Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

1987. március 26. • PETŐFI NÉPE • 3 VENDÉGLÁTÁS KEREKEGYHÁZÁN A Hangulattól a gyászos Falatozóig Sivár kép maradt bennem em­lékül évtizedekkel korábbról a Kerekegyháza központjában levő italkimérö helyről. Szemben a ta­náccsal már reggel 5 órától töl­tögették a pálinkát a munkába indulóknak és az autóbuszra vá­ró utasoknak. Társasági rendezvények A 'bádogpulit os, rossz emlékű kocsma helyén ma az Uni ver Áfész jövedelemérdekeltségű Hangulat étterme áll. Az időköz­ben bővített és korszerűsített ér­tékesítőhely a község egyetlen olyan vendéglátó üzl ete, ah ol kul­turált körülmények közt étkez­hetnek az emberek. Előfizetéssel itt ebédel százhetven dolgozó és nyugdíjas. Ezen felül nagyobb szabású társas összejövetele­ket is rendeznek. Az idei esz­tendő első pár hónapja jó forga­lommal telt el. Január 10.: nyug­díjastalálkozó, január 17.: vadász­vacsora, fácánlevessel és őzpör­költtel, február 7.: pótszilveszter, február 17—20.: a takarékszövet­kezeti közgyűlés száz, majd _ a Kossuth Szakszövetkezet zár­számadása négyszáz résztvevő­jének főztek vacsorát. Ezután a Dózsa Tsz tagjait látták vendégül, majd egy ipari szövetkezet köz­gyűlésével, galisimibászbáilöil és .sportgyűléssel folytatódott a tél végi rendezvénysorozat. Ezután a szülők és nevelők bálja követke­zett. Nem ok nélkül mondják te­hát a faluiban: — A Hangulatban mindig tör­ténik valami. A közétkeztetés is fontos ! Délelőtt a konyhában nagy a sürgés-forgás. Ott találom Fritz László üzletvezetőt is. — Ma mit főznek az előfize­tőknek? — Tojáslevest, és göngyölt ser­tésszeletet sütünk. Ehhez párolt rizst aduink. — Savanyúság? — Arra már nem futja az elő­fizetéses étkeztetésben egy adag étel készítésére elkölthető 13 fo­rint 80 fillérből. — Mennyibe kerül egy olcsóbb ebéd? — Tizennyolc hatvaniba. — S a haszon? — Valamennyit nőtt, 29-ről 35 százalékra, így a munkabért, az enengiiai. az abroszmosás és az evőeszközpótlás költségét fedezi, >és nekünk is jut belőle egy kevés. Jóllehet a társas vacsorák töb­bet hoznak a konyhára, a kos- étkeztetés is fontos feladat egy településen. A falubeliek szerint .azonban éles különbség van a kettő között. Amikor rendezvé­£ 4? a al • A Viola gondosan rendben tar­tott süteményszekrénye. (Méhesi Éva felvételei) nyék alkalmával sütnek-főznek, jobb az ételek íze, egy tanácsi alkalmazott szerint: össze sem lehet hasonlítani! a 18 forint 60 filléressel. No igen, ennyi pénz­ből nem telhet őzpörköltre, .arra azonban igen, hogy a közétkez­tetésiben is törekedjenek a táp­lálkozást egészségesebbé tenni. Egyesek szerint ugyanis zsírosam főznek. — Ez igaz? — fordulok ismét Fritz Lászlóhoz. — Valóban, egy időben „ma­gyarosabban”, azaz zsírosabban és fűszeresebben főztünk, de ez már a múlté. Újabban nem teszünk erőspapnitoát az ételekbe. A zsírt étolajjal helyettesítjük. Hová menjenek a fiatalok ? — Mi a szerepe az ellátásban Kerekegyháza többi vendéglátó üzletének? — erre keresünk most már választ Farkas Jánosnénál, KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK Miből származik a nagy jövedelem? A népi ellenőrzés különböző szintű ' szerveihez az elmúlt év­ben 12 248 közérdekű bejelentés, javaslat, panasz érkezett. A tár­sadalmi élet szinte minden te­rületét átfogó beadványok so­rából kiemelkedtek az új gaz­dálkodási formák visszásságai­val, a munka nélkül szerzett jö­vedelmekkel, a helyi összefonó­dások negatív hatásaival és a fogyasztói érdekvédelem kérdé­seivel foglalkozó állampolgári jelzések, észrevételek — állapí­totta meg a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság közelmúlt­ban elkészült összegzése. A bejelentések jelentős részét a népi ellenőrzés saját hatáskö­rében intézte: vizsgálataikat ér­demi intézkedések követték; gyakran azonban egyszerű fel­világosítás, tanácsadás is ele­gendőnek bizonyult. A közérde­kű bejelentések és panaszok csaknem harmada került át a népi ellenőrzéstől más, intézke­désre jogosult szervekhez. A KNEB felmérése megálla­pította, hogy a beadványok több mint fele megalapozottnak bi­zonyult. E jelzések arról tanús­kodnak például, hogy a gazdál­kodó szervek által létrehozott társulási formák gyakran me­legágyai a jogsértéseknek: az -egyéni felelősség ezekben a szervezetekben sok esetben ki­bogozhatatlan, a bizonylati fe­gyelem súlyos i hiányosságai gya­korlatilag lehetetlenné teszik a folyamatok nyomonkövetését. Ugyanakkor az állami, a cso­port és a magánszférát egyaránt -átszövő gazdasági tevékenység visszásságainak felderítésével az ellenőrzésre, a felügyeletre hivatott szervek sem tudnak kellő figyelmet fordítani. A né­pi ellenőrzés gyakorlatilag az egyetlen állami ellenőrző szerv, amely következetesen felveszi a harcot az egyre szaporodó ked­vezőtlen jelenségekkel szemben. A beadványok megoszlását vizsgálva az is kitűnik, hogy — mintegy a jogtalan és gátlásta­lan jövedelemszerzés ellenpont­jaként — szociális gondok is ta­pasztalhatók, elsősorban az idős, kis nyugdíjjal rendelkező em­berek körében. Továbbra is több bejelentés hívja fel a figyelmet azokra a korrupciós jelenségekre, ame­lyek a vállalatok, intézmények használt gépkocsijainak magán- személyek részére történő érté­kesítésével, illetve a lakások elosztásával és az építésrendé­szeti előírásokkal kapcsolatban merülnek fel. A KNEB jelentése végezetül rámutat, hogy a népi ellenőrzés­nek a feltárt hiányosságok visz- szaszorítása és a felelősségi rend­szer fokozott érvényesítése ér­dekében tett lépései sem min­den esetben vezetnek eredmény­re. Ennek legfőbb oka, hogy a büntető ügyekben indított eljá­rások elhúzódnak, így a hatá­rozatok elveszítik általános visszatartó erejüket. A helyze­tet nehezíti, hogy a szankciók — főként a szabálysértési és fe­gyelmi ügyekben — gyakran túl enyhék, nem állnak arányban az elkövetett vétségekkel. • A Hangulat tiszta konyhája... A tanács igazgatási főelőadója itt él. Ezért és beosztásánál fog­va ás jól ismeri a vendéglátásit. Azt mondja: — Ha valaki ifeiteszii a lábát a községből, mert szórlakoznd sze­retne, az — a gépkocsi-üzem­anyag költségét és más, kisebb kiadásokat számítva — körülibe­iül ötszáz forintba kerül. Ezént sem mindegy, .milyen a vendég­látás nálunk. Azt magaim is ta­pasztalom, hogy a jövedelemér­dek elitséggel és a szerződéses üze­meltetéssel javult, nem olyan si­vár, mint régen volt. Az italbolt a régi vasútállomáshoz közel tiszta, rendben tartja a bérlője. A Varga-tanya is jó kezekben vtan. Panziójában. 30 személyt tudnak elszállásolni. Belterüle­ten, á tanácsháza mögött nyílt a Kunság Vendéglátó Vállalatnak egy népszerű, kis cukrászdája, a Viola. Am a 14—17 éves fiata­lok alkoholmentes szórakozása — a művelődési otthon kivételével, ahol szombatonként diszkó várja őket — nincsen .megoldva. A Sztár presszót például) már 20 órakor bezárják, noha. kértük az üzemeltetőtől: legalább pénteken és szombaton nyújtsa meg a mydit- ,yatart,ást 2.2 óráig. Nem feltét­lenül szükséges folyton pezsgőt bontani. Lehetne, üdítő'tál mel­lett szórakozni 'beszélgetni,. Az is pénzt hoz a vendéglátóknak! A Viola példát mutat Mint ahogyan a Violát szerző­déssel üzemeltető Vörösmarti Imréné sem bánta meg, hogy ta­valy a kis cukrászdával vállal­kozott. Mire? Alkoholmentes ter­mékek értékesítésére. Azon az alapon, hogy a falunak ez na­gyon hiányzik, üdítőt, kávét, nyolcfajta fagylaltot és 20—30- féle süteményt árusít. A buszvá­róhoz közeli bolt a község ked­velt kávézóhelye; nyitvatartásá- val alkalmazkodik, a buszok in­dulási-érkezési Idejéhez. Vörös­martiné a Viola első évét kétmil­lió forint forgalommal zárta. Szeszmentes kínálatán felül másért is népszerű a kis vendég­látóhely. Tilos benne dohányoz­ni. így a kesernyés cigarettafüst nem tesz kárt a süteményekben, és nem riasztja el a vendégeket. Annál inkább elriasztó a ke­rekegyházi vendéglátás átkos öröksége, a Ballószögtől átvett Repülő dűlő 4. számú Falatozója. Az Univer Afésztől bérelt üzlet korántsem kihalt tanyák', hanem a forgalmas 52-es számú út kö­zelében, egy háromszög alakú te­rületen található. A tanács, a környék lakói és az átutazó ven­dégek már sók mérget nyeltek miatta. Társadalmi ellenőrök, a tanács gazdasági és fejlesztési bi­zottságától kapott felhatalmazás­sal, 1986-ban többször jártak e kutyakaparónak is nevezett he­lyen. Amit láttak, elszomorította őket. Az épület kivül-belül elha­nyagolt, nem felel meg a környe­zeti kulturáltság követelményei­nek — olvassuk az ellenőrzési jegyzőkönyvben. Az egyik alka­lommal 9 óra előtt még nem mos­ták fel a kövezetei. A konyhá­ban az ellenőrök mosatlan edé­nyeket találtak, és a felszolgáló piszkos, szakadt köpenyben je­lent meg vendégei .között. Árkal­kulációt hiába kerestek a fala­tozóban. nem akadtak rá. Ami­kor pedig a vizsgálatról szóló jegyzőkönyvet alá akarták íratni a kiszolgálóval, megtagadta. A ta­nács türelme fogytán: ha az üze­meltető, Széplaki László, tovább­ra is fittyet hány a figyelmez-'1 tetésre, és nem változtat a tűr­hetetlen állapoton, májusra bú­csút vehet működési engedélyé­től. | Ez már útszéli „fogadó” ! Mit tesz azért Széplaki László, hogy ezt elkerülje? Semmit. Látogatásunkkor szintén sza­kadt és piszkos köpeny volt raj­ta. Meglátva a fényképezőgépet, gyorsan magára rántott egy fe­héret. Ám, ahogyan egy fecske nem csinál nyarat, a köpenyvál­tástól a konyha még gyászos ma­radt. Annyi piszkot, olyan elha­nyagolt gáztűzhelyet és maszatos viaszosvászonnal fedett asztalt, mint ott, nem tudom, mikor lát­tam utoljára. Ezernyi zsírcsepp — szétfreccsent szaft. Minden jel arra mutatott, hogy innét a bérlő végérvényesen „kitiltotta” a vi­zet, a tisztítószereket és a törlő­ruhát. Amit Széplaki László „művel” itt, az már nem út menti — út­széli vendéglátás. Ha ezt a szót — vendéglátás — egyáltalán ki lehet ejteni ebben a környezet­ben. Kohl Antal HIÁNYZIK A TELEFON Falugyűlés Csólyospáloson Az alig több mint kétezer lakosú Csólyospálos délkeleti ré­sze Csongrád megyével határos, s a lakosság fele tanyán él. Gondjaik, talán épp.en ebből adódóan, sajátosak. A megoldá­sok lehetőségeinek megvitatására falugyűlésen találkoztak az itt lakók a helyi művelődési házban. A tanácskozáson többek között részt vett Tóth István, a terület országgyűlési képvi­selője és dr. Szűcs Mihály, a községi népfrontbizottság elnö­ke. Kiss Zoltán ítamécsetoök és Sis­ka János vb-ititikár részletes be­számolójában. szó volt az elmúlt évi fejlesztésekről és aiz idei ten­nivalókról. Elmondták, hogy a gázhálózat építésének programja 1984-iben kezdődött a településen, és azóta 400 lakást ikötöttek be. Ezek 'közül tavaly a legtöbbet, szám szerint 230-at. A gázprog­ram megvalósításához a lakosság ás jelentős mértékben hozzájárult. Ugyancsak az elmúlt évben sike­rült megoldaná a húsbal.t hűtési gondjait, így a hosszú szünet után az üzlet újra kinyithatott. Sőt, ezentúl már nyáron is vásárol­hatnak itt friss húst az emberek. 1986nban 19 építési és 16 lakha­tási engedélyit adtak ki a község­ben, amiből kitűnik, hogy nőtt a fiatalok letelepedési kedve. A ta­nács moat azt fontolgatja, hogy a j övéiben olcsóbb telkekhez juttat­ja az építkezni szándékozó ifja­kat. Az egészségügyi ellátásban is előrelépés történt, elkészült a rendelő, s felújították a gyógy­szertárat és az orvosi1 lakást is. Az önálló fogorvosi rendelő ki­alakítása továbbra is várat ma­gára. Ebben az évben sem készül el a Gsólyospálost Kömnöccel összekötő út, pedig igen nagy szükség ‘lenne rá. Az idei útterv meglehetősen szerény, a pénzből csak a dűiőutak javítására, vala­SZÁMVETÉS UTÁN mint néhány utcában a járda építésére futja. A beszámoló után a háztáji és kisegítő gazdaságok adójáról, az ezzel kapcsolatos egyéb jogszabá­lyokról, valamint a korszerű nö­vénytermesztésről hangzott el előadás, majd a társadalmi mun­kában élenjárók kaptak oklevelet kiemelkedő közösségi tevékenysé­gükért. A falugyűlés második felében következtek a hozzászólások. Legtöbben a telefont hiányolták, hiszen enélkül a község úgyszól- •ván elszigetelt a külvilágtól. Az egyik felszólaló azt tette szóvá, hogy az Idősek gondozója nem látogatja a tanyákat, pedig ott sok ápolásra szoruló magányos, idős ember él. Az ötvös helyette­sítése sinés megoldva, amikor szabadságra megy. Ilyenkor egy­szerűen egészségügyi szakember nélkül marad a falu. Elkelne egy hirdetőtábla is a községben, amelyről miindien fontos tanácsi információt megkaphatnának a csólyospálosiak. A vezetékes víz minősége évek óta kifogásolható, de sajnos a imái napig nem sike­rült ezen. változtatni. Az ezekhez hasonló problémá­kat felvető kérdésekre a község vezetői a falugyűlés zárórészében válaszoltak. Temesl László Újítanak a honvédelmi klubok A megye városaiban, közsé­geiben, üzemeiben és tanintéze­teiben 252 MHSZ-klub tevé­kenykedik, amelyek összefogják azokat a fiatalokat, akik honvé­delmi jellegű sportot űznek, s természetesen azokat a férfiakat is, akik a haza védelmére, kato­nai szolgálatra készülnek, vagy éppen tartalékosként időnként felújítják' ismereteiket. A klu­boknál befejeződött az éves számadás; a közgyűlések 80 szá­zalékán jelen voltak a párt, a tanácsok és a tömegszervezetek képviselői is. A klubok, a szakosztályok tit­kárai beszámolójukban az el­múlt öt év eredményeivel, fo­gyatékosságaival foglalkoztak, s megszabták a következő fél év­Döntött a Legfelsőbb Bíróság Ki a felelős az eltűnt számológépért? Egy vállalat tisztviselője sza­badságáról visszatérve megdöb­benve látta, hogy a szobai szek­rényben elhelyezett értékes zseb- számológép eltűnt. Emiatt a vál­lalat kártérítés fizetésére kö- lezte. Ezt azzal is indokolta, hogy a tisztviselő a készüléket rosszul zárható szekrényben helyezte el. A tisztviselő azzal védekezett, hogy munkatársaival együtt szó­ban és írásban többször kérte: a szekrény zárát javíttassák meg. A vállalat azonban nem intéz­kedett. A határozat hatályon kí­vül helyezéséért indított perben a munkaügyi bíróság elutasító ítéletet hozott. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfel­sőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett. A visszaszolgáltatási vagy el­számolási kötelezettséggel át­vett dolgok hiányáért, amit a dolgozó állandó őrizetében tart, használ vagy kezel — vétkessé­gére való tekintet nélkül — tel­jes anyagi felelősséggel tarto­zik — hangzik a határozat, Ez a felelősség a dolgozót akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegy­zék vagy elismervény alapján vette át. Ebben az ügyben nem vitás, hogy a tisztviselőnek a számológépet így adták át. A teljes anyagi felelősség meg­állapításához további lényeges feltétel az állandó és kizáróla­gos őrizet, kezelés. Ezúttal egy­értelműen megállapítható, hogy ez a feltétel hiányzott. A tanú­ként kihallgatott szakszervezeti bizalmi már két évvel korábban feljegyzésben közölte az iroda­vezetővel : a szekrény zárja rossz. Az ügyre évről évre visszatértek, de semmi sem történt. Volt ugyan tájékoztatás, hogy az irodaveze­tő szekrényében az értékes mű­szerek elhelyezhetők, de nem biztos, hogy ezen mindenki, köz­tük a tisztviselő is jelen volt. Mindezekből következik, — hangzik tovább a határozat —, nem állapítható meg, hogy a tisztviselő a számológépet állan­dó és kizárólagos őrizetében tartotta, hiszen a rossz zár miatt bárki hozzájuthatott. A mun­káltatónak kell megteremtenie az átadott dolog biztonságos őr­zésére szolgáló feltételeket. Az őrzés hiányosságait a dolgozók, köztük a tisztviselő is, jelentet­ték. Ezzel a vele szemben tá­masztott kötelezettséget teljesí­tette. Tehát a vállalat a felelős­ség szabályait nem érvényesíthe­ti. A Legfelsőbb Bíróság a mun­kaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a vállalat kár­térítési határozatát érvénytele­nítette. Fegyelmi az idő előtti távozásért Egy bányalakatos föld alatti munkahelyét engedély nélkül elhagyta. A felügyelőnek a ki­szállási engedélyt nem mutatta fel, hanem megengedhetetlen hangnemet használva tovább­ment és a nevét sem volt haj­landó megmondani. Ezért fe­gyelmi büntetésül három hó­napra külszíni munkakörbe osz­tották be. A lakatos a határozat ellen kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz, amely a büntetést megrovásra enyhítette. A vállalat a fegyelmi határozat hatályban tartásáért a munkaügyi bíróságon pert in­dított. A bíróság a fegyelmi bün­tetést egy hónapi külszíni mun­kára változtatta. Az ítélet ellen emelt törvényes­ségi óvásra válaszul a Legfelsőbb Bíróság határozatában rámuta­tott arra. hogy a fegyelmi bün­tetés kiszabásakor figyelembe kell venni a kötelességszegés sú­lyát, a dolgozó korábbi magatar­tását, a cselekmény társadalmi veszélyességét. Ebben az ügyben tekintettel kellett lenni arra is, hogy a bányában végzett mun­ka fokozott veszéllyel jár, és biztonságosan, a dolgozók szoros egymásrautaltságán kívül, csak a munkafegyelem szigorú be­tartásával végezhető el. A la­katos a munkaidő lejárta előtt fél órával távozott. Ez idő alatt előfordulhatott volna, hogy meg­hibásodik a berendezés, amit csak ő tud megjavítani. Tehát magatartásával bányásztársait veszélynek tette ki. Ráadásul igazoltatásakor feltűnően dur­ván viselkedett. Az sem hagyha­tó figyelmen kívül,"" hogy más al­kalommal sem volt hajlandó ma­gát igazolni. Az elkövetett fe­gyelmi vétség oly súlyos, amely- lyel a munkáltató által kiszabott büntetés áll arányban, mert csak ettől várható, hogy nevelő ha­tása legyen. A Legfelsőbb Bíróság határo­zatában a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a lakatosnak a büntetés eny­hítésére vonatkozó kérelmit el­utasította. H. E. tized tennivalóit is. Kitűnt: mindenütt nagyobb gondot kell fordítani az eszmei, politikai ne­velésre, a hazafiúi érzés kialakí­tására, a proletár internaciona­lizmus helyes értelmezésére, az MHSZ megújulási készségére és nyitottságára. Hangsúlyt ka­pott a munkaidőalap ésszerű vé­delme, s ezzel párhuzamosan a klubtagság munkában, tanulás­ban való helytállása. A nyitott­ságnak, a megújulási készség­nek áTapvető motívuma az MHSZ- tagok és -vezetők közéleti tevé­kenysége. Ami a klubok belső életét illeti: fontosnak tartották a klubtanácsok aktívabb mű­ködtetését, s a klubélet rendsze­rességét. A haza védelme, a csökkentett katonai szolgálat megköveteli az elő- és utóképzés minőségi fej­lesztését, a szakmai ismeretek megszerzését. Ezt célozza a hon­védelmi tömeg- és minőségi ver­senyeken való részvétel, ami a fizikai állóképesség növelésén túl önfegyelemre, küzdőképes­ségre is nevel. Mindezeket össze­fogja a klubok közötti szocialis­ta verseny és az élenjáró-moz­galom. Az utánpótlás nevelését, a klubtagság növelését is fontos­nak tartják, ezért szorosabbra fűzik az úttörőcsapatokkal, a KISZ-szervezetekkel és a nép­hadsereg alakulatainak katonái­val a kapcsolatot, és fokozottan bevonják a munkába a tartalé­kosokat. Külön foglalkozott szin­te mindegyik klubközgyűlés a katonai pályára irányítás tenni­valóival. A megtartott közgyűlések 3 százaléka nem érte el megjele­nésben az 50 százalékot, ezért ezeken a helyeken e hónap vé­géig megismétlik az összejövetelt. A klubtagság megjelenési ará­nya egyébként jónak mondható, hiszen 57-től 100 százalékig vet­tek részt a közgyűlések munká­jában, s hasonló volt az aktivi­tás is. összességében megállapítható: az MHSZ-klubok közgyűlései 90—95 százalékukban elérték céljukat, több új‘elemet vittek a feladatok meghatározásába. Főleg az eszmei, politikai neve­lőmunka javítására, elsődleges­ségére esett nagy hangsúly. A közgyűlések előkészítésében aktívan részt vettek az irányító pártszervezetek, a tanácsok, a gazdálkodó egységek és az MHSZ-szel együttműködő tö­megszervezetek, fegyveres tes­tületek. Egy olyan politikai ak­tivitás bontakozott ki, amely magára vonta a környezet fi­gyelmét, s hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok még jobban meg­ismerjék a Magyar Honvédelmi Szövetség munkáját. Gémes Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom