Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-19 / 42. szám

1987. február 19. • PETŐFI NÉrE • 3 AZ EGYÜTTGONDOLKODÁS SZÉP PÉLDÁJA Falugyűlés Kunszentmiklóson Több jel mutat orra, hogy a lakosság közéleti aktivitása Kun­szentmiklóson is fokozódik. A tavaly decemberi tanácstagi be­számolók iránti érdeklődés is meghaladta a korábbi évekét, a napákban megtartott falugyűlés pedig minden bizonnyal bekerül­nie a kunszentmiklósi rekordok könyvébe, ha lenne ilyen. Ügy kezdődött, hogy az álta­lános művelődési központ nem­rég elkészült színházterme zsú­folásig megtelt, az utoljára érke­ző mintegy kéttucatnyi érdeklő­dőnek már csak állóhely jutott, ám ők ezt a kényelmetlenséget is vállaltáik. Ügy folytatódott, hogy Mózes Ernő tanácselnök beszámolója után kissé „kérették magukat” a hozzászólók, ám Bérezés Lászlóné HNF-titkár biztató szavai nem maradtak hatástalanok. Ügy ért véget, hogy amikor a jegyzőkönyvvezető behajtotta a gyorsírófüzetét, abban összesen 26, az elnökség tagjait leszámít­va 23 felszólaló neve volt felje­gyezve, s amikor kissé elcsigá­zottan az órájára pillantott, cso­dálkozva látta, hogy este fél 9 van, azaz három és fél óra telt el a falugyűlés kezdete óta. □ □ □ Pedig az elmúlt esztendő nem hozott látványos fejlődést Kun- ■szentmiiklós számára, s az idei év célkitűzései is meglehetősen szerények. Mindez természetes, hiszen az elmúlt éveikben birtok­ba vett létesítmények (rendelő- intézet, iparcikkáruház, álta­lános művelődési központ) ugyan­csak igénybe vették a tanács pénztárcáját és a terhek egy ré­sze erre a tervidőszakra is át­húzódott. Emellett azért gyarapodott is a nagyközség 1986-,ban. Átadtak 22 új otthont a Petőfi-lakótele- pen, folytatódott a Kálvin téri OTP-székház és a fölötte lévő 18 lakás építése, elkészült a tor­nacsarnok programterve. Foly­tatódott a gázvezeték-építés, újabb 10 utcába jutott el a kor­szerű, energiatakarékos fűtő­anyag. Megkezdődött ai crossbar - telefonközpont üzemviteli épü­letének építése. A legnagyobb gondot ma Kunszentmiklóson az utak rossz állapota jelenti, a megoldás első lépéseként 1987- ben útépítő társulás alakul a nagyközségben. □ □ □ A falugyűlésen felszólalók kö­zül többen hangot adtak a tele­pülés rendjéért, tisztaságáért érzett aggodalmuknak. Bernáth Sándorné nyugdíjas szerint a környezet védelmére való neve­lést az iskolában kellene elkez­deni. Major János tanár hasz­nosnak tartaná a környezetvé­dők baráti körének megalakítá­sát, Kovács Sándor kisiparos pe­dig úgy véli, kevés a szemétgyűj­tő a főutakon. Szó esett a teme­tők rendjéről is, Csákai Gyula lelkész kérése: kíméljük ember­társaink végső nyughelyét, ne szemeteljünk a temetőben. Bán­falvi Béla ‘telepvezető bejelentet­te: az Akkumulátor- és Száraz­elemgyár kunszentmiklósi tele­pét 4 millió forintért korszerű szűrőberendezéssel látták el, azóta az üzem nem szennyezi ólomporral a környezetet. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a kunszentmiklósiak igen felelősségteljesen vélekednek a munka- és az állampolgári fe­gyelemről. Lovász László nyug­díjas például megkérdezte, vajon feltétlenül szüksége van-e Kun- szentmiklósnak az elmúlt évek­ben, hónapokban megnyílt új vendéglőkre, kiskocsmákra? És vajon meddig tűrik a hatóságok, hogy ezek egyikóben-másiikában 9 óra előtt is mérik pult alól a szeszt? Hasonló a véleménye Ba­logh Balázsnak is, aki az italmé­rések helyett inkább élelmiszer- boltot kérne például a Szécsi-te- lepre. Szóba került a közbizton­ság is: ezekre a felvetésekre Já- borka Antal rendőrőrsparancs­nok válaszolt. □ □ □ A felszólalók nem hagyták szó nélkül az ésszerűtlen gazdálko­dásra, hanyag munkavégzésre valló jelenségeket sem. Szemes Mihály nyugdíjas elmondta, hogy nagyon örült, amikor elkészült utcájukban az aszfaltburkolatú úttest. Öriási fejlődésnek tartja azt is, hogy az utcába bevezet­ték a gázt. De nagyon elkesere­dett, amikor látta, hogy a gázve­zeték árkát betemető traktor végig fölszaggatta a drága pén­zen megépített útburkolatot. Sik­lósi Pál művezető a különböző kiviteli tervekért kifizetett több százezer forintos összegeket so­kallja, saját tervezőmérnök al­kalmazása szerinte jóval gazda­ságosabb lenne. Erdősi Gábor üzemvezető sommás véleménye: építsünk kevesebb, de kifogás­talan minőségű utat. □ □ □ Elhangzottak felajánlások is: a vállalatok, szövetkezetek, szo­cialista brigádok és az állampol­gárok 1987Mben is tenni alkarnak Kunszentmiklós fejlődése érde­kében. Polgár Sándorné tanár például a gimnázium békeklub­ja és a diákök nevében tett vál­lalást a nagyközség szebbé té­telére, a környezet védelmére. Mindez egybecsengett dr. Bak István országgyűlési képviselő és Bene János, a kunszentmik­lósi városi jogú pártbizottság el­ső titkárának véleményével, mi­szerint fejlődésünk lehetőségei napjainkban nagyrészt a jó szer­vezésben, az összefogásban, egy­más kölcsönös segítésében rej­lenek. Sitkéi Béla SZÁMÍTÓGÉPEK A KÖNNYŰIPARBAN Az Ipari Minisztériumhoz tar­tozó 110 könnyűipari vállalat kö­zül jelenleg 63-nál alkalmaznak műszaki területen számítógépet, ideértve a számítógéppel segített tervezést, gyártást és irápyítást. A vállalatok különösen a gyártás előkészítésénél alkalmaznak szá­mítógépeket, mert a modern be­rendezések segítségével a minta- tervezés, a modellrajzok és az úgynevezett terítékrajzok készí­tése felgyorsul, a korábbi 2—3 hetes előkészítési idő 1—2 napra rövidül. Gondot okoz azonban, hogy a felhasznált számítógépek típusai és az alkalmazott módszerek igen eltérőek, így a társvállalatok nem képesek egymás esetleges szabad kapacitásait kihasználni. Ráadá­sul a vállalatok ne.m is érdekel­tek abban, hogy a sikeres számí­tógépi megoldásokat egymásnak átadják, együttműködjenek, hol­ott erre megvolna a lehetőség. Eddig mindössze néhány köny- nyűipari vállalat ismerte fel, hogy az együttműködés e területen is kifizetődő. A számítógépek szélesebb kö­rű könnyűipari alkalmazására, illetőleg a viszonylag egységes géppark és munkamódszerek ki­alakítására az Ipari Minisztérium koordinálásával még az idén gaz­dasági társulást hoznak létre. 16. Éhesek a magyar focisták Legjobban talán az idegesíthe­ti Mezeyt — amiről ugyan keve­set beszél —, hogy a szovjet vá­logatottnál az utolsó pillanatban új szövetségi kapitányt jelöltek ki, Lobanovszkij személyében. Ami számára eddig előre kal­kulálható, kiszámítható volt (pl. a szovjetek játékfelfogása, ösz- szeállí.tása), az most teljesen bi­zonytalanná vált. Nyugtalanító a helyzet, de még mennyire! Marad-e a moszkvai játékstílus, vagy jön a kijevi? Szövetségi kapitányunk a moszk­vaira szavaz, képtelenségnek tart­ja a váltást tíz nappal a Mun- diál előtt. Ebben is nagyot tévedett. Elsősorban játékosokban gon­dolkodott: Blohin, Csivadze és Jakovenko játékstílusát külön- külön elemzi, azt, hogy hogyan cseleznek, hogyan fordulnak le stb., ahelyett, hogy az egységes csapatjátékot vizsgálná. Ez me­gint óriási hiba volt. Nyilasi-ügy; feszültség az MLSZ-en belül; partnernélküli­ség; kemény perpatvar a nem­zetközi sajtóval, aztán a magyar­ral; meglepetésszerű edzőcsere a szovjet válogatottnál, ez mind- mind^ sok — látszólag apró _té­n yező, mely azonban együttesen óriásivá duzzadt, és kegyetlenül felőrölte szövetségi kapitányunk idegeit. Mezey már Mexikóba ér­kezésekor, meggyőződésem sze­rint, rossz idegállapotban volt, szavai, gesztusai, tettei lépten- nyomon nagyfokú szellemi kime­rültségét bizonyították. Nem tu­dom, hogy sajnáljam-e, vagy szid­jam-e őt? És ekkor még a szovjetek elle­ni mérkőzés előtt vagyunk ... _ Egyik délelőtt furcsa eset tör­tént velünk a Hotel Estanciában. Arra gondoltunk, hogy a földszin­tes szállórészből átköltözünk az újonnan épült, kevésbé zajos tíz­emeletesbe. Voltunk hatan (Gye- nes, Borbély, Király, Boskovics, Klinkó és én), akik elindultunk szobanézőbe. Utólag is megmoso­lyogni való bárgyúságunk, hogy a négyszemélyes, háromszáz ki­logrammra méretezett liftbe mind a hatan beszálltunk. Másfél eme­letig jutottunk, aztán nem moz­dult se föl, se le. A lift megre­kedt, mi pedig bennrekedtünk. Az ajtó nem nyílott, a levegő pe­dig fogytán volt. Izzadtunk, sá­padtunk, aztán csöngettünk, ber­regtünk, kiabáltunk, mire a ta­karítónők észrevették minket. Két-három perc múlva szabadul­tunk. Király Ferenc a két taka­rítónőnek hálánk jeléül egy-egy öntapadós matricát adott át, me­lyen labdarúgó-válogatottunk ké­pe, az MLSZ emblémája és a Mundiál Pique-figurája volt. Az asszonyok nagyon örültek ... „Ennyi az egész propaganda- anyagunk?” — kérdezem Király­tól. „Igen! — felel a Népsport fő- szerkesztője, sajtófőnökünk. Ké­szítettek ugyan gyárak és üze­mek kommunista műszakban egyet s mást (trikókat, zászló­kat), de azok túl súlyosnak bizo­nyultak, költséges lett volna a szállításuk, hát otthon hagytuk őket. Ennyi az egész” ... A sajtóközpontban, az informá­ciónál, a számítógépkezelésnél dolgozott egynéhány tizenéves lány. akik már decemberben is találkoztak a magyar játékosok­kal. Lelkesedésből, no meg a jó­képű fiúk iránti szimpátiából varrtak 6—8 magyar zászlót, egyet közülük kifüggesztettek a sajtóközpontban. Kitelefonáltam Comanjillába, Bodó Pisti barátomnak, aki mint követségünk tisztviselője, most a csapat körül segédkezik. „A lá­nyok azt kérik, hogy a válogatott tagjai dedikálják nekik ezt a zász­lót, szeretnék eltenni emlékbe.” ,:Nem megy a dolog — hangzik a válasz —, mert Mezey megtil­totta a fiúknak, hogy dedikálja­nak. Attól ugyanis szerinte nagy­képűek lesznek. Sajnálom!” A magyar játékosokat tehát nemcsak fényképezni és megin­terjúvolni ígérkezett nehéz és merész vállalkozásnak, hanem már az autogramszerzés is ele­ve kudarcra ítélt próbálkozás lett. „Milyen kint a hangulat a fiúk között?” — kérdeztem. „Csendben vannak, nyugodtak és fegyelme­zettek. Mindenben szót fogadnak a kapitánynak. Csak arra panasz­kodnak, hogy kevés az ebód és a vacsora, kicsit éhesek maradnak, keveslik a húsadagot. Én adnék nekik többet is, de az orvos itt áll mindig a konyhában a porció kiosztásakor. Fejre méretezett adagok vannak. Szóval csak a húst reklamálják, de hát az or­vos tudja, hogy miből meny­nyit ...” Simain János (Folytatjuk.) NEM KÉPTELENSÉG! Ifgj W; Törvényt a kevesebb rendeletről Aki maga próbál valami­lyen ügyes-bajos dolgának utánanézni, az nincs könnyű helyzetben. Ha meg is találja az ügyre vonatkozó alapren­delkezést, még korántsem biz­tos, hogy az hatályos érvényű, s nemegyszer további rendel­kezések egészítik ki, illetve módosítják. A készülő, új földjogi kó­dex elveiről beszélve mondta Bányász Rezső kormányszó­vivő, hogy a jelenleg érvényes, mindössze húszesztendős föld­törvény több mint másfél száz egyéb szabállyal együtt tel­jes. S nem ez az egyetlen tör­vényünk, amelynek ilyen bő­séges „irodalma” van. Még a hozzáértőknek, a specialisták­nak is sok fejtörést okoz egy- egy jogi helyzet megnyugtató tisztázása, értelmezése. Miért sok a paragrafus ? A jelenlegi túlszabályozott­ság kialakulásában döntő sze­repet játszott, hogy a társa­dalomban és a gazdasági élet­ben végbement változások hatásait az alaprendelkezések sorozatos módosítgatásaival követte a jogalkotás. A jog­szabály-erdő „sűrűsödésének” oka az is, hogy az arra jogo­sult szervek, hatóságok a gazdasági tevékenység min­den apró mozzanatára igye­keznek követendő előíráso­kat kidolgozni. A gyakran változó körülmények köze­pette előfordul, hogy a jogsza­bályt utólag alkotják és al­kalmazzák a már kialakult viszonyokra. Ez a módosítá­sokat szaporító „késedelem” némi jogbizonytalanságot Is okoz. Az sem ritka, hogy egy-egy életviszonyt egyszerre két állami szerv is szabályoz, s ilyenkor a jogértelmezést ne­hezítő, eltérő szankciókat tartalmazó, a jogszabályok ha­tását gyengítő felesleges pár­huzamosság alakul ki. Pedig jogrendszerünk egységét és áttekinthetőségét jól bevált el­vek rendezik. De hát más az elv, és más a gyakorlat... Érvényt kellene szerezni an­nak az alapelvnek, hogy az ál­lampolgárok alapvető élet­viszonyait, jogaikat és köteles­ségüket megszabó rendelke­zések, csak törvényben legye­nek megfogalmazhatók. Van­nak országok, ahol az úgyne­vezett törvényhozási tárgyak köre az alkotmányban vagy más magasabb szintű jogsza­bályban rögzítve van. Ki, mire jogosult? Ennek nagy előnye, ' hogy csak az Országgyűlés dönt­het az alapvető jogokat és kö­telezettségeket megszabó ma­gatartási normák kötelezővé tételéről. A jogalkotás demok­ratizmusának kiteljesedését is jelenti az, ha a mindenkire egyaránt érvényes jogi elő­írásokat a legfelsőbb nép- képviseleti szerv szentesíti. Ebből logikusan következik, hogy a kizárólagos törvény­hozási tárgyak körében tör­vényt csak törvény módosít­hat. Indokolt a különböző jog­erejű, tehát a kikényszeríthe­tő rendeletek és határozatok hozatalára jogosult társadal­mi, állami és szövetkezeti szervak még markánsabb el­határolása a jog rendszeré­ben. Sőt, egyesek szerint a jogszabályok megnevezésével (törvény, határozat, rende­let) még egyértelműbbé te­hető, hogy a jogszabály a tár­sadalom egészére, vagy csak egy csoportjára vonatkozik. Az elmúlt évtizedek során kialakult és megszilárdult jog­rendszerünk alkalmas arra, hogy segítse és szolgálja a szocialista társadalom építé­sének céljait. A jogrendszer „karbantartása”, a túlszabá­lyozottság megszüntetése idő­ről időre felvetődő feladat. Jelenleg úgy tűnik, jogpoliti­kai céljaink maradéktalan ér­vényesítésére most új jogsza­bály kellene a jogszabályok indokolatlan elszaporodása ellen... * L. S. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PÁLYÁZAT Értelmiségi fiatalok a megyében Egy éve alakult meg a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságá­nak égisze alatt a megyei értel­miségi rétegtanács. Egy nagy­szabású, átfogó pályázattal hív­ták fel a figyelmet magukra ezekben a hetekben. Az egészség- nevelés lehetőségeiről, a deviáns magatartásformák okait feltáró témakörökből küldhetik be mun­kájukat, ötleteiket, észrevételei­ket a pályázók. Többek között erről beszélgettem dr. Kerekes Csaba belgyógyász szakorvossal, a rétegtanács elnökével. — A megyében több ezer fiatal értelmiségi dolgozik, őket igyek­szünk összefogni, illetve mozgó­sítani megalakulásunk óta. A tanács húsztagú, általában két­havonta találkozunk — orvo­sok, mezőgazdászok, pedagógu­sok, könyvtárosok, kutatók, jo­gászok, óvónők vannak soraink­ban —, de ez nem azt jelenti, hogy ilyen ritkán foglalkozunk saját sorsunkkal. Természetesen igyekszünk minden alkalmat megragadni, hogy megismerjük a különböző vállalatoknál, intéz­ményeknél dolgozó fiatal értel­miségiek helyzetét. Nemrégiben például a megyei kórházban és a SZÜV-nél rendeztünk kihelye­zett ülést, ahol elmondhatták problémáikat, észrevételeiket. — Miért éppen az egészségne­veléssel kapcsolatban írtak ki pályázatot? — Sajnos, Magyarország és azon belül Bács-Kiskun megye ezen a téren nincs a legjobb hely­zetben. Elég ha csak a halálozá­si arányt, az egyre szaporodó ön- gyilkosságok számát, az alkohol- fogyasztás növekedését említ­jük, de beszélhetünk még az egészségtelen táplálkozásról és a dohányzás káros hatásáról is. Sokan a saját egészségük ellen­ségei! A családok helyzete sem nevezhető stabilnak, megnyug­tatónak, egyre több a válás. Egy­re sürgetőbb, hogy valamit te­gyünk a káros jelenségek meg­szüntetése érdekében, ugyanis az említett tünetek fiatalabb kor­osztályokat is érintenek. Pályá­zatunkon bárki részt vehet, aki fotóval, plakáttal, karikatúrával, videoanyaggal, tudományos igé­nyű pályamunkával vagy iro­dalmi alkotásokkal segíteni akar. Csoportos munkával is lehet pá­lyázni. Június 30-áig kell elkül­deni a jeligés munkákat a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága címére (Kecskemét, Május 1. tér 5.). Természetesen egy zárt borí­tékban a név, cím és életkor, va­lamint a foglalkozás is szerepel­jen. Kategóriánként a díjak: 10, 5 és 3 ezer forint, valamint kü­lönféle jutalmak. — Mit várnak ettől a pályázat­tól? — Mindenképp azt, hogy az ér­telmes ötleteknek, gondolatok­nak egy keretet adjunk. A leg­jobb alkotásokat később kiadvány formájában propagálnánk. A szakemberekből álló bizottság szeptember 15-éig értékeli a be­küldött munkákat. Minél töb­ben vesznek ezen részt — hiszen örszágos jelleggel hirdettük meg —, animál hasznosabb lesz és bi­zonyára segít majd az egészséges életmód, a jó közérzet kialakítá­sában.- — ön egészségesen él? — Igyekszem, hiszen nem do­hányzóm és nem fogyasztok al­koholt. Persze a foglalkozásom­mal jár, hogy elég nagy idegi megterhelésnek vagyok kitéve. Többet kellene mozognom, spor­tolnom, de sajnos nem sok idő jut rá. Talán, ha a kórházban sikerül sportpályákat építenünk, akkor a több száz KISZ-es egész­ségügyi dolgozó is még egészsé­gesebben élhet! Temesi László Gépkínálat a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz Kedvező a gépkínálat a tavaszi mezőgazdasági munkák megkez­déséhez: az AGiROTEK a tava­lyinál több traktort, betakarító­gépet és más berendezést szerzett be szocialista importból, és a vá­lasztékot is javította. Az első ne­gyedévre 3300 traktort biztosíta­nak a megrendelőknek, egy ré­szük ezekben a napokban érke­zik a szovjet, az NDK-beli és a csehszlovák gépgyárakból. A ta­pasztalat szerint a forgalmazás­ban élénkülés tapasztalható; a termelőszövetkezetek a zárszám- ádósokat követően hozzálátnak a kiselejtezett gépek pótlásához,' hogy a tavaszi szántások, vetések műszáki feltételeit megteremt­sék, I 1 Különösea—keaesettek az öl-' csóbb, közepes teljesítményű MTZ-traktorok, ezekből a szovjet partner a korábbiaknál többet ad most át, s így a megrendelő azon­nal viheti a gépet. A korábbi években néha hiába keresték az üzemek a T—130-as lánctalpa® traktorokat, amelyekkel a nehéz, kötött talajokon haladhat gyor­san a munka, s a meliorációs mű­veletek is ütemesebben végezhe­tők; most többet szállít a gyártó cég, március végéig harminc ér­kezik az AGROTEK-hez belő­lük. Kötik a szerződéseket a szov­jet újdonság, a DT—75N jelű lánctalpas traktorok beszerzésé­re is. Tavaly hiányzott a Német De­mokratikus Köztársaságban gyár­tott E—930-as motorcskapa, most az első negyedévben ezekből az eszközökből 250 érkezik hazánk­ba. Van raktáron elegendő bolgár és NDK-gyártmányú palántázó- gép, csehszlovák burgonyaültető és hamarosan a kukoricavető gé­pek tó megérkeznek. Tavaly 70 millió forint érték­ben vették igénybe a mezőgazda- sági üzemek az AGROTEK szol­gáltatását, a gépkölcsönzést. Azok az üzemek, amelyeknek kevés a pénzük új gép vásárlására, vár­hatóan az idén is kölcsönözhet­nek gabona- és szálastakarmány- betakarító berendezéseket, s szó van újabb géptípusok bekapcso­lásáról is a Mzingakcióba. A külföldi partnerek — első­sorban a szovjet gyártók — friss kereskedelmi szemlélettel mind­inkább elébemennek a vevőnek, intenzív piackutatást végeznek, melyik újdonságuk iránt mutat­kozik nagyabb érdeklődés. Ennek megfelelően az AGROTEK-kel együttműködve díjtalanul ren­delkezésre bocsátanak próbára magyar üzemeiknek néhány újon­nan kifejlesztett gépet. így ez év­ben szovjet szőlőkombájn, prak­tikus rakodógép és folyékonymü- trágya-szóró gép vizsgázik ha­zánkban. Kastélyból kórház f»v m • Felújították Dobán az egykori EndrődI „kiskastéiyt”„ A klasszicista jellegű épület a későbbiekben 100 ágyas alkohológlat osztály lesz. A Veszprém megyei kastélyfelújítási program keretében erre az átala­kításra 79 millió forintot költötték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom