Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE (Folytatás az 1. oldalról.) A gépipar termelése 1985-ben 18 százalékkal haladta meg az 1980. évi színvonalat, öt óv alatt legnagyobb mértékben a viszony­lag kisebb anyag- és energiaigé­nyű híradás- és vákuumtechni­kai. valamint a műszeripar ter­melése emelkedett. A tervidőszak folyamán nagymértékben foko­zódott a gépipar exportcélú ter­melése; mind a rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszá­molt kivitel emelkedett, bár ez utóbbi a számítottnál lényegesen kisebb mértékben. A tőkés ex­portot nehezítette a nem eléggé versenyképes kínálat, de korlá­tozták azt a fejlődő országok fi­zetési nehézségei, valamint a fej­lett tőkés országok diszkriminá­ciós intézkedései is. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8 százalékkal emelkedett. A kőolajfeldolgozó-ipar termelé­se csökkent, a többi vegyipari ágazaté emelkedett. Korszerűsö­dött a műanya galapanyag-terme- lés szerkezete, emelkedett a mű- anya gterm el és és -felhasználás, fejlődött a kevésbé energiaigényes műanyagfeldolgozás. Kiemelke­dően fejlődött az elmúlt öt év­ben a gyógyszeripar, a háztartá­si- és kozmetikai vegyiipar, a gáz­gyártás és -elosztás. A vegyipari termékek exportja öt év alatt és 1985-ben is mind a szocialista, mind a tőkés országokba számot­tevően bővült. Az építőanyag-ipar a tervidő­szak első négy évében 4 százalék­kal növelte termelését. Az építő­anyag-ellátás az időszak folyamán nem volt egyenletes, 1985-ben a kínálat meghaladta a keresletet. A könnyűipar az 1981—1985. években 6 százalékkal növelte ter­melését. Az időszak folyamán üzembe helyezett új termelőkapa­citások hatására az átlagosnál gyorsabban emelkedett a nyom­daipar, valamint a papíripar ter­melése. A ruházati termékek ter­melése a hazai és külföldi keres­let, valamint munkaerő- és anyagellátási gondok miatt egyes években csökkent. Az élelmiszeripar termelése az elmúlt öt évben 11 százalékkal emelkedett. Az ágazat a lakos­ság igényeit kielégítette, s emel­lett termelésének több mint egy­ötödét exportálta. Az ötéves terv az építési tevé­kenység növekedését írta elő, az éves tervek azonban csökkenő épí­tési feladatokat határoztak meg. Az országos építési-szerelési te­vékenység 1985-ben az előző évi­hez képest 5 százalékkal csök­kent és kb. 10 százalékkal volt ki­sebb az 1980. évinél. A beruhá­zások és a lakásépítés mérséklé­se elsősorban a kivitelező építő­ipart érintette. Ennek termelése 1985-ben 8 százalékkal maradt el az előző évitől és 24 százalékkal az öt évvel azelőttitől. A magán­építési tevékenység volumene szá­mottevően növekedett. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lényegében elké­szült az öt évre előirányzott 370 ezer lakás. A lakosság magánerős lakásépítését a pénzügyi és hite­lezési feltételek javításával is se­gítették. öt év alatt a lakások négyötöde magánerőből épült. Az épített lakások alapterülete nőtt, 1985-ben átlagosan 80 négyzetmé­ter volt. A VI. ötéves tervidőszakban a kivitelező építőiparban foglalkoz­tatottak száma több mint 52 ezer fővel, 16 százalékkal csökkent. A •létszámcsökkenés döntően a fizi­kai foglalkozásúak körében kö­vetkezett be, és főleg a hagyomá­nyos építőipari szakmákat érintet­te. Az építőiparba nem tartozó szervezeteknél az építési-szerelési munkákon foglalkoztatottak szá­ma kevésbé csökkent, a magán­építőiparban és a lakosság házila­gos építkezésein dolgozóké emel­kedett. A mezőgazdasági termékek ter­melése a VI. ötéves tervben az előző öt év átlagát 12 százalékkal meghaladta és ezzel a tervben A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-ben az előző évivel közel azonos, az 1980. évi­nél 3 százalékkal kisebb tömegű árut szállítottak. Az árutonna- kUométer-teljesítmény megegye­zett az 1980. évivel. Az áruszállí­tási feladatok mérséklődése el­sősorban a vasúti közlekedést érintette, amiben jelentős szere­pe volt a tranzitforgalom vissza­esésének. 1982-től a belföldi szál­lítási teljesítmények is mérsék­lődtek. A közúti és városi közle­kedés belföldi szállításai szintén csökkentek 1982 óta, nemzetközi szállításai viszont folyamatosan növekedtek. A vízi közlekedés a tengeri szállítások révén fokoz­ta árutonnakilométer-teljeeítmé- nyét. A csővezetékes szállítás 1985. évi teljesítménye ugyancsak jelentősen meghaladta az öt évvel korábbit. A távolsági forgalomban szál­lított utasok száma 1985-ben az 1980. évitől 11 százalékkal ma­radt el. Az utaskilométer-teljesít­mény csökkenése 8 százalék volt. A vasúti közlekedésben 18 szá­zalékkal, a távolsági autóbusz- közlekedésben 1 százalékkal csök­kent a személyszállítási teljesít­előirányzott növekedés alsó hatá­rát érte el. 1985-ben mind a nö­vénytermelés, mind az állatte­nyésztés termelése elmaradt az előző évitől. 1985-ben 14,8 millió tonna ga­bona termett, 6 százalékkal ke­vesebb az 1984. évi rekordmeny- nyiségnél. öt év alatt 9 millió ton­nával, 14 százalékkal több gabo­nát takarítottak be a gazdaságok, mint az előző öt évben. A több termés a hozamok növekedéséből adódott, a vetésterület 4 százalék­kal csökkent, öt év átlagában a búza hektáronkénti hozama 4630 kg, a kukoricáé 6110 kg volt, 570, illetve 1260 kilogrammal több, mint az 1976—1980-as években át­lagosan. Az ipari növények közül 1981— 1985-ös évek átlagában a cukor­répa termésmennyisége is meg­haladta az előző öt évit, a napra­forgóé pedig megkétszereződött. 1981—1985-ös évek átlagában burgonyából és zöldségből egya­ránt kevesebbet termeltek, mint az előző öt évben. A csökkenés a vetésterület mérséklődésének kö­vetkezménye. öt év átlagos gyü­mölcstermése 14 százalékkal több volt az 1976—1980-as évek átla­gánál. Szőlőből — az 1985. évi nagymértékű csökkenés követ­keztében — öt év alatt 7 száza­lékkal kevesebb termést takarí­tottak be az előző öt év átlagá­nál. 1985-ben az állatállomány csök­kent: a szarvasmarha-álllomány 7 százalékkal, a sertésállomány 10 százalékkal, a juhállomány 13 százalékkal. Az 1985. év végi ser­tésállomány így is meghaladta az ötéves tervben előirányzottat. A tevhez képest visszaesés elsősor­ban a juhállományban, továbbá a szarvasmarhák számában van. 1981—1985-ös évek átlagában a vágóállat-termelés közel 15 száza­lékkal emelkedett. 1985-ben a vá­góállat-termelés 2,3 millió tonna volt, 4 százalékkal kevesebb az előző évinél, de az ötéves terv­ben számítottat meghaladta. A fontosabb állati termékek közül a tej- és a tojástermelés is csök­kent 1984. évhez képest. A mezőgazdasági-áelmiszeripari termékek kivitele a tervidőszak folyamán 34 százalékkal emelke­dett. Rubel elszámolásokba 30 szá­zalékkal, nem rubel elszámolások­ba 36 százalékkal adtak el többét 1985-ben, mint 1980-ban. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységen kívüli tevé­kenysége az 1981—1982. években gyors ütemben emelkedett, 1983 óta a növekedési ütem mérséklő­dött. A kiegészítő tevékenységet is figyelembe véve a mezőgazda- sági ágazat összes bruttó terme­lése 1985-ben a mezőgazdasági termékek termelésénél kisebb mértékben, 3—4 százalékkal csök­kent 1984-hez képest. A nettó ter­melés bővülése 1981—1984. között meghaladta a bruttó termelését, 1985-ben azonban jobban csök­kent, mint a bruttó termelés. Az aktív keresők száma a me­zőgazdaságban és erdőgazdálko­dásban a tervidőszak első három évében, a kiegészítő tevékenység bővülésével összefüggésben növe­kedett, az utóbbi két évben csök­kent. Az 1986. január 1-i létszám az egy évvel korábbinál 4,4 szá­zalékkal, az öt évvel azelőttinél 6,4 százalékkal volt kisebb. A mezőgazdaság állóeszköz- állománya a VI. ötéves tervidő­szakban szerény mértékben emel­kedett. Több gabonatárolót he­lyeztek üzembe és nőtt a kapaci­tásuk, több sertés-férőhelyet épí­tettek, mint az előző öt évben. A traktorok száma évek óta alig változott, teljesítőképességük kis­mértékben nőtt. Az ültetvény­telepítés az évek folyamán erő. teljesen csökkent. A műtrágya­felhasználás a tervidőszak első három évében nőtt. azóta csök­kent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen végeztek erdő- telepítést és fásítást, és 100 ezer hektáron erdőfelújítást. mény. A légi közlekedés teljesít­ménye öt év alatt 24 százalékkal nőtt. A helyi személyszállítás utasai­nak száma öt év alatt 11 száza­lékkal emelkedett. A növekedés a vidéki városokban és a helyi köz­lekedési járattokkal ellátott köz­ségekben következett be. 1985- ben az autóbuszok utasainak száma az 1980. évit 19 százalék­kal múlta félül. öt év alatt 415 km vasútvona­lat villamosítottak, így a villa­mosított vonalak aránya megkö­zelítette a 25 százalékot. Az autó­pálya-hálózat 52 km-rel bővült és 28 km hosszúságú fél-autópálya épült. öt év alatt összesen 4771 autó­buszt helyeztek üzembe. Budapes­ten két új metrószakaszon Indult meg a forgalom, összesen 4 km hosszúságban. A személygépkocsi- állomány több mint 40 százalék­kal emelkedett, és 1985 végén meghaladta az 1,4 milliót. A posta és távközlés beruházá­saira a VI. ötéves terv folyamán számottevően többet fordítottak, mint az előző tervidőszakban. A távbeszélő-ellátottság így is csak mérsékelten javult. A bekapcsolt főállomások száma 1985-ben 33 ezerrel, öt év alatt 122 ezerrel, ezen belül a lakásállomások szá­ma 95 ezerrel nőtt. A távhívásiba bekapcsolt főállomások aránya az 1980. évi 76 százalékról 1985-ben 81 százalékra emelkedett és 27 ország helyett 84 ország érhető el távhívással. A rádióműsorok vételi lehető­sége URH-sávon jelentősen ja­vult. Emellett a Petőfi-rádió _ds megkezdte sztereóadások sugár­A televízió adóhálózata 7 fő és 39 átjátszó adóval bővült. Az I. műsorral besugárzott terület ará­nya 1985-ben 93 százalék volt. A II. műsor vételi lehetősége az ország területének 54 százaléká­ról 82 százalékára emelkedett. A kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek üzlethálózatuk kapacitását a nagy alapterületű, széles áruválasztékot biztosító áruházak és ABC-árüházak léte­sítésével növelték, öt év alatt több mint 40 áruház és 250 ABC- áruház nyílt meg. miközben kis üzletekből lényegesen kevesebb lett. összességében az üzletek száma nem változott számotte­vően, alapterületük azonban kb. 10 százalékkal, az áruforgalmat meghaladó ütemben nőtt 1980— 1985 között. A vendéglátó-hálózat minőségi fejlődését jelentette az utóbbi években épült reprezentatív szál­lodák vendéglátóhelyeinek meg­nyitása. Az italboltok, kocsmák A tervidőszak folyamán a ki­vitel a behozatalnál lényegesen gyorsabb ütemben emelkedett. 1985-ben a kivitel mennyisége 27 százalékkal, a behozatalé 6 szá­zalékkal volt több az 1980. évinél. Az áruforgalmi egyenleg, a ked­vezőtlen áralakulás ellenére, szá­mottevően javult. Nemzetközi gazdasági kapcsola­taink meghatározó tényezője a tervidőszak folyamán a szocialis­ta országokkal folytatott tervsze­rű együttműködés volt. A kül­kereskedelmi forgalom több mint felét ezekkel az országokkal, túl­nyomórészt a KGST keretében bonyolítottuk le. Bővültek a koo­perációs kapcsolatok, nőtt az áru­forgalomban a szakosított termé­kek aránya. A rubelben elszámolt behoza­tal mennyisége 1985-ben lénye­gében megegyezett az öt évvel korábbival. Az energiahordozók, több fontos nyers- és alapanyag, a beruházási célú gépek és egyes fogyasztási iparcikkek nagyobb részét változatlanul ebből a vi­szonylatból szereztük be. A rubelelszámolású kivitel, a passzívum mérséklése és az ár­veszteség ellensúlyozása érdeké­ben jelentősen, volumenben öt év alatt 34 százalékkal emelke­dett. Mindenekelőtt az ipari kész­termékek értékesítése fokozódott, de jelentősen bővült az anyag­jellegű termékek és a mezőgazda­sági-élelmiszeripari termékek ex­portja is. Ebben a viszonylat­ban, az előző négy évi passzívum után 1985-ben a tényleges fuvar- fizetésekkel együtt 255 millió ru­bel aktívum keletkezett. A nem rubel elszámolású beho­zatal 1985-ben 11 százalékkal több volt az 1980. évinél. A növekedés­ben nagy szerepe volt az 1985. évi importnak. A nem rubel el­számolású kivitel öt év alatt 22 százalékkal emelkedett. Ebben a viszonylatban az áruforgalmi egyenleg már 1981-ben egyensúly­ba került. 1982—1984-ben a kivi­teli többlet fokozatosan nőtt. öt év alatt összesen, a tényleges fu­A népgazdasági beruházások összege 1985-ben 236—237 milliárd forint volt, összehasonlító áron számolva 17 százalékkal kevesebb, mint 1980-ban. Ezen belül a szo­cialista szervek beruházásai 190— 191 milliárd forintot tettek ki, vo­lumenük az elmúlt öt év alatt 22 százalékkal csökkent. A lakossá­gi beruházások emelkedtek. A VI. ötéves tervidőszakban a szocialista szervek beruházásaira kb. 935 milliárd forintot fordítot­tak, közel 100 milliárd forinttal kevesebbet az ötéves tervben elő­irányzottnál, de mintegy 30 mil­liárd forinttal töhbet az éves ter­vek előirányzatánál. A népgazdaság állóeszközállo­mánya az öt év alatt több mint 1000 milliárd forint értékű új ál­lóeszközzel gyarapodott, ezen be­lül a szocialista szervek üzembe helyezett beruházásainak'összege mintegy 900 milliárd forintot tett ki. A beruházásokon belül nőtt az építés aránya. Ebben, az építési árak átlagosnál nagyobb mérté­kű növekedése mellett, szerepet 1986. január 1-én az ország né­pessége 10 640 000 fő volt, 0,2 szá­zalékkal kevesebb, mint egy év­vel korábban és 0,7 százalékkal száma öt év alatt kb. 350-nel csökkent. 1985. szeptember 30-ig a szo­cialista kiskereskedelem szerve­zetei 4381 boltot és 7294 vendég­látóhelyet, a boltok 12 százalékát, a vendéglátóhelyek 40 százalékát adták át szerződéses üzemelte­tésre. 1985 közepén a magánkereske­dők kezelésében 18 840 bolt és 5070 vendéglátóhely működött, öt év alatt a magánboltok szá­ma 8900-zal, a magán-vendéglá- fóhelyeké 3600-zal nőtt. A tervidőszak folyamán javult a lakosság közműves vízzel és csatornával való ellátottsága, A közüzemi vízművek napi kapaci­tása öt év alatt mintegy 900 ezer köbméterrel nőtt. A közüzemi ivó­vízzel ellátott népesség aránya az 1980. évi 75 százaiékról 84 szá­zalékra emelkedett. A közcsatorna-hálózat bővítése a korábbiaknál gyorsabb, de az igényeknél és a vízhálózat fejlő­désénél lassúbb volt. öt év alatt 2500 km közcsatornát építettek. Ezzel a csatornázott területen élő népesség aránya megközelítette a 46 százalékot. 1981—1985. években környe­zetvédelmi beruházásokra mint­egy 25 milliárd forintot fordítot­tak. 8 milliárd forinttal, 44 szá­zalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. Különösen a vi­zek minőségének megőrzésére fordított összegek emelkedtek szá­mottevően. varfizetésekkel együtt, 2,2 milliárd dollár aktívum keletkezett, ezen belül az 1985. évi kiviteli több­let meghaladta a 300 millió dol­lárt. A tervidőszak folyamán, a for­galom összetételéből adódóan a behozatal árszínvonala mindkét viszonylatban nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitelé, a cse­rearány öt év alatt 8,2 százalék­kal romlott. A külgazdasági egyensúly javí­tásában fontos szerep jutott a nemzetközi idegenforgalomnak. 1985-ben 15 millió külföldi láto­gatott Magyarországra, 1,6 millió fővel több, mint az előző évben és 1 millió fővel több, mint 1980- ban. A külföldiek többsége, 1985- ben kereken háromnegyed része, szocialista országból érkezett. A Magyarországra érkező kül­földiek közül 1985-ben 9,7 millió volt a turista, aki egy napnál hosszabb ideig tartózkodott az or­szágban. A turisták száma 1984- hez képest 1 millió fővel, 1980- hoz képest 0,3 millió fővel emel­kedett, és átlagos tartózkodási ide­jük is némileg hosszabb lett. Vállalati beruházásokból és kül­földi hitelből minden eddigi terv­időszak idegenforgalmi beruházá­sait meghaladó fejlesztések való­sultak meg. A kereskedelmi szál­láshelyek befogadóképessége öt év alatt 60 ezer hellyel bővült, ebből 9400 volt a szállodai kapa­citás növekedése. Magyar állampolgárok 1985-ben 5,5 millió esetben utaztak kül­földre. Ez kissé meghaladja az 1980. évit. A külföldre utazó ma­gyarok túlnyomó része, 1985-ben 4,8 millió fő, a szocialista orszá­gokat kereste fel. Az idegenforgalomból származó devizabevételek az ötéves tervidő­szak első éveiben a külföldiek számánál gyorsabban, az utolsó években annál lassabban emel­kedtek. Az idegenforgalmi bevé­telek és a kiadások egyenlege év­ről évre számottevő aktívumot biztosított a népgazdaságnak. játszott az, hogy emelkedett az építésigényes infrastrukturális be­ruházások aránya. A befejezett beruházások meg­valósítási ideje a tervidőszak so­rán lényegében nem változott, to­vábbra is hosszú. A beruházások tényleges költségei általában meg­haladták az eredetileg tervezettet. Tudományos kutatásra és mű­szaki fejlesztésre öt év alatt mintegy 125 milliárd forintot for- ditottak, a belföldön felhasznált nemzeti jövedelemnek átlagosan 3,5 százalékát. A kutatási, fejlesz­tési ráfordítások kétharmadát a termelő ágazatokban, ezen belül több mint felét az iparban hasz­nálták fel. A műszaki fejlesztési ráfordítások döntő részét gyárt­mánykorszerűsítésre, a gyártás- technológia fejlesztésére, licenc­vásárlásokra fordították. A mű­szaki színvonal emelését és egy­ben a kivitel bővítését nemzetkö­zi együttműködések is segítették. Az ipari szervezetek kb. egyhar- madának több mint kétezer együttműködési megállapodása van külföldi cégekkel. kevesebb az öt évvel azelőttinél. A népesség 1981-ben kezdődött fogyásának egyik oka a születé­sek számának, illetve arányának csökkenése. A születési arányszálm alakulása összefügg azzal, hogy a szülőképes korú nők száma öt év alatt 14 ezerrel, 0,6 százalékkal csökkent. A népességszám csök­kenésének másik összetevője a magas és emelkedő halálozási arány. 1985-ben a népesség fo­gyásának üteme valamelyest las­sult. 1985-ben 130 000 gyermek szü­letett, 5000-rel több, mint 1984- ben. Az ezer lakosra jutó élve- születések száma az 1984. évi 11,8- ról 12,2-re emelkedett. 1980-ban 13,9 volt ez az arány. A születé­sek számának növÄedéséhez az 1984-ben módosított és az 1985. év folyamán bevezetett népese­déspolitikai intézkedések is hoz­zájárultak. 1985-ben 147 000-en haltak meg. Az ezer lakosra jutó halálozás az előző évivel azonos, 13,8 százalék volt, szemben az 1980. évi 13,6­tal. A magas halálozási arány- szám hátterében a népesség öre­gedése és egyes korcsoportok ha­lálozási arányszámának rosszab­bodása áll. A halálozások ok sze­rinti összetétele hosszabb ideje alig változik: legtöbben a kerin­gési rendszer betegségeiben hal­nak meg, ezt követően a dagana­tos halálozások és az erőszakos halálesetek száma a legnagyohb. A népesség iskolázottsági szint­je a tervidőszak folyamán tovább emelkedett. 1980 óta a 15 éves és idősebb népességből 66 százalék­ról 72 százalékra emelkedett a befejezett általános iskolai, vagy annál magasahb végzettséggel rendelkezők aránya. A 18 éves és idősebb népesség 27 százaléka leg­alább befejezett középiskolai vég­zettséggel rendelkezik, szemben az 1980. évi 23 százalékkal. A felsőfokú végzettségűek száma 21 százalékkal magasabb, mint 1980- ban volt. Jelenleg a 25 éves és idősebb népesség 8 százaléka dip­lomás. Ez az arány 1980-ban 6,5 százalék volt. 1985-bén és a VI. ötéves terv­időszakban az aktív keresők szá­ma csökkent. A mérséklődés egy­részt azzal függ össze, hogy a nyugdíjkorhatáron felüliek közül egyre kevesebben folytatnak ak­tív kereső tevékenységet, másrészt azzal, hogy a munkavállalási ko­rú népesség száma csökken. 1986. január 1-én az aktív keresők szá­ma 4 877 000 fő volt, 36 000 fővel kevesebb, mint egy évvel koráb­ban, és 138 000 fővel kevesebb az öt évvel azelőttinél. Jövedelem, fogyasztás, életkörülmények A lakosság összes jövedelme nominálértékben 1985-ben mint­egy 8 százalékkal, az utóbbi . öt évben 48 százalékkal növekedétt. A fogyasztói árak színvonala öt év alatt 39 százalékkal, a tervben számítottnál nagyobb mértékben emelkedett. Ezen belül az 1985. évi áremelkedés az előző évinél mérsékeltebb és az éves tervben számítottnak megfelelő mértékű, 7 százalék volt. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervidőszak­ban szerény ütemben, de folya­matosan. öt év alatt 7—8 száza­lékkal, lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. A reál- jövedelem emelkedésében jelentős szerepe volt a társadalmi jöve­delmek 14 százalékos növekedé­sének, de a kiegészítő tevékeny­ségek terjedése nyomán kb. 3,5 százalékkal emelkedtek a mun­kajövedelmek is. 1985-ben a munkások és alkal­mazottaik egy keresőre jutó brut­tó' havi átlagkeresete kereken 6000 forint, a mezőgazdasági szö­vetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkere­sete 5290 forint volt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre ju­tó reálbére 1985-ben némileg, mintegy 0,5 százalékkal, a mező- gazdasági szövetkezetekben dol­gozók közös gazdaságból szárma­zó reálkeresete pedig kb. 1 szá­zalékkal növekedett. Az 1982— 1984. években bekövetkezett mér­séklődés következtében 1985_ben a reálbér és a reálkereset szín­vonala egyaránt mintegy 5 szá­zalékkal alacsonyabb volt azl980. évinél. A nyugdíjak és a pénzbeli tár­sadalmi juttatások összege 1985- ben folyó áron kb. 138 milliárd forintot tett ki. Nyugdíjakra 92 milliárd forintot fizettek ki. Ez az összeg az 1980. évit 64 száza­lékkal haladta meg. öt év alatt 217 600 fővel, 10,5 százalékkal nőtt a nyugdíjasok száma és 1985 végén 2,3 milliót tett ki. Az át­lagos havi /nyugdíjaik öt év alatt 48 százalékkal emelkedtek, havi összegük 1985-ben 3350 forint volt. Családi pótlékra 1985-ben 21,3 milliárd forintot fizettek ki, 53 százalékkal többet az 1980. évi­nél. A növekedés elsősorban ab­ból származott, hogy a tervidő­szak során hozott intézkedések eredményeként a családi pótlék gyermekenkénti összege emelke­dett. 1985. március 1-jével bevezet­ték a gyermekgondozási díjat. Ezt az év végéig átlagosan 67 ezer anya vette igénybe, a részükre kifizetett díj 1,6 milliárd forintot tett ki. A gyermekgondozási se­gélyt igénybevevők száma 1985- ben 150 ezer volt, gyermekgon­dozási segély címén 2,8 milliárd forintot fizettek ki. A gyermek­gondozási díjban és gyenmekgon- dozási segélyben részesülők együttes száma annyi volt, mint 1984_ben a gyermekgondozási se­gélyt igénybe vevőiké. A kétféle jogcímen kifizetett összeg 30 szá­zalékkal meghaladta az 1984. évi gyermekgondozási segély össze- gét. A három éven aluli gyermekek mintegy 15 százalékát bölcsődé­ben látják el. Ez az arány öt év alatt alig változott. 1985-,ben a lakosság egy főre jutó fogyasztása 1—1,5 százalék­kal, az utóbbi öt év alatt kb. 7 százalékkal nőtt. Az átlagot jó­val meghaladóan, mintegy 15 százalékkal emelkedett a tervidő­szak folyamán a szolgáltatások igénybevétele. A termékek közül a tartós fogyasztási cikkek kis­kereskedelmi forgalmában mint­egy 16 százalékos növekedés kö­vetkezett be. öt év alatt több mint 1,5 millió televíziót értéke­sítettek, amelyből a színes készü­lékek száma megközelítette a fél­milliót. Az eladott hűtőszekré­nyek száma 1,4 millió, a mosógé­peké majdnem 1,3 millió volt. A személygépkocsi-eladás a koráb­bi tervidőszakhoz képest mérsék­lődött, öt év alatt 484 ezer új sze­mélygépkocsit adtaik el. Az élelmiszer-fogyasztás vi­szonylag mérsékelten, öt év alatt 4 százalékkal növekedett, össze­tétele korszerűbb lett. Az egy lakosra jutó hús- és halfogyasz­tás az 1980. évi 74 kg-ról közel 80 kg-ra emelkedett, továbbá nőtt a tej- és tojásfogyasztás is. Nem történt érdemi változás a liszt­félék, valamint a zöldség és gyü­mölcs fogyasztásában. A takarékbetét-állomány 1985. év végén 244 milliárd forintot tett ki. Ez az egy évvel korábbit 24,7 milliárd forinttal, az 1980. évit 99 milliárd forinttal haladta meg. A megtakarításokat növelte, hogy a lakosság az utóbbi években mintegy 2,3 milliárd forint érték­ben vásárolt kötvényeket. A természetbeni társadalmi jö­vedelmek volumene a tervidő­szak folyamán 15 százalékkal emelkedett. E jövedelmek túl­nyomó részét az egészségügyi és oktatási szolgáltatások igénybe­vétele biztosítja. Tovább javult az egészségügyi ellátottság. A 10 ezer lakosra ju­tó orvosok száma az 1980. évi 28,8-ről közel 33-ra emelkedett. Az 1980 óta létesített általános orvosi, valamint gyermekorvosi körzetek száma 359 volt. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvos­ra jutó lakosok száma az 1980. évi 2104-ről 1939-re csökkent. 1981—1985-ben a fejlesztések és megszűnések következtében, a működő kórházi ágyak száma kö­zel 6700-zal, 102 ezerre bővült. A szociális otthonok férőhelyei­nek száma mintegy 3 ezerrel, a tervezettnél mérsékeltebben emel­kedett és 1985 végén meghalad­ta a 37 ezret. 1985-ben az óvodáskorú gyer­mekek 91 százaléka járt óvodába. Az óvodások csökkenő létszáma mellett az intézményhálózat fo­lyamatos fejlesztése lehetővé tet­te az ellátás minőségi javítását. Az egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma 26 fő, ez 1980- ban 31 fő volt. Az 1985—86. tanévben az álta­lános iskola nappali tagozatán 1298 ezren tanulnak, 136 ezer fő­vel többen az 1980—81. tanévinél. A létszámnövekedés 1984—1985 között mérséklődött. Az általános iskolai ellátás társadalmi-gazda­sági programjának eredménye, hogy a nagylétszámú korosztá­lyok iskolába lépésével az okta­tás korábbi feltételei általában nem romlottak, egyes területeken javultak. 1981—1985 között .‘>244 új osztályterem épült, az összes osztálytermek 12 százaléka. Az általános iskolákban 1985- ben 88 ezer pedagógus tanít, 13 ezer fővel több, mint 1980-ban. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma nem éni el a 15 főt. Az egy tanulócsoportra jutó tanulók szá­ma 27 fő, kevesebb, mint a ko­rábbi években volt. A váltakoz­va tanulók aránya az 1980—81. tanéveinek csaknem felére, 12,3 százalékra csökkent. A tanulók 43 százaléka napközis, 54 száza­léka étkezik az iskola szervezé­sében. A 8 osztályt befejezők több mint 93 százaléka továbbtanul; a korábbiakhoz hasonlóan fele kö­zépiskolában. fele szakmunkás- képző, illetve szakiskolában. A középiskoláik nappali tagozatain többen, a szakmunkásképző is­kolákban kevesebben tanulnak, mint az előző tanévben. A közép­fokú iskolákban tanulók közel egyötöde lakik diákotthonban, az igények nem voltak teljes körben kielégíthetők. A felsőoktatási intézmények­ben több mint 99 ezren, ebből 64 ezren nappali tagozaton tanulnak. A 18—22 éves népességből felső­oktatásban részesülők aránya vál­tozatlanul 9,9 százalék. 1985-ben 25 ezren fejezték be felsőfokú tanulmányaikat. Több mint 14 ezer fő, a megfelelő korosztály 11 százaléka nappali tagozaton végzett. Termelő infrastruktúra Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Beruházás, műszaki fejlesztés Népesedés, foglalkoztatottság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom