Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-10 / 34. szám
4 * PETŐFI n£pe • 1987. február 10. PÁLYAKÉP ÖT ÉV UTÁN Teljesült az álmom A tanárképző főiskolát végzettek kézül a legtöbben „sínen vannak”. Arról álmodoztak mindig. hogy gyerekeket Okítsanak, a tonari pálya szívük vágya. Szép tervekkel indultak az első évnyitóra. S azután? Sugár Ibolyának látszólag semmi panaszra nincs oka, hiszen általános iskolai .tanári diplomával egyenesen Bács-Kiskun megye egyik leghíresebb középiskolájában. a kecskeméti Katona József -Gimnáziumban kezdhetett munkához. — Szegedi vagyok. A Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola grafikai szakán egy életre eljegyeztem magam a képzőművészettel. A Képzőművészeti Főiskolára azonban nem vettek fel. Az első sikertelen felvételi elkeserített, többször nem is próbálkoztam. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola földrajz— rajz szakára viszont bejutottam. Ettől kezdve egyre Inkább eltávolodtam az alkotómunkától, amely azelőtt sajátos életformát jelentett számomra. Más- elvárá-. soknak kellett megfelelnem. Tanár lett belőlem ... — Szegeden nem tudtam elhelyezkedni, búcsút intettem hát •szeretett városomnak. Megpályáztam a kecskeméti állást. Tudr tűm. olyan gimnáziumba kerülök majd. ahol magas követeimé, nyéknek kell megfelelnem. Kiváló pedagógusok, tanáregyéniségek lettek a 'kollégáim. Olyan szakembereket nevezhettem munkatársaimnak, akik neve szakmai sikereik révén a megyehatáron túl Is Ismert. Egy kicsit megijedtem az előttem álló feladatoktól. de azért örültem is, hogy általános iskolai diplomával gimnáziumban kezdhetem a pályát. Bíztam magamban. — Üj város, környezet, szerepkor .,. Rajzot, földrajzot tanítok. Az órákra való felkészülés sokszor az éjszakáiba nyúlik. Pihenésre, szórakozásra, alkotásra (festésre) nagyon kevés idő jut. Fiatalon kell korban, mentalitásban. gondolkodásban hozzám közel álló diákokat oktatni, nevelni. Ez sok dilemmát okozott, főleg az első években. — A pedagógus albérlők házában laktam négy esztendeig. Nemrég költöztem saját lakásba. Persze, ha édesanyám nem fizeti ki a garzoniaké» beugróját, máig nem lenne önálló fészkem. Az eltelt fél évtized legjelentősebb eseményének azt tartom, hogy sikeresen felvételiztem a Keozőművészeitl Főiskola rendkívüli tagozatára, amelyet a nyáron fejeztem be. Végre teljesült az álmom! Ismét közvetlenebb kapcsolatba kerültem az alkotással. Másfél éve tűzzománcozom. A hét több napján este tízig dolgozom a műhelyben. Utána készülök a másnapi óráimra ... Mindkét tevékenység teljes embert kíván(ria). — Ügy érzem, hogy a hozzám hasonló sorsú pedagógusok — akik távol kerülnek otthonuktól, barátaiktól, és új környezetben kezdik az életüket — naigy árat fizetnek a tanitás öröméért. Rendezetlen magánélet, r-lacsony fizetés. kevés szabná Idő, és még sorolhatnám, ml minden vár ránk. • Szerencsére Sugár Ibolya már megtalálta számításait, feltérképezte a lehetőségeit. A tanítás öröme mellett az alkotás is hoz boldog órákat számára. Bár, mint •mondja, mindkét tevékenység teljes embert kíván. S (ha valaki az oktatást és a művészi törekvések megvalósítását magas színvonalon kívánja művelni, nem kis dilemmával él együtt. Borzák Tibor FIATAL KÉP7 Ő MŰVÉSZEK LLÍTÁSA együtt a békéért Budapesten, a Vigadó Galériában, 35 fiatal magyar képzőművész több mint hetven alkotása látható. jelenleg. A március 8-áig nyitva tartó tárlatot Együtt a békéért címmel rendezte az Országos Béketanács, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa. A kiállító fiatal művészek között szerepel Vinczellér Imre kalocsai festőművész is. A figyelmet érdemlő tárlat tetszetős 'katalógusában írja Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára: „Több mint négy évtizede szenvedések árán született a mi békénk, itt a Kárpát-medencében. Ez a szenvedés szüleik sorsában, az emlékezésben érhető tetten a mai fiatalok számára. S bár a béke jóval tágabb fogalom a háború puszta ellentéténél, mégsem véletlen, hogy az utóbbi borzalmai, rettenetéi is vezérlik a harminc-, negyvenévesek ecsetét, ceruzáját. A társadalmi egyetértés jegyében másmás világnézetűek, fogial- kozásbellek találjak egymásra a békéért valló kiállásban, a demokratizmus konfliktusoldó gyakorlatában, Így okkal került e képzőművészeti pályázat elé az Együtt a békéért megfogalmazás. Ám az Ifjú alkotók műveit szemlélve, italán kifejezőbb cím lenne: Együtt a háború ellen. Együtt pedig nemcsak a ma tőlünk távol dúló harcok ellen, hanem a háború jövendő esélye ellen is tennünk kell.” ÍSSSftSSSSSSS Ebéd pelenkázással Üj házasok, mind a ketten dolgoznak, s üzemi konyhán kosztolnak. Vasárnaponként a szülőknél vendégeskednek. Bármenynyire is húzzák-halasztják azonban, egyszer mégiscsak sor kerül az első önálló ebédre. — Ne búsulj — vigasztalja lámpalázas feleségét a férj. _ M egcsináljuk azt az ebédet segítség nélkül is. Mert mi kell mindehhez? Ifjúi hév• és lelkesedés, amiben nálunk nincs hiány. Figyeld meg, elkápráztatjuk a ' nagymamát, olyan tüneményes izét-... te, mit is főzünk akkor? Hát... Tudod, húst nem vettem. Ahhoz későn keltünk fel — borong a fiatalasszony. — Csak semmi pánik — biztatja az edzettebb idegzetű férj. — Lehet vasárnapi ételt csinálni hús nélkül Is. Mi van itthon? — Még a múlt hónapról maradt meg hat tojás, van egy kis krumpli... — Ne is folytasd ... Anyukámtól tanultam, hogy kell tojáspör- holtét készíteni. Hadd süssem én meg. Meglásd, megnyalod a szádat utána! — fogadkozik derűs optimizmussal a férj. Az ifjasszony nehezen leplezett. kétkedő mosollyal szereli le a kezdeményezőt. — Nem... ne... inkább én. A fuzes klasszikus asszonyi dolog. Érezhetően éllentámadásra készül, nehogy, a rámenős ifjú atya kiragadja kezéből a fakanalat: Összeráncolja homlokát, majd mintegy ihletre kapva — felúj- jong. — Megvan, kitűnő! Rakott krumplit főzök. Te is szereted, én «... Most mindjárt kiszaladsz tejfelért a piacra ...Mi az, még zoknit sem húztál? Egy-kettő, köcsög a kézbe, pénz van nálad elég. cetlik lábad itt, a másik ott. Fél ura múlva mindketten átszellemült képpel toporognak a kellékek körül. Akkor pucolom a burgonyát — ' jánlkoadk az ember.- Csak ne szólj bele! Olyan árit. a menyecs- úzza a majdnem átnyújtott kosarat. — Ezt egész- berl kell megfőzni, aztán hámozni, s úgy karikára vágni. Nem figyeled, milyen, mikor az üzemi konyhán eszed? — Azon ám kolbász is van! — tromfol kárörvendően a fér), de menten meg is bánja. — Lassan forog az eszed kereke, most rohanhatsz ismét a piacra — kapja az utasítást. — De ne csiricsáré kolbászt vegyél! ‘ Ifjú férjuram robog. Am hiába, mert a piac elmúlt. Mire visszaér, fényesen gömbölyűdnek egy tányéron a főtt tojások. A nagy kondérban fortyog a krumpli. — Míg a többit elvégzem, vigyázhatnál a gyerekre — kap új feladatkört az apa. Mintha ezt meghallotta volna a háromhónapos baba, hüppögni kezd, majd szívfacsaró sírásba csap át. — Ügy látom, máris akadt dolgod — néz hátra válla fölött a feleség, mialatt a vizet önti le a krumpliról. — Húzd át a kocsit a másik szobába. Vállalkozol rá, hogy tisztába tedd Artúrt?,.. De ■ két szemed a gyelrek! — Mi az hogy! — dagadozik a férfi brusztja az előlegezett bizalomtól. Egy perc se telik bele, s már — vissza-visszalesve — emelgeti a babust a kocsiból. Persze, ez nem megy olyan egyszerűen, Mikor felveszi a fiúcskát, hiába akarja a hasára szorított pelenkával együtt kivenni a jár' műből, jön vele a gumipaplan, a flaneTltakaró, a csörgő, de még a kispárna is. Amikor a párnát elvenné fél kezével, a kicsike feje hábabicsaklik. Márpedig a háztáji csecsemőápolási alapkiképzésnél lelkére kötötték: gyerekei mindig a tarkója, s feje, valamint a kis popsija gyöngéd fogásával kell tartani. Tehát — gyorsan vissza a kéz a fej alá, a párna pedig bosszantóan lengedez alul. Beleizzad apuka, mire Artúrka az ágyra kerül. Ott már könnyű a dolga. Pláne, hogy a kisfiú is bátorítóan mosolyog. Ficánkol húrkás lábacskáival, s mintha mondaná: „Csavard már le a nedves pelenkát!" — Az most a legfontosabb. — Ne taníts engem, kisfiam — adja a nagyot az atyus, és diadalmasan lobogtatná a vizes, meleg holmit. De mintha parazsat érintett volna, ijedten kapja vissza a kezét. Mintha súlyosabb is lenne pusztán vizes pelenkánál... Alig bír átdadogni a mamához. —r Anyuka, ez a gyermek, hogy is mondjam? ... Nem csak nedves ... Mit csináljak? — Na és, csak nem félsz tőle, nem harap! — csitítja magától értetődően az asszonyka. Mire aztán apuka lélegzetvisszafojtva lát munkához. Kezdetben mintha csalánba nyúlkálna, aztán mind vígabban. — Megtanuljuk ezt is, ugye kisfiam? Nem születik az ember egyből pelenkázózseninek, nem igaz? Ugrik a szekrényhez tiszta pelenkáért. Megmutatja ő mindjárt anyukának, hogy nem szükséges annyit pepecselni. Pillanatok kérdése az egész. — Nono, azért rohanni se kell! — pattan vissza a félútból. A picike hasa takaratlan maradt, réklije ’meg a szájálra húzódott. Megfázik, meg talál fulladni. — Így ni, csak hidegvér! Megfontoltan hozza, agyusztál- ja a pelenkát. Magának mondja. — Ezt így háromszögbe kétrét hajtjuk, s ráterítjük ... Bennem bizhatsz, kisfiam. Most gyere rá a pelqnkucira. Lábikók szét, középső csücsök fel, jobb csücsök hasra, a bal ennek a tetejére, s kissé alád. Most köréd a gumi, rékli, ráhajtva, kész! — Okvetlen púder ózz!... Mit piszmogsz annyi ideig? ... Siess, most már segíts hámozni! — haitik-a sürgetés. A papa nekivörösödve kezdi újból kibontani az apróságot. Még szerencse, hogy a parányi ember olyan tapintatosan félrefordítja. a fejét. ... Mire evéshez látnak, a rakottkrumpli bóditó silóillata még a falakat is átjárja. De esznek — farkasétvággyal, hiszen szinte kopog a szemük az éhségtől. A férj behúzza nyakát, sunyit az asz- szonyra, nem apprehendál-e a pelenkázásért. Nem, nem kifogásol semmit, sőt engesztelőén jegyzi meg. — Tudod, miért Ízlik annyira az első ebéd? _ ? — Mert délután fél négykor ritkán ebédelünk. Tóth István GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET KARNEVÁL A JÉGEN Kecskeméten a Zrínyi iskolában különleges módon rendezték meg a farsangot: jelmezes jégkarnevált tartottak. Nagy egyetértésben siklott a jégen Ludas Matyi a jéghdkissal, a tündérkirálynő a varázslóval, Piroskával, a pillangóval, a cowboyjal. Képeinken néhány jelmezest örökítettünk meg. (Tóth Sándor felvételei) kérdést úttörőelnököknek tettük fel, hogy örömmel állapíthassuk meg vála. szaikból: zajlik az élet hatvanezer kisdobosunk és úttörőnk körül. Az idei farsangot a kecskeméti Zrínyi Iskolában nyitották meg: jégen! A náluk már hagyományossá vált karnevál nagyszerű móka volt. Mivel csaknem valamennyien részt kívántak rajta venni, két részletben" tartották meg, külön az alsó- és külön a felsőtagozatosoknak. Gazdag fantáziájukról tanúskodtak a jelmezeik; ott voltak a legújabb rajzfilmek hősei éppen úgy, mint a megunhatatlan hókirálynők, a burnuszos arabok. Kezükben sorszámokkal siklottak a bírálók előtt, akik értékelték és jutalmazták őket. Ezekben a napokban valamennyi csapatnál zajlanak a karneválok, klubszobákban, tornatermekben, vagy éppen az iskola aulájában. A csapatvezetőktől kapott Információk szerint a szervezésből mindenhol alaposan kivették részüket a szülők és a szülői munkaközösségek. Február 21-én a kecskeméti úttöröházban Játékkosár címmel műsoros bemutatót rendeznek, nyolc csapat részvételével, Márciusban, a KISZ zászló- bontásának tiszteletére Gyermekszinpad-bemutató lesz, amelyre még várják, fogadják a jelentkezőket. • Kiskunhalason és környékén mind a tizenkilenc úttörőcsapatnál tartanak farsangot. A legtöbb helyen kulturális bemutatót is szerveznek, díjak nélkül, a saját örömükre, épülésükre. A város Dimitrov téri iskolája az idén a MÁV kultúrházában tartja a jelmezes felvonulást és vigasságot. Kisszálláson a karnevál keretében népi játékokat mutatnak be a gyerekek, Harkakötönyben pedig a bábszakkör tagjai szórakoztatják társaikat. Február 14-én Barátunk a zene címmel népi hangszeresek és népdalénekesek találkoznak a halasi Szüts József iskolában. Négyszáz gyermek érkezését várják, akik egyéni, illetve csoportos szereplésüket jelezték. • Baján a hagyományos ötpróbára készülnek a gyerekek, a karneválok megrendezése közben. Egy néMi újság nálatok farsang idején? pes városi csapat — Baja-Üjváros — két alkalommal is rendez jelmezes felvonulást. Újdonság náluk a Tízesfogat szereplése, amelyet a KISZ-tagokkal közösen szerveztek meg, fellépnek a környék nemzetiségi falvaiban, dalos, táncos, kétnyelvű folklór-műsorukkal. Az idén Garára, Csá- volyra, Felsőszentivánra, Bácsalmásra, Bácsbokod- ra, Vaskútra, Nemesnádudvarra, Hercegszántóra, Csátaljára és természetesen Bajára mennek. Rangos eseménynek ígérkezik az Ortutay próza- mondóverseny megyei döntője, amelynek ők adnak otthont é,s húsz, körzeti vetélkedőkön első helyezett úttörőt várinak. • Kiskunfélegyházán tegnap tartották a nagysikerű Móra-napot, amelyre a Móra-iskolába érkezett valamennyi úttörőcsapat küldötte, és részt vett a város híres írófiának tiszteletére rendezett vetélkedőn. A tizenhét úttörőcsapat mindegyikében tartottak már, vagy éppen most készülnek a farsang megünneplésére. A hónap folyamán még egy jeles és minden bizonnyal emlékezetes eseményre kerül sor: a város kemence! úttörőtáborába mennek, három egymást követő napon, síelni, szánkózni, jó levegőn lenni. • Kiskőrösön is javában folyik a farsangi készülődés. A legjobban számon,tartott, legjobban megrendezett, szülők bevonásával tartott ünneplés színhelye változatlanul Soltszentimre, ahol a jelmezes karneválnak, tombolának, táncnak szép hagyományai vannak. Holnap a terület úttörőcsapatainak kisdobosai találkoznak Kiskőrösön, vers- és prózamondók, énekesek, szólóhangszeresek mutatják be tudásukat. A körzeti kulturális találkozóra Kece- len február végén kerül sor, csaknem kétszáz úttörő részvételével — a jelentkezési határidő még nem járt le! — de a tánc- és bábcsoportokat, a • gyermekszínjátszókat várják. Természetvédelmi vetélkedő Híreink A kecskeméti Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban ebben a hónapban négy gyermekklub alakul meg. Ma délután találkoznak azok a gyerekek, akik gyermekvezető- és tisztségviselő tanfolyamat végeztek, 12-én a Zánkáról visszatértek, 17-én pedig a város nyolcadikosai lesznek együtt. Megkezdődött, a készülődés a Kecskeméten sorra kerülő XXIII. nyári út- törőoümpiára is. Február 19-én Farkas Ferenc szakfelügyelő Irányításával a házban találkoznak az esemény úttörő-házigazdái. • Jánoshalmáról Fenpresi Éva a Petőfi Népe riporterőrs tagja — küldött tudósítást. Amint írja, társaival sikerrel szerepelt a Kiskunhalason rendezett atlétikai versenyen. Az induló tizenöt csapat tagjai magasugrásban, távolugrásban, futásban, labdadobásban mérték össze tudásukat. A nagyközség sportolói közül többen továbbjutottak a kecskeméti döntőre. • A TIT Budapesti Planetáriuma RAJZPÁLYÁZATOT hirdét. Olyan alkotásokat várnak, amelyek témája a cslilYia gás zat, az űrhajózás, vagy a Planetárium tevékenysége. A legjobb pályaművekből kiállítást rendeznek a Planetárium körcsarnokában, 1987. április 12-én. az űrhajósok napján, amikor a gvőz.- te'eknek átadják a díjakat. A pályázatokat a következő címre küldjétek: TIT Budapesti Planetáriuma. 1470 Budapest. Néolieet. Pf. 40. A be- kCIdé-i batáridő: 1987. február 28. Az előző alkatommal közölt kérdésekre sok jó választ kaptunk. A helyes megfejtés a következő volt: 1. Ä nemzeti park az országnak je’legzeiies, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott nagyobb tája, a legszigorúbban védetté nyilvánított természeti terület. 2. a) kiskunsági puszta; b) Tőserdő; c) homokbuckák; d) szikes tavak; e) Bugac; f) Kolon-tó. Megfejtésükért könyvjutalmat kapnak: B orotai természetvédő szakkör: Kovács Andrea, Fü’öp- háza; Mayer Krisztina Mélykút; Márki Éva Magdolna. Ballószög; Kránítz Roland, Lukács Virginia, Scheiber Judit. Gál Zsuzsa, Birt- fai Rlchárd Tóth Attila kecskeméti! úttörőik. A legjobb munkák közül is kiemelkedett a borotaiaké. A továbbiakban egyéni pályázatokat küldjétek mert a jutailomtáborba küldéshez csak ígv lehet tárgyilagos bírálatokat készíteni. A soron következő kérdéseket is Gál Gyula tanár készítette. A válaszok beküldési határideje február 18. Leveleiteket pontos cím- és névmegjelöléssel a következő helyre küldjétek: Szalvay Mihály ŰttÖBŐ- és Ifjúsági Otthon, Kecskemét. A borítékra írjátok rá: Természetvédelmi vetélkedő. A fordulóban meglepetésnyeremény is lesz. Helyes választ adjatok a következő kérdésekre: 1. Mit eredményezne a szikes tavak vízháztartásába való beavatkozás? 2. Melyik a helyes válasz a KNP-re vonatkozó jillítások közül: a) Területe nem azonos a Kiskunsággal, de azon belül helyezkedik el; b) Az ország első nemzeti parkja; c) Célja a természetvédelmi értékek védelmén kívül a pusztai és tanyai életforma megőrzése is; d) Területén tájidegen növény- és állatfajok Is meghonosíthatok; c) Feladata, hogy elősegítse a Kiskunság növényi és állati géntartalékainak természetes körülmények között történő fenntartását; f) Legérin- tetlenebb részelt az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Cagen és a hencegő gazdag (Indus mese) összejöttek a hegyilakók egy kis tereferére. Odatévedj, egy gazdag ember is, és tüstént dicsekedni kezdett: — Ezen a vidéken az én apám volt a leggazdagabb ember. Nyájainak. méneseinek számát se tudta. Éjszakára egy pajtába hajtotta a jószágot, és ez a pajta akkora volt, hogy amíg egy csikó korulfutotta, feL—MiÓebben^különös? — vágott közbe Cagen. — Inkább hallgasd meg az én apám történetét. Igaz, neki nem volt ménese, volt egy akkora botja, hogy egészen az égig ért. Azzal a bottal szetkerget- te a felhőket, és a Nap beragyogta az egész világot — Hazudsz! — kiáltotta a gazdag. — Nem volt olyan bot! — Hogyne lett volna — válaszolta nyugadtan Cagen. , — Hát ha volt, akkor hol tartottátok? — kérdezte epésen a gazda? ember. . _ — Mi? Hát még ezt se tudod? — tettette magát Cagen. — Hiszen abban a pajtában tartottuk, amelyről az előbb meséltéir
