Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-10 / 34. szám
1987 február 10. • PETŐFI NÉPE «• 3 KOLLEKTÍV TÉVEDÉS? ■HMMIi Az épület nem illik a képbe Aki rendszeresen jár Kiskun- délegyháza városközpontjában, biztosan felfigyel rá. Az átutazó, ha autóval megy végig az 5-ös főút városi szakaszán, feltehetően észreveszi. Az már más lapra tartozik, hogy a látványt milyennek ítéli. Aki még sohasem látta, annak elég egy pillantást vetni képünkre; a két nagy között árválkodó kis épületről van szó. Sorsáról mostanában többen vitatkoznak, és egyelőre csak egy dologban értenek egyet: a ház senkinek sem tetszik. Mi történt? Ki álmodta ilyennek, s miért? A kérdésekre a Magyar Televízió Szegedi Stúdiójával közösen kerestük a választ. (Az elmúlt héten pénteken készült felvételt ma este 6 órától a Délalföldi Magazinban vetíti a televízió.) Előzmények dióhéjban A Vörös Hadsereg útja 5. szám alatti kis épület felújításának megrendelője a Szegedi Posta- igazgatóság. Kivitelezője a Kunép Vállalat. Az eredeti — a jelenlegi helyén álló csaknem ugyanilyen — lakóépület és a hozzá tartozó telek 1982-ben került a posta kezelésébe. A műszaki létesítmény terve a következő volt: a földszintes ház átalakítása, bővítése, a tetőszerkezet cseréje. Az épületben egyébként a Távközlési Üzem vonal- felügyelőinek műhelyeit és szociális helyiségeit kívánták elhelyezni. A Kunép a felújítási munkát 1986 elején kezdte el, és az idén április 30-ára kellett volna befejeznie. Ám az épületet a kiadott építési engedéllyel ellentétben teljes egészében lebontotta, majd külsőleg eredeti formájának megfelelően újra felépítette. Már a belső vakolási, valamint a szak- és szerelőipari munkák folytak, amikor a Kiskunfélegyházi Városi Tanács műszaki osztálya 1987. január 5-én az építkezést leállította. A Szegedi Postaigazgatóság a határozat ellen fellebbezést jelentett be, mert szerintük a tanács nem járt el körültekintően az engedélyezés során. Hozzáértő építész kell (Dr. Albrecht Sándor főmérnök, városi főépítész.) — önnek tetszik ez a ház? — Nem túlzottan. Pedig az épület városképi védettséget élvezett annak idején. Az épületet a kivitelező az engedélytől eltérően lebontotta, és — bár az eredeti állapotot kívánta rekonstruálni — nem volt sikeres az újjáépítése. így kénytelenek voltunk hatósági eszközökkel közbelépni. — A régi ház miért volt városképi jelentőségű, hiszen akkor is két nagy ház között állt a kis ház. — 1984-ben készült el a városközpont részletes rendezési terve, mely ezt megmaradónak jelölte. Bennünket pedig a rendezési tervi előírások igen erősen kötnek az engedélyek kiadása során. — Nem értem, miért most vették észre, hogy csak nem akar beilleszkedni a városképbe, amikor lényegében kész az épület? — Észrevettük, s szóban intézkedtünk. Szóltunk a Kunépnek, hogy az eredeti állapotot állítsa helyre. Ez ugyanis az engedélytől eltérő építkezés tipikus példája. A vonatkozó jogszabályok ilyen esetben egy évet adnak arra, hogy a hatóság írásban is intézkedjen. Csak reméltük, hogy a szóbeliség is érni fog valamit. Most már csak egy megoldást látok, mégpedig azt, hogy egy hozzáértő építész veszi kezébe az ügyet, s olyan javaslatot ad a megoldásra, amely mindenkinek megfelel. 8. Megjöttek a magyar fiúk A Mexikói Olimpiai Bizoiíitság elnöke, aki a imaigyair sport nagy barátja (és persze az sem mellékes, hogy Tóth János nagykövetünkkel is jó viszonyban van) elintézte, hogy a magyar csapat külön repülőgépet kapjon. Csakhogy a gép röviddel felszállása után vihariba került, s a villám belecsapotit az együk lokátorba, ami miatt a pilóta nem vállalta a további utat, visszafordult és gépet cserélt. A történtekről persze a játékosoknak fogalmuk sem volt, és talán ima sem tudják, hogy a vihar miatt kellett visz- szafordulniuik Már hajnali egy őrá is elrhúlt, amikor valakitől jöitt egy hír, hogy úton van a csapat, fél óra múlva landol a .gép. A félig alvó emberek — mintegy batvaman — lassan fölébrednek és elkezdenek nyüzsögni, az újságírók „elosztják” egymás közt a focistákat: ki kivel fog interjút készíteni. A fotósok beállítják lencséiket, a tévések és rádiósok igyekeznek elfoglalni a számukra legkedvezőbb pozíciókat. Az „Ovaeiores” nevű sportláp egyik fialta! munkatársa odajön hozzám, bemutatkozik, elmondja, hogy lapja a világbajnokság alatt közel másfél millió példényszámbain jelenik meg, és ezennel udvariasan megkér, hogy segítsek neikd egy interjút készíteni Détári Ijijossal, akit ő még csak hírből isimer. „Megpróbálom” — mondtam. Néhány tizenéves is megjelenik, kezükben maguk varrta piros- fehér—zöld zászló. Elmondják, hogy a decemberi túrán ismerkedtek meg a magyar csapattal, s nagyon szimpatikusnak tartják, a A gondok tőlük függetlenek (Vojnár László, a Szegedi Postaigazgatóság műszaki igazgató- helyettese.) — A postának teljesen mindegy, hogy a körzetmesterséget milyen külső megjelenésű épületben helyezi el. Önöknek az .volt a céljuk, hogy az itteni áldatlan állapotokat megszüntessék. — Amikor megkaptuk a mostani helyén álló épület kezelői jogát, úgy döntöttünk: felújítjuk a házat, hogy az itt dolgozó műszaki szakembereink kulturált és elfogadható helyet kapjanak. A Kunépet bíztuk meg a tervezéssel és a kivitelezéssel. A meglepetések sorozata akkor következett, amikor hozzáfogtak a kivitelezéshez. Ugyanis a régi épület összes baja olyan felújítást követelt meg, amely majdnem teljes újjáépítést jelentett. De nekünk azt mondták, hogy ez a ház olyan lesz, amilyen volt. Még a nyílászárók is a régiek. A gondok szerintünk tőlünk teljesen függetlenek. A lényeg az. hogy itt két olyan ház áll, ami abszolút nem illeszkedik egymáshoz. A beszélgetés során végül is nem tudtunk megállapodni abban, hogy ki az igazi felelős. A városrendezési tervet ugyanis különböző testületek, minisztériumok jóváhagyják, elfogadják. A városi építési hatóságok pedig ezek alapján adják ki az engedélyeket. Látszólag mindenki „a helyén volt”, amikor dönteni, intézkedni kellett. A végeredmény mégis egészen más, mint amit a különböző kollektívák tagjai egyenként látni szerettek volna. Mi csak egy dolgot tudunk sajnálni, mégpedig az ablakon kidobott pénzt. Tuza Béla Státuszban a számítógép? Üj „alkalmazottnak” készítik az irodát a megyei tanácsok épületeiben, de az sem ritkaság ma már, hogy városi vagy községi tanácsok egy- egy ajtaján találkozunk a legújabb felirattal: számítógépterem. Különös rangot kapott napjainkban minden területen, s így a közigazgatásban is a számítógép. Érthető és logikus ez, hiszen az ésszerűsítés, a hatékonyabb munka előkészítése és elősegítése része minden állami és politikai programnak. Hosszú éveken át, bár mindenki előtt nyilvánvaló volt a számítógépek haszna, akadályként jelentkezett a megfelelő minőségű és teljesítményű számítógépek hiánya, illetve azok magas ára. Úgy tűnik, ez az akadály elhárult már, hiszen a Minisztertanács Tanácsi Hivatala a pénzügyi kormányzat, s a tudományos kutatóintézetek segítségével és támogatásával megteremtette a számítógépek tanácsi alkalmazásának tudományos és anyagi alapjait. A lehetőség tehát adott. Alapkérdés azonban, hogy tanácsaink tudnak-e élni ezzel a lehetőséggel. Mert maga a számítógép kevés. Szükség van olyan szakemberekre is, akik e gépeket alkalmazni tudják és akarják. Az előbb számítógépes programról szóltunk, s ebbe beletartozik az egységes géprendszeren túl az egységes alkalmazás, a megfelelő szakemberek képzése is. Az Államigazgatási Főiskolán már évek óta fakultatív tárgyként szerepelt az oktatásban a számítógépek és azok tanácsi alkalmazásának ismerete. A tavaly szeptemberben indult tanévben e tárgyat már kötelezővé tették. Okkal, hiszen egyre inkább szükségszerűvé válik, hogy minden, ügyekkel és ügyfelekkel foglalkozó tanácsi dolgozó, ha nőm is szakembere, de jó ismerője, s kezelője legyen a számítógépnek. Sokakban természetesen felmerül a kérdés: hogyan lehet, lehet-e gépesíteni a tanácsi munkát; nem degradálja-e az állampolgári ügyek intézését a gép? Egyértelmű a válasz: a számítógépek alkalmazásának éppen legfontosabb indítéka, haszna az. hogy egyszerűsíti a nyilvántartást, tehermentesíti az előadókat, az ügyfelekkel foglalkozókat, csökkenti a papírmunkát, a tanácsokon alaposabban tudnak foglalkozni az adott település lakóinak gondjaival, ügyeivel. Egyes településeken talán még csak álmodozásnak tűnik, máshol már a megvalósítás közelében jár az olyanfajta ügyintézés, ahol elegendő az ügyfél nevének és személyi számának gépbe táplálása, s ezután a számítógép egy gomb benyomása után már írja is a kért adatokat, s az ügyfél minden ügyének „aktáját”. Nyilvánvaló, hogy ez után már valóban az érdemi tárgyalás, megbeszélés következhet. Persze, amíg idáig eljutnak a tanácsok — a szándékon és szaktudáson túl — időre is szükség van. Igen, időre', hogy az irattárakban, vagy uram bocsá’ íróasztalfiókban, szekrényekben levő adatokat pontosan és hiánytalanul, s naprakészen feldolgozzák. S akkor a tanácsokon valóban új „előadóként”, új státusszal jelentkezik a számítógép. S. B. A. Új nyugdíjasklub a Rábában Önkéntes segítők a határ mentén (Tudósítónktól.) Mintegy hatszáz önkéntes határőr segíti eredményesen a határőrizeti feladatok végrehajtását a megyében. A negyven csoportba verbuválódott önkéntesek közül a legeredményesebben a Duna mentiek, bátmonostoriak és vaekútiak tevékenykedtek. Az önkéntes határőrök önzetlfenül, példamutatóan teljesítették szolgálati feladataikat a múlt évben. Sokan az előírt óramennyiségnél több szolgálatot is vállaltak. Jó tapasztalat volt az is, hogy az önkéntes határőröket delegáló vállalatok, gazdaságok — az alegységekkel együttműködve — biztosították a szolgálati feladatok ellátásához szükséges feltételeket, sőt, az aktív társadalmi munkásokat elismerésben részesítették. Az önkéntes segítők több személy tiltott határátlépését akadályozták meg. Örvendetes, hogy udvarias és jogszerű szolgálatellátásukkal tekintélyt vívtak ki a határmenti lakosok körében is, A segítők .közül sokan korábban valamelyik őrsön teljesítettek szolgalatot, így gazdag határőrizeti tapasztalattal rendelkeznek. Az önkéntes segítők azoknál az alegységeknél tudtak jelentősebb eredményeket elérni, ahol kiképzésükhöz, felkészítésükhöz folyamatosan segítséget kaptak a hivatásos katonáktól1. Fontos munka ez, hiszen a határ mentén élő lakosság elsősorban az önkéntes segítők közreműködésével járul hozzá az őrsökre háruló feladatok jobb elvégzéséhez, amelynek a hasznát természetesen maga a lakosság is élvezi. Gazsó Béla • A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár új nyugdíjasklubot ala. kított ki Győr belvárosában egy műemléképületben. A 190 négyzetméter alapterületű létesítményhez büfé és folyéiratolvasó is tartozik. A nyugdíjasok szórakozását, időtöltését színes tv, hifitorony és vldeoberendezések Is segítik. fiúkat, Izgalommal várják hát a mostani viszont Iáit ásít. Ott toporog a fogadásira megjelent polgármester, .a város választott rendőrkapitánya, aiki különben harmincegy éves. a helyi labdarúgócsapat elnöke is. az ez alkalomra szépen feldíszített reptéri fogadóteremben. Majdnem 2 óra volt már, amikor végre leszállt a várva várt küilönigép. A bevonuló csapat élén östrelcher Emil haladt, aztán jött Szepesi, Mezey, Tajti, Mohácsi és a többiek kék színű Mundíál- egyennuihábaim, világos zakóban Nagy hangerővel föliharsant a helyi népi zenekar marriachi-zené- je. A csapat tagjai megálltak a pódiumon, egy mikrofon előtt mosolyogtak, miközben kattogtak a fényképezőgépek, villantak a vakuk. A játékosok úgy álltak, mint színpadon a színészek egy fárasztó előadás után, de nem hajoltak meg, csak bóllntgattak, arcukra fáradt mosoly görbült. Néhány fiú szeme ismerős lányra villant. Két. perc múlva Mezey György miegbicceimtette fejét és elindult az épület elölt várakozó autóbusz felé. a többiek pedig köveWék. A fiúk még integettek egyet-kettőt, aztáin beszálltak ők is, s az autóbusz elindult Ccmainijilla felé. Az interjúk elmaradtak, de mi magyarok, akik négyen órákat vártunk játékosainkra, akkor megnyugodtunk, hogy meglőttek a fiúk, a mieink, és tatáin büszkék is voltunk rájuk, hegy íme itt vagyunk mi is: magyarok. Comanjilla termálfürdőhely, kiépített vendéglátóipari egységekkel motel-jellegű, de .szállodai színvonalú, földszintes házakkal, Leon városától 8—10 fcm-re. E festői környezet adott otthont az 1970-es világbajnokság idején az akkor Leonban pályára lépő NSZK válogatottjának, most pedig néhány hétre a magyar labdarúgás központja lett. Valamikor az 1920-ais évek elején a Coman- jllla-domb tövében 90 Celsius-fo- kos forró víz tört föl. Egy leleményes német bevándorló rögtön megvásárolta a területet a várostól, fürdőt, később fürdőket, éttermet. szállodát épített. Az egykori foirrásgsjzír ma 20—25 hektáros fürdőpairadicsommá növekedett, s a tulajdonos család második generációja már azt fontolgatja. hogy továbbadja a stafétabotot a harmadik nemzedéknek. A medencerendszert kétszintes szállodasor veszi körül, melynek mind a 60 szobájában süllyesztett medence áll a vendégek rendelkezésére, természetesen vérkeringést, izemmozgást segítő termálvízzel. Az egyik medencét körbefogó matelirész. konyha, étterem leválasztható a többitől, ez lett a magyar válogatott szállása. Nyugalmas, csöndes hely, nyugdíjasoknak paradicsomi övezet. A medencékből párolgó forró gőz telítetté, szinte nyirkossá teszi a levegőt, bármelyik asztmást meggyógyítaná. „Sokféle ember megfordult már itt” — mondja a •motelban egy középkorú takarítónő — ilyen is, meg olyan is, jöttek- mentek, hamar elfelejtettük őket. A magyar focistákra viszont, akik decemberben már jártak itt. nagyon, is jól emlékszem: rendszeretők és udvariasak voltak, na és volít köztük néhány egészen jóképp fiú is. Örülök, hogy jismé‘ itt szállnak meg, szeretnék tőlük autogramot kérni a fiamnak.” Simon János (Folytatjuk) Pályázati felhívás! A KISKUNSÁGI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT VÁLLALATI TANÁCSA (Kecskemét, Katona J. tér 8.) pályázatot hirdet A MEGÜRESEDETT igazgatói munkakör betöltésére A munkakör betöltése határozott időre szól. Az igazgató besorolása az 5/1983. (XI. 12.) ME, sz. rendelet bérhatáralnak megfelelően történik. Alapvető feladata, hogy a vállalat működési területén színvonalasan, kulturáltan, hatékonyan és nyereségcentrlkusan biztosítsa a kereskedelmi vendéglátás, a munkahelyi, diák- étkeztetés területén a folyamatos jó ellátást. A munkakör betöltésének alapvető feltételei: — felsőfokú szakirányú szakmai, és politikai végzettség. — 10 éves szakmai és legalább 5 éves vezetői gyakorlat, — erkölcsi és politikai feddhetetlenség. A pályázatot 1987. február 25-éig lehet benyújtani a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat, vállalati tanács elnökhelyetteséhez. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó munkahelyét, eddigi szakmai és vezetői tevékenységét. A pályázathoz mellékelni kell: — önéletrajzot, — kitöltött „személyi adatlapot”, — a felsőfokú iskolai végzettséget igazoló oklevél másolatát. 358
