Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-29 / 176. szám
1985. július 29. * PETŐFI NÉPE • 5 ¥ (1) Maga a hír örömteli volt 1984-ben Bartos Csilla, a VVCT (Női Teniszezők Szövetsége) Satellite versenyén, Lee-on Sclent- ben (Anglia) az első helyen végzett. A tizennyolc éves lány ezzel első rangos sikerét érte el a nemzetközi teniszvilágban. Ami ezt a sikert idehaza követte, az már kevésbé örömteli. A teniszvilág — öltözők, pályák környéke — Bartos szapulásától volt hangos, nem kevés korholó megjegyzés a lapokban is napvilágot látott. Bartos ugyanis nem jelent meg az angol viadallal . ütköző hazcti Csapatbajnokságon, s ezzel klubját, a Bp. Spartacust igen nehéz helyzetbe hozta. A szövetségi csapat, amely 02 ország két legjobb teniszező- nőjét tudhatja magáénak (Temesvári is az ő versenyzőjük) — a kiesés ellen küzdött. Bartos Csilláról most már tudni illik: mindössze egy hónappal fiatalabb Temesvári Andreánál, de csak 1983-ban került a világranglistára. Társnőjéhez hasonlóan, egy forró égövi országban töltött el hosszú időt (édesapja Nigériában dolgozik) s úgy .látszik, a „klíma" jó halassal volt az ő fejlődésére is. De amíg Temesvári már — Ta- róczyhoz hasonlóan —' vérbeli profinak vallhatja magát — abban az értelemben, hogy eredményei ranglistán elért előkelő helyezése jóvoltából jelentős bevételhez jut, s ennek egy részét annak rendje és módja szerint e ?.s fizeti idehaza —, a máso- oife számú magyar teniszezőnő, Bartos még az úgynevezett „önellátó" kategóriába tartozik. Az önellátás azt jelenti, hogy Bartos versenyeztetését, utaztatását nem fizeti senki, tehát neki magának kell kiverekednie versényről versenyre azt az ősz- szeget, amellyel a következő részvételét finanszírozhatja. Ugyanakkor: ő nem tartozik hazaadni semmit. „Bartost 1984-ben úgy indítottuk útnaK, hogy próbáljon miniden versenyen részt venni, {amelynek segítségével, a ranglistán előbbre lephet. Eddig valósággal kínlódott: a mai teniszvilág borzasztó kegyetlen világ, Csilla képtelen volt táblára keA „félrehatározó” Bemutatjuk a badacsonyi Egry-emlékmúzeumot Gépészmérnök a tanyáról tátytönök és . 'egykori tar- í\ nifváfQ'it, . Murancsifc .' Volt, aki a szomszédból baktatott át a ballagáskor, tíz esztendeje megbeszélt találkozóra a méntelek! iskolába, volt, aki a városból buszozott, autózott a tanya- központba, volt, aki ámulva nézte a megváltozott kör- nyézetet, mert évek óta nem járt gyermekkora tájain. Muráncsik Sándorné osztályfőnök azóta -megjárta a Pályaválasztási Tanácsadót, most Lajos- mizsén tanít. Egyetlen fiú hiányzott a hajdani osztályközösségből, rák vitte el még 'katonáskodás előtt. Sikerült? Szokás szerint beszámoltak sorsuk alakulásáról. Többen mutogatták feleségük, férjük fényképét, néhányukat már úgy szólították csemetéik: édesanya, édesapa. Örömmel állapították meg: valamennyien továbbtanultak. Az egyik kislány a Képzőművészeti Főiskola diplomájával bizonyítja tehetségét, né- hányan más főiskolán igazolták rátermettségüket. Jól kereső szakmunkások. -termeloszovet-, kezeti gazdák is ültek a padokban. Oláh Pistát kérdezték legizga- tottabban: „Sikerült?” Alig észrevehetően bólintott a csendes fiatalember, mintha olyan természetes volna, hogy valaki egy belsőnyíri tanyáról elindulva, gép ész mén okként, tér vissza szülőmegyéjébe. (A tanyai diákotthonok megépítése előtt a szomszédos Lajosmizse irdatlan külterületéről ezer gyerek közül egy jutott el főiskolára.) Szülői támogatással, buzdítással is emberpróbáló akadályokat 'kell legyűrni a tudás csúcsait ostromló tányai fiatalnak. Tudás vagy pénz? A Budapesti“ Műszaki Egyebe-, men memrégiben végzett ifjú mérnök'hiába tanult kiválóan, csak osztályfőnöke közreműködésével iratkozhatott be középiskolába, mint erről lapunk 1965. április >12-i számában beszámoltam. „István gyerek, az iskola legjobb tanulója a hetedikben szokásos felmérés során bejelentette, 'hogy a nyolcadik után a 'szüleinél marad, vagy se- dégmunkás lesz. Muráncsik Sán- dorné osztályfőnök tudta, hogy honnan fúj a szél. Építkezik a család, kell a pénz, megfognak minden fillért. Ügy vélte, hogy nincs olyan ház, amelyik megérné ezt az áldozatot. A pedagógus addig járt az Oláh család távoli tanyájára, míg egyszer otthon lelte a szülőket. Az udvaron autó, rengeteg állat, és két megfáradt ember. Az édesanya és második férje. Rideg elutasítással fogadták. A villany- hálózat még nem nyújtózott idáig, tán nem is nagyon hiányolták. Befelé fordulva éltek, a munka töltötte ki minden ' percükét. A nagydiák csak este. petróleum- lámpa mellett tanulhatott a melléképület szegényes szobájában”. Később szóba tóilltak a tanárnővel. keményen vitatkoztak, érveltek: „Minek tanuljon a gyerek, ha a gazdaság melléküzemágában gyöngyfűzéssel 15 éves lánykák többet keresnek, mint a városból kijáró osztályfőnök". A pályaválasztási tanácsadó (vezetője is harcba szállt a gyerekért, aki az úgynevezett intelligenciavizsgán a megszerezhető 120 pontból 119-et szerzett. Végül Kiskunfélegyházán folytathatta tanulmányait Oláh Pista. Álom és valóság Magam sem számítottam rá, hogy négy év múlva belső parancsra újra írnom 'kell a kiskun város szakközépiskolájának egyik büszkeségéről. „Mindenképpen tovább kellene tanulnia”, így vélekedtek tanárai, de nevelőapja hallani sem akart erről. Általános iskolai osztályfőnöke sokáig hasztalanul mozgósította ismerőseit a fiatalember érdekében. Mi tagadás, elzavarta hazulról nevelt fiát, amikor kiderült, hogy hozzájárulása nélkül mégis A lány, aki a pénze után fut céljából megismerkednék elvált asszonnyal. Sajátos hibaalkalom, amikor a határozó tulajdonképpen jelzőként szerepel a mondatban: névszói alaptagja mögé vetve. Ha csupán címről van szó (újságcikkéről), nem pedig mondatról, akkor semmi ok a félreértésre, tehát: „Fiatal házaspár féléves gyerekkel”, „80 éves kovácsmester saját házzal, darálóval”. E kettővel azonban mondatba foglalva is volt szerencsém találkozni, és igencsak csóválhattam a fejem. Íme: „Fiatal házaspár féléves gyerekkel eltartási szerződést kötne.” „80 éves kovácsmes- ter saját házzal, darálóval keres özvegyasszonyt házasság céljából.” Itt még a komikus hatást az is fokozza, hogy nem feltétlenül a darálómalomra, hanem mák- vagy húsdarálóra is goh- dolhat az olvasó. Ismét csak a jelzősítés jöhet szóba, ha javítani akarjuk, és ilyenkor — még a csúnya hangzású rendelkező szó is megbocsátható: „Féléves gyermekkel rendelkező fiatal házaspár”, „darálóval rendelkező 80 éves kovácsmester”. Aki megpróbálja érzékletesen formába önteni mondanivalóját: annak félreérthetetlen nyelvi eszköze, segítőtársa marad a gazdag, sokszínű határozó. Holczer József 9 Egry József arcképe. mértebbeket említsük, mint az emlékmúzeum tulajdona. „Képein kitágul a szűk világ — írja Bényi László, aki a felszabadulás után az első Egry-kiállítást rendezte — a kozmikus víziók nyílnak, fények és .sugárzások válnak testessé, a természet jótékony ereje járja át az embert és a tájat: az anyag lélegzik itt. Egry barátai — földművesek, pásztorok, halászok, kunyhók, dombok, nyájak — mindannyian a csend, a fény, a föld és az ég szövetségesei, belőlük és számukra teremtette meg a művész a való- Ságnak ezt a költői arculatát. A Balaton úgyszólván állandó modelljévé vált, művészete kiérle- lődésének színhelyévé.” „Én nem a Balatont, hanem annak világát festem” — olvassuk Egry naplójában. Majd tovább: „A Balaton azoknak a festőknek, akik nem a belső mértékével foglalkoznak, azoknak csak a külső, tetszetős banalitását adja... A legtöbb festő a lefestésére fekteti a hangsúlyt, — nem az élményen alapuló mondanivalójára... Először a látottakat ismertté, az ismerteket tudottá, a tudottakat élménnyé, az élményeket magasztossá kell tennünk, hogy művészetet hozhassunk létre”. Harminc évet töltött Egry a Balaton mellett, a badacsonyi hegyoldalban, viszontagságok között, de állandó munkában. Sok megpróbáltatás után 1945 meghozza Egry számára a hivatalos elismerést, állami aranyéremmel tüntetik ki. Két évvel később a Szabadság-érmet, s alapítása évében, 1948-ban (József Attilával, Bartókkal, Derkovits- csal) a Kossuth-díjjal. Szép szimbólum — írja Fodor András —, hogy Egry örökségének föltámadása onnét indult el, ahonnét .magára találása és teljes kibontakozása: szülőföldje tájairól, Keszthelyről, Badacsonyból”. Kádár Márta Diploma és lakodalom Élele talán legszebb nyarán köszönte meg általános iskolai osztályfőnöke évtizedes támogatását, akit egyúttal meg is hívott lakodalmára. Szakmabeli a jövendőbelije is. Mindketten a Mezőgép kiskőrösi üzemében kaptak „Szerinted miért nem telefonált?” „Szerintem félt... Félt, hogy akkor hazahívják, és ez a hosz- szú idő után jött lehetőség is elúszik.” A Spartacus vezetősége a történtek után rögvest fél évre megvonta Bartos felkészülési juttatását. Zentai Ferenc még azt is hozzáfűzi a beszélgetésünkhöz: „Én azzal sem egészen értek egyet, hogy Temesvárit mindenáron haza kell hívni az egyéni bajnokságra. A mai teniszvilágban ezt Iegyszerűen nem lehet minden körülmények között elvárni, és nem várják el másoktól sem, akik ebben a darálóban szerepelnek. A teniszsport nemzetközi élmezőnye ugyanis egész éves összefüggő programot bonyolít le.” Azaz: ha például a Satellite viadalhoz hasonló versenyből menet közben egyet is kihagy valaki, minden addigi eredményét törlik! így végül nemcsak Bartos, hanem a kiugró eredményekre joggal áhítozó magyar teniszsport is sokat veszített volna, ha Bartos hazajön. Az más kérdés, hogy egy megállapodást be kell tartani, vagy legalábbis meg kell próbálni módosítani, ha nyilvánvalóvá válik: az a megállapodás egyik vagy mindkét fél számára rossz. A kedélyek azonban nem csillapodtak. (Folytatjuk.) állást, lakás is lesz a lány szüleinek segítségével. Oláh Pista a nagyon megérdemelt jeles diplománál is jobban örül annak, hogy szülei is osztoznak boldogságában. A szorgalmas, igyekvő nevelőapa a híres szakszövetkezetben napról napra tapasztalta a tudás hasznát, és ma már büszke mérnök fiára. A szelíd édesanya biztosan odakacsint majd sokatmondóén magzatára: „Látod, látod, kicsi, nagy fiam, ezt is megértük”. Heltai Nándor A határozó a legszínesebb mondatrészünk. Természetesen csak akkor, ha — a jelzőhöz hasonlóan — jól választjuk meg. A helytelenül használt mód, állapot-, ok- és egyéb határozó bizony félrehatározó. Lássunk néhány jellemző példát: „K. J. áttért az út bal oldalára, s ott felborult. A mentők ittassága miatt eszméletlen állapotban szállították a kórházba.” Ittassága miatt az illetőt vitték el a mentősök, nem pedig ők voltak berúgva! A mondatnak még egy másik fonáksága is van! „A mentők eszméletlen állapotban szállították a kórházba.” Mármint a mentők voltak eszméletlen állapotban? Itt csakis a jel- zősítés segíthet. Pl.: Az ittas(an vezető), majd a karambol során eszméletét vesztő férfit a mentők kórházba szállították. Napilapjaink hirdetési rovataiban gyakori az ilyesféle megfogalmazás: „Megismerkednék házasság céljából elvált asszonynyal.” Itt a szintagmaátcsapás- nak lehetünk tanúi. A házasság céljából határozó a megismerkednék állítmány meghatározótagja; itt azonban mintha új szó- szerkezetet hozott volna létre, az elvált jelzőnek alárendelt szerepben. Kétségtelen: ennek is van értelme! Sőt! Így válik a mondat kétértelművé. Javítása egyszerű szórendcsere: Házasság „Ez a kis múzeummá emelt otthon páratlan intimitást nyújt, közelebb kerülünk a festőhöz, mért itt járt 5“ ezen a padlón, ezeken az ablakokon tekintett ki a világra, s nem egy kép a kitekintés eredményeként született”. — Bernáth Aurél szavai ezek, amelyeket Egry József badacsonyi emlékháza felavatásán mondott. A festő egykori otthona a róla elnevezett sétányon, közel az állomáshoz, a tóhoz, a Balaton-part leglátogatottabb múzeuma. Huszonkét évvel a művész halála után, Egry József születésének kilencvenedik évfordulóján, 1973 tavaszán nyílott meg az emlékmúzeum. Hogy munkássága színhelyén kiállítás őrizze Egry szellemét, már korábban, nem sokkal halála után felmerült. „Az első kicsi, de mégis évekig álló • emlékkiállítást én loptam be az újrarendezett Szegedy Róza- házbeli múzeumba — írja Keresz- tury Dezső, az értő tudós, barát. — Két nagyméretű festményét, igen szép grafikáit, s két tárlót megtöltő emléktárgyait helyeztem el itt Borsos Miklós kivételes, jellemző erejű Egry-fejének másolata körül”. Amikor 1967-ben kisajátítással állami tulajdonba került az épület, a minisztérium megbízása alapján a Veszprém megyei Múzeumok Igazgatóságán már készült a múzeum tervezete. Eredménnyel folyt a szerzeményezés is — jelentős műveket vásároltak a leendő Egry Múzeum számára. Még amikor 1958-ban Keszthelyen Egry-kiállítást rendeztek Radnay Béla gyűjteményéből, a Balatoni Múzeumba került a művész édesanyját és feleségét megörökítő egy-egy arckép. Ekkor szerezte meg a keszthelyi múzeum Egry 300 darabos rajzhagyatékát is. Az 1941-ben elkészült villát, Egry elképzelése alapján, barátja, tisztelője, Folly Róbert tervezte. A kétemeletes épület felső szintjén volt a festő műterme, a Balatonra nyíló kilátással, és szűk lépcsőfeljáróval, amelyet, ha magányra vágyott „akár egy székkel iS el lehetett torlaszolni”. Az emlékmúzeumban itt helyezték el néhány személyes tárgyát — festőállványt, palettát, horgász-felszerelést —, kevés bútort, népi kerámiát. Az előcsarnokban a tárlókban, a falakon Egry életére, művészetére vonatkozó dokumentumok, rjegyzetei, levelei, a Kossuth-díja, kiállítási katalógusok, korabeli kritikák, plakettek, fényképek kaptak helyet. A ház többi helyiségében és a hozzá épült galériában és kiállítási teremben Egry József művei láthatók olyan gazdagságban, mint amilyen a Nemzeti Galéria kivételével. egyetlen közgyűjteményben sem. Főművek sorakoznak a falakon, a művész minden korszakából. Az 1903-as, Munkácsy hatását éreztető önarcképe nyitja ön- portréinak sorát. 1904-ből, s végül 40-ből Keresztury szavaival: „Micsoda út vezet a derűs, magabiztos, csinos fiatalember szűkszavú és életteljes realizmussal festett önarcképeiből a mindhalálig parázsló vágy és leverő tapasztalat, a makacs betegség és szívós életerő, az elhagyatottság meg a teremtő fölény feszültségeiben megérett férfiú arcképlátomásáig”. A háború éveit a Menetelő katonáik és a Káin és Ábel című művek idézik. |Ea utóbbiról jegyzi meg Szíj Béla, hogy bibliai témával tolmácsolja Egry ez időbeni politikái mondanivalóját — a világháború utáni forradalmi korszak elbukásáról szólva. S e képet laza festékanyaggal festette, amely a fényt és a levegőt nagyobb szerephez juttatja. Érett korszakának sokszor kiállított, reprodukált művei: a Balatoni halászok, a Szent Kristóf, < a Balatonnál, a Balatoni fények, a Szamaras ember, az 1937-es Badacsony, az ősz az öbölben, a Szivárvány — hogy csak a legis• A badacsonyi Egry-ház. egyetemista lett István. Érthetetlen volt számára: miért ragaszkodik gyerekkori álmához? Saját háza, talán autója lehetne — vélte — nem is alaptalanul —, ha otthon maradt volna. „Miért akar több lenni a többinél?”, töprengett, „Miért is?” — kérdeztem Pista diplomája című jegyzetemben 1979. május 19-én. „A válaszért majd bő öt év imúlva jelentkezem Oláh István végzős mérnökhallgatónál. Így fejeztem be cikkemet. Miért is? Kisiskolásként is a gépek, a szerkezetek vonzották. Traktort rajzolt, álmában pedig ismerősként köszöntötték dámvadak, őzek, karcsú fehérnyárak, büszke tölgyek, egybibéjű galagonyák belsőnyíri otthonuk és a méntéleki iskola 'között naponta hét—nyolc kilotnétert kerekezve. Jól érzi magát mégis a természetben, szívesen villáz friss füvet, kezesként hallgatnak intésére a háztáji jószágok. rülni. Most végre, , hosszú idő után Angliában felvették egy olyan verseny táblájára, ahol sansza volt a sikerre, a pont- és pénzszerzésre. Sajnálta kihagyni! — mondta Zentai Ferenc főtitkár. „Ez érthető és elfogadható is, nem?” ■ „Igen, igen, de van a dolognak egy szépséghibája, Neki telefonálnia kellett volna a klubjához. Tudomásom szerint egyébként is megegyezett a Spar- tacussal, hogy a CSB-ra hazajön. • A lány, aki a pénze után fut — Bartos Csilla. (Farkas Tibor felvétele) KISGYEREKKÉNT TRAKTORT RAJZOLT SZÉPEN MAGYARUL — SZÉPEN EMBERÜL HÁZASSÁG CÉLJÁBÓL ELVÁLT ÉRDEMES MEGNÉZNI
