Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-12 / 36. szám
T 2 • PETŐFI NÉPE • 1987. február 12. Gorbacsov fogadta a IÍGST-országok KB-titkárait Az együttműködés volt a téma BÉCSI UTÓTALÁLKOZÓ Kanadai javaslat a kisebbségek ügyében MOSZKVA A KGST-országok testvérpárt- * Jai központi bizottságainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai február 10—11-én találkozót tartottak Moszkvában. Ezep megvitatták a pártkongresz- szusi határozatok teljesítésére és a műszaki-tudományos haladás komplex programjának megvalósítására a mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazatban folyó tevékenységet. A Magyar Szocialista Munkáspártot Havasi Ferenc, az MSZMP ■Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára képviselte. A találkozó résztvevői egyebek közt megvitatták, milyen utak kínálkoznak a biotechnológia vívmányainak hatékony kiaknázására, az anyagi-műszaki színvonal emelésére, a szakosításra és a kooperációra a mezőgazdaságiélelmiszeripari ágazatban. Áttekintették azt is, hogy milyen lehetőségek vannak a közös egyesülések, vállalatok és tudományos kollektívák szervezésében. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszkvában fogadta a KGST-országok testvérpártjai Központi Bizottságainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárait. Mihail Gorbacsov hangoztatta, mennyire jelentős volt az SZKP KB januári ülése, amely megerősítette és elmélyítette a párt XXVII. kongresszusának stratégiai vonalát, elméletileg gazdagította a szocializmusról * alkotott képet, előtérbe állította a szovjet Marjai József miniszterelnök- helyettes befejezte tárgyalásait a belga fővárosban. Megbeszélést folytatott Wilfried Martens miniszterelnökkel. Albert herceggel, a belga Külkereskedelmi Hivatal' tiszteletbeli elnökével, Herman de Croo külkereskedelmi, és közlekedési miniszterrel. Marc Eyskens pénzügyminiszterre], valamint Jacques Godot-val, a Belga Nemzeti Bank kormányzójával. A megbeszélések során megállapították, hogy a két Ország kapcsolatai minden téren jól alakulnak. A program szerint folytatódik Jurij Romanyenko és Alekszandr Lavejkin repülése a Föld körüli pályán keringő Mír űrjárműegyüttesen. A repülés földi irányítóközpontja által szerdán kiadott közlemény szerint a két szovjet űrhajós befejezte az űrállomás alapberendezéseinek újraindítátársadalom további, mindenoldalú demokratizálását. A beszélgetés során nagy figyelmet kapott a szocialista közösség országai között a gazdaság, a tudomány és a technika területén folyó együttműködés erősítése. Gyümölcsözőbbé lehet tenni a szocialista országok együttműködését az agrár-ipari komplexumban, az ágazat korszerű technikára és technológiára való átállításában. A mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazat állandó, lendületes fejlesztése a szocialista országok számára igen fontos politikai feladat. Ennek megoldásától függ sok tekintetben nemcsak az egész népgazdaság sikeres intenzifikálása, hanem a társadalmi előrehaladás és a szocializmus nemzetközi helyzetének megerősítése is — állapították meg. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy meg kell gyorsítani a K GST- tagország ok 2000-ig szóló műszaki-tudományos haladási programjának végrehajtását. Ennek különösen fontos része, állapították meg, az agráripari komplexum korszerűsítése és az integrációs mechanizmus átalakítása. * Havasi Ferenc, az MSZMP politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki Moszkvában részt vett a KGST- tagországok testvérpártjai mező- gazdasági kérdésekkel foglalkozó .központi bizottsági titkárainak február 10—11-ei tanácskozásán, szerdán este hazaérkezett a Szovjetunióból. Brüsszeli tartózkodása során a kormány elnökhelyettese megbeszélést folytatott Jacques Delors- raL, az Európai Gazdasági Közösség Bizottságának elnökével, Willy de Clercg és Lord Cock- field bizottsági tagokkal, találkozott a Bizottság és a Közösség szerveinek több tisztség viselőjével. Eszmecserét folytattak Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség közötti kapcsolatok aktuális kérdéseiről. Marjai József szerdán hazaérkezett Budapestre. sát és megkezdte a Progressz szállítmányának átrakását. A teherűrhajóról áthordják az élelmiszerekkel. különféle műszerekkel és tudományos készülékekkel teli konténereket, s beszerelik a hozott műszaki eszközöket állandó helyükre. Romanyenko és Lavejkin egyúttal elvégezték a Mír- együtte« pályájának szükséges módosítását is. A nemzeti kisebbségek alapvető jogainak érvényesülését gátló akadályok felszámolására, a már létező normák finomítására és erősítésére tett javaslatot a bécsi utótalálkozó szerdal plenáris Ulé. sén Kanada küldötte. Az egyelőre csak a nagykövet felszólalásából ismert, s ezért csak általános keretek között mozgó javaslat előirányozza például, hogy a helsinki folyamatban részt vevő államoknak kivétel nélkül minden eszközt latba keli vetniük a nem. zeti kisebbségek és a regionális kultúrák alapvető jogainak védelmében. az államoknak bátorítaniuk kell, hogy a nemzeti kisebbségek kultúrájukat minden tekintetben fenntartsák és fejlesszék. A Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság közötti kapcsolatok rendezettek, alapvetően problémamentesek, a kétoldalú kontaktusok elmélyítését egyetlen területen sem hátráltatják megoldatlan kérdések. Mindez egy másfél évtizede tartó párbeszéd eredménye, amelynek során mindkét fél hitet tett az európai enyhülési folyamat, Helsinki szellemének megtartása mellett. Az érintkezések zavartalanságát nem veszélyezteti áz sem, hogy a két különböző társadalmi berendezkedésű ország más-más katonai tömb elkötelezett tagja. A történések azt mutatják, hogy mindkét ország töretlen diplomáciád aktivitással szolgálja a kelet—nyugati párbeszéd előmozdítását, bizonyítva ezzel is a kis és közepes nagyságú országok fontos szerepét a kedvező európai légkör megteremtésében. A magyar—olasz kapcsolatok a hetvenes évek elején kezdtek erőteljesebben bővülni. Kedvező feltételeket teremtettek ehhez a legfelső szintű találkozók, amelyek sorában kiemelkedő volt Lázár György 1975-ös, és Kádár János 1977-es olaszországi útja. Az élénkülésnek újabb lendületet adott Bettino Craxi olasz kormányfő 1984-es budapesti látogatása, s az együttműködés fej-, lesztésének további lehetőségét ígéri Lázár György miniszterelnök közelgő olaszországi utazása. Olaszország egyike legfontosabb kereskedelmi partnereinknek: a tőkés országokba irányuló kivitelünk, s az onnan származó behozatalunk tekintetében — az 1986-os adatok alapján — a harmadak helyet foglalja el. Gazdagsági kapcsolatainkra ennek megfelelően az élénkülés jellemző. E területen kontaktusaink bővülése több okkal is magyarázható. A fejlődést elősegítette a két ország gazdaságának egymást kiegészítő jellege és a kedvező földrajzi fekvés. JJgyanakkor említést érdemel az is, hogy a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig különböző kedvezőtlen világgazdasági folyamatok és a Közös Piac korlátozó intézkedéseinek hatására A kanadai előterjesztést támogató nyugatnémet küldött egyebek között arról beszélt, hogy „Bécstől Keletre minden állam történelmét a kisebbségek is formálták”, s hogy manapság „számos kisebbség veszélyeztetett". Az NSZK delegációjának vezetője a nemzeti kisebbségeket veszélyeztető jelenségek közé sorolta, amikor korlátozzák kulturális örökségük ápolását, az adminisztratív beavatkozás miatt elsorvad az anyanyelv. A küldött országneveket nem említett és a 150 éve elhunyt Puskin gondolatára utaló idézettel zárta felszólalását: Va. lakinek a szabadságában a másik szabadsága is benne foglaltatik. a forgalom csökkent. Ezt a tendenciát váltotta fel az utóbbi években, különösképpen tavaly a kereskedelem már említett fellendülése. Volt tehát tere a bővülésnek, s a kölcsönös előnyök alapján további lehetőségek is kínálkoznak. A múlt évi árucsereforgalom értéke csaknem 550 millió dollár volt. Hazánk legnagyobbrészt mezőgazdasági. élelmiszeripari termékeket szállít a dél-európai országba, onnan pedig korszerű technikájú beruházási javak, fogyasztási cikkek érkeznek. Gazdasági kapcsolataink továbbépítéséhez megvannak a lehetőségek és a kölcsönös szándék az akadályok felszámolására. Az előrelépéshez mindenekelőtt szükséges lenne oldani bizonyos adminisztratív kötöttségeken: a magyar vállalatokat ugyanis hátrányosain érintik azok a mennyiségi korlátozások, megkülönböztetésiek, amelyek nehezítik az Olaszországba irányuló exportot. Ugyanakkor nagyobb figyelmet érdemel. ho_gy közös igény mutatkozik a magyar és az olasz vállalatok közötti kooperációs kapcsolatok bővítésére. Jelenleg 26 termelési kooperációs megállapodás van érvényben. Tavaly megalakult az első magyar-olasz vegyesvállalat, az élelmiszeripari gépeket gyártó, pécsi székhelyű SOMÁK. De újabb kooperációs lehetőségek kínálkoznak a többi között az energiagazdálkodás, a csomagolástechnika, az elektronika, a közlekedési eszközök gyártása, a biotechnikai, valamint a hulladék- és melléktermék-feldolgozás területén. Három olasz nagyvállalattal — ENI, Fiat, Montedison — kereskedelmi együttműködési keretmegállapodás van érvényben, További, még kiaknázatlan lehetőséget rejtenek a harmadik országok piacaira irányuló közös szállítások is. Évszázados múltú hagyománya és eredményesen fejlődő jelene van a magyar—olasz kulturális, tudományos kapcsolatoknak. További javulásra van azonban szükség a maiETigr. irodalom, film szélesebb körű itáliai terjesztésében. Befejeződtek Marjai József brüsszeli tárgyalásai Átrakodás a Mír űrállomáson Magyar—olasz kapcsolatok A NYUGATNÉMET VÁLASZTÁSOK UTÁN Változatlan új Február 18-án összeül az újonnan megválasztott nyugatnémet parlament, szavaz az új (vagyis a régi) kancellár személyéről és előbb- utóbb megismerkedik az új kormánnyal is, amely minden bizonnyal azonos vagy csaknem azonos lesz az eddigivel. Mi változott tehát a január 25-ei választásokkal, volt-e ennek az eseménynek egyáltalán tétje? Volt. Bizonyos viszonylatok eltérnek a régitől, és van, ami — s ez lényeges — nem következett be. Először esett meg az NSZK történetében, hogy mindkét nagy csoport — a kereszténypártiaké és a szociáldemokratáké — meggyengült, ezzel szemben a kicsik, a polgári liberálisok és a környezetvédő Zöldek erősödtek. Ez növeli önbizalmukat, szavuk súlyát, de az 1982 óta meglevő alapvető erőviszonyokon nem változtat. A keresztény-liberális szövetség (Kohl, Strauss, Genscher) megmaradt, s ezen belül figyelemreméltó, ami — nem következett be. Bizalom a liberálisoknak A kormánykoalíció (az említett hármas szövetség) kebelében a külpolitikát illetően két irányzat birkózott egymással a választások előtti hónapokban: egy merevebb, amelynek ,Strauss a szószólója, és egy rugalmasabb, amely nagyobb megértést és figyelmet fordít a szocialista országok javaslataira és a Szovjetunióban végbemenő változásokra, s amelynek fő képviselője a szabaddemokrata külügyminiszter. Hans-Dietrich Genscher. Straussék a támadások valóságos «őrtüzét zúdították Genscherre, és az általa képviselt nézetekre. Nem arról volt szó, hogy meg akarják rontani a kelet—nyugati viszonyt, inkább arról, hogy a külpolitikát választották ki eszközül a liberálisok megbuktatására és a Keresztény- demokrata Unió—Keresztényszociális Unió abszolút többségének megteremtésére. Az Unió jobb szárnyát évek óta bosszantja ugyanis, hegy rá vannak utalva a liberálisok parlamenti támogatására, és emiatt engedményeket kell tenniük nekik, például a külpolitikában, vagy a tüntetések rendőri megítélésében. A választásokat megelőző kampányban úgy vélték, hogy „a túl engedékeny” liberális külpolitika elleni hangulatkeltéssel el lehet érni: Genscherék vagy be se kerüljenek a parlamentbe, vagy a minimumra csökkenjen képviselőik száma, és ezzel befolyásuk. S éppen az lett a január 25-ei nyugatnémet választások egyik legfontosabb vonása, hogy a közvélemény nem így döntött; viszonylag szép százalékokkal segítette a liberális pártot, az Unió viszont történetének legrosszabb eredményét érte el. A választók többsége ezzel a Kohl-kormányt segítette ugyan ismét nyeregbe, de Genscher — és nem Strauss — külügymi.niszterségével. Egyébként a kormány ugyanazokon a témákon fog rágódni a jövőben i< mint eddig: adóreform, növekvő munkanélküliség. (Az persze bizonyos alapot ad a jövőbeni politikához, hogy az ország gazdasága elég jó „passzban van” a legutóbbi időben.) SPD: a sorok rendezése A másik érdekes probléma, amely a választások után megoldásra vár. a Német Szociáldemokrata Párt jövője. Egy meglehetősen óvatos 'kancellárjelölttel (Johannes Rau), de merész programmal (az atomenergiaipar leépítése, az amerikai űrfegyverkezés elvetése, a Zöldekkel kötendő szövetség merev elvetése) indultak. S viszonylag gyenge eredményt • A régi—új koalíció első egyeztető ülése. értek el. Ezek a választások gyakorlatilag vonalat húztak a párt eddigi pályafutása alá: valami újat kell kezdeni, Johannes Rau visz- szavonul saját tartományába, elege volt a nagypolitikából. Jövőre nyugalomba megy Willy Brandt, új elnököt választ a párt; a következő esztendőkre tervezik az új pártprogram végleges formába öntését is. Csupa kérdőjel: mivel és kinek a vezetésével vágnak neki a nyolcvanas—kilencvenes évek fordulójának. Valóban élre kerülnek-e — mint a jóslások mondják — „az unokák” (Willy Brandt szavai), vagyis a negyvenes éveiket taposó fiatalok, akik a párt balszárnyát képviselik? Bár a szociáldemokraták most mélyponton vannak, ennek a nagy hagyományokkal rendelkező és minden hullámvölgy ellenére erős pártnak a döntései nem közömbösek az egész NSZK szempontjából sém. Tatár Imre Holnap temetik dr. Szabó Sándort Amint már megírtuk, életének 62. évében Kecskeméten elhunyt dr. Szabó Sándor, a Bács-Kiskun, Megyei Főügyészség nyugalmazott vezetője. Gyulaváriban született 1925-ben egy szegény parasztcsalád egyetlen gyermekeként A fel- szabadulás előtt a szüleinél dolgozott, de napszámosmunkát is vállalt a község határában levő grófi birtokon,. 1949-től a határőrségnél teljesített katonai szolgálatot, Leszerelése után a Békés Megyei Útépítő Vállalatnál fizikai munkásként helyezkedett el. 1951-ben belépett a gyulavári termelőszövetkezetbe. Innen jelölte a Békés megyei pártbizottság az Ügyész—Bírói Akadémiára, amelyet 1953-ban végzett el. Tanulmányai után az Igazságügyi Minisztérium ügyészi felügyeleti osztályára kapott kinevezést. Itt rövidesen megbízták azzal, hogy 1953. június 1-jéiől kezdődően vezesse a megalakuló Bács-Kiskun Megyei Főügyészséget. 1950-ben szülőfalujában vették fel a párt tagjai sorába. 1951-ben a községi pártbizottság és annak végrehajt^ bizottsága is tagjává választotta. Ugyancsak ettől az időtől kezdve dolgozott a járási pártbizottságnál. 1953-toani a Bács-Kiskun megyei pártbizottság tagjává választották. A testület munkájában 1985-ig vett részt. Csaknem három évtizeden át szüntelen munkában, az indításkor kapott kitartással1 és a tudás lendületével törekedett a vállalt kötelezettségeknek eleget tenni. Elvhűséggel. állhatatossággal, rendíthetetlen hittel szerzett elévülhetetlen érdemeket a Bács- Kiskun megyei ügyészi szervezet létrehozásában, tekintélyének kiteljesítésében. Nemcsak munkatársaihoz. önmagához Is szigorú volt. de ez a szigor nem gúzsbakötést, hanem az emberibb élet elérésének eszközét jelentette. Szerényen élt, szerette a rendet, a fegyelmet, a munkát, amellyel az őt követő fiataloknak életre szóló példát adott. Munkája közben folyamatosan tanult tovább. Munkásságát kitüntetések sokaságával ismerték el. Birtokosa volt az Ügyészség Kiváló Dolgozója címnek. Háromszor kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát, majd a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát. Dr, Szabó Sándort a Magyar Néoköztársaság Legfőbb Ügyészsége saját halottjának tekinti. Temetése február 13-án, pénteken 11 óra 15 perckor lesz a kecskeméti köztemetőben. KAWASAKI ÉS GYERMEKÉLET A megyei bíróság hatályon kívül helyezte a felmentő ítéletet Tavaly november 6-i lapszámunkban számoltunk be először arról, hogy egy különös bajai közlekedési baleset ügyének tárgyalásába kezdett a Kecskeméti! Városi Bíróság. Az eljárás azonban még ma sem fejeződött be jogerősen, ugyanis a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon dr. Hernády Gyula büntető tanácsa tegnap hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, és a bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A Kecskeméti Városi Bíróság az ügyben: vádlottként szereplő 33 éves Bednárik Istvánt (Baja, Dombos u. 47.) az ellene halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vád alól felmentette. S egyben megállapította, hogy Bednárik István, a sebességkorlátozás jelentős túllépése miatt szabálysértést követett el, ezért rá 10 ezer forint pénzbírságot szabott ki, s a vádlott gépjárművezetői engedélyét kétévi időtartamra visszavonta. De nézzük a tényállást, amelyre a bíróság az első fokú ítéletét alapította. Bednárik István 1986. május 2-án délután negyed 6 óra körül Baja belterületén, a Dózsa György úton haladt Budapest irányából az Április 4. tér irányába az MS 88—24 forgalmi rendszámú Kawasaki gyártmányú motorkerékpárral. Az úttest ezen a szakaszon 13 méter széles, középen felfestett záróvonallal, s az azonos irányú forgalom részére kétsávos. Ugyanekkor a Dózsa György utca 24. számú ház kapubejárójában állt Kocihl Beáta 11 éves kislány. A gyermek pontosan meg nem határozható körülmények között, pontosan meg nem állapítható sebesség mellett kijutott az úttestre. A szegélykőtől számítva 4.1 métert haladt. amikor őt Bednárik István a belső és külső forgalmi sávot elválasztó terelővonaltól 0 8 méter távolságban elütötte, Bediná- rik a rövid távolság miatt fékezni nem tudott, viszont a kormányt balra rántotta. A motor- kerékoár az ütközés után még mintegy 12 métert gurult, majd a bal oldalára dőlt és az úttest felszínén tovább csúszott. A csúszó jármű után mintegy 103 méter hosszú karcolás! nyom maradt vissza. A kislány a motorkerékpár első kerekével és a jobb oldali kormányszarwal ütközött, ami után mintegy 17 métert repült. majd a földre zuhant. Koohl Beáta olvan súlyos sérüléseket — a többi között agyroncsolódást — szenvedett, amelyek következtében a kórházba szállítás után meghalt. A bíróság a baleset és a halál között közvetlen és egyenes okozati összefüggést állapított meg. Az ítélet indoklása a továbbiakban így szólt: A* gyermek az úttest szélétől körülbelül 5—6 métert tett meg a vádlott által észlelhető módon, gz elindulástól az ütközésig. A gyermek ezt a távolságot akár egy másodperc alatt is megtehette. Ez alatt az igen rövid időtartam alatt Bednárik István — aki egyébként 90 kil om éter 'óra sebességgel haladt — 25 méter távolságot tett meg. Amennyiben a vádlott a lakott területre engedélyezett 50 kiio- méter/óra sebességgel közlekedik. akkor az ehhez tartozó féktávolság 33 méter lett volna. A bíróság az eljárás során: a gyermek haladási sebességét (tehát azt, hogy sétált, futott vagy rohant volna) nem tudta pontosain megállapítani, így nem .zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy a kislány az 50 kilométer/óra sebességgel haladó motorke rékpi ár elé is féktávolságon belül került volna. Ezért a bíróság „teljes bizonyossággal nem tudta eldönteni, hogy ml volt a baleset valódi oka. Vagy Bednárik István sebességtúllépésben megnyilvánuló KRESZ-szabályszegése, vagy pedig a gyermek meglep>étéssze- rű, váratlan, elháríthatatlan magatartása. Így a bíróság nem látta egyértelműen bizonyítottnak, hogy a vádbeli bűncselekményt elkövette, ezért Bednárik Istvánt bizonyítékok hiányában felmentette. Az ítélet ellen a Kecskeméti Városi Ügyészség fellebbezést jelentett be megalapozatlanság címén, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség fenntartott. A tegnapi tárgyaláson dr. Abrahám István megyei főügyészségi ügyész hiányos tényállással, helytelen ténykövetkeztetéssel indokolta szóban a fellebbezést. A vádlott és védője, dr. Bába István ügy- 'véd szerint viszont az első fokú Ítéletben valamennyi bizonyíték okszerű. így annak helybenhagyását kérték, s egyben indokolatlannak tartották a hatályon kívül helyezésre Irányuló ügyészi fellebbezést. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság hosszabb tanácskozás után jogerős végzést hozott, amelyben meealapozatlanság, helytelen ténvkövetkeztetés miatt hatályon kívül helyezte az első fokú bíróság ítéletét és azt új eljárásra utasította. , Tuza Béla
