Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-10 / 84. szám
2 « PETŐFI NÉPE © 1986. április 10. A BÁCS-KISKUN MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról.) pontjából jelentős lenne. A magunk eszközeivel szeretnénk elősegíteni ezek megvalósítását, vagy‘legalább elkezdését az ezredfordulóig. Emelkedik a születések száma A demográfiai folyamatok alakulása, a népesség száma, kor szerinti összetétele, műveltségi szintje és területi elhelyezkedése nagy hatást gyakorol -a megye gazdasági fejlődésére. A hosszú távú előrejelzés szerint e téren sem számíthatunk kedvező feltételekre. Az élveszületések száma csak lassan emelkedik az 1984. évi mélypont után. Jobb helyzet csak a gyermekvállalási kedv hatásosabb ösztönzésétől, a gyermeknevelési kiadások nagyobb arányú állami átvállalásától várható, amelyre már történtek intézkedések. A halálozások viszonylag magas aránya nem magyarázható csupán azzal, hogy egyre több az idős ember. Sajnálatos tény, hogy megyénkben az országosnál is magasabb a közép korosztály halálozási aránya — elsősorban a férfiak közül. Az egészségtelen életmód; a túltápláltság, az alkoholizmus és a mozgásszegénység miatt a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rosszindulatú daganatos betegségek szedik leginkább áldozataikat a munkaképes korosztály soraiból, összehangolt társadalmi programra van szükség ahhoz, hogy ezen az áldatlan helyzeten változtassunk. A hosszú távú időszak egészében a népesség természetes fogyásával kell számolnunk, — de a tervezett intézkedések hatására csökkenő mértékben. A népesség fogyására a korábbinál jóval kisebb mértékben hat a vándorlási veszteség. A termelő infrastruktúra fejlesztésével több évtizede felhalmozódott feszültségeket kell enyhíteni, arra törekedve, hogy ne fékezze, hanem gyorsítsa a gazdasági növekedést. A legnagyobb hátrányt a közlekedés, a telefonellátás és a szennyvíztisztítás területén kell behoznunk. Kiemelt feladatok A hosszú távú időszak kiemelt feladatai közé tartoznak a következők: Az M—5-ös autópálya teljes megyei szakaszáftak megépítése, új Duna-thíd létesítése Szek- szárd—Dusnok térségében, valamint a bajai híd szélesítése és felújítása. Az ezredfordulóig a megye valamennyi települését automata telefonközponttal és távhívás-lehetőséggel kívánjuk ellátni. A pénzügyi fedezet megteremtésében anyagi eszközök átadásával is segítjük a postát. A közműves vízhálózatba — a tanyákon kívül — csaknem valamennyi lakás bekapcsolódik, a csatornahálózatra kötött lakások száma pedig a jelenleginek két és félszeresére nő. A „szennyvíz- olló” így is csak kismértékben zárul, s a lakások alig több, mint egyharmadát lehet szennyvízcsatornába bekötni. A gázhálózatba bekapcsolt lakások száma több mint kétszeresére nő, s minden második lakásban jelen lesz majd ez a korszerű energiahordozó. Újabb 30—40 település bekapcsolását tervezzük. Az életkörülmények javításának célja — a gazdaság jövedelemtermelő képességével összhangban — a lakossági jogos igények mind teljesebb kielégítése és az e téren meglevő indokolatlan területi különbségek mérséklése. Kiemelt feladat a mennyiségi lakásigények teljes körű kielégítése. Ennek érdekében 50—55 ezer lakás felépítését kell megoldani, döntő részben lakossági erőből, de növekvő központi és tanácsi támogatás mellett. Kistérségek fejlesztése A településfejlesztés hosszú távú céljai közül szeretném kiemelni az arányosabb fejlesztést; a községek népességmegtartásának erősítését; a városba áram- >ás mérséklését, s településeink többségében a városias körülmények megteremtését; a kisvárosok hálózatának bővítését, különösen a megye városhiányos északnyugati térségében; a többszörösen hátrányos helyzetű kistérségek olyan fejlesztését, amely foglalkoztatási, gazdaságfejlesztési és ellátási gondjaikat enyhítve lényegesen javítja demográfiai helyzetüket, mérsékli a lakosság egészségtelen mértékű elvándorlását. Külön figyelmet érdemel nálunk a tanyás térségek helyzete; s figyelemmel kell kísérni a gyorsan fejlődő zárt külterületi települések sorsát, melyek közül több eléri az önállósulás feltételeit. Ezt a folyamatot erősíteni és segíteni kell. Új növekedési pálya Az előttünk álló öt év a gazdaság új növekedési pályára állításának, s az eredmények fokozatos kibontakozásának időszaka. A gazdaság dinamizálására, a nemzeti jövedelem gyorsabb növelésére, az adósságterhek számottevő csökkentésére legjobb esetben a 80-as évek második felében, de inkább csak a 90- es években lehet számítani, — ha meg tudunk felelni a korábban már említett gazdasági alap- követelményeknek. Ez azt jelenti, hogy a VII. ötéves tervben még viszonylag szerény növekedésre számíthatunk, az első felében pedig csak az utóbbi években kialakult mértékű lehet a belföldön felhasználható nemzeti jövedelem reálértéke. Sajnos, az idei év indulása még ezt sem támasztja alá, ami máris kényszerintézkedéseket tett szükségessé a kormányzat részéről. Munkaerő, foglalkoztatás A rendelkezésre álló munka- erőforrás alig változik. Feladatainkat gyakorlatilag változatlan létszámmal kell megoldani. A termelő infrastruktúra és a lakosságot ellátó szolgáltató ágazatok növekvő munkaerőigényét csak a termelőágazatok létszám- leadásából lehet fedezni. Ezért is elengedhetetlen a termelékenység növelése, a kellően ki nem használt munkaerő átcsoportosítása. Indokolja ezt a termelési szerkezet szükségszerű átalakulása is. A tanácsi szerveknek a munkaügyi szolgálatok útján segíteniük keli a szükséges átképzéseket, a szervezett munkaerő-átirányítást. Indokolt esetben munkahelyteremtő beruházásokkal kell a teljes és hatékony foglalkoztatás feltételeit megalapozni. Erre várhatóan Kiskőrös és Bácsalmás térségében lesz szükség. Ugyanakkor elengedhetetlen a társadalmi munkaidőalap jobb kihasználása, a hatékony munkavégzés feltételeinek biztosítása, a munkafegyelem megszilárdítása. Megfelelő adottságok A termelő állóalapok bővítésének anyagi feltételeit maguknak a termelőegységeknek kell megteremteniük, ezért beruházási lehetőségeik alakulása mindenekelőtt gazdálkodásuk eredményességétől függ. A saját források kiegészíthetők, ha különböző országos programokhoz csatlakozva megszerzik az ezekhez nyújtott támogatásokat. A megyében az ipari üzemek nagyrészének megfelelő adottsága és lehetősége van arra, hogy kapcsolódjon a központi gazdaságfejlesztési programokhoz. Ezzel a lehetőséggel feltétlenül szükséges és érdemes élni a termelés és értékesítés biztonsága, a termelési költségek csökkentése érdekében. Nem elhanyagolható előny e kapcsolódás révén megszerezhető többlet fejlesztési forrás sem. A megye adottságai alapján külön kiemelést érdemel a szénhidrogén-bányászat további fejlesztése, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek és berendezések gyártása, valamint a korszerű élelmiszer-csomagolóanyagok előállítása. Ezekre vannak alkalmas ipari üzemeink, amelyek az igények szerint tovább fejleszthetők. Mezőgazdaság, élelmiszer Mezőgazdaságunk szerepét, súlyát a következő öt esztendőben is tovább kell erősíteni a hazai igények magasabb színvonalú kielégítése és a gazdaságos export növelése érdekében. Fontos feladat az értékesített áru mennyiségének és minőségének egyenletesebbé, megbízhatóbbá tétele, a fajlagos ráfordítások, a termelési veszteségek csökkenése. Gyorsítani kell a tudományos kutatásban elért eredmények, a biotechnológiai eljárások gyakorlati alkalmazását. A szántóföldi növénytermelés fejlődését a biológiai potenciál magasabb szintű kihasználásával kell elérni. A gabonaprogram folytatása mellett növelni szükséges az ipari növények — elsősorban a napraforgó — termelését. A kertészeti ágazatok fejlesztésének kulcskérdése a megfelelő fajtaösszetételű, korszerű, döntően nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítés elvégzése. A rotáció biztosítása átlagosan évi ezer hektár telepítését igényli mindkét kultúrából. Egyidejűleg fejleszteni kell a feldolgozó és tárolókapacitásokat a világbanki hitelre épülő országos program keretében. Az állattenyésztésben cél az állomány stabilizálása a fajtaösz- szetétel korszerűsítésével egybekapcsolva. A hangsúlyt itt is a jövedelmezőség fokozására kell helyezni, amelyet csak új, nagy teljesítőképességű, jó minőséget adó fajtákkal lehet elérni. Az élelmiszer-termelésben — a hazai és külföldi piacokon — csak a termékek minőségének további javításával, feldolgozási fokának gazdaságos növelésével, a választék bővítésével tudunk helytállni. Ehhez a termelő és feldolgozó vállalatok jobb együttműködésére, a feldolgozó-kapacitások növelésére, korszerűsítésére és tetszetős csomagolásra van szükség. Hosszadalmas viták és előkészítés után a tervidőszakban megvalósul a kiskunfélegyházi húsüzem rekonstrukciójának első üteme. Felüljáró, Duna-híd A közlekedésfejlesztésben fontos követelmény a népgazdasági szintű szállításigényesség csökkentése, amelyből megyénk gazdálkodó egységeire is számos feladat hárul. A tervidőszak végén megépül az M5-ös félpálya Kecskemét északi csomópontig, s egyidejűleg négy nyomsávra szélesítik az E5-ös út kecskeméti bevezető szakaszát. Több új összekötőút épül az érdekelték összefogásával, s jövőre elkészül a közúti felüljáró Kiskunhalason. A tervidőszak végén elkészül a bajai híd kétoldali szélesítése és felújítása, Szekszárd—Dusnok térségében pedig megkezdődik az új Duna-híd építése, melynek megépültéig új, nagy teljesítményű komp segíti az átkelést Fájsz térségében. Folytatjuk a társulásos útépítési programot. 78 településen 230 kilométer utcát látnak el ily módon szilárd burkolattal. A telefonellátás javítása a tervidőszak egyik kiemelt programja, amelynek költségeihez a tanácsok és az érdekelt gazdasági szervek is hozzájárulnak. Automata telefonközpontok kerülnek a kecskeméti, a kiskunfélegyházi, a kiskunhalasi, a kiskőrösi és a kiskunmajsai körzet falvaiba, miután a körzetközpontokban kiépültek az úgynevezett gócközpontok. Megoldódnak a kunszentmiklósi, a lajosmizsei és a szabadszállási telefongondok is. A víz- és szennyvízcsatornaellátásnál a hangsúlyt az alap- közművek fejlesztésére kell helyezni, mert csak így lehet biztonsággal ellátni a bővülő fogyasztói kört. Jórészt társulati úton újabb lakások bekötésére kerül sor a közműves ivóvízellátásba és a szennyvízcsatornára. A szennyvízolló egyelőre tovább nyílik. Lakossági életkörülmények Az energiaellátásban alapvető érdekünk, hogy csökkenjen a fajlagos energia-felhasználás és ezáltal energiamegtakarítást érjünk el. Továbbra is szorgalmazzuk újabb települések gázbekötését, így különösen a Baja—Kalocsa közötti nagynyomású vezeték építését, melynek fele költségét az érdekelt nagyfogyasztók és a tanácsok biztosítanák. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások még nem zárultak le. A gázzal már ellátott településeken folytatódik a közületek és a lakosok bekötése. A kereskedelem legfőbb feladata az alapellátás maradéktalan kielégítése valamennyi településen. Elő kell segítenie olyan fontos programok megváltását, mint az egészségesebb életmód, a népesedéspolitikai, a lakásépítési célok, a szabad idő hasznos és kulturált eltöltése. Kiemelt figyelmet kell fordítani az új lakónegyedek, a peremkerületek, a kistelepülések és a külterületek lakosságának kereskedelmi alapellátására. A lakossági életkörülmények javításában a tanácsi fejlesztéseiknek döntő szerepük van. A VII. ötéves tervikoncepció jóváhagyásakor a megyei tanácsülés a következő prioritásokat hagyta jóvá: a középiskolai tanteremfejlesztés; az egészséges ivóvíz- ellátás; a lakásellátás komplex javítása. A testület a megyei cél- támogatási lehetőséget döntően e célokhoz rendelte. E határozat szellemében folyt a tervezőmunka, s ezt tükrözi az írásos előterjesztés is. Lakásépítés, telek, kölcsön A lakásellátás javítása a következő években is legfontosabb feladataink közé tartozik. Számításaink szerint 18—20 ezer lakás épülhet fel, amelyből 2 ezer lesz a tanácsi bérlakás. Az állami lakások döntő része a városokban épül — alapvetően szociálpolitikai céllal — de száz szolgálati lakás segíti a falvak szakemberellátását is. A két éve folytatott gyakorlat kedvező tapasztalatai alapján szélesebb körben alkalmazzuk a lakáshoz jutás olyan segítését, amikor a helyi .tanácsok a jövedelmük alapján rászoruló családok lakásépítését vagy vásárlását támogatják. Mintegy háromezer család átlagosan 200 ezer forinttal való támogatását tervezik kedvezményes kölcsön, vagy végleges juttatás formájában. A hatékonyabb segítség érdekében a munkáltatóknak és a tanácsoknak jobban össze kell hangolniuk lehetőségeiket, s ebben a tanácsok legyenek kezdeményezők. Terveink szerint az állami lakásokkal együtt mintegy ötezer család lakásgondjának megoldásában tudnak jelentős segítséget nyújtani a helyi tanácsok, — s ez a teljes lakásépítés egynegyedét teszi ki. A lakásépítés minden formájához elegendő számú és választékú telket biztosítanak a tanácsok. A következő öt évben a lakásfelújításokkal és -korszerűsítésekkel, valamint a lakáscserékkel együtt mintegy 30 ezer család lakásviszonyai javulhatnak. A lakásellátás fejlesztését szolgáló társadalmi-gazdasági program és akcióterv elkészült, amely részletesen taglalja a feladatokat. Egészségügy, gondozás Az egészségügyi ellátás fejlesztésében továbbra is legfontosabb feladat az alapellátás fejlesztése, s valamennyi gyógyító intézmény gép- és műszerellátásának javítása. Külön is említést érdemel a bajai kórház félmilliárdos rekonstrukciója, és a megyei kórház regionális szerepének bővítése — művese-állomással, infúziós laboratóriummal, onkológiai kezeléssel. Az Izsáki úti telep rekonstrukciója miatt eddig szünetelő részlegek újra indulnak, ahol kétszáz ággyal elmeosztály . és rheumatológia működik ez * évtől kezdve. Tiszakécskán új rendelőintézet épül, s a kalocsai kórháznál elvégzik az elavult mosoda rekonstrukcióját. Az időskorúak szociális ellátását több intézkedés javítja. Bővül a házi szociális gondozás és a szociális étkeztetés lehetősége. Üjabb hétszáz fő részesülhet napközi otthoni ellátásban, s 290-nel többen kerülhetnek szociális otthonba a rászorulók közül. A tervidőszak közepéig befejeződik a korszerű szellemben megtervezett kecskeméti szociális központ építése, ahol félezer idős ember szervezett ellátásáról gondoskodnak. Kiépül a családsegítő központok hálózata a rétegsajátosságokhoz igazodó gondozás érdekében. Az egészségügyi és a szociális intézmények ellátási szintjének javítására a megyei tanács 230 milliárd forint külön keretet biztosít. T antermek, közművelődés Az oktatással szemben támasztott legnagyobb követelmény az általános és középiskolákban egyidejűleg jelentkező demográfiai csúcs tanítási feltételeinek megteremtése. Óvodába már minden jelentkezőt fel tudnak venni. Általános iskola építésére ott van még szükség, ahol nagyobb arányban tanítanak délután is — főleg városokban —, vagy ahol rossz állagú szükségtantermeket is használnak. Ezért 180—190 osztályterem építésével számolunk. A döntő feladat most a középiskolai tantermek számának növelése, amit a tanulólétszám 3,5 ezres növekedése mellett az is indokol, hogy ellátottságunk e téren eddig is gyenge volt. 110— 120 középiskolai tanterem létesül városainkban úgy, hogy nagyobb részük a tervidőszak középig elkészül. Az igényeknek megfelelően a fejlesztések 70 százaléka érettségit adó iskolatípusban valósul meg. Űjra indul az iskola- rendszerű technikusképzés a megye hat városában. A számítástechnikai oktatás az elektronizációs program megvalósításának fontos feltétele. Ebben az ötéves tervben mintegy háromezer iskolai számítógéppel kell felszerelnünk az általános és középiskolákat. A tanyai kisiskolákat az elsőként nálunk alkalmazott mozgó oktatási bázissal keressük fel, hogy az itt tanuló gyerekek se kerüljenek hátrányba községi, városi társaikkal szemben. E nagyjelentőségű társadalmi program mielőbbi megvalósítása érdekében öt megyei társadalmi szervezet felhívással fordult a megye vállalataihoz, szövetkezeteihez és intézményeihez, hogy a szép hagyományokkal rendelkező „egy üzem — egy iskola” mozgalom keretében nyújtsanak segítséget az iskoláknak a feladat megoldásához. őszintén remélem, hogy e felhívás a közös érdekeltség alapján megértésre talál. A közművelődési feladatok közül kiemelkedik a kecskeméti színház rekonstrukciója, s az új megyei könyvtár építésének elkezdése. A közoktatási intézmények működési feltételeit 250 millió forint különkerettel javítjuk, döntően az alapvető taneszköz-ellátottság bővítése, a technikusképzés feltételeinek biztosítása, a zeneiskolák hangszerellátása és a gyermekvédelmi intézmények helyzetének javítása céljából. A megye tanácsainak egységes pénzalapja 39,5 milliárd forint — a VI. ötéves tervi 27,1 milliárd forinttal szemben. A megyei vezetésnek a tervtárgyalások során a kiinduló feltételekhez képest 3 milliárd forinttal sikerült javítani pozíciónkat az igényelt 4, illetve 6,6 milliárd forinttal szemben. Az elért javulás mértéke nagyobb az átlagosnál, de természetesen nem elegendő vainmeny- nyi jogos igény kielégítéséhez. Embert próbáló küzdelmekkel és nagy feladatokkal teli időszak elé nézünk. Csak akkor juthatunk előre kitűzött céljaink felé, ha az eddiginél jobb, keményebb munkával, a népgazdasági célokhoz igazodva, megyénk érdekeit szolgálva dolgozunk, s ehhez meg tudjuk nyerni a gazdálkodó egységek és a lakosság egyetértését, a megye társadalmának támogatását. Az előterjesztés vitája A vitában először Hegedűs István (megyei tanácstag) kapott szót. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlesztési célok megvalósításához elengedhetetlen az értékteremtő munka javítása és ezáltal rangjának megteremtése. Szólt arról, hogy nagyobb gondot kell fordítani az idős emberek, a tanyán magányosan élők körülményeinek javítására, s ez elsősorban nem is mindig csak pénzzel oldható meg. Nusser Elemér (megyei tanácstag) az M5-ÖS autóút építéséről, annak kecskeméti fogadásáról, a megyeszékhely közlekedési lehetőségeinek javításáról szólt. Beszélt a lakásépítésről, kiemelve a támogatás szükségességét. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a közművek létesítésének szükségességére, a szolgáltató irodák munkájának bővítésére. Hegedűs János (megyei tanácstag) arról szólt, hogy az előterjesztésben leírt célok eléréséhez valóban összefogásra van szükség, de nemcsak arra, hanem a munkafegyelem megszilárdítására is. Ebben nagy és sürgető feladatok vannak. ' Felszólalása végén az öntözés lehetőségeinek javításáról, az ilyen törekvések gyorsabb megvalósíthatóságáról beszélt. Ázsóth Tamás (megyei tanácstag) a vasúti és a közúti közlekedés feltételeinek javításáról szólva elsősorban Izsák—Ágasegyháza ilyen gondjait említette. Hangsúlyozta a pedagógusok továbbképzésének megyei megszervezését, az élet- és munka- körülmények javítását, a jobb anyagi megbecsülés szükségességét. Nem szabad elmulasztani a lehetőségeket Romány Pái felszólalása A megyei pártbizottság első titkára felszólalása bevezetőjében köszöntötte a testület valamennyi tagját, s elmondta, hogy az előterjesztésben foglaltakkal egyetért, mert azok megegyeznek a megyei pártértekezlet határozatával. — Többen utaltak arra, hogy a hosszú távú fejlesztési koncepció már a XXI. századig tekint előre. De nem'lesz haszontalan, ha megnézzük, milyen volt a XX. század — mondotta Romány Pál, majd vázlatosan emlékeztetett arra, hogy mi jellemezte a huszadik századi Magyarországot a kezdetektől egészen a fel- szabadulásig. Szólt a mezőgazdasági termelés kibontakozásáról, az ipar kezdeteiről, majd a nem is olyan messze múltat jellemző munkanélküliségről, a kivándorlásokról, a két világháborúról, s azokról az ideológiai áramlatokról, amelyek a különböző korokat jellemezték. Felszólalását így folytatta: — Van-e üzenete a múltnak a mai emberekhez? Természetesen van. Elsősorban az, hogy nem szabad elszalasztani az előrelépést, a haladást kínáló lehetőségeket. Nevezetesen azt a felismerést, hogy amikor tudjuk: cselekedni kell, akkor valóban cselekedjünk. Ezzel szorosan összefügg a kor haladó szellemi áramlatainak befogadása, az arra való nyitottság, készség és a szellemi értékek gyakorlati hasznosítása. Mert múlhatatlanul szükséges a műszaki, technikai előrelépés, idegen nyelvek tanulása. Nem kevésbé fontos a lehetőségek és az igények pontos összhangjának megteremtése, sőt. ha szükséges, a már elhatározott célok módosítására is sor kerülhet, de taktikai érdekekből soha nem szabad feladni stratégiánkat. A megye fejlesztéséről szólva Romány Pál elmondta, hogy csakis úgy lehet előbbre lépni, ha a településeket, a gazdaságokat, az intézményeket fejlesztjük, azokat az ott dolgozó emberek munkájával magasabb szintre emeljük. Jelenleg a megyében 114 település van, de nem elérhetetlen, hogy például kétezerig gyarapodjon a számuk. Szólt azokról a tartalékokról, amelyek az együttműködések fejlesztésében még nincsenek kellően feltárva és kihasználva. Elmondta, hogy a dicséretes eredmények ellenére vannak elmaradások is. Át kell gondolnunk a felzárkózás jobb megoldásait az ipari szerkezet, a gyártmánystruktúra, a közoktatás, a szociális gondoskodás, a természeti adottságok kihasználásában. Végül a települések népességmegtartó erejéről szólva a következőket mondta: — Nemcsak arra van szükség, hogy ez az erő például munkahelykínálatban jelentkezzen, hanem infrastruktúrában, művelődési lehetőségekben egyaránt. Nem elég csak odavinni az értelmiségi embert, de el kell érni, hogy jól érezze magát, hasznosnak ítélje munkáját. A vitában a következő hozzászóló Csipkó Sándor oszággyűlési képviselő volt. Elsősorban a szőlőtelepítés fontosságáról és ezzel összefüggésben a piaci lehetőségek jobb feltárásáról beszélt. Annak a véleményének adott hangot, hogy jobban kellene ösztönözni a telepíteni szándékozókat azáltal is, hogy a megtermelt javak felvásárlási ára javuljon. Szalóki István (megyei tanácstag) a lakásépítésről, a lakásárak érezhető emelkedéséről, s ezzel összefüggésben arról beszélt, hogy a tervezett lakásépítés és -eladás ilyen körülmények között megvalósítható lesz-e? Felszólalása végén Kalocsa gázellátásáról, a városi telefonhálózat fejlesztéséről, illetve a szállodai gondokról tett említést. Bercsényi Zoltán (megyei tanácstag) a településfejlesztés és a lakosság önkéntes társadalmi munkája közötti összefüggésről szólva azt hangsúlyozta, hogy Bács-'Kiskun ebből a szempontból előnyös helyzetben van.. Ugyanakkor a központi támogatás nem arányos a helyi erőfeszítésekkel, s nemegyszer oda áramlik a segítség, ahol éppen az öntevékenység hiánya miatt naCTvobb lemaradás tapasztalható. Sürgette az arányosabb elosztás kidolgozását és gyakorlati alkalmazását. ,
