Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE \ . , O <■' A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun Me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága. A testület első napirendi pontiként elfogadta a lejárt ha­táridejű határozatok végrehaj­tásáról szóló jelentést és tudo­másul vette a megyei tanács tisztségviselőinek a két vb-ülés közötti testületi feladatokat érin­tő tevékenységéről készült tájé­koztatót. A továbbiakban a végrehajtó bizottság azt a jelentést vitatta még, amely a hírközlés, a pos­taforgalmi szolgáltatás Bács- Kiskun megyei helyzetéről és feladatairól készült. A testület — a vitában' elhangzott észrevéte­leket és javaslatokat is figye­lembe véve — elfogadta a jelen­tést és úgy határozott, hogy azt KEVÉS INFORMÁCIÓ, GYENGE PIACKUTATÁS Külkereskedelmi tartalékok az áfészeknél A SZÖVOSZ kezdeményezésére Kecskeméten a MÉSZÖV székházában megvitatták a megyei áfészek külkereskedelmi kapcsolatait, jurányi Ferenc, a SZÖVOSZ főelőadója szólt arról, hogy bővült az exportáló vállalatok száma. Üj helyze­tet teremtett, hogy az áfészek maguk döntik el, melyik ex­portőrrel tartanak állandó kapcsolatot. Az exportáló áfészek képviselői egyértelműen megállapították: az együttműködés nehe2fen alakul ki, sok még a régi beidegződés, a bürokrácia, hiányzik a következetes üzletpolitika. Gaborják Csaba, a MÉSZÖV áfész-titkárságánaik vezetője ar­ról beszélt, hogy a megye 23 áfésze közül .kilenc rubelelszámo­lású országokba exportál, tizem öt pedig tőkés országokba szállít az elmúlt évi adatok tanúsága szerint. A terveket nem sikerült teljesíteni, főként az aszály miatt. Változott a piac igénye Is, ame­lyet a külkereskedelmi vállala­tok nem képesek követni. A töb­bi között csökkent például a gyógy- és a fűszernövények ex­portja. A felszólalások azt bizonyítot­ták, hogy az áfészek nem tud­ják eléggé kiaknázni az export­lehetőségeket. Számos akadály tornyosul a j ószándékok elé. Szegényes a piackutatás és eb­ből következően az információ- áramlás, és a külföldi fogyasztók Igényeinek megismerése sem kielégítő. Ebből következik, hogy az áfészek esetenként nem tudják, milyen áruik termelésé­re kössenek szerződést. Amiből az idén kevés van, abból a kö­vetkező évben, többet termelnek, ez a folyamat nemegyszer áru- dömpinghez vezet. A korszerűsítés első lépései már megtörténtek. Az exportáló vállalatok körének bővítése és az exportjog megszerzésével kapcsolatos könnyítések némi eredményt hoztak. Az egyik fel­szólaló megjegyezte, hogy talán ennek is köszönhető, hogy a Hun- garonektár „felébredt Csipkeró­zsika-álmából”, és igyekezett jobb .kapcsolatokat kialakítani a méhészkedőkkel, aminek meg is van az eredménye. Jelenleg is az ország méztermelésének több mint háromnegyed részét ez a vállalat vásárolja fel. végleges jóváhagyás végett r megyei tanács legközelebbi ülése elé terjeszti. Megvitatta a testü­let azt a jelentést is, amely a munkaidőalap védelme érdeké­ben tett intézkedés ekrőil és az ezzel kapcsolatos koordinációs feladatokról készült. Végül egyéb ügyeket tárgyalt a végrehajtó bizottság. Ennek ke­retében módosította a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítá­sáról szóló feladatbervet, prog­ramot fogadott el a lakosság ke­reskedelmi ellátásának javítását meghatározó tényezők fejleszté­séről, döntött a kalocsai kórház- rendelőintézeti mosoda beruhá­zási programjának jóváhagyá­sáról és odaítélte az 1987. évi megyei művészeti ösztöndíjaikat. A szociális,ta országokkal ki­alakult árucsere körét bővíteni lehetne — ál Lapították meg a tanácskozáson —, mert elősegíti a választék bővítését, esetenként hiánycikkeket pótol; Ugyanezt a szerepet tölti be a kishatármen- ti kereskedelem is. Bíznak abban, hogy a bővülő piaci tevékenység e témakörben is változásokat hoz. Az árucserék lehetővé teszik, hogy a partnerek közelebb kerül­jenek egymáshoz. Alkalom nyílik arrat hogy kölcsönösen bővítsék áruskálájukat. Sajnos, olyan ta­pasztalatokról is beszámoltak a jelenlevők, hogy az egyes áfészek termékeit — az információrend­szer hiányosságai miatt — a kül­kereskedelmi vállalatok nem is­mertetik a külföldi partnerekkel, szaknyelven szólva, a termékiki- ajánlások nem jutnak el azok­hoz. A tanácskozáson, részt vett dr. Bányainé Bajaik Magdolna, a Külkereskedelmi Minisztérium megyei képviselője, aki elmond­ta, hogy számos aprócikk ex­portálására lenne lehetőség. A Külkereskedelmi Minisztérium jelzi a külföldi partnerek igé­nyeit, szívesen fogadják a gyár­tásra vállalkozó áfészek jelent­kezését. A SZÖVOSZ képviselője ígé- retett tett, hogy az észrevétele­ket továbbítja. Minden támoga­tást megadnak ahhoz, hogy el­sősorban az információáramlást megjavítsák. Az igények isme­retében az áfészek bővíteni tud­ják exporttevékenységüket. K. S. Lázár György Olaszországba utazik Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke Bettiim Craxi olasz miniszterelnök meghívására a közeli napokban hivatalos láto­gatást tesz Olaszországban. KAWASAKI ÉS GYERMEKÉLET (2. oldal) Program . a megvalósítás útján (5. oldal) ÚJRAÉRTELMEZNI A SALT—I.-ET? Reagan makacs Reagan elnök kedden délután arra utasította legfőbb munkatár­sait, hogy haladéktalanul kezd­jék meg a konzultációkat az Egyesült Államok szövetségesei­vel, illetve az amerikai törvény- hozás vezetőivel a rakétaelhárító rendszerekről megkötött SALT—I. szerződés „értelmezésének” kér­déséről. Mint ismeretes, az elnök és kormánya a szerződés „széle­sebb körű” értelmezését akarja „jogilag egyedül helyes” felfogás­ként érvényesíteni, hogy ezzel le­hetővé tegye az új típusú űr­fegyverek haladéktalan kipróbá­lását a világűrben, s elvileg ké­sőbbi telepítésüket is. Az elnöki utasítás értelmében Edward Rowny nagykövet, Rea­gan leszerelési tanácsadója vár­hatóan a közeli napokban európai körútra indul, hogy az Egyesült Államok NATO-szövetségeseinek vezetőivel tanácskozzék a kér­désről. Washington több NATO- partnere korábban már közölte, hogy ellenezne egy ilyen ameri­kai lépést. Merényletek Karami ellen Gyógyszer a palesztin menekülteknek Az Amal siíta milícia szerdán lehetővé tette, hogy a Nemzetkö­zi Vöröskereszt élelmet és gyógy­szert juttasson két bejrúti pa­lesztin menekülttáborba. Az ost­romlott táborok lakói hosszabb ideje éheztek, sebesültjei nem kaptak semmiféle orvosi ellátást, nem lévén a táborokban élelem, sebkötöző anyag és gyógyszer. Az Amal most azért oldotta föl átmenetileg az ostromzárat, mert kedden — szíriai és líbiai közve­títéssel részleges megállapodásra jutott a palesztin fegyveresekkel: eszerint Burdzs el-Baradzsne és Satila menekülttáborok védői és ostromlói tüzet szüntetnek, amíg a Vöröskereszt bejuttatja szállít­mányait a táborokba, cserébe a palesztinok kivonulnak az általuk megszállva tartott Makduset li­banoni városból. Libanoni rádióadók híradásai szerint kedden két alkalommal is merényletet kíséreltek meg Ra- sid Karami libanoni miniszterel­nök ellen. Ismeretlen tettesek előbb a miniszterelnöki hivatal épületébe hajítottak kézigránátot, majd később a kormányfő lakó­házát lőtték tüzérségi lövedékek­kel. A támadások nyomán senki sem sérült meg. McFarlane jól van A bethesdai katonai kórház orvosi jelentése szerint jól van Robert McFarlane, Reagan elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadó­ja. Mint jelentettük, McFarlane .hétfőn öngyilkosságot kísérelt meg: nagy adag nyugtatót vett be, s kórházba szállították. McFarlane állítólag frt egy bú­csúlevelet, de családja ezt nem adta ki. Az öngyilkossági kísér­let hatalmas port vert fel Wa­shingtonban, annál is inkább, mivel egyértelműen az iráni kap­csolat politikai botránya követ­kezményének tekintik. A volt el­nöki tanácsadó állítólag az utób­bi időben depressziós állapotban volt, és közeli barátainak arról panaszkodott, hogy az ügyben vállalt szerepe „harmincéves köz- szolgálatát” tette tönkre. MÉRLEGELT AZ IGAZGATÓTANÁCS Az állami gazdaságok tavalyi munkáját értékelte szerdán az Ál­lami Gazdaságok Országos Egye­sülésének igazgatótanácsa a KISZ KB székházában tartott ülésén. Klenczner András, az egyesülés vezérigazgatója beszámolójában elmondotta: az állami mezőgaz. dasági nagyüzemek összeségükben előzetes értékelés szerint az egyesi egy 86 milliárd forint termelési éi lékkai többet, mint egy évvei kor rint volt. Nyereségesen dolgozta^ az állami gazdaságok eredményesen gazdálkodtak. Az lés 125 tagvállalata 1986-ban mint­ákét állított elő, csaknem 6 száza­dban. Nyereségük 6,2 milliárd fo­A szektor egészének fejlődése azért is figyelemreméltó, mert az aszály 24 gazdaságot jelentős mértékben sújtott, s a hozamki­esés egy év alatt meghaladta a 400 millió forintot. Az üzemek többségében a gazdálkodás mód­szereinek javításával sikerült el­lensúlyozni a kiesést, például az­zal, hogy több figyelmet fordítot­tak a tartalékok feltárására, a nagyértékű takarmányok éssze­rűbb felhasználására. A gazdasá­gok a korábbinál nagyobb részt vállaltak az élelmiszer-termékek feldolgozásából, a helyi szolgálta­tásokból és a termékértékesítésből is. Az állami nagyüzemek jelen­tősen növelték az úgynevezett in­tenzív ágazatok termelőképessé­gét: a nagyüzemi szőlő- és gyü­mölcsültetvények nagyobb hánya­dát új érdekeltségi formák be­vezetésével eredményesen műve­lik. Az állami gazdaságok ered­ményességéhez járul az is, hogy a korábbinál fokozottabban részt vesznek a biológiailag értékes te­nyészállatok, vetőmagvak és más szaporítóanyagok termelésében. Az igazgatótanács ülésén fel­szólalt Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter is. Elismeréssel szólt az állami gazdaságok eredményeiről, egye­bek között arról, hogy a szektor átlagában tavaly elért mintegy 5500 kilogrammos tehenenként! fejési átlag a fejlett európai or­szágok mércéjével mérve is figye­lemreméltó. Kitért az állatte­nyésztés gondjaira is, hangsúlyoz­va, hogy több figyelmet kell for­dítani a veszteségek csökkentésé­re, mert például a sertésnevelés kezdeti időszakában még mindig nagy az elhullás aránya. Az ed­digieknél nagyobb erőfeszítések szükségesek a juhászat és a hízó­marhatartás eredményeinek ja­vításához is. A népgazdaság az állami gazdaságoktól azt várja, hogy fokozzák a külpiacon jól el­adható termékek előállítását. Igen hasznos lenne magyar—szovjet közös vállalatok alapítása is — mondotta a miniszter. • Kalmár Erika a szalagsebességet és a törléscslllapitást vizsgálja. (Straszer András felvételei) • A kép előterében a Bosch-szalag mellett Stankovászkl Istvánné a futóművekre szereli a kazettaajtókat. NEMZETKÖZI SZAKOSODÁS Export­termékek Lakitelekről A BRG kecskeméti gyárának lakiteleki üzeme nemzetközi sza­kosodás keretében készít magne­tofon-futóműveket, A korszerű (termékek háromféle típusát a Bakony Művek általi, Bosch-licenc alapján gyártott szerelőszalagon állítják elő. Eves termelésük két műszakban eléri a 400 ezer dara­bot. A futóművek szovjet export­ra készülnek, a szakosodás révén három vállalat építi be készülé­keibe a magyar árut. A termékek jó minőségét az alapos és min­denre kiterjedő ellenőrzés garan­tálja. Ennek során valamennyi jellemző műszaki paramétert vizsgálnak. A Boseh-szalagról le­kerülő futóművek jelentős hánya­dát képezik a BRG Szovjetunió­ba irányuló exportszállításainak. A szerelési rendszer hatékony­ságát az úgynevezett 3 M-es mun­kamódszer szolgálja, amelynek az a jelentősége, hogy a veszteségidő csökkentése érdekében a gyártás minden fontos mozzanatát külön- külön kielemezték. K. A. HÁROM NAGY TERV MEGVALÓSUL Űj posta épül Baján Sokan kérdezik, bajaiak és idegenek egyaránt, hogy mi célt szolgál a József Attila Művelődési Központ udvarán felállí­tott antennatorony« és miért tettek két új telefonkonténert a főposta elé. Mint megtudtuk, mindkét létesítmény része a na­gyon várt postai fejlesztésnek. Milyen a postai szolgáltatás helyzete és melyek a távlati tervek? — kérdéseinkre Barna György tanácselnök-helyettestől kértünk választ. — A főposta előtt elhelyezett két új konténer, valamint az an­tennatorony az országos távhívó­hálózatba való belépést szolgálja. Üj konténerekre azért volt szük­ség, mert a régiekbe nincsenek azok a műszaki berendezések be­építve, amelyek a távhívást le­hetővé teszik. Sokszor kérdezik azt is az állampolgárok, hogy mi­ért kellett az új konténereket az utcán elhelyezni, miért nem ke­rültek a régiek helyére? A vá­lasz nagyon egyszerű: megenged­hetetlen, hogy a város akár csak egy napra, de akár néhány órára telefonösszeköttetés nélkül ma­radjon, hiszen ez megbénítaná a közintézmények, például a men­tők, tűzoltók munkáját. így te­hát a régi konténerek mindaddig működnek, amíg az újak szerelé­se és összekapcsolása meg nem történik, azaz március végéig. Amint Barna György elmond­ta. az új konténerek üzembe ál­lítása a vonalak száma tekinteté­ben nem jelent bővítést, csupán azt, hogy a jelenlegi főállomások mindegyikéről tárcsázással lehet helyközi telefonbeszélgetést foly­tatni. Magyarázatot kaptunk ar­ra is, hogy miért kellett az an­tennatornyot — mely a távhívást Szekszárd irányába teszi lehető­vé — a művelődési ház udvará­ra telepíteni: ha ugyanis a to­rony a konténertől 100 méteres távolságnál messzebb lenne, na­gyon megnövekednének az üze­meltetési költségek. Mindkét lé­tesítményt lebontják, ha a tele­fonközpont végleges helyére ke­rül, azaz legkésőbb 1990. decem­ber 31-éig. A posta és a megye vezetőinek eredményes tárgyalásai során megállapodás jött létre a város és a Szegedi Postaigazgatóság kö-S zött, melynek értelmében az em­lített határidőre felépül egy új telefonközpont, majd a VIII. öt­éves tervre áthúzódóan egy új postaforgalmi épület lakossági szolgáltatások céljára. Mindkettő a Kossuth Lajos utca és az Arany János utca között, a helyi autó- buszmegálló mellett levő telekre kerül. Az épület tervezésére és kivitelezésére pályázatot írt hl a Postai Beruházó Vállalat, amelynek nyertese a Dutép bajai üzemigazgatósága lett. A telefon- központ az Arany János utcai oldalon lesz, és 1989 végén ad­ják át az építők a postának. A Petrucz György tervezte épületek jól illeszkednek majd a városkép­be. A teljes beruházás költségéből a távbeszélőközpont és -hálózat 320 millióval részesedik. A ba­jai, valamint a városkörnyéki ter­melőegységek 120 millió forint­tal járulnak hozzá. Ha ez a „köz­adakozás” nem történik meg, ak­kor a város telefonellátási gond­jai aligha oldódtak volna meg a* ezredfordulóig. A legnagyobb tá­mogatást a jól gazdálkodó nagy- vállalatok, így a Bácshús, a Ba­jai Mezőgazdasági Kombinát és a Bajai Épületasztalos- és Faipa­ri Vállalat adták. — A VII. ötéves terv indulása­kor három nagy ügy megoldását tűzték ki célul: az egyik volt a Duna-híd, a másik a kórház re­konstrukciója, majd a harmadik az új posta felépítése. Most már nyugodtan mondhatjuk, hogy kö­zös erőfeszítéssel mindhárom nagy tervünk megvalósul — fe­jezte be tájékoztatóját a tanács­elnök-helyettes. G. Z. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom