Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-13 / 268. szám
t 1987. november 13. • PETŐFI NÉPE • 3 '■HRB • Kívül senki sem gondolná, mivel jár egy átalakítás. Belekötött a habarcs a malteros talicskába! Lassú víz partot mos — lassú munka idegeket borzol Kiskunfélegyházán Kiskunfélegyházán bosszankodnak a posta január óta húzódó belső átépítése miatt. Ám akiknek a levelek átvétele, csoportosítása, a pénzszámlálás, a táviratozás, a tévé- és rádió-előfizetési, s más postai ügyek intézése a dolguk, azoknak is fogytán a türelmük a haldokló épületátalakítás közepette. Az egész város várja ... — Borzalom, ami itt van! — ezzel fogad az egyik dolgozó. — Lassanként már egy éve tart az átalakítás, és nem tudom, remélhet- jük-e, hogy karácsonyra befejeződik — érzek aggódást Szabó Sándorné hivatalvezető hangjában. — Restelljük magunkat az ügyfelek előtt is, hogy nálunk még mindig ilyen hadiállapot van... A szolgáltatási körülményeket jó akarattal sem nevezném békésnek. Hiányoznak azok a feltételek, amelyek a feladatok nyugodt és pontos teljesítéséhez kellenek. Belépve az egyik, ideiglenes munkáhelyre, máris szemünk előtt a szorongató-fojtogató átmenetiség. Almomban sem fordult volna meg a fejemben, hogy abban a — dróthálóval bekerített — pénztárban, amelynek pár négyzetméterén egy idősebb és egy fiatalabb postás osztozik, Kállai Erzsébet pénzfelvevő egymillió-nyolcszázezer forintot számolt meg péntek délután. Ez dicséretes szorgalomra és kitartásra vall ilyen körülmények közt! —Az csupán a látszat, hogy nekünk 8 órakor kezdődik és késő délután ér ' véget a munkaidő — hallom Bagi Lajosaitól beljebb, egy másik asztal mögül. — Mi hozzá is készülünk az emberek kiszolgálásához. Az nem történhet meg, hogy a pénztáros, munkaideje lejártával, becsukja a felvevőablakot, és hazamegy. Az aznapi befizetésekkel el kell számolni! Jogos hát a türelmetlenségük: meddig vajúdik még a lucaszéke átalakítás a 35 ezer fős város postahivatalában? Átadják-e a felvevőtermet decemberre? Kiváltképpen a felvevőterem átadását várják már nagyon Kiskunfélegyháza lakói, hiszen az alapvető postai szolgáltatásokért is idejönnének, ha — jöhetnének. Csakhogy az átalakítás egyelőre semmi jóval nem biztat. A megkezdett vagy félbehagyott munkák látványa valóban aggasztó november dereka táján. Festetlen ajtók'a falak mellett. Vil® Kitartással, szorgalommal úrrá lenni a nehéz helyzeten — mi mást tehetnének decemberig? (Straszer András felvételei) lanyvezetékek lógnak ki a mennyezetből. Valaki azt mondja, az a baj, hogy nem lehet sehol üveget kapni. Szabó Sándorné hivatalvezető ellenben másban látja a késedelem okát. A kivitelezők, a Szegedi Postaigazgatóság Ma- gasépítő Üzemének átjáró dolgozói, kevesen vannak, és munkaidejükből sokat fordítanak utazásra. Reggel hét órakor kellene kezdeniük; azonban nyolc óra—fél 9, mire ideérnek, mivel először elmennek az anyagokért a raktárba. A készülő felvételi teremben egy dolgozóval találkozunk. Révész Dénes egymaga parkettázik. A harmadik sornál tart. . 5 Kállai Erzsébet — jobbra — majdnem kétmillió forintot számolt meg egyetlen délután a dróthálóval elkerített pénztárban. Szeretne már ő is jobb körülmények között dolgozni! — Mikorra fejezi be a padlóburkolást? 8 kérdezem tőle. — Körülbelül sem tudom megmondani. Azt beszélik, a kőműveseknek is van még jócskán dolguk. A hivatalvezető mutatja: őket az udvari lakókocsiban találom, valószínűleg ebédelnek. Odamegyek. Mondom, mi járatban vagyok. A munkájukról érdeklődöm. Ám ezzel rosszat szóltam, mert a lakókocsi ajtaját magukra zátják, és sértődötten csak annyit szólnak: — Nem nyilatkozunk!- Kár. Ugyanis szerettem volna megkérdezni, miért hagyták, hogy belekössön a malteros talicskába az a 40 —50 kilogramm habarcs, amelyet még pénteken kevertek? Másnap mégiscsak volt, aki nyilatkozott. Vojnár László, a Szegedi Posta- igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese. Köszönettel vette jelzésünket az elhúzódó munkáról, amelynek meggyorsítását ígérte és azt, hogy december 1- jére átadják az új, kibővített szolgáltatóhelyiséget. Távközlők és lakók egy épületben De mi lesz a két város és 16 község távbeszélő-hálózatáért felelős—ugyancsak a postaépületben, semmivel sem jobb körülmények közt dolgozó — távközlési körzetmesterség alkalmazottaival? Ők hová mehetnek a postaforgalmi szolgálattal közös, napról napra tér-' hesebb „társbérletből”. Jobb lesz a Szentesi Sándor irányításával dolgozó körzetmesterség helyzete is azután — adott tájékoztatást Kardos András elnökhelyetttes a Kiskunfélegyházi Városi Tanácsnál —, hogy részben lebontják és bővítik a posta melletti másik, kisebb épületet. A terveket már készítik a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalatnál, így a Kunép februárban munkához foghat. A dolog szépséghibája csupán, hogy ezúttal egy új épületből kell valamennyit lebontani. Ezzel a megoldással mégis mindenki nyer. A város azzal, hogg az emeletráépítéssel nyolc család jut lakáshoz. így az arra járó emberekben sem kelti majd a gazdaságtalanság érzetét a jelenleg még kihasználatlan telek, az inkább kamrára emlékeztető, oldalával az útra néző — valójában nem odaillő — épülettel. Szebb lesz a városkép is. Amiért pedig mindenképpen érdemes a tanácsnak vállalnia az átépítés költségét: a Szegedi Postaigazgatóság cserébe ötezer állomással bővíti a kiskunfélegyházi telefonközpontot, és ezzel szélesebb körűvé válik a távbeszélő-szolgáltatas. Kohl Antal mérlegelek „Hogyan lettem kábítószeres” A fekete hajú, gyermekarcú fiatalember huszonnyolc éves,- de nem néz ki annyinak. Elvalt, egy hároméves kislány édesapja. Kábítószeres... A megyei kórház pszichiátriai osztályán harmadszor vesz reszt elvonókezelésen. — Hogyan lesz ma valaki Magyarországon kábítószeres? . — Kíváncsiságból vagy életuntság- ból. Tulajdonképpen mindegy. De az majdnem biztos, hogy társaságban kezdik. — És Ön? — Számomra a hetvenes évek hippimozgalmai, nagy filmjei, olvasmányélményei: Kerouac, Ginsberg tették szimpatikussá a nonkonformista életformát. — Mikor próbálta meg először a kábítószert? — Hét éve Dániában töltöttem egy hónapot, a hippivárosban. Nagyon sok eredeti figurával ismerkedtem meg. Ők kínáltak meg először. ízlett. Tetszett. Rászoktam. Igaz, hogy láttam közöttük teljesen leépült, fogatlan, kopasz, harminc-negyven éves „qfregembere- ket” is. Ők már magányos farkasok. —- Az ön keze is remeg. — A drogosok általában akaratgyenge emberek, függnek a kábítószertől. Én most is remegek a szerért. Ha megkínálnának, valószínűleg nem utasítanám vissza. — Ez azt jelenti, hogy újrakezdi? — Nem akarom. De a többi alkalommal sem akartam, amikor kiengedtek. És már harmadjára vagyok itt. A kezelések közötti idő egyre rövidebb. Mikor gyógyulni akarok, Sziszifusz- ként tornászom fel magam a mélységekből a csúcsra. Ilyenkor egészségesen élek, sportolok akár fél évig is. Aztán kezdődik minden elölről. — Hogyan jut hozzá a szerhez? — Ha a kábítószerpiacról, -kereskedőkről, -nepperekről, -felvásárlókról kérdez, nem tudok válaszolni, mert Magyarországon —"egyelőre — ilyen nincs. Főként a külföldiektől lehet valutáért vásárolni keményebb kábítószereket. De a narkósok rendkívül találékonyak, így önellátásra is berendezkedtek már. Azonkívül, aki akar, megtalálhatja a csatornákat: nagyon sok kábítószer jellegű anyag kerül ki még mindig a gyógyszertárakból és a kórházakból. — Utoljára hogyan hozták be? Akkor tört el a keze is? — Mákszérumot fecskendfeztem be magamnak és elaludtam menet közben. Leestem a lépcsőn. Sokszor, ha arra gondolok, hogy mibe kerül nekem az ellazulás, a ,Jó érzés”, magam is őrültségnek tartom, hogy még csinálom. Hiszen egzisztenciálisan, anyagilag, egészségileg teljesen tönkremegyek a kábulat hónapjaiban. A családom is visszavár, többször próbáltuk már újrakezdeni, akkor is éppen, amikor behoztak. Ha a mérleg egyik serpenyőjébe teszem, ami jó, a másikba, ami rossz..., de az a baj, hogy sohasem mérlegelek. „ „ ..... O. Horvath Marta SEGÍTSÉG A PÁLYAKEZDŐKNEK Fiatal jogászok felkészítése szakvizsgára A fiatal jogászok érdekvédelmével kapcsolatban a jogi szakvizsgára való felkészítés tapasztalatait tárgyalta meg a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének vezetősége a legutóbbi ülésén. A hatályos jogszabályok értelmében bíró, ügyész, ügyvéd az lehet, aki a jogi egyetem sikeres befejezése után legalább kétéves joggyakorlati időt tölt el a választott szakterületen és ezután eredményes szakvizsgát tesz az erre kijelölt vizsgabizottság előtt. Jogtanácsos is csak jogi szakvizsgával rendelkező és a jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyzett jogász lehet. A jogi szakvizsga nem az egyetemen tanultak ismétlését jelenti, hanem a gyakorlati ismeretek számonkérését, ahol arról kell meggyőződni, hogy a jelölt elsajátította-e és milyen mértékben azokat a jogpolitikai, szakmai tudnivalókat, amelyek szükségesek a hivatása gyakorlásához. Fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy jól képzett — az elméletet és gyakorlatot ismerő —jogászok dolgozzanák az államhatalom szerveiben, de ugyanígy fontos, hogy a vállalatok, szövetkezetek növekvő feladatainak teljesítését hasonló felkészültségű jogtanácsosok segítsék. A szakvizsgára való felkészítést a bíróságok; ügyészségek, az ügyvédi kamarák szervezik és irányítják. A tanácsijogászok oktatása az államigazgatási főiskola szervezésében folyik. A jogtanácsosok felkészítését a jogászszövetség az ELTE Jogi Továbbképző Intézete közreműködésével szervezi. Országos tapasztalat, hogy hatékonyságában azok a képzési formák kiemelkedőek, amelyék az egyéni inst- ruktori kapcsolatokra épülnek, tanulóköri foglalkozásokkal kiegészítettek és rendszeres beszámoltatási kötelezettségek mellett folynak. Ilyen jellegű képzés folyik a bírósági, ügyészségi fogalmazók és ügyvédjelöltek esetében, általában 6—10 fős csoportokban. A szakvizsgák eredménye egyértelműen visszaigazolja, hogy ez a fajta felkészítés jelenleg a legeredményesebb, és egyúttal visszaigazolja azt is, hogy tulajdonképpen probléma a jogtanácsosi szakvizsgára való felkészülésnél van. Elemzésünk szerint ez onnét származik, hogy a vállalati és szövetkezeti jogi előadók elővizsgára való felkészítése nem olyan rendezett és tervszerű, mint a már fentebb említett tagozaté. Megállapítottuk, hogy a jogi előadók felkészítésénél a folyamatos számonkérés módszerei még mindig nem alakultak ki. A folyamatos tanulás és számonkérés nemcsak a vizsga eredményes letételéhez fontos, hanem azt is maga után vonja, hogy az így felkészült jelölt tudása megalapozottabb, mint azé, aki csupán a szakvizsga előtti hetekben tanult. A felkészülés időszakában ugyanis a jogi szakvizsga tételes anyagáról és a vizsgaanyag vázlatáról, — amelyek a jogszabályokon túlmenően utalnak az irányelvekre, állásfoglalásokra és a legfontosabb eseti döntésekre is a jelöltek rendelkezésére állnak. Tehát a jogi előadók részére is elsajátítandó anyag adott, csupán a felkészülés szakaszában lenne nagyobb szervezettségre szükség, mivel a jogi továbbképző intézet előkészítő tanfolyamai éppen a számonkérés hiánya miatt és a résztvevők nagyobb létszáma miatt nem töltik be céljukat. Jogászszövetségünk megyei szervezetének vezetősége e .hiány pótlása érdekében úgy határozott, hogy megfelelő számú jelentkező esetében Kecskeméten, Baján és Kiskunhalason vállalati és szövetkezeti jogi előadók részére, 5—10 fős csoportok részvételével, szakvizsgára felkészítő tanulóköröket — beszámoló foglalkozásokat — szervez, amelyeken nagy gyakorlattal rendelkező bírák, ügyészek, ügyvédek, jogtanácsosok segítségével rendszeres konzultációra kerül sor, és megtörténne a számonkérés is. Azok a jogi előadó kollégák,-akik érdeklődnek az előkészítés ilyen formája iránt, részletes felvilágosítást a megyei szervezet oktatási felelősénél: Kecskemét, Rákóczi út 7. szám alatt, Baján és Kalocsán pedig a helyi csoport elnökénél jelentkezhethek november hó végéig, ahol részletesebb felvilágosítást is kapnak. A megyei szervezet vezetősége bízik abban, hogy ilyen módon a jogi előadók szakvizsgái is eredményesebbé válnak és a fiatal szakemberek felkészültebben végezhetik munkájukat. Dr. Greiner József, a megyei jogászszővetség elnöke Harminchat ér fegyveres szolgálatban Ma azt mondanánk rá: hátrányos helyzetű, de akkoriban csak proligyereknek nevezték Gödi László nyugalmazott alezredest. Szegeden, a Felsővárosban született, édesanyját hároméves korában vesztette el, édesapja a második világháború áldozata lett. A hat osztály elvégzése után — mint akkoriban nagyon sokan — dolgozott, ám a felszabadulás lehetőséget teremtett számára, hogy tanuljon. S ő élt is ezzel. Komócsin Zoltánnal, az akkori felsővárosi MADISZ-titkárral dolgozott együtt az ifjúsági mozgalomban, s 1949-ben a párt hívó szavára bevonult katonának. Repülős szeretett volna lenni, de a szeme miatt leszerelték. — Visszamentem Szegedre dolgozni —emlékezett vissza—, nem keseredtem el, belevetettem magam az ifjúsági szervezet munkájába. Kultúrfelelős lettem, s szinte éjjel-nappal dolgoztam. Az 1951-es esztendő válaszút elé állított. Mehettem volna a színművészeti főiskolára, de én mégis a tiszti pálya mellett döntöttem. A hadtáptiszti iskolát végeztem el 1953-ban, s ifjú hadnagyként Nyíregyházára kerültem. Néhány hónap múlva a magasabb egység gazdasá- gialosztály-vezetőjévé neveztek ki. Akkoriban évente áthelyezték egyik helyőrségből a másikba a tiszteket, így került Gödi László Kiskunfélegyházára a magasabb egységhez, ahol 1957-ig teljesített szolgálatot. Tüdejét betegség támadta meg, ezért 1957-ben a kiegészítő parancsnokságra került. Néhány év múlva már személyügyi tiszt, majd 1973-tól Kecskeméten a Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság személyügyi osztályvezetője. Nős, két felnőtt lánya' van, az egyik kozmetikus, a másik a Pannónia Filmstúdió felvételvezetője. —Feladatom volt a tartalékos tisztek utánpótlása és képzése, a katonai pályára irányítás, a tartalékosok mozgósítása, valamint a parancsnokság katonai és polgári alkalmazottaival kapcsolatos személyzeti munka ellátása. Mondanom sem kell, nagyon sok párt-, állami és gazdasági szervezettel álltam kapcsolatban, amelyek vezetőivel, ügyintézőivel nagyon gyümölcsöző, sőt baráti viszonyt alakítottam ki. A legnehezebb munka a katonai pályára irányítás volt Talán a jó emberi kapcsolataimnak köszönhetően nagyon sok fiatalt sikerült meggyőznöm a hivatásos tiszti, vagy továbbszolgáló tiszthelyettesi pálya szép- ségeirőL Néha találkozom azokkal — ma már magas rangú, beosztású tisztekkel—, akiket én „agitáltam” meg. Gödi László nyugalmazott alezredes harminc éve tagja a Magyar Honvédelmi Szövetségnek. Hosszú ideig a megyei társadalmi utánpótlási bizottság elnöke volt, majd az oktatási és tömegsportbizottság elnökhelyettese, lett, ezt a munkát nyugállományba vonulása után is folytatni szeretné. —Nagyon „friss” nyugdíjas vagyok, de már aktív koromban elhatároztam, hogy hetente két napot dolgozom társadalmi munkában az MHSZ-nél. Számomra most ez legalább olyan fontos, mint korábban hivatásom lelkiismeretes ellátása volt... .; S hogy mennyire így van, azt bizonyítják Gödi László kitüntetései. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatai, a Szolgálati Érdemérmek, amelyek mellé nemrégiben megkapta a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet ... G, G. fajtaválaszték: űj zabféle A mezőgazdasági nagyüzemek az utóbbi években mind szívesebben foglalkoznak a zabbal, amelynek termőterülete egy ideig méltánytalanul visszaszorult más gabonafajokkal szemben. A magas tápanyagtartalmú növény termesztését eddig külföldi fajtákra alapozták, különösen a holland Perona terjedt el a köztermesztésben. Egy másik holland fajtát is kipróbáltak, továbbá az NDK-ból importált Solidort, ezek azonban nem adtak nagyobb hozamot a Pero- nánál, és' ezért termesztésüket és vetőmagjuk importját a MÉM nem javasolta. Mindezek ellenére a mezőgazdaságban még mindig elég nagy területre kerülnek ezek a növények már csak azért is, mert a Peronából nem volt elegendő vetőmag, így hát végeredményben nem is volt más választásuk. Sokat javít a helyzeten, hogy a Csóti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet növénytermesztői új fajtát nemesítettek ki; ezt Bakonyalja néven — a Növénytermesztési és Minősítő Intézet el is fogadta, és ennek nyomán az állami minősítést megadta a MÉM. A Bakonyalja jó termöképességű és egyéb szempontból is kedvező termesztési tulajdonságokkal rendelkezik. Általában azt tudja, amit a legjobb holland fajta, ám végül is gazdaságosabban termeszthető, mivel vetőmagja- olcsóbb, mint az import fajtáké. Az új tavaszi zabféle vetőmag-szaporítása jó ütemben halad, igy a következő években újabb magyar nemesitésű növénnyel gazdagodnak a nagyüzemi termelők. A növénytermesztés nem a szürettel fejeződik be A termés védelme a szürettel nem fejeződött be, mert a rossz tárolással minden terményt újabb kórokozók, úgyne- - vezett tárolási betegségek támadhatnak megE- jelzi a veszélyt a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. A gyökérzöldségek közül különösen a sárgarépa kíván törődést, mert ez a legérzékenyebb a tárolási viszonyokra, a baktériumos és a gombás fertőzésre. A tárolási betegségek némi gondoskodással megelőzhetőek. Ehhez nélkülözhetetlen a tárolásra szánt répa átválogatása és a sérült, rágott gyökerek különválasztása; ezeket minél előbb el kell fogyasz- ' tani. Nem szabad a tárolás előtt megmosni a répát; sőt, ha felülete nedves, meg kell szárítani. A terményt csak tiszta helyen, veremben, prizmában, homokban vagy pincében ládákban szabad tárolni. Alapvetően fontos a tárolás hőmérséklete, amely a répának 2—10 fok között a legkedvezőbb. Vigyázni kell, mert a répa 0 fok alatt megfagy és megromlik. Ha a tárolóhely túlságosan lehűl, takarják be a termést; ha felmelegszik, szellőztessenek. A hideg, a hó közeledtével ne feledkezzünk meg kerti hasznos segítőtársainkról, a madarakról, amelyek sok olyan rovart pusztítanak el, amit mi nem tudunk megsemmisíteni. Gyakorlatilag 2—3 hónap: december, január, esetleg február, amikor védelemre szorulnak, mert hó alá kerül élelmük. A háztartási hulladéknak számító műanyag flakonokból egyszerű etetők készíthetők: napraforgót, szalonnát, faggyút stb. tegyünk bele, s neJeledkezzünk meg a madarak itatásáról sem!
