Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-19 / 42. szám

3 • PETŐFI NÉPE • 1987. február 19. Nemzetközi békeév (Folytatás az 1. oldalról.) zatl szervek állásfoglalása inaik társadalmi hátterét, miközben erősödött az emberekben^ a köz. véleményiben az illetékesség ér- zése^z aktív közreműködés igé­nye. Ezt követően Várkonyi Péter n. nemzeti bizottság tevékenysé­géről szólva kifejtette, hogy az ENSZ éve és a nemzetközi béke­év betöltötte hivatását. Jelentős mértékben bővültek a nemzetkö­zi — s ezen, belül a ihaizai — köz­véleménynek a viliágszervezetre vonatkozó ismeretei, és további ösztönzést kapott a világszerte egyre erősödő békemozgalom. Hangsúlyozta, hogy e két nagy­szabású nemzetközi akdó sikeré­hez Magyarország Is hozzájárult: a nemzeti bizottság munkájához szorosam kapcsolódva az Orszá­gos Béketanács és a Magyar ENSZ. Társaság eredményes mun­kát végzett. Utált arra, ho,gy a programokról, azok eredményei­ről az ENSZ főtitkárát is tájé­koztatják. A nemzetközi békeév kiemel­kedő jelentőségű eseményének tartatta azt á nemzetközi béke- és biztonság átfogó rendszerének megteremtésére vonatkozó kez­deményezéseket, amelyet tíz szocialista ország képviseleté­ben a magyar delegáció terjesz­tett elő a világszervezetben. Ki­emelte, ;ho,gy hazánk cselekvő részt vállalt a javaslat kidolgo­záséban, és azóta is aktív szere­pet játszik a kezdeményezés to­vábbvitelében, tartalmi elemei­nek kidolgozásában;. A külügyminiszter végezetül megállapította: a viliágbéke meg­őrzése, az ENSZ ezzel kapcsola­tos elveinek, tevékeny síé gének népszerűsítése továbbra is idő­szerű feladat. A nemes ügyet szolgáló erőfeszítéseket az ENSZ- évforduló alkalmából rendezett megemlékezések és a látványos békeévi akciók után a hétközna­pokon is folytatni szükséges. események sorokban szófia" A Varsói Szerződés tagálla­ma,inak külügyminiszter-helyet­tesei 1987. február 18-án Szó­fiában találkozót tartottak, ame­lyen az emberi jogokkal és hu­manitárius együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A Magyar Népköztársaság képviseletében dr. Bényi József külügyminiszter-helyettes vett részt az ülésen. Szovjet—afgán tárgyalások Az újabb szovjet—afgán talál­kozó tükrözi a két országnak a barátság, a jószomszédság és az együttműködés fejlesztését cél­zó lirányvonailát — mondotta szer­dán Moszkvában Nylkolaj Rizs- kov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a szovjet mi­nisztertanács elnöke azon a vii- Jásreggelln, amelyet a szovjet kormány adott a munkálótogartá- son Moszkvában tartózkodó Szultáni All Kütmamd, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt KB PB tagja, miniszterelr nőik tiszteletére. Nyiikolaj Rizskov hangsúlyoz­ta, hogy Afganisztán politikai életében fontos változások men­nek végbe. Az ország vezetése határozottan meghirdette a nem­zeti megbékélést, amelynek kere­tében a népi hatalom sok, a, hadi- üzenet nélküli háború következ­tében felgyülemlett ,gazdaságii és szociális probléma megoldá­sához látott hozzá, gyorsítja az előrehaladást az oktatás, az egészségügy, a kulturális élet te­rén. Ez változásokat, új feladato­kat jelent a szovjet—afgán együtt­működés szempontjából is. Ki­egyensúlyozottabbá válik a (két­oldalú kereskedelem, beleértve a határmoniti kereskedelmet is. Nő a szovjet kereskedelmi válla­latok afgán, vállalkozókkal bo­nyolított kereskedelmi tevé­kenységénél; mértéke, egyre í'öbto szovjet—afgán vegyes v,általait alakul — mondotta Nylkolaj Rizskov. A rendezésnek az afgán bel­ei,gyekbe való beavatkozás meg­szüntetésén kell alapulnia. Mi­nél előbb valósul meg ez, annál előbb vonhatók ki az országban, állomásozó szovjet csapatok. A Szovjetunió a maga részéről kész a konstruktív együttműkö­désre, az afganisztáni, továbbá a pakisztáni és az iráni nép érde­kéit egyaránt szem előtt tartó politikai rendezés kidolgozására és megvalósítására. Válaszában Szultán AH Kist- mand hangot adott anlnak a meg­győződésének, hogy a, látogatás a két ország gyümölcsöző együtt­működésének bővítését és elmé­lyítését fogja szolgálni. Emlékez­tetett arra, hogy az afgán—szov­jet kapcsolatok kérdéseinek gyakorlati 'megvitatása szem­pontjából rendkívül fontos volt Eduard Sevardnadze és Anatolij Dobrinyin nemrégiben tett afga­nisztáni látogatása. Az ANDP és az afgán kormány tevékenyen hozzálátott a nemzeti megbékélé­si program végrehajtásához. Ja­nuár 15-étÖl egyoldalúan beszün­tették a fegyveres erők harci te­vékenységét, az ammesztianende- let értelmében sok bebörtönzöt- tet bocsátottak szabadom, folyik a politika lényegének megmagya­rázása az országon beiül és kí­vül. A tűzszünet meghirdetése pián eltelt egy hónapban 20 ezer afgán menekült tért vissza ha­zájába Pakisztánból és Iránból. Az ellen,forradalmi bandák tag­jainak ezrei tették le a fegyvert és kezdték meg a békés alkotó­munkát. Ugyaniakkor vannak erők, amelyek továbbra Is az afgán nép érdekelnek rovására akarják reményeiket valóra váltani, folytatni akarják az afganisztá­ni háborút. Ideje volna, hogy az ellenforradalom vezetői és kül­földi támogatóik megértsék: erő­feszítéseik h iáiba valóak — mon­dotta. Enyhén szólva zűrzavarról, vagy pontosabban fogalmazva he­vesebbé vált hatalmi csatározás­ról tanúskodnak a nicaraguai el- lenforradalmárok vezérkaráról érkező legfrissebb hírek. Sőt egyes megfigyelők — még kritikusabb éllel — egyenesen a kontrák ve­zető triumvirátusában megfigyel­hető bomlás kezdeti jeleként ér­tékelik azokat a jelentéseket, amelyeket az elmúlt napokban Miamiban tettek közzé. Nehéz is lenne persze másként jellemezni a fejleményeket, hiszen a nem­egyszer egymással is feszült vi­szonyban levő, ám egyaránt Ma- nagua-ellenes tevékenységről is­mert politikusok közül előbb a viszonylag mérsékelt Arturo Cruz, majd — az előző hírt cáfolva — a jóval szélsőségesebb Adolfo Ca- lero jelentette be lemondását. Anélkül, hogy elhanyagolható­nak tekintenénk a sandinista kor­mányzat ellenfelei között meg­levő ellentéteket, úgy tűnik, a belvíllongásnál sokkal jelentő­sebb a kontravezérek és a wa­shingtoni kormányzat viszonya, vagy — még tágabban megvonva a kört —, a Reagan-adminisztrá- ciónak a közép-amerikai válság­gal kapcsolatban tanúsított ál­láspontja. Jó néhány szakértő mutatott ugyanis rá, hogy a mos­tani miami hatalmi kötélhúzás időben egybeesik a kontrák ka­tonai segélyezésének újabb, kö­zelgő törvényhozásbeli vitájával. A Fehér Háznak a múltban is többször okozott nehézséget a dollármilliók megszavaztatása. és a hónapok óta gyűrűző Iran- gate-botrány a maga • nicaraguai vetületeivel aligha könnyíti meg az elnök feladatát. Emlékezhetünk, hogy az iráni titkos fegyverszállítások bevéte­leinek egyik végállomása épp a kontrák ellátását biztosító (ugyan­csak titkos) pénzalap volt, így érthető, hogy minden további kontrasegély Várhatóan mere­vebb ellenállásba fog ütközni az immár demokrata többségű kong­resszusban és szenátusban egya­ránt. Igencsak valószínű tehát, hogy a kontrák vezérkarában tő­ivé helycserék épp e törvényho­zásbeli kilátásokkal füqgnek ősz- sze. A mérsékeltebb Cruz mara­dása. a radikális Cale-ro távozása a Fehér Hoz szándékai szerint ,.szalonképesebbé” kell hogy té­rnie a nicaraguai rendszer ellen küzdő erőket, elősegítve ezzel a törvényhozás ..akadékoskodó ele­meinek” leszerelését. Más kérdés, hoau néha a közév-amerikai fej­lemények is (például a Manapua- ellenes célzattal összehívott hét­végi San Jose-i csúcstalálkozó látványos kudarca) eleaendő okot szolgáltatnak a fejfájásra. Ügy tűnik, emellett a kontrák belhar- cai sem igen könnyítik meg a washingtoni illetékesek dolgát. Szegő Gábor Nyugati javaslat Bécsben Kanada más nyugati orszá­gokkal együtt szerdán, újabb, a kisebbségek jogaival kap­csolatos javaslatot terjesz­tett elő a bécsi utótteHálkozón. A javaslat szerint a,z államok vállalják, hogy nem akadá­lyozzák a nemzeti, a vallási, a nyelvi kisebbséghez tarto­zók kapcsolatainak megte­remtését, ápolását más orszá­gokban élő. velük nyelvükben, kultúrájukban rokon szemé­lyekkel, sem az utazásoknál, sem a tájékoztatásban,, sem az érintkezésben. Ekkishardt Eickhoff, az NSZK nagykövete szerdán a sajtó előtt emlékeztetett arra, hogy az emberi jogokkal fog­lalkozó. korábbi ottawai .szak­értői találkozón a magyar kül­döttség javaslatot terjesztett be a nemzeti kisebbségek kér­déséiben,. indítványozta, hogy azok teljes egyenjogúságán túl biztosítsanak számukra különleges előjogokat sajá­tosságaik megőrzése, fejlesz­tése érdekéiben. Nyugati meg­ítélés szerint Magyarorszá­gon támogatják a kisebbsége­ket nemzeti azonossá,gaifc megőrzésében. AZ ATLANTI-ÓCEÁNTÓL AZ URALIG Hagyományos fegyverek ~~ — új megközelítés ■ • Elődeinél csaknem kétszer többet ,.tud” az M—1 típusú harckocsi ilyennel látják el az Európában állomásozó amerikai csapatokat. Az Európa pusztulásáról szóló tudományos-fantasztikus regé­nyekben épp úgy, ,mimt a NATO „tudományos” háborús forgató- könyveiben kedvelt nyitólépés a szovjet páncélos hadosztályok meglepetésszerű támadása a Nyu­gat gyenge pontjai, főként az NSZK északi része ellen. Mivel, a NATO hagyományos erői — e forgatókönyv állítása szerint — nem tudnak ellenállni ennék a rohamnak, a NATO harcászati, maijd hadászati nukleáris fegy­verek bevetésére kényszerül. Ez­zel Európa nemcsak csatatérré, hanem órák alatt hatalmas teme­tővé és romhalmazzá válik. A hátborzon,ea,tó eseménysor tendenciózusan és a. katonapoli­tikai célok szempontjából erő­sen manipulál tan tálalja az erő­viszonyokat. Abból indul ki, hogy a Szovjetunió, a Varsói Szerző­dés nyomasztó fölényben van a hadseregek létszáma és a ha­gyományos fegyverzet terén, ami csak atomcsap ássál ellensúlyoz­ható. Ez a feltételezés1 eddig két alapvető következtetést — és in­tézkedésrendszert — vont maga után. Az egyik az, hogy a NATO eről­tetett ütemben fejleszti hagyo­mányos fegyverzetét. Erre vonat­kozóan az Észak-Attanti tömb stratégái 1978-iban hosszú távú programot hagytajlj jóvá, és az időarányosain meg is valósul: fo­lyamatosan korszerűsítik a tan­kokat, helikoptereket, vadász- bamibázókat. Mindezek eredmé­nyeként .a NATO olyan nagysza­bású fejlesztést hajított végre, hogy ma már a hagyományos fegyverzet pusztító ereje szinte felér az atomfegyverekével. Olyan nagy távolságban levő objektu­mok megsemmisítését is lehető­vé teszi hagyományos fegyver­zettel, amelyeket korábban atom­csapással véltek harc-, illetve működésképtelenné tenni. A másik következtetés a NATO részéről az elmondottakká! ösz- szefüggésben a,z volt, hogy az immár 14 éve lényegében egy helyiben topogó bécsi közép-euró­pai haderőcsökkentési tárgyalá­sokon minden lehetséges módon hátráltatták a munkát. U.tailhai- tunk a terméketlen létszámrváitá- ra, az „aránytalanságok” hangoz­tatására; ami lényegében a Var­sói Szerződés fölényének bizony- gatása volt. Ebből következőleg a szocialista országoknak .na­gyobb létszám- és fegyverzetcsök- kentést kell(ene) végrehajtaniuk, mint a NATO-nak. Mihail Gorbacsov tavaly berli­ni javaslatai, valamint a VSZ_ tagországok vezetőinek 1986. jú­niusi budapesti felhívása nagy­szabású csökkentést szorgalma­zott a szemben álló felek részé­ről. Emlékezetes, hoyy a Buda­pesti Felhívás javasolta: a szem­ben álló katonai-politikai szö­vetségek már az első egy-két év­ben 100—150 ezer fővel kölcsö­nösen csökkentsék fegyveres erői­ket, a haditechnika megfelelő csökkentésével egyetemiben. \ A továbbiakban a 90-es évek ele­jére — a csökkentés mindkét fél részéről elérné a fél—fél milliót. Egyidejűleg a harcászait! csapás- rttiérő légierő, illetve a harci ra­kéták számának jelentős csök­kentését is javasolta a dokumen­tum. Mindezeket az intézkedése­ket a szocialista országok elkép­zelése szerint megbízható és ha­tékony ellenőrzés mellett kelle­ne megvalósítainiia mind nemzeti eszközök, mind pedig nemzetkö­zi ellenőrzési eljárások alkalma­zásával, beleértve a helyszíni fel­ügyeletet is. Ezáltal lényegesein osökkenne a váigtlan támadás veszélye, mérséklődne a katonai szembeniállás Európában, növe­kednék kontinensünkön a bizton­ság és a bizalom. Időhúzó taktikát alkalmaz azon­ban' 3 NATO a maratonii bécsi fegyverzetcsökkentési fórumon és a Budapesti Felhívás kezelé­sében is. Tavaly decemberi brüsz- szeli deklarációjában ugyan kife­jezésre juttatta a javaslatok meg­vitatására vonatkozó készségét, ám jelezte: a meglevő „arányta­lanságok” megszüntetéséről akar tárgyalni. Ezen a Varsói Szerző­dés állítólagos fölényének mér­séklését értik. A válasz pozitív eleme, hogy nincs szó egyértel­mű elutasításinál. A most Is tanácskozó bécsi utótalálkozón az egyik fő téma az a Lengyelország által előter­jesztett és sok más — köztük semleges és el nem kötelezett — ország által is támogatott javas­lat miszerint az Atlanti -óce áritól az Uraiig terjedő csökkentésekről a tárgyalásokat az európai biz­tonsági és együttműködési folya­mat keretében egy újabb stock­holmi konferencián kellene megvitatni. E javaslatra a leg­újabb hírek szerint a NATO csak júniusban, egy hónappal a bécsi utókonferencia tervezett zárása előtt ad maid választ. Időhúzás ez? Nyilvánvalóan. Am kifejezés­re juttatja egyebek között, az ellentétet abban, hogy kik tár­gyaljanak? Az USA szerint csak a NATO és a Varsói Szerződés delegációi. A szocialista országok azonban a másik tábor egyes or­szágaiban is megértésire találnak azzal az Indítványukkal, hogy a had erőes ökkentési tá rgval ásókba a semleges és el nem kötelezett országokat is be kell vonni. E pillanatban egy dolog vilá­gos: a NATO-nak jelenleg még nincs kikristályosodott, egységes álláspontja a Budapesti Felhí­vásiban javasolt tárgyalásokkal kapcsolatban. Csak bízhatunk benne, hogy kialakuló pozíciója előremutató lesz. Szász! József BEFEJEZÉS ELŐTT A VASÚTI FELÜLJÁRÓ ÉS A TELEFONKÖZPONT Kiskunhalasi fejlesztési tervek A kiskunhalasi tanács a tervek szerint ez évben 510 millió 789 ezer forintból gazdálkodik. Eb­ből fejlesztési célokra 103 milliót költenek, a többi működési ki­adásokra szolgál. A tanácsülés egyik napirendje az egységes pénzalap 1987. évi tervének el­fogadása volt. Az ülést egy kedves átadási ünnepség előzte meg szerda dél­után. A négy és fél millió forint­ból létesült idősek klubját avat­ta fel Szabó Károly tanácselnök a Szílády Áron utca 10. szám alatt. Negyvenkét Időskorú, egye­dülálló ember egész napos elfog­laltságát oldották meg ezzel. Már most megállapították, hogy jó­val több férőhelyre volna igény ... Kiskunhalason ez volt az idén az első Jelentősebb létesítmény- átadás, Mi várható még az el­következendő időszakban ? — er­re a kérdésre Bazár Ferencné osztályvezető adott választ a ta­nácsülésen. Befejezés előtt áll a tavaly elkezdett vasúti felüljá­ró építése, az összberuházás ér­téke eléri a 80 millió forintot. A harmadik negyedév végére a táv­hívásba is bekapcsolódik a város — ősszel adják át a 45 millió fo­rintot érő telefonközpontot. Az általános művelődési központ ré­szeként még az idén bővítik a gimnáziumot hat tanteremmel. (Ez 23 millió forintba kerül.) Elhangzott még az ülésen,hogy 1987-.ben nem építenek a város­ban állami lakásokat, de mint­egy százötven telek kialakítását megkezdik az Április 4. kertvá­rosban. Szociális lakástámoga­tásra tízmillió forintot fordíta­nak. Ennél valamivel kevesebb jut útépítésre, körülbelül öt ki­lométer hosszúságú út aszfalto­zását tervezik. A kerékpárút épí­tését a Sóstóig hamarosan befe­jezik. A sok társadalmi munka révén még az idén új edzőterem­be költözhetnek a tornászok. A helyiség hétmillió forintba kerül. A tanácsülésen szó volt még az állatok tartásáról, a házadóról és a lakáselosztásról. T. L. Minőséget a lakásépítésben A tavalyi lakásépítési felada­tok teljesítéséről, valamint az idei tervekről tárgyalt Stadin- ger István elnökletével szerdai parlamenti ülésén az Országgyű­lés építési és közlekedési bizott­sága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Sdrlós István, az Országgyűlés elnöke. A képviselők elé terjesztett írá­sos beszámolóhoz Somogyi Lász­ló építésügyi és városfejlesztési miniszter fűzött szóbeli kiegészí­tést. Elmondta, hogy tavaly 69 ezer 346 lakás épült az ország­ban, közülük 7630 otthon állami forrásból került tető alá. Ez a teljesítmény felülmúlta a vára­kozást, ám az eredményt reáli­san kell értékelni, az 1985. évi­nél ugyanis háromezerrel keve­sebb lakás készült el. A terve­zettet meghaladó lakásszám nagy­részt annak köszönhető, hogy a magánerős lakásépítés — a nép- gazdasági tervvel összhangban — tovább fokozódott. A terv túltel­jesülésében minden bizonnyal közrejátszott az is, hogy 1987. ja­nuár 1-jével hatályba lépett az új házadó, amely az eddigi 25 évről tíz évre csökkentette az adómentességet, s ez igyekvésre késztette az építkezőket. A mi­niszter szólt arról is, hogy a he­tedik ötéves tervben elhatározott 320—340 ezer lakásból — a ne­hezedő körülmények ellenére — várhatóan az alsó határ elérhető. Az idei népgazdasági terv 60 —61 ezer lakás felépítését tűzi célul — mondotta a miniszter. Állami erőből várhatóan hatezer, magánkivitelezésben pedig 54— 55 ezer lakás készül. A személyi tulajdonú lakásépítés segítésére a lakossági hitelállomány összes­ségében 32 milliárd forinttal emelkedhet. Szociálpolitikai ked­vezményben részesülhetnek ezen­túl a lakásépítők a felsőfokú oktatási intézménybe előfelvé- telt nyert, valamint a sorkatonai szolgálatot teljesítő gyermekek után is. Az állami vállalatok érdekelt­ségének növelésére — kormány­zati döntés alapján — minden felépült lakás után 50 ezer fo­rint adókedvezményt kapnak, s ösztönzésükre további intézke­dések várhatók az év első felé­nek végéig. A minőség javítását tűzte célul a teljesítményelszá­molás új rendje is, amely szerint a kivitelezési díj tíz százalékát a megrendelő a hiánypótlások el­végzéséig visszatarthatja. Ha a munka nem megfelelő színvonalú, a kivitelezők nem csupán nyere­ségüktől esnek el, hanem tényle­ges költségeik egy része sem té­rül meg. A miniszter emlékeztetett ar­ra, hogy 1990-ben befejeződik a második 15 éves lakásépítési program, s még az idén elkészül az ezredfordulóig szóló koncep­ció. Ezzel kapcsolatban elmond­ta, hogy a lakásépítési és gaz­dálkodási feladatok között hang­súlyosan szerepel a lakásmobili­tás elősegítése. Végezetül hangoz­tatta, hogy a mennyiségi lakás­hiány felszámolásához előrelát­hatólag még két ötéves tervidő­szakra van szükség. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték a gyermekgyilkost Az elmúlt héten folyamatosan tájékoztattuk olvasóinkat arról a tárgyalásról, ahol egy szörnyű bűncselekmény tettese áll a bí­róság előtt. Tavaly szeptember 2-án, a bácsborsódi határban a 33 éves Bleszity István (Bácsbo- kod, Liget utca 16.) este hét óra körül egy árpatáblában gépko­csival üldözőbe vette az előle gyalogosan menekülő élettársát és annak kislányát, valamint az élettársa húgát. A hatéves gyer­meket két késszúrással úgy meg­sebesítette, hogy azonnal meg­halt. Szőke Lászlóné és — az akkor hetedik hónapos terhes — Geiger Ildikó életét csak az utol­só pillanatban érkezett orvosi se­gítséggel sikerült megmenteni. A szúrásoktól sokkos állapotba ke­rülő asszony magzata viszont, a súlyos keringési zavarok miatt, már csak holtan jöhetett a vi­lágra. Bleszity István az eljárás fo­lyamán beismerte bűnösségét és részletes tényfeltáró vallomást tett. Ezenkívül lényegében nem is talált más enyhítő körülményt a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon dr. Stefancsik Rajmund büntető­tanácsa, amikor tegnap délután kihirdette az ítéletet. Eszerint Bleszity István bűnös egyrend- beli, részben aljas indokból, rész­ben különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében. Ezért őt a bíróság életfogytig tartó, fegyházban letöltendő szabadság- vesztésre és tíz év közügyektől való eltiltásra ítélte. Egyben el­rendelte a vádlott korábbi hat hónapra kiszabott, de végrehaj­tásában egy évre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés letöl­tésére is, amelyre 1986-ban a Ba­jai Városi Bíróság lőfegyverrel való visszaélés miatt ítélte. A bíró az ítélet Indokolásában kifejtette, hogy az emberileg esetleg menthető Indulatokat • jog — amely a tények világa — másként értékeli. A hatéves kis­lány megölése megtorlás jellegű volt, ezért erre vonatkozóan az aljas Indokból elkövetést Is meg-. áliapíthatónak látta. A gépkocsi­val való, az áldozatok emberfe­letti kínjait figyelembe nem ve­vő üldözés, s a gyermek szándé­kos elütése különös kegyetlen­ségre utal. Ám a vádlott addigi életvezetése nem kívánja meg a társadalomból való végleges ki­rekesztését, így a bíróság a kellő nevelő hatás elérésére elegendő­nek látta az életfogytig tartó sza­badságvesztés büntetés kiszabá­sát. A megyei főügyészség képvise­lője az ítélet kihirdetése után a vádlott terhére, halálbüntetés megállapítását kérve jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője az ítéletet megnyugvással tudo­másul vette. A Bács-Kiskun Me­gyei Bíróság döntése fgy nem jog­erős, a Legfelsőbb Bíróság hoz majd végleges határozatot Ble­szity István ügyében» T. B. NAPI KOMMENTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom