Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-29 / 176. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. július 29. DINAMIKUS FEJLŐDÉSRE SZÁMÍTANAK Mérlegen a Kismotor- és Gépgyár bajai gyára Elég a naptárra pillantanunk, s látjuk, hogy T| VI. ötéves tervidőszak, hajrájánál vagyunk. Különböző vállalatok, gyárak ma már jó közelítéssel fel tudják mérni, mire lesznek még képesek a hátralevő hónapokban, s ennek figyelmbevételével viszonylag .pontos, előzetes értékelést adhatnak a kitűzött feladatok végrehajtásáról. Ugyanakkor itt az ideje annak is, hogy a következő tervciklusra vonatkozó főbb célkitűzéseket meghatározzák. Igazgatók, főkönyvelők, párttitkárok táblázatokat böngésznek, különböző koncepciókról vitatkoznak. így van ez a Kismotor- és Gépgyár bajai 5. számú gyárában is. A Szedő István igazgatóval és Vedelek János párttitkárral folytatott beszélgetésből egyértelműen kitűnt: napjainkra már világosan látszik, milyen elképzelésekkel vágnak neki az előttünk álló évejjmek. Sz. I.: Gyárunk VI. ötéves tervének végrehajtásáról, valamint a VII. ötéves terv koncepciójának főbb célkitűzéseiről nemrég készítettünk jelentést a bajai Városi pártbizottság részére. Ennek összeállításakor — mivel nem önálló vállalat vagyunk —I figyelembe kellett vennünk ' cégünk budapesti központjának elképzeléseit, de hasonló mértékben támaszkodtunk saját tapasztalatainkra is. — Nyilván az elmúlt évek értékelésével kellett a munkát kezdeni. Sz. I.: Valóban. Gyárunk tevékenységi köre az elmúlt ötéves terv során alapvetően nem változott. Vállalatunk, — bennünket is beleértve — a közúti járműgyártás háttériparához tartozik. Feladatunk elsősorban az, hogy korszerű kivitelben és a szükséges mennyiségben szállítsuk a Rába-Man motorok üzemanyagszűrőit, kenőolajszűrőit és hűtőit, autóbuszok és tehergépkocsik légfékszerelvényeinek alkatrészeit, valamint vasúti, járművek olyan „veretéit” mint a csomagtartó, hamuzó, fogas, kapaszkodó stb. Árbevételünk növekedése valószínűleg eléri a 37 százalékot, az öt év alatt 434-ről 596 millióra emelkedik. Nyereségünk 68 miilóval több, mint 1980-ban, itt a növekedés 62 százalék. A szó- banforgó időben eddig 106 millió forintot költhet- tünk beruházásokra, ennek közel kétharmad^ gép, a többi épület. 'Költségeink a tervciklusban várhatóan hat százalékkal csökkennek, az elmúlt négy év alatt 33 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre. — A pártvezetőség mivel egészítette ki ezt az értékelést? V. J.: Megállapítottuk, hogy a munkaverseny- mozgalom gyárunkban tartalmában fejlett, de nem elég szervezett., öt évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy dolgozóinkat ösztönözni fogjuk a meglévő mellett • Maróti János Voumard-köszörűgépen dolgozik a Kismotor- és Gépgyár bajai, 5. számú gyárában. újabb szakma tanulására. Ebben nem sikerült előbbre lépni. — A VII. ötéves terv előkészítésekor elsőként feltehetően az a kérdés merült fel, hogy milyen szervezeti keretek között folytatják tevékenységüket. Sz. I.: Igen, hiszen országszerte folyamatban van az ipar szervezetkorszerűsítése. Maradunk a jelenlegi vállalati kötelékben, ez ugyanis nem hátráltatja a gyári gazdálkodást, termelést, irányítást. A vállalat és a gyár vezetői között kifogástalan a személyes kapcsolat, tartalmas az együttműködés, az üzemi demokrácia nemcsak szavakban létezik. Cégünk „vállalati tanács általános vezetésével működő vállalat” formájában fog tovább tevékenykedni. — A gazdasági célkitűzések meghatározásánál miből indultak ki? Sz. I.: A vállalat vezetőségének döntése szerint a minisztérium által kiadott ipari blokk-koncepció dinamikusabb fejlesztési variánsához igazodunk. Viszonylag stabil közgazdasági szabályozókra, tovább nem romló, egyes területeken javuló külpiaci helyzetre számítunk. — Tehát optimisták ... Sz. I.: A járműiparnak van jövője. A Rába. a Csepel-Autó és az Ikarus szállítói vagyunk. A győriek új, osztrák tervezésű List-motorjához kombinált hűtő-szűrőket gyártunk majd. Pneumatikus fékekhez korszerűbb, a levegőt előkészítő és szárító nyomásszabályozót fogunk szállítani, s dinamikus fejlődésre van kilátás a konvertibilis exportban is. A KNORR-ral közösen fejlesztjük az új légszárító-nyomásszabályzót. A Fiatnak évente egymillió olajszűrőre van igénye. A Szovjetunió 100— 150 ezer új ékes fékkamrát vár esztendőnként. Megkezdtük a pneumatikus kisgépek gyártását. Mindezek derűlátásra adnak okot. — A felsoroltak teljesítése nyilván beruházásokat, technológiai fejlesztést is igényel. Sz. I.: Forrásaink nem elegendőek a szükséges beruházásokra, ezért a fejlesztéseket szelektíven tervezzük. A lemezbetétes hűtők, az ékes működtetésű fékek gyártására, valamint az élkerülhetet- len gépcserékre koncentráljuk az erőket. Bálái F. István Fordítóiroda Szegeden Több mint száz évvel ezelőtt nyílt meg Budapesten a Technológiai Iparmúzeum és annak könyvtára, azzal a céllal, hogy „a hazai házművesipart közhasznú szakismereteknek szemléleti úton történő terjesztésével támogassa”. Ebből a könyvtárból fejlődött ki az ország legnagyobb tudományos műszaki és gazdasági információs szolgáltatásokat nyújtó intézménye, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. Mára az információs egységek száma több millióra növekedett, a szolgáltatások bővültek, korszerűsödtek. Az információs szolgáltatások mágnesszalagos adatbázisokra és nemzetközi kapósolatokra épülve segítik a kutatást és a fejlesztést. Amint dr. Markó Imre, az intézmény szolgáltatási igazgatója elmondta, az OMIKK fölkészül a hazai műszaki elmaradottság fölszámolásához nélkülözhetetlen tájékoztatás, információadás, korszerűsítésére is. Gazdasági, ipari szakembereknek kívánnak ily- módon megbízható adatokat szolgáltatni, amelyek alapvető fontosságúak, bizonyos döntések meghozatala előtt. Sajnos egyelőre a műszaki szakemberek nem ismerik eléggé ezeket a lehetőségeket, az információk földolgozásának technikai gátjai is vannak, s szemléletbeli elmaradottság is tapasztalható. Céljuk, hogy országos hálózat kiépítésével minél több magyar műszaki értelmiségit vonjanak be a tájékoztatásnak ebbe a korszerű, ma már nélkülözhetetlen formájába, amelynek segítségével , átláthatják egy-egy adott téma pillanatnyi nemzetközi eredményeit is. Szegeden a SZAB székházában működik dr. Szörényi Tamás vezetésével az OMIKK kihelyezett információs irodája, amely elemző, szintetizáló, úgynevezett szemletanulmányokat készít egy-egy kérdéskörről. Tavaly szeptember óta működik az Élelmiszeripari Főiskola könyvtárában a fordítóiroda, amely Szeged, illetve a délalföldi megyék (Bács-Kiskun, Békás, Csongrád megye) élelmiszeripari vállalatainak, az ezekhez kapcsolódó intézményekben, üzemekben dolgozó szakembereknek a tudományos és műszaki fordítási igényeit hivatott kielégíteni. Az iroda vezetője, dr. Kispéter József főiskolai tanár elmondta, az alig egyéves tapasztalatok biztatóak, számos általános és egyedi feladatot látott el a fordító- irodájuk. A megrendelők megelégedésére meglepően rövid határidőre vállalták, hogy idegen nyelvből magyarra, illetve magyarról más nyelvre ültetnek át szakirodalmat, de kérésre tolmácsoltak is. A szentesi baromfifeldolgozó vállalat például programozási kézikönyveket „rendelt”, az orosháziak angolra fordítat- ták az élelmiszerek előállításának élelmezés-egészségügyi sza-- bályzatát, de a Csongrád megyei Tejipari Vállalat, az Ikarusz szegedi gyáregysége, a szalámigyár, a békéscsabai konzervgyár és a baromfifeldolgozó vállalat, valamint a Szegedi Sütőipari Vállalat is kérte segítségüket gépkönyvek, szerződések, prospektusok megfogalmazásakor, vagy egy- egy új külföldi berendezés beállításának idején volt szükség tolmácsra. Feladatuk még folyóiratcikkek, könyvrészletek, konferenciaanyagok, kutatási jelentések, levelezések stb. fordítása is. Tervezik a szegediek, hogy a későbbiekben élelmiszeripari és egyéb műszaki ágazatok országos fordítási igényeit is kielégítik. Hogy kikkel dolgozik az iroda? Elsősorban szakemberekkel, akik megfelelő nyelvtudásra is szert tettek. Jelenleg negyvenötén vállalnak ilyen munkát, vállalatok, uShnek és a főiskola dolgozói. Jellemző a műszakiak tudásának megbecsülésére: egy lefordított oldalért államilag szabott árat: 27 forintot kapnak. (Egy nyelvtanár aligha bajlódna ennyiért.) De talán egyéni hasznuk is több ennél, hiszen a szak- irodalom olvasása saját tájékozottságukat is növeli, s ebből az ő vállalatuk is, s talán valameny- nyien profitálunk. Ch. A. Pályázati felhívás A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat Törzsgyára pályázatot hirdet energetikus munkakör betöltésére. A munkakör betöltésének időpontja: 1985. IX. 1. A munkakör betöltésének alapvető feltételei: — Felsőfokú szakirányú végzettség. — 5 éves szakmai gyakorlat. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó munkahelyét, eddigi szakmai tevékenységét. A pályázatot 1985. aug. 15-ig kell benyújtani a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat termelési főosztályára. (Külső-Szegedi út 136.) A pályázatihoz mellékelni kell: — önéletrajzot, — felsőfokú iskolai végzettséget igazoló oklevél másolatát. 1549 :sajtOposta: : KECSKEMÉTI KERTBARÁTOK FELAJÁNLÁSA Elkészült a hobbiföld-villamosítás pénzügyi mérlege Először tavaly februárban foglalkoztunk Sajtóposta rovatunkban a kecskeméti Halasi út menti zártkertek gazdáinak sérelmével, nevezeteden, hogy a térségben évek óta működik az elektromos szolgáltatás, de az ezzel kapcsolatos lakossági pénzbefizetések elszámolása egyre késik. Akkor érdeklődésünkre elmondta az illetékes:* a hálózatépítési program megszervezése, lebonyolítása, a hozzájárulási összegek könyvelése, s az egyéb teendő rengeteg adminisztrációval járt, amit csak tovább növelt volna a költségelszámolás, melyre — az évi sok száz milliós városfejlesztési program megvalósítása mellett — egyszerűen nem jutott ideje a tanács szakapparátusának. Ígéretet kaptunk azonban arra, hogy hamarosan sor kerül a hobbisok jogos kérése teljesítésére. 1984 június végén megint írtunk e témáról, közölve: továbbra is várat magára az elszámolás, például azért, mert nincs a hatóság birtokában pontos kimutatás arról, kik és milyen kivitelezést igényeltek, s a kiadások finanszírozására mennyit fizettek be. E probléma megoldása érdekében sürgettük az érdekelteket, hogy a megfelelő adatszolgáltatással segítsék az eljáró szerveket. Idén márciusban újra lapunkhoz fordultak panaszukkal a kertbarátok. Megírták, hogy az elmúlt 12 ÜZENJÜK Csorba Gábornak, Szolnokra és Kovács Gyulának Kecskemétre: A kecskeméti helyi buszközlekedésben július elsejétől használatos jegyeik árusításának kezdeti zökkenői megszűnőben vannak. Jelenleg már több helyütt kaphatók e biléták például a hírlappavilonokban, az ABC-áru- házakban, a vasútállomáson, a Volán utazási irodájában, a távolsági járatokon és a magáneladóknál. Tervek szerint tovább bővülnek ezek az árusítóhelyek. ami; garancia arra. hogy a „hírős” városba érkező idegenek is könnyen-gyorsan beszerezhetik á jegyeiket. Ami pedig a Volán-pályaudvar pénztárának szombat délutáni és vasárnapi zárvatartását illeti, az a gyér forgalomnak következménye. Az utasok azonban ekkor is simán megkaphatják menetjegyüket, a buszsofőröknél. „Ismét a gyed-röl" jeligére. Szabadszállásra és másoknak: Nemrégen irtuk meg. hogy az új társadalombiztosítási ellátás, a gyermekgondozási díj meghatározott mértékű lehet, idén például minimálisan napi 75 forint, mely az öregségi nyugdíj legkisebb öSsgoge harmincad résziével egyenlő. A gved-ről további részleteket szeretnének tudni olvasóink, akik élmondották, a konkrét kérdésükre .sajnos nem egészen világos válaszokat kaptak a társadalombiztosítás ügyintézőitől. Bár helyettük nem* vállalkozhatunk a teljes igényű felvilágosításra, néhány fontosabb tudnivalót készséggel közreadunk ezúttal is. Talán a legalapvetőbbel kezdjük: a gyed napi összege az átlagkereset után megállapított terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének *5. illetve — ha két éven át megszakítás nélkül fennállott a biztosítás — 75 százaléka. Az egyedülálló apa. valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben nem részesülő anya a táppénze alapját képező naptári napi átlagkeresetnek megfelelően, a mezőgazdasági szövetkezeti tag pedig a szülési, vagy ennek hiányában a be- tooqsoj segélye kiszámításakor figyelembe vett részesedés naptári napi átlaga szerint részesülhet a 65 vagy a 75 százalékos arányú díj folyósításban. Az összegnek mindkét esetben cl kell érnie a már említett napi 75 forintos minimumot. Persze előfordulhat, hogy a terhességi-gyermekágyi, illetőleg a szülési segély összege kevesebb a legalacsonyabb öregségi nvö°dH — 1985-ben ez 2250 forint — harmincad részénél, ilyenkor azonban már nem kerülőét sor a százalékos arányú csökkentésekre, hanem e segély forintjait kapja gyed címén az igénylő. Röviddel ezelőtt megjelent egyik glosszánkban tettük szóvá, hogy a július 14-i, kánikulai vasárnap sorbanálltak az emberek a kecskeméti strand illemhelyeinél, ahol több fülke is használhatatlan volt dugulás miatt. Ezzel kapcsolatosan leszögeztük: a vendégektől aligha lehet elvárni, hogy ne okozzanak fertőzésveszélyt, ha bajok vannak a higiénia betartásának technikai feltételeivel. A közöltekkel kapcsolatosan megkereste szerkesztőségünket a helyi vízmű vállalat fürdőszolgál- tatásának vezetője. Kürti László és ezeket mondotta: Műszaki ügyeletünk a strand reggeli nyi- tása előtt ellenőrzi az illemhelyek állapotát, működését, a hibákat pedig azonnal kijavítja. Ha e fáradozásunkat mindegyik vendégünk megbecsüli, semmi gond, de ha nem ... Az említett vasárnapi műszakkezdéskor is használható volt az hónapban sem került sor az elszámolásra. Ekkor már a városi pártbizottság is figyelemmel kísérte a fejleményeket. Úgy döntöttünk, közbenjárásunkkal nem befolyásoljuk a folyamatot, hanem kivárjuk annak végét. S ez utóbbihoz négy hónap kellett. A napokban azonban a városi tanács elnökhelyettesétől, dr. Fáy Ferencnétől vaskos levélküldemény érkezett, mely — másolatok formájában — a befejeződött pénzügyi elszámolás összes fontosabb tudnivalóit tartalmazza. Miután a KPM Közúti Igazgatósága engedélyezte, hogy a szóban forgó terület mentén húzódó magasfeszültségű hálózatára rákapcsolják a kisfeszültségű vezetékrendszert, lehetővé vált a Halasi úti hobbikert-villamo- sítás I. ütemének kivitelezése, mely 15 utcára terjedt ki. A tervezési, illetve megvalósítási költségek finanszírozásához 240- en fizettek be személyenként 5000 forintot. E hálózat — a hozzátartozó transzformátorállomásokkal együtt — 1982-ben megépült. A II. ütem végrehajtása 175 tulajdonost érintett — kiknek zöme személyenként 11 ezer forinttal vette ki részét a kiadásokból — s az 1983-ban kezdődött murika 1985 elején ért véget. A műszakilag kiválóan- megoldott energia-program pénzügyi elszámolásához ugyan jóval korábban hozzáfogtak a szakemberek, de hamar rájöttek, hogy a Lakiteleken, a Lenin u. 28. szám alatt lakik a rokkantsági nyugállományban lévő Tyukász Mi- hályné, aki legalább másfél évtizede foglalkozik nyúltenyésztés- sel. Az ebből származó jövedelemre különösen mpstanában van nagy szüksége, amikor a nyugdíjából a háztartás legalapvetőbb kiadásaira $em futja mindig. Arn egy ideje azt tapasztalja, hogy vállalkozását illetően mind nagyobb a bizonytalanság, a kockázat. A részleteket így írja le lapunkhoz küldött levelében: Szívesen bajlódom a tapsifülesekkel, nem sajnálom az időt, fáradságot azárt, hogy a súlyuk és a húsuk minősége is megfelelő legyen Csakhogy a felvásárlási követelményeknek egyre nehezebben tudok eleget tenni. Az ok: akadozik nálunk a takarmányellátás. Az idős, nyugdíjas emberek általában szívesen és szorgalmasan ápolják a kertjüket, vagy ha nincs, a házuk menti közterület füvét, virágait, fáit. Tehetik, gondolják sokan, hiszen futja a korlátlan szabad idejükből. Szerintünk más okból is teszik ezt, például azért, mert már kicsi korukban hozzászoktak a tiszta, ózondús levegőhöz, s megtanulták tisztelni, óvni a szép, rendezett környezetet. A Kiskunfélegyházán lakó egyik néni is régóta féltőén gondozza az otthona előtti dúslombú fát, mely az utcáinak méltán dísze. Illetve csak volt, mert a minap permedé került rá, valamilyen lakkszerűen fénylő, ragacsos folyadék, melytől máris úgy hull a levele, mintha ősz lenne. A környékbeliek egybehangzóan állítják, szúnyogirtás volt mostanában arrafelé, s az okozta a bajt — sajnos másutt is. Elkeseredett olvasónk természetesen tapasztalatból tudja, t • • • • összes WC-fülkénk, több óra múlva azonban már eldugult néhány, Dolgozóink például törülköződarabkát, vattacsomót, tam-* pont és alsóneműt találtak a lefolyó rácsainál fennakadva. Mindezeknek a hulladékgyűjtőkbe kellett volna kerülniük, melyekből nincs hiány a helyszínen. Egyébként a gondatlan vendégeink mellett, úgy tűnik, akadnak gyűjtögető típusok is, bizonyítja ezt, hogy a fülkékből azonnal eltűnnek az egészségügyi papírkötegek, több mosdónkban pedig a mozgatható alkatrészek is gazdára lelnek az utóbbi időben. Bár a dugulást igyekszünk mihamar megszüntetni, s a műszaki hiányosságot pótolni, az ilyen esetek azzal járnak, hogy rövidke időre be kell csuknunk egykét WC-t, s a többi előtt óhatatlant]! kerülhet sór tumultusra. A tanulság kézenfekvő: az illemhelyen sem lUlk kultúrálatlanul viselkedni. hozzájárulás, illetve ráfordítás költségei között úgynevezett átfedések vannak, következésképpen csak a villamosítás valameny- nyi művelete végeztével vonható még a mérleg. A nagyarányú, több száz hob- bis áramellátási igényét, s az ezzel kapcsolatos befizetését felülvizsgáló adminisztrációs tevékenység hosszú ideig tartott, míg végül elkészült a pontos számadás. E szerint: Az I. ütem tervezésének, kivitelezésének, ! műszaki ellenőrzésének költsége (kerekítve) 1 millió 172 ezer forint, melyhez képest 1 millió 200 ezret fizettek be az emberek. Akik úgy döntöttek, hogy a visszajáró pénzt, az összesen 27 ezer forintot felajánlják a városi közművek fejlesztésére. A II. /ütem 1 millió 566 ezerbe került, s az 1 millió 960 ezer forint befizetéshez viszonyított kü- lönbözetet (ez fejenként meghaladja az 1, illetve 2 ezer forintot, természetesen hiánytalanul visz- szakapják a családok. Minden jó, ha a vége jó — ösz- szegezhetik ekképpen saját esetüket a „hírős” város kiskerttulajdonosai, akik tisztában vannak azzal: elkerülik a befizetési többlet miatti kínos aggodalmat, ha a három millió forintot is meghaladó közös beruházásuk papírmunkájához a kezdettől fogva több és szakszerűbb segítséget kapnak a tanácstól! E hatóság viszont joggal megjegyezheti: az ilyen jelentős egyéni vállalkozáshoz az ezúttal tapasztaltaknál is nagyobb fokú szeryezettseg szükA nyulászok körében igen keresett tápot legalább két hónapja rtem tudom megvásárolni a helyi szaküzletben. Ahová ugyan érkezik ilyen áru, de olyan kis mennyiségben, hogy á legrövidebb időn belül elfogy. Egyeseket«kevésbé érdekel ez a helyzet, hiszen,autóba ,y^gy motorra ülnek és felkeresik a közelebbi-távolabbi Jtöroyék, ., hasonló boltjait, ahoi nincs baj a tápkínálattal. Nekem azonban csupán két közlekedési eszközöm van, egy rozoga bicikli és a taliga, amellyel efféle bevásárlókör- utat nem lehet megtenni. Így hát nincs más hátra, mint a saját nevemben és mások érdekében is kérjem az illetékeseket: mielőbb gondoskodjanak arról, hogy folyamatos legyen Lakiteleken is a nyúltápárusítás! hogy a nyár említett rovarai mennyire kellemetlenek, mégsem fér a fejébe, miért olyan vegyszert használtak ellenük, mely a növényekre is veszélyes lehet. Bevalljuk, mi sem értjük a dolgot! VÁLASZ CIKKÜNKRE Kábelhibák miatt volt rossz a telefon Június elején e hasábokon tettük szóvá, hogy a tiszabögi külterület orvosi rendelőjében legalább három hete süket a telefon, pedig onnan gyakorta kell hívni a tiszakécskei központi ügyeletet, a sürgős szakrendelést vagy kórházi ellátást igénylő beteg esetében pedig a mentő- szolgálatot. Cikkünkre az alábbiakról tájékoztatott a Szegedi Postaigazgatóság: Májusban először a helyi vasútállomáson lévő oszlopelosztó hibája következtében szakadt meg a környékbeli telefonösszeköttetés. A zavar elhárítása azonnal megkezdődött, ennek során azonban két alkalommal sem tudtak bejutni a szóban forgó rendelőbe „ a szerelőink, mivel zárt ajtókat' találtak. Ugyanezen hónap második felében kábelbeázás volt a térségben, ahol úgynevezett szakaszcserét kellett végeznünk. Ezután válhattak ismét üzemképessé a megnémult távbeszélőik, közöttük a bőgi rendelőben is, mely éppen a cikk megjelenésének napján szólalt meg. Szerkeszti: Veikéi ArpM Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 Az illemhelyen sem illik seges. Hová tűnt a nyúltáp? Nemcsak szúnyogot irtottak?
