Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-13 / 193. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. augusztus 13. Cuellar Nehru-b HÉTFŐN: Republikánus konvenció Hétfőn kezdődik meg New Or- leansban a Republikánus Párt elnökjelölő országos tanácskozása, az úgynevezett konvenció. A tanácskozás hivatalosan is elnökjelöltté nyilvánítja George Busht, Reagan alelnökét. aki már az előválasztások során biztosította magának a küldöttek túlnyomó részének szavazatát. A tanácskozásnak így csak egyetlen érdekessége, s egy feladata van. Az érdekesség az alelnökjeiölt személyének közhírré tétele lesz. A feladat az. hogy az elnökjelölt választási hadjáratának megadják a kezdő lökést, és—főként—népszerűsítsék személyét, nagy képességű politikusként mutassák be. Bush ugyanis az eddigi közvéleménykutatások szerint elmarad népszerűségben demokratapárti ellenfele mögött. A tanácskozás elfogadja a párt választási programját, az úgynevezett platformot, amelynek kidolgozása pénteken ért véget. A platform nem tartalmaz újdonságokat, és lényegében megismétli a reagani program konzervatív célkitűzéseit. Bush, aki nyolc évvel ezelőtt még a Republikánus Párt mérsékeltebb szárnyának jelöltje volt Reagannal szemben, most rendkívüli mértékben rászorul a szélsőségesebben konzervatív csoportok támogatására is, ezért a platform egyetlen pontja ellen sem emelt kifogást — azok ellen sem, amelyeket nyolc éve elutasitott. Arafat Líbiában Jasszer Arafat csütörtök óta Tripoli- ban Moamer el-Kadhafi líbiai vezetővel tárgyal — jelentette pénteken a líbiai rádió. A PFSZ VB elnökének látogatása a jelentés szerint összefügg a palesztin problémával kapcsolatos legutóbbi fejleményekkel, elsősorban Ammannak azzal a döntésével, hogy lemond a Cisz- jordánia feletti adminisztratív ellenőrzésről. Mint arrólbeszámoltunk, Moamer el-Kadhafi szerdán bejelentette: Líbia kész vállalni, hogy továbbra is folyósítja azoknak a ciszjordániai közalkalmazottaknak a fizetését, akik az ammani döntés nyomán munka nélkül maradnak. Az intézkedés 21 ezer palesztin dolgozót érintene. A Nehru-békedíjat az idén az indiai kormány Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kárnak ítélte oda. Radzsaninath Gha- rekhan indiai ENSZ-nagykövet csütörtökön New Yorkban közölte: a kitüntetést „a nemzetközi együttműködéshez és megértéshez való kiemelkedő hozzájárulásért” adományozzák a világszervezet főtitkárának. Az 1965-ben alapított, India néhai MOSZKVA A szovjet vezetőség többször is kifejtette: bármikor és bármilyen kérdésekről kész tárgyalásokat kezdeni a kínai vezetőkkel, de csak előfeltételek nélkül — hangsúlyozta a Pravda pénteken abban a fél újságoldalt betöltő, fényképpel illusztrált cikkben, amely Teng Hsziao-ping életútját mutatta be. Az SZKP KB központi lapjában napvilágon látott politikai portré egyebek között hangsúlyozta: Teng Hsziao-ping- nek döntő szerepe volt abban, hogy a miniszterelnökéről, Dzsavaharlal Neh- ruról elnevezett békedíjjal együtt 1,5 millió rúpia pénzösszeg jár. Az eddigi kitüntetettek között van U Thant volt ENSZ-főtitkár, Martin Luther King amerikai polgárjogi harcos, Ye- hudi Menuhin hegedűművész, Jonas Salk tudós, a gyermekbénulás elleni szérum feltalálója és Bruno Kreisky volt osztrák kormányfő. Kínai Kommunista Párt politikájában történelmi fordulat történt. A Pravda utal rá, hogy a kínai politikust a Szovjetunióban is jól ismerik. Az idősebb szovjet emberek emlékezhetnek rá az 50-es években tett moszkvai látogatásai, az SZKP és a KKP küldöttségeinek a 60-as évek elején folytatott éles vitái kapcsán. A lap szerint hiba lenne a szovjet—kínai viszony bonyolult időszakát egyoldalúan megítélni, a felelősséget egy személyre hárítani. Jaruzelski— Glemp eszmecsere VARSÓ Lengyelország időszerű társadalmi- politikai és gazdasági helyzetéről folytatott eszmecserét pénteken Varsóban Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az Államtanács elnöke és Józef Glemp bíboros, Lengyelország prímása. Wojciech Jaruzelski beszámolt júliusi tárgyalásairól Mihail Gorbacsovval Varsóban, míg Glemp az orosz kereszténység millenniuma alkalmából tett szovjetunióbeli látogatásáról. Egyetértettek abban, hogy a jószomszédi, partneri kapcsolatok fejlődése a lengyel nép és a Szovjetunió népei között, többek között a vallási életben is elősegíti a kölcsönös jobb megismerést, a történelem folyamán keletkezett sebek és előítéletek leküzdését. Véleményt cseréltek az egyes társadalmi rétegek anyagi helyzetének alakulásáról a lengyel gazdaság mai helyzetében. Áttekintették a Vatikán és Lengyelország között a teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételéről folyó tárgyalások és Lengyelország 1918-ban kikiáltott függetlenségének 70. évfordulójáról való megemlékezés előkészületeinek állását. HIVATALOS KÖZLÉS Mazilu professzor beteg GENF Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának a kisebbségek védelmével foglalkozó 26 tagú albizottságával hivatalosan közölték, hogy Dumitru Mazilu román professzor beteg és egy meg nem nevezett gyógyintézetben kezelik — közölte egy ENSZ-szóvivő pénteken. Mazilu professzornak az albizottság jelenlegi ülésszakán az „emberi jogokról és az ifjúságról” szóló jelentést kellene előterjesztenie. Az albizottság a Mazilu betegségével kapcsolatos tájékoztatást egy telexüzenetére kapta a bukaresti ENSZ információs központtól. Genfben arra is kitértek, hogy Mazilu áprilisban írt az ENSZ-albizottság elnökének a diszkrimináció és a kisebbségek védelmének témakörében, közölve, hogy rendőrségi vizsgálat alatt áll és útlevelét felfüggesztették, mert folytatta a munkát az emberi jogokkal kapcsolatos tanulmányán. A professzor még 1985-ben kapott megbízást a jelentés elkészítésére, de ennek előterjesztésére sem a múlt évi, sem pedig az idei ülésen nem jelent meg. A román hatóságok közlése szerint szívpanaszai vannak és ezért nem vállalkozhat az útra. Lemondott a burmai elnök Lemondott pártelnöki és államfői tisztségéről csütörtökön Sein Lwin burmai elnök a távozását követelő országos méretű tüntetések nyomán. A hírt a ranguni állami rádió közölte. Nukleáris kémkedés? Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: WASHINGTON A két ország megállapodása által tiltott anyagokat akartak kicsempészni a Szovjetunióból amerikai szakértők, akik a szemipalatyinszki szovjet nukleáris kísérleti telepen dolgoznak a közös megfigyelés mellett elvégzendő kísérleti robbantás előkészítésén. A The Washington Post jelentése szerint a Szovjetunió hivatalosan tiltakozott emiatt az Egyesült Államoknál. A lap értesülése szerint az amerikai személyzet tagjai július 17-én megkíséreltek kijuttatni az országból földmintákat, továbbá a nukleáris kísérleteknél használt szerszámokat és kábeldarabokat. A földminták alapján a szakértők állítólag következtetéseket tudnak levonni a szovjet nukleáris kísérletek fontos részleteiről. A közösen ellenőrzött nukleáris kísérletekről létrejött szerződés tiltja az ilyen anyagok gyűjtését. Amerikai részről tagadják, hogy a csempészési kísérletet hivatalos utasításra hajtották volna végre. A jelentés szerint szovjet ellenőrök az amerikai szakértői csoport egy tagjának, továbbá az amerikai fél által megbízott és a kísérlet ellenőrzésének előkészítésével foglalkozó vállalat két alkalmazottjának elszállítására előkészített személyi holmijai között találták meg a tiltott mintákat. A mintákat tartalmazó láda az amerikai csoport által hazaküldésre szánt felszerelések között volt. A szovjet illetékesek csupán azért ellenőrizték az elszállításra szánt ládákat, mert az amerikai fél korábban hasonló intézkedéseket léptetett életbe a nevadai amerikai kísérleti telepen dolgozó szovjet szakértőkkel kapcsolatban. PRAVDA-CIKK Portré Teng Hsziao-pingről HETI VILÁGHÍRADÓ Az események krónikája Szombat: Andreotti olasz külügyminiszter szovjet kollégájának, Sevardnadzének küldött levelében az európai hagyományos fegyverzet csökkentését szorgalmazza — Szófiában nyilvánosságra hozzák a BKP Politikai Bizottságának a sajtóról szóló határozatát, amely egyebek közt hangsúlyozza: az állam nem vállalja a kiadás költségeinek fedezését — Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője a szófiai televíziónak úgy nyilatkozik, hogy „már csak idő kérdése az önálló palesztin állam megalapítása”. Vasárnap: Közös közleményt adnak ki Sevardnadze kabuli látogatásáról — A belga parlament alkotmánymódosítást jelent be, erősítve a flamand és vallon nyelvközösségi területek önkormányzatát — A TASZSZ jelentést tesz közzé arról, hogy augusztus 2-án nyolcezer, a hadseregből frissen leszerelt fiatal randalírozott Moszkvában. Az összetűzésekben hat rendőr megsebesült. Hétfő: New Yorkban bejelentik, hogy augusztus 20-án életbe lép az iraki—iráni tűzszünet — Megkezdődik a szovjet csapatkivonás Kabulból — A Jugoszláv Szak- szervezetek Szövetsége figyelmezteti a belgrádi kormányt: állítsa meg az életszínvonal romlását, mert különben veszélybe kerül a gazdasági reform—Az Ogonyok című moszkvai lap „a szovjet nép és párt megcsúfolásának” nevezi, hogy Sztálin még a Kreml falánál nyugszik. Kedd: Albert Klein nagyszebeni evangélikus püspök bírálja a bonni kormányt, amiért gyorsítani kívánja a szászok és svábok Romániából történő kivándorlását. Szerda: Rodrigo Borja új ecuadori elnök megbeszélést folytat Fidel Castro kubai elnökkel, aki az államfő beiktatására érkezett Quitóba. Csütörtök: Befejeződik a szovjet csapatok kivonása Afganisztán déli részéből — A washingtoni szenátus határozatban ítéli el Romániát az emberi jogok „módszeres és durva” megsértése, a nemzeti kisebbségek életének szétzilálása miatt — Fidel Castro tanácskozása Quitóban Uruguay, Kolumbia és Argentína államfőjével. Péntek: Londonban megbeszéléseket tartanak az iráni kormány és az anglikán egyház képviselői a Libanonban fogva tartott túszok szabadon bocsátásáról. A hét két kérdése 1. Valóban életbe lép a tűzszünet az iraki—iráni fronton? Kölcsönös még a bizalmatlanság Irak és Irán között, mindkét ország gyanakvóan mérlegeli, vajon komolyan gondolja-e a szembenálló fél az augusztus 20-ára meghirdetett fegyvernyugvást, amelyet világszerte joggal tekintenek az ENSZ egyik legnagyobb eredményének. Volt olyan brit sajtóvélemény, amelyben azt fejtegették, hogy a tűzszüneti megállapodás már egyenesen egy világméretű megegyezési folyamat része lehet — „világszerte kitör majd a béke”. Mindenütt egyetértenek azzal, hogy a tűzszünet Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár nagy személyes sikere. Máris kezdik azonban kutatni a közép-keleti rendezési folyamat mélyebb gyökereit, s az elemzők általában úgy vélik, hogy a megállapodás a nagyhatalmak reálpolitikájának győzelme. A Corriere della Sera című olasz lap például rámutatott: a világszervezet közvetítői tevékenységének sikerét főleg az új szovjet vezetés magatartása, realitásérzéke tette lehetővé, ... ami azonban nem kisebbíti az ENSZ főtitkárának érdemét, ő röptében ragadta meg a kínálkozó alkalmat”. A rendezés szűkebben vett oka természetesen az, hogy a nyolc éve tartó háború a végletekig kimerítette a két országot. Fontos szempont volt Iránban az, hogy a 88 éves Khomeini ajatollah nem él örökké, márpedig úgy vélik, hogy a háborúból a „legköny- nyebben” ő vezetheti ki az országot. A háborúban valószínűleg Irán veszített többet, már csak azért is, mert az utóbbi másfél évben az iraki légierő következetesen elpusztította az iráni gazdasági létesítmények nagy részét, főként az olajipart. Van olyan becslés is, amely szerint viszont Irak költött többet a háborúra: egy japán kutatóintézet szerint a hadviselés összesen mintegy 415 milliárd dollárba került, ebből Irakra 226 milliárd, Iránra pedig „csak” 189 milliárd jutott. Nagy veszteség érte például Irakot 1986-ban, amikor elveszítette a Fao-félszigeten levő olajkikötőjét, s ezért kénytelen volt hatalmas költséggel olajvezetéket kiépíteni Törökországon keresztül. Egyelőre mindkét országban óriási az öröm, Bagdadban pedig háromnapos ünnepet is hirdettek. Szerencsés fordulatnak tekinthető, hogy egyik fél sem tartja magát vesztesnek, vagyis találtak érveket saját győzelmük igazolására. A nyolc évig tartó háború sebeinek begyógyítása azonban japán becslések szerint Iránban 30, Irakban pedig 10 évig tarthat. Felhőtlenül tehát csak azok az üzleti körök örülhetnek, amelyek elég gyorsan reagáltak, s az újjáépítési vállalkozásokért folyó versenyben így jól startolhatnak. 2. Mitől új az afganisztáni szovjet kivonulás múlt héten kezdődött szakasza? A hét elején megkezdődött a szovjet alakulatok kivonulása immár a fővárosból, Kabulból. A Szovjetunió már május 15. óta csökkenti afganisztáni katonai jelenlétét, de Kabulban n^pst minőségileg új helyzet- áll elő. Ha a pontos ütemtervet tartani lehet, augusztus 15-éig 60 ezer szovjet katona, vagyis az afganisztáni szovjet erők fele távozik. Az ENSZ új tervezete szerint ezután következne a tűzszünet, és koalíciós kormányt is létre lehetne hozni. A rendezés természetesen elsősorban annak függvénye, hogy Iszlámábádban szintén kívánják-e a normalizálást. Sok függ persze attól is, hogy mennyire lesz sikeres egy szélesebb konszolidáció Afganisztánon belül. Aggodalomra ad okot a kormányellenes erők hetes szövetségének pesavári bejelentése, miszerint nem akarnak „közös kormányt a kommunistákkal”. Komoly előrelépés viszont, hogy utasították fegyvereseiket: ne támadják a kivonuló szovjet alakulatokat. A Szovjetunióban van olyan vélemény, hogy az afgán vezetés mindeddig nem tudta létrehozni a baloldali erők egységét, s más pártokkal sem tudott tartós szövetséget kialakítani. Ilyen értelemben nyilatkozott az Ogonyok című moszkvai lapnak Kim Cago- lov vezérőrnagy, a Frunze katonai akadémia tanszékvezetője, aki éveket töltött el Afganisztánban. Felrója azt, hogy a kabuli kormány türelmetlenül lépett fel a vallásos erőkkel szemben, nem tudott felülemelkedni a törzsi-nemzetségi előítéleteken. Cagolov nézeteivel Szárval Mangal afganisztáni miniszterelnök-helyettes személyesen szállt szembe. Hangsúlyozta, hogy a koalíciós kormány ura a helyzetnek, az ellenforradalmárok nem tudták elvágni a fővárost a vidéki körzetektől. Hangoztatta, hogy a megbékélési folyamatban a kabuli kormány kész bárkivel tárgyalni, hajlandó bármilyen kormányposztot felajánlani. Vagyim Perfiljev szovjet külügyi szóvivő is foglalkozott a kérdéssel. Leszögezte, hogy Cagolov vezérőrnagy nézetei nem tekinthetők hivatalos szovjet álláspontnak, de hangoztatta, hogy „a vélemények pluralizmusa a Szovjetunióban megszokott jelenséggé válik”. A szovjet álláspontot mindennél jobban szemlélteti Eduard Sevardnadze múlt hét végén, vagyis közvetlenül a Kabulból történő csapatkivonás kezdete előtt tett afganisztáni látogatása, amelynek során a szovjet külügyminiszter aláírt egy 2000-ig érvényes együttműködési egyezményt. A közös közleményben ismét leszögezik: Afganisztán mindent megtesz a megbékélésért, de ha nem szűnik meg a pakisztáni beavatkozás, levonják a következtetést. Walkó György ÖSSZETETT PROBLÉMA Érdemes táppénzre menni? Az év első felében a dolgozóknak átlagosan 6,4 százaléka volt táppénzes állományban rövidebb- hosszabb ideig, ez az arány megegyezik a múlt év hasonló időszakának átlagával. A látszatra változatlan helyzet mögött azonban olyan új tendenciák mutatkoznak, amelyek eltérnek a korábbi években tapasztaltaktól. Az elmúlt hét évben általában az év első három hónapjában volt magas a táppénzesek aránya, utána jelentősebb csökkenés következett. Most azonban januárban és februárban volt a legalacsonyabb, s márciustól a korábbi csökkenés helyett emelkedő tendenciát mutat. A januári 5,2 százalékkal szentben márciusban a dolgozók 6,4, májusban pedig 6,8 százaléka volt táppénzen. Összességében május végégig még így is kisebb volt a táppénz igénybevételének aránya, mint 1985 óta bármelyik év első öt hónapjában. Mivel azonban a június sem hozott csökkenést, a félév végére a tavalyival megegyező átlag alakult ki. A változás okainak egy részére bizonyos jelzések utalnak, másokat csak feltételezni lehet. Az Országos Társadalombiztosíti Főigazgatóság szakembereinek véleménye szerint az új jelenségek kialakulásában valósan uleg számottevő szerépe van annak, hogy az idei szabályozóváltozások nyomán átlagban emelkedett a táppénz mértéke a keresetekhez viszonyítva. Növelte a táppénz kiszámításának alapját a keresetek bruttósítása, a nyugdíjjárulék beszámítása, az általános 310 forintos bérpótlék beépítése az alapbérekbe, s az, hogy az idei évtől már a betegállomány első napjától beleszámít az alapba a jutalom és az év yégi részesedés is. Például az a dolgozó, akinek tavaly a havi átlagkeresete 4 ezer forint volt, az az idén 3 százalékkal több táppénzt kap, ha az átlagnak megfelelő 11,5 napig van betegállományban. Havi tízezer forintos átlagkereset esetében az emelkedés mértéke már 5 százalék. Az új táppénzszámítási módszer következtében előfordulhat az is, hogy a dolgozó az előző évi átlag- keresete alapján most több pénzt kap a betegállomány idejére, mintha azt munkában töltötte volna. Feltételezhető, hogy az új jelenségek mögött foglalkoztatáspolitikai problémák is meghúzódnak. Ugyanakkor mivel országszerte tovább romlott a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának lehetősége, a korábbiaknál sokkal többen kérik rokkantsági nyugdíjazásukat, s az orvosi bizottság döntéséig betegállományba vételüket. A viszonylag magasabb táppénz következtében most valószínűleg azok közül is többen mennek betegállományba, akik korábban nem fordultak betegségükkel az orvoshoz, mert a kieső kereset érzékenyen érintette volna a családi kasz- szát. Erre utalnak annak a felmérésnek az adatai is, amelyet néhány nagyvállalatnál végeztek el. Eszerint a múlt év azonos időszakához képest nagymértékben megnőtt azoknak a száma, akik különféle mozgásszervi betegségekkel voltak táppénzen. Az egy-egy megbetegedésre jutó átlagos táppénzes időtartam nem változott. Az év első felében ez az átlag 11,5 naptári nap volt. ami — figyelembe véve, hogy az idei évtől már nemcsak munkanapokra, hanem munkaszüneti napokra is jár táppénz — megegyezik a tavalyi átlaggal. A társadalombiztosítási kiadások tervezésekor figyelembe vették, hogy a táppénz alapjának bruttósítása, az új táppénzszámítási szabályok miatt körülbelül 30 százalékkal nő az idén a táppénzekre kifizetett összeg. Ennek figyelembevételével erre az évre 15,2 milliárd forintot irányoztak elő táppénzkifizetésekre. Az év első felében azonban az időarányosnál 400 millióval többet fordítottak a táppénzekre, s ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, az év végére mintegy 1,5 milliárd forinttal többet fizetnek majd ki táppénzekre az eredetileg előirányzottnál. Kilométerpénz Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal közli, hogy a benzinárak-legutóbbi emelése miatt megváltoztak a saját tulajdonú személygépkocsik hivatalos használata esetén elszámolható térítési díjak is. 1988. augusztus elsejétől, ha a dolgozó saját gépkocsiját belföldi hivatalos kiküldetésre használja, kilométerenként 4,40 forintot kap. Ahol alkalmazási feltétel a saját gépjármű használata, ott augusztus elsejétől a térítési díj személygépkocsinál kilométerenként 5 forint, tehergépkocsinál 5,90 forint. Motorkerékpár használata esetén a térítési dij változatlan maradt. A megváltozott térítési díjakról részletes tájékoztatást ad a Munkaügyi Közlöny 1988. évi 11-es száma. (MTI) Rekord az első magyarországi McDonald’s gyorsétteremben Április végén nyitották meg Budapesten az első magyarországi McDonald’s gyorskiszolgáló éttermet, amely iránt változatlanul nagy az érdeklődés, sőt fokozatosan nő a forgalma: májusban 15,2 millió, júniusban 17 millió, júliusban pedig több mint 18 millió forintos forgalmat bonyolított le. Naponta átlagosan hat és fél ezer embert szolgálnak ki és 10 200 hamburgert adnak el. Ilyen nagy forgalomra nem számítottak a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát amerikai partnerei sem, akiknek tájékoztatása szerint a világon több mint 10 000 McDonald’s-étterem kínálja hagyományos választékát, s közülük a budapestinek a legnagyobb a forgalma. Az amerikai üzletemberek biztosak voltak abban, hogy a McDonald’s termékeinek sikerül jó piacot találni Magyar- országon, de ez az érdeklődés felülmúlja várakozásukat. A Bábolna—McDonald’s Vegyesvállalat Kft. fejleszteni kívánja a gyorséttermek hálózatát: húsz évre szóló szerződést írtak alá, amelyben arra vállalkoztak, hogy öt éven belül öt McDo- nald’s-éttermet nyitnak Budapesten. Ebből kettőt a vegyesvállalat tart fenn, hármat pedig szerződéses üzemeltetésre ad át. Az ötödik budapesti étterem megnyitását követően döntik el a szerződő felek, hogy hol és milyen feltételekkel kezdik meg az országos McDonald’s étteremhálózat kiépítését. A távlati elképzelések szerint annyi gyorskiszolgálót létesítenek Magyarországon, amennyit a piac igényel. A fejlesztési és bővítési elképzelések jegyében nemrégiben két piacfeltáró delegáció járt hazánkban a McDonald’s chicagói központjából. A magyarországi vásárlások lehetőségét vizsgálva harminc vállalatot — élelmiszer, textil, csomagoló, műanyag és kereskedelmi berendezéseket gyártó üzemeket — kerestek fel. Többek között paradicsompüré, fermentált uborka, hamburgeres dobozok, logikai játékok, műanyag csomagolóeszközök kivitelével akarja a gyorséttermekhez szükséges import devizafedezetét előteremteni a Bábolna —McDonald’s vegyesvállalat. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT REAGAN ÜZENETE GORBACSOVNAK MOSZKVA. Ronald Reagan amerikai elnök üzenetet küldött Mihail Gorbacsov főtitkárnak. Az üzenetet Jack Matlock, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete adta át pénteken Julij Voroncovnak, a szovjet külügyminiszter első helyettesének a szovjet fővárosban. Az üzenet tartalmáról a TASZSZ hírügynökség nem közölt részleteket. A jelentés szerint a két diplomata a pénteki találkozót felhasználta arra is, hogy véleményt cseréljen az atom- és űrfegyverek korlátozásának témaköréről. Ezért megfigyelők szerint nem lehetetlen, hogy Reagan elnök üzenete a hadászati támadófegyverek tervbe vett 50 százalékos csökkentésével kapcsolatos. Mint ismeretes, az amerikai nagykövetet a napokban fogadta Eduard Sevardnadze külügyminiszter is, akinek George Shuitz levelét adta át.
