Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-20 / 272. szám
1985. november 20. • PETŐFI NÉPE V 3 ÁLOM VAGY VALÓSÁG? Telefon — falun A városokénál csa<k a falvakban rosszabb a telefonhelyzet. A városi ember is dühös, ha kínosan hosszú percekig kell várni a tárcsahangra. Bosszantó a vonalak állandó leterheltsége. De mit szóljanak azok, akik olyan településen élnek, ahol reggel nyolc óra előtt, és délután négy után — vagy a hétvégén — nem lehet telefonálni? Nem is szólva arról, hogy nem egy községben már csak három-négy magánelőfizető bekapcsolása lehetséges. Bács-Kiskun megye sokáig a legelmaradottabbnak számított a falusi-községi telefonhálózat műszaki-technikai állapota miatt, s például a beszélgetéseket rossz minőségben továbbító légvezetékek hossza itt a legnagyobb. A változtatást nehezíti me. gyénk településhálózatának sajátos szerkezete: a községek egymástól való viszonylag na'gy távolsága. Ilyen örökséggel — ismerve a posta anyagi gondjait — nem várható egyik napról a másikra gyors előrehaladás. Vagy mégis? A Petőfi Népe kérdéseire Gyenes Géza, a Magya'r Posta Bács-Kiskun megyei Távközlési üzemének vezetője válaszolt. — Ügy érti: csak a kecskeméti főközpont megépülésével juthatott az országos távhívó-hálózatba Tiszakécske, Lászlófalva vagy Lakitelek? A kis településeken lakó lokálpatrióták nem örülnek együtt a városiakkal, amikor arról hallanak: újabb telefonközpontot adtak át Kiskunfélegyházán vagy Kecskeméten. Egyesek szerint a városi fejlesztések csak a falusi távbeszélő-hálózat elmaradottságát konzerválják. Igaz ez? — A városinál — általánosságban — valóban sokkal elszomorítóbb a falusi telefonhelyzet. Megyénkben nyolcvanhárom faluban a vasbolttal vagy a cipőbolttal nyit és zár a hivatal, s a telefonálás lehetősége is erre az időszakra korlátozódik. Nagyobb fejlesztés ezeken a helyeken csak a városi 'Körzetközpontok hálózatának kiépítését követően kezdődhet. « Falusi CB- telefonköz. pont és kezelője. A kapcsolások mellett könyvelnek és táviratoznak is. (Malinák Árpád felvétele)-----------------— M agyarországon a bruttó nemzeti termékből a távközlésre fordított összeg a nemzetközi átlag felét sem éri el. A száz lakosra számított „beszélőhely-sűrűség” országosan 13,5, Budapesten 34,6, a Bács-Kislkun megyei falvakban nem éri el aiz 1-et. A telefonra várók száma hazánkban 460 e^.er. Az átlagos várakozási idő: 13 év. A VII. ötéves tervidőszakra a posta több fejlesztési változatot dolgozott ki. A korlátozott lehetőségekkel tovább folyik a itelefonközpontok és kábelhálózatok rekonstrukciója. — Ez volt az előfeltétele a városkörnyéki távbeszélő-hálózat korszerűsítésének. Amíg Baja, Kiskunhalas vagy Kalocsa/ új központjai nem épülnek meg, csak igen lassan javulhat a környező települések telefonellátottsága. Ha nincs fogadó állomás, hiába minden helyi fejlesztés! A kecskeméti űj központ átadása óta kilenc település kapott crossbar-központot. 1984-ben Kerekegyházán egy 400 állomás kapacitású auomata központ épült. Ugyanebben az évben adtuk át a tiszakécskei, a lakiteleki és a lászlófalvi központot a kecskemétihez hasonló szolgáltatásokkal. Tiszaalpárt és Nyárlőrincet 1985- ben kapcsoltuk be. — Tehát elsősorban az úgynevezett góckörzetek fejlesztési lehetőségét kell vizsgálnunk ahhoz, hogy reális képet lássunk. Hol terveznek nagyobb fejlesztést? — Körzetkábel épül Kiskunhalas és Baja között. Ennek ugyancsak a Jánoshalmáig vezető szakaszát tudjuk megépíteni 1985- ben, de a fejlesztés folyamatos lesz a következő években is. Ez a térség van talán a leghátrányosabb helyzetben. Itt csak azért, hogy a technikai szinttel a „mába” jussunk, milliókat kell áldoznunk. — Miként erről november 14-i, szombati lapszámunkban is írtunk, kötvénykibocsátással is segítik a kiskőrösi környék fejlesztését. — Nagy és szintén fehér foltnak számító térség a kiskőrösi rész. Jelentős támogatást kaptunk a várostól és a megyei tanácstól is, hogy a szinte ajándékként kapott műszaki épületben egy kétezer állomás kapacitású autorr^- ta központ épülhessen. Így meglesz a műszaki feltétele a város- környék fejlesztésének, amihez a többi milliókat a saját erők mellett valóban kötvénykibocsátással szeretnénk megszerezni. — Eszerint több új lehetősége van a postának, hogy a fejlesztésre jutó forintjait megtoldja... — Vannak újszerű lehetőségeink. A posta a VII. ötéves terv előkészítése során például pályázati rendszert vezetett be. Ennek alapján lehetőség nyílik beruházási pénzeszközök elnyerésére a központi alapból, ha a terv műszaki és egyéb vonatkozásban illeszkedik a távlati célkitűzésekbe és a helyi támogatás mértéke jelentősen csökkenti a posta terheit. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Amelyik településen szorgalmazzák a telefonhálózat fejlesztését, modernizálását, és áldoznak is erre, ott hamarabb jutnak előbbre. Például: a nyárlőrinci crossbar-központ nem volt tervezve, de a helyi állami gazdaság nagy összeggel segített a fejlesztésben, úgyhogy ez is sorra került az eredetileg tervezett határidőnél jóval korábban. Az említetteken túl több községben is sok támogatást kaptunk a tanácsoktól és a termelőegységektől. Csak így oldhatjuk meg például a petőfiszállási, a pálmonostori, a jakabszállási, valamint bugaci fejlesztéseket. — Széles körben terjed az automatika. Ennek ellenére úgy hiszem, még sok helyen és sokáig postáskisasszonyok fognak dolgozni a nagyobb kézi kapcsolású központokban... ,— Az egész ország telefonhálózatát összefüggő rendszerként kell tekinteni. Egy megye nem törhet úgy előre — még ha nagyon sokat áldoz is erre —, hogy az egész ország, s legfőképpen a főváros telefonállapota lényegesen ne változzon. Bács-Kiskun megye fejlesztése tehát csak a budapesti fogadó és közvetítő-hálózat fejlesztésével arányosan alakulhat. Tehát ezekkel a központokkal a továbbiakban is számolnunk kell. Ezek éjjel-nappali üzeműek, és teljesítőképességük is elfogadható. Az elrrgilt néhány évben ilyen központok létesültek — a többi között — Kiskunmaíjfsán, Bácsalmáson, Madarason, Mélykúton, Nagybaracskán, Tompán, Kecelen és Jánoshalmán. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy csak úgy raktárba tegyünk egy-egy ilyen, még ma is milliót érő központot. — Ezeket is lehet korszerűsíteni? — Az ilyen településeken is szeretnénk bővíteni a kezelői távhívó áramkörök számát. — Mindenütt fejlesztenek, építenek, felújítanak. Van-e mindehhez elég, s megfelelő képzettségű műszaki személyzet? — Ami nem sikerül nekünk, azt szerződtetett gazdasági társulásokkal, munkaközösségekkel végeztetjük el. így újítottuk föl például a Kalocsa—Solt közti hálózatot is, amelyet a tavalyi tél lerombolt. — Van még két visszatérő probléma. Az egyik a segélykérő telefon, a másik a telefonkönyv- hiány. — Az elmúlt tervidőszakban egyik fő feladatunk volt a segélykérő-hálózatok teljessé tétele. Száznál több segélykérő készüléket szereltünk föl, s ugyanennyi előfizetőt „berepülőztünk”, az éjjel-nappali” központokba. Jelenleg nincs is olyan település a megyében, ahol ne lenne mód éjszaka vagy hét végén a gyors segítség hívására. A másik gond megoldása a posta budapesti telefon- könyv-szerkesztőségére tartozik. Annyit azért mi is tudunk, hogy hamarosan megjelenik az új megyei telefonkönyv. Farkas P. József Építkezők, figyelem ! Az Alföldi TÜZÉP Vállalat ismét új termékkel jelentkezik, a Hátra gázbeton falazóblokkal. Mérete: 600x300x250 mm. A művi árból 10 százalék bevezetői árengedmény december 1-ig. Kiváló hőszigetelésű termék, kielégíti az új hőszigetelési követelményeket. Befizethető: Bács, Békés és Csongrád megyei TÜZÉP- telepeinken, gyártóműtől való átvétellel. Művileg közúti kedvezményes fuvarral a házhozszállítás is megrendelhető. 2373 rp«*i I rrs • rr Több női cipó külföldre A Blalltaiton Cipőiplani Szövetkezetben befejeződött az a két és fél millió forintos beruházás, amely lehetővé tette a tüződe korszerűsítését. Korábban a szövetkezetnek ez a részlege nem vofflt összhangban a cipőgyártás többi folyamatával, ami akadályozta a termelés bővítését. A korszerűsítés során szalag- szerűen szervezték meg a gyártást. Olyiain szállítószalagot állítottak üzembe, amelyet a dolgozók munkatempójának megfelelően vezérelhetnek. Továbbfejlesztették a gyártási eljárást is, ami nagymértékben hozzájárul a termelés bővítéséhez. Jövőre már 370 ezer pár, a szocialista és a tőkés piacon egyaránt keresett és kedvelt női cipőt 'gyártanak. A többlettermelést teljes egészében külföldön, elsősorban a csehszlovák, a lengyel, a bolgár, az NSZiK-beli, a holland és a bélgla piacon kívánják értékesíteni. Könnyítsünk a vevők és az eladók helyzetén! Bábud Imre kiskunhalasi újító Politikai könyvankét Jánoshalmán (Tudósítónktól) A politikai könyvnapok keretében jól sikerült könyvankétot rendeztek a napokban Jánoshalmán, a nagyközségi könyvtárban. Jeltc Ferenc, a helyi tanács pártalapszerveze- tének titkára köszöntötte a résztvevőket, köztük Csibró Istvánt, a Kossuth Könyvkiadó művelődés- politikai szerkesztőségének tagját, dr. Székely Imrénét, a kiadó megyei kirendeltségének vezetőjét, Fiam Mártont, a kiskunhalasi városi pártbizottság munkatársát. Ezután Csibró István beszélt a Kossuth Könyvkiadó munkájáról. A többi között ismertette az 1944 óta működő kiadó könyvterjesztési eredményeit, kultúrpolitikai törekvéseit. Az előadó válaszolt a könyvkiadással és -terjesztéssel kapcsolatos kérdésekre. Az ankéttal egyldőben politikai könyvkiállítás nyílt a könyvtárban. Lusztig József Hatóanyagmentes Xyladecor Megkezdték a Xyladecor fa- konzerváló festék hatóanyagmentes változatának gyártását a Budalakk Festék- és Műgyantagyárban. A gyár eredeti készítménye sok vitát váltott ki az elmúlt hónapokban a szakemberek körében, mert a szer egyik hatóanyagáról, a pentaklör-fe- nolról külföldi és hazai szakemberek egyaránt kimutatták, hogy veszélyes lehet az emberi szervezetre. A Xyladecor használhatóságát az illetékesek itthon is vizsgálták, s megállapították, hogy a készítmény a megfelelő munka- védelmi és egészségügyi előírások betartásával a mérgezés veszélye nélkül alkalmazható. Az eredeti fakonzerváló anyagot így továbbra is gyártják a Budaiatoknál. a használatakor betartandó munkavédelmi óvintézkedésekre azonban a gyár ma már külön is felhívja a vásárlók figyelmét, a termékekhez mellékelt szórólapokon. A hagyományos Xyladecororv kívül most már a Xyladecor pen- taklórfenol-mentes változatát is gyártják- E hatóanyag nélküli szer nem a fa gombásodás és a rovarok elleni védelmére, hanem a lakások belső faszerkezetének díszítésére alkalmas. Kiskunhalason Bábud Imrének, az iparcikk-forgalmazó Szigma kirendeltsége vezetőjének 1943 óta első munkahelye a kereskedelem. Jól Ismeri a város üzleteit, mivel már az államosításkor is eladó volt. Abban az időben száztázennégy — átvett — kisebb boltban láttak munkához a szocialista kereskedelem alkalmazottai. De milyenekben? Jobbára szűk. húsz négyzetméter alapterületű árusítóhelyeket örököltek a múltból. Ezeket alakították át később olyanokká — s építettek közben újakat is —, ahol megvalósíthatták az egyik fontos követelményt: növelték a forgalmazóhelyek áteresztőképességét. iErre nagy szükség volt, hiszen míg 1959-ben 94 millió, tavaly már több mint egyimilliárd forint volt a halasi üzletek forgalma. Bábud Imre is sokat tett e változásokért, az eladási és a vásárlási körülmények javításáért. Iparos család gyermekeként a szülői házban szerzett fogékonyságát az új dolgok iránt a kereskedői pályáján később is megőrizte. A régi, zárt rendszerű redőnyös kirakatok helyére nyitott portálokat tervezett. Tmk-s szakemberekkel együtt olyan állványokat készített, amelyeken bemutathatok a nagyobb szőnyegek. A 411-es háztartási boltban évtizedeken keresztül tűzveszélymentesen árusították a petróleumot, egyik jó ötletének köszönhetően. A gyúlékony folyadékot egy csövön át .felpumpálták a padláson levő tárolóedénybe, majd ebből töltötték meg a vásárlók kannáit. — Könnyítsünk a vevők és az eladók helyzetén! — ebben látja a kirendeltségvezető a kereskedelmi újítások legfőbb célját. Ez a felismerés ösztökélte, amikor — fejlesztési alap híján — 1982- ben ésszerű javaslatával segített orvosolni egy égető problémát. Azelőtt 17 helyen tároltak eladásra érkezett bútorokat. Hogy a lakosok ezek közül választhassanak, nem kevesebb, mint harminchárom kilométert kellett gyalogolniuk! Bábud Imrének jutott az eszébe, hogyan raktározhatnák a bútorokat 17 helyett csak két helyen, a keceli út mellett. Negyedik éve a vevők nem járják keresztülnkasul a várost, ha lakberendezési tárgyra van szükségükHogyan lehet leltározáskor a zárvatartás idejét csökkenteni? Nőm békült meg azzal a — sajnos, manapság sem ritka — kényelmes gyakorlattal, hogy az árukészlet számbavétele akár egy hétig is eltartott. Kidolgozott egy- gyorsabb módszert. Eszerint az üzletekben már a hyitvatartás óráiban hozzáfognak az áruk csoportosításához. A munkaerő és a munkaidő jobb kihasználásával így a „hagyományos” 12 napos (!) leltár egy napnál tovább nem húzódik, s a korábbi négynapos zárvatartás is lerövidíthető néhány órára. Volt rá példa. hogy a vásárlók észre sem vették, amikor egy-egy iparcikküzletben leltároztak. A Szigma halasi kirendeltségének vezetőjével abból az alkalomból beszélgettünk, hogy Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában egyhetes kiállítást nyitottak kereskedelmi újítások és hasznos ötletek bemutatására. Itt láttuk beszélgetőpartnerünk tizenöt elfogadott újításának egyikét, a szalagfűrész-csévelőt is. — Mi az, ami újító-jobbító törekvéseiben leginkább szerepet játszik? — érdeklődtünk tőle. — Az, hogy a fogyasztók és a kereskedelmi dolgozók számára javuljanak a vásárlási és az eladási körülmények. Ezért javasoltam az itteni tapasztalatcserén, hogy központilag rendszerezzék és vigyék át (szélesebb körben) a gyakorlatba a már kipróbált — és bevált — kereskedelmi újításokat. Kohl Antal AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL: Mi a nem vagyoni kár? A megyei főügyészség a közelmúltban elemezte a nem vagyona kár megtérítése iránt indított perekben folytatott ítélkezési gyakorlatot. Az elemzés tapasztalatai alapján szükségesnek látszik ezen újszerű jogintézmény egyes kérdéseivel foglalkozni, különös tekintettel’ arra, hogy ennek alkaLmazhatósági köre ez idő szerint még nem vált köztudottá. J . A nem vagyoni kár jogintézményét a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 1977. évi IV. törvény rendszeresítette azzal, hogy a felelősségi szabályok közé beiktatta a nem vagyoni kárt is. A Ptk. 354. §-a szerint a vagyoni káron felül „a károkozó köteles megtéríteni 'a károsult nem vagyoni kárát, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosain megnehezíti, illetőleg a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja.” Fontos tudni, hogy a Ptk. módosítás 1978. március 1. napján lépett hatályba, s a nem vagyoni kárral kapcsolatos szabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha a károkozó magatartás a törvény hatályba lépése után történt. A jogszabály tömör rendelkezésével kapcsolatban számos jogalkalmazási probléma merült fel a gyakorlatban, több területen a bizonytalanság jelei is mutatkoztak. Ezért a Legfelsőbb Bíróság elvi iránymutatással (:16. sz. irányelv:) gondoskodott az ítélkezési gyakorlat egységéről és helyes irányú fejlődéséről. Az irányelv főbb pontjai az alábbiakban foglalhatók össze: Magánszemély károsodása esetében nem vagyoni kár címén akkor van helye kártérítésre kötelezésnek, ha a) van olyan károkozó magatartás, amelyért a károkozó felelőssége megállapítható, b) a károkozás nehezíti a károsultnak a társadalmi életben való részvételét vagy egyébként is az életét, és c) ez a megnehezülés tartós vagy súlyos. Nem vagyoni kártérítésre kötelezésnek csak akkor van helye tehát, ha a fent említett feltételek együttesen megvalósultak. Ebből az is következik, hogy a nem vagyoni kártérítés nem azonosítható az úgynevezett „fájdalomdíjjal”. A kár megtérítésére csak súlyosabb esetekben kerülhet sor, amikor a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való r észtvételét, illetőleg életét tartósan vagy véglegesen megnehezíti. A tartósság és a súlyosság csakis egymással összefüggésben értelmezhető. Például az egyik ügyben kozmetikai műhiba miatt felperes nem tudott esküvői fényképet készíttetni és nászúira elutazni. Ez kétségtelen roppant kellemetlen volt, de a bíróság szerint ez tartós, súlyos hátrányt nem jelentett, tehát a nem vagyoni kár iránti igény sem lehetett megalapozott. Az egész életre, vagy legalábbis hosszú időre kiható súlyos hátrány, mint pl. a végtag elvesztése, maradandó és jelentős érzékszervi károsodás, torzulás, bénulás, különösen indokolhatja a felelősség megállapítását. Ebből a szempontból általában nagy jelentősége van pl. annak, hogy a károkozás következtében menynyire szűkülne be a munkavállalási, a kulturális, a sportolási, a szórakozási, a biológiai igények kielégítésének a lehetőségei. E vonatkozásban figyelemmel kell lenni a károsult korára, egyéniségére, indokoltnak tekinthető igényeire, hajlamaira és korábbi életvitelére. önmagáiban az, hogy az elszenvedett sérülés fájdalommal járt, vagy hosszabb orvosi kezelést tett szükségessé, nem teszi alapossá a nem vagyoni kár megtérítése iránt támasztott igényt. Közeli hozzátartozó elvesztése esetén is lehetőség van kárigény érvényesítésére, de az ilyen igény jogszerűségét nem alapozza meg a halál ténye, valamint az ennek következményeként fellépő gyász és fájdalom, sem pedig az, hogy a hozzátartozó halála folytán a korábbi helyzet hátrányosain megváltozott. Ilyen esetben a károsult csak akkor tarthat jogszerűen igényt nem vagyoni hátrány céljából kárpótlásra, ha a haláleset következtében a társadalmi életben való résztvétele vagy egyébként is az élete tartósan vagy súlyosan megnehezült. Nem ítélt meg például a bíróság kártérítést abban az ügyben, ahol a 39 éves felperes férje áramütés következtében meghalt. Felperes korábban is keresőfoglalkozást folytatott, lánya közben keresővé lett és dolgozik. A bíróság megítélése szerint felperes kialakíthat olyan életvitelt, amelyben az el- .nehezül és nem válik, tartóssá, súlyossá. A nem vagyoni kár megtérítésének az a rendeltetése, hogy segítse a károsultat életvitelének és életviszonyainak a megváltozott körülményekhez igazodó alakításában, lehetővé tégy» számára a nem vagyoni sérelemből eredő nehézségek leküzdését, az elvesztett lehetőségeinek — a körülményekhez képest — esetleg más lehetőségek megteremtésével’ való pótlását. Annak meghatározásánál, hogy ehhez milyen anyagi eszközök szükségesek, » csak a társadalmilag is elismert reális igényeket lehet alapul venni. A bíróság döntésénél többek között mérlegeli az elszenvedett nem vagyoni sérelem jellegét és mértékét, így azt is, hogy konkrétan miben mutatkozik meg a társadalmi életben való részvétel vagy egyébként is az élet tartós, súlyos megnehezülése. Nyilvánvaló, hogy pl. ebből a szempontból a végtag elvesztése, a bénulás és más hasonló, a mindennapi élettevékenységet nagymértékben gátló következmény általában nagy súllyal jön figyelembe. Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a testi sérülés más és más súllyal eshet latba fiatalabb és idősebb károsultnál. A kártérítést határozott összegben vagy járadék formájában lehet igényelni. Annak eldöntésénél, hogy melyik marasztalási mód alkalmazható, elsősorban a károsult jogos érdekeit kell figyelembe venni. Például egy fiatal korban elszenvedett sérülés következményei még nem véglegesek és a károsult állapotában még rosszabbodás állhat be. Így nyilvánvalóan a járadék formájában történő kártérítés szolgálja elsősorban az érdekét, mert az állapotrosszabbodás bekövetkeztekor lehetősége lesz a járadék felemelését igényelni. Violáné dr. Sümegi Kornélia megyei főügyészségi ügyész f
