Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-20 / 169. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ Ty w f) 1 L L | ^ I ÁZ MSZMP »ÁCS-KISKUN MEGYE* BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLii. évi. 169. szám Ára: 1,80 Ft 1981. július 20, héttő A Minisztertanács közleménye * egyes fogyasztói árak, szolgáltatási díjak emeléséről és jövedelem- kiegészítő intézkedésekről (2„ oldal) Javítani és bővíteni a megye idegenforgalmi ellátásán (3. oldal) GABONA - LUCERNA - OLAJIPARI NÖVÉNYEK Még két hétig tart a búza aratása Később kezdődött ős nehezebb az aratás a szokásosnál A megyét járva egyre több gabonatáblán már csaik a torzsát látni, magtárakba, tárolókba 'kerül a termés. Bács-Kiisku*;Tneéyében a múlt héten gyaikorlStslag |befejeződött aiz őszi árpa vágásába 14 ezer hektáron ritka állományban dolgoztak a gépek. Pedig a téli fagykárok miatt a leggyengébb táblákon — ez a megyében mintegy 6000 hektárt tett ki — kitárcsázták a növényeket. A le- arátött árpák termése a kedvező időjárás ellenére sem kiugróan jó — tájékoztat a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársa* Farkas Zoltán. — A .szalma betakarítása folyamatos, nagyobbrészt kis- és nagybálák- ba rendezik az aratás melléktermékéit. A felszabaduló területeken a másodvetésekhez készít ik elő a talajt. A tervek szerint 5000 ’hektárom lesz másodszor is növény, ennek tíz százalékát várhatóan zöldségnövényekkel, a többit takarmánykeverékekkel, csa lámádéval hasznosítják. Az Igazi nagy mqnka a búza araltása. E kenyérgabona a megyében százezer hektáron vár betakarításra. A felmérések szerint á kombájnkapacitás;, a gépek felkészültsége lehetővé teszi* hogy 14 nap alatt zsákba kerüljenek a magok. Természetesen, ha az időjárás közbe nem szól és aíz átvétel ütemes tesz. A múlt héten, a kezdéskor, még előfordult 18—20 százalékos víztar- tal’fmú termény, de gyakoribb wollt az — főleg a homokon,1 —, amit már nem kellett szárítani. A forró, száraz időjárás miatt érzékélhető, hogy a búzáikban- ikisp" mértékben megs zárultak a magok, csökkent a fajsúly, ami kihat a termésátlagokra is. A megye nagy részében befejeződött a lucerna második kaszálása, a forrólevegős szárítóval rendelkező üzemekben folyamatosan' készül a iúcémar liszt. Az idén csökkent viszont az exportra gyártott lucernapel- lét jövedelmezősége, így á gazdaságokban — várhatóan — kevesebbet állítanak elő. Az őszi káposztarepce vágása is megkezdődött, a téli fagytól megkímélt területeken jól fizet ez a növény. Az olajipar a tervezett ütemben vásárolja fel a magokat. A napraforgótáblák sárgába öntözték, virágba borultak. A kapások fejlődésének kedvezett a tavasz és a kora- nyár, most azonban már hiányzik az eső. , G. E. NÉPZENEI TANÁCSKOZÁS BAJÁN KALOCSÁN KIOSZTOTTÁK A NÉPEK BARÁTSÁGA DÍJAKAT Sikeres díszbemutatókkal és a sárközi lakodalmassal fejeződött be a IX. Duna menti folklórfesztivál • A Marij Pamas együttes a színpadon. Hiába kerestük a bajai Béke téren, felállított szabadtéri színpadnál szombat délelőtt a 10 órára hirdetett népzenei bemutató műsorát. Egy pillantást vetve a főtéri kirakodóvásárra, letáboroztunk a pódium mellett. A mari folfclórcsoport tisztelte mag fellépésével a tikkasztó melegben összegyűlt érdeklődőket. Ezúttal is kitett magáért a Szó- rakaténusz. A Kamarás-Duna menti sétány árnyas fái között mindenféle csudákat varázsolt igénytelen anyagokból Hegyi Füstös László, Czár János, Hegedűs Csilla. Útmutatásukkal az ügyesebb és a bátrabb gyerekek maguk is megpróbálkoztak népi játékok készítésével. A kialakult szokásoknak megfelelően, a fesztiválhoz kapcsolódva tanácskozott Baján a kórusok Országos Tanácsa népzenei bizottsága. A Liszt Ferencről elnevezett zeneiskolában Szathmá- rá Károly, a bizottság ‘vezetője azt vizsgálta beszámolójában, hogy miért csökken az utóbbi években a pávakörok, a népzenei együttesek száma. Sokoldalú elemzése segítheti a folyamat megállítását. Még így is számottevő erő rejlik a népzenei mozgalomban. hiszen a mintegy 1300 együttes több tízezer ember szabad ideiének kellemes és hasznos eltöltését segíti, nemzeti kultúránk pótolhatatlan értékeit őrzi. Az előadó bejelentette, hogy rövidesen megkezdődik az együttesek ötödik minősítése. Biztató. Inkább odafigyelést, több ügybuzgalmat, nagyobb hozzáértést, mint több pénzt feltételező javaslatokat hasznos ötletekkel, elképzelésekkel egészítette ki Birinyi József, aki a hangszeresek gondjairól szólt. Dr. Kálmán Lajos előadásából sokat megtudhattak, a résztvevők a Bács-Kiskun megyét a mozgalom élvonalában tartó módszerekről. A reményt táplálta este a művelődési központ udvarán a legjobb magyar együttesek közreműködésével rendezett, „Hej, Dunáról fúj a szél...” című népzenei műior. Fellépett a Békés Banda, a Bökönyi, az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör, a Hévíz- györkl, az Egervölgye Asszonykórus, az ölből, a Sályi, a Sükösdi Pávakör, a Buzsáki, a Sárréti Népi Együttes, a Rózsa Sándor, a Szivárvány cíteraegyüttes. A szép műsor Budai Ilona és Birinyi, József házigazdák hozzáértését és stílusérzékét is dicséri. Az ezzel egy időben a megyei fesztiválközpontban Kalocsán, a gálaműsoron szereplő együttesek részvételével megtartott mene titán cversenyen kétségtelenül a sodró lendületű helybeliek aratták a legnagyobb sikert, de igen hatásosnak bizonyult a bogyiszlóiak szép térformákat alkotó menete, a finnek felvonulása is. (Folytatás a 3. oldalon) Grósz Károly hazaérkezett Moszkvából Szombaton hazaérkezett Moszkvából Grósz Károly, az MSZMP F)r- litífcaj Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aki a szovjet kormány meghívására baráti munkalátogatást tett a Szovjetunióban. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vladlen Puntusz, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A miniszterelnök hazaérkezésekor nyilatkozatot adott az MTI és a televizió munkatársainak. Grósz Károly szombaton Moszkvában megbeszélést folytatott Nyikolaj Rizskowal, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. Tájékoztatást adott az MSZMP XIII. kongresszusa óta eltelt időszakról, az MSZMP KB júliusi ülésének állásfoglalásáról, a gazdasági és társadalmi kibontakozás programjáról, a gazdaság- irányítás továbbfejlesztéséről. Kifejezésre juttatta, hogy a Magyar Népköztársaság a jövőben is megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok kölcsönösen előnyös fejlesztésének. Mély megelégedettségét fejezte ki a Mihail Gor- bacsowal, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárával lezajlott találkozóval kapcsolatban. Nyikolaj Rizskov tájékoztatást adott az SZKP XXVII. kongresz- szusa, az SZKP KB ez év januári és júniusi ülései határozatainak végrehajtásáról, a Szovjetunió társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítására, a szocialista demokrácia elmélyítésére, a társadalmi élet megújítására irányuló széles körű átalakításokról. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági irányítás radikális reformja megteremti a feltételeket a szó-' cialista társadalomban rejlő előnyök minél teljesebb kihasználásához. *1 A magyar és a szovjet kormányfő hangsúlyozta: nagy jelentőséget tulajdonítanak azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek célja alapvető fordulat elérése országaik szocialista építőmunkájában, és a társadalom alkotó erőinek mozgósításában. Elégedetten állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió a marxizmus— leni ni zm us, a szocialista internacionalizmus elvei alapján, a két nép érdekeivel összhangban, eredményes együttműködést folytat a politika, a gazdaság, a kultúra területén. Hangsúlyozták, hogy a Kádár János és Mihail Gorbacsov találkozóin született elvi megállapodások szellemében a jövőben is megkülönböztetett figyelmet szentelnek a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésénél!, az együttműködés tökéletesítésének. Megállapították, hogy e téren csak az első lépéseket tették meg, még jelentős 'kihasználatlan tartalékok vannak a két ország együttműködésében. A magyar és a szovjet gazdasági szervezetek elé feladatul tűzték ki, hogy gyorsítsák meg a hosszú távú együttműködési tervek kidolgozását. Ezzel összefüggésben szükségesnek tartották a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés 15—20 évre szóló fejlesztési koncepciójának előkészítésére irányuló közös munka meggyorsítását. A felek megállapodtak abban, hogy fokozzák a magyar—szovjet áruforgalom bővítésére, szerké(Folytatás a 2. oldalon.) Az öntözésfejlesztés gondjai Az elmúlt másfél hét alatt ai talaj felső rétegeiben — itt gyökereznek a vízigényes kapások, zöldségnövények — jelentősen csökkent a növények által felvehető víz mennyisége. Mivel ez az évek zömében mindig így van, ebben az időszakban kezdődik az öntözési szezon. A mesterséges csapadék kijuttatására berendezkedett gazdaságokban a napokban megindul a teljes üzem. Ezt szolgálja az a kedvezmény, hogy a vízszolgáltatás dijainak csupán húsz százalékát kell a gazdaságoknak megtéríteni, a többit a költségvetés fedezi. Sőt a legnagyobb napi áram- fogyasztás háromórás időszakában az öntözőberendezések üzemeltetéséhez felár nélkül használhatják az elektromos energiát. (Folytatás a 2. oldalon.) Megváltozott a támogatás rendszere # A Kecskeméti Agroker Vállalattól ebben az esztendőben is mintegy tízmillió értékben vásároltak öntözőberendezéseket. Már a paradicsomszezonra készülnek Még javában tart a borsó feldolgozása a konzervgyárakban, de a műszakiak már a nyár talán legnagyobb feladataira, a paradicsomszezonra készülnek. A Kecskeméti Konzervgyárban a Budapesti Láng Gépgyár szerelői csőcserét végeznek az egyik kazánon. Rekordidő alatt, négy héten belül készítik el. A paradicsomszezonban szükség lesz a teljes kapacitásra, hiszen csúcsidőben naponta mintegy 40 tonna gőzt használ fel az üzem. 9 Kint is van vagy 30 fok meleg, bent a szűk helyen, a kazánokban, ahol a csöveket cserélik, he- gesztik, legalább a kétszerese a hőség. (Pásztor Zoltán felvétele) I Érdekeltség alapon A helyi tanácsok gazdálkodása napjainkban mondhatni gyökeres átalakuláson megy át. Egy sor korábbi •kötöttség megszűnt, az egységes pénzalap bevezetésével, egyúttal viszont érezhetően vékonyabban csordogál a pénz is a központi forrásokból. Legutóbb az Országgyűlés nyári ülésszakán döntöttek úgy a képviselők, ■ hogy két százalékkal csökkentsék a tanácsok költségvetésének idei állami támogatását. Az így felszabaduló majd két és fél milliárd forint az ország pénzügyi mérlegének egyensúlyba hozását segíti. De vajon hogyan ellensúlyozhatja az elvonást — a megnövekedett önállósággal élve — a 'helyi vezetés a községektől a megyékig? Az eddigi tapasztalatok szerint a legtöbb helyen ki tudják használni az önállóság lehetőségeit. Az új tanácsi gazdálkodási rendszer bevezetése a vártnál gördülékenyebben ment, a bevételek az első évben elérték a tervezettet. Az arányok tanulságosan alakultak: a szabályozott bevételek elmaradtak a várttól, mig az érdekeltségen alapulókat majd mindenütt túlteljesítették. Mindez jelzi az erőfeszítést, mellyel egy-egy településen igyekeztek feltárni a tartalékokat, pótlólagos forrásokat, hogy a közösen kitűzött célok ne kerüljenek veszélybe. A helyi erők összefogásának, mozgósításának már hagyományosnak mondható módja a lakosság társadalmi munkája. Bács-Kiskup megye ebben mindig is élen járt. A társa- dalmimunka-mozgalom rég túllépett azon a fejlődési fokon, mikor csupán lapátolásra, fizikai munkavégzésre mozgósították az embereket. Erre is van példa, de tanúi lehettünk, mint válnak a társadalmi összefogás bonyolultabb — s hatékonyabb — formái jellemzővé tájegységünkön. ' Az egyik legelterjedtebb a lakossági társulások alakítása viz- és gázvezetésre, útépítésre. Akadnak települések, ahol önkéntes pénzbeni hozzájárulással, „téglajegyekkel” segítik egy-egy létesítmény felépítését. Ez nem azonos a tehóval, mely inkább a kisebb telepür léseken tölt be számottevő szerepet. Nem egy város, nagyközség tanácsa kötvénykibocsátással teremti elő a fedezetet iskolaépítésre, orvosi rendelőre. Ezek a kötvények nagyon kelendőek, s nem csupán a helybeliek körében. Ami pedig a vállalatokat, szövetkezeteket illeti: a kollektívák mindig is nagy szerepet játszottak a településfejlesztésben. Az utóbbi időben került előtérbe az érdekeltségi alapokon nyugvó együttműködés. Lényege, hogy a tanács nem jótékony adományt kér, hanem olyan együttműködési formákat ajánl, melyek érdekeltté teszik az adott gazdái-* Jegeld egységet a befektetésben. A skála a kedvezményes lakásépítéstől a közös gazdasági vállalkozásokig terjed. A kereskedelmi beruházásoknál pedig már bevált gyakorlat az úgynevezett koordináció, a közös beruházás. Persze mindez megfelelő szakértelmet, vállalkozási készséget, adott esetben kockázatvállalást igényel a testülettől és a szakapparátustól. Hogyan lehet a jelenlegi helyzetben ájabb tartalékokat feltárni a tanácsi gazdálkodásban? A kérdésre a mi vidékünkön az egyik lehetséges válasz: a kölcsönös érdekeltség alapján. Hasznosítva és továbbfejlesztve a helyi erők összefogásában kialakult módszereket. Hiba lenne azonban megfeledkezni arról, hogy vannak hátrányos helyzetű közösségek. Olya n falvakban, ahol csak egyetlen szakszövetkezet működik, vagy önálló gazdálkodó egység nem talál- ható, a tanácsnak sincs kellő mozgástere. Az állami támogatás visszafogása sem érinthet egyformán -mindenkit, hisz az itt élők is joggal igénylik a korunk színvonalának W <»f l* Örülni <*n , íiUVüü Dániel
