottjának elszállítására előkészített személyi holmijai között találták meg a tiltott mintákat. A mintákat tartalmazó láda az amerikai csoport által hazaküldésre szánt felsze­relések között volt. A szovjet illetékesek csupán azért ellenőrizték az elszállításra szánt ládákat, mert az amerikai fél korábban hasonló intézkedéseket léptetett életbe a nevadai amerikai kísérleti telepen dolgozó szovjet szakértőkkel kapcsolat­ban. PRAVDA-CIKK Portré Teng Hsziao-pingről HETI VILÁGHÍRADÓ Az események krónikája Szombat: Andreotti olasz külügyminiszter szovjet kollégájának, Sevardnadzének küldött levelében az európai hagyományos fegyverzet csökkentését szorgalmazza — Szó­fiában nyilvánosságra hozzák a BKP Politikai Bizottságának a sajtóról szóló határozatát, amely egyebek közt hangsúlyozza: az állam nem vállalja a kiadás költségeinek fedezését — Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője a szófiai televíziónak úgy nyilatkozik, hogy „már csak idő kérdése az önálló palesztin állam megalapítá­sa”. Vasárnap: Közös közleményt adnak ki Sevardnadze kabuli látogatásáról — A belga parlament alkotmánymódosítást jelent be, erősítve a flamand és vallon nyelvkö­zösségi területek önkormányzatát — A TASZSZ jelentést tesz közzé arról, hogy augusztus 2-án nyolcezer, a hadseregből frissen leszerelt fiatal randalírozott Moszkvában. Az összetűzésekben hat rendőr megsebesült. Hétfő: New Yorkban bejelentik, hogy augusztus 20-án életbe lép az iraki—iráni tűz­szünet — Megkezdődik a szovjet csapatkivonás Kabulból — A Jugoszláv Szak- szervezetek Szövetsége figyelmezteti a belgrádi kormányt: állítsa meg az életszín­vonal romlását, mert különben veszélybe kerül a gazdasági reform—Az Ogonyok című moszkvai lap „a szovjet nép és párt megcsúfolásának” nevezi, hogy Sztálin még a Kreml falánál nyugszik. Kedd: Albert Klein nagyszebeni evangélikus püspök bírálja a bonni kormányt, amiért gyorsítani kívánja a szászok és svábok Romániából történő kivándorlását. Szerda: Rodrigo Borja új ecuadori elnök megbeszélést folytat Fidel Castro kubai elnök­kel, aki az államfő beiktatására érkezett Quitóba. Csütörtök: Befejeződik a szovjet csapatok kivonása Afganisztán déli részéből — A wa­shingtoni szenátus határozatban ítéli el Romániát az emberi jogok „módszeres és durva” megsértése, a nemzeti kisebbségek életének szétzilálása miatt — Fidel Castro tanácskozása Quitóban Uruguay, Kolumbia és Argentína államfőjével. Péntek: Londonban megbeszéléseket tartanak az iráni kormány és az anglikán egyház képviselői a Libanonban fogva tartott túszok szabadon bocsátásáról. A hét két kérdése 1. Valóban életbe lép a tűzszünet az iraki—iráni fronton? Kölcsönös még a bizalmatlanság Irak és Irán között, mindkét ország gyanakvóan mérlegeli, vajon komolyan gondolja-e a szembenálló fél az augusztus 20-ára meghir­detett fegyvernyugvást, amelyet világszerte joggal tekintenek az ENSZ egyik legna­gyobb eredményének. Volt olyan brit sajtó­vélemény, amelyben azt fejtegették, hogy a tűzszüneti megállapodás már egyenesen egy világméretű megegyezési folyamat része le­het — „világszerte kitör majd a béke”. Mindenütt egyetértenek azzal, hogy a tűz­szünet Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtit­kár nagy személyes sikere. Máris kezdik azonban kutatni a közép-keleti rendezési fo­lyamat mélyebb gyökereit, s az elemzők álta­lában úgy vélik, hogy a megállapodás a nagyhatalmak reálpolitikájának győzelme. A Corriere della Sera című olasz lap például rámutatott: a világszervezet közvetítői tevé­kenységének sikerét főleg az új szovjet veze­tés magatartása, realitásérzéke tette lehető­vé, ... ami azonban nem kisebbíti az ENSZ főtitkárának érdemét, ő röptében ragadta meg a kínálkozó alkalmat”. A rendezés szűkebben vett oka természete­sen az, hogy a nyolc éve tartó háború a végletekig kimerítette a két országot. Fontos szempont volt Iránban az, hogy a 88 éves Khomeini ajatollah nem él örökké, márpe­dig úgy vélik, hogy a háborúból a „legköny- nyebben” ő vezetheti ki az országot. A hábo­rúban valószínűleg Irán veszített többet, már csak azért is, mert az utóbbi másfél évben az iraki légierő következetesen elpusztította az iráni gazdasági létesítmények nagy részét, főként az olajipart. Van olyan becslés is, amely szerint viszont Irak költött többet a háborúra: egy japán kutatóintézet szerint a hadviselés összesen mintegy 415 milliárd dol­lárba került, ebből Irakra 226 milliárd, Irán­ra pedig „csak” 189 milliárd jutott. Nagy veszteség érte például Irakot 1986-ban, ami­kor elveszítette a Fao-félszigeten levő olajki­kötőjét, s ezért kénytelen volt hatalmas költ­séggel olajvezetéket kiépíteni Törökorszá­gon keresztül. Egyelőre mindkét országban óriási az öröm, Bagdadban pedig háromnapos ünne­pet is hirdettek. Szerencsés fordulatnak te­kinthető, hogy egyik fél sem tartja magát vesztesnek, vagyis találtak érveket saját győ­zelmük igazolására. A nyolc évig tartó hábo­rú sebeinek begyógyítása azonban japán becslések szerint Iránban 30, Irakban pedig 10 évig tarthat. Felhőtlenül tehát csak azok az üzleti körök örülhetnek, amelyek elég gyorsan reagáltak, s az újjáépítési vállalko­zásokért folyó versenyben így jól startolhat­nak. 2. Mitől új az afganisztáni szovjet kivonulás múlt héten kezdődött szakasza? A hét elején megkezdődött a szovjet ala­kulatok kivonulása immár a fővárosból, Ka­bulból. A Szovjetunió már május 15. óta csökkenti afganisztáni katonai jelenlétét, de Kabulban n^pst minőségileg új helyzet- áll elő. Ha a pontos ütemtervet tartani lehet, augusztus 15-éig 60 ezer szovjet katona, vagyis az afganisztáni szovjet erők fele távo­zik. Az ENSZ új tervezete szerint ezután következne a tűzszünet, és koalíciós kor­mányt is létre lehetne hozni. A rendezés ter­mészetesen elsősorban annak függvénye, hogy Iszlámábádban szintén kívánják-e a normalizálást. Sok függ persze attól is, hogy mennyire lesz sikeres egy szélesebb konszoli­dáció Afganisztánon belül. Aggodalomra ad okot a kormányellenes erők hetes szövetsé­gének pesavári bejelentése, miszerint nem akarnak „közös kormányt a kommunisták­kal”. Komoly előrelépés viszont, hogy utasí­tották fegyvereseiket: ne támadják a kivo­nuló szovjet alakulatokat. A Szovjetunióban van olyan vélemény, hogy az afgán vezetés mindeddig nem tudta létrehozni a baloldali erők egységét, s más pártokkal sem tudott tartós szövetséget ki­alakítani. Ilyen értelemben nyilatkozott az Ogonyok című moszkvai lapnak Kim Cago- lov vezérőrnagy, a Frunze katonai akadémia tanszékvezetője, aki éveket töltött el Afga­nisztánban. Felrója azt, hogy a kabuli kor­mány türelmetlenül lépett fel a vallásos erők­kel szemben, nem tudott felülemelkedni a törzsi-nemzetségi előítéleteken. Cagolov né­zeteivel Szárval Mangal afganisztáni minisz­terelnök-helyettes személyesen szállt szembe. Hangsúlyozta, hogy a koalíciós kormány ura a helyzetnek, az ellenforradalmárok nem tudták elvágni a fővárost a vidéki körzetek­től. Hangoztatta, hogy a megbékélési folya­matban a kabuli kormány kész bárkivel tár­gyalni, hajlandó bármilyen kormányposztot felajánlani. Vagyim Perfiljev szovjet külügyi szóvivő is foglalkozott a kérdéssel. Leszögez­te, hogy Cagolov vezérőrnagy nézetei nem tekinthetők hivatalos szovjet álláspontnak, de hangoztatta, hogy „a vélemények plura­lizmusa a Szovjetunióban megszokott jelen­séggé válik”. A szovjet álláspontot mindennél jobban szemlélteti Eduard Sevardnadze múlt hét vé­gén, vagyis közvetlenül a Kabulból történő csapatkivonás kezdete előtt tett afganisztáni látogatása, amelynek során a szovjet külügy­miniszter aláírt egy 2000-ig érvényes együtt­működési egyezményt. A közös közlemény­ben ismét leszögezik: Afganisztán mindent megtesz a megbékélésért, de ha nem szűnik meg a pakisztáni beavatkozás, levonják a következtetést. Walkó György ÖSSZETETT PROBLÉMA Érdemes táppénzre menni? Az év első felében a dolgozóknak átlagosan 6,4 százaléka volt táp­pénzes állományban rövidebb- hosszabb ideig, ez az arány meg­egyezik a múlt év hasonló időszaká­nak átlagával. A látszatra változat­lan helyzet mögött azonban olyan új tendenciák mutatkoznak, ame­lyek eltérnek a korábbi években ta­pasztaltaktól. Az elmúlt hét évben általában az év első három hónap­jában volt magas a táppénzesek aránya, utána jelentősebb csökke­nés következett. Most azonban ja­nuárban és februárban volt a leg­alacsonyabb, s márciustól a koráb­bi csökkenés helyett emelkedő ten­denciát mutat. A januári 5,2 száza­lékkal szentben márciusban a dol­gozók 6,4, májusban pedig 6,8 szá­zaléka volt táppénzen. Összességé­ben május végégig még így is kisebb volt a táppénz igénybevételének aránya, mint 1985 óta bármelyik év első öt hónapjában. Mivel azonban a június sem hozott csökkenést, a félév végére a tavalyival megegyező átlag alakult ki. A változás okainak egy részére bizonyos jelzések utalnak, másokat csak feltételezni lehet. Az Országos Társadalombiztosíti Főigazgatóság szakembereinek véleménye szerint az új jelenségek kialakulásában va­lósan uleg számottevő szerépe van annak, hogy az idei szabályozóvál­tozások nyomán átlagban emelke­dett a táppénz mértéke a keresetek­hez viszonyítva. Növelte a táppénz kiszámításának alapját a keresetek bruttósítása, a nyugdíjjárulék be­számítása, az általános 310 forintos bérpótlék beépítése az alapbérekbe, s az, hogy az idei évtől már a be­tegállomány első napjától beleszá­mít az alapba a jutalom és az év yégi részesedés is. Például az a dol­gozó, akinek tavaly a havi átlagke­resete 4 ezer forint volt, az az idén 3 százalékkal több táppénzt kap, ha az átlagnak megfelelő 11,5 napig van betegállományban. Havi tíz­ezer forintos átlagkereset esetében az emelkedés mértéke már 5 száza­lék. Az új táppénzszámítási mód­szer következtében előfordulhat az is, hogy a dolgozó az előző évi átlag- keresete alapján most több pénzt kap a betegállomány idejére, mint­ha azt munkában töltötte volna. Feltételezhető, hogy az új jelensé­gek mögött foglalkoztatáspolitikai problémák is meghúzódnak. Ugyanakkor mivel országszerte to­vább romlott a megváltozott mun­kaképességű dolgozók foglalkozta­tásának lehetősége, a korábbiaknál sokkal többen kérik rokkantsági nyugdíjazásukat, s az orvosi bizott­ság döntéséig betegállományba vé­telüket. A viszonylag magasabb táppénz következtében most valószínűleg azok közül is többen mennek be­tegállományba, akik korábban nem fordultak betegségükkel az orvos­hoz, mert a kieső kereset érzéke­nyen érintette volna a családi kasz- szát. Erre utalnak annak a felmé­résnek az adatai is, amelyet néhány nagyvállalatnál végeztek el. Esze­rint a múlt év azonos időszakához képest nagymértékben megnőtt azoknak a száma, akik különféle mozgásszervi betegségekkel voltak táppénzen. Az egy-egy megbetegedésre jutó átlagos táppénzes időtartam nem változott. Az év első felében ez az átlag 11,5 naptári nap volt. ami — figyelembe véve, hogy az idei évtől már nemcsak munkanapokra, hanem munkaszüneti napokra is jár táppénz — megegyezik a tavalyi átlaggal. A társadalombiztosítási kiadá­sok tervezésekor figyelembe vették, hogy a táppénz alapjának bruttósí­tása, az új táppénzszámítási szabá­lyok miatt körülbelül 30 százalék­kal nő az idén a táppénzekre kifize­tett összeg. Ennek figyelembevéte­lével erre az évre 15,2 milliárd forin­tot irányoztak elő táppénzkifizeté­sekre. Az év első felében azonban az időarányosnál 400 millióval töb­bet fordítottak a táppénzekre, s ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, az év végére mintegy 1,5 milliárd forinttal többet fizetnek majd ki táppénzekre az eredetileg előirány­zottnál. Kilométerpénz Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal közli, hogy a benzinárak-legutóbbi emelése miatt megváltoztak a saját tulajdonú személygépkocsik hivatalos használata esetén elszámolható térítési díjak is. 1988. augusztus elsejétől, ha a dolgozó saját gépkocsi­ját belföldi hivatalos kiküldetésre használja, kilométerenként 4,40 forintot kap. Ahol alkalmazási feltétel a saját gépjármű használata, ott augusztus elsejétől a térítési díj személygépkocsinál kilométerenként 5 forint, tehergépkocsinál 5,90 fo­rint. Motorkerékpár használata esetén a térítési dij változatlan maradt. A megválto­zott térítési díjakról részletes tájékoztatást ad a Munkaügyi Közlöny 1988. évi 11-es száma. (MTI) Rekord az első magyarországi McDonald’s gyorsétteremben Április végén nyitották meg Buda­pesten az első magyarországi McDo­nald’s gyorskiszolgáló éttermet, amely iránt változatlanul nagy az érdeklődés, sőt fokozatosan nő a forgalma: május­ban 15,2 millió, júniusban 17 millió, jú­liusban pedig több mint 18 millió forin­tos forgalmat bonyolított le. Naponta átlagosan hat és fél ezer embert szolgál­nak ki és 10 200 hamburgert adnak el. Ilyen nagy forgalomra nem számítottak a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát amerikai partnerei sem, akiknek tájé­koztatása szerint a világon több mint 10 000 McDonald’s-étterem kínálja ha­gyományos választékát, s közülük a bu­dapestinek a legnagyobb a forgalma. Az amerikai üzletemberek biztosak vol­tak abban, hogy a McDonald’s termé­keinek sikerül jó piacot találni Magyar- országon, de ez az érdeklődés felülmúl­ja várakozásukat. A Bábolna—McDonald’s Vegyes­vállalat Kft. fejleszteni kívánja a gyor­séttermek hálózatát: húsz évre szóló szerződést írtak alá, amelyben arra vál­lalkoztak, hogy öt éven belül öt McDo- nald’s-éttermet nyitnak Budapesten. Ebből kettőt a vegyesvállalat tart fenn, hármat pedig szerződéses üzemeltetésre ad át. Az ötödik budapesti étterem meg­nyitását követően döntik el a szerződő felek, hogy hol és milyen feltételekkel kezdik meg az országos McDonald’s ét­teremhálózat kiépítését. A távlati elkép­zelések szerint annyi gyorskiszolgálót létesítenek Magyarországon, amennyit a piac igényel. A fejlesztési és bővítési elképzelések jegyében nemrégiben két piacfeltáró de­legáció járt hazánkban a McDonald’s chicagói központjából. A magyaror­szági vásárlások lehetőségét vizsgálva harminc vállalatot — élelmiszer, textil, csomagoló, műanyag és kereskedelmi berendezéseket gyártó üzemeket — ke­restek fel. Többek között paradicsom­püré, fermentált uborka, hamburgeres dobozok, logikai játékok, műanyag csomagolóeszközök kivitelével akarja a gyorséttermekhez szükséges import de­vizafedezetét előteremteni a Bábolna —McDonald’s vegyesvállalat. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT REAGAN ÜZENETE GORBACSOVNAK MOSZKVA. Ronald Reagan amerikai elnök üzenetet küldött Mihail Gorbacsov főtitkárnak. Az üzenetet Jack Matlock, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete adta át pénteken Julij Voroncovnak, a szovjet külügyminiszter első helyettesének a szovjet fővárosban. Az üzenet tartalmáról a TASZSZ hírügynökség nem közölt részleteket. A jelentés szerint a két diplomata a pénteki találkozót felhasználta arra is, hogy véleményt cseréljen az atom- és űrfegyverek korlátozásának témaköréről. Ezért megfigyelők szerint nem lehetetlen, hogy Reagan elnök üzenete a hadászati támadófegyverek tervbe vett 50 százalékos csökkentésével kapcsolatos. Mint ismeretes, az amerikai nagykövetet a napokban fogadta Eduard Sevardnadze külügymi­niszter is, akinek George Shuitz levelét adta át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom