Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-08 / 107. szám

2 6 PETŐFI NÉPE m 1981. május 8. események sorokban GENF ___________________ A z Egészségügyi Világszervezet (WHO) 40. közgyűlésének álta­lános vitájában felszólalt dr. Hu­tás Imre egészségügyi miniszté­riumi államtitkár. Bevezetőben szólt az aktuális ■nemzetközi helyzetről abban az összefüggésben, hog^ a hosszú tá­vú egészségpolitikai céljaink megvalósíthatóságának előfelté­tele a béke megőrzése és a nuk­leáris háború veszélyének elhá­rítása. PÁRIZS Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére Az igazság órája című tv-műsorban ismertette elnökje- •lölti programját. Kijelentette, hogy az idegenek ezrei, azaz az észak-afrikai be­vándorlók „a helyi közösségek nyakán élnek”, ezért meg kell szervezni hazatoloncolásukat. Csak ezt „elegáns, emberi mó­don” kell csinálni. BELGRAD Raif Dizdarevics külügymi­niszter meghívására csütörtökön jugoszláviai hivatalos baráti lá­togatásra Belgrádba érkezett Ős- kar Fischer, az NDK külügymi­nisztere. Oskar Fischert megérkezése után fogadta Branko Mikulics. a szövetségi kormány elnöke. Ezt követően megkezdődnek a két külügyminiszter tárgyalásai Jugo­szlávia és az NDK sokoldalú együttműködése további fejlesz­tésének lehetőségeiről, valamint időszerű nemzetközi kérdések­ről. A véleménycserét pénteken folytatják. Oskar Fischert fogadja Sinan Hasani, a jugoszláv államelnök­ség elnöke is. JOHANNESBURG ~ Pieter Botha elnök Nemzeti Pártja fölényes győzelmet aratva megőrizte abszolút többségét a szerdai, előrehozott dél-afrikai választáson, amelyen a parlament fehér kamarájának 166 mandá­tumáról döntöttek a 31 millió la­kosú ország ötmilliós fehér ki­sebbségének szavazópolgárai. A 24 milliót számláló fekete többségnek pedig nincs szavazati joga és parlamenti képviselete. Az apartheidellenes szerveze­tek felhívására a szavazás nap­ján másfél millió fekete maradt távol munkahelyétől, tiltakozva a feketék jogfosztottsága és a rendkívüli állapot miatt. PEKING Teng Hsziao-pingT a* Kínai Kommunista Párt Központi Ta­nácsadó Bizottságának elnöke, az első számú kínai vezető csü­törtökön találkozott és megbeszé­lést folytatott Todor Zsivkowal, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkárával, a Bolgár Népköztársaság Állam­tanácsának elnökével, aki hat­napos hivatalos baráti látogatá­son tartózkodik Kínában. Kínai jelentés szerint Teng Hsziao-ping a találkozót két veterán kommu­nista harcos találkozójának ne­vezte. GERASZIMOV-TÁJÉK.OZTATÓ Csak a reykjavíki formula lehet a megállapodás alapja A Szovjetunió továbbra is a reykjavíki feltételes megállapo­dások alapján tartja, lehetséges­nek a fegyverzetek jelentős csökkentését. Ezt annak kapcsán szögezte le csütörtöki moszkvai tájékoztatóján Gennagyij Gera- szimov külügyi szóvivő, higy Genfben május 5-én megkezdő­dött a nukleáris és űrfegyverze­tek kérdéskörével foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások 8 fordulóin. Hangsúlyozta: a szovjet véle­mény szerint a rakétaelhárifő rendszerekre és a hadászati tá- madófegyverekro vonatkozó kér­dések «-sak egymással szoros nsz- szefüggésben oldhatók meg. A Szovjetunió továbbra is az úgy­nevezett reykjavíki formulát tart­ja n megállapodás alapjának: öt év alatt a felére kellene csökken­teni a hadászati tárnadófeawerek számát úgy- hogy egyik fél birto­kában se legyen több összesen 1600 földrészközi ballisztikus ra­kétánál, tengeralattjáróra telepí­tett rakétánál es hadászati bom­bázónál, s ezeken ne maradjon 6000-nél több robbanótöltet. A rá- kétaelhárító rendszerekről kötött szerződést 10 éven át be kell tarta­ni. nem szabad például létrehozni átfogó tengeri rakétaelhárító-rend- szerekei. s az úgynevezett hadá­szati vedelni! kezdeményezéssel kapcsolatos munkálatok sem lép­hetik túl a laboratóriumi kísérte­tek, kereteit. Az Egyesült Államok hétéves határidőt javasol, egyidejűleg új­ra be kívánja vezetni az úgyne­vezett alszirsteket. Szovjet részről hangsúlyozták: nem fogadják el az alszinteket, mivel a csökkentés ebbep az esetben nem lenne ará­nyos. a Szovjetunió hadászati fegyvertárának jelentős átalakítá­sára kényszerülne. A szenátus szavaz, az elnök vétóz Az amerikai képviselőház szer­dán többségi szavazattal síkra- szállt a rakétaelháritó rendszerek­ről (ABM1 kötött szovjet—ameri­kai szerződés hagyományos, azaz „szűkebb” értelmezéséért. A kép­viselők megszavazták azt a javas­latot is. amely kötelezné az elnö­köt a SALT—2. szerződés előírá­sainak szigorú betartására. Rea­gan azonnal bejelentette- hogy megvétózza a katonai költségve­tést, ha áz említett két kiegészí­tés szerepelni fog a végleges szö­vegben. A Reagan-kormányzat a kiegé­szítő javaslat értelmében a követ­kező. pénzügyi évben nem kapná meg a szükséges pénzügyi alapot egyetlen olyan fegyverrendszer kifejlesztésére sem, amelynek be­vezetésével túllépnék a SALT—2. korlátozásait. Bár a SALT—2-öt az amerikai kongresszus nem ra­tifikálta, hosszú ideig mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Ál- lamok tartotta magát előírásai­hoz, Washington azonban tavaly túllépett rajtuk. A képviselőház -által elfogadott álláspont teljességgel összeegyez­tethetetlen az amerikai kormány­zat katonai fejlesztési elképzelé­seivel. Az ABM-szerződés „szü- kebb" értelmezésének betartása kizárja az űrfegyverek kifejlesz­tését és kipróbálását a világűr­ben, ami nélkül viszont nem le­het megvalósítani Reagan elnök űrfegyverkezési programját, az SDI-t. Az amerikai kormányzat a kö­vetkező pénzügyi évre 5,7 milli­árd dollárt kért az SDl-program- ra- a szenátus ezt 4,6 milliárdra kurtította, a képviselőház pedig még ennél is kevesebbet, szava­zott meg: 3,6 milliárd dollárt. Reagan szerencséje Aki talán a leginkább belelá­tott az ügybe, az többé nem vall­hat. William Casey, a CIA volt főnöke, aki minden jel szerint főszereplő lehetett az iráni titkos fegyverszállítások és a jticara- guai ellenforradalmároknak tör­vényellenesen juttatott pénzek kettős botrányában, titkait ma­gával vitte a sírba. Persze a kám- főnök vallomásával amúgy sem számolt már a kettős szálon fo­lyó nyomozás. Sem a különleges ügyész, aki a bűnvádi anyagokat, gyűjti, sem a kongresszusi bizott­ság, amely a nyilvános kihallga­tásokat végzi, sem tervezte Ca­sey meghallgatását a közeljövő­ben. Ismeretes, miért: tavaly de­cemberben, éppen meghallgatása előtt kellett hirtelen megoperál­ni a CIA-.igazgatót, s agydagana­ta azóta is beszédképtelenné tet­te. Hiába tudott hát sokat, a bot­rányt vizsgálók nem mentek vé­le semmire. Egyesek szerint Rea­gan elnök szerencséjére. Ugyanis a héten újrakeződött kongresszusi tanúkihallgatások fő tétje az, hogy vajon az elnök tudott-e a titkos kontra-segélyek­ről, azaz részese volt-e a törvény­sértéseknek, vagy csak felületes főnökként rosszul ellenőrizte embereit? A válasz az egész kor­mányzat hátralevő két éve szem­pontjából döntő jelentőségű le­het. (Ezért is követi ekkora fe­gyelemmel a fejleményeket az amerikai és a nemzetközi köz­vélemény.) Az első meghallgatott, egy nyugalmazott tábornok, aki egy magáncég képviselőjeként sze­repelt az ügyben, azt; állította, hogy tudomása szerint az elnö­köt többször is tájékoztatták ta­nácsadói a kontrák segélyezésé­ről. A Fehér Ház szóvivője most ezt az állítást „szóbeszédeken alapuló” megbízhatatlan tanú­vallomásnak nevezte. De hátravannak még az igazi főtanuk, Poindexter volt nem­zetbiztonsági tanácsadó, s az ak­ciók végrehajtója. North alezre­des. ök eddig hallgattak, de ta­lán előbb-utóbb rákényszerül­nek a vallomásra. Mindenesetre aligha viszik a. sírba titkukat, mint a harmadik koronatanú, avagy ha ügy tetszik tettestárs. William Casey. VÁDLOTTAK PADJÁN A „LYONI HÓHÉR” Az első náci-per Franciaországban Magyar—kanadai külügyminiszteri tárgyalások (Folytatás nz 1. oldalról.) az olyan fejlettebb, korszerű for­mákra is. min’, a termelési koo­perációit. vegyesvállalatok mű­ködtetése. közös t el lépes har­madik piacokon. Ugyancsak egyetértőleg nyilatkoztak a tár­gyaló partnerek a műszaki-tudo­mányos együttműködés bővíté­sének. a kulturális kapcsolatok fejlesztésének fontosságáról. Egybehangzóan állapították meg azt is, hogy a körülbelül 150 ezer magyar származású kanadai állampolgárnak pozitív szerepe lehet, a magyar—kanadai kap­csolatok fejlesztésében. A nemzetközi helyzet legfon­tosabb kérdéseit áttekintve, a külügyminiszterek nagy figyel­met fordítottak a szovjet—ame­rikai viszony új fejleményeire, mindkét részről aláhúzták a fegy­verzetkorlátozási megállapodá­sok fontosságát és kifejtették kormányuk álláspontját ezek A Minisztertanács ülését kö­vetően a kormányszóvivői érte­kezleten Bányász Rezső beveze­tőben tájékoztatást adott arról, hogy a kormány csütörtöki ülé­sén az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnökének előter­jesztése alapján tárgyalt az MSZMP KB 1986. december 28-ai, a műszaki fejlődés gyorsításáról, s a tudományos kutatás eredmé­nyességének fokozásáról hozott állásfoglalása végrehajtásának munkaprogramjáról, és elfogad­ta azt. A program Összefoglal­ja az állásfoglalásban kitűzött célok, ajánlások végrehajtásával kapcsolatos állami feladatokat. A kormányzati tennivalók kiter­jednek a vállalatok innovációs érzékenységét, a műszaki fejlesz­tés lehetőségeinek javítását cél­zó gazdasági feltételekre, a*VII. ötéves népgazdasági terv gazda­ságfejlesztési és kutatásfejlesz­tési programjainak áttekintésére, szükség szerinti korszerűsítésére, a műszaki fejlesztés, a képzés szervezeti és személyi feltételei­nek fejlesztésére, valamint a nemzetközi műszaki tudományos együttműködés eredményességét növeiő intézkedések kidolgozá­sára. Ezt követően a kormányszóvi­vő a sajtó képviselőinek kérdé­seire válaszolt. Az általános forgalmi adóra és a személyi jövedelemadóra vo­natkozó jogszabályok elveivel foglalkozó előterjesztéséről szólva elmondta: a csütörtöki ülésen a pénzügyminiszter által vezetett koordinációs bizottság felhatal­mazást kapott, hogy kérdezzék meg széles körben a taná­csok, a társadalmi, az érdekképvi­seleti szervek, a tudományos szer­vek vezető testületéinek véle­ményét, hallgassák meg állás- foglalásukat, és részletesen ki­munkált javaslatokat terjessze­nek majd, előreláthatólag nyá­ron, a kormány elé. A kormány azt tervezi, hogy a törvényjavas­lat még az ősszel az Országgyű­lés elé kerülhet. A munkavédelem tavalyi hely­zetével foglalkozva Bányász Re­zső felidézte az ezzel kapcsolatos múlt* évi statisztikai adatokat. Ezek szerint 1986-ban jelentősen, feltételeiről. Egybehangzóan nyilvánítottak véleményt a hel­sinki folyamat jelentőségéről, és kölcsönösen kifejezték reményü­ket. hogy a most folyó bécsi uló- találkozon e folyamat továbbvi­teléi szolgáló eredmények szü­letnek. A tárgyalásokat, követően a két miniszter egyezményt irt alá a magyar—kanadai közös film- és videogyártásról. az együttműkö­dés kiépítéséről és fejlesztéséről, a publikációk cseréjéről ezeken a területeken. A továbbiakban Bénvi József külügyminiszter­helyettes és Robert L. Elliott. Ka­nada budapesti nagykövete — a miniszterek jelenlétében — alá­írta a két ország kormánya kö­zötti együttműködési megállapo­dást, a kulturális, a felsőoktatá­si és a sportkapcsolatok fejlesz­téséről. Este Várkonyi Péter díszva­csorát adott Joe Clark tiszteletére. 9 százalékkal csökkent az üze­mi balesetek száma, örvendetes az is, hogy tavaly több mint ötö­dével csökkentek a bejelentett fogla’kozási megbetegedések. Saj­nos többször kellett viszont ke­resőképtelenséget okozó beteg­séget megállapítani. Sokakat érdeklő, a távközlési hozzájárulás módosítására vonat­kozó kérdésre felelve a szóvivő kifejtette: a kormány úgy dön­tött. hogy a lakosság belépési dí­jainak összege a jövőben sem lépheti túl a költségek 15 száza­lékát. Ez azt jelenti, hogy az új telefontulajdonosoknak a főállo­másokért 12 ezer, az ikerállomá­sokért pedig 8 ezer forintot kell fizetniük. Üj rendelkezés, hogy a •körzeti telefonkötvény-tulajdo­nosok 50 százalékos kedvezmény­ben részesülnek. A közelmúltban bejelentették: a Közös Piac bizottsága felhatal­mazást kapott az EGK külügy­minisztereinek tanácsától, hogy tárgyalásokat kezdjenek hazánk­kal. Milyen jelentősége van en­nek népgazdaságunk szempont­jából? — hangzott az egyik kér­dés. A most kezdődő tárgyalások révén olyan feltételeket kívá­nunk elérni, amelyek a kétolda­lú kereskedelemben biztosítják egyenjogú partnerként való ke­zelésünket és megkönnyítik a magyar termékek eljutását a nyugat-európai vásárlókhoz — volt a válasz lényege. A továbbiakban a kormányszó­vivő több, az utazással és az ide­genforgalommal kapcsolatos kér­désre válaszolt. A kormány csü­törtöki ülésén — hosszú előkészí­tő viták után — felhatalmazta a közlekedési minisztert és a bel­ügyminisztert arra, hogy június 1-jétől visszaállítsák az 1979 előt­ti sebességhatárokat: pontosab­ban az autópályákon 120 kilomé­ter, az autóutakon pedig 100 kilo­méter lesz a megengedett legna­gyobb sebesség. Az országutakon és a lakóterületeken nem változ­nak a sebességhatárok. A magyar—szovjet kishatárfor- galomról kifejtette, hogy az egy éve erről aláírt megállapodás jól szolgálja a választékcsere bővíté­sét. Újabb családsegítő központok Szakszervezeti tisztség- viselők tájértekezlete A szakszervezetek és a csa­ládsegítő központok együtt­működésének lehetőségéről, tapasztalatairól tanácskoztak tegnap Kecskeméten az SZMT székházában a SZOT' és az ágazati szakszervezetek nőpolitikái tisztségviselői. A Bács-Kiskun megyében 1985 márciusa óta, kísérleti jelleggel működő három családsegítő köz­pont létrehozásáról Demény Mária, az SZMT nőbizottságának titkára beszélt. Felvázolta az országos tájértekezlet résztvevői számára a megye településszerkezetéből, a lakosság összetételéből, a rossz tradíciókból eredő hátrányokat, melyik gyakran családi konflik- tushelyzetek alapvető okaiként szerepelnek. (Így például a rend­szeres ingázás, az alacsony isko­lázottrág, vagy az alkoholizmus.) Márpedig — mondta — a társa­dalom alappillére változatlanul a család, mely éppen ezért véde­lemre, támogatásra szorul. A segítés leghatékonyabb mód­ját a kísérleti központok találhat­ták, találhatják meg — folytatta a Bács-Kiskun megyei tapasztala­tok iismertetését dr. Markolt Rita, a családsegítő központok megyei koordinátora —, hiszen őket a kis közösségek valamennyi problé­mája együttesen foglalkoztatja. (Szemben például a családgondo­zói hálózat egy-egy területre — gyámügy, szociális segélyezés — specializálódott munkájával.) A kísérlet tulajdonképpen le is zá­rult: a csengődi, kiskunfélegyházi és lajosmizsei modell nyomán az idén egy kiskunhalasi és két kecs­keméti családsagíitő központ is megkezdi működését. A központok munkájának anya­gi és személyi fő tételein túl erő­teljesen befolyásolja az eredmé­nyeket az is, hogyan segítik te­vékenységüket a helyi társadalmi és ícimegszsrvezetek. Hegedűs István, az SZMT titkára elmond- «ta, hogy mivel a szakszervezetek érdekvédelmi munkájába szoro­san beletartozik a család, mint alapközösség érdekelnek védelme is, természetesen minden lehetsé­ges támogatást megadnak a csa­ládsegítő központoknak. Az SZMT nőbizcíltsága például aján­lásban összegezte a munkahelyi szakszervezeti bizottságok, a bi­zalmak feladatait a családvéde­lemben, a központokkal való együttműködésben. A továbbiakban a szakszerveze­tek egyéb aktuális nőpolitikái feladatairól tartott tájékoztatót Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára. Délután a Kecske­méti Baromfifeldolgozó Vállalat­hoz látogattak a szakszervezeti tisztségviselők, ahol a rész-, illet­ve rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatásról tájékozódtak. Sz. K. Kormányszóvivői értekezlet Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Lyonban hétfőn megkezdődik az évszázad perének tárgyalása. Hajdani rémtettei színhelyén vonják felelősségre a város egy­kori Gestapo-főnökét, a 73 éves Klaus Barbie-t, a „lyoni hóhért”. A vád: az emberiség ellen elkö­vetett bűntettek; amelyek a fran- •cia büntető törvénykönyv értel­mében elévülhetetlenek. A francia igazságszolgáltatás- ban ez lesz az első — polgári es­küdtszék előtt lefolytatott — ná­ci-per, s minden valószínűség sze­rint az utolsó is. Hordereje ma még szinte felmérhetetlen, de annyi már bizonyosnak látszik, hogy tartósan rányomja bélye. gét az 56 milliós nép történelmi tudatára, új megvilágításba he­lyezve a francia történelem egyik legfájdalmasabb és jellegében alig -tisztázott korszakát, a náci meg­szállás éveit. A vádiratok ismertetése várha­tóan két teljes tárgyalási napot vesz igénybe. Tartalmuk: gyil­kosságok, kínvallatások, ember­rablások. kiskorúak elhurcolása és haláltáborba küldése. Főbb pontjai: a francia izraeliták fő­tanácsa lyoni bizottságának lik­vidálása (köztük volt a mai Al­kotmányjogi Tanács elnökének, Robert Badinternek az apja), zsi­dók százainak, köztük 3—13 éves gyerekeknek a deportálása. Eze­kért a bűncselekményekért két hadbírósági tárgyaláson, 1952- ben és 1954-ben, távollétében már halálra ítélték Barbie-t. A magánvádak képviselői most francia ellenállók tucatjainak halálra kínzásáért fogják őt fe­lelősségre .vonni. Barbie kínozta halálra Jean Moulint, a Francia Ellenállás Országos Tanácsának alapítóját is. Jóformán valamennyi jelentő­sebb francia városban utcát ne­veztek el Moulinről, ám letar­tóztatásának körülményeit mind­máig nem tisztázta a történetírás. E homályos ügy talán utolsó ko­ronatanúja — René Hardy — pár hete távozott az élők sorából. Hardy rejtélyes körülmények között megszökött a lyoni Ges­tapo karmaiból, de ellenálló baj- társai, köztük Jean Moulin, élve többé nem kerültek elő. Az el­lenállók nyomban árulót gyaní­tottak Hardyban, és kiközösítet­ték maguk közül. Hardy esete, az egész Barbie- perrel együtt, jól példázza a fran­cia nemzeti lelkiismeret előtt ál­ló keserű dilemmát: a lyoni hó­hér elítélésével történelmi igaz­ságot kell szolgáltatni. Közvé­leménykutatási eredmények sze­rint egyébként ezt kívánja a franciák túlnyomó többsége. De vajon nem tár-e majd fel ennél sokkal keserűbb történelmi igaz­ságokat is a tárgyalás? Marek Halter ismert zsidó író, aki Elie Wiesel Nobel-békedíjas íróval együtt maga is tanúskodni fog a perben. így fogalmazta meg e di­lemmát: „Volt egy politikus- és propagandistazseni, De Gaulle tá­bornok. A tájékoztatási eszközök puszta erejével sikerült átalakíta­nia a történelmet. A nácizmus felett győzedelmeskedő hatalmat sikerült csinálnia a kollaboráns, Petain marsall törvényes kor­mányával rendelkező Francia- országból. A megszállás idősza­kát a gaulleizmus bizonyos ér­telemben kitörölte a történelem­ből. A Barbie-per tehát újra fel­nyit egy könyvet, amelyben jó néhány lap üres, és negyven év múltán ezeket most teleírja. Óriá­si politikai és erkölcsi tét forog kockán," Hogy mekkora a tét, az kör­vonalakban már láthatóvá vált a per négy évig tartó előkészü­letei során, Ennyi időbe telt, amíg a bolíviai állam által kiadott há­borús bűnös ügyében az egyko­ri ellenállók leszármazottai ki­harcolták, hogy az emberiség el­len elkövetett bűnök fogalmát szeretteik meggyilkolására is terjesszék ki. Barbie ügyvédje. Jacques Verges, üdvözölte a magánvádlók jelentkezését, és közölte, hogy ennek révén vé­dencével együtt a francia ellen­állás perévé fogják változtatni a tárgyalást. Néhány jól irányzott propagan­da-petárda már robbant is. Egy angol bulvárlap, a The Mail on Sunday, egy héttel a tárgyalás megnyitása előtt eredeti kézírá­sos nyilatkozatot közölt a lyoni Szent József bőrtön sztár-foglyá­ról. Rejtély, hogyan tett szert rá. Barbie ebben az interjúban azzal fenyegetőzik, hogy meg fogja ne­vezni összes egykori francia be­súgóját. akik kezére adták az ellenállókat. köztük Moulint. „Nem fogom hagyni, hogy infor­mátoraim engem támadva véd­jék meg kétes hősi dicsfényü­ket" — írta Barbie. (Folytatás az 1. oldalról.) tagjának, tudományos tanács­adónak. a József Attila Tudo­mányegyetem Analízis Tanszé­ke nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárának ítélte oda. Akadémiai »díjat kapott Dór- nyelné Németh Judit, a fizika­tudomány doktora, az ELTE El­méleti Fizikai Tanszékének egye­temi tanára, Bocz Ernő, a mező- gazdasági tudomány doktora, a Debreceni Agrártudományi Egye­tem tanára, Spät András, az or­vostudomány doktora, a SOTE Élettani Intézetének egyetemi tanára, Andrássy István, a bioló­giai tudomány doktora, az ELTE Állatrendszertani és ökológiai Tanszékének tudományos tanács­adója, címzetes egyetemi tanár, Sajó András, az állam- és jog­tudomány doktora, az MTA Ál­lam- és Jogtudományi Intézeté­nek főmunkatársa, egyetemi ta­nár, és Szilas A. Pál, a műszaki tudomány doktora, a Nehézipari Műszaki Egyetem Olajtermelési Tanszékének főmunkatársa, nyu­galmazott egyetemi tanár. az Akadémia 147. közgyűlését az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében Pál Lé- nárd köszöntötte. Beszédének bevezetőjében arról szólt: oly korban élünk, amikor a tudo­mány — sok vonatkozásban nem kellően felismeri — különleges szerepre tett szert mind az egész világ, mind az egyes országok sorsának jövőbeli alakulásában. Kifejtette: a tennivalók kellő időben történő felismerésétől és főként azok késlekedés nélküli pontos elvégzésétől alapvetően függ a társadalmi, gazdasági fej­lődés üteme. A gazdaság szerkezetének át­alakításában kiemelkedő jelen­tősége van a műszaki fejlesztés­nek — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. A műszaki ha­ladás gyorsítása döntő fontos­ságú, nem elodázható feladat. Ezért a műszaki fejlesztést — nehéz gazdasági helyzetünkben is — alapvető prioritásként kell kezelnünk még abban az esetben is, ha ez a fogyasztás korláto­zását, illetve csökkenését ered­ményezi. A műszaki fejlettség színvonalát és annak alakulását az anyagi tényezők mellett dön­tően befolyásolja a kutatásban, a fejlesztésben, a termelésben és az értékesítésben résztvevő em­berek szakértelme, tudása, mű­veltsége és tenniakarása — mu­tatott rá. Bejelentette, hogy a Miniszter- tanács, elismerve az Akadémia rendes és levelező tagjainak, va­lamint a tudományos minősítés­sel rendelkezőknek a hazai szel­lemi életben betöltött meghatá­rozóan fontos szerepét, elhatároz­ta, hogy az alkotó tevékenység ösztönzése, a teljesítmények fo­kozása érdekében olyan új aka­démikus! illetményrendszert — a tudományok doktorai eseté­ben pedig olyan új illetménykie­gészítést — vezet be, amely ha­zai viszonyaink között kiemel­kedő jövedelmek elérését teszi le­hetővé.' A Magyar Tudományos Aka­démia intézeteiben végzett tevé­kenységet méltatva utalt arra, hogy az akadémiai .kutató mun­kának jó a híre a tudományos világban. Ugyanakkor tolmácsol­ta azt az aktuális követelményt, hogy az akadémiai kutatás a jö­vőben segítse sokkal közvetle­nebbül az új gyártási eljárások bevezetését, a termékszerkezet korszerűsítését, a gyártmányok korösszetételének javítását, vi­lágszínvonalú termékek kifejlesz­tését. Ügy vélte: nem kielégítő a társadalomtudományok hozzájá­rulása a társadalmi tudat, az ideológia formálásához, a mo­dern szocializmusfelfogás el­méleti megalapozásához. Ezen a téren még sok a tennivaló — mondotta. A Magyar Tudományos Aka­démia ajánlásait, javaslatait a politikai és a gazdasági vezetés mindig nagy figyelemmel tanul­mányozta. A jövőben a Központi Bizottság és a Minisztertanács a különböző nagy horderejű dön­tések előkészítésében a korábbi­nál is jobban kíván támaszkodni a tudomány képviselőinek, az MTA tagjainak és testületéinek véleményére, kezdeményezései­re — mondotta végezetül Pál Lé- nárd. Ezután az MTA Intézményhá­lózatában a VI. ötéves terv so­rán elért kutatási eredmények értékelése következett. Az Akadémia közgyűlése ma zárt üléssel folytatja munkáját az MTA várbeli kongresszusi ter­mében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom