Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

1986. április 10. • PETŐFI NÉPE 9 3 Minden tervezés alapja a munka Czinege Lajos felszólalása — A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében tisztelettel és megbecsüléssel köszöntöm Bács-Kiskun Megye Tanácsát, s önökön keresztül a megye min­den lakóját. Elmondhatom, hogy a központi szervek egyetértenek a közép- és a hosszú távú ter­vekben szereplő célkitűzésekkel, feladatokkal — mondta bevezető­jében a kormány elnökhelyette­se, majd arról beszélt, hogy or­szágosan a befejezéséhez köze­ledik a tervek elfogadása. Az a tapasztalat, hogy igen alapos, mindenre figyelő, a lehetősége­ket reálisan felmérő terveket készítettek. Felszólalását így folytatta: — Tudjuk, hogy a tervek ki­dolgozása megmozgatta a társa­dalom, egy-egy megye, így ter­mészetesen Bács-Kiskun megye lakosságának minden rétegét: közgazdászokat, mérnököket, tu­dósokat, közéleti embereket, ta­nácstagokat, a szakigazgatásban dolgozókat és természetesen a vezetőket is. Ezeknek a megyei terveknek is az a munka az alap­ja, amit a VI. ötéves terv során végeztünk. Ez a közvetlen alap. De a nagy háttér — s ez minden­ki előtt világos — a felszabadu­lás óta eltelt negyven év munká­ja és sok kiemelkedő eredménye. Mindezek ismeretében azt mond­hatjuk, hogy nem kell szégyen­keznünk. Ugyanakkor — amint azt az MSZMP XIII. kongresz- szusa is kimondta — csökkent egyes társadalmi rétegek, csopor­tok életszínvonala. Viszont ép­pen ennek a ténynek a felisme­rése határozza meg legsürge­tőbb tennivalóinkat — hangsú­lyozta a Minisztertanács elnök- helyettese, aki a továbbiakban a VI. ötéves terv befejezéséről, az idei év indításának kedvezőtlen jelenségeiről szólt. Az 1986-os tervek megvalósíthatóságával összefüggésben hangsúlyozottan beszélt a munkaidőalap jobb ki­használásáról, a hatékony foglal­koztatás szükségességéről, a vál­lalati gazdasági munkaközössé­gek üzemen belüli és általános társadalmi megítéléséről', szerepé­ről, s mindarról, amit hatékonyság és termelékenység címszó alatt szoktunk emlegetni. Szólt a kör­nyezetvédelmi feladatokról, ame­lyek megoldása legtöbbször nem is pénz, hanem emberség, odafi­gyelés, igényesség kérdése csu­pán. Gyakori látvány — mon­dotta —, ‘hogy felépül a milliós értékű ház, de a tulajdonos a környezetet nem teszi rendbe, ha­nem arra vár, hogy majd a ta­nács cselekszik. Bács-Kiskun megyéről szólva nagyra értékelte azt a munkát, amit a megye a VI. ötéves terv­ben végzett, s amelynek eredmé­nyeként öt év alatt háromszor lett országosain első a település- fejlesztési társadalmi munkában. — Ez olyan szilárd erkölcsi alap, amely mindenképpen jó ki­indulás a következő tennivalók elvégzéséhez. Ehihez a munkához kívánok a Központi Bizottság és a kormány nevében jó egészsé­get és töretlen szorgalmat — fe­jezte be felszólalását Czinege Lajos. A következő felszólaló Vida Miklós (megyei tanácstag) volt. Elmondta, hogy a terveket feszí­tettnek ítéli, de mégis teljesíthe­tőnek. A tanácsok önállóságáról úgy vélekedett, hogy ehhez na­gyobb anyagi eszközökre is szük­ség lenne, mert vannak olyan helyi feladatok, amit saját erő­ből nem tudnak megoldani. Va­lóban szükséges az arányosabb településfejlesztési elv érvénye­sítése, s ezen belül — például a megye déli részén — a hírközlé­si lehetőségek javítása. Hozzászólásában Nagy Csaba (megyei tanácstag) a következe­tességre, a rugalmasságra hívta fel a figyelmet, s kérte, hogy a kormány támogassa azokat a je­lentős erőfeszítéseket, amelyekkel a megye te akarja dolgozni a korábbi örökségből fakadó hát­rányokat. Szöllősi Béla a megye ifjú- kommunistáinak véleményét fe­jezte ki, amikor támogatta az ál­taluk is megtárgyalt és jónak tartott hosszú és középtávú terv- javaslatot. Gyapjas László (megyei ta­nácstag) a térség ez irányú gond­jait megoldandó, egy ötvensze- mélyes diákotthon létesítését in­dítványozta a tiszakécskei gyógy­pedagógiai iskolához kapcsolód­va, és szót emelt a kulturált te­metkezési szolgáltatások megte­remtése érdekében, amelyre a legkisebb településen is igény van. A vitában felvetődött észrevé­telekre, javaslatokra Tohai László válaszolt. Külön is kitért arra, hogy mely kérdések tartoznak helyi, illetve országos hatáskör­be, s melyek a megyei tanács il­letékességi körébe. Ismertette a pénzügyi tartalékok felhaszná­lásának módját, s azokat az or­szágos szervekkel folytatott, s még le nem zárt tárgyalásokat, amelyek jó néhány felemlített ügyben közelebb vihetnek a meg­nyugtató rendezéshez. összefoglalójában dr. Gajdó- csi István kiemelte azt a szerte­ágazó, alapos munkát, amely a tervkészítést megelőzte — mind a középtávú, mind az ez­redfordulóig érvényes dokumen­tumot illetően. Leszögezte: jó öt­éves tervet ígérhetünk, s csak rajtunk múlik, hogy sikeres le­gyen ez a vállalkozás. A felelős­séggel végzett, fegyelmezett mun­ka vezethet eredményre, önbizal­mat adhat az a tény, hogy az elő­ző öt esztendőben a lakosság, a gazdálkodó szervek összefogá­sával Bács-Kiskunban tízmilli- árd forint jött össze, ami kiegé­szítette az egyéb forrásokat. Ezt követően a tanács az elő­terjesztéseket a kiegészítésekkel együtt elfogadta, majd két ta­nácsrendeletet módosított, s négy újabb rendeletet alkotott. Interpellációk Utolsó napirendi pontként in­terpellációk következtek. Először a testület elfogadott egy koráb­ban elhangzott interpellációra adott választ, majd Hegedűs Ist­ván interpellált a tázlár—pirtói út kiépítése tárgyában, valamint Tobak Csaba, a Harkakötöny— Kiskunhalas közti közlekedési le­hetőségek javítása tárgyában. A válaszokat írásban adják meg az illetékes szákigazgatási szervek vezetői. Az ülésről Gál Sándor tu­dósított, a fotókat Pásztor Zoltán készítette. . • A szünetben. Az Amal a libanoni helyzetről Megkezdődött az Olasz KP XVII. kongresszusa Bejrutban kedden közzétették a Nabih Berri vezette síita Amal- mozgalom április 4-én kezdődött — összesen 18 órán át tartó — 6. kongresszusának eredményeit összefoglaló közleményt. Ebből kiderül néhány olyan lényeges körülmény, amely Libanon szá­mára a jövőben meghatározó le­het. Nabih Berri vitathatatlanul az ország legbefolyásosabb politi­kai és katonai vezetője, aki mö­gött ütőképes erők sorakoznak fel. A síiták az ország legnagyobb létszámú közösségét alkotják. Bár a síitákat rendszerint az el­vakult fanatizmussal, az integriz- mussal azonosítják — Libanon­ban, amely sajátos földrajzi, po­litikai helyzeténél fogva talán a legnyitottabb arab ország, nem ez a helyzet. Az Amal tömegbá­zisa (kevés erőnek van ilyen^Li- banonban) olyanokból tevődik össze, akik szokásból és hagyo­mányból ellenségei az elvakult vallási fanatizmusnak. Befolyásos erőként a Berri ve­zette síiták eképpen nemcsak a muzulmán „progresszív” és ult­raradikális muzulmán erők kö­zött játszhatnak mérséklő-köz­vetítő szerepet, hanem befolyá­solhatják a muzulmán és keresz­tény kapcsolatokat is. Berri ép­pen erre törekszik. A kongresszusról kiadott köz­lemény másfelől igyekszik maxi­málisan számba venni a külpo­litikai realitásokat. „Szíria a mozgalom stratégiai háttere” — tartalmazza a közlemény: a Da- maszkusszal való szövetség azért stratégiai jellegű, mert Szíria az egyetlen hatalom a térségben, amely képes segítséget nyújtani Libanon kül- és belpolitikai gondjainak megoldásához. Az Amal élesen bírálja a pa­lesztin ellenállási mozgalmat és személy szerint Jasszer Arafa- tot, a PFSZ VB elnökét is. A kongresszus állásfoglalása sze­rint nem lehet visszatérni az 1982 előtti helyzethez — amikor Dél-Libanonban és Bejrútban a palesztinok voltak az urak. Berri és az Amal szerint a palesztinok „kisajátították” maguknak az Izraellel szembeni ellenállást, rá­adásul ezt rosszul, rossz taktika alapján csinálták, amelynek Li­banon itta meg a levét. Dél-Li­banonban a fegyverek egyedül az Amal kezében lehetnek, és az ellenállás minden formájának az Amal összehangolásával kell ki­bontakoznia — hangoztatja a közlemény. (Folytatás az 1. oldalról.) Alessandro Natta főtitkár elő­adói beszédében bevezetőként utalt arra a demokratikus vitá­ra, amely a rendkívüli kongresz- szust megelőzte, és amelyet nagy figyelemmel kísért a párton kí­vüli rokonszenvezők és politikai ellenfelek köre is. „Azt a felada­tot tűztük magunk elé, hogy új szakaszt nyitunk politikánkban, hogy eredményesebben munkál­kodhassunk céljainkért, eszmei­leg, programjában és szervezeti­leg is megújítsuk pártunkat.” — hangoztatta, hozzátéve, hogy ez a megújítás egyben fiatalítást is jelent. Az OKP 1,6 millió tagjá­nak közel egyharmada 30 és 40 év közötti. Az OKP nagy erőt képvisel, múltja, hagyományai révén, de nem maradhat tétlen a bekövet­kezett társadalmi változások, a \ termelés módjában és eszközei­ben végbemenő mélyreható át­alakulás közepette — mutatott rá a főtitkár, aki egyben vitába szállt azokkal, akik a moderni­záció jegyében „elavultnak” mi­nősítik a párt „ideológiai címké­jét”. A nyugat-európai baloldal előtt hatalmas feladat áll: programot kidolgozni az új viszonyok kö­zött. Az OKP ehhez kíván hoz­zájárulni a maga hagyományai­val és erejével, kapcsolódva ah­hoz, amit a nyugatnémet szociál­demokraták, a svéd, vagy a fran­cia szocialisták tettek a maguk eszközeivel. Natta két veszélyre figyemeztetett ennek kapcsán: el kell kerülni mind az eszmei­séget nélkülöző, értékeket elvető pragmatikus megközelítés csap­dáját, mind azt a veszélyt, hogy a párt utópiák, a megvalósítás perspektíváját nélkülöző szép eszmék rabja legyen. „A reform, vagy forradalom, maximalizmus, vagy reformiz­mus típusú viták már a múlté. Mi helyesnek értékeljük a jólé­ti államért vívott küzdelmet, de látjuk annak korlátáit is. A kor­látokat, amelyek abból fakad­nak, hogy nem elég a társadalmi újraelosztás folyamatát befolyá­solni, hanem a felhalmozásra is hatást kell gyakorolnunk. Meg kell haladnunk az'eddigi gya­korlatot, a baloldal eddigi kor­mányzati gyakorlatát is” — mu­tatott rá. „Ehhez azonban mindenek­előtt békére van szükség. A há­ború és béke kérdésétől függ minden egyéb” — hangoztatta a főtitkár. Szovjet üdvözlet £ Szovjetunióban nagyra ér­tékelik az olasz kommunisták tö­rekvését a nagy múltú baráti kapcsolatok erősítésére az SZKP •— Lenin pártja — és az Olasz Kommunista Párt — Gramsci és Togliatti pártja — között. Az SZKP szerint a kommunisták egységének semmi köze sincs az uniformizáltsághoz és az alá— fölérendeltséghez, ahhoz, hogy az egyik párt beavatkozzék mások ügyeibe, vagy bármelyik párt az igazság kisajátítására törekedjék. Az igazi kommunista egység a közös célokért, a békéért és a szocializmusért vívott küzdelem­ben testesül meg — hangsúlyoz­zák abban az üdvözlő táviratban, amelyet az SZKP Központi Bi­zottsága intézett az OKP XVII. kongresszusához. Az üzenetben rámutatnak, hogy a kongresszus bonyolult nemzet­közi helyzetben kezdi meg mun­káját Állhatatos, mindennapos, teljes odaadást kívánó békeharc­ra van bzülkség. A háború, az erőszak és az állami terrorizmus hívei nem kívánnak lemondani az erőfölény megszerzését és a társadalmi revansót célzó ter­veikről. Újabb, végzetes lépésre készülnek — a világűr militari- zálására. A szovjet kommunisták üdvöz- lita az OKP-nak a békéért, a nuk­leáris háború fenyegetése ellen folytatott küzdelmét — hangoz­tatja az SZKP KB távirata. A két német állam kapcsolatáról A nyugat­német kor­mány szer­dai ülésén egyebek közt átte­kintette a két német állam kö­zötti kap­csolatok alakulását. A képen: a szünetben Kohl kan­cellár és Genscher külügymi­niszter tár­salog, előt­tük .a bel- német kap­csolatok mi­nisztere, Windelen ül. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ♦ Sport .*• inai k Labdarúgó-utánpótlás Európa-bajnoki elődöntő: Magyarország— Spanyolország 3—1 (1—0). IRAK—IRÁN Kiújultak a harcok Straub F. Bruno akadémikus elnökletével szerdán a Parla­mentben ülést tartott az ország- gyűlés település- és környezet- védelmi bizottsága. Az ülésen — amelyen részt vett Cservenka Ferencné, az ország- gyűlés alelnöke — Kovács An­tal államtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke tájékoztat­ta á képviselőket a Bős—Nagy­maros vízlépcsőrendszer építé­sének jelenlegi állásáról, a kör­nyezetre és az emberi települé­sekre gyakorolt várható hatásai­ról. Kiemelte, hogy a Duna vize komplex hasznosításának fontos állomása a vízlépcsőrend­szer megépítése, melynek kere­tében az egész érintett területen szabályozott, vízviszonyok alakul­nak ki, javulnak a hajózás fel­tételei és lehetőség nyílik a fo­lyam energetikai hasznosítására. Tájékoztatta a résztvevőket ar­ról is, hogy tudósaink széles kö­rű vizsgálatokat folytattak, s meggyőződéssel állítható, hogy a vízmű megépítése a tudományos ismeretek mai szintjén megalapo­zott. A nagyszabású beruházás lehetőséget teremt olyan járulé­kos fejlesztések megvalósításá­ra, amelyek elősegítik a mintegy 220 kilométer folyamszakasz melletti települések fejlesztését. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter beszélt a településrendezési tervekről és kiemelte, hogy pályázat ki­írásával is igyekeztek elősegíteni a létesítmény harmonikus beil­leszkedését a környezetbe. Fel­hívta a helyi szervek figyelmét a vízlépcsőrendszer felépítésé­vel kínálkozó infrastrukturális, üdülési, idegenforgalmi lehető­ségek kihasználására. Havas Péter, a vízlépcsőrend­szer kormánymeghatalmazottja több kérdésre válaszolt. A haté­konyabb szennyvíztisztítással kapcsolatos észrevételekre rea­gálva elmondta, tudományos szakértők megalapozott véle­ményére építve döntöttek az elfo­gadott nagyarányú szennyvíz­tisztítási program megvalósítá­sa mellett. A talajvíz szintjének változásával összefüggésben ki­fejtette, hogy a szintet a beruhá­záson belül tudják szabályozni, s ezzel egyben megoldják egyes te­rületek belvízelvezetését is. A tanácskozás végén Kovács Antal beszélt azokról a változta­tásokról, amelyeket a társadalmi és tudományos viták nyomán — egyebek között a vízminőség-vé­delmi programokban — végre­hajtottak. ÍTÉLET A GRAZI AUTÖBUSZ-BALESET ÜGYÉBEN Felmentették a fő vádlottat A Fővárosi Bíróság tegnap ki­hirdetett ítéletével, bűnössége bebizonyítottságának hiányában, felmentette Tiba János gépkocsi- vezetőt — mint fővádlottat — az alól a vád alól, amely szerint gondatlan cselekményével halá­los tömegszerencsétlenséget ered­ményező közúti baleset okozásá­nak, és különösen nagy kárt oko­zó rongálásnak a vétségét követ­te volna el. Mint ismeretes, vád­lottként — az Ausztriáiban. Graz mellett 1983 szeptemberében tör­tént autóbusz-szerencsétlenség ügyében került a bíróság elé. A Legfelsőbb Bíróság határo­zata érteimében megismételt bűn­ügyi tárgyaláson a további két vádlottat, Kacsó Zoltán autósze­relő szakmunkást és az üzem­mérnöki képesítésű Sárközi Ti­bor szállítási művezetőt (akik pót- vádirat alapján kerültök a vád­lottak padjára) a bíróság bűnös­nek mondta ki halálos tömegsze­rencsétlenséget eredményező, fog­lalkozás körében elkövetett gon­datlan veszélyeztetés, valamint nagy kárt okozó rongálás vétsé­gében. A rájuk kiszabható sza­badságvesztés-büntetés azonban a közkegyelem gyakorlásáról szó­ló 1985. évi törvényerejű rende­let hatálya alá esik, így Kacsó­nak, a kiszabott büntetés felét, két évi szabadságvesztést kell le­töltenie — fogházban —, a Sár­közi elleni büntetőeljárást .pedig megszüntették. Ugyanakkor a bíróság Kacsót — büntetésének letöltése után — két évre eltil­totta, az autószerelői foglalkozás­tól, s elrendelte, hogy ezt csak akkor gyakorolhatja, ha szak­munkásképző vizsgabizottság előtt szakismereti vizsgát tesz, ekként igazolva a foglalkozáshoz szükséges jártasságot. A közvéleményt mindvégig fog­lalkoztató ügy előzménye, hogy a Medicor Művek debreceni gyárá­nak autóbusza — amelyen 45 ta­gú csoport utazott külföldi kirán­dulásra — Ausztriában egy haj­tűkanyarban átszakította a vé­dőkorlátot, és lezuhant a lejtős hegyoldalon. Az utasok közül 15- en meghaltak, a többiek megsé­rültek. Az autóbuszban mintegy egymillió forint értékű kár kelet­kezett. Az eljárás során bebizo­nyosodott, hogy a baleset műsza­ki hiba folytán történt, e hibáért azonban nem a buszvezető a fe­lelős, hanem azok, akiknek mun­kakörüknél fogva — a jármű­vet megfelelően fel kellett volna készíteniük az útra. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész nyilatkozatának megté­teléhez — élve a törvényi lehető­séggel — három napi gondolko­dási időt kért. Kacsó Zoltán és védője felmentésért .fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a vádlott cselekménye nem állt okozati ösz- szefüggésben a baleset bekövet­kezésével. Hírügynökségi jelentések ismét a harcok megélénküléséről szá­molnak be az Irak és Irán kö­zötti háborúban. Az iraki legfelsőbb katonai pa­rancsnokság szerdai közleménye szerint a leghevesebb harcok a front északi szakaszán voltak. Az iraki hadsereg egységei felszaba­dították Majszan tartomány egy részét, jelentős károkat ókozva az ellenségnek emberéletben és anyagi áklbain. A bagdadi rádióban szerdán délelőtt beolvasott katonai köz­lemény szerint iraki hadihajók „nagy tengeri célpont” ellen in­téztek (támadást, ami az iraki szóhasználatban iráni olajszállító hajót jelent. A hírt öböl-menti hajózási források nem erősítet­ték meg. Az ÍRNA hivatalos iráni hír- ügynökség jelentése szerint az iráni tüzérség Irak keleti részén fekvő gazdasági és olajipari ob­jektumokat lőtt. Pakisztán amerikai rakétákat kap Az Egyesült Államok és Pa­kisztán megállapodott több mint 2000 amerikai tankelhárító raké­ta eladásáról. Erről a Pentagon kedden tájékoztatta a ikongresz- szust. Ha a törvényhozás nem emel kifogást a fegyverüzlettel szem­ben, a szerződés alapján Pakisz­tánnak lehetősége nyílik arra, hogy mintegy 20 millió dollár ér­tékben a Hughes cég által gyár­tott „I—Tow” nevű tartkelháríitó rakétát vásároljon az Egyesült Államoktól. A washingtoni had­ügyminisztérium szerint ez a fegyverüzlet niem fogja megvál­toztatni a Délnyugat-Ázsiában kialakult alapvető katonai egyen­súlyt. Az elmúlt öt évben a Pakisz­tánnak nyújtott katonai ^gazda­sági segély összege elérte a 3,2 milliárd dollárt. Országgyűlési bizottsági ülés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom