Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-22 / 18. szám
1987. Január 22. i» PETGiä NÉ ÜLÉST TARTOTT BÁCS-KISKUN MEGYE TANÁCSA Biztonságosabbá válik a községek gazdálkodása (Folytatás az 1. oldalról.) Az 1987. évi terv és költségvetés 7 milliárd 705 millió forint bevétellel számol. Ez 4 százalékkal haladja meg az 1986. évi várható teljesítést és 11 százalékkal azt a szintet, amit egy évvel ezelőtt terveztünk. A bevételek belső szerkezete az elmúlt évhez képest megváltozik. Megyei szinten a szabályozott források részesedése nő, az állami támogatás aránya csökken. A bevételi források arányainak változása a szabályozó rendszer továbbfejlesztéséből adódik, A községi, nagyközségi tanácsok vállalati, szövetkezeti bevételei csökkennek, viszont az állami támogatás e területen megemelkedik. Űj eleme a szabályozásnak, hogy megszűnik az egyes helyi tanácsok komoly finanszírozási nehézséget okozó, a szövetkezetektől telephely szerint figyelembe vett városi és községi hozzájárulásbefizetés, s helyette országosan egységes mérték szerint, lakosságuk számának megfelelően részesednek ebből a helyi tanácsok. Ennek következtében a nagyközségi, községi tanácsok körében több mint háromszorosára nő az állami támogatás azért, hogy gazdálkodásuk biztonságosabb legyen. A bevételek két nagyobb csoportját indokolt külön említeni. Elsőként azt, amely a lakosságtól származik. A településfejlesztési hozzájárulástól a telkekért fizetett díjig jóval több, mint 200 millió forint. S ha hozzávesszük azt az évi 200—300 millió forintot, amit az érvényes előírások szerint elkülönített számlán kell kezelnünk és a különféle önkéntes társulásokra fizetik be, akkor már évi félmilliárd forint körüli pénz. tömeg ez. Sok év tapasztalatából mondhatjuk tehát, hogy nehezebb időkben is hajlandó a lakosság megtakarított pénzével a településfejlesztést támogatni, ha helyesen határozzuk meg a célt és a befizetések mellé teszünk a tanácsnál kezelt közpénzből annyit, amennyi kell. Másodikként említem a köl- csönforrásokat, amelyek a bank. ban felvett beruházási hitelekből, a lakáshoz jutást segítő kedvezményes állami hitelből és a kötvényekből állnak. A tanácsok többségénél a hitel, a kötvény miatti eladósodásnál nagyobb lenne a késlekedésből származó veszély. Ma ésszerű kockázat, ha tervezett fejlesztés korábbi megvalósítását tesszük így lehetővé, mert a beruházási piac árainak dinamikája a tapasztalat szerint nagyobb, mint a kamatláb. Egészségügy és szociális ellátás: új kezdeményezések Az 1987. évi terv és költségve^, tésben 7,7 milliárd forint kiadásra teszünk javaslatot, melynek több mint kétharmada a megyei tanács intézményeinek működésére szolgál. A működési kiadás 78 százalékát költjük a két nagy közösségi ellátásra: az egészségügyi-szociális, valamint az oktatási, kulturális és sportfeladatokra. Az egészségügy intézményei 7, a szociális célúak 12,4 százalékkal több lehetőséget kapnak 1987- ben. Az egészségügyi kiadások legdinamikusabban növekvő szakfeladatai az ifjúság-egészségügyi, a gyógyszer-, a községi fogorvosi ellátás és a szakorvosi rendelési költségek. Folytatódnak a szakmai programok, amelyek egy-egy betegségcsoport — például szív- és érrendszeri, daganatos betegségek — elleni küzdelem átgondolt feladatainak finanszírozását jelentik. Jelentős hatásúak azok a fejlesztések, amelyek eredményeként javul a műveseellátás, korszerű laboratóriumban készülnek az infúziós oldatok. Fizikoterápiái kezelésre a helyi tanácsok költségvetései is tartalmaznak céljellegű előirányzatot. Ugyancsak a megyei kórházban 20 ortopédiai ágy fejlesztés valósul meg. Központi támogatással biztosítható az AIDS- program pénzügyi szükséglete a megye kórházaiban. Egyszer- használatos eszközök beszerzésére kétmillió forinttal több áll rendelkezésre az elmúlt évi lehetőségnél. A szociális ellátás kiadásain belül a leggyorsabban az időskorúak egész napos gondozását biztosító initézmények ráfordításai növekednek, de jelentősen bővülnek a házi szociális gondozás és a segélyezés kiadásai is. Megkezdi működését Kecskeméten a szociális központ, amelyet Margaréta Otthonnak neveztek el. Ez az intézmény megyénkben egyedülállóan új, komplex ellátást fog nyújtani, éppen ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az ott dolgozók felelős kiválasztására, az üzemeltetés minőségére, az ide kerülő idős emberekkel való törődésre. A szociális gondoskodás különféle formái között szükség van az ilyen típusú intézményekre is, nem lehet csak a hagyományos és több helyen nem éppen szívet melengető körülményeket adó szociális otthonokban gondolkodni. A szociá- ilisotthon-fejlesztések mellett, hadd említsem külön pozitív példaként, mert túlnő helyi jelentőségén, azt az összefogást, mely Úszód községben egy új, az idős- korúaknak napi. heti ellátást biztosító intézmény létrehozásában ölt testet. Az egészségügyi alapellátás fejlesztése, tárgyi féltételeinek javítása az éves terv kiemelt célja. Befejeződik Tiszakécskén a 13 munkahelyes szakorvosi rendelő, Rémen, Harkakötönyben a körzeti orvosi rendelő építése. Tovább folytatódik a sükösdi egészségügyi központ kivitelezése. Megkezdődnek Kecskeméten a szakorvosi rendelő melletti új gyógyszertár, Kalocsán a kórházi mosoda, Bácsborsódon a szociális ^otthon ibővítési, építési munkálatai. Folytatódik a kecskeméti üzemegészségügyi szakrendelő beruházásának az előkészítése. Több településen — Kiskunfélegyháza, Bal lószög, Akasztó, Bocsa — létesül idősek klubja. A megyei tanács támogatja azokat a helyi összefogással megvalósuló fej lesztésejcet, amelyek egész heti ellátást, gondozást biztosítanak panzió formájában az időseknek. A lakásgazdálkodás megkülönböztetett helyet foglal el a tanácsok fejlesztési célkitűzései között. Folyamatos feladat a többgyermekes családok, fiatal házasok lakáshoz juttatása, elsősorban a sajáterős lakásépítési feltételek megteremtésének elősegítésével. A terv 3400 lakás felépítését Irányozza elő, melyből 180—200 az állami lakás. Az ütemes lakásépítés feltételeit biztosítja a folyamatosan kialakítandó, megközelítően háromezer állami telek, a magántulajdonban álló telkek fokozott mobilizálása, a beépítési korlátozások csökkentése. Az eddigieknél nagyobb mértékben adható támogatás a szociális program keretében olyan rászoruló családoknak, akik bérlakásra lennének jogosultak, de vállalják a személyi tulajdonú lakásépítést, vagy -vásárlást. Érdemi előrelépést tesz lehetővé, hogy a szociális támogatásra igénybe vehető kedvezményes állami hitelkeret több mint kétszeresére emelkedett. A lakásépítéshez kapcsolódóan 1987-ben 18 kilométer új út készül. Lakossági társulásokkal — megyei céltámogatással —további 38 kilométer burkolt út készül 53 településen. Befejeződne Kiskunhalason a közúti feköbmé terrel nő a napi ivóvíztermelő kapacitás. Megépül 20 kilométer ivóvízhálózat, mintegy 2 ezer lakást kapcsolnak be a közműves ivóvízellátásba. Tizenöt kilométerrel bővül a zárt szennyvízcsatorna-hálózat, és mintegy • Művészeti- éa sportdijasok balról jobbra: Tornai Endre, Vo. lentér László, Kerpcslts Béláné és Gyalai Béla. •íi A testület elfogadja az 1987. évi tervet. (Pásztor holtán felvételei) Lakásépítés: több támogatás adható lül járó építése. A helyi tanácsok feladata az új lakásépítések és a régi lakások korszerűsítésével kapcsolatos vízellátás, valamint a szennyvízkezelés és -elvezetés alapvető feltételeinek biztosítása. 1987-ben Madaras, Bócsa és Imrehegy községekben készül el az arzénmentesítő berendezés. Kútcsoportok építésével folytatódik a III. sz. vízmű beruházása Kecskeméten, Tabdin a vízmű és a vastalanító építése. Kiskun- majsán megépül a vastalanító, Kinkunfélegyházán megkezdődik a II. számú vízmű kiviteli munkája. Társulati formában Baján folytatódik. Kiskunhalason megkezdődik a szennyvíz- csatonna-hálózat bővítése*, Várhatóan a megyében 15 ezer Gaborják József szóbeli kiegészítőjének elhangzása után hozzászólások következtek, megkezdődött a napirend vitája. Elsőként Szenti János (megyei tanácstag) kért szót. A VII. ötéves középtávú fejlesztési terv vízügyi beruházásairól szólva elsősorban arról a programról beszélt, amelynek célja a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása. Ennek érdekében több településen vastalanító és arzénmentesítő tisztító berendezéseket építettek, s hasonlókat terveznek más községekben is..Hangsúlyozta a továbbiakban a szennyvíztisztító telepek fontosságát, majd a termálvizek hasznosításának eredményeit, terveit vázolta. Bozóki Tibor (megyei tanácstag) volt a következő felszólaló. Az előterjesztéssel összefüggésben felvetette, hogy körzetében (Kiskunmajsa és vonzáskörzete) sürgősen szükséges lenne javítani az út- és telefonhálózatot, valamint az oktatási körülményeket. Ennek megoldását, támogatását indítványozta. 600 lakás csatornahálózatba való bekötésével lehet számolni. Kalocsán a nagyarányú társadalmi összefogással épülő uszoda építése várhatóan befejeződik. Előrelépésre számíthatunk a hírközlés területén. A posta beruházásában befejeződik Kiskőrös és Kiskunhalas körzetének crossbarhálózatba való bekapcsolása. További korszerű telefon- központok telepítése és hálózat- bővítés valósul meg Bácsalmáson, Izsákon, Kunszálláson, Csólyos- páloson és Kömpöcön. Kecskeméten üzembe helyezik a második, ezer állomás kapacitású telefonkonténert, amely enyhíti a megyeszékhely feszítő telefonellátottsági gondját. A távbeszélőhálózatot bővítő céltámogatásban. 12 település részesül. Ez ösz- szes'en 2500 állomást eredményez és biztosítja a távhívást. Sfendrey Sándor (megyei tanácstag) a költségvetés tervezett és várható alakulásának, a teljesíthetőségnek esetlegességeit ecsetelte. Arra hívta fel a figyelmet, hogy következetes és ugyanakkor rugalmas adó- és pénzügyi eszközökkel kell dolgozni annak érdekében, hogy teljesüljenek a bevételek. Ellenkező esetben ugyanis éppen azok a célok kerülhetnek veszélybe, amelyek megvalósítása a lakosság életkörülményeinek javítása szempontjából nagy fontosságú. Szót kért a napirend vitájában Terhe Dezső (megyei tanácstag), a megyei pártbizottság titkára is, aki arról szólt, hogy a költségvetési terv feladata a megyei pártértekezlet határozata által megszabott középtávú fejlesztési feladatok megvalósításának segítése. Ilyen értelemben tehát fontos és felelősségteljes döntés a költségvetési és fejlesztési tervről szavazni. A továbbiakban arról beszélt, hogy a VII. ötéves terv főbb országos és megyei célkitűzései változatlanok, azok összhangban vannak a megyei pártértekezlet és a XIII. kongresszus határozataival. Szólt a helyi tanácsok megnövekedett önállóságáról és az ezzel együtt járó nagyobb felelősségéről. Végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy a terv jó, és legfontosabb, hogy — annak elfogadását követően — együttesen, összehangolt akarattal annak cselekvő megvalósításán fáradozzunk. Szabó Károly (megyei tanácstag) a kiskunhalasi tapasztalatok alapján a lakásgazdálkodás lehetőségeiről beszélt. A helyi tanács ötszörösre emeüe a használatbavételidíj-vissz^térítést, s így a korábbinál jóval több családot sikerült viszonylag olcsón, bérlakáshoz juttatni. Javasolta, hogy a szabályozórendszer ne a lakásépítés egyetlen fajtáját támogassa, hanem magát a lakáshoz jutást. Így bővíthetők a helyi tanácsok lehetőségei is. Hegedűs István (megyei tanácstag) megjegyzésével kapcsolódott az előtte felszólalóhoz. Mint mondta, továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani az állami lakásépítésre, s szükség lenne a nehezen áttekinthető támogatási rendszer egyszerűsítésére. Ezt követően Madarast Attila államtitkár kért szót. A megyei tervet az országos tendenciák tükrében elemezte. Kiemelte, hogy az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a rendelkezésre álló pénz szelektív fel- használására, a megfelelő fejlesztési célok kiválasztására. Az idén már támaszkodni lehet a tanácsi gazdálkodás tavaly bevezetett új rendjére, mely az első évben jól vizsgázott. Az államtitkár ezután arról beszélt, hogy a következő időszak egyik fontos feladata az indokoltnál magasabb társadalmi rezsiköltségek csökkentése. Igen fontos tehát, hogy a tanács jól határozza meg, hogyan gazdálkodik a rendelkezésre álló eszközökkel, mennyit fordít ezekből fejlesztésre. Mint mondta, a megyei költségvetési terv összhangban van az országos célkitűzésekkel. Fontos feladat végrehajtásának jó megszervezése, ehhez ki kell használni a helyi tanácsok együttműködésében és a társadalmi összefogásban rejlő lehetőségeket. A felmerült kérdésekre Gaborják József válaszolt, a vitát dr. Gajdócsi István foglalta össze. Ezt követően a testület egyhangúlag elfogadta az előterjesztést. Következő napirendi pontként a végrehajtó bizottság 1985—86. évi tevékenységéről szóló beszámolót hallgatták meg a tanácstagok, majd megszavazták a megyei tanács idei munkatervét. Ezt követően különböző előterjesztésekről határoztak a tanácstagok: többek között a községek szociális lakástámogatáskeretének felosztásáról, az újonnan alakult községek — Érsekhalma, Felsőlajos, Újtelek — támogatásáról. Végül személyi kérdésekben döntött a testület. A megyei tanács művelődési osztályának vezetőjévé nevezte ki Papesch Lászlót, a kecskeméti városi párt- bizottság volt titkárát, az ipari osztály vezetőjévé pedig Dömötör Tibort, aki korábban az Újpesti Gépelemgyár Kecskeméti Gyáregységének igazgatója volt. A két új osztályvezető a testület előtt letette a hivatali esküt. Megválasztották a megyei településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság titkárává dr. Tamás Ferencnét. A tanács döntött arról is, hogy február 21-ére időközi választást tűznek ki a megye tizenhárom helyi tanácstagi választókerületében, melyekben az elmúlt év során megüresedett tanácstagi helyet nem tudták póttanácstaggal betölteni. Befejezésül Benedek János megyei tanácstag interpellált a kunfehértói tó rekonstrukciója ügyében. Zárszavában dr. Gajdócsi István kiemelte azt a széles körű összefogást, áldozatvállalást, mely az elmúlt napokban, a rendkívüli időjárási körülmények között a megye egész területén tapasztalható volt, s köszönetét mondott mindazoknak, akik a munkában, szolgálati helyükön helytálltak. Hozzászólások, vita Tanteremépítés: kiemelt társadalmi program Anyagtakarékosság a könnyűiparban Több mezőgazdasági gépet minősítenek A közpénzek másik nagy folyamatos felhasználási területe az oktatás, a kultúra, a sport. Az e feladatokra költött tanácsi kiadásnak csaknem 90 százalékát az oktatási intézmények használják fel. Kiemelt társadalmi-gazdasági program a középfokú oktatási intézmények tanteremépítése, amely a VII, ötéves tervben elfogadott ütemben halad. Az 1987 —88-as tanévkezdésre 46 tanterem elkészültével számol a terv. Ebből Kecskeméten a széchenyi- városi 16 tantermes új gimnázium építése, Tiszakécskén a gimnázium 9 tanteremmel, Baján a szakmunkásképző 10 tanteremmel, Kiskunfélegyházán 6 tanteremmel, Kiskunhalason 6 tanteremmel való bővítése valósul meg. Ebben az évben új intézmény — e^y ifjúmunkás-otthon — kézdi meg működését Kecskeméten, melynek célja az állami gondozott fiatalok önálló életkezdésének segítése. Az iskolaév kezdetéig összesen harminc általános iskolai tanterem készül. Tornatermek épülnek Csávoly, Kelebia, Tataháza, Tiszaalpár községekben. Miskén közösségi, közművelődési célokat is szolgáló, nagy torna- csarnok épül. A beruházások eredményeként belépő középiskolai tantermek száma országosan is állja az összehasonlítást, Zala megyével együtt a legmagasabb az országban. Az általános iskolai tantermek évi gyarapodásának mértéke pedig a megyék között a 4—5, helyen van. A közművelődés területén kiemelkedő jelentőségű a kecskeméti Katona József Színház rekonstrukciója. A régi üzemviteli épület a felújítás és korszerűsítés után ismét a társulat rendelkezésére áll. Év végére már a főépület műszaki átadása a cél. A könnyűipari vállalatok korszerűsítik technológiájukat, modern gépeket; helyeznek üzembe, átszerveznek munkafolyamatokat, hogy csökkentsék az anyagfelhasználást, és egyben a termelési költségeket. E törekvések eredményeként 5,1 százalékkal kevesebb anyagot használnak fel azonos mennyiségű késztermékhez, mint öt évvel ezelőtt, és azt tervezik, hogy a következő időszakban hasonló mértékben javítják anyaggazdálkodásukat. Ez azért is fontos, mert a könnyűiparban felhasznált anyagoknak csaknem 85 százaléka importból, ezen belül 65 százaléka tőkés importból származik. A ruházati iparban elsősorban a gyártáselőkészítés javítását tervezik a jobb anyagkihasználás érdekében. A méterárut a korábbiaknál alaposabban vizsgálják, a méret- és színhibákat pontosabban jelölik meg, így lehetőség nyílik az anyagkihozatal javítására. Mind több ruhaipari üzemben vezetik be a számítógépes gyártáselőkészítést. Ilyet kialakítottak már a Zalaegerszegi Ruhagyárban, a Vörös Október Férfiruhagyárban és a Debreceni '-Ruhagyárban. Mivel a tapasztalatok kedvezőek, rövidesen a Szegedi Ruhagyár bérel ilyen nagy teljesítményű berendezést a gyártás előkészítésének modernizálására. A könnyűipari vállalatok termelési költségének mintegy 65 százaléka anyagköltség, ezért továbbra Is nagy jelentősége van az anyagfelhasználás korszerűsítésének, az új módszerek bevezetésének és elterjesztésének. Jelenleg a vállalatok még nem használják ki kellőképpen az együttműködés lehetőségeit, nem ismerik a másutt bevált anyagtakarékossági módszereket. Ezért átszervezik a Könnyűipari Műszaki Irodát, amelynek — többek között — az lesz a feladata, hogy összehangolja a gazdálkodó szervezetek munkáját, gazdasági társulásokat hozzon létre az anyagfelhasználás ésszerűsítésére, és felkarolja az anyagtakarékossági törekvéseket. A szocialista országok mezőgazdaságigép-kínálatának felmérésére, a legújabb típusok kipróbálására — a MÉM irányításával — az idén is folytatódnak a műszaki vizsgálatok. A gépek, berendezések minősítésének az a célja, hogy a termelőeszköz-kereskedelem később nagyobb választékot tudjon nyújtani az üzemeknek. A géppróbák tapasztalatai a gyártók számára is irányt mutatnak arra, hogy a magyar termelőüzemek. milyen eszközöket igényelnek a jövőben. Az elmúlt években a mezőgép- kereskedelmi vállalatok évente összesen öt-hat millió forintot költöttek a szocialista országokból származó ú j gépek és berendezések vizsgálatára. Ez évente 30— 35 új gyártmány minősítésére volt elegendő. Az idén, az elmúlt évinél kétszer több, mintegy 10 millió forint jut erre a célra a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. az Agrotek Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat és az Agroker vállalatok közös fejlesztési alapjából. A baráti országok kínálatából a MÉM Műszaki Intézetben csaknem száz gépújdonságot vizsgálnak meg. Ezek között lesz az MTZ—100 és MTZ—102-es középnehéz univerzális traktor, a nagyüzemi kertészek és a kistermelők számára egyaránt hasznosnak ígérkező, újfajta művelőeszközhordozó gép, valamint az MTZ— 0,5 háztáji klstraktor. Ugyancsak a Szovjetunióból, a kertészeti termeléséről is híres Moldáviából érkezik egy-egy zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztési gépsor. Üjabb gépeket várnak — a régiek pótlására — a hagyma és a burgonya termesztéséhez, valamint a hazai magtisztító üzemek felújításához. Az NDK-ból az E— 524 típusú arató-cséplő gép érkezik, a régebbi kombájnokénál nagyobb magtartállyal és korszerű tisztítóberendezéssel. Csehszlovákiából — egyebek mellett — kerti traktort hoznak munkagépeivel együtt vizsgálatra.
