Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-11 / 111. szám

1988. május 11. • PETŐFI NÉPE • 3 KÜLDÖTT AZ ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLETRE Világosan kell megjelölni a feladatokat Baján a Nett Konfekcióipari Vállalat tanmű­helyében találtam Kovács lmréné diszpécsert, a II. párt- alapszervezet titkárát. Tizenkilenc éve tagja a pártnak, s hat éve tölti be ezt a megbízatást. A város kommunistáinak egyik küldötteként vesz részt az orszá­gos pártértekezleten. Nagyon sok fórumon beszéltük meg a Központi Bizottság által kiadott vitaanyagot, összegeztük az emberek, a kommunisták, a pártonkívüliek véle­ményét. Mondanom sem kell, ezek rendkívül vegyesek voltak, akadtak bennük szélsőséges nézetek, de döntő többségük a realitáson alapszik. Nagy a várakozás a pártértekezlet munkája iránt, s remélem nem csalódom. Szeret­nék biztató, előremutató, meggyőző határozattal hazajönni. A gyárban egy-két férfi kivételével nők dolgoznak, a legtöbb szó az élet- színvonalról esik. A családanyák ter­mészetesen a gyermekholmik árának drasztikus emelkedését, a megélhetés egyre növekvő költségeit kifogásolják. A fiatalok családalapítás előtt állnak, amelyhez szorosan kapcsolódik a la­kásvásárlás mind nehezebben megold­ható gondja, egyre kevesebbet tudnak félretenni, különösen, ha a lakások ára egyre magasabbra szökik. Mindez az­zal párosul, hogy alacsonyak a bérek, bár a könnyűipar — közötte a Nett is — devizát termel az országnak. — Tartani kellene a jelenlegi élet- színvonalat, ezt óhajtják az itt dolgo­zók elsősorban, ehhez várnak iránymu­tatást a pártértekezlettől. Lehet, hogy elkényelmesedtünk, s mindent a határozatoktól várunk, de az is igaz, hogy világos, pontosan meghatározott feladatok nélkül aligha lehet lelkesíte­ni, érvelni, dolgozni. A jelenlegi álla­pot, a bizonytalanság sokáig nem tart­ható. Jogos az érvelés amellett is, hogy a párt ne legyen elnéző a milliókat elher- dálókkal szemben. S itt az emberek saját példájukat említik. Senki sem mer kivinni a gyárból egy orsó cérnát, mert a felelősségre vonás mellett még szé­gyenkezni is kellene. Úgy tűnik, ez a magatartásforma magasabb szinteken nincs meg! — Nagyon bízom azonban abban, hogy kételyeim elosztanak, s mint alap­szervezeti titkár, mint ezer kommunis­ta megbízottja érvekkel felvértezve té­rek haza. Ma sok mindent nehéz meg­magyarázni. Pedig az embereket — bármennyire is hihetetlennek tűnik —, minden érdekli, ám ha nincs kellő ma­gyarázat, az kétségeket, bizonytalansá­got kelt. A nyíltság nagyon jó, még nagyobb kellene, s őszintébb, emberi hang. Vissza kell adnunk az emberek­nek a pártba vetett hitet. A pártalapszervezetben a legnehe­zebb tennivaló manapság a párttaggá nevelés. A múlt évben csupán egy 20 év alatti munkásnőt vettek fel, de ebben az évben már két párttag felvételére számítanak. Érthető, hogy a kommu­nisták igyekeznek visszaszerezni a párt régi vonzását, de számítanak az orszá­gos pártértekezlet előremutató, érvelni tudó határozatára. — Nagyon megtisztelő számomra, hogy megválasztottak küldöttnek. Örömmel teszek eleget ennek a megbí­zatásnak, mert érzem a bizalmat. Én is sokat várok az országos pártértekezlet­től, remélem, az ott szerzett tapasztala­tokat tudom majd hasznosítani az alapszervezet munkájában. Az úti­poggyászban — nagyon bízom benne — lesznek jobb munkára serkentő, meggyőző érvek, amelyeket szívesen és örömest adok majd közre. Gémes Gábor Partizántalálkozó Garán Garán, a községi művelődési házban rendezte meg a megyei pártbizottság a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szö­vetsége tagjainak megyei találkozóját. Az elnökségben helyet foglalt dr. Babi- nyecz Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, dr. Tihanyi Sándor, a MEASZ elnökségének tagja, valamint a megyei tanács, a bajai városi pártbizottság és tanács, a fegyveres erők és szervezetek képviselői, illetve a község párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői. A Kaszapovics András körzeti álta­lános iskola tanulóinak háromnyelvű műsora után dr. Balogh László, a me­gyei pártbizottság osztályvezetője kö­szöntötte a megyében élő volt ellenálló­kat, antifasisztákat. Az elhunyt elvtár­sak tiszteletére egyperces néma felállás­sal adóztak. Orbán Károly vezérőrnagy tartott ezután aktuális katonapolitikai kérdé­sekről tájékoztatást, majd dr. Babi- nyecz Ferenc ismertette a megye gazda­sági, politikai helyzetét, illetve a szövet­ség tagjai érdekében végzett munkát. A hozzászólásokat követően a volt el­lenállók, antifasiszták megkoszorúzták a község felszabadulási emlékművét. • A találkozó résztvevőinek egy csoportja. 0 A koszorú­zás pillanata. VERSENYHELYZETBEN AZ IBUSZ Területi igazgatóságaikat önállóbbá teszik PARANCSNOK, TELEFON NÉLKÜL Tűzszünet Jászszentlászlón Bács-Kiskun megye egyik legrégibb és legak­tívabb tűzoltó-egyesületét 50 éve, 1938-ban ala­kította meg Czagány Sándor. Az alapítók közül ma már csak hárman élnek: Kürtösi László, Dékány István és Halász József. Ők még kézi vontatású lajtfecskendővel indultak rohamra a „vörös kakas” ellen. Ezt később felváltotta a lóvontatású, valamivel nagyobb teljesítményű tüzoltófecskendő, majd — ha lassacskán is — tovább fejlődött a lelkes önkéntesek technikai eszköztára. Ma már Csepel tűzoltóautójuk van, igaz, nem új. Valahol kiselejtezték az agyonhasznált jár­művet, ök pedig „rácsaptak”, társadalmi mun­kában felújították s minden percben rajtra kész állapotba hozták. A tanácsház udvarán nemrég felépült tűzoltószertár garázsában várakozik a „kocsi”, bendőjében két köbméter vízzel. Ottjártunkkor először ide vezetett a civil al­hadnagy, Seres Lajos önkéntes tűzoltóparancs­nok. Az új szertár méltó ajándék a fél évszázada megszakítás nélkül működő egyesületnek. Ala­posan körbemutogatta a tartályautót, s a ked­vünkért be is indította. Ehhez tartozik még egy percenként 800 liter teljesítményű kismotor­fecskendő, egy Honda szivattyú, az erdőtüzek terjedésének megakadályozására használatos Stihl láncfűrész, meg egy 10 méteres dugólétra. Megnéztük a régi szertárépületet is, melyet évtizedekig társadalmi munkában toldoztak- foldoztak az önkéntes tűzoltók. A vályogot is saját maguk verték hozzá. Az új szertárra már csak azért is szükség volt, mert a Csepel kocsi be sem fért volna a régibe. Jászszentlászlón több mint másfél éve sehová sem hívták a tűzoltókat. Azóta „tűzszünet” van a faluban. S ehhez bizonyára köze van annak, hogy az önkéntesek rendkívül fontosnak tart­ják a bajok megelőzését. Kialakult egy termé­szetes — társadalmi — „riadólánc”: azonnal szól a mindenki által ismert parancsnoknak a gázszámlás, a vízszámlás, a postás és mindenki más, aki tűzrendészeti szabálytalanságot észlel valahol. A többi már az ő dolga. Eves kiképzési terv szerint működik a csapat, a szakmai képzést az állami tűzoltóságtól kap­ják. Tűzvédelmi ellenőrzéseket végeznek üzle­tekben, üzemekben, gazdaságokban, a körzeti rendőrmegbízottal együtt. Aratáskor a kom- hájnokat, a szérűket, a falun áthaladó gabona­szállító járműveket ellenőrzik. Az éjjeliőröktől még azt is számonkérik, hogy fel tudják-e hívni telefonon a területileg illetékes állami tűzoltó­ságot. Ez azért is nagyon fontos, mert a helyi önkéntes tűzoltóparancsnokot a lakásán nem hívhatják. Ugyanis nincs telefonja, noha 16 éve igényli a postától, a „drót” pedig ott húzódik a kerítése mellett. Seres Lajosnak ez a legnagyobb panasza, bánata. Szerencsére —- a falu szerencséjére —- sokkal több benne az akarat, a lelkesedés. Hi­szi, hogy az egyesület ma is fontos társadalmi szervezet a falu életében. A kérdésre, hogy hová sorolja az egyesületet az önkéntes tűzoltóságok között a megyében, ezt válaszolja: „A tompaiak es a csólyospálosiak jobbak, de utánuk mi kö­vetkezünk”. Dobogós hely, ahonnan még előbbre is lehet lePní Rapi Miklós ' MATEMATIKUSOK, ÜZEMSZERVEZŐK, MÉRNÖKÖK Szakértők a mezőgazdaságban Megnőtt az érdeklődés az egyedi megbízatás alapján tevé­kenykedő mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és erdészeti szak­értők tevékenysége iránt. A MÉM adatai szerint — ezeket a közelmúltban tették közzé — számuk mintegy harmadá- val-felével nőtt. A szakértői munkára azért vállalkoznak az eddiginél többen, mivel az adózás feltételei számukra kedve­zőbben alakultak; ugyanis a szakértői munkára az egyéb szellemi tevékenységűek adózási feltételei vonatkoznak. Az engedélyeket egyébként öt évre adják meg, odaítélésükről szakértői bizottság dönt. A szakértői névsorban a korábbinál több a vállalati gaz­dálkodással foglalkozók száma, jeléül annak: a mezőgazda- sági nagyüzemek és az élelmiszer-ipari üzemek sajátos kérdé­seik megválaszolására az eddiginél gyakrabban kérnek fel külső szakértőket. Egyebek között a matematikai módszerek alkalmazására van lehetőség ily módon, és a termelők segít­hetik például üzem- és munkaszervezési gondjaik megoldá­sát is a szakértők foglalkoztatásával. A vállalati szervezeti és működési szabályozás elkészítésére, a termelési egységek munkaszervezetének racionalizálására, valamint a belső anyagi-érdekeltségi rendszerek kialakítására szintén igénybe vehetik a nagy gyakorlattal rendelkező, másutt már többszö­rösen bizonyított szakértőket. Különösen kapósak manap­ság a jövedelem-, adó- és árkérdéseket vizsgáló szaktanács- adók, ez a szakterület különösen felkeltette a termelők ér­deklődését. Egyebek között a műszaki technika témakörei­ben is fölkérhetők az új listán szereplő mérnökök, akik között az agrárszakemberek mellett vegyészmérnökök, épí­tészmérnökök is vannak. (MTI) K ét munkanapját Bács-Kiskun me­gyében töltötte a hét elején dr. Szemenkár Erika, az Ibusz vezér- igazgatója. így alkalma nyílt, hogy be­hatóbban megismerkedjen a Duna— Tisza közi tájegység idegenforgalmi adottságaival. A turizmus gazdasági je: lentősége ma már egyre elismertebb. Ezt jelzi, hogy a megyei pártbizottság és a tanács vezetői is bekapcsolódtak a „turisztikai iparág" jobb kiaknázásáról folytatott tárgyalásokba. Ä kétnapos program egyik állomá­sán a vezérigazgatónő megnézte, ho­gyan lát vendégül a Pusztatourist egy Ibusz-szervezésben hazánkban tartóz­kodó NSZK-beli csoportot a Magony- tanyán. Itt készült interjúnk a legna­gyobb hazai utazási iroda vezetőjével: — Az Ibusz a versenyhelyzetben mű­ködő nagyvállalatok közé tartozik . . . — Bizony, elég hosszú ideje. Bécs- ben 50 éve, Frankfurtban 10 éve. — S itthon? — Állandóan nő itthon is a verseny­társak száma. Amióta pedig az Ibusz létrehozta területi igazgatóságait, meg­sokszorozódott a versengés, hisz mind­egyik egységünk közvetlen kapcsolatba került a helyi partnerekkel. — Milyen■ hatással van mindez a munkastílusukra? —- A versenyhelyzet növeli a vállala­ton belüli kezdeményezőkészséget. Van kihez hasonlítani magunkat. Az érte­kezleteinken saját eredményeink mel­lett mindig elhangzanak a többi iroda adatai is. Persze, a turizmusban az igazi verseny az országhatáron kívül folyik. Erre itthon még mindig nem figyelünk eléggé, s meglepődünk, ha például a külföldi cégek, akik tőkét fektetnek be Magyarországon, nem tisztelik a mi békés játékszabályainkat. — A Duna—Tisza közi tájegység mekkora szerepet kap az Ibusz tevé­kenységében? — Igen nagy szerepet tölt be. Há­rom komoly program található itt, ahová a külföldi turisták tízezrei jön­nek. Ezeket mi is több százezer pél­dányban hirdetjük meg prospektusa­inkban külföldön. Nem sok megye mondhat magáénak olyan turisztikai attrakciókat, mint Bugac, a lajosmizsei Tanyacsárda, vagy Kalocsa környéke, a hajósi pincefalu. De például Kecske­méten is annyi mindent láttam, amiért érdemes megállni. Vagy ez a hely itt, a tanyai környezet. .. — Tavaly több mint húszezer turistát hozott az Ibusz a megyébe. Ez már a csúcs, vagy tovább növelhető a látoga­tók száma? — A megye vezetőivel pontosan ár­ról beszélgettünk, mivel lehet itt megál­lítani a turistákat, hátok lehetőséget a továbblépésre. Például a Duna mentén, a vízi turizmusban. Megfelelő kikötő­ket kellene létesíteni kisebb és nagyobb hajók számára, s persze még több von­zó programot. A másik nagy terület a konferenciaturizmus, a kongresszusok szervezése. Kecskemét ehhez jó adott­ságokkal rendelkezik, csak még mindig nincs elegendő szálláshely a városban. — Várható-e, hogy az Ibusz kezde­ményez valamelyik területen? — Az idén továbblépünk a megkez­dett úton, területi igazgatóságainkat még önállóbbá tesszük. Arra törek­szünk, hogy a működési területük való­di gazdái legyenek. Ettől az évtől bevé­teleik egy részével önállóan gazdálkod­hatnak. A többi már rajtuk is múlik. — Végül arra kérném, fogalmazza meg röviden: mi a sikeres működés tit­ka? Hogyan tud az Ibusz versenyben maradni az idegenforgalmi piacon? — Mindenben igyekszünk jobbnak lenni a többieknél! Lovas Dániel NÉGYSZEMKÖZT A BETÖRŐVEL „... meg sem büntethetnek. 99 • • A betörő — és gyújtogató: az árpádvárosi kuka- és lábtörlőtüzek okozója — kényelmes műbőr széken ül. A cigarettát kéjjel szívja le tüdőre, válaszai pontosak. Bűnlajstromán saját bevallása szerint száznál több tett szerepel. Legutóbb — múlt csütörtökre virradóra—a széchenyi- városi nagy ABC-be tört be Kecskeméten. Személyében a legérdekesebb a kora: ez a nem akármilyen múltú illető majd csak november 8-án lesz 14 (tizennégy!!) éves. Kovács Tamásnak hívják. — Miért van kilakkozva a kör­möd? — Elszöktünk az intézetből Halasra és ott Iányosdit játszot­tunk: kifestettek, adtak rám szok­nyát, jókat nevettünk. — Miért kerültél be az intézet­be? — Sok baj volt velem. Állító­lag. — Miféle bajok? — Hát a suliban megvertem egy pár gyereket. — Melyikben? — Jártam a Zójába is, a Zrínyi­be is. Hát ott. De nem voltam az osztályba illő. nem voltam olyan, mint ők. Csúfoltak én meg el­raktam őket. — Mit szóltak ehhez a szüleid? — Anyám azt mondta, szerinte az intézetbe leszek jó helyen. Sze­rintem azonban az intézet nem jó hely. — És apád? — Azt hiszem, Pesten él. Nem tudom, találkoztam-e már vele életemben: talán akkor látott, amikor még pólyás voltam. — Tanulni az intézetben is kel­lett, nem? — De igen. szerettem is. Külö­nösen olvasni. A legjobban a me­sét kedvelem. Tudja, mit szeret­tem? Azt a történetet, aminek A kincs a címe. Móra Ferenc írta. Jó még a Pál utcai fiúk is. — Összesen hány osztályt is vé­geztél el? — Három egészet meg egy fe­let. De azért nem vagyok buta. A boltosok például nem tudnak becsapni. Szorozni, osztani tu­dok. — Mikor kerültél először kap­csolatba a rendőrséggel? —- Ajjaj. Tizenegy éves korom­ban tűztük össze először a ba­juszt. Elszökdöstem az intézetből. — És betörés lett a dolog vége.-— Az. Két boltba törtünk be. Az úttörőház előtti bazárba — nem volt nehéz. Bebújtunk, pénzt nem találtunk, de elvittünk min­den játékot: karácsony előtt tör­tént mindez. Még akkor éjjel a széchenyivárosi kisboltban, a honvédkórház mögött, is megcsi­náltuk a balhét. Nem nagyon em­lékszem a részletekre, már régen volt. — Azóta? Folytattad? —- Persze hogy! Vagy száz betö­résem volt már. — Pontosan száz? — Azt nem tudom, csak any- nyit, hogy legalább egy könyvre való akta kezdődik már a nevem­mel. —* Hogyan készülsz föl a betö­résre? — Először is úgy. hogy kial­szom magamat. De sajnos van, hogy nem bírok fölébredni idő­ben, akkor kénytelen vagyok el­halasztani a tervemet. Ha azon­ban fölkelek, akkor véghezvi- szem, amit kitaláltam: általában úgy, hogy egy téglával betöröm a kirakatot. Csak a pénzt viszem el. Van, mikor 11 ezret, van, mikor 8 ezret. De olyan is van, hogy csak 3 ezret. — Mit csinálsz utána? — Elmegyek a búvóhelyemre. És várom a rendőröket. Általá­ban még alszom, amikor jönnek értem. — Nem kaptál még tőlük egy óriási pofont? — Dehogy kaptam! Tudom jól, hogy amíg be nem töltöm a tizen­negyedik évemet, meg sem bün­tethetnek. Senki, sehogy sem bün­tethet meg. De én meg is tudom magamat védeni: bottal járok! — Azt mondják, te voltál a gyúj­togató is. — Jól mondják. Én voltam. — Miért gyújtogattál? — Miért, miért? Mert fáztam, azért. — De hát leéghetett volna a fél város! Nem égett le. — Mit szólnál, ha a te lakásod­ba törnének be, ha a te házadat gyújtanák föl? — Leütném az illetőt egy üveg­gel, utána pedig kidobnám az emeletről. De hát nekem nincs la­kásom. a kukatároló nem lakás.- Vagy az? — Mi az, hogy bűn? : — Hogy érti ezt? Az, ha valami rosszat csinál az ember. — És te már követtél el bűnt? — Öltem-e embert? Az a bűn. Nem, én még nem nem öltem meg senkit. Kovács Tamás bűnlajstromán hiába szerepel száznál is több bizonyítot­tan általa elkövetett cselekmény: tizennégy éves korának betöltése előtt semmilyen módon nem vonható felelősségre. Ettől függetlenül alighanem mindenki előtt nyilvánvaló: veszélyesebb a társadalomra, mint akárhány, háromszor annyi idős felnőtt. E veszélyt igazából megfelelő — zárt — intézetben lehetne csökkenteni, ahol talán a nevelés pótolhatná az eddig elmulasztottakat. De — bürokratikus akadályok miatt — Kovács Ta­mást nem olyan könnyű zárt intézetbe helyezni: állítólag nem kevesebb, mint miniszteri aláírás kellene hozzá. Miniszteri aláírás pedig még nincs. A nyomozók, ha hírét veszik a legújabb betörésnek, legtöbbször már a helyszínen rájönnek: Kovács Tamás tette. Elmennek érte, Kovács Tamás mindent szépen bevall, élvezi, hogy foglalkoznak vele, cigarettával kínál­ják, aztán, amikor kiviszik a Farkas-villába, elköszön a rendőröktől. Általában hamarabb ér vissza a városba, mint a nyomozók. Ballai József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom