Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-16 / 166. szám

2 • PETŐFI NÉPE ® 1986. Július 16. Üzenetváltások Londonban Le Duan temetése Hanoiban kedden eltemették Le Duant, a Vietnami Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak műit héten elhunyt főtitká­rát. A kommunista és nemzeti- felszabadító mozgalom kiemelke­dő harcosénak temetésén Truong Chinh, a Vietnami KP KB új főtitkára, az Államtanács elnö­ke mondott beszédet. A gyász- szertartáson jelen volt a szovjet párt- és kormányküldöttség, amelyet Nyikolaj Rizskov, az SZKF KB PB tagja, a Miniszter- tanács elnöke vezet. SZOVJET JAVASLATRA Bizottság a hadászati fegyverek ügyében A Fehér Has hétfőd beje­lentése szerint az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy •— a Szovjetunió javas­latának megfelelően — jú­liusban üljön össze Genf ben az a szakértői bizottság, amely a hadászati fegyverek korlátozására vonatkozó szer­ződések előirányzatainak megtartásávail foglalkozik. Washington azonban feltéte­leket akar szabni a tárgyalás elé. és azt követeli, hogy az ülésen foglalkozzanak a SALT-szerződések állítólagos szovjet megszegésével is. Mint jetantettülk, a bizott­ság összehívását a Szovjet­unió javasolta annak tisztá­zására, hogy mit jeilent a SALT—II. szerződés énvényé­nek hatályon kívül helyezé­sére vonatkozó amerikai be­jelentés. Reagan elnök május végén közölte, hogy az Egye­sült Államok a jövőben nem tekinti kötelezőnek magára nézve a hadászati fegyverek mennyiség korlátozásait, és várhatóan még ez évben túl­lépi a szerződésben előirány­zott keretet a repülőgépekről indítható és hadászati rendel­tetésű manőverező robotrepü­lőgépek számát illetően. LONDON „Sevardnadze lefekteti az együttműködés alapjait” — így összegezik Londonban kedden, a szovjet külügyminiszter hivata­los látogatásának második nap­ján a hétfőn lezajlott építő szel­lemű tárgyalássorozat eredmé­nyeit. „Haniaso” — jellemezte tömö­ren Eduard Sevardnadze egyet­len szóval a tárgyalások légkörét a Downing Street 10. előtt vára­kozó újságíróknak, Margaret Thatcher asszonnyal folytatott több, mint kétórás megbeszélé­seikről távozóban. A brit kor­mányfő örömmel vette a szov­jetunióbeli látogatásra szóló meg­hívást, s azt nyomban elfogadta. Átvette Mihail Gorbacsov sze­mélyes üzenetét, amely angol források szerint új elgondolást is tartalmaz a fegyverzetkorláto- zások témájában. öt évre szóló és további öt év­re meghosszabbítható nagysza­bású gazdasági és ipari együtt­működési megállapodást írt alá kedden a londoni Lancaster House-ban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és brit kollégája, Sir Geoffrey Howe. További megállapodásokat írtak alá a két ország tudományos együttműködéséről, valamint a haditengerészeti egységek tenge­Bemard Rogers amerikai tábor­nok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka a The Christian Science Monitor című amerikai lapnak adott nyilatkozatában fel­szólította a nyugat-európai szö­vetségeseket, hogy fejlesszék ki saját rakótavédeiimi rendszerüket — emlékeztet keddi kommentár­jában a TASZSZ. A szovjet hírügynökség ezzel kapcsolatban rámutat, hogy a tá­bornok szerint a NATO katonai parancsnoksága már jóvá is hagy­ta az idevágó kutatások és mun­kálatok programjának alapelveit. Az Egyesült Államok már régen minden eszközt felhasznál arra — folytatódik a kommentár —, hogy szövetségeseit agy „európai védelmi kezdeményezés” megva­lósítására ösztökélje. Az „euro- SDr’-vei próbálja rávenni a NA- TO-országokat arra, hogy (tevéke­nyebben támogassák az Egyesült Államokat a világűr militarizáiá­ri baleseteinek megakadályozá­sáról. Egyezményt kötöttek még az 1917-et megelőző időkből szár­mazó kölcsönös követelések ren­dezéséről is. Az ünnepélyes aláírás előtt a két külügyminiszter folytatta az előző nap megkezdett átfogó esz­mecserét a kelet—nyugati kap­csolatok legsürgetőbb kérdései­ről. Ügy tudják, hogy Mihail Gorbacsovnak, az SZKP főtitká­rának Margaret Thatcher kor­mányfőhöz címzett személyes üzenetében foglaltakat is meg­vitatta a két külügyminiszter keddi megbeszélésein. Angol for­rások tudni vélik, hogy Gorba­csov üzenete, amelyet Sevardnad­ze adott át a kétórás megbeszé­lésen Thatcher asszonynak, első­sorban a fegyverzetkorlátozás problémakörével foglalkozik, és új elgondolást is tartalmaz. A brit külügyminiszter Se­vardnadze látogatását követően, valószínűleg még ezen a héten Washingtonba repül, hogy George Shultz amerikai külügyminisz­terrel tanácskozzék. Londonban feltételezik, hogy Howe hazatéré­se után váiíható a brit kormány­fő válasza Gorbacsov személyes üzenetére. Ebben a forgatókönyv­ben londoni megfigyelőik annak újabb jelét látják, hogy a brit diplomácia — támaszkodva a sában.1 Washington azt állítja, — emlékeztet a TASZSZ —. hogy az „enro-SDI” védelmi célokat szol­gál. A valódi és a legfőbb ok azonban az, 'hogy a NATO agresz- szív körei az európai rakétavé­delmi rendszerrel katonai objek­tumaikat kívánják megvédeni — főként az elsőcsiapásmérő Per­shing—2 rakétákat és a robotre- pülőgápeket, amelyek több nyu­gat-európai országban Is állomá­soznak. Nem ultolsó szempont az sem, hogy ezzel a rendszerrel a NATO javára megbontsák az eu­rópai ég az általános hadászati egyensúlyt. Minden kommentár nélkül vi­lágos, hogy ennek a programnak a megvalósulása újabb területre terjesztené ki a fegyverkezési haj­száit, tovább szítaná az európai feszültséget és növelné a háborús veszélyt — fejezi be kommentár­ját a TASZSZ. kormányfő és Reagan elnök kö­zött közismerten bensőséges megértésre — kész tevékeny köz­vetítő szerepet játszani az újabb Gorbacsov—Reagan csúcstalál­kozóhoz vezető út egyengetésé- ben. Ilyen kézzelfogható jelnek te­kintik a brit kormány által ked­den Géniben előterjesztett új ja­vaslatokat. Ezek — hangsúlyoz­zák Londonban — a szovjet és az amerikai álláspont különbsé­geinek „kompromisszumos áthi­dalására” törekszenek az általá­nos vegyifegyver-tilalom ellen­őrzésének kulcsfontosságú moz­zanataiban. Eduard Sevardnadze délutáni látogatása az angol parlamentben a maga nemében „történelmet csinált”. A krónikák szerint még nem volt példa rá, hogy ilyen magas rangú szovjet személyiség jelenlétében nézzen szembe brit miniszterelnök hazai bírálóinak interpeliációs kérdéseivel. Az al- sóház vendégeknék fenntartott karzatáról a szovjet külügymi­niszter szem- és fültanúja lehe­tett annak a szópárbajnak, amely Dél-Afriika ügyében immár he­tek óta fokozódó hangerővel is­métlődik minden kedden és csü­törtökön délután, a kormányfő­höz intézhető interpeliációs kér­dések félórájában. RAINBOW WARRIOR­ÜGY Megállapodás ENSZ­közvetítéssel Az ENSZ főtitkárának közve­títésével megállapodás született arról, hogy a jövő héten elszál­lítják Űj-Zélandról a francia tit­kosszolgálat két, ott bebörtönzött tisztjét. Alain Mafartot és Do­minique Prieurt. Mint emlékezetes, tavaly júli­us 23-án, a két ügynök felrob­bantotta a térségbeli francia atomrobbantások ellen tiltakozó Greenpeace-mozgalom Rainbow Warrior nevű hajóját, amiért az új-zélandi hatóságok 10 év bör­tönbüntetésre ítélték őket. (Ed­dig alig egy évet töltöttek le eb­ből.) Az ítélet kihirdetése óta Franciaország már megpróbálta kieszközölni ügynökei szabadon bocsátását. A TASZSZ KOMMENTÁRJA Az európai rakétavédelmi rendszerről „Spanyolország felett felhőtlen az ég...” Ez a meteorológiai jelentés a legsötétebb viharfelhőket küldte ötven esztendeje az Ibé­riai napfényes égboltra. Ez a mondat volt a jeladás a fasiszta katonatisztek lázadására az alig néhány hónapos népfrontkormány ellen, ez a néhány látszólag semleges szó jelentet­te az európai háború nyitányát (hisz elég arra gondolni, hogy Madrid eleste, és a né­metek prágai bevonulása szinte egybeesett). Nemcsak meteorológia Ha a meteorológiai hasonlatoknál mara­dunk, úgy Európa a harmincas évek derekári két élesen elütő zónára oszlott. A fasizmus, a hitlerizmus sötét fellege, úgy tűnt, mind za- vartalanabbul terjed, immár nemcsak konti­nensünk közepén, hanem szinte minden eu­rópai országbáni megjelentek a gyanúsan össz­hangban tevékenykedő szélsőjobboldali jár­tok, s különféle színes ingekbe öltöztetett ro­hamosztagaik. A. haladás, a demokrácia erői lassan éb­redtek, de Franciaországban és másutt is 1934-től születőben volt az a politikai szö­vetség, a népfront, amely alternatívát kínált a fenyegető fasiszta veszély ellen. A Kommu­nista Intemaoionálé VII. kongresszusa e kez­deményezések nyomán új stratégiai koncep­ciót fogalmazott meg a kommunista pártok számára, amelyek ettől fogva úttörői, kezde­ményeződ lettek minden fasisztaellenes erő összefogásának. Az új politika első győzelmei 1936 tavaszán értek be. A népfront Spanyolországban és Franciaországban választási győzelmet ara­tott Bálint György, aki a spanyol polgárhá­ború előestéjén járta be Olaszországot, Fran­ciaországot, és Spanyolországot, érzékletesen ábrázolta a győztes nép örömét a két utób­bi államban. A falfeliratok különbségein el­mélkedve a Gömbösi-Magyarországról Olasz­országon át érkező utas (ott mindenütt Mus­solini parancsa: a „Hinni, harcolni, engedel­meskedni!” — virít a falakon), a népfront jelszavait látva Napoleon egyiptomi híres frázisát variálja: több évezred börtönbünte­tés néz le a falaikról az olvastukon önkénte­lenül összerezzenő utazóra. Ez a győzelmes hangulat nemcsak a spa­nyol, vagy a francia uralkodó körök számá­ra fenyegető. Bizonytalan hangulatot vált ki a már győztes fasiszta rendszerekben, hisz ellenükre egy új alternatíva születik. Ellen­szenvvel szemlélik ezt a fordulatot az euró­pai konzervatív erők is, amelyek a Szovjet­unió és a népfrontmozgalmak közeledésétől jobban féltik az európai egyensúlyt, mint a fasizmustól. Mindez bátorítást nyújt az ösz- 6zeesküvő tábornokoknak, akik Franco veze- tésével_ katonai puccsal akarják megdönteni a törvényes köztársasági kormányt. 1936. jú­lius 18-án hangzik el a cikkünk címeként Idézett mondat, s nyomán a lázadó katona­tisztek vezetésével a nagyobb városokban és © Dolores Ibárruri (ma a Spanyol KP elnöke), 1937-ben beszél a köztársasági kormány had­seregének szabadságharcosai között harcoló nemzetközi antifasiszta önkéntesekhez. Tőle balra Walter Karol Swierczewski tábornok, bal szélen (félig takarva) Heinrich Rau, a 11. Nemzetközi Dandár parancsnoka, aki 1945-től 1961-ben bekövetkezett haláláig az NDK mi- niszterelnök-helyettesc volt. fepanyol-Marokkóban kirobban a polgárhábo­rú. Bár az anyaországban a nóptömegek fel­lépése elszigetelte a lázadókat, hamarosan német—olasz segítséggel partraszállnak a fél­szigeten a Franco vezette gyarmati csapjatok, 'majd megjelennek az olasz és német „önkén­tesek”. Lorcát is meggyilkolták A Spanyol Köztársaság halálos veszedelem­be került, hisz a lázadás nyomán széthulló hadsereg helyett a fasiszta lázadók elleni harc közben, néphadsereget kellett szervezni a demokratikus pártok alkalmi fegyveres mi­líciáiból. A kezdeményezés, a szervezettség, a jobb felszerelés a lázadók felé billentette a mérleg nyelvét. Az általuik megszállt terüle­teken bevezetett fehérterror döbbent rémü­letet váltott ki az országban (a közel há­rom évig elhúzódó harc során, s azt követő­en a francóisták által meggyilkoltak száma meghaladta a 300 ezret, s az első áldozatok közt találjuk a kor legnagyobb spanyol köl­tőjét, Federico Garcia Lorca-t). A lázadók 1936. november 7-re tervezték Madrid elfoglalását, s már a győzelmi pará­dé rendjét is megtervezték, ám az új nép­hadsereg (s benne a munkásból lett tábor­nok E. Lister híres Ötödik Ezrede, amely kö­rülbelül 70 ezer embert fegyverzett fel és képzett ki), s a hozzájuk csatlakozó nemzet­közi brigádok keresztülhúzták számításai­kat. A köztársaság védelmére ötvennégy or­szágból müitegy 40 ezren siettek a megtáma­dott Spanyol Köztársaság szép ügyéért a fa­sizmus ellen harcolni. S ezzel a tudattal har­coltak itt a magyarok, az oroszok, az ameri­kaiak, az angolok, a bolgárok, a franciák, a jugoszlávok, a németek, s az olaszok is. Az 1936 őszétől 1939 tavaszáig ostromlott Madrid ellenállt — noha a kormány Valen­ciába költözött —, mert olyan- forradalmá­rok, mint Dolores Ibárruri, a helyükön ma­radtak. A spanyol nép ügyét a világ közvélemé­nye támogatta. A harc nehéz óráiban olyan alkotók álltak szó szerint mellettük, mint Hja Ehrenburg, Ernest Hemingway, Egon Edwin Kisch, Pablo Neruda. A szabadság­harc ügye, a nemzetközi brigádok harcosai mellett állt ki igen nehéz körülmények közt Bálint György, Illyés Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, vagy az emigrációból Kom- ját Aladár, a „Madrid határán ..című lel­kesítő harcidal szerzője. A spanyol kultúra olyan óriásai, mint R. Alberti, Pablo Casals, Pablo Picasso is a köz­társaság ügyének elkötelezett hívei voltak. Jól érezte a világ, hogy itt a reakció és a haladás, a barbárság, a fanatizmus és a kul­túra, az elnyomás és a szabadság harca fo­lyik, s a spanyol nép -küzdelme egy elkerül­hetetlen világméretű erőpróba nyitánya. Állva meghalni Így vélte ezt a haladó világ, és ez mozdí­totta meg a segítő kezeket Latin-Amerikában (itt főként Mexikó és Kuba támogatta a sza­badságharcot), Európában (ahol a Szovjet­unió nyújtotta a legjelentősebb támogatást). Am a „demokratikus nagyhatalmak” a be nem avatkozás politikájával megakadályoz­ták, hogy a köztársaság elegendő fegyverek­hez jusson, míg a fasiszta hatalmak is nagy erőkkel támogatták Francót. Több tízezer olasz katona harcolt a lázadók oldalán, s a náci Németország légierőt (a Guernicát el­pusztító hírhedt Kondor légiót) küldött az ellenforradalomnak, és tengeralattjáróival blokádot vont a Köztársaság kikötői előtt. . A diplomáciailag elszigetelt, katonailag hátrányba került törvényes kormány mind reménytelenebb helyzetbe került. Madrid még ellenállt, de 1938 őszén ki­tűnt; Anglia, Franciaország minden áldozat­ra kész, hogy megbékítse a fasizmus erőit, egy esetleges szovjetellenes háború remé­nyében. München nemcsak Csehszlovákiát, hanem a még harcoló Spanyolországot is ki­szolgáltatta a fasiszta martalócoknak, s nem maradt más hátra, mint a hősiesen tragikus vég: inkább állva, fegyverrel a kézben meg­halni, mint térden élni, — ahogy azt Dolores Ibárruri mondta. A világ a vesztesekre úgy tekintett, mint a legújabb kor keresztény lovagjaira, s Eu­rópa konzervatív „reálpolitikusai” a II. vi­lágháborúval fizettek a spanyol nép elárulá­sáért. Kende János Dr. Szentiniklósi László Dr. Szentmiklósi László, a Kis­kunhalasi Semmelweis Kórház sebészeti osztályának vezető fő­orvosa 1986. július 11-én, életének 66., munkásságának 42. évében váratlanul elhunyt. (Orvos szá­mára a legmegtisztelőbb helyzet­ben, hivatásának teljesítése köz­ben érte a halál.) Pesterzsébeten született 1920- ban, munkáscsaládból. Középis­koláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol több kórházban, majd a sebészeti kli­nikán dolgozott. 1953 tavaszán, az V. magyar egészségügyi csoport tagjaként, részt vett a koreai há­borúban. 1955 januárjában a kis­kunhalasi városi kórház sebész- főorvosává nevezték ki, majd a kórházigazgatói teendők ellátá­sával is megbízták. Később saját kérésére sebészfőorvosként dol­gozott haláláig a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházban. Kiváló sebészeti és általános orvosi fel- készültségével — mint jó diag­noszta, és az orvosi szakmák széles területén jártas orvos — meghatározó szerepet töltött be az egész kórház orvosi munkájá­ban. Véleményét, tanácsát a se­bészet keretein túl is igényelték munkatársai. Csöndes, halk szavú volt, de határozott véleményalko­tását, ugyanakkor kulturált, fi­nom modorát mindenki szerette. Joggal mondható, hogy iskolát teremtett. Szakmai felkészültsé­gét nemcsak a műtőasztal mel­lett tudta kamatoztatni kitűnő operátori képességével, hanem elméleti síkon is magas szinten művelte a tudományt, amit igen sok irodalmi közlemény és tudo­mányos üléseken elhangzott elő­adása bizonyít. Dr. Szentmiklósi László a kór­ház és Kiskunhalas egyik leg­megbecsültebb embere, a Koreai NDK Állami Z,ászlórend III. fo­kozata, a Szocialista Munkáért Érdemérem, a Kiváló Munkáért kitüntetés, a Kiskunhalas város Pro űrbe kitüntetés tulajdonosa, a Magyar Ellenállók és Antifa­siszták Szövetségének tagja volt. Távozása mindannyiunk számára súlyos veszteség. Szakmai és em­beri biztonságot nyújtó jelenléte sokáig hiányozni fog. Emlékét megőrizzük. Dr. Szentmiklósi László h^m- vasztás előtti búcsúztatása július 17-én, csütörtökön délután 5 óra­kor lesz Kiskunhalason, a Sem­melweis Kórház parkjában. Az európai párbeszéd A nemzetközi érintkezések nap­tárát legalább annyira formálja a diplomáciai protokoll, a kölcsö­nösségeik és az alkalmak játéka, mint a tudatos politikai szándék — mégsem tekinthető pusztán véletlennek a Nyugat-Európa ve­zető hatalmai és a Szovjetunió közötti párbeszéd megélénkülése a különben oly sokszor holtsze­zonként szereplő nyári hónapok­ban. Francois Mitterrand francia államfő múlt héten befejeződött moszkvai vizitjét -követte Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszter most zajló angliai láto­gatása, s közben már a szovjet fővárosiba készül Genscher, a nyugatnémet diplomácia feje. Természetesen minden relá­ciónak megvan a maga sajátos­sága. A szovjet—francia párbe­széd kisebb-nagyobb megszakí­tásokkal a hatvanas évek közepe óta az európai biztonság és az enyhülés egyik fontos eleme. A szovjet diplomácia az el­múlt esztendőben számos javas­latot tett „a fegyverkezés poko­li vonatának” megállítására, s ezekben messzemenően figyelem­be vette a vezető nyugat-európai országok speciális, Washington pozíciójától sok tekintetben elté­rő érdekeit. A szovjet diplomá­cia szempontjából tehát a Nyu- gat-Európával folytatott intenzí­vebb érintkezés a kétoldalú kap­csolatok fellendítésén túl elsősor* ban azért jelentős, mert az a fegyverzetkorlátozás eddigi ered­ményeinek megőrzéséhez, illetve a továbblépéshez nyithat új lehe­tőséget. Ami a nyugat-európai országo­kat illeti, a fegyverkezési verseny elszabadulásának lehetősége kö- áös aggodalmuk — márpedig fel­mérhetik, hogy az amerikai űr­fegyverkezési terv, az SDI eről­tetése éppen ezt eredményezheti: a Szovjetunió is megtenné ebben az esetben a szükséges válaszin­tézkedéseket. Jól látják azt is, hogy sokkal -könnyebb lebontani a versenyt fékező korlátokat, ahogy Washington teszi a SALT— II-vel, mint újakat állítani he­lyükbe. Ám, noha itt találkozik Nyu­gat-Európa és Moszkva meg­fontolása, a képlet mégsem egy­értelmű. Egyrészt Washington pénzt, jólétet kínál nyugat-euró­pai partnereinek az SDI-ben va­ló részvételért. London és Bonn a jelek szerint enged a csábítás­nak, a Szajna-parti politikai társ­bérletben is kacérkodik a gon­dolattal a jobboldal. Másrészt éppen Nyugat-Európa „hívta” földjére az amerikai Pershinge- ket és manőverező robotrepülő­gépeket, s amikor Moszkva saját közepes hatótávolságú SS—20-as rakétáinak leszerelésére tett leg­utóbb ajánlatot, nem utolsósor­ban London ragaszkodott az amerikai fegyverek megőrzésé­hez. Ez azonban, mivel a szovjet diplomácia hosszú távú békestra­tégiát követ, nem állíthatta le a tárgyalási folyamatot: miután a NATO azzal érvelt, hogy az atomfegyvermentes Európában a Szovjetunió és szövetségesei hagyományos erőikkel kerülné­nek fölénybe, Moszkva ez utób­biak csökkentésére is nagyvona­lú javaslatot tett. Vagyis megvan már az a fegyverzetkorlátozási, leszerelési alternatíva, amely ki­elégíthetné a nyugat-európai or­szágok saját felfogású biztonság- igényét is — ha létrejönne ' az ehhez szükséges kölcsönös biza­lom. Ez 'utóbbi azonban nemcsak katonai, hanem — elsősorban — politikai kérdés. Nyugat-Európa vezető országai kétségkívül hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szovjet—amerikai tárgyalások szekere is kizökken­jen a holtpontról: ha fellépnek azért, hogy Washington mondjon le a meglevő fegyverzetkorláto­zási rendszer felszámolásáról, s tegyen konkrét lépéseket új megállapodások felé. Ez értelmet adna egy új Reagan—Gorbacsov csúcstalálkozónak — amit Pá­rizs. London és Bonn egyaránt kívánatosnak tart. Baracs Dénes Szezon a konzerviparban (Folytatás az 1. oldalról.) figyelembe. Mindent egybevetve, 105—110 ezer tonna nyers zöld­borsószemhez jutott az ipar, eb­ből mintegy 160—180 ezer tonna terméket készítenek. A tartósí­tott zöldség 85 százalékát ex­portra szánják; a legnagyobb megrendelő az idén is a Szov­jetunió és az NDK. A szezon egyik érdekessége, hogy sikerrel próbálták ki a korai érésű új magyar fajtákat, a kedvező ta­pasztalatok alapján jövőre az eddiginél lényegesen nagyobb termőterületre kerülnek majd, növelve a gazdaságok és az ipar lehetőségeit. A zöldbabszezon indítását úgy időzítették, hogy az a zöldborsó­idény lefutását kövesse. Május­ban és júniusban több szakasz­ban vetették el a termelők a zöldbabot, így a fajták egymás után, folyamatosan érnek be. Jelenleg a május első felében földbekerült magok termésé­nek a felvásárlása kezdődött meg. Nyolc hazai konzervüzem fogad­ja a zöldborsót. A várakozásnak megfelelő mennyiségű alap­anyagra számítanak, mintegy 17 ezer tonna nyers zöldbab fel­dolgozása az idei feladat. Rövi­desen kezdődik az uborkasze­zon is, amely jobb esélyekkel biz­tatja a termelőiket és az ipart, mint egy évvel korábban.' Ta­valy ugyanis egy súlyos növényi betegség miatt a vártnál lénye­gesen kevesebb uborka termett. Az idén várhatóan hosszabb lesz a szezon is, hiszen a termelők időben védekeztek a betegségek ellen, és sokfelé a korábbi faj­ták helyett újat termesztettek. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Július 20-tól emelkednek egyes távbeszélődíjak A távbeszélő-hálózat gyorsított ütemű fejlesztése érdekében, a Mi­nisztertanács 1985. december 5-i határozata alapján az előfizetői táv­beszélő-állomásokról folytatott helyi, belföldi távolsági beszélgetések, valamint a vállalati, intézményi közvetlen telefonösszeköttetések díja július 20-tól, vasárnaptól átlagosan 33 százalékkal emelkedik. A he­lyi beszélgetésnél a háromperces telefonálás az eddigi 1,50 helyett 2 forintba kerül. Belföldi távhívás esetén meghatározott időtartamú beszélgetés után — tehát díjövezetemként eltérő számú másodpercet követően — emelkedik az eddigi 1,50-ről 2 forintra, a díj. A nemzet­közi, valamint a nyilvános távbeszélő-állomásokról kezdeményezett helyi és távolsági beszélgetésén díja nem változik. A díjemelésről asz előfizetők a postától július 20-ig külön is részle­tes tájékoztatót kapnak. Az új díjtétellel számlázott beszélgetések dí­ját első alkalommal az augusztus havi távbeszélőszámlán tüntetik fel. Ennek kiegyenlítése szeptemberben esedékes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom