Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

* • PETŐFI NÉPE 1987. március 26. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Ülést tartott Bács-Kiskun Megye Tanácsa Külügyminiszteri Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) való be nem avatkozás, az egyen­jogúság elveit, valamint az ENSZ Alapokmány, a helsinki Záróok­mány többi elvét és céljait, a nemzetközi kapcsolatok egyéb, általánosan elfogadott normáit. A miniszterek részletesen megvitatták, hogyan halad az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezletem részt ve­vő államok képviselőinek bécsi találkozója, amely arra hivatott, hogy új lendületet adjon az össz­európai folyamatnak. E kérdés­ről nyilatkozatot fogadtak el. O Az ülés résztvevői áttekin­tették a vegyifegyverek betiltásának kérdését, és nyilat­kozatot fogadtak el róla. O A miniszterek áttekintet­tek és egyeztettek olyan konkrét intézkedéseket, ame­lyek a Varsói Szerződés tagálla­mainak egységét és összeforrott­ságát, a tagországok között bará­ti és szövetségesi kapcsolatok erősítését, továbbá egyeztetett politikájuk megvalósításában va­ló együttműködésüknek a lesze­relés, a béke megszilárdítása és a széles körű nemzetközi együtt­működés érdekében történő fej­lesztését szolgálják. A Külügyminiszteri Bizottság ülése a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zaj­lott le. A soron következő ülést Prágában tartják. NYILATKOZAT Az összeurópai folyamat fejlesztéséért és a bécsi találkozó sikeres befejezéséért A VSZ külügyminiszterei meg­állapítják, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezlet (iEBEÉ) részt vevő álla­mai képviselőinek bécsi találko­zója a felelős cselekvések és el­határozások szakaszába lépett, s ebben jelentős megállapodások egyeztetése és kidolgozása van soron. A miniszterek ismételten meg­erősítik, hogy országaik elkötele­zettek az összeurópai folyamat to­vábbi fejlesztése és elmélyítése mellett. E folyamat képes az eny­hülés erősítésére és általánossá tételére, lehetővé tenné a részt­vevő államok közötti kapcsola­toknak a helsinki záróokmány­ban foglalt valamennyi elv szi­lárd és biztos alapján való építé­sét és fejlesztését, hogy vala­mennyi nép és miniden egyes em­ber élete javuljon. A jelenlegi körülmények között a bécsi találkozó legfőbb felada­tát abban látják, hogy az minő­ségileg új szintre emelje, dina- mikusabbá tegye az összeurópai folyamatot, hozzájáruljon az EBEÉ részt vevő államai köczötti együttműködés fejlesztéséhez a biztonság kérdésében, politikai gazdasági és humanitárius téren. A miniszterek úgy vélik, hogy a bécsi találkozón részt vevők ja­vaslatainak ezeket a feladatokat kell szolgálniuk, és ezen a fóru­mon a földrész népeit és minden egyes embert leginkább foglal­koztató, lényegi kérdéseket kell megvitatni, olyanokat, miint a le­szerelés, a béke és a biztonság szavatolása, a bizalom erősítése, az együttműködés szélesítése minden területen. T Az európai leszerelés, a fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzet csökkentése elősegítésének különleges szüksé­gességéből kiindulva a miniszte­rek megállapították, hogy az euró­pai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó konferencia első sza­kaszában elért megállapodások " irányt mutatnak a bizalom- és biztonságerősítő, valamint a le­szerelési intézkedéseket átfo­gó rendszer megteremtése felé. Részletesen megvitatták ezeket a kérdéseket a VSZ tagállamai bu­dapesti felhívásának és a szo­cialista országok által a bécsi találkozón előterjesztett javasla­toknak fényében, amelyek arra Irányulnak, hogy egy megfelelő fórum, konferencia keretében térjenek át konkrét tárgyalások­ra az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet jelen­tős mértékű — az Atlanti-óce­ántól az Uraiig terjedő — csök­kentéséről. Ügy vélik, hogy a 'biztonság és a leszerelés kérdé­seit az összeurópai folyamat ke­reteiben kell áttekinteni és meg­oldóim. Megerősítették a VSZ tag­államainak a bécsi találkozón, előterjesztett javaslatát a stock­holmi konferencia mandátumá­nak oly módon történő kiegészí­téséről, hogy azon konkrétan megvitassák a leszerelés kérdé­seit is. Ezek a tárgyalások párhuza­mosan folyhatnának az olyan bizalomerősítő intézkedések ki­dolgozásával, amelyekről nem született megegyezés a stockhol­mi konferencia kezdeti szakaszá­ban, vagy amelyeket a jövőben terjeszthetnek elő, beleértve a katonai tevékenység fokozatos csökkentését, különösen a két katonai szövetséget illetően, a légi- és haditengerészeti had­gyakorlatok bejelentését, a biza­lomerősítő intézkedések kiter­jesztését az EBEÉ valamennyi részt vevő országa területére, va­lamint más intézkedéseket. Egy­idejűleg vizsgáfat tárgyai lehet­nének olyan új típusú bizalom- erősítő intézkedések, amelyek Tcözvetlenül összefüggnek a fegy­veres erők és a hagyományos fegyverzet, valamint a katonai kiadások csökkentésével, és amelyek megkönnyítenék meg­állapodások elérését, s a lehető ■legalacsonyabb szintű katonai egyensúly megteremtéséhez ve­zetnének. A VSZ ülésén képviselt álla­mok síkraszállnak azért, hogy a semleges és az el nem kötelezett országok aktívan részt vegyenek az európai biztonság katonai vonatkozásainak megvitatásá­ban, annak minden szakaszában, és úgy vélik, hogy ezek az or­szágok — figyelembevéve az össz­európai folyamatban betöltött pozitív szerepüket — érzékelhe­tően hozzájárulhatnak az eu­rópai leszerelés ügyéhez is. Üj fejlemény volt a Varsói Szerződés és a NATO országai­nak a bécsi találkozón részt vevő képviselői közötti nem hivatalos konzultációk megkezdése. Az ülésen képviselt államok remé­lik, hogy ezek a konzultációk elősegítik az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyver­zet csökkentéséről szóló érdemi tárgyalásokra való áttéréssel kapcsolatos kérdések megoldá­sát, azzal, hogy e tárgyalások mandátumáról a bécsi találkozó folyamán leéli döntést hozni és ezt tükröztetni a záródokumen­tumban. A jogegyenlőség, a kiegyensú­lyozottság és kölcsönösség, az EBEÉ valamennyi részt vevő ál­lama biztonsági érdekeinek egyen­lő tiszteletben tartása alapján a VSZ államai készek arra, hogy kölcsönösen elfogadható meg­közelítéseket találjanak a fegy­veres erők és a hagyományos fegyverzet összeurópai csökken­téséről folytatandó jövőbeni tár­gyalásokhoz. A bécsi találkozó jelentős, konkrét eredményekkel való befejezése kedvezőbb körülmé­nyeket teremtene az előrehala­dáshoz azokon a tárgyalásokon, amelyeken a nukleáris fegyver­zetek korlátozásának és csök­kentésének, az űrfegyverkezés megakadályozásának kérdéseit vitatják meg, előmozdítaná az európai atom- és vegyifegyver- mentes övezetek létrehozását célzó kezdeményezések megva­lósítását. TT A miniszterek megállapítot- AA* ták, hogy az európai bizton­ság fontos összetevője az EBEÉ részt vevő államai közötti gaz­dasági kapcsolatok és együttmű­ködés egész rendszerének • fej­lesztése. Az ilyen kapcsolatok az európai enyhülés, biztonság és béke anyagi alapját jelentik. Az összeurópai folyamat to­vábbi fejlesztését és elmélyítését szolgálják a szocialista államok kezdeményezései egy prágai gaz­dasági fórum, egy bukaresti műszaki-tudományos együttmű­ködési konferencia és egy ökoló­giai fórum összehívására. Ebbe az irányba műt altnak más javasla­taik is, amelyeket a gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködés. a termelési kooiperáriió és a technológiaátadás lehetőségei­nek szélesítésével és új formák­kal való gazdagításával kapcsola­tos kérdésekről, valamint az EBEÉ részt vevő állaimai közötti gazdasági -kereskedelmi csere út­jában álló akadályok fölszámolá­sáról tettek. A VSZ országai figyelembe ve­szik az EBEÉ sok más részt vevő állama által beterjesztett, a .^má­sodik kosár” minden részterületét érintő javaslatokat, és készek azokat figyelmesen megvizsgálni annak érdekében, hogy kölcsönö­sen elfogadható megoldásokat ta­láljanak. III. kei megkövetelik az antikommu- nizrnus szitásának, a fajgyűlölő, soviniszta és nacionalista tézisek hirdetésének beszüntetését. A humanitárius együttműkö­déssel foglalkozó moszkvai kon­ferencia összehívásáról szóló ja­vaslat azt a célt szolgálja, hogy az EBEÉ valamennyi részit vevő országában, a helsinki záróok­mánynak megfelelően, előrehala­dás történjék a humanitárius kérdések teljes körében. E konfe­rencia lehetővé tenné a részt ve­vő államok között e területen folytatott együttműködés összes kérdésének áttekintését. A VSZ tagállamai felhívják az EBEÉ valamennyi részt vevő országát, hogy foglaljanak ej kedvező ál­láspontot a humanitárius konfe­rencia összehívására vonatkozóan. Síkraszállnak azért, hogy e fóru­mon átfogó, gyakorlati! eredmé­nyekre irányuló vita folyjék. Az összeurópai folyamatnak az emberek közötti konfliktusok, az információ, a kultúra és az okta­tás területén való további fej­lesztésére, valamint elmélyítésére irányulnak a szocialista és más országok közös javaslatai is, töb­bek között az a javaslat, hogy hívjanak össze szimpóziumot Krakkóban a kulturális örökség­ről, Magyarország kezdeményezé­se a kevéslbé elterjedt nyelvek irodalma fordításának, kiadásá­nak és terjesztésének elősegítésé­ről, valamint Románia javaslatai konferenciák összehívásáról az oktatásról és szakemberképzésről, a ’bűnözésről, az alkoholizmusról és a kábítószer-fogyasztásról. Ugyanebből a célból terjesztetitek be a szocialista országok számos javaslatot, amelyek más aktuális kérdések — például a munkanél­küliség, az írástudatlanság, az if­júság helyzete, a nők egyenjogú­ságai, a tömegtájékoztatási eszkö­zök 'területén való együttműködés — megoldását célozzák. Az ülésen képviselt államok tö­rekedni fognak arrai, hogy kölcsö­nösen elfogadható megállapodáso­kat érjenek ed az EBEÉ többi részt vevő országaival a humani­tárius területre vonatkozó kérdé­sekben. A Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordulnak az EBEÉ valamennyi részit vevő államához, tegyenek erőfeszítéseket azért, hogy a bécsi találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott határozatok elfogadásával fejezze be munká­ját. Határozott szándékuk mindent megtenni, hogy a bécsi találkozó konstruktív, tárgyszerű légkörben folyjék, határozatai tükrözzék a nemzetközi kérdésekben jelentke­ző új gondolkodásmódot, és hoz­zájáruljanak a béke és biztonság megszilárdításához, az együttmű­ködés fejlesztéséhez az európai földrészen és az egész világon. (Folytatás az 1. oldalról.) solható a postai szolgáltatás rendje is. A kereskedelmi egységek ál­talában betartják a rendelkezé­sekben foglaltakat. Ennek hatá­sára változások érzékelhetők a vásárlói szokásokban. (A tar­tós fogyasztási cikkek korábban szokásos hét végi vásárlása csök­kent.) Az iskolai rendezvényekre e tanévtől már csaknem kizárólag a hétvégeken kerül sor. Válto­zás tapasztalható az óvodák nyitvatartási rendjében és szün­idei működésében is. Az egészségügy területén in­tézkedtek a szakorvosi rendelő- intézetek nyitvatartásának meg­hosszabbítására. A körzeti or­vosok számára kötelezővé tet­ték a délutáni rendelést, és eh­hez igazították a gyógyszertárak nyitvatartását is. A megyei kór­ház szakorvosi rendelőintézeté­ben tavaly óta működik a meg­határozott időre történő beteg- behívási rendszer. Intézkedtek a bölcsődék célszerű nyitvatar- tására. és a hétvégi orvosi ügye­letek újjászervezésére is. Mind­ezek hatása kedvező, de még ko­rántsem teljes értékű. összességében — állapítja még a jelentés — a B ács-Kiskun me­gyei gyakorlat alap vétőért meg­egyezik az országos helyzetté®, s hasonlóak a tennivalók is. A munkahelyek felelőssége Az első hozzászóló, Dudás Fe­renc (megyei tanácstag) arról • A tanácsülés résztvevői. beszélt, milyen terheket ró a kisközségek tanácsaira a nyúj­tott .ügyfélfogadás. Mint mondta, tovább kell csökkenteni a köz­igazgatásban a felesleges admi­nisztrációt. Bartos József (megyei tanács­tag a gazdasági vezetőik szemszö­géből fogalmazta meg a tenniva­lókat: — Az elmúlt 30 év alatt bei'degződött szemléletünkön kell változtatni. Fontos szeren hárul ebben a vezetőkre, hogy egysége­sen minden munkahelyen meg­értessék a dolgozókkal : közös ér­dekű^'- a munkaidő Jobb kihasz­nálása — mondta a felszólaló. Kiskunfélegyháza tanácselnöke, dr. Dobos Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy csak a kölcsö­nösség hozhat eredményt: ha a tanácsok biztosítják az esti ügy­intézés lehetőségét, a munkahe­lyen .pedig olyan, helyzetet terem­tenek, hogy a dolgozók ne saját ügyeikben járkáljanak napközben. Meleg László (megyei tanácstag) javasolta, hogy készüljön minden területen tájékoztató kiadvány, mely tartalmazza az ügyintézés, a szolgáltatások igénybevételének munkaidőn túli lehetőségeit. A testület elfogadta a jelentést, és a további feladatokat rögzítő határozatot. 'Ezt követően Mondik László, a közlekedési osztály ve­zetője mondta el szóbeli kiegészí­tését a postai szolgáltatások, a hírközlés helyzetéről és feladatai­ról szóló jelentésihez. Lépésváltás a telefonhálózat korszerűsítésében • Mondik László A jelentésben és a vitaindítót követő felszólalásokban — érthe­tő módon — a telefonihelyzet ke­rült az első helyre. Bács-Kiskun megye a hírközlés e területén különösen hátrányos helyzetű, és 'bár a pánt megyei végrehajtó bi­zottsága 1981-es állásfoglalása cé­lúi tűzte ki az országos ellátott­sági szint elérését, a felzárkózás üteme a kívánatosnál lassúbb. A VI. ötéves terv hozott bizo­nyos fejlődést: elkészült a kecs­keméti gócközpont, nőtt az auto­matizált központok szárma. Valódi lépésváltást azonban — úgy .tű­nik — a mostani tervidőszak je­lent. A tanácsok cselekvő prog­rammá tették a távbeszélőprog- raim megsegítését. Ez a támogatás — mintegy katalizátor szerepet 'betöltve — mozgósította az üze­mek, a lakosság erőforrásait is; Nem maradit el a széles körű tár­sadalmi összefogás postai vissz­hangja sem. így a tervidős zak­A VSZ tagállamai a hu­manitárius téren való együttműködést az összeurópai folyamat, az átfogó nemzetközi béke és biztonsági rendszer meg­teremtése fontos elemének ítélik. Síkraszállnak az e téren folytatan­dó széles körű együttműködésért. Meggyőződésük szerint mindent meg kell termi azért, hogy bizto­sítva legyen az emberek jogia a békés és szabad élethez, a politi­kai, polgári, gazdasági, szociális és kulturális jogok teljes körű érvényesülése, az államok szuve­renitásának tiszteletben Itantása mellett. A béke, a bizalom légkörének kialakítása, a népek közöitti köl­csönös tisztelet és barátság érde­A bolgár miniszterelnök életrajza Georgf Atanaszov 1933-ban született a Plovdiv megyei Pravoszla- ven faluban. Középiskolai tanulmányait a parvomajl gimnáziumban végezte, majd a szófiai Kliment Ohrldszkl Egyetem hallgatójaként történelem szakon diplomázott. Tanulmányai idején tevékenyen bekapcsolódott az ifjúsági mozga­lomba: 1947-ben a Dolgozók Ifjúsági Szövetségének sorába lépett, majd az egyetemen a Dimitrov! Kommunista Ifjúsági Szövetség felső- oktatási bizottságának titkárává választották. Munkáját később a Di­mitrov! Komszomol Központi Bizottságának apparátusában folytatta. 1960-ban a szófiai városi bizottság titkárává, majd első titkárává vá­lasztották, »962 és 1968 között pedig az ifjúsági szervezet Központi Bi­zottságának titkári majd első titkári tisztét töltötte be. Georgi Atana- szov 1956-tól tagja a Bolgár Kommunista Pártnak. Az ifjúsági szervezetben végzett munkáját követően Georgi Atana- szov fontos párt- és állami tisztségeket töltött be: 1968-tól 1977-ig a BKP Központi Bizottságának különböző osztályait vezette, majd a KB titkárává választották. 1980 októberétől az Állami Tervbizottság első elnökhelyettesi, majd 1981 és 1984 között a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnökhelyettesi és az Állami és Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöki posztját töltötte be. Georgi A tanas zo vöt 1981-ben, a Bolgár Kommunista Párt XII. kong­resszusán újra a Központi Bizottság titkárává választották, s megbíz, ták a KB szervezési osztályának Irányításával. 1984-ben a Politikai Bizottság póttagjává, 1986-bam pedig a PB tagjává választották. Geor­gi Atanaszovot 1986. márciusában nevezték ki a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnökévé. ban postai és helyi forrásokból több minit egymilliónd forintos fejlesztés valósulhat meg a me­gyében. A városok utat nyitnak a községeknek is Ezek jórészt alapozó jellegű munkálatok: sorira kiépültnek a fővonalaik, és a városok automa­tizált központjai, melyek lehető­vé teszik a környező települések bekapcsolódását is a távhívásiba'. Kecskeméten a,z idén elkészüli a második 1000 állomásos konté­nerközpont. A térségiben új auto­mata központot kap Izsák, Kun- szentmiklós, Lajosmizse, Szabad- szállás, és ezzel összefüggésben 12 kisebb község is részesült az automatizálás előnyeiből. Baja városa 120 miiliiió forint vissza nem térítendő .támogatás árán — 1990-d.g — 6000 állomá­sos crossbar-központhoz juthat. Ez megnyitja az utat a környék hálózatfejlesztéséhez its. Kiskőrösön az 1985-ben. meg­hirdetett telefonkötvény ered­ményeként már az idén lábadják a 2000 állomásos helyi és hely­közi központot. Sorra bekapcso­lódhat ezen keresztül Soltvad- kert, Kecel, és a környék tíz ki­sebb települése is a (távhívásiba. Kiskunhalas és Bácsalmás kör­zetében is hasonló hálózatfejlesz­tés várható és a döntéselőkészí- tés szakaszában vám. a kalocsai központ korszerűsítése. A tervek és már érzékelhető eredmények mellett szó esett ® jelentésben a kézbesítés, a hMaip- iterjesztés gondjairól, a munkaidő­höz aJiiig—aJii'g alkalmazkodó pos­tai nyitvatartásról is. A tanyaközpontok se maradjanak ki Az első hozzászóló, Tobak Csa­ba (megyei tanácstag) a kisközsé­gek jelenlegi áldatlan telefon- helyzetéről' beszélt. Különösen éj­szaka és a munkaszüneti napo­kon nehézkes a teleionálás. A hétvégekén a többt postai szol­gáltatás is akadozik. Dr. Tóth Antal országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a 'jelenlegi .telefonhelyzet gúzsba köti, veszteségekre kárhoztatja Kalocsa és környéke .gazdasági életét. A lakosok annyira remény­telennek tartják a helyzetet, hogy már nem is adnak (be telefon- igénylést. A tervek szerint a vá­ros kapná a 90-es évek elején az első elektronikus központot az országban. A képviselő javasla­ta: olyan megoldás kellene — minél' gyorsabban —, mely hosz- szú távon megoldja a városkör­nyék gondjait. Börcsök András (megyei tanács­tag) a bugaci, dr. Horváth László országgyűlési (képviselői pedig az egész kiskunfélegyházi térségben történt változást ismertette. A tervidőszakban minden itteni község bekapcsolódhat a távhí­vásba. A képviselő javasolta, hogy ahol csak lehet, a tanya­központokban is létesítsenek nyilvános telefonállomásokat. Ázsóth Tamás (megyei tanács.-, tag) a többi közöitt a tervezett ázsáki és keceli tévé-át játszó adókról szólt, Valla Ferenc (me­gyei tanácstag) a Baján működő postaforgalmi szakközépiskolai oktatási anyagának korszerűsí­tését szorgalmazta. Vida Miklós (megyei tanácstag) a bácsalmási tanácstagi csoport véleményét .tolmácsolta: időszerű a postai nyiitvatartás idejét a mai köve­telményekhez, a munkaidőalap védelméhez igazítani. Szót kért Vojnár László, a Sze­gedi Postaigazgatóság műszaki igazgatóhelyettese is, aki a terv­időszakban előttük álló feladau tokát ismertette. Ezek között sze­repel a szolgáltatások színvona­lának tartásai, a szükséges fel­újítások elvégzése és mintegy 40 ezer .telefon felszerelése a dél­alföldi térségben. Felelősség a jövőért A tanácsülés ezután jóváhagy­ta a megyei népi ellenőrzési hd- zoteág idei ellenőrzési tervét, ma jd. pedig — dr. Gaijdócsi István javaslatára — fontos kérdésben döntött a testület. Hozzájárulást szavazott meg egy új megyei ala­pítványhoz a fiatal szakemberek továbbképzésének, sifekmat fel­készülésének támogatására. Amint a megyei tanács elnöke elmondta, a mostani döntésit gon­dos előkészítés előzte meg. Ed­dig mintegy 2 és fél millió forint gyűlt össze, és a megyei pártbi­zottság kezdeményezése nyomán 26 szervezet csatlakozott az ala­pítványhoz. A különböző vállala­tok, intézmények. 10 ezertől 100 ezer forintig terjedő összeget ajánlottak fel, a megyei tanács pedig — mostani döntése alap­ján — félmillió forinttal járul hozzá a Bács-Kiskun Megyei Alkotói Alap létrehozásához. Az alapítvány évi 9 százalékos kamatából pedagógustól ai mér­nökig, közgazdászig olyan, tehet­séges fiatalokat támogatnak, afkillc tanulmányaikkal, újításaikkal előmozdíthatják a. megye társa, dal.mi-gazdasági fejlődését. A* alapítvány segíti az arra érdemes találmányok hasznosítását, kül­földi tainulmányutaka.t, alkotód szabadságot, és különböző önkép­zési formákat tesz lehetővé. Gon­dozására, az évenkénti pályadí­jak odaítélésére felügyelő bizott­ságot hoznak létre a támogató intézmények képviselőiből'. — Az alapítvány nyitott. Arra számítunk, hogy — érezve közöl felelősségünket a jövőért — a megyében működő vállalatok^ szövetkezetek, Intézmények hoz- zájárulnak az alapösszeg további bővítéséhez — mondta dr. Gajdó- csl István. A megyei tanács ütése inter­pellációkkal ért véget. Lovas Dániel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom