Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-07 / 05. szám

1988. január 7. • PETŐFI NÉPE • 3 SAJÁT KEZDEMÉNYEZÉSBŐL SOKSZÍNŰ KÖZÖSSÉGEK Az önkéntes tűzoltóktól a városszépítőkig Postai fejlesztések 1988-ban Több mint kétezer állomást kapcsolnak be az idén A gazdasági reformintézkedésekkel párhuzamosan az utóbbi időben felerő­södtek a politikai intézményrendszer tartalmi fejlesztésének kérdései. Külön hangsúlyt kapott a demokratikus fóru­mok működésének témaköre. A demokratikus jogok gyakorlása, vagy elhanyagolásuk összefüggésben áll a különböző érdekeket kifejező cso­portok képviseletével, illetve képvisele­tük mellőzésével. A közösségi élet élénksége érzékelteti a demokratikus jogok valóságos érvényesülését. A demokratikus közélet résztvevői A társadalmi érdekviszonyok bo­nyolult szövevényében az eligazodás alapvetően politikai feladat. Nagy se­gítséget nyújtanak az érdekviszonyok felismeréséhez működésükkel a külön­böző közösségek. Mostanában egyre több szó esik a közösségekről, neveze­tesen a helyi egyesületekről. A helyi egyesületek történelmi múlt­ra tekintenek vissza. Sajnálatos módon azonban a politikai irányítás múltbeli téves felfogása következményeként az egykor nagy tekintélyű egyesületek szinte elsorvadtak. Új egyesületek pe­dig nem alakultak. A politikai felfogás változásával azonban örvendetes módon egyre in­kább felszínre törnek az egyes csopor­tok egyesülési törekvései. A demokra­tizmus fejlődése igényli, hogy a külön­böző közösségek a szocialista társada­lom érdekeit támogató szervezeti életet élhessenek. Az egyesületek megalakulását, szer­vezetük és működésük alapvető elemeit jogszabályok határozzák meg. Általá­nos jellemzőikhez tartozik, hogy nyil­vántartott tagsággal rendelkeznek, ön­kéntesen alakulnak, öntevékeny társa­dalmi szervezetek. Egyesület létrehozá­sát állami, társadalmi- és szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok kezdeményezhetik. Az egyesülés létre­hozásának szándékát, illetve a szerve­zőmunka megkezdését a helyi tanács szakigazgatási szervénél kell bejelente­ni. A szakigazgatási szerv köteles az egyesülés célját vizsgálni, hogy az nem ellentétes-e a Magyar Népköztársaság állami, gazdasági és társadalmi rendjé­vel, illetve megvannak-e a nyilvántar­tásba vételhez vagy működéshez szük­séges feltételek. Hiányuk esetén ez utóbbiakat pótolni lehet. Szélesedő skálán A kedvező jelenségek ellenére me­gyénkben az egyesületek profil szerinti összetétele ma még meglehetősen egysí­kú, tükrözi a korábbi állapotokat. A jelenlegi helyzet változását a politi­kai, a társadalmi szervezeteknek, a tö­megmozgalmaknak és a tanácsi szak- igazgatásnak kell elsősorban elősegíte­ni. Az egysíkúságot tanúsítja, hogy 1986-ban a megye területén bejegyzett 309 egyesületből 154 sportegyesület, 103 önkéntes tűzoltó-egyesület, 56 hor­gászegyesület, 42 vadásztársaság és 31 galambtenyésztő- és sportgalamb- sportegyesület volt. A kulturális célo­kat követő egyesületek száma mindösz- sze 8, és a sportbarátkör-egyesületé 7 volt. A múlt év az egyesületek összetételé­ben jó irányú változást hozott. Az em­berekben élénkült a szerveződési, az öntevékenységi készség. Mindez meg­mutatkozik a szerveződő egyesületek jellegében és az egyesületek céljában. A valóságban létező érdekek végte­len sokszínűségéről vallanak az újon­nan alakult, illetve szerveződő egyesü­letek- így például Kecskeméten a társ­keresők baráti köre, a Tóth László Kul­turális és Sakk Egyesület, vagy a magá­ról már sajtó útján is hírt adó öregcser­tői Családi Kör Józan Elet Egyesület. Szerveződik felbecsülhetetlen értékű érdekvédelmi céllal a Szelidi-tavi Egye­sület. Ilyen szándékot örvendetes mó­don a megye más részéről is jeleztek. Ugyancsak követendő példa Hartán a Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesü­let, Úszódon pedig a Duna Természet- barát Egyesület szerveződése. De meg­alakult a Bajai Diák Egyesület, Kun- szentmiklóson pedig a Színházlátoga­tók Baráti Köre Egyesület. Hagyományőrzés, érdekképviselet Külön kell szólni a városvédő, vá­rosszépítő egyesületekről. A Hazafias Népfront, a megyei tanács építési és vízügyi osztálya, valamint a városi ta­nácsok közösen munkálkodtak a vá­rosvédő és -szépítő egyesületek, illetve ilyen bizottságok létrehozásán. Műkö­désük nemcsak a ma nemzedékének szól, hanem az utókornak is. Az egye­sületek célja, hogy segítsék a települése­ik építészeti, környezeti és természeti értékeinek megőrzését, korszerű, eszté­tikus fejlesztését. Egyesületek Bács-Kiskun megyében Baján a városvédő egyesület még 1983-ban alakult. Csaknem 250 taggal négy szakosztály keretében vég­zi munkáját. Széles körű ismeretter­jesztő tevékenységük mellett részt vesz­nek a tanácsüléseken, rendszeresen vé­leményezik a városfejlesztési terveket, egyedi beruházásokat, mozgósítják a lakosságot a különböző tervek megva­lósításához, helytörténeti gyűjtőmun­kát végeznek. Különböző fórumokon képviselik a lakosság érdekeit. Kecskeméten ugyancsak 1983-ban alakult a városvédő egyesület, jelenleg több mint 100 taggal működik. A vá­rosrendezési tervekről tartott nyílt vi­ták szervezése a legsikeresebb rendez­vényeik közé sorolható. Sokak számá­ra még ma is emlékezetesek az egyesü­let által szervezett „belvárosi séták”, amelyek a megyeszékhely múltját, jele­nét és jövőjét tették ismertté. E péídák a megye többi városában is követőre találtak. így Bácsalmáson a tanács vá­rosfejlesztési bizottságának városvédő és -szépítő albizottsága alakult, amely­nek az állásfoglalását városfejlesztési és -rendezési kérdésekben figyelembe kell venni. Kiskőrösön a népfront városi bizott­sága keretében alakult meg az egyesü­let 53 taggal. Működésüket kiterjesztik közterületi, honismereti, városfejleszté­si és környezetvédelmi kérdésekre. A városvédő, városszépítő egyesüle­tek szervezése most folyik Kiskunfél­egyházán, Kiskunhalason és Tiszakécs- kén. * * * Az egyesületek létrejötte, munkájuk tartalma és célja összefügg a társadalmi irányítás gyakorlatával. Nálunk a poli­tikai célok közé tartozik a közösségi élet fejlesztése. Ennek egyik módja a különböző érdekközösségek egyesülési lehetőségének a tudatosítása. A tanácsi vezetők és a szakigazgatási szervek kö­telessége a kezdeményezők sokoldalú segítése, hogy működésük mindenben feleljen meg a társadalompolitikai cé­loknak és az érvényes jogi rendelkezé­seknek. Dr. Árvay Árpád, a megyei tanács vb-titkára A kiskunhalasi, kiskunmajsai, kunfehértói és szanki telefon-előfizetőknek jól zárult az elmúlt év. Három nappal az óévbúcsúztató előtt új „időszámítás” kezdő­dött a számukra. Ezentúl gyorsabban hívhatók fel ro­konaik, ismerőseik az ország legkülönbözőbb részén, mert bekapcsolódtak az országos távhívórendszerbe. Vajon az idén hány család, előfizető részesül hasonló örömben? A Szegedi Postaigazgatóság igazgatójával, Gyimesiné dr. Etsedy Saroltával többek között erről is beszélgettünk. De mielőtt az ez évi tervekről váltottunk volna szót, arra voltam kíváncsi: milyennek ítéli meg a posta szemszögéből az 1987-es esztendőt? — Nyugodtan állíthatom, hogy jó évet zártunk, gazdasági eredményeink messze meghaladták a tervezettet. A postaigazgatóság területén — ide há­rom megye tartozik: Csongrád, Békés és Bács-Kiskun — ötezer-négyszázti- zenöt távbeszélő-állomást terveztünk felszerelni és hétezer-hatszázötvenhetet sikerült. Ez a többlet tehát a gazdasági eredményeinkkel függ össze. — Nem a terv volt kevés? — Nem. A belső érdekeltségi rend­szer hatására a műszaki lehetőségek fokozott kiaknázására törekedtünk és a dolgozóknak is érdekük volt, hogy minél több állomást minél hamarabb kapcsoljanak be. Ennek köszönhető, hogy javult a szolgáltatásunk színvo­nala, és nagyobb árbevételre tettünk szert. Néhány helyen a határidő előtt jóval korábban kapcsoltunk be állo­másokat. — Bács-Kiskun megyében ez miként alakult? — Mintegy ötszázzal több állomást kötöttünk be a tervezettnél, azaz 1987- ben kétezer-nyolcszázat. Ebből az egyéni előfizetők száma kétezer-négy- százkilencvenhét, közületi kétszázöt­vennyolc és nyilvános negyvenöt volt. Csak összehasonlításul: Békés megyé­ben ennek a fele az új bekapcsolás. — Feltételezem, hogy itt Szegeden, illetve Csongrád megyében ez a szám jóval meghaladja a Bács-Kiskun megyei bekötések számát... — Pontosan 717-tel. Ez azonban nem annak köszönhető, hogy az igaz­gatóság ebben a városban, illetve me­A palota régi pompájában Egerben kultúrcentrummá alakítják a felújított kispré- posti palotát. Itt kap helyet az UNESCO műemlékvédel­mi szervezetének, az ICO- MOS-nak regionális irodája, valamint az egri városszépí- tők egyesülete is. Az 1758- ban Gerl Mátyás tervei alap­ján épített palota egy részé­ben Kiss Róz Ilona kerami­kusművész állandó kiállítása látható. ** -H-Ü;' A büntető jogszabályok módosításáról II. Az Országgyűlés nyári ülésszakán módosította a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt. A módosító rendelkezések 1988. január 1-jétől érvénye­sek. Cikksorozatunkban a legfontosabb változásokat ismertetjük: A bűncselekmények fogalmának meghatározása azért fontos, mert min­den bűnözéssel foglalkozó tevékenység alapja, hogy mit tekintünk bűncselek­ménynek. Annak eldöntése után, hogy az elkövető magatartása bűncselek­ményt valósít-e meg, kerül sor a jogkö­vetkezmények meghatározására. A büntetés célja a társadalom védel­me érdekében a bűncselekmény meg­előzése. A következőkben a jogkövetkezmé­nyeket érintő változásokról lesz szó. A büntetési rendszer változásai A szigorított javító-nevelő munka büntetés kiszabására 1985. január 1-jé­től van lehetőség. A szigorított javító­nevelő munkára ítélt köteles kijelölt munkahelyen dolgozni, kijelölt hely­ségben tartózkodni, meghatározott szálláson lakni és annak rendjét meg­tartani. Ezt a büntetést a közveszélyes mun­kakerülőkkel szemben lehetett alkal­mazni. Bevezetésének célja a munkake­rülők rendszeres munkára szoktatása volt. A végrehajtás kedvező tapasztala­tai alapján a módosító rendelkezés ki­terjeszti az alkalmazás lehetőségét olyan bűncselekményekre, amelyeknek az elkövetését gyakran motiválja az élősdi, munkakerülő életmód. így ki­szabható tartás elmulasztása, üzletsze­rű kéjelgés, lopás és más bűncselekmé­nyek elkövetőivel szemben is. Ha az elítélt munkakötelezettségé­nek önként nem tesz eleget, vagy a ko­rábban felsorolt kötelezettségeit súlyo­san megsérti, a szigorított javító-nevelő munka helyébe szabadságvesztés lép. Ezt a szabadságvesztést fogházban, ha pedig az elítélt visszaeső, börtönben kell végrehajtani. Közismert büntetési mód a javító­nevelő munka. Ennek lényege, hogy az elítélt köteles a kijelölt munkahelyen meghatározott munkát végezni. Mun­kabérének meghatározott hányadát büntetésként az állam javára levonják. Közérdekű munkavégzés E forma mellett a módosító rendel­kezés a javító-nevelő munka új végre­hajtási formáját vezette be: a közérde­kű munkavégzést. A közérdekű munkát az elítélt heten­ként egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadnapján díjazás nélkül végzi. Évi rendes szabadságának ideje alatt folyamatosan is végezheti. A munkaidő nyolc óra. Ha munkakö­telezettségének nem tesz eleget, vagy a munkafegyelmet súlyosan megsérti, akkor egynapi közérdekű munkaként végzendő javító-nevelő munka helyébe egynapi szabadságvesztést kell megál­lapítani. A közérdekű munka végrehajtásá­nak helyéül olyan állami intézményt, állami gazdálkodó szervezetet vagy szövetkezetei kell kijelölni, amely a te­vékenységét a heti pihenőnapon és a szabadnapon is folytatja. Közérdekű munkaként végzendő javító-nevelő munka fiatalkorúakkal szemben nem alkalmazható. Próbára bocsátás Súlyosabb, haszonszerzés céljából el­követett, bűncselekmények esetében a törvény vagyonelkobzás alkalmazását írja elő, ami az elkövető egész vagyoná­ra, vagy meghatározott vagyontárgyai­ra rendelhető el. A gyakorlatban ez a szabályozás me­revnek bizonyult, ezért a jövőben a va­gyonelkobzás pénzösszegben kifejezve is elrendelhető. Olyan esetben indokolt ez, ha például az elkövető vagyona egy • Gyimesiné dr. Etsedy Sa­rolta gyében kapott helyet. A legtöbbet ép­pen a lakosság tett ezért, hiszen a Sze­ged körzeti telefonkötvény jelentősen nyomott a latba. Az utóbbi egy-két évben 460 millió forint értékben fo­gyott az értékpapírból! Mint ismeretes, Bács-Kiskun megyében Kiskőrösön is az 50 millió forinttal szemben 64,5 mil­lió forint értékű kötvény talált gazdára. Márpedig akik ennyit megelőlegeztek, hamarabb juthattak telefonhoz. — Ezek szerint jövőre is számítanak a lakosság hozzájárulására kötvény for­májában? — 1984—87-ben 550 millió forint értékben adtunk ki az igazgatóság terü­letén kötvényt. Jövőre nem tervezzük újabb értékpapírok kibocsájtását. Ez mindenkor a posta teherbíró képessé­gétől függ, hiszen ezeknek az összegek­nek igen nagy a visszafizetési és kamat­terhe, ezenkívül a műszaki lehetőségek is befolyásolják, mert mint már mond­tam, a kötvénytulajdonosok telefon- igényét mindenképp ki kell elégíte­nünk. Méghozzá a megadott határidőn belül, általában két, két és fél év alatt. Márpedig ha a beruházási műszaki le­hetőségek korlátozottak, az értékpapír kibocsájtása fölösleges. Természetesen a 86-ban meghirdetett kötvényekből jut még 1988-ra is. Kiskőrösön például ebből kívánjuk az év közepéig a terve­zett állomásokat felszerelni. NOTESZLAP: — Ez évben hány millió forintot fordít fejlesztésre a Szegedi Postaigazgatóság megyénkben? — Kétszázhatmillió forintot. — Az említett Összegből mi valósul meg az idén? — Kiskőrös és góckörzetéről már volt szó, Kunszentmiklóson, Lajosmi- zsén, Izsákon és Szabadszálláson egy- egy ezres központot adunk át. Bácsal­másra telepítjük a Szarvason leszerelt ugyancsak ezres CB-központot, ez Má- tételke és Tataháza gondjait is megold­ja. Az idén összesen 2300 állomás be­kapcsolását tervezzük, csaknem a felét, mint a három megyében összesen! A fejlesztési pénzből jut még új hivatal építésére, illetve befejezésére Szabad- szálláson, Bugacon és Kunszálláson is. Ezenkívül megszépül a kiskunfélegyhá­zi, a lajosmizsei és a bácsalmási posta- hivatal. \ — Ön mindössze egy hónapja vezeti az igazgatóság munkáját. Hogyan sike­rül átlátnia ezt a szerteágazó tevékeny­séget ilyen rövid idő alatt? — Azért nem teljesen ismeretlen szá­momra a terület, hiszen előtte gazdasá­gi igazgatóhelyettesként dolgoztam évekig. Az elődöm is sokat segített az átállásban, tehát már viszonylag felké­szülten ülhettem az igazgatói szék­be ... Tcmcsi László olyan lakóház, amelyben a családjával együtt lakik. Ennek elkobzása indoko­latlanul súlyos hátrányt jelentene. Az alkoholizmus és a bűnözés össze­függése közismert. Ha a bűncselek­mény elkövetése az alkoholista élet­móddal függ össze, eddig is intézkedni kellett kényszergyógyításról. Ez a jövő­ben is így lesz. A módosítást követően ugyancsak kényszergyógyítását kell el­rendelni annak az elkövetőnek, akinek bűncselekménye kábítószerélvező, vagy kábító hatású anyagot fogyasztó életmódjával függ össze. A hatályos törvény lehetővé teszi, hogy a bíróság a büntetés kiszabását próbaidőre elhalássza, ha alaposan fel­tehető, hogy a büntetés célja büntetés kiszabása nélkül is elérhető. Ennek az a feltétele, hogy az elkövetett bűncse­lekményre a törvény kétévi szabadság- , vesztésnél nem súlyosabb büntetés ki­szabását írja elő. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel fenyegető bűncselekmé­nyek között is vannak olyanok, ame­lyeknél a társadalom védelmét megfele­lően szolgálná az elkövető próbára bo­csátása. Ezért a törvény módosítja e határt három évre. Dr. Stcfancsik Rajmund, a megyei bíróság elnökhelyettese (Folytatjuk) A földgömb A színészházaspár befejezte han­gulatos kis műsorát, amit maguk állítottak össze a béke gondolatá­hoz, a közeli karácsonyesthez illő dalokból, versekből. A város szélén árválkodó üzem ebédlőjében, ahol munkaruhás nők és férfiak gyűltek össze a háromnegyed órányi béke­gyűlésre, még egyszer felcsattant a taps, s mindenki sietett a dolga után. A színészeknek Kalocsáról még el kellett rohanniuk Bajára, ahol kisgyermekükre egy ismerős vigyázott, aztán vele jönnek vissza Kecskemétre. Este pedig mindket­ten fellépnek a Bánk bán előadá­sán, egyikük Gertrudis királynő­ként, másikuk pedig Ottó, az ármá- nyos csábító szerepében. Alig tud­tuk a bejáratnál elérni őket az őszinte gratulációval, amit megér­demeltek, hiszen igazán jó hangula­tot varázsoltak a kissé borongós, szomorkás téli időszakban is min­denki szívébe. De most már siettünk mi is nép­frontos barátommal, aki nemcsak lelkes szervezője volt a megyét meg­mozgató békeakciónak, de szabad­ságát így töltve, a maga sofőrje is ezúttal. Fuvarozva engem is, mint előadót, amolyan karácsonyi „bé­kepapot” ebben a mozgalmas, ka­rácsony előtti, más eseményre csöp­pet sem alkalmas időben. Szerda volt, másnap pedig szenteste, ahogy még ma is nevezik mindenfelé az ünnep előtti estét. Lászlónak akadt még olyan örömteli gondja is, hogy egy földgömböt szeretett volna fel­kutatni karácsonyi ajándék céljára kisebbik fiának, akinek ez a vágya most, lévén már mindenféle földraj­zi könyvvel megrakva a könyves­polca. De hát a földgömbök elfogy­tak Kecskeméten éppúgy, mint Ka­locsán, s hazafelé tartva hiába állt meg minden létező helyen, a közsé­gek árudái, boltjai is régen eladták, amijük volt. Persze a földgömböt is, mint a törött gipszgólyát és kerti törpét a régi, Állami Áruház című filmben. morfondíroztunk erről városunk határát elérve, s ismét felidéztük a hangulatos munkásgyűlést, aminek részesei voltunk. A mással elfoglalt, rohanó világban talán ez ís egy kis hasznos cselekedet így ünnep tájé­kán — állapítottuk meg jóleső ér­zéssel. Már szürkült az cg, s a közeli szabadidőközpont új szállodaépü­letének sziluettjét figyeltem éppen, amely kirajzolódott a lenyugvó nap sugaraitól megvilágítva, amikor a vasúti sínen áthaladó gépkocsinkat egy rendőrnő megállította. Akkor már mások is várakoztak az út mentén. Kiderült, hogy pont ezen az útszakaszon, ahol csak negyven kilométer a megengedett sebesség, ellenőrizték a járműveket. Az előre küldött jelzés szerint a mi jármű­vünk az ötven kilométert is elérte, amikor áthajtottunk a síneken. — Hajlandó most fizetni? — ezt már egyenruhás férfi kérdezte, s a volán mellett ülő társam csöndes beletörődéssel nyúlt a pénztárcája után, hogy átnyújtsa a büntetésül kiszabott háromszáz forintot. —- Kellemes karácsonyi ünnepe­ket! — mondta a hatósági közeg, és tisztelgett is, miközben hátrább lé­pett. — Magának is hasonlót! — mondtam kicsit hangosabban, hogy még utolérje az én jókívánsá­gom is. Aztán óvatosan elhajtot­tunk a szürkületben alig kivehető, 40 kilométert jelző tábla mellett. — Ez volt a földgömb ára? — kérdeztem. — Csak részben. De jobb ezt el­felejteni az ünnepekre — mondta az ilyesmiben már jártasabb útitár­sam. Mint később kiderült, földgömb is akadt végül, s nem állta útját semmi bosszantó dolog a családi örömöknek. Arra gondoltunk azokban a na­pokban, hogy csak béke legyen to­vábbra is ezen a törékeny földgo­lyón, amelyen élünk. S amely forog csöndesen, észrevétlen, akár az a nehezen várt papírmasé földgömb. F. Tóth Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom