Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-13 / 292. szám

1985. december 13. « PETŐFI NÉPE • 3

BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK

KUNSZENTMIKLÓSI EGYETÉRTÉS TSZ:

Előtérben a jövedelmezőség

A kunszentmiklósi Egyetértés Tsz 78 tagot számláló alapszervezetének beszámoló taggyűlésén a számvetés homlokterében a XIII. kongresszus, a megyei és a városi jogú nagyközségi pártértekezletek határozataiból adódó feladatok és a végrehajtás eddigi tapasztalatai álltak. A vezetőség beszámolója — amelyet Olasz Antal titkár terjesztett elő, — ennek megfelelően bő teret szentelt a gazdálkodás körülményeiben bekövetkezett változásoknak és a hatékonyság növelésére irányuló törekvéseknek.

A csaknem 14 ezer hektáron gazdálkodó, kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet egyik fő törekvése a terméshozamok oly módon való növelése, hogy eközben a ráfordítások csökkenjenek. Ennek érdekében bevezették például a nagy erőgépek kétműszakos munkarendjét és a technológia fázisainak jó összehangolásával az idén az utóbbi évek legjobb minőségű cukorrépatermését takarították be. A termelőszövetkezet földjein a nagyüzemi gazdálkodásnak, a

folyton növekvő teljesítményű erő- és munkagépek gazdaságos alkalmazásának, a jól bevált és egyre eredményesebben alkalmazott helikopteres növényvédelemnek megfelelő méretű táblákat alakítottak ki.

A technikai, technológiai korszerűsítésen túl a tagság szakmai és politikai ismereteinek gyarapítására', valamint a munkaerő hatékony foglalkoztatására törekszik a szövetkezet. Tervbe vették egy megbízhatóbb, pontosabb információkat nyújtó önköltségszámítási rendszer bevezetését is. Javítani igyekeznek a munkakörülményeken, hiszen nehéz fizikai igénybevétel, por- és zajártalom jellemzi még a munkafolyamatokat.

A vitában először Bene János, a kunszentmiklósi váfosi jogú pártbizottság első titkára kért szót. A pártbizottság értékelését ismertetve elmondta, hogy az Egyetértés Tsz pártalapszervezete a fő célkitűzéseket megvalósítva dolgozott 1985-ben. Szólt a termelőszövetkezetnek a lakosság ellátásában betöltött szerepéről,

megjegyezte, hogy a lehetőségek kiaknázása itt még korántsem tekinthető teljesnek. Helyes úton jár az alapszervezet, amikor fiatal fizikai dolgozókat vesz fel soraiba, ám e téren még csak kezdeti lépések történtek, a folyamatot ki kell bontakoztatni, erőteljesebbé kell tenni.

Az alapszervezet tagjai kertelés és szépítgetés nélkül vetették fel az általuk tapasztalt hiányosságokat. K. Tóth Ferenc a párt- oktatás és az ideológiai munka színvonalának emelését szorgalmazta. Ifi. Farkas Jenő elnökhelyettes elmondta, hogy a jövedelmezőség fokozása érdekében bizonyos melléktevékenység folytatásának lehetőségeit tanulmányozzák. Szűcs András azt fejtegette, hogy tágabb lehetőséget kellene biztosi tani. a fiatalok számára a termelőszövetkezetbe való belépésre és az ottani munka- vállalásra.

A felvetésekre Olasz Antal válaszolt, majd a taggyűlés a beszámolót a kiegészítésekkel együtt elfogadta.

Sitkéi Béla

MAJSAI VÁLTOZÁS

Gyűjteményből múzeum

Követendő példa az az évek óta megnyilvánuló kezdeményezőkészség, önzetlen támogatás, amelyet a Kis- kunmajsa közművelődéséből, művészeti életéből jelentős részt vállaló helyi Jonathán Tsz tanúsít. Egyebek mellett képzőművészeti rendezvényeket, fafaragótábort, olvasótábort szervez és finanszíroz a településen. A szövetkezet támogatásával jött létre 1981-ben Majsa hely- történeti gyűjteménye is. Nem véletlen tehát hogy dr. Vedres Ferenc, a téesz Eötvös-díjas elnöke egyéb magasszintű elismerések mellett a Szocialista Kultú...............-ff 1 * • '$.£

r

áért kitüntetés birtokosa is, hiszen a mezőgazdasági

. > r* ,

termelés dinamikus fejlesztésén túl, a lakosság kulturális igényeit mindig szem előtt tartották az irányítása alatt álló termelőszövetkezetben.

A napáikban értesültünk arról, hogy a szövetkezet a helytörténeti gyűjtemény kezelését a megyei múzeumi hálózatnak kívánja átadni.

Miért? — Erről érdeklődtünk a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődési osztályán Szabó Attila osztályvezetőtől.

— Még az év elején levélben kérte a Jonathán Tsz a megyei tanácsot, hogy vegye át helytörténeti gyűjteményét, mely jelentősen fejlődött, gazdagodott az elmúlt esztendőkben (jelenleg már több mint tízezer értékes tárgyat őriznek itt, s elérte azt a szintet, hogy megfelelő szakmai felügyeletet kapjon a továbblépés érdekében. Ennek megteremtésére a téesz nem tud vállalkozni, de az anyagi és erkölcsi segítségtől természetesen a jövőben sem zárkózik el. Egyébként már 1982. május 4-én a majsai tanács egyik jegyzőkönyvében megfogalmazódott az az igény, hogy a gyűjtemény legkésőbb 1985 végéig a megyei

múzeumi hálózatba kerüljön. Most, a VII. ötéves terv előkészületei során nyílt lehetőség arra, hogy teljesítsük a kérést. Az átvétel elkerülhetetlen technikai teendője, a leltározás rövidesen befejeződik, s a megye múzeumi hálózatának egyik értékes részeként működhet tovább a majsai helytörténeti gyűjteményt őrző intézmény.

A gyűjteményből tehát múzeum lett, amely alaposabb szakmai felügyelet, szakszerű irányítás mellett láthatja el feladatát a jövőben. Minden bizonynyal ennek az intézménynek is fontos szerepe lesz az elkövetkezendő időkben azon a széles — bár döccenőktől korántsem mentes — úton, amelyen Kiskunmaj- sa halad a városiasodás felé.

K. E.

Telefonközpontok

exportra

A Budavox az elmúlt napokban több exportszerződést kötött fejlődő-országokbeli partnereivel telefonközpontok komplett szállítására és más átviteltechnikai eszközök exportjára. Ezeknek az üzletkötéseknek az eredményeként a vállalat jövőre tovább bővíti piacait.

Egy angolai vállalattal megállapodtak fix, mobil és hordozható urh-rádiótelefonokból álló hírközlő rendszer szállítására és kiépítésére. Az üzletkötés értéke 1,2 millió dollár, s az első berendezéseket még az év utolsó napjaiban útnak indítják. A Budavox és az angolai cég között a most aláírt szerződls az idén már a második ilyen üzlet urh-beren- dezések szállítására.

Szerződést kötöttek a kuvaiti távközlési minisztériummal is hét telefonközpont és körzeti telefon- hálózat kiépítésére, illetve rekonstrukciójára. A több mint 9 millió dollár értékű megállapodás nemcsak a telefongyári berendezések szállítását és felszerelését, hanem az üzembehelyezést és az üzemeltetés segítését is tartalmazza. A Budavox két évvel ezelőtt már vállalkozott Kuvaitban telefonkábel-hálózat felszerelésére 12 millió dollárért.

A Telefongyár légvezetékes átviteltechnikai berendezéseiből legutóbb az iraki posta rendelt a Budavoxtól 4,3 millió dollárért. A 200 berendezés egy részét a következő hetekben már át is adják partnerüknek, a többit jövőre szállítják.

NAPKÖZBEN:

Saját zsebre?

A szakszervezetek lapjából értesültem arról, hogy a Skála Budapest Nagyáruház bérbe adta parkolóját. A vállalkozó évi bruttó bevétele másfél millió forint, ebből, az adó befizetése, az egyéb költségek levonása után megmarad egy jó milliócska. A cikk szerzője is talán kissé tetemesnek érezhette ezt az összeget, mert hozzáfűzte: ezért a pénzért azonban nem napi nyolc órát dolgozik a parkolóőr.

Még mielőtt félreértenék: nem arról akarok írni, hogy méltánytalanul soknak tartom a „vállalkozó” bevételét, bár jókora társadalmi igazságtalanság feszül — mondjuk — egy matematikatanár havi ötezer forintokból összeálló évi 60 ezer forintos és egy parkolóőr havi 83 ezer forintos fizetségében. Van azonban még valami, ami szemet- szúróan meghökkentő ebben az ügyletben, amit már any- nyira megszoktunk, hogy természetesnek is tartjuk. Senki sem kérdőjelezte meg a Skála — és a többi áruház — jogát, hogy saját vásárlóitól parkolódíjat szedjen. Mi fizetünk, gavallérosan, gondolkodás nélkül.

Ez már csak azért is furcsa, mert végső soron az áruház él meg belőlünk, vásárlókból. Azaz: helyesebb lenle, ha az áruház kínálna ingyen parkolót, hogy inkább nála költsük a pénzünket,’ mint a konkurrenciánál. Ez azonban nem így van, egyelőre mindenki a legnagyobb haszonra tör, s a vállalkozások reform-szellői csak az autóparkoló bejáratáig fújnak, onnan — setovább.

Mégis van valami, ami példaszerű a Skála-parkoló esetében is. Nem árt figyelni rá — és figyelembe is venni. Kiderül ugyanis a szakszervezeti lap riportjából, hogy míg alkalmazottal szedették a parkolási díjat, soha nem gyűlt össze annyi, mint most, amikor a „vállalkozó” saját zsebére megy a bolt. Neki ugyanis mindenképpen be kell fizetnie a Skála kasszájába a bérleti díjat. Akkor is, ha senki sem guberálta le az óránkénti négy forintot — amint az az „alkalmazotti rendszerben” mindennapos volt — és akkor is, ha mindenkitől sikerült behajtani az összegees- két. Különös-e, hogy most nem lehet bliccelni?

Több érzékletes példából látszik: aligha van a közvetlen egyéni érdekeltséghez mérhető hajtóerő. Akadhatnak persze, akik ebben káros jelenséget sejtenek, ám a többséget azok alkotják, akik szerint ezt nemcsak tudomásul kell venni, hanem a nagyobb teljesítményeket épp erre kell alapozni. Aki a saját pénztárcáján érzékeli munkája minőségét, jobban érdekelt a színvonal emelésében, mint az, aki a tisztes órabéréért akár lazsálhat is. S mivel a népgazdaságnak nem a teljesítményfedezet nélküli bérek kifizetése az érdeke, hisz az előbbrejutás épp a teljesítménynövekedés függvénye, aligha van hatásosabb módszer a közvetlen érdekeltség fokozásánál.

Ballai József

KÖZÖS ÉS EGYÉNI TENNIAKARÁS

Kereskedelemépítés a Szigmánál

Megyénk egyik legdinamikusabban fejlődő kereskedelmi vállalata a vegyes iparcikkeket árusító Szigma. A múltból ütött-kopott, szürke redőnyös üzleteket örökölt. Vas- és háztartási boltjai annak idején inkább látszottak raktáraknak, semmint vevőt vonzó eladóhelyeknek. Azonban az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszerben, pénzt nem sajnálva és erőt nem kímélve, sokat tett, és tesz manapság is üzlet- hálózata megújításáért.

• A félegyházi játékbolt.

A vállalatnak régóta egyik vezető szakembere, 1979-től pedig igazgatója Kalmár Pál. Részese és alakítója volt az eltelt jó másfél évtized változásainak. Erről, valamint a mostani törekvésekről, fejlesztésekről beszélgetve, először arról érdeklődtünk: mit tart ezek közül legjelentősebbnek.

— Piaci helyzetünk erősítését. Annak a itizenöt éves programnak a megvalósítását, amellyel üzleti pozíciónkat megszilárdíthattuk. Kiskunfélegyházán vas-műszaki, kulitúrcilkk- és lakberendezési, Kiskunhalason iparcikk-, Kecskeméten DOMUS bútor-, a Petőfi Sándor utcai szalagházban lakásfelszerelési áruház, papírírószer, s háztartási bolt, Kalocsán a Duna Áruház földszinti osztályai, s Baján papír- és írószerüzlet a hálózatfejlesztésünk legfőbb állomásai az előző évtizedből.

— Igaz, hogy a megye kereskedelmi vállalatai közül a legtöbb pénzt adták ki értékesítő hálózatuk fejlesztéséért és korszerűsítéséért?

— Igen. A jövőért áldozni is kellett, hogy piaci helyzetünket erősíthessük és 1985-ben már — várhatóan — 2 milliárd 750 millió forint bevétellel számolhassunk. Ezért egy időben nagyobb összegű nyereséget tartalékoltunk, hogy abból tovább bővíthessük forgalmazási területünket a nyolcvanas évtizedben.

— Ki mint vet, úgy arat! Mennyiben vált be ez a közmondás a Szigma VI. ötéves tervi üzletfejlesztésében?

— Nemcsak észrevehetően javult az iparcikk-forgalmazás és szaporítottuk- a vásárlási alkalmakat, hanem sikerült dolgozóink anyagi érdekeltségét is javítani. Az idei tízszázalékos bér- fejlesztés, a várható. 78 millió forint nyereség, s az a körülmény, hogy kilencszáztizenöt alkalmazottunkból négyszázan már jövedelemérdekeltségi rendszerben kapják fizetésüket, kereskedelmi építőmunkánknak is eredménye. A hálózatbővítés, az egyéni ten- niakarás és érdekeltség így válik ösztönző erővé az ellátásban. Mindezt annak köszönhetjük, hogy — a helyi tanácsok anyagi támogatása mellett — ebben a tervidőszakban 84 millió forintot költöttünk új árusítóhelyek létTakarékosabb paprika- szárítás '

Befejezte hónapokig tartó munkáját az a műszaki, közgazdasági, pénzügyi szakemberekből álló tíztagú csoport, amely energiatakarékossági javaslatokat dolgozott ki a Szegedi Fűszerpaprikatermesztő Gazdasági Társaság szárítóüzemei részére. Ajánlásaik alapján a szegedi Ojélet Tsz-ben csupán a berendezések és a vezetékek jobb hőszigetelésével évi 270 tonna olajat, és több mint 100 000 köbméter f öldgázt takarítanak meg. Hővisszanyerő, illetve hőcserélő berendezések felszerelésével az öt vállalati és termelőszövetkezeti szárítóberendezésnél elérhető fűtőolaj-megtakarítás meghaladja az évi 600 tonnát, a gázmeg takarít ás pedig megközelíti a 300 000 köbmétert. A beruházás 28 millió forintot igényel, ami két év alatt visszatérül.

rehozására, 74 millióért pedig fenntartási és szintentartó beruházásokat végeztünk.

— Amelyek magukra vonják az újságolvasók és a vásárlók figyelmét is. Lapunk többször beszámolt újabb Szigma-üzletek és -raktárak átadásáról.

— A nehezebb gazdasági körülmények között, ebben az ötéves tervben sem álltunk . meg a hálózatfejlesztéssel és -korszerűsítéssel. Megvettünk két, már használaton kívüli vásári pavilont: egy 1500 és egy 1100 négyzetmétereset. Az egyiket lakberendezési áruházzá, a másikat mezőgazdasági szaküzletté alakítottuk Kalocsán. Megtaláltuk a módját annak is — ugyancsak Kalocsán —, hogy népművészeti szaküzletet nyissunk egy régi raktár helyén. Baján mezőgazdasági szakbolttal, Félegyházán az építők boltjával, illatszer-, kölcsönző- és cipőüzlettel, Kiskunhalason jármű-, üveg-porcelán bolttal és bútoráruházzal, ajándék-hanglemez, papír-írószer és villamossági alkatrészárusítóhellyel bővítettük tevékenységünket. A Dionysos üzlethálózat részeként — közösen a Kiskunhalasi Állami Gazdasággal — további két forgalmazóhelyet létesítettünk. Ami a vevők és vállalatunk számára egyaránt előnyös: 2000 négyzetméter alapterületű, háromszintes, rakodólapos tárolásra alkalmas bú- torraktárat építettünk a kecskeméti Matkói úton.

— Kecskemét új és hagyományos városrészei milyen helyet foglalnak el a Szigma kereskedelemfejlesztésében?

— Fő helyet, hiszen 88 üzle■ Kalmár Pál igazgató.

tünk egy részében a megyeszékhely és vonzáskörzete lakóit szolgáljuk ki vegyes iparcikkekkel. Az utóbbi két esztendőben nyitott tizenhárom értékesítőhelyből a háziasszonyok boltja, a bébibutik és .a papír—nyomtatvány—könyv- szaküzlet a Batthyány utcában egy újjáalakuló városrész lakosainak kereskedelmi ellátását segíti. Baja és Kiskunhalas után Kecskeméten is megoldottuk, hogy — a Kanizsa és a Szatmár Bútorgyárhoz hasonlóan — közvetlenül termelő, ezúttal a Zala Bútorgyár szállítson lakberendezési tárgyakat a közösen nyitott új széchenyivá- rosi márkaboltba. Elkészültünk az Arany János utcai hanglemez- bolt önkiszolgálóvá alakításával is. S amit járókelők, vásárlók egyformán tapasztalhatnak: az elmúlt években felújítottuk a hagyományos városközponti főútvonal, a Rákóczi út valameny- nyi Szigma-üzletét, köztük az elektroakusztikai szalonnal és bemutatóteremmel bővült műszaki áruházat is.

— Hogyan tovább a VII. ötéve» tervben?

— Változatlanul célunk az üzlethálózat dinamikus fejlesztése, korszerűsítése. Ennek érdekében terveinket egyeztettük a helyi tanácsokkal és 36 millió forint értékű kötvényt bocsájtot- tunk ki. Áz összeg felét forgó- alap-feltöltésre, másik részét fejlesztésre használjuk fel.

— Tovább szépülnek-e üzleteik, javulnak-e az eladási és a vásárlási körülmények a kővetkező években?

— Ez is törekvéseirtk között szerepel. Kicseréljük a 363-as bajai papír- és a 413-as halasi háztartási bolt berendezését. Kecskeméten, a Szabadság téri műemléki épületben lévő illatszerüzletet — bútorzatát meghagyva — felújítjuk, az ott dolgozóknak szociális helyiségeket építünk több mint kétmillió forintért. A Szabadság téri vasüzletből tágasabb áruház lesz, és a Kálvin téri kirakatait nyitottá tesszük, hogy mögöttük bemutathassunk nagyobb tüzelőberendezéseket. Bent, az eladótérben, fiókrendszerű önkiszolgálással gyorsítjuk a naponta keresett apróbb cikkek vásárlását. Tervezzük, hogy a közületek kiszolgálását a lakosságétól mindenütt különválasztjuk — mondta végezetül Kalmár Pál igazgató.

Kohl Antal

H Ounavecse és Vidéke ÍFÉSZ

1986.' február 1. napjától

szerződéses üzemeltetésre átadja

(3 ÉVRE) az alábbi egységeket:

2. sz. Italbolt, szakmai jelzőszám: 3245.

Dunavecse, Bartók Béla u. 5.

5. sz. Italbolt, szakmai jelzőszám: 3235.

Apostag, Kossuth tér 14.

6. sz. Italbolt, szakmai jelzőszám: 3245. (szezonális)

Dunavecse, Duna-part.

8. sz. Vendéglő, szakmai jelzőszám: 1135.

Apostag, Nagy Lajos tér 2.

9. sz. Hadászcsárda, szakmai jelzőszám: 1135. (szezonális)

Tass, Duna-part 10. ^

12. sz. Italbolt, szakmai jelzőszám: 3245.

Szalkszentmárton, Vasút u. 20.

15. sz. Húsbolt, szakmai jelzőszám: 1305.

Apostag, Kossuth tér 14.

A fenti egységekkel kapcsolatos felvilágosítást a szövetkezet áruforgalmi osztályai adja. (Telefon: Dunavecse 56.)

A versenytárgyalás időpontja: 1986. január 15-én, 9 óra.

A versenytárgyalás helye: ÁFÉSZ KÖZPONTI IRODA, DUNAVECSE, Felszabadulás tér 2.

A pályázatokat 1986. január 14-ig lehet benyújtani.

2528