Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

1986. október ZS. • PETŐFI NÉPE & 3 BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA | (Folytatás az 1. oldalról.) 98 százalékát bonyolítjuk le. Ezek a számok érzékeltetik: mekkora feladatot jelent az a tény, hogy az egy lakos által feladott kül­demények száma az elmúlt évti­zedekben megkétszereződött. Tovább épül a feldolgozórendszer A küldemények feldolgozásá­nak gyorsítását szolgálta a la­kosság és a közületek együtt­működésével bevezetett irányí­tószám-rendszer, amely lehetővé tette Budapesten az első levél- irányító automata üzembehelye- zését. Ezzel elkezdődött és to­vább folytatódik az országos fel­dolgozóhálózat építése. Az alkalmazott technika a fo­lyamatos korszerűsítés eredmé­nyeként a rádió és televízió mű­sorait európai színvonalon to­vábbítja. — Eljutottunk ahhoz a kriti­kus szolgáltatási águnkhoz, amelynek alapján — a többi szol­gáltatások elfogadható eredmé­nyei ellenére — munkánkat meg­ítélik: ez pedig a telefon. A té­nyek e téren azt mutatják, hogy hosszú és nagyon kemény mun­ka vár ránk. A hálózat elavult, csaknem fele cserére szorul. A központok túlterheltek. Ennek következményeit érzik’ a telefo­nok használói. A telefonra vára­kozók száma évről évre növek­szik, hazánkban ma 450 ezer csa­lád vár telefonra, közülük sokan 10—15 éve. A telefongondok ki­hatnak a társadalom életére, a gazdasági fejlődésre. A telefon- ellátottság és a -működőképes­ség, a kialakult állapot tartha­tatlansága, a változtatás kény­szere, a feszültségek feloldására való törekvés és ezek konkrét teendői messze túlnőttek a Ma­gyar Fosta gondjain, napjainkra társadalmi üggyé és közös fel­adattá váltak. Nem öncél a telefon iránti fel­fokozott igény. Éppen ezént a kormány hírközléspolitikájában — kiemelkedő jelentőségének megfelelően — központi szerepet szán a távközlés fejlesztésének. A kormányzat a VII. ötéves tervben a távközlés fejlesztését az ezredfordulóig tartó új pályá­ra állította. Ennek lényege, hogy a jelenlegihez hasonlóan bővülő beruházási lehetőségek mellett a 90-es évek végére felszámoljuk távközlési hálózatunknak az or- szág társadalmi-gazdasági fej­lettségéhez viszonyított elmara­dását. Ez egyúttal szélesre nyit­ja a kaput a számítástechnika alkalmazása előtt, az új informa­tikai szolgáltatások feltételeinek megteremtésével. Milyen feltételek szükségesek a távközlés-fejlesztési program teljesítéséhez? A népgazdaság VII. ötéves tervtörvénye egy re­konstrukcióval egybekötött, gyor­sított fejlesztési programot hatá­rozott meg. A program a nép- gazdasági terv fejlesztési célki­tűzései között is prioritást élvez. A VITA TÉMÁIBÓL: STADINGER ISTVÁN (Buda­pest 6. vk.), az Országgyűlés épí­tési és közlekedési bizottságának , elnöke, a napirend bizottsági előadója beszámolt arról, hogy szakmai testületük a szokásosnál is részletesebben tekintette át ,a posta tevékenységét. Megemlí­tette, hogy az Országgyűlés ipa­ri bizottsága is napirendjére tűz­te a posta jelentését. Az építési és közlekedési bi­zottság véleménye szerint — a beszámoló reális, önkritikus ké­pet rajzol a szolgáltatások jelenle­gi, nem mindig és minden terü­leten kifogástalan minőségéről. Az értékelés korrekten elemzi a helyzetet, a jövőt illetően pedig helyesen állapít meg feladatokat, követelményeket, igényes mun­kacélokat. A bizottság ülésén több képvi­selő hangsúlyozta, hogy a jelenle­gi telefonfejlesztési program csak minimális terv legyen: ha az ország gazdasági lehetőségei megengedik, indokolt a gyorsabb fejlesztés. A távközlés új fejlődési pályá­ja azonban nemcsak a telefon- ellátottság javítását ígéri. Az adatátviteli hálózatok bővítése az elektronika társadalmi-gaz­dasági elterjesztésének fontos tényezője. Mindemellett a terv eredményes végrehajtása társa­dalmi kérdéssé vált, nemcsak a célok, hanem az eszközök oldalá­ról is. A költségvetés fokozódó szerepvállalása melleit elenged­hetetlen a tanácsi, a vállalati és a lakossági pénzforrások fokozott bevonása is. Kifejtette azt is, hogy az is­mert elmaradásoknál is rosszab­bak 'a tényleges telefonálási le­hetőségek a központok műszaki, fizikai leromlottsága' miatt. Ezért A kormányzati szerveik megha­tározták, hogy legalább 282 ezer telefonállomás épüljön, azzal, hogy a távbeszélő-fejlesztés VII. ötéves. tervét nyitottan kell ke­zelni. A terv nyitottsága abban jut kifejezésre, hogy befogad minden pótlólagosan bevonható forrást a fejlesztés további gyor­sítása érdekében. Gazdaságszer­vező munkánk során sikerült olyan pótlólagos forrás-lehetősé­geket és érdekeltségi formákat feltárni, amelyeket korábbi gya­korlatunkban nem alkalmaz­tunk. Ilyen a lakossági és a közü­leti telefonkötvény, amely a fej­lesztésre kijelölt körzetekből több mint 3 milliárd forint be­vonását ígéri. Ugyanilyen nagy­ságrendű pénzforrást biztosít a vállalati, tanácsi eszközök tele­fonfejlesztésre történő átadása. Ez pályázati rendszer keretében történik, amelyben minden „kül­ső” 40 forinthoz a posta 60 fo­rinttal járul hozzá. Köszönet a kötvényekért A közös munka eddigi ered­ményeiért köszönetét mondok a tanácsoknak, a vállalatoknak és kötvényt vásárló állampolgá­roknak. A pótlólagos források bevonása végül is 75 ezerrel több telefon építésének pénzügyi feltételeit teremti meg — mon­dotta az államtitkár. Bejelen­tette: — Tárgyalásaink a Magyar Nemzeti Bankkal eredményre ve­zettek és így 1990-ig 400—420 ezer telefonállomás megépítésé­nek pénzügyi feltételei teremtőd­tek meg. Ebből 140 ezret az el­odázhatatlan rekonstrukcióra kell felhasználni, így 260—280 ezer új telefonállomás létesül. A VII. ötéves terv fejlesztési forrásai közül a visszterhes for­rások a távközlésfejlesztés for­rásainak mintegy 30 százalékát érhetik eb Törlesztési kötelezett­ségei a következő 10—15 évet terhelik. Ahhoz tehát, hogy a VIII—IX. ötéves tervidőszakban ne csökkenjenek a fejlesztési le­hetőségek — a visszafizetési kö­telezettség miatt —, szükséges időben új forrásokat feltárni, esetleg új formákat bevezetni és növelni a szolgáltatás jövedelem- termelő képességét. A távközlés-fejlesztési prog­ram feltételeiről szólva elmon­dotta: — Az ipar a megemelt prog­ram túlnyomó részét gyártmá­nyaival, szállításainak üteme­zésével, jelentős szervező-fej­lesztő intézkedésekkel képes tel-' jesíteni. A távközlés fejleszté­séhez szükséges berendezések, anyagok mintegy 80 százalékát a hazai ipar szállítja, a fenn­maradó hányad importból bizto­sítható. Az üzemeltetés-fenntar­tás postán belüli feltételei ma még nem elegendőek, azokat a posta önmaga valószínűleg nem is tudja megteremteni. Ennek megoldására várhatóan össz- kormánvzati összefogásra lesz szükség. a posta mellett a vállalatoknak és intézményeknek is tenni kell központjaik fejlesztése érdekében. Stadinger István ezt követően a posta hagyományos szolgálta­tásairól szólt, megemlítve a mun­kaerőhelyzet feszültségeit, a szak­emberek átképzésének fontossá­gát. BREZNlCZKY JÓZSEF (Bara­nya m., 8. vk.), a pécsváradi Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet igaz­gatója kifejtette: a posta nem te­heti meg azt, hogy a gazdaságta­lan szolgáltatásokat megszünteti, és csak a jövedelmezőket tartja fenn. Fontos népgazdasági szere­pe kívánatossá teszi, hogy meg-. különböztetett elbírálásban része­süljön a többi szolgáltatóvállalat­tal szemben. Javasolta: a kor­mány ne csak ebben a tervperió­dusban, hanem hosszabb távon is fordítson gondot a postára, fejlesztése élvezzen elsőbbséget. GÁGYOR PÁL (Budapest. 13. vk.), az Ipari Informatikai Köz­pont vezérigazgatója felszólalá­sában hangsúlyozta: az ország je­lenlegi gazdasági nehézségei el­lenére .is elengedhetetlen, hogy felgyorsuljon a távközlés fejlesz­tése. Az reálisan nem várható el, hogy a hazai távközlés újra Eu­rópa élvonalába kerüljön, de be­letörődni abba. hogy 5 év múl­va és az ezredfordulón továbbra is Európa utolsó helyén maradjon az ország telefonellátás tekinte­tében. már több mint hiba volna. BI BÖK 1STVÁNNÉ (Csongrád m„ 8. vk.). a Mórahalmí Vörös Október Mgtsz személyzeti veze­tője a Csongrád megyei tanasz- talatokat ismertetve elmondta: a megye egyik sajátossága a kiter­jedt tahyavilág.. A külterületek postai eilátását elsősorban a gép­Szeretnék szólni távközlés- fejlesztési programunk területi tervezéséről és a pótlólagos helyi források kapcsolatrendszerérői. A telefonhálózat kiépítése mű­szakilag egyfajta egymásra épült- séget igényel. így került sor arra, hogy azok­ban a megyékben, városokban, vagy városrészekben hirdettünk pályázatot és bocsátottunk ki kötvényt, ahol a hálózati rend­szer egymásra épültsége műsza­kilag lehetővé teszi a fejlesztést. így fordulhat élő, hogy ahol nincsenek meg a hálózatfejlesz­tés feltételei, azokon a területe­ken egyelőre bármilyen magas összegű hozzájárulás megaján­lása esetén sem tudunk telefon- állomásokat létesíteni. Egyelőre: hiánygazdálkodás A távbeszélő-elosztásban még jó néhány éven keresztül — bár csökkenő mértékben, és a terü­letek közötti erős differenciált­sággal — a hiánygazdálkodás .kényszerű gyakorlata fog érvé­nyesülni. Ezért, és a megválto­zott finanszírozási formák miatt, amelyek megbontják a telefon­elosztás eddigi rendjét, indokolt, hogy a Magyar Posta felülvizs­gálja és korszerűsítse azt. A kormánynak a hosszú távú tervezésre vonatkozó munka- programja alapján már folyik az informatikai rendszer, benne a hírközlés felzárkóztatására, bő­vítésére vonatkozó munka. Ez megalapozhatja egy legalább 10 —15 éves időtávú, önálló táv­közlés-fejlesztési kormányprog­ram kialakítását is. Tóth Illés beszámolójában mintegy hetvenezer munkatársa nevében biztosította az Ország- gyűlést, hogy a Magyar Posta dolgozói, a postások jó hagyo­mányaihoz híven igyekeznek dol­gozni. — A postások döntő többsége lelkiismeretesen és elkötelezet­ten végzi munkáját. Ezért hadd mondjak nekik köszönetét. Ugyanakkor nevükben is elnézést kérek a néhány rosszul dolgozó postás mulasztásaiért, hibáiért — mondotta végezetül. kocsis kézbesítők biztosítják, akik a közelmúltban gyógyszerek ki­váltását is szolgáltatásaik közé sorolták. Az idén Csongrád me­gyében csaknem hatszáz beteg ember jutott ily módon orvos­sághoz. NÓVÁK LAJOS (Szabolcs- Szatmár m., 2. vk.), a Fémmun­kás Vállalat nyíregyházi gyáregy­ségének technológiai csoportve­zetője rámutatott, hogy a'megyé­ben száz lakosra alig öt telefon jut, korszerűtlen a légvezetékes hálózat, a kézi kapcsolású — csak postai nyitvatartás idején mű­ködő — központok századeleji színvonalú szolgáltatásokra al­kalmasak. A fejlesztés feladata már túlnő a posta keretein, s je­lentős terheket ró a települések­re. Mint ismeretes, új pályázati rendszert vezettek be, amely szerint a fejlesztés felgyorsítása érdekében a tanácsoknak leg­alább 40 százalékos részt kell vál­lalniuk a postai beruházásokból. Sajnos, a Magyar Posta a VII. ötéves tervben nem tette hozzá ehhez az összeghez a 60 százalé­kos saját részét. Végezetül megkérdezte a Ma­gyar Posta elnökét: a gazdasági­lag elmaradott területek — a Minisztertanács által is megtár­gyalt — fejlesztési programját a posta milyen területeken és ho­gyan támogatja, s ez mennyiben járul hozzá a Szabolcs-Szatmár megye fejlesztését elősegítő fel­tételek megteremtéséhez. BÖLCSEY GYÖRGY (Buda­pest, 63. vik.), a XXI. kerületi tanács elnöke rámutatott, hogy a posta dolgozói fontos szerepet töltenek be a közhangulat, a köz­érzet alakulásában, s ezt legin­kább akkor érzékelik az embe­rek, ha esetleg valami fogyaté­kosság jelentkezik: későn érke­zik a távirat, nem kézbesítik az előfizetett újságokat, mindunta­lan foglaltat jelez a telefon. Az igazság kedvéért meg kell emlí­teni, hogy a Magyar Posta mun­kájának az ilyen rendellenessé­gek csak egy töredékét jelentik, sokkal inkább a tisztességgel el­végzett szolgáltató tevékenység a jellemző. KESZTHELYI ZOLTÁN (Bor­sod m. 1. vk.), a MÁV Miskolci Vontatási Főnökségének dízella­katosa felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságilag elmaradott telepü­léseken az egyébként is szűkös fejlesztési forrásokat elsősorban a mindennapi gondok enyhítésé­re használják fel, így például út, járda, üzletek, elektromos hálózat kiépítésére. Arra már nemigen futja, hogy az olykor életmentő telefon fejlesztéséhez, hozzájá­ruljanak. Szükség lenne arra, hogy a posta nagyobb anyagi tá­mogatást kapjon a fejlesztéshez. KATONA SÁNDOR (Fejér m., 12. vk.), az Ikarus móri leány- vállalatának igazgatója több kép­viselőtársával összhangban szor­galmazta: a VII. ötéves tervben a népgazdaság fejlesztéseivel összhangban kapjon a posta ki­emelt beruházási lehetőséget. Ja­vasolta: a vidéki gócpontok ki­alakításának és fejlesztése ütemé­nek meghatározásakor vegyék figyelembe az adott térségnek a népgazdaságban elfoglalt helyét, szerepét és feladatait. SZATMÁRI LAJOS (Veszprém m., 6. vk.), a Veszprémi Szénbá­nyák Vállalat várpalotai bánya­üzemének főaknásza a telefon­hálózat-fejlesztés egyik hasznos kezdeményezésének mondotta a lakossági kötvény kibocsátását. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: az új telefonok elosztásánál fel­tétlenül szükséges, hogy a terve­zettnél több készüléket szerelje­nek fel más, például szociális indokok alapján. SÁNDOR GÁBOR (Nógrád m. 5.. vk.), az Üvegipari Művek pásztói Szerszám- és Készülék- gyárának anyagbeszerzője utalt arra, hogy a posta vezetői jól lát­ják a távközlés gondjait, s he­lyes, hogy igénybe veszik a fej­lesztéshez a helyi erőforrásokat. A pályázati rendszerben lehető­ség nyílik arra is, hogy a hozzá­járulások körét a pénzbeni támo­gatáson túl más formákra is ki­terjeszthessék. Így a tanácsok te­rületek, illetve épületek átadásá­val, földmunkával járulhatnak hozzá az új létesítmények kiala­kításához. PÁLÉI DÉNES (Zala m.,' 3. vk.). a Növénytermesztési és Mi­nősítő Intézet fajtakísérletig ál­lomásának vezetője hangsúlyoz­ta: fontos, hogy a posta munkája a lakosság körében több megér­tésre és támogatásra találjon. Ehhez azonban elengedhetetle­nül szükséges a közvélemény idő­beni és őszinte tájékoztatása. NOVÁK ISTVÁN (Vas m., 2. vk.), az ÉLGÉP szombathelyi, 4- es számú gyárának technológusa is részletesen szólt a telefonhely­zetről. Mint mondotta, a szom­bathelyi gócközpont és Szombat­hely góckörzet elkészültével meg­oldják a megye középső részének •— Kőszeg és Vasvár vonalának — automatizálását. A megye 200 millió forint vissza nem téríten­dő támogatást ad a fejlesztéshez, a posta pedig ugyanennyi értékű lakossági kötvényt bocsát ki. ZS1GMOND ATTILA (Buda­pest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója képviselői beszédek­ből vett szemelvényekkel mutatta be, milyen szerepe volt a parla­mentnek 1920 óta a távbeszélő- fejlesztés, -fenntartás kérdésében. A maiakhoz esetenként szinte kísértetiesen hasonló megfogal­mazásokat, több évtizede elhang­zott felszólalásokat idézve meg­állapította: az Országgyűlés vi­szonylag keveset foglalkozott e témával, és az átfogó fejlesztés kérdése előbb fel sem merült, de később sem kapott elegendő hang­súlyt. Ez a tény és _a kialakult helyzet rendkívüli felelősséget ró a jelen Országgyűlésre — han­goztatta. Javasolta: váljék kiemelt kor­mányprogrammá a távbeszélő- fejlesztés feladata, s ne tárca­programként kezeljék, s az Or­szággyűlés kísérje figyelemmel illetékes- bizottságai révén, hogy a posta miként használja fel megnövékedett anyagi eszközeit. PLECSKÖ FERENC (Somogy m., 12. vk.), a Kemikál Építő- anyagipari Vállalat barcsi gyárá­nak üzemvezetője szerint az 1964-es postatörvény megérett a felülvizsgálatra, egyes rendelke­zéseit célszerű lenne az élethez igazítani. Sokan panaszolják, hogy a posta tevékenységében gyakran a hatósági jogkör érvé­nyesül. Az erőteljesebb fejlődés zálo­gait így foglalta össze: új posta- törvény elkészítése, a hitelfelvé­teli lehetőségek maximális ki­használása, a postát érintő gaz­dasági szabályozórendszer módo­sítása az alapvető népgazdasági érdekekkel összhangban és a pos­ta fejlesztési koncepciójának fe­lülvizsgálata. Legyen önálló kormányprogram Ezután Sarlós István bejelen­tette, hogy több hozzászóló nem jelentkezett, ismét megadta a szót Tóth Illésnek. A Magyar Posta elnöke köszö­netét mondott a képviselőknek a posta helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről elhangzott beszá­moló elemző megvitatásáért, a hetvenezer postás munkájának elismeréséért. Visszatért azokra a képviselői észrevételekre — egyetértőleg —, hogy a telefonnak meghatározó jelentősége van az egész gazda­ságban. Reagált arra is, hogy az úgynevezett kötvényes területe­ken kevés a „keret” szociális szempontból feltétlenül indokolt telefon juttatásra; a tapasztalatok alapján — mondta — semmi aka­dálya nem lehet annak, hogy ezt az arányt a mostani 5 százalékról felemeljék, legalább egy-két. szá­zalékkal. A postás dolgozók munkakö­rülményeivel és bérlésével kap­csolatos’ képviselői vélemények kapcsán említette meg Tóth Il­lés: a SZOT egyetértésével olyan döntés született, hogy a munká­val mérhetően túlterhelt távbe­szélő-kezelőknél át lehet térni a 36 órás munkahétre. Hogy a posta által kezelt takarékbetéte­ket esetleg fel lehetne-e használ­ni a telefonfejlesztésre — mi­ként az egyik képviselő felvetet­te —, az államtitkár kategoriku­san válaszolt: nem lehet felhasz­nálni. A posta az ilyen pénzügy­ieteket az OTP megbízásából mintegy szolgáltatásként végzi. Egyetértését fejezte ki azokkaia képviselői indítványokkal, htfey a telefonfejlesztés legyen önálló kormányprogram. Hozzátette: ez egybeesik a kormányzat szándé­kával. Helyesléssel szólt arról, hogy az ország elmaradt területeinek fejlesztésébe a postai lehetősé­gek, szolgáltatások javítását ~IX bele kell érteni. Ehhez azonban a műszaki feltételeket is meg kell teremteni. Megismételte: a postai fejlesz­téseknek az Országgyűlésen is­mertetett terveit minimális prog­ramnak tekintik. Végül kérte a beszámoló és a válasz elfogadását. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Posta elnökének beszámolóját és a fel­szólalásokra adott válaszát — há­rom ellenszavazat és három tar­tózkodás mellett — tudomásul vette. Válasz az egészségügyi államtitkártól Ezután dr. Hutás Imre egészség- ügyi államtitkár válaszolt Király Zoltán Csongrád megyei képvise­lőnek még csütörtökön ismerte­tett kérdésére: mi az egészségügyi tárca véleménye a Celladamról, Kovács Ádám és kutatócsoport­ja diagnosztikai módszeréről? — Az elmúlt években a tö­megtájékoztatási eszközök több alkalommal foglalkoztak Kovács Ádám és munkacsoportja tevé­kenységével — kezdte válaszát az államtitkár. — Kovács Ádám úgy véli, hogy eljárást talált a rák korai felismerésére, rálelt olyan kémiai anyagra, amely a különböző rákfajták gyógyítá­sára alkalmas. Az eddigi szakér­tői vélemények sajnos nem tá­masztották alá a reményeket Ez év márciusában az Egész­ségügyi Minisztérium -fölszólí­totta az Országos Gyógyszerésze­ti Intézetet, hogy a Celladam ne­vű készítmény engedélyezéséhez szükséges eljárást indítsa Májusban az intézet főigazgatója közölte az érdekeltekkel, hogy a rendelkezésre álló adatokból hiá­nyoznak olyan alapvető fontos­ságú dokumentumok, mint pél­dául a vegyület kémiai összetéte­lével, esetleges bomlékonyságá- val kapcsolatos adatok, mérgező hatására. illetve viszonylagos ártalmatlanságára vonatkozó bi­zonyítékok. Fölhívta Kovács Ádámot és munkatársait, hogy a szükséges vizsgálati adatokat bo­csássák rendelkezésre, hogy en­nek alapján a módszer bevezeté­si folyamata és maid az embe­ren történő kipróbálása megin­dulhasson. Sajnos, ez mind a mai napig nem történt meg. legújabb értesülésünk szerint 1987 febru­árra várhatók ezek a dokumen­tumok. Ugyancsak eri-e az időre ígérték a gyógyhatást bizonyító kórrajzok átadását. Ebben a programban az egészségügyi mi­niszter és Kovács Ádám — né­hány napDal ezelőtt történt sze­mélyes találkozásuk alkalmával — megegyezett. — Az egészségügyi törvény ki­mondja. hogy Magyarországon gyógyszerként még nem alkalma­zott anyagot gyógyszerként csak akkor szabad emberen kipróbál­ni. ha az illetékes egészségügyi szerv a jogszabályban megállapí­tott előzetes vizsgálat a'aoján ezt engedélyezte — emlékeztetett Hutás Imre. A Celladam esetén ez nem történt meg. így a mi­niszter kénytelen volt körlevél­ben felhívni az orvosok figyel­mét az egészségügyi törvényben foglaltak betartására. Az egészségügyi államtitkár válaszát követően a Parlament őszi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Péter János és Csenjpn- ka Ferencné felváltva elnökölt — befejezte munkáját. Lakossági pénzforrás, előbbre az utolsó helyről, vidéki gócok • Báci me­gyei Képvi­selők ■, •"«e. ülésterem­ben. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom