Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-22 / 248. szám

1985. október 22. • PETŐFI NÉPE <9 3

Ha a Zöldért nem, ki kínáljon zöldséget?

Beszélgetés tél előtt

Ma még gazdagon rakottak a gyümölcsös- és zöldségesasztalok a piacokon és a boltokban. Az első fagyok azonban hamarosan megfosztanak bennünket az ízek, színek e pazar választékától. A fólia- alagutak, a hűtőházak, a pincék, a vermek ideje közeledik. Csak úgy élvezhetjük később is ízeit a mának, ha idejében, felelősen gondoskodtunk a téli kínálatról.

Kovács Endrével, a Bács-Kiskun megyei Zöldért Vállalat dunavecsei kirendeltségének vezetőjével erről beszélgettünk: mit tehet, mit tesz egy körzeti Zöldért-központ a téli és a tavaszi zöldség—gyümölcs-ellátásért? A dunavecsei kirendeltségnek saját boltja van Szalkszentmártonban és Dunavecsén, szerződéses üzletük működik Apostagon; Dunaegy- házán piaci standjuk szolgálja a lakosságot. Solttól Kunszentmiklósig — hét községben — ellátják az áfész-üzleteket, és partnereik a közétkeztetésért felelős vendéglátó egységek, napközi otthonok is.

• Kívül a Zöldért hatókörén: kispiac Dunavecsén.

— Hogyan szervezik meg az őszi felvásárlást, hogy a körzetben ne legyen téli hiánycikk a burgonya, a hagyma, az alma és a többi áru? Ügy gondolom: ha valami hiányozni fog az üzletekből, nem az áfészeket, a magánkiskereskedőket, a kistermelőket kritizálják, hanem a Zöldértet.

— Tényleg így van, bennünket szidnak, Már-már idegesítő is ez a folyamatos, nemegyszer a tárgyismeret hiányát tükröző véleménynyilvánítás, hogy a minőség, a mennyiség és az árak kapcsán szinte kizárólag bennünket emlegetnek mint „bajkeverőket".

— Miért, talán örüljön a vásárló, vagy a termelő, amikor azt hallja, hogy Izsákon a vállalat megveszi a csemegeszőlőt tíz forintért, s mire Duna- vecsére, a Zöldért-boltba ér, 30 forintba kerül kilója?

— A helyzet igen bonyolult. Bizonyítja ezt az is, hogy a lánckereskedelmet jogszabállyal — vagyis állami intézkedéssel '— nem sikerült visszaszorítani. A zöldség—gyümölcs-bomba ismét robbant! Ne feledjük el: országos adatok szerint a Zöldért részesedése a zöldség—gyümölcs-forgalomból nem éri el a harminc százalékot. Aki ennek ellenére azt hangoztatja, hogy mi vagyunk az árfelhajtók, az — szerintem — téved. Ez persze nem jelenti azt, hogy mi kihasználtunk minden lehetőséget a jobb ellátás megszervezésére, az árak leszorítására.

— Például hogyan?

i •>!fi<*•*> v'£1 /■ • v 11 >

— A termelő és a fogyasztó a koékázátöt máig a forgálmazóra hárította. Ezt pedig csak úgy tudtuk elviselni, hogy az árrést növeltük. Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a kistermelők milyen arányban részesednek a friss áruk és a tárolt áruk piacán. Kitűnik: a téli áruk zömét mi raktározzuk: tehát a költségeink is magasabbak éves viszonylatban. Ezt a kockázati és költséghányadot kell kompenzálni a friss áruknál. Van olyan is persze, hogy még a száz- százalékos árrésnél is ráfizetünk.

Ma senki sem teheti meg büntetlenül, hogy huzamosan veszteségesen termeljen.

— Milyen szempontok alapján szervezik meg a téli áruk tárolását?

— Csak annyit tárolunk, ameny- nyire a partnereink leszerződnek. Egy bizonyos mértéken felül tehát nem tudunk biztonsági tartalékot képezni; nincs kockázati alapunk.

— Ha nem a Zöldért, ki kínáljon zöldséget?

— Mi a szerződéseinket teljesítjük, a saját üzleteinket ellátjuk. Ha ez az árutömeg nem tölti meg a raktárainkat, vagy a hűtőházainkat, akkor más árut tárolunk, autóalkatrészt, vagy szerszámgépet — ez jobban megéri —, de ráfizetni nem akarunk! A szemléleten kell változtatni: legyen felelőssége a termelőnek, a forgalmazónak, a vásárlónak a megfelelő ellátásért és — közvetve — azért is, hogy az árak ne rohanjanak a felhőkig. Ha például egy nevelőotthon nem köt szerződést, mert azt gondolja, hogy tavasszal kap burgonyát olcsóbban is, mint azt most mi

ígérjük, ne várja, hogy mi megoldjuk a problémáját, ha a terve nem sikerül.

— Ön tehát nyugodtan alszik akkor is, ha tárolójában traktoralkatrész van, ugyanakkor az apostagi napköziben nem főzhetnek burgonyát, mert nincs, vagy olyan drága, hogy húst már nem lehet mellé tenni?

— Vannak felelős vezetők az intézmények és az üzemek élén! Tervezni, gazdálkodni — vagyis gondolkodni — követelmény. Ha mi teljesítjük, amit a partnereink elvárnak és a ránk bízott tőke termel, nyugodtan alszom. Minket is kötnek szerződések. Nekünk meg kell vásárolni a káposztát vagy a répát á partnereinktől akkor is, ha szabadon, olcsóbban is vehetnénk.

— Végül is: lesz-e elég tárolt zöldségféle és gyümölcs a télen?

— Én úgy hiszem: jöhet a tél; valamennyi tömegcikkből — burgonya, vöröshagyma, gyökérzöldség, alma —üzleteink ellátása folyamatos lesz.

Farkas P. József

A NYELVTUDÁS: TERMELŐERŐ

Az Országos Közművelődési Tanács állásfoglalása

Az idegennyelv-oktatás fejlesztésében az elmúlt hat évben — a jelentős tartalmi korszerűsítés ellenére — nem sikerült a kívánt eredményeket elérni. Egyes területeken romlottak a személyi, tárgyi feltételek, s a lakosság nyelvtudása abszolút mércével mérve, valamint nemzetközi összehasonlításban egyaránt a kívánatos szint^ alatt ^ van — állapítja meg a Művelődési Minisztériumnak az idegennyelv-oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló tájékoztatója, amelyet az Országos Közművelődési Tanács —

OKT — elnöksége a napokban vitatott meg.

Az idegennyelv-oktatás, tanulás szerepét értékelve a Művelődési Minisztérium előterjesztése megállapította: a nyelvtudás ma már termelő erővé vált; fontos szerepe van a kulturális és szakmai ismeretek bővítésében, a nemzetközi együttműködés szélesítésében. Hazánkban a nyelvtudásnak rendkívüli szerepe van, mert nyitott gazdaságunkból következően a külkereskedelem és az idegenforgalom kiemelkedő helyet foglal el a nemzeti jövedelem előállításában.

Az általános és középiskolákban az orosz nyelv oktatása tömeges; 1982 óta egy évvel korábban, az általános iskola negyedik osztályában kezdődik meg. A

többi nyelv oktatására is lehetőség van minden iskolatípusban, azonban a tanulók aránya nem tükrözi a népgazdasági, társadalmi igényeket: az általános iskolákban két idegen nyelvet a gyermekek mindössze három, a középiskolásoknak pedig 56 százaléka tanul, s magasabb szintű nyelvi tanulmányokat a középiskolásoknak csak három százaléka folytat. Még kedvezőtlenebb a helyzet a szakmunkásképző intézményekben, ahol rendkívül alacsony — mindössze 12 százalék — az idegennyelv-oktatásban részt vevők aránya.

Az utóbbi időben növekszik az érdeklődés az iskolán kívüli nyelv- oktatási formák — a TIT, a művelődési házak, az MSZBT Gorkij Nyelviskolájának tanfolyamai és a gazdasági munkaközösségek, magán nyelviskolák kurzusai — iránt.

Az idegennyelv oktatásának személyi és tárgyi feltételei nem kielégítőek és egyenlőtlen eloszlásúnk; az oktatás tartalmi és szervezeti korszerűsítését szolgáló folyamatot jelentősen hátráltatják a nem megfelelő, helyenként romló körülmények, a teremhiány és a magas létszámú osztályok.

Az idegennyelv-oktatás fejlesztésének feladatait ismertetve a Művelődési Minisztérium tájékoztatója rámutatott: arra kell törekedni, hogy az óvodától az általános és középiskolán át a felső- oktatás, az iskolán kívüli nyelv- oktatás egységes láncolata egymást kiegészítő elemekből tevődjék össze. Az iskolarendszer keretében el kell érni, hogy a mainál hatékonyabb nyelvoktatás minél fiatalabb korban kezdődjék. A pedagógushiány megszüntetése érdekében növelni kell a nyelvtanári pálya megtartó erejét. Ennek részeként jogszabály készül, amely engedélyezi iskolai nyelvoktatói gazdasági munkaközösség alakítását, s a pedagógushiányt enyhíthetné az a jogi lehetőség is, amely módot adna a TIT-ben folytatott nyelvtanulás iskolai elismerésére.

Petőfi Nyomda 40 év alatti munkavállalókat betanít illetve nem nyomdai szakmával rendelkezőket átképez ofszetgépmesternek.

4 000—7 000 Ft közötti kereseti lehetőség! Későbbiek során szakképesítés megszerzéséhez segítséget adunk!

VARJUK JELENTKEZÉSÜKET!

• \

Petőfi Nyomda, Munkaügyi Osztályán,

Kecskemét, Külső-Szegedi út 6.

Megközelíthető a 13-as autóbusszal.

2166

VALAMIT TENNÜNK KELL A KÖZÖS ASZTALRA

Huszonéves tanácstag Homokmégyröl

Meglepődtem, amikor személyesen is találkoztam Lőrincz Istvánnal. Annyit tudtam róla, hogy községi tanácstagként a második ötéves ciklust kezdi Homokmégyen, és néhány honapja a megyei tanács tagjává — saját községe mellett Miske, Drágszél képviseletében — is megválasztották. A közéleti tisztségek alapján nem egy nyurga, huszonnégy éves fiatalemberre számítottam.

Amikor leültünk beszélgetni, kiderült, hogy partnerem alaposan tájékozott a közéleti kérdésekben, világosan, átgondoltan fogalmaz. Az Aranykalász Tsz juhászati ágazatának brigádvezetőjét hallgatva arra gondoltam; itt élnek, dolgoznak közöttünk szép számmal azok az emberek, akik ott voltak 35 évvel ezelőtt a szocialista tanácsrendszer megalakulásánál, és íme, ismét újabb nemzedék — a hatvanas években született korosztály — kopogtat a közélet kapuján.

Megkezdték az Összefogó» gázvezetékrendszer Endrőd és; Hajdúszoboszló közötti sizaka&zá- nak építését. Az új csőrendszer lehetővé teszi, hogy a jelenleginél több földgázt vásároljunk a Szovjetuniótól.

A • vezeték szovjetuni óbeli szakaszát ezernégyszáz milliméteres, az eddig 'használtaknál hatsizáz milliméterrel nagyobb átmérőjű csövekből készítették, és így azonos idő alatt több gázt szállíthatnak rajta. A hazai szakasz Belgrádinál csatlakozik a szovjet területről érkező fővezetékhez, és a Hajdúszoboszlói gáztárolóknál ér véget. A szokásostól eltérően először az utolsó, az Endrőd és Hajdúszoboszló közötti nyolcvanöt kilométeres rész építéséhez fognak hozzá, s ezt a jelenlegi belföldi szállítási gondok csökkentése érdekében már a teljes vezeték- rendszer kiépítése előtt üzembe állítják. E szakasz építési költségei meghaladják a másfél milliárd forintot.

A hatalmas munka számtalan nehéz műszaki feladat elé állítja a Kőolajvezetéképítő Vállalat dolgozóit. Vasutak, uitak, folyók és csatornák alatt kell „áthúzniuk” a vezetéket. Űj, a hazai szokásoktól eltérő különleges követelmény az is, hogy példáid: a gázcsöveket tilos a földre fektetni. Ezzel a korrózió veszélyét akarják a lehető legkisebbre csökkenteni, A Kőolajvezetéképítő Vállalat kábái telepén a vezetékeket védőfestékkel látják el, a földbe helyezés előtt pedig műanyag szalaggal tekercselik körbe. Ez a magyar szabványokat meghaladó gondosság a számítások szerint hosszú évekkel, esetleg évtizedekkel meghosszabbítja a vezetékek élettartamát.

Az Endrőd—Hajdúszoboszló közötti vezetékszakasz 1986. szeptemberében, az összefogás gázvezeték teljes hazai szakasza pedig 1988 nyarán készül el.

PÉNZÉRMÉVEL VAGY ANÉLKÜL

Segélyhívó telefonok

Bács-Kiskun megye minden városában és községében van segélykérő telefon. Hol több — városokban például az utcai nyilvános állomások —, hol kevesebb — mint a községekben —, de legalább egy mindenütt biztosan található. (Megjegyzendő, mégha sokan tudják is, hogy a segélyhívást minden telefontulajdonos köteles megengedni otthoni készülékén is!)

Gond akkor van, ha szükséges is valamiféle segítséget kérni. S a telefonálásban járatlan, amúgy is feldúlt ember aztán esetleg tanácstalanul nézi a készüléket — hogyan is működik. Mert nem ismeri ki magát a többféle segélyhívó telefon között, netán még akkor sem, ha a kezelési szabály le van írva.

Az eligazodást segítendő kérdeztük meg a szakembert, Gye-, nes Gézát, a Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem vezetőjét.

Mint megtudtuk, a legkorszerűbb változatot ott alkalmazzák, ahol már kiépült az automata központ — ilyen Kecskemét és környéke, beleértve Kerekegyházától Tiszaal- párig, Kiskunfélegyházáig, az öt számjeggyel ellátott településeket. E helyeken az utcai nyilvános állomás egyben segélykérő telefon is. Ha a kézibeszélőt leemelik, s hallatszik a tárcsahang, akkor kétforintos nélkül lehet hívni a 03, 04, 07 számot.

A hagyományos készülékekkel felszerelt nyilvános állomásokon be kell dobni a készülékbe a kétforintost, s csak azután lehet tárcsázni a segélynyújtó helyek hívószámát. A beszélgetés után azonban az érmét a készülék visszaadja. Ilyen rendszer működik például Baján, Kiskunhalason. Ennek egyik változata — egyebek között Bácsalmáson, Nagy- baracskán, Tompán —, amikor az utcai telefonfülkéből — a

kétforintos behelyezését követően — a huszonnégy órás szolgálatot teljesítő központtal lehet beszélni, s kérésre a telefonközpontos kapcsolja a kívánt számot. A kétforintost a hívó ugyancsak visszakapja.

Üjabb — pontosabban régebbi, de még használatos — változat a tárcsa és pénzérme nélküli segélyhívó telefon. Ha másutt nem, a posta falán biztosan megtalálható minden olyan településen, egyebek között Izsákon, Kunszentmiklö- son, Lajosmizsén, ahol éjjel- nappali kézi' kapcsolású központ dolgozik. A kézibeszélő fölemelése után a központos — az előző példához hasonlóan — adja a kért számot, legyen az a tűzoltóság, mentő, rendőrség.

Mindezeken kívül üzemel még az úgynevezett tekerős telefon is, például Ágasegyházán, Bugacon, Jakabszálláson. A segélyhívó készülék szintén a postánál van elhelyezve. Napközben a helyi hivatal, zárás után pedig a legközelebbi éjjel-nappali központ lép be. E készüléktípus sajátossága — amit kevesen ismernek —, hogy a kézibeszélőt a helyén hagyva kell a forgatókart 2— 3-szor megtekerni. Fölvéve a beszélőt, hangjelzés hallható, s ezután jelentkezik a központ. Előfordul, hogy kényszerűségi okokból a segélykérő vonalát több (2—10) előfizetőhöz is kiépítik. S ha közülük valaki beszél, akkor más a vonalat egyidejűleg nem használhatja. így megtörténhet, hogy a segélyhívón a kar megforgatása után sem hallatszik hangjelzés. Ebben az esetben a hívást meg kell ismételni.

^4Egyes nyilvános állomásokról és a segélykérő telefonokról egyébként más szolgáltatás is kérhető: R-beszélgetés, meghívásos telefon, vagy távirat- feladás — a díj utólagos befizetése mellett.

Váczi Tamás

— Tizenkilencéves volt, amikor először megválasztották tanácstagnak. Mit tapasztalt, adnak-e ilyen fiatalon az ember szavára?

— Alsómégyi születésű vagyok, itt is lakom, és a KISZ-en keresztül kapcsolódtam be a közéletbe. Eleinte nem volt könnyű. Főleg, ha helybeli az ember, nehezebb elfogadtatnia magát, mint egy távolról jött fiatalnak. Az idősebbek, akik látták felnőni, könnyen megkérdezik: miért pont egy ilyen gyereket válasszunk? Persze, előnye is van, mert mondják azt is: itt nőtt fel, közülünk való. Mint kezdő tanácstag, többnyire a fiatalokkal kapcsolatos ügyekben mondtam véleményt.

— A tanácstagként szerzett tapasztalatok segítették-e az idei választásnál?

— Talpraesett, józan gondolkodású ember volt a jelölttársam. Az utcánk túlsó végén lakik, és ő is a fiatalabb korosztályhoz tartozik. Nagy kérdés volt, melyikünk kapja a bizalmat. Nem sok volt köztünk a különbség, póttanácstag lett. Talán annyi szólt mellettem, hogy régebben részt veszek a mozgalmi munkában, többen ismernek. Szerintem a fiatalok szavazatai döntöttek.

— A júniusi választások óta milyen ügyben keresték legtöbbször a választói?

— Alsómégyen mindenkit foglalkoztat a telefon ügye. A hetvenes évek elején kivitték az egyetlen készüléket egy távolabbi majorba, ahol nincs is mindig ember. Régóta szeretnénk elérni, hogy visz- szakerüljön ide, ahol négyszáz ember lakik, öt kilométerre a község belterületétől. A tanács az idén már vásárolt egy telefonfülkét is. Elhoztuk Nyíregyházáról és felállítottuk az orvosi rendelő mellett. A Szegedi Postaigazgatóság azonban nem járult hozzá a bekapcsolásához. Azt mondták: forduljunk a minisztériumhoz. A fülke egy-két hónapig ott állt üresen, azután elvitték. Az embereket érthetően nagyon bosszantja a dolog, mindennapos téma a tanácsüléseken is. Ha én nem szólok, akkor a másik alsómégyi tanácstag előhozza.

— A községi ügyek közül mi kerül leggyakrabban szóba?

— Manapság a településfejlesztési hozzájárulás a sláger. Lezajlottak a falugyűlések, a tanácstestület is megvitatta. A véleményem a következő volt: A

KÖFA háromszáz forintja a hatvanas években nagyobb megterhelést jelentett, mint ma. Ezt figyelembe véve tartottam reálisnak, hogy emeljük meg a hozzájárulást. A pénzt egy új óvoda építésére fordítanánk, a felszabaduló épületben pedig meg tudnánk oldani az idősek napközi otthoni ellátását. Mit mond erre a lakosság? Az emberek egy része sokallja a 600—800 forintot, mások viszont jónak találják a dolgot. Ha rákényszerül a község, hogy önerőből gazdálkodjon, valamit tennünk kell a közös asztalra. Támogatásra is csak így számíthatunk.

— Az elmúlt öt évben a vízműépítéssel voltak elfoglalva a homokmégyiek. Minden család tízezer forinttal járult hozzá a létesítményhez. Mit terveznek a VII. ötéves tervben?

— Az óvoda mellett a bolti ellátás javítása, egy ABC-áruház megépítése a célunk. Szükség lenne az úthálózat fejlesztésére is, hiszen a községhez öt külterületi rész tartozik. Mint megyei tanácstagnak is lesz tennivalóm ebben az ügyben.

— Üjonnan megválasztott tanácstagként milyen benyomásokat szerzett a megyei testület működéséből?

— Nem gondoltam, hogy ilyen keményen és nyíltan elmondják a felszólalók azoknak a községeknek, városoknak a gondjait, akiket képviselnek.

— Előfordulnak hasonuló nyílt viták a községi tanácsban is?

— A választás óta észrevehetően aktívabbak a tanácstagok, többet szólnak hozzá, és kritikusabban, nyíltabban vetik fel a problémákat. Szerintem ez jelentős előrelépés.

— Végül egy személyes kérdés: nem jelent túlzott elfoglaltságot, megterhelést a munka és a család mellett a közéleti feladatvállalás?

— A felsoroltakhoz hozzátehetem a tanulást is. Most kezdtem el az első évet a kaposvári mezőgazdasági főiskola állattehyésztő szakán. Néha bizony, elég nehéz összeegyeztetni a dolgokat. Nagyon sok fiatal, amikor elkezd dolgozni, családot alapít, egyik napról a másikra szakít az ifjúsági mozgalommal, a közéleti munkával. Én nem tartom szükségszerűnek, hogy így történjen ..

Lovas Dániel

Megkezdődött az Összefogás gázvezeték építése

Három év múlva elkészül