Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

.6 2 « PFTŰFI NÉPE • 1986. január 23. * \ DERÜLÁTÓ AMERIKAI VÉLEMÉNY STOCKHOLMRÓL Van esély a megállapodásra Reményt keltő nyitány Az OBT elnökségének állásfoglalása Várkonyi Péter Varsóban Várkonyi 'Péter magyar és Marian Orzechowski len­gyel külügyminiszter szer­dán Varsóban aláírta az 1986—90-es magyar—len­gyel kulturális és tudomá­nyos együttműködési mun­katervet. Várkonyi Péter szerdán érkezett hivatalos baráti lá­togatásra Lengyelországba. Megkoszorúzta a varsói is­meretlen katona sírját, majd négyszemközti meg­beszéléseket folytatott len­gyel kollégájával. Ezt a két küldöttség plenáris tár-, gyalása követte, amelyen je­len volt Biczó György, ha­zánk varsói nagykövete. Marian Orzechowski szer­dán este díszvacsorát adott Várkonyi Péter tiszteleté­re. Howe-Rizsov találkozó Geoffrey Howe angol külügy­miniszter Londonban fogadta Nyikita Rizsov szovjet külügymi­niszter-helyettest, aki az angol— szovjet kapcsolatokban lévő egyes megoldatlan kérdések rendezése céljából érkezett hétfőn a brit fő­városba. Emlékezetes, hogy Lon­donban a múlt év őszén kém- hisztériát keltettek, és kiutasítot­tak több mint harmic itt dolgo­zó szovjet állampolgárt. A .szovjet külügyminiszter-he­lyettes mostani londoni megbe­szélései után illetékes londoni körökben úgy ítélik meg, hogy jelentősen enyhült a szeptember­ben történtek után bekövetkezett kölcsönös bizalmatlanság. Derűlátóan nyilatkozott a bi­zalomnövelő intézkedésekről tár­gyaló stockholmi konferencia ki­látásairól Robert Barry, az ame­rikai küldöttség vezetője. Mint mondotta, jó esély van arra, hogy az európai biztonsági konferen­cia 35 résztvevőjének képviselői a most következő tárgyalási for­dulókban végleges megállapo­dásra jussanak a bizalomnövelő intézkedésekről és a július 18-án véget érő tárgyalási szakaszban végleges elfogadásra készítsék elő a tanácskozás okmányait. Ez esetben az augusztus 19-én kez­dődő utolsó fordulóban meg le­het majd szövegezni a megálla­podásokat, amelyeket a helsinki konferencia résztvevőinek őszi, Bécsben megtartandó tanácsko­zása elé terjeszthetnek. Barry nagykövetet kedden Wa­shingtonban fogadta Reagan el­nök és a következő tárgyalási fordulóról folytatott vele megbe­szélést. Az elnök ezt követően ki­adott nyilatkozatában azt han­goztatta, hogy „elégedett a leg­A bíró halálra ítélte az Indira Gandhi ellen elkövetett gyilkos merénylet ügyében vádolt szikh Szatvant Szinghet, Kehar Szin­ghet és Balbir Szinghet. Manes Csalidra bíró a szigorúan őrzött delhi Tihar központi börtönben hirdette ki szerdán az ítéletet. Az indiai büntetőtörvénykönyv vonatkozó paragrafusai alapján a három vádlottat bűnösnek ta­lálta többek között összeesküvés, emberölés és gyilkossági kísérlet vádpontjában. utóbbi fordulóban elért haladás­sal’’ és „meggyőződése szerint le­hetséges az idén a megállapodás elérése, amelynek nagy jelentő­sége lenne a kelet—nyugati kap­csolatok egészére nézve”. Utalt arra, hogy a genfi csúcstalálko­zón mind ő, mind Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára ki­fejezte készségét a stockholmi tanácskozás sikeres befejezésé­nek elősegítésére. Barry az elnökkel történt ta­lálkozó utáni sajtókonferenciá­ján azt mondotta, hogy a lehet­séges megállapodás részint konk­rét bizalomerősítő intézkedése­ket foglalna magába, részint megerősítené a lempndást az erő alkalmazásáról. Az MTI tudósítójának kérdé­sére válaszolva az amerikai dip­lomata elmondotta: az Egyesült Államok és NATO-partnerei vál­tozatlanul azon az állásponton vannak, hogy nem tartozik a bi­zalomnövelő intézkedések sorá­ba a haditengerészeti manőverek ­A néhai Indira Gandhi mi­niszterelnök-asszonyt 198.4. ok­tóber 31-én, nem sokkal reggel kilenc óra után ölték meg. Á merényletet Szatvant Szingh és Beant Szingh, a kormányfői test­őrség két tagja hajtotta végre. Mindketten őrséget álltak a mi­niszterelnöki rezidenciát és a kormányfői hivatalt összekötő ka­punál. Beant Szinghet a testőr­ség többi tagja a gyilkosság el­követése után agyonlőtte. Szat­vant Szingh súlyosan megsérült. ről adandó tájékoztatás. Az ame­rikai fél például nem tekinti a megegyezés keretébe tartozó­nak, hogy tájékoztatást adjon a Földközi-tengeren állomásozó flottája mozdulatairól, mert sze­rinte ez a térség már nem tar­tozik a biztonsági konferencia által meghatározott földrajzi körzetbe. Visszahívott képviselők Három kínai képviselőt meg­fosztottak mentelmi jogától, és visszahívták a kínai Országos Népi Gyűlésiből, miután bünte­tőjogi eljárásit indítottak, ellenük pozíciójúikkal való visszaélés, nyerészkedés, és az állami tör­vények megszegése miatt. Az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága azután döntött a kép­viselők menesztéséről, hogy az * azokat kiküldő három tartomány — Csiang&zu, Hupej és Kujcsou — helyi népi gyűlése a választók követelésének eleget téve, meg­fosztotta mandátumuktól a rossz útra tért képviselőiket. Megfigyelők rámutatnak, hogy as ONGY Állandó Bizottságának most lezajlott ülésszakán különös figyelmet szentelitek a gazdasági bűnözés visszaszorítása kérdésé­nek. Több képviselő sürgette a központi kormányt, hogy vizsgál­ja ki a mind nagyobb méreteket öltő gazdasági bűnözés okait, és tegyen az eddigieknél szigorúbb és hatékonyabb lépéseket azok felszámolása érdekében. Az Országos Béketanács elnök­sége szerdán ülést tartott. Meg­vitatta a magyar békemozgalom­nak a nemzetközi békeévre szó­ló programtervezetét, amelyet az Országos Béketanács február 4- re összehívott ülése elé terjeszt. Az OBT elnöksége állásfogla­lást fogadott el az új szovjet le­szerelési javaslatokról. Ez kifejti: „A magyar béke- mozgalom üdvözli a Mihail Gor­bacsov nyilatkozatában megfo­galmazott új, nagyszabású szov­jet akcióprogramot a békéért és a nukleáris leszerelésért. Ez a kezdeményezés reményt keltő nyitánya az 1986. esztendőnek, amelyet az Egyesült Nemzetek szervezete nemzetközi békeév­vé nyilvánított. A szovjet javaslat és leszere­lési program átfogó jellegű, egy­szersmind konkrét is. A problé­mák fokozatos megoldását kere­si és ésszerű kompromisszumok lehetőségét kínálja. A javaslatok megvalósítása a magyar nép érdeke is, ezért él­vezik közvéleményünk egyér­telmű támogatását. Erről tanús­kodnak a Béketanácshoz napon­ta érkező levelek, táviratok. Az OBT úgy ítéli meg, hogy minden kormánytól és politikai erőtől elvárható, hogy — felülemelked­ve a nemzeti önzésen — képes­ségeihez mérten iparkodjék elő­mozdítani a szovjet akciótervben rejlő lehetőségek kibontakozását. A magyar békemozgalom elé­gedetten nyugtázza, hogy a ja­vaslatot az érintett vezető hatal­mak fővárosainak többségében fontosságának megfelelően ta­nulmányozzák. Ugyanakkor nyug­talanságának ad hangot amiatt, hogy az Egyesült Államokban — egyes nyilatkozatokból ítélve — változatlanul ragaszkodnak az űrfegyverkezési programhoz, amely már eddig is súlyos teher­tétele volt a szovjet—amerikai tárgyalásoknak. Az új szovjet kezdeményezés kedvező lehető­ségeket teremt a két- és többol­dalú leszerelési és fegyverzet­korlátozási tárgyalások mielőb­bi, eredményes befejezéséhez. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy sajátos eszközeinkkel min­dent megtegyünk a leszerelési akciótervben foglaltak minél szé­lesebb körű megismertetéséért, és közvéleményünk hozzájárul­jon a javaslatok elfogadtatásá­hoz. A szovjet nyilatkozat egy­értelműsége, konkrétsága, köz- érthetősége nagy segítséget ad ehhez a munkához. A békemoz­galmak annál is inkább aktívan támogathatják e kezdeményezést, mivel abban saját követeléseiket is viszontlátják. Bízunk benne, hogy olyan vá­laszok érkeznek a moszkvai in­dítványra, amelyek lehetővé te­szik az eredményes tárgyaláso­kat az emberiség biztonságosabb holnapjáért, azért, hogy az atom­fegyverek terhe nélkül léphes­sünk a harmadik évezredbe” — fejeződik be az Országos Béketa­nács elnökségének állásfoglalása. HAZAFIAS, HONVÉDELMI NEVELÉS MHSZ-élet 1986-ban ítélet a Gandhi-merénylet ügyében A dán parlament elutasította a közös piaci reformtervet A Pravda Magyarországról A dán parlament kedden több órás vita után, 80:75 arányban el­utasította a Közös Piac reformjá­ra vonatkozó tervezetet. A hírügynökségek szerint a Folketing döntése lehetetlenné tette, hogy az EGK tizenkét tag­államának külügyminiszterei ja­nuár 27-én — az eredeti tervek­nek megfelelően — aláírják azt az okmányt, amely a szervezet­ben végrehajtandó változtatásokat rögzíti. A reformokról tavaly decem­berben Luxemburgban állapod­tak meg'a tagállamok vezetői. Eszerint kiszélesítenék az Euró­pai Parlament jogkörét, csökken­tenék a Közös Piacon belüli ke­reskedelmi korlátozásokat, erő­sítenek a tagállamok külpolitikai együttműködését. A dán parlamentben a vita megkezdésekor Poul Schlüter kor- mónyfőarra figyelmeztette a kép­viselőket, hogy a .nemleges szava­zás az országnak a Közös Piac­ból való kilépéséhez vezethet. E lépésnek a dán politikát és gaz­daságot érintő következményei kiszámíthatatlanok lennének — mondta. A parlamenti ülés előtt az el­lenzéki pártok határozatterve­zetet fogadtak el. amely elveti a „csomagtervet” és felszólítja a kormányt: kezdjen új tárgyaláso­kat közös piaci partnereivel, majd ezután a kérdésről nyissanak újabb vitát a parlamentben. Az ellenzéki tömörülés élén álló szo­ciáldemokraták úgy vélik, van lehetőség a javaslat újabb meg­tárgyalására. Tudósítóinak terjedelmes cik-' két közli a Pravda szerdai szá­mában Magyarország külkap- csolatairól, a nemzetközi munka- megosztásban való részvételéről. Mint I. Vorozsejkin és V. Ge- raszimov megállapítja, Magyar- ország a nemzetközi munkameg­osztásban döntő szerepet tulajdo­nít a KGST-országokkal folyta­tott együttműködésnek. A szocia­lista közösség országaira jut a magyar külkereskedelmi forga­lomnak több mint 53 százaléka. Magyarországon elégedetten fo­gadták — jegyzik meg a cikk­írók —, hogy az SZKP XXVII. kongresszusát előkészítő doku­mentumok megerősítik a Szov­jetunió és a testvéri szocialista országok közötti gazdasági együtt­működés elmélyítésére irányuló szándékot, beleértve ebbe az együttműködésbe a közvetlen gaz­dasági kapcsolatokat, a közös vállalatok és tudományos-terme­lési egyesülések létrehozását is. A cikk felhívja a figyelmet ar­ra is, hogy Magyarország köl­csönösen előnyös együttműkö­dést folytat a más társadalmi rendszerű országokkal is. Keres­kedelmi és gazdasági partnerei között előkejő helyet foglal el az NSZK és Ausztria s néhány más fejlett tőkés ország. Ezek részesedése a magyar importból csaknem 40 százalék, az export­ból pedig mintegy 35 százalék. Sok magyar iparvállalat tart fenn kooperációs kapcsolatokat nyu­gati cégekkel. A nyugati cégek­kel kötött kooperációs megálla­podásokat az az igény hívta élet­re, hogy az egyes iparágak mű­szaki színvonalának emelésére ösztönözzenek, erősítsék a ma­gyar áruk világpiaci versenyké­pességét. A tőkés országokkal fenntar­tott partneri viszony meggyőz­te magyar barátainkat, arról, hogy az ilyen együttműködés csak úgy előnyös, ha közben szélesí­tik a kereskedelmi kapcsolato­kat és erőteljesen fejlesztik az integrációs és kooperációs kapcso­latokat a KGST-országokkal. Is­mert magyar vállalatok, köztük az Ikarusz és a Rába a Szovjet­unióval és más testvérországok­kal folytatott széles körű együtt­működésnek köszönheti export- potenciálja erősödését, termelés- növekedése ütemének emelke­dését, gyártmányai minőségé­nek gyors ütemű javulását — ír­ják a cikk szerzői, s az elmon­dottakat Havasi Ferencnek, az MSZMP PB tagjának, a KB tit­kárának a szocialista gazdasági együttműködésről mondott sza­vaival támasztják alá. Lengyel munkástanácsok A vállalati önkormányzat szer­ves része a lengyel gazdasági re- forminlalk, — szögezték le a len­gyel- kormányzat vezetői és több mint 300 vállalat dolgozóinak képviselői. A vállalati munkás­tanácsokról tartott kétnapos ta­nácskozásom a kormány és a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetői megállapították, hogy az 1981 óta létrehozott munkásta­nácsok beváltak, ezután is szűk- rég lesz rájuk, s a párt és a kor­mányzat a fejlesztésükre fog tö­rekedni. Zbigniew Messner miniszterel­nök leszögezte, hogy a reform folytatásához nagy szükség van a vállalati önállóságra és a mun­kástanácsokra. Marian Wozniak, a LEMP gazdasági kérdésekért felelős KB-tlitikáira a vállalati munkásta­nácsok tevékenységi körének bő­vítését szorgalmazta. A reformpolitika tartósságáról biztosította a munkástanácsok vezetőit Franciszek Kublczek, a ■tervbizottság elnökhelyettese. LIBANON _________________ A robbanás után Legkevesebb 30 halott — ez a libanoni főváros keleti negyedében elkövetett keddi merénylet mér­lege. A kórházakban 133 sebesültet ápolnak. A ro­mok eltakarítása folyik, és nem kizárt, hogy újabb áldozatokra bukkannak. A kedd délelőtti robbanás nemcsak az amúgy is zűrzavaros politikai helyzetet tette még áttekinthe­tetlenebbé, de fokozta a katonai feszültséget is. A politikai kibontakozás útja egyelőre kiszámítha­tatlan. A szerda délelőtti bejrúti lapok közük az áldo­zatok és a sebesültek névsorát. Egy 250—300 kiló robbanóanyaggal megrakott Mercedes vezetője mű­szaki hibára hivatkozott, és hirtelen eltűnt egy mellékutcában. A csúcsforgalom kellős közepén feltorlódott a Mercedes mögött a forgalom, ami­kor a robbanás bekövetkezett. A detonáció két méter mély krátert vágott az úttesten, a gödör át­mérője meghaladja az öt métert; százméteres kör­zetben minden elpusztult, 300 méteres sugarú kör­zetben minden ablak betört. Egy ismeretlen telefonáló közölte, hogy „a sza­bad keresztények szervezete” követte el a merény­letet. A szervezet állítólag így akart tiltakozni a diktatúra ellen. A merénylet utáni zűrzavarban némi biztató jel­nek számít, ihogy sem a keresztények, sem a mu­zulmánok nem mutogattak nyíltan egymásra. Bej­rutban ugyanis nem tartják kizártnak, hogy az ak­ciót a megbuktatott Elie Hobeiika hívei követték el. Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt vezére döbbenetes bűncselekménynek minősítette a mészárlást. Szamir Zsazsa, a „Libanoni Erők” vezére azt állítja, hogy az akció a január 15-i le­számolás megtorlása volt — ez a vád egyaránt Irá­nyulhat Hobeika hívei és a muzulmánok ellen. Elie Karami, a Falangista Párt vezetője úgy véli, hogy a célpont a keresztény tábor egysége volt. Egyöntetű azonban a vélemény — a merénylet az •erőszak újabb hullámát indíthatja el. Miközben kedden és szerdán a Szíria-barát erők fokozták a katonai nyomást a keresztény (jobbol­dali tábor erői ellen a fővárostól északra,' észak­keletre levő frontokon, a libanoni államfő elleni bojkott véglegesnek tekinthető. Rasid Karami li­banoni miniszterelnök egy szerdán megjelent lap­interjúban azzal vádolta Szafnir Zsázsát, a „Liba­noni Erők” vezérét, hogy izraeli—amerikai parancs­ra számolt le Elie Hobeikával, aki a béke egyetlen kiútjaként számon tartott damaszkuszi egyezményt aláírta. Huszeini, a parlament elnöke a nemzet # A keddi bejrúti merénylet egyik sebesültjét ope­rálják a libanoni főváros kórházáb&'n. ellen elkövetett bűncselekménynek minősítette a keleti táborban a múlt héten lezajlott eseménye­ket. Camille Samun, a keresztény tábor egyik hang­adója azt állítja, hogy a damaszkuszi egyezmény Libanon szuverenitását sérti, s ezért elütasítandó. Közölte, hogy az államfő elszigetelésére irányuló törekvések nyíltan az ország kettéosztását céloz­zák. A keresztényeknek nem sikerült maguk mel­lé állítani Szliman Franzsije volt államfőt, aki szerint a vitás kérdéseket nemzeti kongresszuson lehetne megoldani. Franzsije szerint előbb egy ke­resztény, illetve muzulmán összejövetelt kellene tartani, majd ezután kerülhetne sor az össznépi vitára a „hogyan továbbiról. A Falangista Párt vezetésének egyik tagja eköz­ben Reginaid Bartholomew bejrúti amerikai nagy­követtel tárgyalt a kibontakozás lehetőségéről. Dzsemajel elnök mindinkább az egyházra hagyat­kozik és annak közvetítését igyekszik felhasználni, hogy kitörjön a mind nyilvánvalóbb elszigeteltség­ből. Megpróbálkozott azzal is, hogy képviselőjét, Joseph al-Hasem falangista minisztert Damasz­kuszba küldje — de Abdel Halim Haddam Szíriái alelmök nem állt szóba vele.,, Szíria és a libanoni muzulmán erők a jelek szerint eltökélték, hogy le­hetetlenné teszik a „hatalmat” — Dzsemajel elnö­köt és híveit. A keddi merénylet azonban azt mu­tatja, hogy ez nem fog menni fájdalmas események nélkül — mutatnak rá bejrúti hírmagyarázók. Tegnap a Magyar Honvédelmi Szövetség vezetői sajtótájékozta­tón értékelték a szervezet tavalyi munkáját, s ismertették az MHSZ idei feladatait. Tringer Gyula ezredes, a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség főtit­kárhelyettese az elmúlt év ered­ményeit értékelve elmondta: 1985- ben a szervezet jó színvonalon teljesítette kiképzési, társada­lompolitikai és sportfeladatait, s tevékenységéhez rendelkezés­re álltak a megfelelő személyi, tárgyi és technikai feltételek. Igen eredményes évet zártak az MHSZ sportszakosztályai: ver­senyzőik a különféle rangos ha­zai és nemzetközi viadalokon 21 arany-, 27 ezüst- és 22 bronzér­met nyertek. A szervezet az el­múlt esztendőben is nagy figyel­met szentelt a szakosztályok fej­lesztésének, technikai színvo­naluk emelésének. Korszerű be­rendezésekkel gyarapodtak az MHSZ rádióamatőrklubjai, s az anyagi lehetőségeknek megfe­lelően fejlődtek 'más technikai sportágak Is. Az MHSZ .előtt álló feladatokat ismertetve