Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-13 / 268. szám

4 C PETŐFI NÉPE 0 1987. november 13.

OKTATÁS, VIDEOFILMEK, GAZDATANFOLYAMOK

Pártszervezetek a művelődésért

Községeinkben a téli művelődés, ismeretterjesztés megszervezése, lebonyolítása olyan közös feladat, amelyhez a pártszervezeteken kívül a tanács, a helyi gazdasági egységek, a népfrontbizottság, a KISZ, a művelődési ház, s más társadalmi szervek nyújtanak segítséget. Néhány községben felkerestük a pártszervezet titkárát, s arról érdeklődtünk, hogyan, miképpen járultak hozzá a falvakban régi hagyományokban gyökeredző téli elfoglaltságok szervezéséhez.

KEREKEGYHÁZA. Boda László, a pártbizottság titkára elmondta, hogy a községben kilenc pártalapszervezet tevékenykedik, s a 240 kommunista számára tizenegy tanulócsoportban szervezték meg a pártoktatást a Szocializmus építésének soronlévö feladatai címmel. Ez az előadássorozat kéthetenként ad ismereteket a mintegy 196 hallgató számára. A Hazafias Népfront téli tanfolyamot szervezett, ugyanakkor a szakszervezeti bizottságok 5—6 előadást készítettek elő, amelyen több mint 150-en vesznék részt. Szerencsés helyzetben vannak, ugyanis a művelődési ház gazdag programmal várja az idősebbeket és a fiatalokat. A községi tanács gazdatanfolyamot szervez a kistermelők számára, ahol főként kertészeti alapismereteket sajátíthatnak el.

VÁROSFÖLD. Daczi Sándor, a pártbizottság titkárhelyettese arról tájékoztatott bennünket, hogy a tíz párt- alapszervézet 250 kommunistája közül 160-an vesznek részt a tömegpolitikai oktatáson, A mezőgazdaság és élelmiszeripar helye és szerepe Bács-Kiskun megyében című tanfolyamon. A népfrontbizottsággal közös tervet dolgoznak ki a párt és a kormány kibontakozási programjának jobb megismerése érdekében. Feladatuknak tekintik, hogy a gazdasági szervezetekkel, az állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel jobb együttműködést alakítsanak ki. Már most megkezdik a falugyűlés előkészítését. A városföldi művelődési otthon rendszeres és jó műsorokkal szórakoztatja a község lakóit, amelyhez hozzájárulnak a TIT-előadá- sok is.

NYÁRLŐRINC. Gulyás Endre, az iskola igazgatója, az alapszervezet titkára, arról szólt, hogy a tizenöt tagú pártalapszervezet amelynek fele nyugdíjashárom éve készül arra, hogy egy korábban elhatározott prog-' ramot megvalósítson. Nemrégiben három színes televíziót és egy képmagnót vásároltak a helyi Olimpos Kft hozzájárulásával, illetve a szülői munkaközösség báli rendezvényeiből. Egy-egy készüléket Világoshegyre, a kultúrház- ba és az iskolába adnak, s hétfő esténként a képmagnó segítségével ismeret- teijesztő filmeket vetítenek az igényeknek megfelelően. A videofilm levetítése után előadásokat tartanak, kapcsolódva a filmhez. S hogy mi után érdeklődnek a tanyán? A korszerű táplálkozás, fűszernövények, a biológia, s lehetne még sorolni tovább. Mint mondta, a fiatalokat így lehet becsalogatni ezekre a helyekre. Világoshegyen a vetítést és az előadást könyvkölcsönzéssel is ösz- szekötik.

LAJÖSMIZSE. Hegedűs Miklós, a pártbizottság titkára elmondta, hogy nemrégiben fejezték be a községben az egészségmegőrző program rendezvényeit. A sorozat egy hétig tartott, s megmozgatta a község apraját-nagyját. Előadások, vetélkedők, gyermékrajz- kiállitás tette vonzóvá, érdekessé, ezt a műsort. A pártalapszervezetek a tö- megpölitikai oktatásba 380 kommunistát iskoláztak be, de rajtuk kívül még a szakszervezeti bizottságok is tartanak különböző oktatást. A Hazafias Népfronttal közösen beszélgetéseket folytatnak a tanácstagokkal, ezzel is előkészítve a falugyűlést.

LAKITELEK. Kovács Gyula, a pártvezetőség titkára arról tájékoztatott, hogy az öt pártalapszervezetben 160 kommunista tevékenykedik, s a téli pártoktatásban A mezőgazdaság és élelmiszeripar helye és szerepe című tanfolyamon a párttagság fele vesz részt. Nagyon sok a propagandista, akik ilyen módon részt vesznek az oktatásban, vagy szervezik az előadásokat. Nyugdijasklubjuk tagsága kéthetente ismeretterjesztő és helytörténeti témáról szóló előadásokat hallgat meg neves előadóktól. A művelődési házban rendezik a kertbarátklub előadásait, itt főként a fólia alatti termesztéssel foglalkoznak. A népfrontbizottság, valamint a termelőszövetkezet külön előadássorozatot szervez:' az előbbi a helyi tennivalókról, az utóbbi az adórendszerről ad majd ismereteket.

Gémes Gábor

KÖNYVESPOLC

KÁLLAI GYULA: Megkésett börtönnapló

Az idei politikai könyvnapokra jelent meg Kállai Gyula Megkésett börtön- napló cimü kötete a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. Akinek volt alkalma megismerni a szerző korábbi életrajzi ihletésű munkáit, az biztosan kereste már az előre jelzett, könyvárusi forgalomban mégis nehezen fellelhető könyvet. Aki pedig csak véletlenül most fedezte fel, mint olvasó, Kállai Gyula irói munkásságát, egészen biztosan kíváncsi lesz az előzményekre.

, Még az Életem törvénye című, 1980- ban megjelent könyvének bevezetőjében írta az akkor hetvenéves Kállai: „Életemnek abbán a szakaszában vagyok, amelyhez már sokkal közelebb van a befejezés, mint a kezdet. Itt az ideje hát, hogy feljegyezzem mindazt, amit ateli&m... Mint e korszak hű vagy rossz sáfára, el akarok számolni múltunk egy darabjával.”

Abban a vaskos kötetben, csaknem hétszáz oldalon, a berettyóújfalui csizmadia fiának eszméléséről, kommunistává, hivatásos-politikussá fejlődéséről adott őszinte számadást. Hiteles korrajzában olyan történelmi személyiségek alakját világította meg a személyes kapcsolatok fényében, mint Rajk László, Szakosíts Árpád, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Szent-Györgyi Albert, s az írók

közül Móricz Zsigmond, Veres Péter és sokan mások. A Népszava munkatársaként Horthy börtöneit is megjárt újságíró életútját ebben a könyvében 1945-ig követhette nyomon az olvasó.

Rövidesen megjelent az életrajzi mű folytatása is. Két világ határán címmel írta meg az 1945 januárjától 1946 márciusáig tartó szakaszát életének. Pontosabban szólva — történelmileg nézve — Pest felszabadulásától a Baloldali Blokk megalakulásáig. A Magvető kiadó Tények és tanúk sorozatában nemrég került a könyvesboltokba a könyv második kiadása. (Ez talán még köny- nyebben meg is kapható.)

Az életrajz harmadik fejezete, a Megkésett börtönnapló eseményei ott kezdődnek, amikor Kállai Gyula külügyminiszter — ebben a tisztségben Rajk László utóda — 1951. április 20- án este 7—8 óra tájban egy tekintélyes ZIM típusú gépkocsin hazafelé igyekszik a hivatalából. A budai villalakásba azonban — ahol felesége várja — már nem jut el, mert az Államvédelmi Hatóság fegyveresei letartóztatják. Ettől a pillanattól kezdve három és fél éven át semmiféle kapcsolata nem volt, nem lehetett a külvilággal. Kiállva a legnehezebb próbákat, a teljes elzártságot, az idegőrlő kihallgatásokat, a fizikai

erőszakot, a durván megszégyenítő bánásmódot, küzdött a kiagyalt, koncepciózus vádak ellen. .

Amikor 15 évi börtönre ítélték, 1951. december 18-át mutatott a naptár. Még sok időnek kellett eltelnie az SZKP XX. kongresszusa utáni „olvadás” időszakáig, az ártatlanul elítéltek lassan bekövetkező rehabilitálásáig.

A megkésett börtönnapló a történtek mélyebb okait igyekszik felfejteni. Viszonylag egyszerű írói eszközökkel, a szubjektív jelenlét hitelességével és pontosságával követi az eseményeket, de most már felülről, kívülről is nézve. A rálátás, az időbeli távolság sem teszi azonban elnézővé, elviekben engedékennyé a szerzőt. Nem ad feloldozást, sőt további — még teljesebb — önvizsgálatra és a tanulságok örökös meg- szívlelésére sarkall. Hogy ami történt, soha többé; sehol se ismétlődhessen meg újra.

így tehát a börtönnapló mégsem „megkésett”. Sok vonatkozásban, úgy tűnik, másutt is zajlik ez a folyamat. Felismerve, hogy a múlt hiteles feltárása a jelen jobb megismerését, politikai, társadalmi légkörének újbóli átszúrásét, öntisztulását is elősegítheti.

F. Tóth Pál

Gobelinbemutató az Iparművészeti Múzeumban

A régi, drága, s az uralkodók, főúri családok reprezentációs, egyben lakásdíszítési igényeit szolgáló, gyapjúból szőtt képes kárpitok állandó kiállítása nyílt meg az Iparművészeti Múzeum kupolatermében.

A kárpitszövés e műfaja a középkorban alakult ki Európában. A templomok, várak, kastélyok termeit díszítették, sőt ágyfüggönyül is szolgáltak. Hadjáratok idején a hadvezérek sátraikba is magukkal vitték kárpitjaikat, erről magyarországi végrendeletek is tanúskodnak. A .templomokban a padok felett, vagy az oszlopok között függtek, a kastélyokban pedig a termek falait borították, vastag szövetükkel felfogva a kőfalakból kiáradó hideget, egyben díszesebbé tették környezetüket. Bethlen István 1646-os végrendeletében ezért „házöltözéknek” nevezte őket.

A kárpitszövés központjai hosszú fejlődése folyamán többször változtak, a középkorban Franciaországban és Németalföldön voltak, ahol az egyes városok szövőműhelyei versengtek egymással az elsőségért. A XVI— XVII. században ugyancsak Flandria és Franciaország adja a legszebb, legművészibb kárpitokat, de kisebb műhelyek más európai országban is működtek.

A kiállítás az Iparművészeti Múzeum flamand és francia kárpitjaiból mutat be igényes válogatást.

A francia kárpitszövés újjáéledése IV. Henrik trónralépé- sével kezdődött meg (1589). Sikerük záloga a tökéletes technikai kivitel mellett az volt, hogy vezető művészek tervezték a képes jeleneteket, általában a királyok udvari festői, köztük Poussin is. A francia kárpitművészet nagy előretörése a királyi manufaktúra, a Manufacture des Gobelins megalapításához fűződik (1662), a képes kárpit ma is elterjedt neve innét származik. A manufaktúra első igazgatója, főtervezője, aki az itt készült kárpitok stílusát megszabta Charles Le Brun (1619—1690) a király nagy jelentőséget tulajdonított a pompás kárpitoknak. Tizenöt nagy sorozata közül a Napkirályt dicsőítő a legismertebb, de történelmi, ótestamentumi sorozatokat és különböző allegorikus kárpitokat is tervezett nagy rátermettséggel.

A XVIII. század elejétől kezdve a képes kárpitok témája lassan megváltozik, vadászjelenetek, egzotikus történetek, a rokokó életérzésének megfelelő „gáláns” jelenetek (szerelmi

0 Jelenet a római történelemből (Aubusson, XVII. század vége.)

0 Nyilazó férfi (Flandria, XVII. század második fele.)

vezése is). A XVII—XVIII. században a nagyleveles minták helyett akantuszleveles előtérben cserjék között elmosódó tájábrázolások jönnek divatba. A színvilág is megváltozik, a tompa zöldek, barnák és homokszínek mellett a vörös szín jut uralkodó szerephez. 1764-től Aubusson is királyi manufaktúra lett, 1732-től jelezte műveit.

A francia műhelyekkel ellentétben a flandriai önálló városi manufaktúrák, ahol a mesterség ismerete, fortélyai apáról fiúra szálltak. A legszebb, kora reneszánsz kárpitok Brüsz- szelben készültek, amely már a XIV. századtól kezdve híres volt szövőműhelyeiről. A kárpitszövés fénykora Ausztriai Margit és Magyarországi Mária (II. Lajos királyunk felesége) uralkodásának ideje, a XVI. század első fele. Az itt készült kárpitok, mint más flamand műhelyek munkái is, történelmi, mitológiai, allegorikus és bibliai jeleneteket ábrázolnak nagy festők, a barokk korban például Rubens kartonjai után. Az 1700 körüli években francia hatásra a visszafogottabb, klasszicizáló stílus talál visszhangra, jellegzetes, virág- és gyümölcsfüzérekből kialakított bordűrökkel.

A flamand kisműhelyek közül a legtermékenyebbek az oudenaardiak voltak. Jellegzetes munkáik minden nagyobb gyűjteményben megtalálhatók.

Az Iparművészeti Múzeum gyűjteménye egy korai párizsi és néhány brüsszeli kárpiton kívül a francia és flamand kisműhelyek alkotásait őrzi, ezekét láthatjuk most a kiállításon. Érdekességüket fokozza, hogy mind a második világháború után kerültek a múzeum gyűjteményébe.

Kiemelkedően szépek közülük a Zwack likőrgyáros hagyatékából kikerült, XVIII. század első feléből származó brüsszeli verdűrök, közülük is a mitológiai jelenetesek, valamint Ovidius Átváltozások című művének jeleneteit ábrázoló sorozat egy .darabja, mely a sorozat többi tagjának műhelyjegye alapján — Jacob van der Borght manufaktúrájában készült.

A Pál apostol életét ábrázoló sorozat, mely egykor gróf Mikes János szombathelyi püspök tulajdona volt, eredetileg egy Rafíaello által rajzolt Apostolok cselekedetei széria egyik darabja után készült, melyet a barokk korszakban több európai szövőműhelyben másoltak. Az Iparművészeti Múzeum magas kvalitású példánya az antwerpeni Jacob

Wauters műhelyét dicséri. „ ....

Brestyanszky Ilona

enyelgések) váltják fel az ünnepélyes történelmi képeket.

A kisebb francia műhelyek közül a legnevezetesebb Aubussonban működtek, ahol a legkorábbi kárpitok a XVI. században készültek. Ezek a „ver- dure”-ök, az egész kárpitot beborító, nagyleveles, egzotikus ' növényzettel (innen származik e kárpitfajta eineKÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig es- le 18 órától reggel 8 óráig tart: szombaton, vasárnap lés ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5.; C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Lelki segélyszolgálat: Kecskemét, T.:

28-222, 18—22 óra között.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajösmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöpszál- lás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass:-Kun- szentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-101); Lakitelek: dr. Széli L. (Lakitelek, egészségház, T.: 42- 105); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u: 13. T.: 94); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre t. 18. T.: 44-162).

BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bács- borsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsek- csanádi, felsőszentiváni, garai, herceg- szántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikéríai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket.

Keceh„ Imrehegy: Kecel; központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza^ Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállást, pálmonoston, pető- fiszállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton es Vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

/TTSZAKECSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a lászlófalvi betegeket látják el. (T.: 41-261).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Iu látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas,-Öregcsertő- Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa

betegeit. Az ügyelet ideje szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122,. 134). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba 219-es mellék.

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és A csatolt községek.

Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szt. István u. 30. T.: 19); Solt, Ujsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Hajós: dr. Pap I. (Hajós. Kossuth u. 1. T.: 10); Dunapataj, Harta: dr. Kákoíiyi A. (Harta, központi rendelő. T.: 33).'

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Rém, Jánoshalma, Kéleshalom, Boro- ta: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. Császár J. (Kelebia, Bajcsy-Zs. u. 27. T.: 47).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet:

Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth K. tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.;

Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Szé- chenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmik- lós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. ■

BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106).

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524); Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A, T.: 12-482); Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai u. 1/A. T.: 12-851); Felsőszentiván, Csávolyi Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Petőfi u. 1.); Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. ÍBácsbor- sód, Dózsa u. 13.); Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanovu. 18.).

KALOCSAI" ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Simon É. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.); Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós:

310); Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg _u. 8/A); Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Celgazdaság solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85); Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Dunasor 6. T.: 24); Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75); Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.); Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12); Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecskemét, László K. u. 11. T.: 27-985); Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u. 9. T.: 24-831); Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakab- szállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075); Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyár- lőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192); Lajos- mizse: dr. Kisjuhász Z. (Lajösmizse, Ifjúság u. 9. T.: 76); Tiszakecske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.); Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybe- ne: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161).

KISKÓRÓSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattai u. 10.); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái

J. (Izsák, .Kecskeméti u. 37.); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér

10. T,: 8); Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely

T. u. 1.); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83.); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, KaSkantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2.); Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.: 61- 389); Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszallás: dr. Szmilkó F. (Kiskunfélegyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 61-Í20); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 16. T.: 31- 108); Jászszentlászló, Szánk: dr. Török

L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 4); Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.:' 72- 570).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Thury J. u.

20. T.: 22-299); Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Aladics S. (Kiskunhalas, Ibolya ú. 1!.); Jánoshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223); Bo- rota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.); Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1.); Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tér 6/E. T.: 94); Bácsalmás, Csi- kéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, "Kossuth u. 21. T.: 4); Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10).

t

■fi