Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-22 / 170. szám
|Spp VUiG PBOLRABJAI, IGYBOURIDL! ■ Wgfl AB MSZMP BÁCS-KISKCN MKOTKI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf.' 170. szám Ára: 1,80 Ft 1985. július 22. hétfő „Próbáljuk tartani a lépést” Kérdések és válaszok a közlekedési ágazat jelenéről és jövőjéről, M5-ösről, Duna-hídról, halasi felüljáróról. Interjúnk Urbán Lajos közlekedési miniszterrel a 3. oldalon. ARATÁS Majsán végeztek A kiskunmajsai Petőfi Termelőszövetkezet 463 hektáros búzáján szombat este — elsőként Bács-Kiskunban — befejezték az aratást. Vírágh Pál, a szövetkezet párttitkára arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy már magtárba is szállították az 1700 tonna termést. A kenyérgabona betakarításával a megye több mint százezer hektáros búzaterületének mintegy hatvan százalékán végeztek a közös gazdaságok a hét végén. Jelentősebb fennakadás alkatrészhiány vagy átvételi nehézségek miatt sehol sem volt. KECSKEMÉT Vasárnap Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban megnyílt a II. Országos Fotószalon. A Magyar Fotóművészek Szövetsége által rendezett kiállításon 37 fotószakkör tagjainak munkáit láthatja a közönség. Háromszáz fotókompozíciót mutatnak be, táj- és természet- fotókat, portrékat, zsánerképeket, aktokat, riportfelvételeket. A mai fotóművészet fejlődését dokumentáló kiállítás július 31- ig tart nyitva. KEDVEZŐ HELYZETBEN AZ ÁPRILIS 4. GÉPIPARI MÜVEK Az esztendő elején beszámoltunk róla, hogy a kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek szép nyereséggel zárta 1984-et. 1985-nek azonban némi aggodalommal vágtak neki, hiszen a tavalyi sikerekben nagy szerepe volt annak a körülménynek; hogy bizonyos, erre az évre megrendelt berendezéseket már az előző esztendőben leszállították, s a vásárló azokat ki is fizette. Az előszállítások miatt félő volt, hogy az idén a gyárnak kapacitáskihasználási gondjai lesznek. Tovább gyorsult viszont a szovjet energetikai beruházások üteme és — mivel ide szállítandó atomeröművi berendezésekről van szó, — a megrendelő újabb előszállítási igényekkel lépett fel. A félegyháziak erre örömmel vállalkoztak, s ennek eredménye — mint azt Dobó Endre termelési főmérnöktől tudjuk — az lett, hogy első féléves rubelelszámolású exportárbevételi tervüket 106 százalékra teljesítették. Az energetikai gépgyártás tehát, amely a gyár termelésének legjelentősebb hányadát adja, ma igen jó üzlet, s ezt a mérleg nyereségrovata is igazolja. Nemcsak a rubel-, hanem a dollárelszámolású export is növekedett. A Tiszai Vegyi Kom© Atomeröművi ioncserélő-tartályok. binátnál folyamatban lévő beruházás japán kivitelezője alumínium silókat rendelt a cégnél, így ez a hazai felhasználásra gyártott termék tőkés exportnak számít. Időben elkészültek az NDK-toa szállítandó alumíniumtartályok, s a hazai konzervipart gyarapító hidraulikus sterilező- berendezések is. összességében az Április 4. Gépipari Művek idei első féléves árbevételi tervét több mint kilenc százalékkal túlszárnyalta: A gáztárolók (3. oidai) feltöltésénél is fontosabb Eszperantó világkongresszus Európa egyiik legrégibb városában, • a bajorországi, Augsburgban rendezi meg az idei — sorrendben a 70. kongresszusát az Eszperantó Világszövetség (UEA). A nemzetközi találkozón ötven országból mintegy kétezren vesznek részt, köztük magyar eszperantistáik. Az eseménysorozatra augusztus 3. és 10. között kerül sor. A háromnegyed évszázada fennálló világszövetség munkáját 1980 óta magyar főtitkár irányítja, a Pécsett élő Felsőné dr. Szabó Flóra ügyvéd. A kongresszusról nyilatkozott a főtitkár az MTI pécsi mun. katársának az Augsburgba történő elutazása előtt. Mint mondotta: az UEA azért választotta a világkongresszus színhelyéül Augsburgot, mert a város az idén ünnepli alapításának 2000. évfordulóját. A Japán Eszperantó Szövetség kezdeményezésére a kongresszus hetét békehétté nyilvánítják. Nemcsak Augsburg 2000 évvel ezelőtti alapítására emlékeznek ugyanis az eszperantistá'k, hanem Hirosima és Na- gaszaki 40 évvel ezelőtti pusztulására is, arra, hogy 1945. augusztus 6-án, illetve 9-én robbantak a történelem első atombombái a két japán városban, százezrek életét oltva ki. Az évforduló alkalmából dokumentumkiállítást, békekoncertet, filmvetítést és előadásokat rendeznek, s nagygyűlésen emelik fel szavukat a kongresszus résztvevői az atomháború ellen. KÖPENY, DRESSZ, TORNACIPŐ KÉT SZANKI HÍR. 1. A Népköztársaság Kiváló Brigádja címet viselő Forradalmi brigád — a Kőolaj, és Földgáz- bányászati Vállalat üzemének szánk! telepéről — ma és holnap df. Kapolyi László ipari miniszter vendége lesz. A látogatásról, melynek során az energiatermeÚJ SOROZATUNK f lés más ágazatában dolgozó kollektívákkal is alkalmuk lesz véleményt cserélni a hétköznapokról, lapunk munkatársa hoz tudósítást egy későbbi időpontban. 2. A szanki telepen jelenleg a gázipari létesítmények nyári karbantartása ad munkát. Képes riportunk — a 3. oldalon — erről szól. Nefncsak a tankönyvek, füzetek, írószerek, hanem az iskolaköpenyek, tornadresszek, tornacipők forgalma is júliusban— augusztusban a legélénkebb. Az MTI munkatársa arról tájékozódott, vannak-e kötelező előírások az iskolai ruházattal kapcsolatban, s a várható igényeknek eleget tud-e tenni a kereskedelem. A Művelődési Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az iskolai rendtartás kötelező köpenyviselést nem ír elő. Minden iskolában hagyomány (Folytatás a 2. oldalon.) Elátkozott sporttörténetek (5. oldal) R Mi ez a hirtelen feltámadt ötletéhség Magyarországon? Hiszen évek óta mást se hallunk, mint hogy az ész és az ötlet bajjal jár. A kezdeményezőkedv trónfosztásáról filmeket forgattak, publicisztikai vita zajlott, bírósági perek dúltak ... és most egyszerre mindenütt azt hirdetik, hogy jutalom, fizetség jár a leleményért. Rubik Ernő kockájával léptük volna át a Ru- bikont? A meseszerű termékkarrier döbbentett volna rá bennünket, hogy a szellemi javak piacán is lehet kincset lelni? Vagy a mostohább gazdasági helyzet kényszerít a „gondolati beruházások” kiaknázására? Ügy látom, hogy a különböző szervezetek és intézmények megelégelték a haszna- vehetö gondolatok újratermelődésének módszeres megakadályozását, és egyszerre vállalták magukra az agitátor és a mecénás szerepét. A világon megszokott tranzakció, hogy egy-egy bank meghatározott tőkével „betársul’’ a jónak tetsző ötletek gyakorlatba ültetésének mechanizmusába, az viszont már nem olyan természetes, hogy a procedúra terheiből is részt kér — tudván tudva, hógy nálunk gyakran a pénz is édeskevés egy találmány révbe kalauzolásához. Szokatlannak tekinthető, hogy két vállalat is foglalkozik szellemi javaink exportjával — sok esetben olyanokkal, amelyek hazai megvalósítása kudarcra ítéltetett. Az pedig végképpen rendhagyó, hogy egy politikai szervezet a tömegkommunikációs eszközökkel karöltve, konkrét és folyamatos tevékenységet fejtsen ki az ötletek felvirágoztatása érdekében. Magyarán: a szervezetek és intézmények nemcsak anyagiakkal, hanem nemritkán tekintélyükkel, sőt politikai súlyukkal is kiállnak egy-egy okos újítás, találmány mellett. És ez a furcsa — jó és rossz értelemben egyaránt. Hiszen mi dolga lenne például a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek az innováció körül, ha a szellemi javak kiaknázásában minden rendben menne? Miért kellene műsort, pályázatot, vetélkedőt szerkeszteni a fejekből kipattanó leleményes gondolatoknak, ha azok, akikre e gondolatok elbírálása és „tárgyiasítása” tartozik, nem lennének közömbösek, félénkek, gyakran valósággal ellenségesek az újjal szemben? Az Alkotó Ifjúság Egyesülés tevékenysége kritika, csakúgy, mint a televízió „Felkínálom” műsora, vagy az ötlet című hetilap ötletmecs- cse... Örülök ennek a kibontakozó mozgalomnak. Mert elképedhetünk, mennyi ambíció szorult az emberekbe, mekkora a kihasználatlan szellemi kapacitás. Büszkék lehetünk rá, hogy mennyire „ötletes" nemzet a miénk. S egyúttal elgondolkodhatunk azon, hogy miért fojtja el a munkahelyi önmegvalósítást megannyi vélt, valós akadály, kisszerű féltékenység, vagy éppen érdektelenség. Jó értelemben vett furcsaság, hogy — társadalmi berendezkedésünkből fakadóan — politikai üggyé vált ötleteink sorsa, össznépi tenni akarás lendíti ki holtpontjáról az innovációt. Jó lenne hát mihamarább száműzni az úgynevezett „bérmunkaszemléletei’’, amely csupán nyolc órát követel meg a dolgozótól — galiba nélkül. Minden ötlet probléma, a probléma galiba — állítja néhol a kényelem fejtetőre a logikát. És ahogy a sok „nehéz ember” világmegváltásában, úgy a sok „jóindulatú" főnök népgazdasági hasznában sem hiszek. Akinek éveken át nincs új ötlete, az elvárja a gondolati restséget mástól is. A szellemi lustaság azonban nehezen kimutatható, a látszateredményekkel ezeddig lehetett takarózni. Az országot behálózó ötletbörze, úgy vélem, jelzés is: nem sokáig tart az ilyesfajta védettség. Bár semmilyen ötlet nem pótolhatja a keményebb munkát, a jobb minőséget, a piacképesebb terméket, ám agyunk „érdekeltebbé tétele" nélkül aligha várhatjuk mindezeket. Most úgy tetszik: kiengedtük a palackból a szellemet. És ez a legfontosabb. Tamás Ervin A VADGAZDÁLKODÁS VALUTÁT HOZ „Márkás” trófeák A vadgazdálkodás és a vadászat szempontjából Bács-Kiskun továbbra is az ország jelentős megyéje. A vadásztársaságok által bérelt terület csaknem 680 ezer hektár. Nemrég tanácskozott a MA- VOSZ megyei intéző bizottságának tisztújító küldöttgyűlése. Simon György megyei fővadásszal, az intéző bizottság titkárával a vad- gazdálkodás eredményeiről és a további tervekről beszélgetünk. — A vadászat olyan sport, amely egyben jelentős valutaforrás is. A trófeák minőségétől függően a külföldi vadászok meghatározott összeget fizetnek — például nyugatnémet márkában — a bérkilövésért, valamint a különböző szolgáltatásokért. Ide tartozik a szállás, az étkeztetés, a gépkocsiról való gondoskodás. A vadhús 90 százaléka exportra megy. Számottevő bevételt jelent az élő nyúl, melynek darabjáért 70 dollárt kapunk. A megyéből a vadhús és az élő nyúl mintegy 14 millió forint bevételt hoz évente, ugyanannyi a bérkilövetés és a szolgáltatásokból származó jövedelem. A vadásztársaságok 12 éve foglalkoznak bérkilövetéssel. Azóta folyik, ugyanis olyan tudatos vad- gazdálkodás, amely ezt lehetővé teszi. Ez utóbbi növeli az idegenforgalmat is. Szívesen jönnek hozzánk nagyvadra vadászni — ide tartozik a szarvas, az őz, a dámvad — az NSZK-ból, Svájcból, Franciaországból, apróvadra — fácán, nyúl, balkáni gerle — Olaszországból és szintén az NSZK-ból. Dámvad egyébként 1982-óta van, Balotaszálláson telepítettük, valamint a kiskunfélegyházi Kunság Vadásztársaság területén. A balotaszállási állományról bátran állíthatjuk, hogy a gondos munka eredményeként szép reményekre jogosító törzsállomány van kialakulóban — tájékoztat a megyei fővadász. — A vadászat kulturáltsága is fontos tényező. Az igények egyre nőnek. A tagok vadászatán túl meg kell tanulni a bérvadászat szakszerű és helyes szervezését, a vendégvadászok kulturált ellátását, melyeknek anyagi bevétele bizonyítja, hogy érdemes foglalkozni ezzel a témával. örvendetes, hogy 22 vadásztársaságnak II. osztályú elhelyezési lehetősége van vendégvadászok számára. Balotaszálláson befejezés előtt áll egy vadászház, Kun- fehértón pedig újat építenek-. A fővadász végezetül elmondja: — Május első két hetében lezajlott az őzbak első vadászata. A felajánlott 400 bak kilövése megtörtént. E hónap végén és augusztus elején folytatódik az őzvadászat. Mindezt azért említem, mert a megyében a nagyvadak közül ez a legjelentősebb. Az apróvadak vadászatára szintén sok külföldit várunk. Reméljük, hogy az érdeklődés a tavalyihoz hasonló lesz. K. S.
