Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-20 / 169. szám

^ • PETŐFI NÉPE • 1987. július 20. A BIZTONSÁGI TANÁCS MA TÁRGYALJA Tervezet az irak—iráni háború befejezésére Pénteken este New Yorkban összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsának tizenöt tagja, hogy elvégez­ze'az utolsó simításokat az iram—iraki háború be­fejezését szorgalmazó 'határozattervezeten. A doku­mentumot’ feltehetőleg a hétfői nyiLváinos BT-ülésen fogadják majd el. Az új kezdeményezés jelentősé­gének hangsúlyozására több állam külügyminiszte­re jelezte, hogy részt akar venni a hátfői ülésen. A tervezet nyomatékosan sürgeti a hét éve dúló háború azonnali befejezését, tűzszünet megkötését, a csapatok visszavonását a nemzetközileg elismert határok mögé és a hadifoglyok kicserélését. A do­kumentum kilátásba helyezi, hogy a Biztonsági Ta­nács további intézkedéseket tesz, amennyiben a fel- - Hívás eredménytelen marad. Az iráni ENSZ-küldöttség tagjai már jelezték, hogy Teherán csak akkor fogadja el a kezdemé­nyezést, ha a BT Irakot agresszorként bélyegzi meg. A Biztonsági Tanács eddigi, hasonló kezdeményező-- sei azért vallottak kudarcot, mert Irán az. ellensé­geskedés beszüntetéséit egy sor feltételhez, köztük Irak agresszorként való megbélyegzéséhez kötötte. Hazánkba látogat a malaysiai miniszterelnök Grúsz Kárqlynak, a Minisztertanács elnökének meghívására a közel- * jövőben hivatalos látogatást tesz hazánkban Mahathir Mohamed, Ma­laysia miniszterelnöke. (MTI) REAGAN: Űjabb segélyeket a kontráknak Mahal thir Mohamed oak, Ma* lay.sio mindazt e re Imiikének a napokban sorra kerülő hivatalos látogatása lesz az első magyar— malaysiai kormányfői találkozó. Hazánk és Malaysia között 1969-ben létesültek diplomáciai kapcsolatok. A két ország kttl- ügymiimsztériuma közötti kon­zultációk 1971 óta rendszere­sek. A kapcsolatok jelentős ese­ménye volt 1982 tavaszán a ma­gyar külügyminiszter Kuala Lumpurban tett hivatalos láto­gatása A megbeszélések tapasz­talatai 'megerősítették, hogy bi­zonyos nemzetközi kérdések el­térő meg ítélése npm akadálya a politikai és a gazdasági kap- csői átok fejlődésének. A kap­csolatok élénkítésének szándé­kát jelzi,, hogy Magyarország és Malaysia diplomáciájának ve­zetői több ízben találkoztak egymással. Több magas rangú vezető járt ma gá ríiátog at ás on hazánkban. Gazdasági együttműködésünk kibont ak oztatás á ra 1970-ben szülét,eit kereskedelmi meg­állapodás, amely biztosítja a leg­nagyobb kedvezmény elvének érvényesítését. A kapcsolatok élénkítésére a malaysiai és a Magyar Kereskedelmi Kamara közötti együttműködésről 1986- hain jelit létre megállapodás. Ma­laysiába elsősorban gyógyszere­ket. műtrágyát, izzólámpákat és elektromos szerelési anyago­kéit szállítunk. A természeti kin­csekben gazdáig félszigetről Ma­gyarországra főként nyersgumi érkezik, jelentős a behozatal Pál- ma-olajból, faárukból és egyéb mezőgaadaságl termékekből,'va­lamint textíliákból és ruházati cikkekből-. A kereskedelmi kapcsolatok bővítésére, a forgatom fellendí­tésére az elmúlt két-három év­ben fokozott erőfeszítések tör­ténitek. Hazánk készségét fejez­te ki a malaysiai fejlesztési ter­vekben való részvételre. Az együttműködés bővítésére tö­rekszünk a vegyiparban, a gyógy­szeriparban, az energetikában, a bányászatban, a mezőgazdaság­ban, az élelmiszeriparban és a biotechnikában. Veress Péter külkereskedelmi miniszter 1986- os látogatását követően nőtt a magyar vállalatok érdeklődése a malaysiai piac iránit; több cég rendszeresen részt vesz a gépek és berendezések szállítására ki­írt versenytárgyalásokon, helyi szakkiállításokon és vásárokon is. A kulturális, tudományos, idegenforgalmi és sportka-pcso- l'atcik erősödését szolgálja májú a több mint egymillió lakosú Kuala Lumpurban idén ősszel megrendezendő magyar napok programja. A kétoldalú 'kapcsolatok ed­digi eredményei — figyelembe véve Malaysia gazdasági fejlő­dését, .belső stabilitását és 'kül­politikai irányvonalát — nem értek el a. lehetséges és a kívá­natos szintet. Remélhető, hagy a mostani látogatás hozzájárul egymás jobb megismeréséhez, az együttműködési lehetőségek feltárásához,, és konkrét gazda­sági eredmények is születnek, hiszen • r .Mahathir.-. i .Mohamed kí­séretében töibb gazdasági szak­ember. is. hazánkba érkezik. NAPI KOMMENTÁR A keringő folytatódik Becsben folytatódik a keringő: a valeer szülővárosa most poli­tikai téren szolgál változatosság­gal. Ezúttal a kanadai nagykövet­ség épületében ül össze az utó- találkozón részt vevő NATO-or-1 szágok és a Varsói Szerződés tag­jainak küldöttségei között fo­lyó „23-ak értekezlete”, i Mivel minden találkozóra más ország képviseletén kerül sor, nem túl­zás a táncra utaló hasonlat; a küldöttségek egyszer itt, másszor ott fordulnak ifiig, s a háttér a varázslatos bécsi díszlet. Miután a NATO-államok a közelmúltban végre beterjesztették régen várt javaslataikat az európai bizton­sági és leszerelési kérdésekről, a korábbinál konkrétabb vita kez­dődhet a jövendőbeli tárgyalások témájáról és résztvevőiről. Amennyire örvendetes a tény, hogy végre van miről beszélni, olyannyira sajnálatos az a me­revség, amely a nyugati állás­pont jellemzője. A semleges és el nem kötelezett országok gya­korlati kizárásával a NATO sze­retne megszabadulni az európai politikai realitás .egyik jelentős, stabilizáló szerepet betöltő té­nyezőjétől, mégpedig annak ellenére, hogy ezek az országok nem egyszer kifejezésre juttat­ták, mennyire érintettek az eset­leges megbeszélésekben. A NATO ko>ncepciójának másik alapvető hibája, hogy egy viszonylag új elem, a „hagyományos stabilitás” jelszavának hangoztatásával le­szerelés helyett fegyverkezéssel kívánja kiegyenlíteni az arány­talanságokat. A szovjet delegáci­ót vezető Jurij Kaslev készség­gel elismerte, hogy bizonyos föld­rajzi térségekben, egyes fegy­verfajták tekintetében előfor­dulhatnak ilyen aránytalansá­gok, /de ez nem befolyásolja a globális erőegyensúly létének tényét, s ha vannak is ilyen ki­sebb különbségek, azok sokkal inkább leszereléssel szüntethe­tők meg, semmint a fegyverke­zési hajsza fokozásával. Magyar megítélés . szerint az sem tesz jót a jövendő tárgyalá­sok esélyeinek, hogy a NATO igyekszik különválasztani a bi­zalomerősítő és a leszerelési kér­déseket, pedig a kettő szoros ösz- szefüggéseit mindenki beláthatja. A Varsói Szerződés javaslatai egy minőségileg új biztonsági helyzet megteremtését célozzák kontinensünkön. A jövendőbeli tárgyalások célja nem lehet a mostani helyzet „stabilizálása". A népek leszerelést akarnak Eu­rópában és az egész világon. Minden felelősségteljes tárgya­lást erről az alapról kell foly­tatni, különben óhatatlanul csa­lódást keltő kudarcba fulladnak az erőfeszítések. Horváth Gábor 1987. JANUAR 1-JÉTÖL üj szolgáltatással védjük ÉRDEKEIT ÉS ÉRTÉKEIT A GfPJtRMŰ-BIZIOSlTlSBU HOGYAN? — Az alapbiztosításokon kívül új kiegészítő biz­tosításokat ajánlunk Önöknek! MI TÖRTÉNIK —, ha ütközéskor nemcsak a gépkocsi, hanem ön is megsérül? ÉS HA — a baleset után napokig a szervizben „pihen” az autója? ÉS HA — totálkáros lesz a gépkocsija? Gondjaira a legjobb megoldás: az új kiegészítő BALESET­BIZTOSÍTÁS. az ÜZEMSZÜNETI, Illetve ÜJÉRTÉK- BIZTOSÍTÁS! És ez csak néhány ajánlat... ‘.Kérjen tanácsot szakembereink­től! Bármelyik irodánkhoz fordulhat felvilágosításért. AB Egy biztos, Állami Biztosító. 1659 Ronald Reagan amerikai el­nök .szombaton felújította kam­pányát a nicaraguai ellenforra-. dálmárok támogatásáért, arra buzdítva a kongresszust, hogy újabb segélyeket szavazzon meg a managuaii kormány megdönté­sére törő kontráiknak. Reagan elnök a nagyobb nyo­maték kedvéért ismét hatallrni törekvéseket .tulajdonított a Szovjetuniónak a közép-ameri­kai térségben,, amelynek útjában' szavai szerint a kontrák képezik1 az egyetlen akadályt. Az elnök nem említett össze­get, és arról sem szólt, mikor terjeszti a kongresszus elé ezt az igényét. A törvényhozás tavaly 100 millió dollárt szavazott meg a kontrák számára. A Fehér Ház azt mindenesetre már korábban jelezte, hogy a 'következő pénz­ügyi évre neon elégszik rnegi ez­zel az összeggel; Pillantás a hétre Külügyminiszteri utazások, nemzetközi konferenciák, sőt, egy nagy jelentőségű regioná­lis csúcstalálkozó szerepel a közeli napokra a híriigynök- Mgel?' ’i;^iOTSj^iä6Seibm. ,' Ä nemzetközi életben változat1 ' fáilul'"égyfnSst -érik'1 äz esemé­nyek, csupán szombatra nincs semmi előre látható, érdemle­ges fejlemény. HÉTFŐ: Izraelben kezd hi­vatalos tárgyalásokat Ahmet Eszma Abdel Megld egyipto­mi külügyminiszter. A látoga­tást hosszú előkészítő munka előzte meg, mivel a két fél nem értett egyet számos alap­vető kérdésben. Várható, hogy újra felbukkan a közel-keleti békekonferencia kérdése is. KEDD: Egynapos villám­látogatásra Londonba uta­zik a francia külügyminiszter. Jean-Bemard Raimond vár­hatóan tájékozódik majd Margaret Thatcher washing­toni tárgyalásai felől. SZERDA: Az előzetes tervék szerint1'útjára indul az a szov­jet űrhajó, amelynek személy­zetében első ízben egy szírial kozmonauta is kijut a világ­űrbe. . Ezzel Szíria, mint a Szovjetunió legfontosabb kö­zel-keleti partnere, az „űrnem­zetek” nem túl nagy számú csapatának lesz tagja. CSÜTÖRTÖK: Sir Geoffrey ' Howe brit külügyminiszter nem tölti unatkozással a he­tet: Raimond után Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel tárgyalt, s már el is utazik Dániába. A nyugat-európai diplomáciai. élet feltűnő élénksége re-. mélhetöleg megmarad a ke-s let—nyugati tárgyalások so­rán is, és konkrét javaslatok- ban is testet ölt; például Bécs- ben. PÉNTEK: Varsóban meg­kezdi munkáját a 72. eszpe­rantó világkongresszus. A né­peik közti megértés még talán sosem volt olyan fontos, mint; napjainkban. Az eszperantó milliók számára adja meg a másokkal való érintkezés le­hetőségét; elősegítve ezzel a népek közti barátságot és együttműködést. VASÁRNAP: Az Afrikai Egységszervezet korábbi kül­ügyminiszteri ülése után meg­kezdi munkáját az AESZ ve­zetőinek csúcstalálkozója. Az etióp fővárosban, Addisz- Abebában sorra kerülő kon­ferencia napirendjén a dél-af­rikai kérdés és a közel-keleti probléma egyes aspektusai mellett szerepelnek a konti­nens globális gondjai, gazda­sági fejlődésének kérdései Is. Grósz Károly hazaérkezett Moszkvából (Folytatás az 1. oldalról.) zetének korszerűsítésére irányu­ló erőfeszítéseiket, beleértve a közvetlen kapcsolatok, a határ menti forgalom fejlesztését. Ja­vítják a kölcsönösen szállított ter­mékek minőségét, további lépése­ket tesznek a piacfeltáró munka javítására, a felhasználói igények jobb kielégítésére. Hangsúlyoz­ták annak szükségességét, hogy konkrét intézkedések történje­nek a termelési szakosítás és kooperáció elmélyítésére, első­sorban a tudományigényes ága­zatokban: a mikroelektronikában, a robottechnikában, a biotechno­lógiában. Rámutattak: tovább kell keresni az együttműködés lehetőségeit, magyar üzemek szov­jet részvétellel történő rekonst­rukciójában. illetve magyar üze­mek magyar közreműködéssel történő felújításában. Grósz Károly és Nyikolaj Rizs- kov, megvizsgálva a KGST-tag- országok tudományos-műszaki haladásának komplex program­jából fakadó feladatok végrehaj­tásával összefüggő kérdéseket, megállapította, hogy az eddigi ütem nem kielégítő, kifejezték a program megvalósítását célzó erőfeszítések fokozására irányuló szándékukat. A KGST következő, 43. ülés­szakára való felkészülésről szólva megvitatták a szocialista gazda­sági integráció mechanizmusa és a KGST tevékenysége átalakí­tásának kérdéseit. A világpolitika időszerű kérdé­seinek megvitatása során meg­erősítették, hogy azonosan ítélik meg az európai és a nemzetközi helyzet fö problémáit. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy egy átfogó nemzetközi béke- és biz­tonsági rendszer megteremtésé­nek irányában kell folytatni a nemzetközi kapcsolatok átépí­tését. A miniszterelnökök hangsú­lyozták, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, továbbá a szo­cialista közösség más országai békeszerető, a fegyverkezési ver­seny megállítására és a világűrre történő kiterjesztésének meg­akadályozására, a leszerelésre, az emberiségnek a háborús ve­szélytől való megszabadítására, az európai és az egyetemes béke és ■ biztonság megszilárdításá­ra irányuló külpolitikai irányvo­nalának nagy jelentőségét. A hol­napért érzett mély felelősségér­zetet bizonyítják a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének budapesti és1 berlini ülésén előterjesztett javaslatok, az európai fegyveres erők és fegyverzetek Csökkenté­sét célzó program valóra váltá­sára irányuló erőfeszítések. A felek meggyőződése szerint a nukleáris háború veszélyének elhárításához, az európai föld­rész nukleáris fegyverektől való megszabadításához vezető úton az egyik legfontosabb gyakorlatid lépés lehetne az európai közepes hatótávolságú és hadműveleti- harcászati rakétákról szóló meg­állapodás, amelynek elérésére le­hetőséget teremtettek a Szovjet­unió konstruktív kezdeménye­zései. Kifejezték eltökéltségüket, hogy a nemzetközi színtéren folytatott együttműködés elmélyítése, az egyetemes béke és biztonság meg­szilárdítása érdekében tovább erősítik a szocialista országok közösségének szilárd egységét, tökéletesítik a varsói szerződés­beli együttműködést. . A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken magyar rész­ről részt vett Rajnai Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, hazánk moszkvai nagykö­vete és Bartha Ferenc, a Minisz­tertanács mellett működő Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője, szovjet részről Nyikolaj Talizdn, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a Minisztertanács elnöké­nek első helyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnö­ke és Aleksziej Antonov minisz­terelnök-helyettes. A MINISZTERTANÁCS KÖZLEMÉNYE egyes fogyasztói árak, szolgáltatási díjak emeléséről és jövedelemkiegészítő intézkedésekről A kormány határozatot hozott a gazdasági egyensúly javítása, a bel, ső leihasználás mérséklése, a költségvetés hiánya és a fogyasztóiár­támogatások csökkentése érdekében. Ezzel összefüggésben döntött egyes fogyasztói árak, szolgáltatási díjak emeléséről, illetve jövedelem­kiegészítő intézkedésekről. I. 1987. július 20-átóI az alábbi fogyasztóiár-intézkedésekre ke­rül sor: — A motorbenzin és gázolaj literenként 2. forinttal drágul. A 92 oktános motorbenzin új ára például 22,00 forint lesz literen- "fcént, a' gázolaj ára pedig 11,70 forintra változik. — A háztartási energiahordo­zók ára (díja) átlagosan 20 szá­zalékkal nő. Ezen belül a szén ára átlagosan 23 százalékkal, a briketté 10 Százalékkal, a kokszé 16 százalékkal, a tűzifáé 20 szá­zalékkal, a háztartási tüzelőola­jé 29 százalékkal, a propán-bu­tán- és vezetékes gázé 17 száza­lékkal, a távhőszolgáltatásé 22 százalékkal, a villamos energiáé pedig átlagosan 18 százalékkal emelkedik. Így például a Bu­dapesten vásárolt háztartási (mo­sott) szén pályaudvari telepi fo­gyasztói ára 100 kilogrammon­ként 56,50 forintról 68,50 forint­ra, a dorogi briketté 94,00 fo­rintról 102,50 forintra, a tűzifáé 97,50 forintról 117,00 forintra emelkedik. Budapesten a szilárd tüzelőanyaguk házhozfuvarozási díja 20 százalékkal nő. A ház­tartási tüzelőolaj literenkénti ára 6,20 forintról 8,00 forintra emelkedik. A szilárd tüzelőanya­goknál, és a háztartási tüzelő­olajnál a SZOT-tüzelőutalvá- nyok beváltási határideje 1987. december 31-éig meghosszabbo­dik. További igények esetén a kibocsátott utalványok száma a SZOT kezdeményezésére növel­hető. Az 5 kilogrammnál na­gyobb töltési súlyú palackban a propán-bután gáz kilogrammon­kénti ára a fűtési idényben 7,70 forint, a fűtési idényen kívül 5160 forint lesz. A távfűtés lég- köbméterenkénti díja 28,80 fo­rintról 34,20 forintra, á táv-rhe- légvízszolgáltatás vízköbméte- renkénti díja pedig 13,50 forint­ról 14,70 forintra emelkedik. A viillamos energia kilowattórán­kénti díja országosan egysége­sen 25 fillérrel, a külön mért éj­szakai áram tarifája kilowatt­óránként 20 fillérrel drágul. A Villamos energiánál és1 a vezeté­kes gáznál a felemelt díj a szep­tember 20-a után leolvasott fo­gyasztásra érvényes. ' = A dohányipari termékek fo­gyasztói ára differenciáltan, át­lagosan 20 százalékkal emelke­dik. A Kossuth és a Munkás ára Csomagonként 2 forinttal növek­szik. A fogyasztás zömét adó füstszűrös cigaretták ára cso­magonként 2,50—3,50 forinttal, a licenc alapján gyártott füstszű­rös cigarettáké 3,00—7,00 forint­tal emelkedik. — Átlagosan 19 százalékkal emelkedik a liszt és a sütőipari termékek fogyasztói ára. Ezen be­lül a finomliszt kilogrammonkén­ti fogyasztói ára 8 forintról 8,40 forintra változik. A kenyérfélék fagyasztói- ára átlagosan- 16 szá­zalékkal, a péksüteményeké 32 százalékkal emelkedik. Így pél­dául egy kilogramm fehér ke­nyér új ára 9,60 forint, az Alföl­di kenyéré 12 forint lesz, a zsömr le és a kifli darabonkénti ára 00 fillérre Változik. Az egyéb péksütemények árai az átlagos­nál nagyobb mértékben növe­kednek, például a 0,50 kilogram­mos foszlós kalács új ára 19,00 forint lesz. A liszt és a sütőipari termékek árváltozása a munka­helyi' előfizetéses, valamint a gyermek- és diákétkeztetésben á térítési díjaikat általában nem érinti. II. A Minisztertanács a Szakszer­vezetek Országos Tanácsával kon­zultálva egyidejűleg döntött a nyugdíjak és egyéb ellátások ki­egészítéséről is. Havi 100 forinttal egészül ki a 70 éven aluliak nyugdíja. így e körben az ez évi nyugdíjemelés minimálisan 280 forint lesz. A 70 éven felüllek és a súlyo­san rokkantak nyugdíját az éven­kénti rendszeres emelés kereté­ben a tervezett fogyasztói ár­színvonal emelkedéséhez igazo­dóan kell növelni. Ezért ebben a körben az eddigi 8J ; ■ százaiékor legalább" 226 forintos emelési^to­vábbi i százalékká!, 1 mihiriiűWi 100 forinttal nő. Az érintettek 1987, évi összes hyugdíjerhélfcé- dése augusztus 1-jétől, tehát' — ♦a januári és az áprilisi összeg be­számításával! — 6 százalék, mi­nimum 320 forint lesz. A nyugdíj mellett folyósított házastársi pótlék is kiegészül ha­vi 50 forinttal. Egyidejűleg 100 forinttal emel­kednek a minimális nyugdíjak és szociális ellátások, továbbá az egyes ellátásokra való jogosult­ság szempontjából irányadó ösz- szeghatárok. A családi pótlék összege gyer­mekenként havi 50 forinttal emelkedik, és ugyanilyen összeg­gel nő a gyermek után járó jö­vedelempótlék is. A gyermekgondozási segély -mellett folyósított kiegészítés 500 forintról 600 forintra változik, A felső- és középfokú oktatási intézmények hallgatóinak . jöve­delempótléka havi 50 forinttal egészül ki. Az érintettek 1987. augusztu­sában már a kiegészített összegű ellátást kapják kézhez. A Minisztertanács döntött a- tanácsi rendkívüli szociális .. és nevelési segélykeret felemelésé­ről is. Az intézmények működését szabályozó normáik központilag nem változnak. (MTI). Az öntözésfejlesztés gondjai (Folytatás az 1. oldalról.) Bács-Kiskun megyében 27 ezer 277 ‘ hektár az öntözhető terület nagysága. Az öntöző üzemek zö­me a Duna mellékén van, ahol állami főmű szolgáltatásait él­vezik, főmű nélküli a Tiszához kapcsolódó öntözőbázis. Ide tar­tozik a Tiszakécskei Solohov, a Lakiteleki Szikra Tsz, vala­mint a Kecskemét—Szikrai Ál­lami Gazdaság. Emellett szá­mos homokhátsági gazdaság­ban intenzív kultúrákat juttat­nak mesterséges csapadékhoz kisebb hozamú csőkutakból. Az elmúlt két esztendőben új utakra lépett az öntözés fejlesz­tése. Jelentős — 40—70 százalé­kos — állami támogatást igé­nyelhettek a gazdaságok építés­hez, új telepek, új területek fel­szereléséhez. Több tucatnyi, kor­szerű, kézi munkát alig igénylő Bauer-berendezés került a me­gyébe. Tavaly már 2700 hektárt Öntöztek ezek a gépek, idén újabb 2300 hektárral bővült ez. b terület. i Lőrincz Józsefivé, a megyei nö­vényvédelmi és agrokémiai ál­lomás öntözési főfelügyelője el­mondta, hogy a korábbi, jónak mondható beruházási kedv, idén i lényegesen romlott. Ugyanis a meghirdetett program — az ál­lami támogatás nagyságai és odaítélésének módszere — idő- közben megváltozott. Ez tulaj­doniképpen a tehetősebb, koráb­ban- is intenziven öntöző, ki­emelt térségi beruházásokon -kí­vüli gazdaságokat sújtja. Egy példáit is hallottunk: a Fájsz! ; Kék Duna Termelőszövetkezet visszalépett az idei fejlesztéstől, I mert nem kapták meg a koráb­bi támogatást. 1907-ban az üze­mek 128 millió forint állami tá­mogatással kívánták megvalósí­tani öntözésfejlesztési elképzelé­seiket Ezzel szemben 58 millió forintot kaptáit, am-i, a -már em- Mtetft dkok mellett is lényegesen 'lafesftotta a program megvalósí­tását. Mindenképpen említésre mél­tó az is. hagy a megyében mint­egy 3000 hektáron van lehetőség szőlő és. gyümölcsös öntözésére. Nem egy üzemben ily énkor a jeten-tős fagykárok után, a nem termő évben „elhanyagolják” az öntözést. Pedig ezzel a kői vetkező év termését veszélyez­tetik, a nyári gyümölcsök jövő évi .termőrügyeiraek differenciá­lódása ugyanis erre az időszak­ra tehető. Cz. P,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom