Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-17 / 115. szám
1986. május 17. © PETŐFI NÉPE © 3 Népek közeledése, barátsága Dr. Molnár Béla kiskunmajsai megnyitó beszéde Jó szívvel vállaltam, a természetbarát-találkozó megnyitását, mert fontos, hasznos az ügy, melynek jegyében hét esztendővel ezelőtt ez a rendezvény- sorozat megszületett, s amelyet — hagyománnyá erősödve — azóta is szolgál, gazdagít. A hetedik alkalommal sorra kerülő esemény megnyitásán érdemes visszatekinteni az eddig megtartottakra. Ügy gondolom, a visszatekintés egyik, talán legfontosabb tanulsága: a kiskunmajsaiak megszerették ezt az évenként ismétlődő, céljaiban nemes, tartalmában változó, gazdagodó eseményt. A magukénak érzik, s bizonyára nem öncélúan, hanem azért, mert céljaival azonosulni tudnák. Egy másik szembeötlő vonása az elmúlt évek rendezvényeinek, hogy a szülőföld, a haza ismerete — megismerése és szeretete — mellett a népek közeledését, barátságát, s ezzel a béke ügyét szolgálják. E törekvést fejezték ki az itt élő nemzetiségiek kulturális fellépései, népművészeti bemutatkozásai, a szomszédos népek és a távoli földrészek életéröl szóló műsorok. A nemzetközi jelleg is értéke a hagyománynak, s ez folytatódik most, amikor a japán nép életére, művészetére, szokásaira irányul a figyelem. Voltak (vannak?), akik nem értik, hogy Kiskunmajsán is — mint az ország más településein, a környezetüket, a világot megismerni akaró emberek élnek: hogy ez az igény hasznos, szükséges, a szocialista haza állampolgárainak jogos igénye; s hogy kielégítése a kultúra szervező munkásainak kötelessége. Jó, hogy ezt a nemzetközi kitekintést az idei rendezvénysorozat is képviseli. Már azzal is, hogy a japán napokat a béke gondolatához köti, s időpontját a béke és barátság országos akcióhoz igazította. Kell, hogy ez a jövőben is így legyen. Az elmúlt hét esztendő tapasztalata folytatásra méltónak minősíti a most kezdődő eseménysorozatot. Folytassák hát saját kedvükre és épülésükre, és folytassák a haza hasznára! Folytatni pedig csak úgy érdemes, ha közéletünk legértékesebb elveivel és gyakorlatával összhangban az itteni természetbarát-napok továbbra is nyitottak lesznek, ha a rendezvényt nem szűkíti le a megszokottság, ha folytonos megújulásában helyet kaphat benne mindenki, aki céljaival azonosul, aki részt akar venni a közös munkában, aki gazdagítja azt és nem sze- gényiti. Közéletünk csak ezt a magatartást fogadja el. mert egyre idegenebb tőle a bizalmatlanság, a san- daság. Ez az egyetértő együttműködés a közéletben magában foglalja és elbírja a vitákat is, sőt: feltételezi a közös ügyeinket elősegítő vitákat. A párt szövetségi politikája, s így a Hazafias Népfront is ezt támogatja egész közéletünkben. Legyen az országos vagy helyi közéleti esemény, mint ez a most kezdődő kiskunmajsai . . . nri r 1 •• I r • Távközlési világnap 1986 ’Százhuszonegy évvel ezelőtt ezen a napon írta alá húsz ország — köztük Magyarország — az első Nemzetközi Távíróegyezményt. Azóta' a távközlés világnapján minden évben más-más feladatra irányítják a figyelmet. Az információ továbbításának legfontosabb eszköze a távközlési hálózat, amelynek fejlesztése nemcsak gazdasági, ha'nem társadalmi kérdés is. A Magyar Posta az utóbbi időben különösen jelentős fejlesztőmunkába kezdett, amely egyre inkább kedvezően érezteti hatását — megyénkben is — a klasz- szikus (telefon, telex) szolgálta- tásokbaM. Ám igen sok teendő van még a minőségi változásokat jelentő (teletex, telefax, teledata) rendszeres, széles körű elterjesztésében. Képünkön a csávolyi átjátszóidé a korszerű teehnika képviselője. (Pásztor Zoltán felvétele) VÉLEMÉNY A VÉLEMÉNYEKRŐL Hagyományok folytatása •. a Széchenyi téren Kecskeméten megkezdték az Aranyhomok Szálloda mögötti Széchenyi tér parképítését. Annak idején lapunkban kétszer is ismertettük a szanált terület rendezésére készült terveket, s kértük olvasóinkat, mondják el róluk véleményüket; Sokan éltek a lehetőséggel és megírták: milyennek szeretnék látni az új teret. Észrevételeiket, javaslataikat lapunk 8. oldalán közöltük, Vélemények a térrendezésről cím alatt. Végül dr. Fáy Ferencnét, a városi tanács elnökhelyettesét kérdeztük meg: mi a véleménye a tér tervéről, illetve a kecskemétiek hozzászólásairól? — Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy a tér képének alakítását, tervezését nagyban meghatározta a város autóbuszközlekedésének kialakult, hagyományos rendszere, amely szinte kötelezően írta elő — némi átrendezéssel — az autóbusz-de- centrum ottani kialakítását. Indokolja ezt elsősorban a Széche- nyivárosból beözönlő utasforgalom, de más egyéb — nem utolsósorban anyagi — okok is emellett szólnak. — Levélíróink csaknem valamennyien a minél nagyobb zöldterület kialakítását szorgalmazták. Viszont voltak, akik parkolót kértek ide a külföldi túrabuszoknak, amelyek nem éppen szabályos helyeken, járdaszegélyeken, szűk utakon vesztegelnek, akadályozva ezzel a gyalogos- és a járműforgalmat, ön miben látja a lehető leghelyesebb megoldást? — A tér jóváhagyott rendezési terve azoknak az elképzelésével találkozik, akik a zöldterület növelését helyeslik ebben a kőrengetegben. A város vezetői is amellett vannak. Itt most lehetőség nyílt arra, hogy eggyel növeljük Kecskemét belvárosának szép, tágas, parkos tereinek számát, amelyeket megcsodálnak az idegenek is. Épp ezért nem lenne helyes, ha a túrabuszokat odairányítanánk, hiszen ezzel a zöldfelület csökkenne jelentősen. Egyetértünk abban, hogy a túrabuszok parkolását meg kell oldani. Ezért intézkedtünk, hogy a túrabuszokat a Domus Áruház és az SZMTszékház melletti területre irányítsák majd. Hadd mondjam el, hogy nemcsak a térkialakítás, hanem az ide épülő buszváró tervezője, Farkas Gábor Ybl-díjas építész is a hagyományt követi. Ugyanis t— amint,az a téren közszemlére tett épületterven is jól érzékelhető — a város szecessziós épületeihez illő stílusú lesz ez a létesítmény, amelynek az építését még az idén megkezdik, de valószínű, hogy csak jövőre fejezik be. Így diktálják anyagi lehetőségeink. Viszont a park már június végére készen lesz. Ha jól emlékszem, több levélíró figyelmeztette a tervezőket: el ne feledkezzenek a nyilvános illemhely építéséről ezen a forgalmas helyen. A téren ez egyelőre sajnos nem megoldható, mert hiányzik onnan a szennyvízcsatorna. A kívánság jogos, ezért átmeneti megoldásként az Aranyhomokhoz kapcsolódó hátsó épületnél kínálkozik lehetőség nyilvános WC nyitására, később pedig majd a Kiskörúton túli részen is. — Végül hadd kérdezzem meg — bár ez kevésbé foglalkoztatja a közvéleményt —, hogy a tér északi szélét mikor és mivel építik be? — Erre tervpályázatot írtunk ki, jelenleg az Épszer Vállalattal folynak a tárgyalások. A beépítésre, reális számítások szerint, 1989-ig kerülhet sor. Itt egyébként lakóépületsor lesz, a földszinten üzletekkel, mint azt a sajtó korábban már ismertette. Rapi Miklós Időjárási szélsőségek Kecskeméten DR. SZILAGYI TIBOR: Napszámosok ásták ki a vonatot (9.) 1876. Február 6-án oly nagy hó esett, hoigy a közlekedés több napig szünetelt, február utolsó napjaiban a Tisza és Duna mellékét vízáradások pusztították. 1878. Jfanuár 17. A Tisza a múlt hét folyamán teljesen beállott. Az átkelési kompok kellő elővigyázat hiányában, mind beragadtak a jég között. 1879. november második felében beálló lassú és kemény tél 1880. márczius 27-ig tartott. 1879. Betette az ajtót deczem- bér eleje, mely ólmos esővel köszöntött be, és rengeteg kárt tett élőfákban — a Gyenes-tér ültetvényeinek sínylése ettől fogvást kezdődött, némely fát földig húzott le a ráfagyott víztömeg súlya. Utána hétszámra 20 fokos hidegek. 1880. Deczember 11-én hajnali 4 órakor hirtelen orkán tört ki, utána eső 5 1/2 órakor pedig villámlás. Megalakult a korcsolya egyesület, de hasztalan leste a jégpálya képződését, még deczember végén is enyhe, ködös és nedves idők jártak, a betakart szőlővesszők kipállottak, a födetlenek rügyein vízcsöppek gyülemlettek össze. Az egész hónap gyenge volt, úgy annyira, hogy 25., 31-ikén az Ibolya is nyúlt. 1881. Január. A Tiszán Ug mellett a közlekedés hosszabb megszakadás után f. hó 21-én indult meg, és pedig a jég hátán. 1887. deczember 20-án esett le a téli hó 1, 2 m magasságban, és kitartott erősen. 1888. január 1- én —21 fok hideg volt, és újabb havazás következett. Január 25-én verőfényes olvadás, 31-én újabb nagy havazás, hideg, megfagyott két ember. 1888. Karácsony böjtjén és napján oly meleg verőfény, hogy beillett volna gyümölcsoltóra (március 25.); kitartott a tél enyhesége az év végéig. 1889. január 10-én esett le az első hó, de 20- ára már elolvadt. 1890. január közepén erős olvadások, 24-én szélvész döngette a fákat. 1892. deczember 6—8. között a nagy havazás és hófúvás miatt a vonatok közlekedése megszűnt. A Páka mellett (Kiskunfélegyházához tartozó puszta) megfeneklett vonatot közel ezer napszámos ásta ki, s az utasokat 20 szán szállította be, kik pár napig voltak vendégei városunknak akaratukon kívül. Az államvasút 2 frt napszámot fizetett a hólapátol óknak, 15 irtot egy-egy szánkóért, s 3 irtot a lovasoknak. 1892. deczember 13-án beállott hirtelen hóolvadás és esőzés folytán folyamok telíték a járdákat. 1893. január 29. 20—22 fokos nagy hidegek járnak. A hó folyton esik, s már olyan vastag rétegben fedi a földeket, hogy félni lehet, vajon kibírják-e a vetések? 1893-évben a hidegek későn álltak be, úgy, hogy a gazdák egész deczember hónapban dolgozhattak földjeiken. 1894. január 25-től február 15- ig tavaszi idő járt. Február végére oly kemény fagyok álltak be, hogy az eke kiíagyott a földből. 1894. Deczember 23. Nagy szánkózás vette kezdetét a meglehetős mennyiségben esett havon. 1899. február. Időjárásunk talán ismét szeszélyes. Míg nappalonként csaknem nyári meleg volt, esténként beborult az ég, s hóval vegyes eső áztatta el utainkat, s teszi nehézzé a közlekedést. Néhány helyen a fák egészen kirügyedzettek, a mi sok veszedelemnek és kárnak lehet forrása. Az enyhe tél következtében a város Búcsúról, Erdélyiből (Bihar vm.. Királyhágó) rendelt jeget, már legnagyobb részben megérkezett. Az első kocsi rakománya nem volt egészen kifogástalan., de a többi ellen (összesen 9 vasúti kocsi jégről van szó) nem lehet panasz. Bizony elég drága jég ez, mert egy waggon jég ára ott helyben 25 írt, a szállítás meg 47 írtba kerül. Máskor majd idejében kell gondoskodni ilyen tiszta jégről, s nem sürgöny Meg megrendelni. 1899. december 17-én megkezdett havazás szakadatlan esésben két éjjel és két napig tartott, rengeteg hóba borítva az egész várost. (Vége) Kertészetünk helyzete, továbbfejlesztésének lehetőségei Irta: dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese A mezőgazdasági termelés egyik legdinamikusabban fejlődő és egyben legérzékenyebb ágazata a kertészet. Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, az ösztönző és gátló körülmények hatására szinte valamennyi ágazatban — zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés, szőlészet — fejlődő és visszaeső periódusok követték egymást. Mindemellett a kertészeti termelés a megye mezőgazdaságában kiemelkedő jelentőségű. A termelési struktúra a táj .adottságára jellemző és jelentős termelési hagyományai vannak. Bár a mezőgazdasági területnek alig 14 százalékát foglalja el, .a megye növénytermesztésének értékben csaknem felét teszi ki. Kertészeti termelésünk jelenlegi szintjének fenntartását, sőt intenzív irányú fejlesztését természeti, közgazda- sági adottságaink is indokolják. Igaza van tehát Köss Antalnak, amikor e lap ez év április 29-én megjelent számában sürgeti az új, korszerű ültetvények telepítését. Kereslet és ár A VI. ötéves tervet értékelve megállapítható, hogy a kertészeti termékekből a nagyüzemek termelésének meny- nyisége stagnált, esetenként visszaesett. Ebben szerepet játszott a termelői (lóként nagyüzemi) érdekeltség romlása, az átlaghozamok lassú növekedése, (ez nemzetközi összehasonlításban is csak közepes szintű), a termelés időjárástól függő erős ingadozása. Az időszakonként egy-egy cikkből a piac felvevőképességét meghaladó kínálat és az ebből származó veszteségek is jelentős mértékben rontották a termelői kedvet. A kistermelés bővült ugyan, de nem mindenben tudta a nagyüzemek elmaradásait ellensúlyozni, pedig az igényeknek megfelelően nőtt a vetőmag, a szaporítóanyag és a termeléshez szükséges kisgépek, eszközök kínálata. Mindezek hatására jelenleg a zöldségfélék több mint 60 százalékát, a gyümölcsfélék mintegy felét, a szőlőnek is jelentős részét a kistermelés állítja elő. A nagybani felhasználók — főként a tartósítóipar és az exportvállalatok — szükségleteiket a nagyüzemektől szerzik be, a belföldön friss \ fogyasztásra kerülő árut pedig a kistermelők termelik meg. A piac sokszínű igényére a kistermelők gyorsabban reagálnak. Sok viszont a bizonytalansági tényező. Szervezetlen a zöldség—gyümölcs fogyasztói piac, emelkednek a fogyasztói árak. A hagyományos forgalmazó szervezetek (zöldért, áfészek) nem tudnak szabályozó hatást érvényesíteni. A zöldségtermelés az egyik legtöbb ellentmondást magában hordozó ágazat. Sok anö- vényféleség, a fontosabbak száma meghaladja a harmincat. A gépesítés nincs megoldva. A termesztés kézimunka- és energiaigényes, túlnyomó részük gyorsan romló, szabadáras és rendkívül piacérzékeny termék. Jelentősége mégis nagy, hiszen a szántóterület 4,5 százalékán a termelési érték 10 —15 százalékát adja. Termelésének nagyüzemi keretei a 70-es évek második felében kialakultak, az akkori támogatási forma kedvező hatásár ra. Az 1980-as évek elején a támogatások megszüntetése és a piaci helyzet romlása miatt a termelés jelentősen átrendeződött. A kézimunkaigényes zöldségfajok nagyüzemi termesztése visszaesett és a kisüzembe, az integrált háztájiba került. A gépesíthető termesztésű zöldségfélék termelésének nagyüzemi koncentrációja pedig tovább folytatódott. A jelenlegi helyzetet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a termelés oldaláról a feldolgozó és forgalmazó vállalatok igényeinek, valamint a lakosság frisszöldség-szükségletének kielégítése biztosítható. Ennek tartóssága azonban a termelési érdekeltség fenntartásától függ. Kevesebb ültetvény A szőlő- és gyümölcstermelés elsősorban a Kiskunság nagy kiterjedésű lepelhomok- jain alakult ki, ahol eredményes szántóföldi termelést nem igen lehet folytatni. Így ezeken a területeken a lakosság életszínvonalát is jelentős mértékben befolyásolja a kertészet eredményessége. A nagyüzemi szőlőtermesztés kialakítása az 196Ó-as évek elején kezdődött és egyidejűleg megindult a már gazdaságtalanná vált hagyományos ültetvények felszámolása is. Folyamatosan kiépültek a termés feldolgozását és tárolását biztosító üzemek. Mindezek hatására az elmúlt évek során átlagosan évi 250—300 ezer tonna szőlő termett a megyében, melynek nagy részét az üzemek dolgozták fel. Sajnos a kedvezőtlen időjárás, a néhány éve tartó aszály és az elmúlt kát évben bekövetkezett fagykár súlyosan érintette a szőlészetet. A korábbi évek csaknem 50 ezer hektáros szőlőterülete lecsökkent, kevesebb mint 40 ezer hektárra. A gyümölcstermesztést a korábbi időszakokban kizárólag kétszintes vagy sorfás szórványgyümölcsösök jellemezték. Az árutermelő gyümölcsösök létesítése szintén egybeesik a mezőgazdaság szocialista ' átszervezésével. Területe megközelítette a 20 ezer hektárt. Az ültetvények termőre fordulásával kiéleződtek a termelés és értékesítés ellentétei. A sorozatosan jelentkező értékesítési és ezzel ösz- szefüggő gazdaságossági gondok a gyümölcstermelési kedv csökkenéséhez, majd a nagyüzemi ültetvények egy részének kivágásához vezettek. Sajnos elmaradt a tárolók, hűtőházak építése, nem alakult ki a korszerű válogató, csomagoló, szállító rendszer sem Ez jelentős károkat okozott az üzemeknek és bizonytalanná tette az ágazat fejlesztését. Minőségi átalakítás A kertészeti ágazatokban kialakult helyzet alapján leszögezhető: elsősorban arra van szükség, hogy a termék- kínálat a kül- és belpiaci igényeknek megfelelően alakuljon. Ennek érdekében az országban és megyénkben is a meghatározó jelentőségű termékek termeltetését kell megfelelő intézkedésekkel elősegíteni. Egyeseknél termelés- növelés, más cikkeknél termeléscsökkentés útján lehel az egyensúlyt elérni. Mindezek mellett megállapítható az is, hogy a kertészeti termékek előállításának szakaszában — a fajlagos költségek csökkentésénél — nem várható gyökeres változás. Hasonlóképpen behatároltak a lehetőségek a tartósítóiparnál is, ahol a felhasználl nyersanyag és főként a szükséges ipari segédanyagok magas ára miatt majdnem lehetetlen az előállított végtermékek egységre jutó költségét csökkenteni. Az előrelépéshez ilyen körülmények között — és ez a VII. ötéves tervben a legfontosabb feladatunk — a minőség javítása látszik a legjárhatóbb útnak, feltéve, hogy piacaink ezt a javuló minőséget képesek és hajlandók megfizetni. A minőség javításának szükségességét alátámasztja az is, hogy az egyéni és a csoportérdekeltségből kiindulva a kertészeti termelésben a nyereség elérését, a befektetés megtérülését tekinthetjük elsődlegesnek. Ez pedig akkor érhető el, ha a piac — legyen az kül- vagy belföldi — értékítéletének megfelelő minőségű és értékű (önköltségü) árut állítunk elő. Az előzőekből az is következik, hogy a termékelőállítás során nyert áru minőségét a vertikum különböző fázisaiban (tárolás, csomagolás, feldolgozás) ne engedjük értéktelenebbé válni. Vagyis megfelelő vertikális háttér nélkül versenyképtelen az ágazat. Tehát hosz- szabb távon akkor lehet eredményes a kertészeti termelés, ha az a piac igényeinek megfelelő terméket kínál értékesítésre. Az említettek előtérbe állítása, ha nem is új, de most a legidőszerűbbnek tekinthető. Főként a szőlő- és a gyümölcstermesztésben érezhető mindmáig jelentős ellentmondás. Hosszú ideig a telepítések helyének, szerkezetének megválasztásakor a föld- használat szempontjai, a térség munkaerejének foglalkoztatása játszotta a döntő szerepet. Az új tervidőszak indításánál a korábbinál jobban megfontolt, megalapozottabb és átgondoltabb termeléspolitikával kell az ágazat fejlesztését előkészítenünk, alapelvként elfogadva, azt, hogy a jelenlegi helyzetben a továbblépést a mennyiségi fejlesztés mellett a minőségi átalakítás, a piaci igényeknek megfelelő termékválaszték előállítása jelenti nemcsak ebben, hanem a kertészet mindhárom ágazatában. AZ ÉPÍTŐIPARI GÉPESÍTŐ VÁLLALAT Bács—Szolnok Megyei Kirendeltsége toronydaru- szakmában hirdet felvételt ICS' Bérezés: Gyakorlati idő függvényében. Továbbá várjuk azoknak a 18'. életévüket betöltött dolgozóknak a jelentkezését, akik toronydaru-kezelői tanfolyamot végeznének a vállalathoz történő belépés után. Bérezés a tanfolyam ideje alatt: 4000 Ft hó. Bérezés a tanfolyam elvégzése után: Az elért tanulmányi eredménytől és a gyakorlati munka színvonalától függően. Juttatások: Különélési pótlék, utazási költségtérítés (a tanfolyam ideje alatt is) albérleti hozzájárulás, étkezési hozzájárulás. Érdeklődni lehet: 6000 Kecskemét, Bajnok u. 3. Tel.: 76/20-924, 22-158. 1102 Mesterséges süllőfészkek a Dunán Megyénkben a halászati termelőszövetkezetek tavaszonként tonnaszámra engedik szét a vizeken az előnevelt nemeshalivadékokat. A bajai Űj Élet Halászati Tsz az idén 3,5 millió csukaivadékot keltetett és telepített a Dunába és holtágaiba, s foglalkoznak a pusztuló süllő gyarapításával is. Ezeket a halakat még nem tudják mesterségesen keltetni, ezért a Balatonnál is alkalmazott módszerhez fordultak elszaporítá- sukra. A dunai holtágak partosabb részein, a ragadozó halak ivóhelyein ikralerakó fészkeket helyeztek ki a halászok. A fűzgyökerekhez erősített, perion- szálból font fészkeket az ikrák lerakása után összegyűjtik, meg- íelelő hőmérsékletű vízbe helyezve kikeltetik tenyészállomá- sukon, majd szétengedik a szövetkezet vizein.
