Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-20 / 272. szám
4 * PETŐFI NÉPE • 1985. november 20. MAGÁNFUVAROZÁS 1985 (I.) Bővülő szolgáltatás — ellentmondásokkal *A lakosság részére' végzett szolgáltatások közül fontos a közúti árufuvarozás. Korábban ezt a tevékenységet senki, vagy egy-egy állami vállalat végezte nem túl jó hatásfokkal. A megyében ez a helyzet az utóbbi három évben jelentősen megváltozott, amelyet a következő számok bizonyítanák: amíg 1981- ben főfoglalkozásban munka, illetve nyugdíj mellett szekérfuva- rozással 570-en, gépjármű-fuvarozással senki nem foglalkozott, addig 1984-ben ez a két szám 377- re csökkent, Illetve 511-re emelkedett. Még egy adat rávilágít arra, hogy az árufuvarozás nem olyan rossz üzlet, ugyanis 1981 - ben 54, 1984-ben majdnem 200 millió forint volt a fuvarozás teljesítményértéke. Mi okozta ezt a hirtelen fordulatot a mágánfu- varozás gyors fejlődésében, mi ebben a jó a lakosságnak, s melyeik azok a rendellenességek, amelyek jogtalan jövedelemhez, a szabályok durva megsértéséhez vezetnek? Ezekre a kérdésekre adandó válaszok ügyében folytattunk széles körű nyomozást. Egy rendelet hatása Kisipari tevékenységként szá- montartott árufuvarozást 1982- ig mintegy 610 szekérfuvarozó jelentett, más magánszemély ilyen tevékenységet nem folytatott. A közúti árufuvarozást az 1982. január 1-én életbe lépő 4/1981. Ip. M. számú rendelet tette igazán kisipari tevékenységgé. Ennek személyi és tárgyi feltételeit különböző jogszabályok határozzák meg, de lényegében mindenki folytathat ilyen tevékenységet, akinek egy maximum 6 tonna hasznos teherbírású — vagy ennél kisebb — tehergépkocsija és érvényes hivatásos vezetői engedélye van. A lakosság és a költségvetésből gazdálkodó szervezetek egyre feszítőbb igényei és a rendelettel felszabadított lehetőségek gyorsan találkoztak. A korábban állati erővel fuvarozók, de a nagyobb és ellenőrizhetetlen jöveÉRMES ŐZ- ÉS SZARVASTRÓFEÁK delmet remélők jogosítványt szereztek, teherautót vásároltak, nem csoda tehát, hogy gomba módra szaporodtak az árufuvarozó kisiparosok. Ha csak az igények és a lehetőségek találkozásáról'lett volna szó, tényleg üdvözölni lehetne a rendelettel felszabaduló, a lakosság igényeit kielégítő szolgáltatás bővülését. Eve nem ilyen egyszerű ez a dolog, ugyanis a jogos igények kielégítése mellett már szerepet játszik a jelentős anyagi haszon is. Az adó nem magas A fuvarozó kisiparosok kezdetben, de még most is általában olyan járműveket vásároltak meg — új teherautó beszerzésére alig van mód —, amelyek már egy-egy állami vállalatnál nullára futottak. Ezeket olyan állapotba hozták — javítással, műszaki vizsgával —, hogy alkalmasak fuvarozásra. A főfoglalkozásban dolgozó fuvarozó kisiparosak adóját évi 120, a munkaviszony mellett ilyen tevékenységet folytatók adóját 90, míg a nyugdíj mellett fuvarozók adóját 60 ezer forint jövedelem után állapították meg. Ez az adó — valljuk be —, nem túlságosan magas, különösen akkor, ha figyelembe vesz- szük a közúti árudíjszabást. A fuvardíjban tulajdonképpen benne foglaltatik a kisiparos fizetése, adója, a gépjármű üzemeltetési költsége, amortizációja, amely mint látni fogjuk, egyik oldalon magas, a másik oldalon alacsony. Nem furcsa, sőt természetes, hogy a fuvarozó kisiparosok alig győzik a munkát, a feladatok elvégzését. A megrendelek munkájukkal általában elégedettek, s néhány áruféleséget, például sódert 20 százalékkal olcsóbban szállítanak, ruga' na- sabbak, alkalmazkodóbbak, olykor gyorsabbak. Ugyanakkor az állami vállalatok fuvarpiaci nehézségekkel, magas önköltséggel, gépkocsivezető-hiánnyal •küszködnek. Mi a titkuk a kisiparosoknak? Nincs íiásos bizonylat A fuvarozó kisiparostól a megrendelők — legyenek azok magánszemélyek vagy kisebb vállalatok — általában nem kérnek előzetes árajánlatot, ugyanakkor a kisiparosok nem közlik előre a fuvardíjat, ugyanis ez szabad árformába tartozik. A feladat teljesítése közben a fuvarozó kisiparos — bár erre rendelet kötelezi őket — nem vezet menetlevelet, olyan elszámolási okmányt, amelyből kiderülhet az adóköteles jövedelem alapja. S ha már a fuvar teljesítéséről nincs írásos bizonylat, a felvett • fuvardíjról sem ad kétpéldányos elismervényt. Ezek után teljesen ellenőrizhetetlen, hogy a fuvarozó kisiparos milyen nagyságrendű szállítást teljesített. Miután, a kisiparos újabb és újabb fuvarrendeléseket igyekszik felhajtani, nem maga, hanem szabálytalanul, családtagja vagy alkalmazottja vezeti a tehergépkocsit, sőt, pótkocsit is bérel, s a nagyobb bevétel érdekében túlterhelted a járműveket. A rendeletek felsorolnak bizonyos eseteket, amikor a magánfuvaros közületnek is végezhet szállítást. Mondani sem kell, ezt nem tartják be, sőt, rendszeresen végesek tiltott fuvarfeladatot. Télen sokan szüneteltetik ipar- engedélyüket, de továbbra is fuvaroznak. Könnyen megtehetik, hiszen a tanács illetékes szakigazgatási szerve az iparengedély szüneteltetését nem közli a Közlekedési Felügyelettel. Miután a kisiparos, csak az iparengedélyét adja le, a gépjármű üzembemtar- tási engedélyét nem, nincs akadálya a fuvarozásnak. Nem elhanyagolható az üzemanyag beszerzésével kapcsolatos visszaélés lehetősége sem. A fuvarosok közül sokan Diesel-üzemű gépkocsit használnak. Az ehhez szükséges üzemanyagot — gázolajat — egyszerűen, hordókban, háztartási tüzelőolajként vásárolják meg, s ezekből töltik fel járműveiket. Gémes Gábor (Folytatjuk.) Sok a vaddisznó, kevés a fácán és a mezei nyúl Az őszi erdők, csenderesek, szántók csendjét ilyenkor egyre többször veri fel a puskaropogás. Javában tart a vadászati idény, a megye 42 vadász- társaságának 2200 tagja járja a területet, és amellett, hogy hódol szenvedélyének, igyekszik előkészíteni az arra rászoruló vadak téli ellátását. Báes-Kiskun megye vadásztársaságai 670 ezer hektáron végzik tevékenységüket. Ez a vidék jellege szerint apróvadas terület. A nagyvadak közül legjelentősebb nálunk az őz. Hazánk többi megyéjéhez viszonyítva itt található legnagyobb számban, több mint 17 ezer. Az eddigi években erőteljes számbeli növekedést figyeltek meg, melynek üteme az idén — úgy látszik — megállt. Vadászata a múlt hónap elején fejeződött be, a terítékre került 1500 bakból egyharmadnyit külföldi vendégvadászok lőttek le. Említésre méltó, aranyérmes trófeát sikerült zsákmányolni az idén Harta környékén. Hat társaság területén él törzsállományként a 460 szarvas, és igen sok a más megyéből „átvonuló” állat. A szeptember— októberi vadászatok eredményét már elbírálták a szakemberek, és találtak 13 kilogrammos igen szép „koronát”, de nem voltak ritkák a 10 kilogrammon felüliek sem. A balotaszállási Rákóczi Vadásztársaság három éve 28 dámvadat telepített, úgy látszik, megszokták új körülményeiket, mert jól szaporodnak. Jövőre már 100 körül lesz a számuk, megkezdődhet a vadászatuk. Kritikussá vált a vaddisznók számának növekedése, ahol eddig „hírét sem hallották”, most jelentős számban találhatók. Igen nagy károkat okoz azzal, hogy a fiatal nyúl at, fácánt, sőt a talajon fészkelő szigorúan védett madarak — például a kócsag — tojásait megeszi. De a mezőgazdászok sem fogadják örömmel, amikor megdézsmálja a kukoricát, veteményeket. Természetes ellensége nincs hazánkban, így a vadászok próbálják útját állni elszaporodásának. Miután az egyik „legveszélyesebb” dúvad, bármikor lőhető. Tavaly 476-ot terítettek le, ami még mindig kevés volt az állomány szintentartásá- hoz. • A megyei vadászitársaságok 250 nagyvad-, és 900 ap- róvad-etetöt helyeznek ki az állatok téli ellátására. • A fácánállományt félva*d- íenyésztéssel igyekeznek megnövelni. Tavaly a szigorú tél szinte megtizedelte a fácánokat. Ez az idei létszámukra is hatással volt, a természetes szaporulat elmaradt a szokásostól. A vadászok vadgaz- \ dálkodási tevékenysége a fácánok 1 körül mutatkozik meg legjobban, •’ hiszen 1985-ben 66 ezer hat— nyolchetes mesterségesen kelte- tett, nevelt fácánt helyeztek ki, és a vadászatukat is nagyon körültekintően, takarékosan folytatják. Jövőre még fokozzák a tenyésztést, annak érdekében, hogy a terület 200 ezres fácáneltartó képességét, lehetőség szerint, megközelítsék. Hosszú ideig szinte ugyanannyi mezei nyúl volt a megyében. Az idei vadszámláláskor azonban, különösen az igazi „nyúlás” területeken, nagymértékű csökkenést figyelhettek meg. Az ideális 100 ezer helyett csupán 77 ezret találtak. Ezért a vadásztársaságok a törzsállomány védelmében kevesebb nyulat lőnek az idén, és az élőnyúl-befogási tervüket ezerre csökkentették. Egyre kevesebb található országszerte a valamikor nagymértékben vadászott fogolyból. Bár évek óta tiltott a lövése, az állomány évről évre fogy, Bács- Kiskunban mindössze 9 ezer található. A szakemberek azon fáradoznak, hogy a fácánéhoz hasonló félvad-tenyésztéssel felszaporítsák ezt a szárnyast. Igen nagy gondokat okoz a dú- vadak irtása. Az emberi hanyagságra, felelőtlenségre vezethető vissza az az elrettentő adat, amelyet a Magyar Vadászok Országos Szövetségének megyei intéző- bizottságán mondtak el. A múlt évben 5100 kóbor macskát és 5600 kóbor kutyát voltak kénytelenek lelőni. Az elhagyott, kicsapott állatok egyrészt szörnyű pusztítást visznek véghez a vadállományban, de emellett jelentős fertőzésfortást is jelentenek. A dúvadak között szerepel ugyanis a róka, az elvadult háziállatok pedig gyakran keverednek csetepatéba velük. És az idén ez különösen nagy veszélyt jelent. Ugyanis, különösen Kiskőrös környékén igen sok veszett rókát találtak, melynek marásától a macska, a kutya, de például a ló, a szarvasmarha, és sajnos az ember is súlyos betegséget szerezhet. Ezért ha valaki túlságosan szelídnek tetsző rókával, vagy más szőrmés ragadozóval találkozik, vagy rókatetemet talál, azonnal forduljon állatorvoshoz, vagy a helybéli hivatásos vadászhoz! Gáil Eszter \ A hatodik: Urengoj—2 • Az Urengoj-Központ—2 gázvezeték egyik szakaszának építése a Mari Köztársaság területén. A földgázkitermelés a szovjet népgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatainak egyike. Az ország teljes tüzelőanyag-felhasználásában a földgáz aránya ma már megközelíti a 30 százalékot. A 11. ötéves tervidőszakban (1981 —85. között) öt szupertávolságú, Nyugat-Szibériában húzódó gázvezetéket építettek Teljes ütemben folyik a. hatodik, az Urengoj- Központ—2 vezeték építése. Az ismert urengoji gázlelőhelyről a Szovjetunió egységes gázellátó rendszerét alkotó távolsági csővezetékek gyűrűbe kapcsolt hálózatába naponta százmilliónyi köbméter földgáz kerül. KÜLFÖLDI PIACKUTATÓK PROGNÓZISA Növelhető a húsexport A hús hazánk egyik legfontosabb exportcikke, korántsem mindegy, mennyit tudunk eladni belőle a külpiacon. Minthogy az ország gazdasági egyensúlyi helyzetének javítása a következő években is kiemelt helyen szerepel, így elengedhetetlen annak kifürkészése, vajon e termék iránt milyen lesz a kereslet? Mivel érdemes leginkább foglalkozni? A jövőbelátásra, a holnapi folyamatok előrejelzésére a svájci GIRA céget kérték fel a magyar szakemberek. A külföldi piarckutatók szerint egyes búsrészekből — például sonkából és bélszínből — ma sem áll elegendő rendelkezésre, irántuk különösen élénk a kereslet. Ám ezeket az igényeket csak akkor lesznek képesek kielégíteni a hazai termelők, ha sikerül emelni a te-' nyésztői munka színvonalát, s megteremtik a termékek osztályozásának lehetőségét. A bélszín és sonka gazdaságos termelésének növeléséhez biztos hazai piacra is szükség van. Kevés a szarvasmarha Sertéshúsért jelenleg a legmagasabb árakat az USA, Kanada és Dánia éri el, valameny- •nyien szállítanak Japánba is, •amely rendkívül igényes piac. ■Sajnos, a magyalr termékek «többnyire az átlagár alatt kelnek el, mívell a különleges igényedének nem mindig tudnak megfelelni a hazai szállítók. A magyar marhahúsexport elsősorban a Közel-Keletre irányul, ebben a régióban nagyon jók az esélyeink. A marhahús világpiaca 1987-töl hiánnyal fog küzdeni, mert kz állatállomány TJé,l-Amerikában alacsony, az ausztrál termelésre pedig kedvezőtlen hatálssal Van a szárazság. A Közel-Keléten többféle marhahús iránt mutatkozik igény: a gazdagabb országok a •magasabb minőségű áruit, a szegényebbek az oldsóbb termékeket keresik. A marhahús árának stafoidiizálódálsiát 1985 végére és 1986 elejére várják a szakértők, ekkorra apadnak az európai készletek, s vissaafogottab- -■ ban alakul a terméllés is. Mivél a legjobbak a lehetőségek a Közel-Keleten, így minden számottevő szállító erre a térségre összpontosít. Itt a marhahús ára az 1100 dollártól (Marokkó, Tunézia) 1648-ig terjed (Egyiptom). A legtöbbet az egyik legnagyobb importőr, az Egyesült Arab Emirátusok hajlandó fizetni: mégpedig 2885 dollárt. Eladóként a legmagasabb ösz- saeget — 4256 dollárt: — az USA zsebeli bei \ők (gabonán hizlalják a marhát, • területük garantáltan mentes a ,száj- és körömfájástól, így aztán csak különlegesen magas árért adják el áruikat. A juh is kelendő A közel-keleti juhplacot továbbra is Ausztrália útjaija, de még így is jó lehetőségiek kínálkoznak a miagyar exportőrök számára, különösen élő juhból adhatunk el jelentősebb mennyiségeket. De van mód arra is, hogy — légi úton szállított — bárányhúst exportáljunk néhány gazdagabb, Perzsa-öböl menti államiba. Eiz azonban nem csekély beruházást igényel. A juhhúsért a legtöbbet Európában fizetik, .Franciaországban és Olaszországban több mint 3000 dollárt adnák a teiválió minőségű bárány tonnájáért. A Közel- Keleten az ár 2000 dollár körül mozog. A feldolgozott termékeit közül kapósniak számít a dobozolt sonka. amelyből! Dánia, Lengyelország és Hollandia szállít a legtöbbet. Ám a kis szállítóknak is jan esélyük arra. hogy az erős amerikai és az árérzékeny angol piacon növekedést érjenek el. Ehhez azonban beruházásra, korszerű csomagológépekre van szükség. A szalámik és a kolbászok specialitásoknak minősülnek, s így jó áron értékesíthetők, de az üzlethez meg kell mozdítani a vevők fantáziáját. Minőség és reklám A hazad szállítóknak több fi- gy elmet és pénzt kell fordítaniuk a reklámra, a propagandára, sikert hozhat ta magyar termékek eredetének hangsúlyozása. A feldolgozott termékek ára az 1413 dolláros sózott marhahústól az 57(50 dolláros különleges szalámikig terjed. A GIRA tainiuilmáinyábó! egyértelműen kiderüli: nem lesz könnyű exportálni a következő esztendőkben, de nem is reménytelen a helyzet. A legfontosabb teendő, 'hogy termékeink — minőségük éjs feldolgozottságuk révén — lehetőleg a közepies, vagy a magas árakat érjék eL Erre — a fejüiesztépi törekvéseknek köszönhetően — viam is esély. Cs. J. Alkalmazkodnak a változó feltételekhez Év vége előtt a bácskai és a Duna melléki termelőszövetkezetekben A Bácskai és a Dunamelléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének szakemberei értékelték a közös gazdaságok gyors- jelentéseit, amelyek tartalmazzák az év végére várható eredményeket. Ezek még változhatnak, azonban alkalmasak arra. hogy tapasztalatokkal, információkkal kiegészítve összegezzék a termelés idei főbb tendenciáit, a várható feszültségeket, figyelembe vegyék és egyúttal ikeressék azok megoldásának lehetőségeit. A növénytermesztésben a különböző károsító hatások — fagy, szárazság — ellensúlyozására üzemi intézkedések, erőfeszítések történtek, tovább javult a termőföld hasznosítása, ahol lehet, öntöztek, összefogtak az es2íközök közös kihasználására, igyekeztek javítani a termékek minőségét. Általában nem az üzemeken múlott, hogy az erőfeszítések esetenként sikertelenek voltak. Előfordult, hogy a kiesések mérséklésére tett intézkedések — másodvetések — többletköltsége egyáltalán nem térült vissza. A termelési technológiák korszerűsítése, az iparszerű gabonatermesztési program keretében beszerzett nagyteljesítményű eszközök, gépek összességében jól segítették az idei feladatok végrehajtását. Sajnos, a számítógéppark nagyarányú elhasználódása sok bajt okoz, a gondos műszaki felkészítés ellenére gyakori a gépromlás, magas az üzemanyag-fogyasztás. Az állattenyésztésben a belső és a külső okokkal összefüggő, évek óta jelentkező jövedelem- csökkenés hatására a termelés összességében visszaesett. Ennek ellensúlyozására intézkedéseket hoztak, amelyek csak részben jártak sikerrel. Megállapították a TESZÖV szakemberei, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelése ösz- szességében kedvezőnek ítélhető. A nagyüzemek jövedelmező növények termesztésére ösztönöztek. Többek között virágmagokra és gyógynövényekre kötöttek szerződést a kisüzemekkel. Sajnos, ez utóbbiakban is csökkent az állatállomány. Az állattenyésztés . támogatására az utóbbi időben számos központi intézkedés történt, d« ezek csak a következő időszakban éreztetik hatásukat. Megjegyzendő, hogy a tenyésztés színvonala a gondok ellenére általában javult, ami a dolgozók szakmai igényességét jelzi. A gyors elemzésekből, a különböző Információkból levonható következtetések arra utalnak, hogy a közös gazdaságok többsége rugalmasan alkalmazkodott a változó feltételekhez. Körültekintőbbé vált a tartalékfeltáró és -hasznosító munka, javult a költség- és bérgazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés. Szinte valamennyi gazdaságban előbbre léptek az egyéni és a kiscsoportos anyagi ösztönzés módszereinek alkalmazásában, piacérzókenyeb- bé vált a termelési szerkezet, a feldolgozás és a forgalmazás. Mindezek ellenére, jórészt a kedvezőtlen külső tényezők hatására, az előző évinél valamivel kisebb lesz a területi szövetség körzetében a termelési érték. A viszonylag egységes termőtájon nagyok a termelőszövetkezetek várható eredményei közötti különbségek. Ennek okai összetettek- A külső hatásokkal párosulnak a vezetési, irányítási, végrehajtási és ellenőrzési hiányosságok. A statisztika szerint az 59 termelőszövetkezetből az idén az elmúlt évhez képest 20 közös gazdaságban nő, a többiben pedig csökken az eredmény. Mindez aláhúzza annak fontosságát, hogy az év hátralevő időszakúnak munkáit időben, jó minős égben, a takarékosság, az üzemi erőforrások feltárásának messze: yoaő t gyelembe. vételével végezzék. K. S.