Tringer Gyula a többi között elmondta: a szervezet éle­tének kiemelkedő eseménye lesz július végén az MHSZ vezetői­nek országos tanácskozása, amely az elmúlt öt évben végzett mun­kát értékeli, s kijelöli a további tennivalókat. Májusban Miskol­con rendezik meg az ifjúság hon­védelmi, hazafias nevelésének ideológiai kérdéseivel foglalko­zó konferenciát, amelyen az MHSZ külföldi ' testvérszerveze­teinek képviselői is részt vesznek. E kérdéskör vizsgálatának, il­letve ezzel összefüggésben a hi­vatásos katonai pályára irányítás teendőinek különösen nagy fi­gyelmet szentel a Magyar Hon­védelmi Szövetség, mivel felada­tai között kiemelkedő helyet fog­lal el az ifjúság hazafias nevelé­se, a fiatalok felkészítése a kato­nai szolgálatra — hangsúlyozta. Tanácskozás a távközlés fejlesztéséről A Hazafias Népfront Közleke­dési és Távközlési Albizottsága szerdán az új Krisztina-központ épületében a táyközlés 1986—90. évi fejlesztési céljairól tanács­kozott. A posta vezető szakembe­rei elmondták, hogy jelenleg tele­fonellátottság szempontjából Eu­rópa országai között az utolsó he­lyek egyikét foglalja el Magyar- ország: 100 lakosra 14 telefon jut, bár az ország fejlettségi szintjé­nek jelenleg a 22-es telefonsűrű­ség felelne meg. A VII. ötéves tervi távközlési fejlesztésekre több változat is ké­szült. A merészebb, s egyben az Állami Tervbizottság által jóvá­hagyott fejlesztési elképzelések szerint összesen 405 ezer főállo­mást létesítenek; ebből mintegy 150 ezret az elavult központok pótlására fordítanak, s csak a fennmaradó rész szolgál kapaci­tásbővítésként. A tervek szerint 735 helységben automatizálják a telefonközpontokat, így megma­rad a lehetőség arra, hogy 1995- ig teljesen befejeződjék az auto­matizálás. Mindezek ellenére, még ilyen arányú fejlesztések mellett is tovább nőnek a kielé­gítetlen igények, a számítások szerint a várakozók száma a terv­időszak végére meghaladja a fél­milliót. A VII. ötéves tervidőszakban folytatódik az elavult távíróköz­pontok felváltása korszerű ‘ elekt­ronikus rendszerekkel, és sor ke­rül a legfontosabb telex- és adat­állomási igények kielégítésére. Ez utóbbi fejlesztése különösen azért Indokolt, mert az elektronizálás szélesebb körű elterjesztéséhez a számítástechnika hatékony al­kalmazásához szükséges adat- átviteli igények csak ott lesznek kielégítők, ahol ehhez rendelke­zésre áll a postai távközlési alap­hálózat. Űj szolgáltatásokat is bevezetnek, illetve meglévőt ki­terjesztenek, így például a gyors- telexet és a távmásolást. A fejlesztési tervek megvaló­sításához körülbelül 40 milliárd forintra van szükség. Ez az ösz- szeg több forrásból tevődik ösz- sze, mindenekelőtt a postai fejlesztési pénzeszközökből és a költségvetési támogatásból. Emel­lett azonban az eddiginél na­gyobb arányú külső forrásokra is számít a posta. Továbbra is él­nek majd a kötvénykibocsátás le­hetőségével, amellett igyekez­nek különféle hiteleket bevonni a fejlesztés gyorsításába. Ezt szol­gálja a tanácsoknak kiírt pá­lyázat is, amely lehetőséget ad arra, hogyha tanácsok is hozzájá­ruljanak a helyi távközlési fej­lesztésekhez. Ugyancsak a forrá­sok bővítésére használják majd a* előfizetők telefonálási díjának fil­léres emeléséből adódó többletbe­vételeket. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Sport NB I-es férfi röplabda-mérkőzés az 1—4 helyért: Kecskeméti SC—Bp. Honvéd 3:2 (11, 5 —13, —8, 14). Kecskemét, 200 néző. Vezette: Zsillé, Grábner.

Next

/
Oldalképek
Tartalom