Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-22 / 248. szám
4 « PETŐFI NÉPE © 1985. október 23. GYÓGYÍR A KUNBAJAI BAJOKRA? (I.) Helyzetek és elvek Eladósodott a Kunbaja—Bácsszőlősi Állami Gazdaság. Nem egyik napról a másikra, hanem nyolc esztendő alatt. A jövedelmezőség évről évre csökkent, s a gazdaság vezetői már 1984-ben úgy látták: e folyamatot önerőből nem tudják megfordítani. Egy lábon álló gazdaság a kunbajai, ugyanis szőlőmonokultúra alakult ki, e növényük gyakorlatilag az egyetlen, a területük kétharmadát foglalja el. A szőlő—borvertikumra országosan jellemző jövedelempozíció-csökkenés itt különösen erőteljesen hatott. Emellett olyan múltbeli örökség >is, amelynek következményei csupán néhány esztendeje érződnek, de egyre erősebben, vállalati alapokat rengetőbben. Mit tesznek? „Háromszáz embert szélnek eresztettek, nem lesz munkájuk!” — érkezett szerkesztőségünkbe is a kósza hír, amiből annyi igaz, hogy napirenden van a körültekintő munkaerő-átcsoportosítás a kunbajai gazdaságban, de hogy az embereknek nincs munkája, sőt lényeges jövedelemcsökkenést okoznának dolgozóiknak, erről szó sincs. De akkor mi van? Jogos az elv: teljes és hatékony foglalkoztatás legyen hazánkban. A teljes foglalkoztatás állami feladat (ez kívánatossá teszi a vállalatok közötti együttműködést is), a hatékony ■ munkaerő-foglalkoztatás vállalati kategória, s ez megköveteli, hogy jövedelmet hozó termelési szerkezetben csak annyi munkást foglalkoztasson egy-egy üzem, ameny- nyi feltétlenül szükséges. Viszont őket teljesítményük szerint (amit a társadalom, illetve a világpiac is elismer) fizessék meg. Jobban tehát, mint a „vattafemberekkel bélelt” vállalat átlagon felül teljesítő dolgozóit. Mit csináltak (még inkább csinálnak, hiszen a folyamat csak elkezdődött) Kunbaján? Bajaikra a gyógyírt miben látják? Az biztos: nemcsak az elbocsátásokban. A hibaforrások Beszélgetésünk elején Szepes Zoltánné, a Kunbaja—Bácssző- lősi Állami Gazdaság igazgatója vázolta a múltat, a napjaink gondjaihoz vezető folyamatot, mert enólkül nehezen volna érthető, amibe most belekezdtek. — Az egyedülálló termelésszerkezet az 1951-es alakulás óta bontakozott ki. A jugoszláv határmenti gyengébb, átlagosan 16 aranykoronás földek hasznosítására a szőlőkultúra bizonyult a legalkalmasabbnak, és különösen nagy telepítések kezdődtek az 1960-as évek első felében — kezdte a múltat idézve az igazgatónő. — A telepítés módjáról egy évtizeden belül kiderült, hogy nem korszerű. A magasművelésre átállás, (a rekonstrukció) a még akkor telepített fajtákkal — az utóbbi években, s most télen különösen — bebizonyosodott, hogy nem megfelelő. A hetvenes években nagy erővel megindult és jórészt be is fejeződött a rekonstrukció. Említhetem a tudásunk akkori színvonalát, a mindenáron gépesíteni-vágyást, a belső gazdasági vagy a külpiaci viszonyokat, azonban mai szemmel (és tapasztalattal) oda kell kilyukadnunk: az eredmények mellett költségnövelő, sok hibaforrást hagyó, csaknem 1800 hektár szőlőültetvényt hoztunk létre, amihez épült még egy borászati üzem is. 1976-ban a szántó 400, a gyümölcs 54, a rét, erdő, nádas és művelés alatt nem álló terület még több mint 1000 hektár volt. — Már az V. ötéves terv első esztendeiben jelentkeztek egyensúlyi gondok az egyoldalú termelésszerkezetből adódóan, palac- _ kozórekonstrukciöt, a termőalapok korszerűsítését, termékszerkezet-módosítást (üdítő-, vermut-, pezsgőprogram) szerepeltettünk terveink között. Számításainkat azonban 1978-ban módosítani kellett, ekkor ugyanis olyan változás történt, amelyet mi a mostani helyzetünk legfőbb okozójának tartunk. Gáláns” stafírunggal A rendszeres újságolvasó talán még emlékszik az akkori mélykúti gondokra. Ezek lényege: egyesülések után alakult ki a Lenin és az Alkotmány Tsz. Ez utóbbinak jelentős szőlő- és gyümölcsültetvénye is volt. Mindenki tudta, hogy az Alkotmány ültetvényei elszórtan helyezkednek el. fajtaösszetételben sem korszerűek. Mivel az újjászerveződött •szövetkezet nem bírt el az ültetvényekkel, a MÉM a PM-mel egyetértve 586 hektár szőlőt és 176 hektár gyümölcsöst az állami gazdaság kezelésébe adott, gondolván, jól jár ezzel a vállalat, hiszen úgy is ők az „ültetvény- specialisták”. Gálánsnak tűnt a stafírung is: tízmillió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott gépvásárlásra az állami gazdaság. Harapófogóban A területátvételkor nem volt pénzügyi rendezés! — állítja Szepes Zoltánná a „stafirungról”. __ H a ez olyan jó terület és számunkra hasznos, akkor ennek műveléséhez, a rotációs telepítésekhez, a termék feldolgozásához, a vertikum kapacitás- összhangjának létrehozásához, a semminél alig több a kapott pénz. A korábbi fejlesztési elképzeléseinket a körülmények és a várható szőlőmennyiség más útra kányszerítette. — Idegen forrásra, vagyis hitelre szorultunk, ami az akkori hatszázalékos kamatláb mellett nem tűnt elviselhetetlennek. Ma ott tartunk, hogy hitelállományunk 300 millió forint, fele fejlesztéshez kapcsolódó, a másik fele pedig rövid lejáratú, üzemviteli hitel. A kamatlábak az utóbbi időben gyorsan emelkedtek, 6-ról 14 százalékra, s csak a kamatterhünk 14—16 millióról 42 millióra forintra ugrott. — Ilyen körülmények között óriási nehézségek között élünk nem beszélve arról, hogy a piaci’ (export) változások sem remény* * * keltőek.^ Hogy valójában mi- lyen szőlő- és gyümölcsterületet kellett átvennünk, arra bizonyítékul a következőket mondhatom: a gyümölcsöst teljesen fölszámoltuk, a szőlőből száz hektárt tudtunk meghagyni. Szállító, művelő eszközökre, a műszakitechnikai környezet megteremté- ;sei"0! a selejtezésekre rengeteget költöttünk, ahelyett, hogy a régi területünkön tervbe vett rotációs telepítéseket végeztük volna el. — A szőlő—borvertilkum jövedelemtermelő képességének rom*asa (S2abályozási és piaci okokból) kritikus helyzet felé sodorta az egesz országban az ágazatot. Vajon volt-e említést érdemlő országos intézkedés (a bortároló építését is nehezítő beruházási illetek elengedésén kívül), ami Üo->ágA»at,P?zíci<^át javította volna. Minket a gabonaprogram Az ipari eredetű termékek termelői árai (anyag eszköz, energia) és a munkaerő három-otszörösére nőttek, míg semrrrfkeSltésÍ árak csaknem semmit nem emelkedtek. ~ ,Mibö1 termeljük a nyeresé- gfl,klpez2uk a fejlesztési for- rást? De ebben a szorító, önmarcangoló környezetben és helyiben V5 dolgoztunk, reméltük és hittuk, hogy enyhíteni tudjuk a harapófogó-szorítást. A mostani tel viszont végleg megadta a „kegyelemdöfést”. Az ültetvé- nyunk harmada elpusztult, a többi részén is féltermésre számíthatunk. Már tavaly pénzügyi vizsgálatkérték yZ6tÜk éS 3 kÍÚt feltárását A PM és a MÉM ennek ered- menyét határozatban és javaslatban foglalta össze, amelyek kö- a >egf°ntosabbak: ösztönző érdekeltsági rendszer kialakítására, a szőlő és bor árualap megtermelésére, a pezseő- gyártáshoz szükséges beruházás megkezdésére, a gazdaságtalan ágazatok felszámolására van szükség. Emellett a pénzügyi gondok rendezésére is lehetőséget Kapott a kunbajai gazdaság. A vizsgálat tavaszi lezárulása Után ,folytatta az igazgatónő — vállalati önálló kezdemé- nyezessel és akarattal intézkedési tervet dolgoztunk ki, amit a javaslatokra alapoztunk. Ebben meghatároztuk a tennivalókat amelyhez augusztusban hozzá- Ke/dtunk. Ezzel a vállalati tanács is egyetértett. Csabai István (Folytatjuk.) • — Ha mindenhol ilyen hibrideket. vethetnénk, és alkalmazhatnánk a BKR technológiáját, legalább 20 százalékkal növekedhetne az országos termésátlag — mondta ifjú Öllé János. CSEHSZLOVÁKIÁBAN Sikeresen vizsgázott a magyar kukorica és technológia Az elmúlt években a honi növénytermesztés egyes ágazatai a világ élvonalába kerültek. így Közép-Európában már kukorica-termesztő nagyhatalomnak számítunk. Éppen ezért a jelentősebb magyarországi fajta- és technológiai bemutatókat gyakran látogatják a környező országokban dolgozó szakemberek. A Bajai Kukoricatermesztő Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat már évek óta sikerrel próbálkozik komplett termesztéstechnológiák exportjával. A szocialista országokban tehetik ezt azért is, mert az általuk javasolt, alkalmazandó gépek zöme KGST-országokban készül. Tehát a drága nyugati gépekkel szemben könnyen beszerezhető. A közelmúltban Csehszlovákiában két fajtabemutatót is tartottak. ahol számos csodálója akadt a Magyarországról érkezett és a nálunk hűvösebb viszonyok között is szépen fejlődő kukoricának. Az első bemutatóra a Brünn melletti Mikulovhan került sor. Az itteni állami gazdaság egyébként a csehországi gazdálkodóik bázisüzeme. Ezen a vidéken mintegy ötezer hektáron termesztenek bajai technológiával kukoricát. Betrieb Buchta, a 18 ezer 400 hektáros Mikulovi Állami Gazdaság igazgatója tájékoztatott arról, hogy üzemükben háromezer hektáron termesztenek bajai technológiával kukoricát, méghozzá olyan eredménnyel, amely 20—25 százalékkal meghaladja a csehszlovákiai átlagot. A hozamnövekedésről hasonlóképpen fogalmazott Öllé Imre, az ekecsi Egységes Földművesszövetkezet elnöke is. Ez a csallóközi gazdaság a mikulovihoz hasonlóan Ibázisüzem, csak innen a szlovákiai partnerek tevékenységét szervezik. Itt idén 11 ezer 500 hektáron takaríthatják toe a magyar technológiával termesztett kukoricát. A szövetkezet egyik ágazatvezetőjétől, ifjú Öllé Jánostól megtudtam, hogy a BKR— KFV sok újdonságot hozott erre a termőtájra. Elsősorban a kiváló ■tulajdonságú korai hibridekre gondolt, de ugrásszerű hozamnövekedést eredményezett az úgynevezett táblaszintű technológiák alkalmazása is. Mint elmondta, még óriásiak a tartalékaik abban, amit ma Magyarországon emberi tényezőiknek nevezünk. Leirer József, a B'KR—FKB kukorica ágazatvezetője tartotta mindkét bemutatón a fajaismer- tetést. Negyvenöt, nálunk már köztermesztésbe vont hibridet láthattak az érdeklődők Mikulov- ban és Bkecsen. Az ágazatvezető elmondta, hogy a legnagyobb sikert az Adonis, a Romulus fantázianevet viselő és a 3747. 3839, 3950. USSK—247. —407 jelű hibridek aratták. Kép és szöveg: Czauner Péter • A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Ekecsre elhozta a legújabb, folyékony műtrágya kijuttatására alkalmas gépeit. Mikor növekszik a fenyő? Erre a kérdésre a választ az Arhangelszki (a Szovjetunió európai területének északi része) Erdőipari és Fakémiai Intézet tudósai találták meg. Kiderült, hogy az erdeifenyő egy évben mindössze egv hét'g növekszik. Türelmesen kivárva a nyári napfordulót, ebben az időszakban rohamosan növekedni kezd. napi két és fél centiméteres sebeséggel nyújtózik felfelé. Milyen gyakorlati hasznuk van ezeknek az adatoknak? Az északi erdők produktivitása növelésének egyik leghaladóbb módja — az erdők ásványi műtrágyákkal történő trágyázása. E művelet után a fenyőerdők csaknem kétszer gyorsabban fejlődnek, és a faanyaguk jelentősen növekszik. Ismerve a fenyők növekedésének idejét, a műtrágyát sokkal ésszerűbben lehet felhasználni. VÉGE A KÖNNYŰ SIKEREKNEK Importhelyettesítés A gazdasági nehézségek súlyosbodásával egyidőben világszerte megerősödtek az import-takarékossági törekvések. Nem újkeletű módszer ez, akad rá példa az elmúlt évszázadokból is. Annak idején a francia arisztokrácia vásárolta meg az itáliai textil-városok selyemtermésének tekintélyes hányadát, természetesen igen drágán. Az aranypénzek külföldön — úgyszólván számolatlanul — való elköltésének végül útját állta a király azzal, hogy az elcsábított itáliai iparosok segítségével Lyonban meghonosította a selyem- szövést. Ezzel egyidőben vámokkal nehezítette a behozatalt, a honi ipar támogatására pedig felhívásokkal ösztökélte a főurakat. Ésszerű takarékoskodás Az olajdollárokon hirtelen igen gazdaggá vált OPEC-országok az olaj-üzlet lanyhulásával! adminisztratív módszereket is bevetettek a ’behozatal drasztikus csökkentésének érdekében. Nigéria A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Mankó és konyhakés Marton Istvánná Balog Sára férjével Kecskeméten,' az Aranyeső utca 14. szám alatti házban lakott. Tavaly novemberben magukhoz vették Mártonná apósát, a 84 éves idős Marton Istvánt, aki korábban egy Lajosmizse közelében levő tanyán élt, Az öregember az alsó konyhában kapott helyet, s a menye főzött, mosott, takarított nála. Az asszony és az após között nem volt rózsás a viszony, gyakran vitatkoztak, veszekedtek. Idén februárban Martonnénak eltörött a lába. A kórházban vastag gipszet kapott, így csak mankó segítségével tudott közlekedni. Ám a lépcsőjárás nehezére esett, ezért esetenként ő is az alsó konyhában aludt. A március 11-ről 12-re virradó éjszakát is ott töltötte az asszony. Este, lefekvéskor idős Marton István mondogatni kezdte a fiának és a menyének, hogy másnap kimegy Lajos- mizsére a szőlőjébe, és ott dolgozni fog. Érvelésének alátámasztására azt is elmondta, hogy ő már a szükséges szerszámokat is összeszedte. A „fiatalok” ennek nem túlzottan örültek, de annyiban hagyták a dolgot. Másnap reggel fél ötkor indult Marton István a munkahelyére. Mielőtt kilépett volna a házból, apja ismét kijelentette, hogy elmegy a szőlőbe dolgozni. Az asz- szony ekkor még nem szólt semmit. Fél nyolc körül viszont az após keresni kezdte a metszőolpéldául néhány éve máról holnapra felfüggesztett minden importot, .beleértve a már megkötött üzleteket is. A külföldi árukkal SZeffiberfl Szigor áztán tétrrté-'” szetesen lényegesein enyhült, de ma sincs könnyű helyzetben az a nigériai (és sok más országban működő) kereskedő, aki külföldi árut kíván odahaza forgalmazni. Ami hazánkat illeti, az elmúlt évtizedben Magyarország is több terméket és nyersanyagot vásárolt a konvertibilis elszámolású országokból, > mint amennyi reális lett volna. A világgazdaságban lezajlott ismert változások többsége kedvezőtlen a számunkra, ennek következtében fizetőképességünk megőrzése, a népgazdaság egyensúlyának javítása okán egyre sürgetőbb feladattá vált az importtal való ésszerű takarékoskodás. A konvertibilis behozatalból származó termékeket, alkatrészeket, anyagokat, technológiákat igyekszünk hazaival, vagy más szocialista országban beszerezhető produktummal helyettesíteni. lót, majd kérte a menyét, hogy adja oda neki. Csakhogy az a padláson volt, így nem tudott egyikük sem felmenni érte. Erre az idős Marton gyanúsítgatni kezdte az asszonyt, hogy szándékosan dugja el előle, s a metszőolló egyébként sem lehet a padláson. A szóváltás közben egyre durvábban szidalmazták egymást. Majd az öregember — aki egyébként két bottal járt — az egyik botjával ráütött az asszonyra. Erre ő több pofont adott az apósának. A csattanó ütések után Marton az ágyra lökte a menyét. Innentől aztán elszabadult a pokol, dulakodásba kezdtek. Az asszony egyszercsak kicsavarta apósa kezéből az egyik járóbotot, és azzal püfölte az öreg fejét. Majd úgy meglökte, hogy rázuhant az ágyára. Innen egy újabb taszítással a konyha kövére juttatta az apósát, és ott ütlegelte tovább. A bántalmazás közben a járóbot eltörött. Az asz- szony meglátott egy kalapácsot az ágy lábánál, azt felkapta és ezzel ütötte tovább az idős Marton tarkóját, nyakát. Amikor letette a kalapácsot, felvett az asztalról egy 17 centiméteres konyhakést, és hétszer megszórta vele az apósát, a gát és a szemérem táján. A szúrások után az idős ember már nem mozdult, a menye is látta, hogy meghalt. Marton Istvánnénál évek óta súlyos epilepsziás személyiségtorzulás, szellemi hanyatlás alakult ki. Orvosszakértői vélemény szerint egyébként nem elmebeteg, nincs tudatzavara és nem gyengeelméjű. Cselekményét tudatszűküléssel járó kóros indulati állapotban követte el. Súlyos fokban korlátozott volt abban, hogy felismerje magatartása következményeit és annak megfelelően cselekedjék. Tudatában volt viszont annak, hogy az idős sértettet rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, különösen kegyetlen módon ütötte a bottal, és a kalapáccsal, valamint szúrkálta a késsel. Azt is gondolhatta, hogy a sértett a kitartó, durva bántalmazás következtében meghalhat. A Bács-Kiskun megyei Bíróság Marton Istvánná bűnösségét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében állapította meg. Ezért őt öt évi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre és öt évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság a büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményként értékelte, hogy az emberölési cselekményt részben különösen veszélyes eszközzel — késsel — közeli hozzátartozója sérelmére követte el. Enyhítőként vette figyelembe a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását, megbánását, a betegségét, a büntetlen előéletét. Az ítélet jogerős. ( Tuza Béla Segít az értékelemzés A Mohácsi Farostlemezgyárban értékelemzők tevékenysége nyomán tűnt ki, hogy a farostlemez a korábbinál kevesebb energiával is előállítható. Csak ennek köszönhetően évente 15 millió forinttal csökkenhet a gyár termelési f költsége, ugyanakkorv 5-»6 millióval azáltal, hogy egyes importvegyszereket hazaival, illetve szocialista országból származóval helyettesítenek a technológiai folyamatban. A Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalatnál a közelmúltban derült ki, hogy egyes import csomagolóanyagok helyett hazaiak is alkalmazhatók. Jövőre már 5 millió forintot takaríthat meg csupán e helyettesítés eredményeként a vállalat, ugyanannyit érő konvertibilis valutát pedig a népgazdaság. A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár szintén értékelemzés során az importtal való takarékoskodás több lehetőségét tárta fel. Korábban dolláron vett színezékeket, festékvegyszereket helyettesítenek hazaival, és szocialista országokban beszerezhetővel. Az importhelyettesítésből adódó költségcsökkentés és valutatakarékoskodás mértéke egyenként — e példákhoz hasonlóan — gyakran nem igazán számottevő, ám országos, összesítésben több milliárd forintra rúg. Arról nem beszélve, hogy akad nem kevés példa a nagyösszegű megtakarításra is. A Szolnoki Papírgyár tavaly 'befejeződött fejlesztése csupán ez év első négy hónapjában csaknem másfélezer tonna úgynevezett mázolt papír import helyettesítését eredményezte. A könyvek és újságok alapanyagát 'korábban jobbára konvertibilis valutáért vásárolta az ország. Hasonló nagyságú megtakarítást ígér az Ipari Minisztérium egy kezdeményezése, amely eddig tőkés országokból hehozott elektromotorok, illetve azok alkatrészeinek hazaival való helyettesítését szorgalmazza. Alapos mérlegelés A kezdeményezések további részletezése helyett elégedjünk meg annak megállapításával, hogy ma már az iparvállalatok vezetői és 'beosztott dolgozói — tervezők, technológusok, kereskedőik — döntéseik előtt egyre gyakrabban és egyre alaposabban megvizsgálják, milyen lehetőségek mutatkoznak az( importtal való takarékoskodásra. Nem kis részt ennek köszönhető, hogy Magyarország — szemben sok más országgal — megőrizte fizetőképiességét. Hogy népgazdaságunk megítélése kedvező a világpiacon. Hogy olyan termékek, alkatrészeik, nyersanyagok megvásárlására nyílik lehetőségünk, amelyek jelenleg csak tőkés országokban, kaphatók. Még a külföldre utazó magyar turisták számára is előnyösek a mai törekvések. hiszen ha kevesebb devizát kell kiadni importcikkekre, több valuta marad a világot járó magyar állampolgárok számára
