Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-05 / 130. szám
4 <* PETŐFI NÉPE * 1985. június 5. Hol a helyük? Anélkül, hogy akár magasztalnánk, akár pedig lekicsiny- lenénk a különféle kisvállalkozások szerepét a termelőmunkában, megállapíthatjuk: e közösségek léte az emberi alkotóerő kibontakozásának egyik tényezőjévé vált. Ha nem így volna, dolgozna-e ma Bács-Kiskun megyében, személyes szükségleteink jobb kielégítéséért, ilyen érdekeltségi formában csaknem tízezer ember? A munkájukból származó bevétel — a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága megyei igazgatóságának adata szerint — 1984-ben elérte volna-e a 900 millió forintot? Az olvasó természetesen nem számokra kíváncsi elsősorban. Mert igaz ugyan, hogy az országban 1982 óta a kisvállalkozások köre 659,3-ról 28 665-re bővült, s bevételük tavaly 31 milliárd 695 millió forintot tett ki, helyzetük, szerepük megítélésében egyszerű össze- adási műveletnél többre van szükség. Alighanem akkor járunk jó nyomon, ha figyelembe vesszük: a kisszervezetek között legtöbb, 18 ezer 178 vállalati gazdasági munkaközösség, amelyek hasznosan segítik az árutermelést. Arra, hogy munkájuk mennyire felel meg az üzemenként eltérő, változó követelményeknek, tucatszámra hozhatnánk fel példát. Nézzünk egyet! A Magyar Hűtőipari Vállalat . bajai gyárában száz főnyi létszámhiány pótlására alakítottak vgmk-t olyan munkák elvégzésére, amelyekkel másképp nehezen birkóztak volna meg. A múlt esztendőben 400 tonna árut csomagoltak a közösség tagjai. Kétmillió forint értékű termelés igazolja tevékenységük eredményességét. Karbantartó és üzemviteli gmk is működik a gyárban. Ez a csoport 40—50 százalékkal olcsóbban megold olyan feladatokat. amelyekért egy külső vállalat vagy szövetkezet teljes árat kérne. Nem baj az, ha egy lakatos két műszakban, nagyobb munkával többet keres — hangoztatta nemrég egy amk-zó megyénknek egy másik gyárár ban. Válóban. Miért ütköznénk meg azon, amikor valaki szabad idejének egy jelentős részében új értéket alkot, hogy ezzel saját személyes szükségleteit is jobban kielégíthesse? Nevezhető-e hátrányosnak az a körülmény, hogy a vgmk-k megsokasodásával több helyütt már válogathatnak a vállalati vezetők: kik azok, akik az adott feladatra a leginkább alkalmasak? Arra viszont feltétlenül ügyelni kell — mondta el szerkesztőségünkben a minap egy gyári dolgozó —, hogy semmilyen vgmk-vállalást ne „hozzanak” előre, a rendes napi nyolcórai munkaidő rovására. A főmunkaidő hatékony végigdöl- gozása minden további jövedelemszerzésnek előfeltétele — és hosszabb távon is fontos társadalmi érdek fűződik hozzá! Szükség van-e a vgmk-kra és más kisszervezetekre? Hozzásegítve a gazdasági életet a megélénküléshez,, és bizonyos mértékig feloldva a jelenlegi munkaerőkínálat ellentmondásait, azt kell mondani, hogy igen. Mint Kádár János kongresszusi vitazáró beszédében a vállalati gazdasági munkaközösségekről elmondta: „Kísérletről van szó, azt hiszem, ez mindenki előtt világos. Célja, hogy bizonyos hiányosságokat pótoljon, amit meg is tesz. De torzulások is tapasztalhatók. Mégis úgy véljük, hogy a megfelelően dolgozó vállalati munkaközösségekre szükség van. Jó vonásaikat erősítsük, a rosszakat faragjuk le." Az útravaló ma’ is érvényes, megszívlelendő, hogy a munkaközösségek továbbra is azt a helyet foglalják el a gazdaságban, amire hivatottak: a nagyobb egyéni érdekeltség révén segítsék, kiegészítsék a nagyüzemi termelést. Ebben a folyamatban megvan a szerepe az utóbbi időben fejlődésnek indult vállalati demokratikus vezetésnek is. A szocialista tulajdonosi felelősségérzet — mint legfőbb kontroll — nyújt ehhez biztos alapot mindegyik termelőüzemben. Kohl Antal FÉL ÉV AZ ÖNÁLLÓSÁG ÚTJÁN A jövőre is a Nett-nél gondolnak-• Munkában a Farkas Bertalan brigád. A többszörös aranyérmes, a vállalat kiváló brigádja címet elnyert kollektíva női blúzokat készít holland exportra. A Nett Konfekcióipari Vállalat — korábban a Fékon Bajai Gyára — ez év januárjában lett önálló, s ilyen módon gyorsabban alkalmazkodhat a piac igényeihez. A vállalat vezetőinek nem sok idő kellett ahhoz, hogy levonják a konzekvenciákat, amelyek így hangzanak: nagyobb a kockázat, s bár rugalmasabbak, de sérülékenyebbek is. Majdnem fél éve, hogy ráléptek az önállóság olykor rögös útjára, amely nemcsak veszélyeket rejt magában, de stabilitást, fejlődési lehetőséget is. Pogány Béla igazgató nagyon óvatosan fogalmazott. — Az önállóság gyorsan hullott az ölünkbe, alig volt időnk felkészülni, de megpróbálunk élni vele. A Nett Konfekcióipari Vállalat a fiú- és a kamaszingeket gyártja belföldre, női blúzokat a tőkés piacra, női ruhákat szocialista exportra. Már ebben az évben szeretnénk növelhi a női blúz és a ruhatermelés meny- nyiségét... A terv összesen 1,5 millió darab termék előállítása és értékesítése. Ezt a mennyiséget 1,2 millió normaóra alatt kell elkészíteni. A termékek mintegy 60 százaléka a gyárban, a többi a tsz- ek melléküzemágaiban és a bedolgozóknál készül el. A nagy kérdés: tudják-e a tervhez igazítani a kapacitást? — A gyártási program nagyon feszített — vette át a szót Obá- dovics Istvánné, a pártvezetőség titkára. — Időre kell dolgozni, de nagyon rövid az átfutás. A tőkésés a szocialista export szezonjellegű és a határidőket pontosan 9 Obádovics Istvánné, a pártvezetoáég titkára megbeszélést tart VI- dákovics István brigádvezetővel és Teleki Ferencné szalagvezetővel. tartani kell. A meglevő termelési kapacitás megfelelőnek ígérkezik, ugyanis a gyári 750-es létszám mellett, négy tsz-mellék- üzemág és 220 bedolgozó készíti termékeinket. S az alapanyag? A pamut és pamut-típusú szövetek beszerzésénél mindig nagy a bizonytalanság. Szerencsére sikerült olyan kontaktust teremteniük a gyártó vállalatokkal, hogy amit nem tudtak szerződésben lekötni, azt raktárról vásárolhatták meg. Az első félévre az alapanyag megvan, a második félévre pedig már jobbak a szerződéskötésre a kilátások. — Tőkés bérmunkában 400 ezer darab női blúzt készítünk a 80 ezres blúzexport mellé. Női ruhákból 40 ezret, fiú- és kamaszingből egymillió darabot gyártunk. A termelési érték meghaladja a 225 milliót, amelyből a nyereség 24—25 millió forint — számolt az igazgató. Mindezeket azért mondtam el, mert az irányítás nagyobb felelősséget ró a vállalat minden vezetőjére, így a nyereség megszerzésében is. Ennek feltétele a vállalati érdekhez való alkalmazkodás, a tulajdonosi szemlélet erősítése. Azt megértetni: nemcsak teljesíteni kell a tervet, de gondolkodni is. A döntési szabadság az óriási lehetőségeken kívül nagyobb alaposságot is igényel. — Az önállóságot most tanuljuk — folytatta a párttitkár —, de erősítjük a műszaki szakem- . bergárdánkban, a termelésfrá“':« nyitókban, a munkásokban a kéz- c deményezőkészséget, az önállóbb, piacorientált gondolkodást. A pártvezetőség kezdeményezte a termékváltást, ingről a blúzra és a női ruhát tőkés exportra. Még vitát is rendeztünk, s nem ok nélkül. Kis szériáról lévén szó, gyakoribb az átállás, nehezebb teljesíteni a normákat. Kis csoportokban beszélgettünk a munkásokkal, s értettük meg mindönkivel: ez létkérdés számunkra. A külső kapacitások megtartása is veszélyben forgott. Alaposan tanulmányoztuk ezt a gondot, s úgy határoztunk: szükség van rá, ezért ezt a szemléletet a vezetőkben is megerősítettük. A Nett Konfekcióipari Vállalat vezetői már a következő évek tennivalóit is megfogalmazták: A termelőmunka jelenlegi méreteinek megtartása mellett módosítani kell a termékszerkezetet. Ez azt is jelenti, hogy a foglalkoztatott munkaerő jobban, termelékenyebben végezze munkáját. ’ Olyan minőségű termékekre van szükség, amelyek megfelelnek a Nett fantázianévnek. Több lábon kell állni, fogalmazták meg a gyár vezetői. A lányka- és a női blúzok mellett' olyan női ruhákat kell készíteni, amelyek minőségben és összetételben is kielégítik a vásárlók igényeit, lekötik a munkaerőt. Ez biztonságot jelent gz egész kollektívának. Fél év nem sok idő egy vállalat életében. A Nettnél a termelésre, az erők csoportosítására, a gondolkodásra is felhasználták ezt az időt. Óhajuk — a kívánságoknak tnegfelelően — teljesítetni fí^níiegrendeléseket'.jór kihasználni a lehetőségeket! ‘megalapozni a jövőt. Gémes Gábor ÜJ KONSTRUKCIÓ ' A címben foglalt kérdéssel Pálfi Sándort, a Göngyölegellátó Vállalat kecskeméti gyáregységének igazgatóját kerestem meg először. Megtudtam, hogy a vállalat a megyében több mint 1 millió 200 ezer különböző típusú láda szállítására kötött szerződést. Ezt szállítani tudják. Ezenfelül nem, vagy csak részben tudják kielégíteni a jelentkező igényeket. Az igazgató elmondta, hogy az alma exportjához szovjet kérésre az idén új szabvány szerint gyártják a ládát. Így erősebb, stabilabb lesz. Ezzel együtt azonban megnő az anyagfelhasználás, az előállítási idő, növekszik a költség, az ár. Lesz-e elég láda a betakarításra? Ez manapság nagyon lényeges tényező, hiszen a csomagolóanyagok a beszerzéstől vagy az elkészítéstől számítva bizonyos idő elteltével kerülnek felhasználásra, addig csak lekötik az anyagi erőforrásokat. □ □ □ 4 A Zöldért és a hetényegyhá- zi Egyetértés Szakszövetkezet közös ládakészítő üzemében már az új szabvány szerint készítik a ládákat. A Zöldért áruforgalmi osztály- vezetője, Gedai László ebben a témakörben kifejtette, hogy a termésmennyiség alakulása, s így az időjárás nagyban megszabja a ládaszükségletet. Az előzetes termésbecslések alapján (ez folyamatos) el lehet mondani, hogy a megyében termett \ zöldséget, gyümölcsöt lesz miben a vevőhöz szállítani. A számításokat csak egy átlagon felüli termés boríthatja fel. A Zöldért, mintegy kétmillió láda különféle árut forgalmaz az idén. A rekeszek egy része- már készen várja a felhasználást, másik részük most készül. Kapcsolatban állnak olyan termelőszövetkezetekkel. akik fa- és fűrészüzemmel rendelkeznek így saját ládaszükségletüket elő tudják állítani sőt még eladásra is jut. Ilyen például a tiszakécskei Béke és a kecskeméti Szovjet— Magyar Barátság Termelőszövetkezet. Van olyan partnerük is. mint a Jászszenti ászlói Termelő- szövetkezet, amelyik a Zöldért által szállított-alapanyagból a fel- használás helyén szegeli össze a ládákat. Hetényegyházán az Egyetértés Szakszövetkezettel tavaly óta közösen működtetnek egy lédakészí-tő üzemet. Itt korszerű olasz gépsorokon havonta 30 ezer darab szatmári láda készül új szabvány szerint. Külső gyártótól 'is vásárolnak. A GEV Vállalattól az idén is maidinem 300 ezer darab különféle ládát rendeltek. □ □ □ A Termelőszövetkezetek Értékesítő Beszerző és Szolgáltató Vállalatánál Pordán Béla, erdészetvezető tájékoztatott. — Nap mint nap telexen, telefonon százezres nagyságrendben érdeklődnek a szövetkezetek: — Van-e láda? Sajnos, csak a szerződésben foglaltakat tudjuk teljesíteni, így azokon, akik későn „kaptak észbe” már nem tudunk segíteni. Az új ládaszabványról szólva valóban erősebb, jobban bírja a szállítást, eredményesebben védi az árut. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy eldobó göngyölegről van szó, aminek egyszerűnek, .olcsónak kell lenni. Nem szerencsés hát a költ- séghöVekedés még akkor sem, ha az áru megóvása a cél. Vannak/ példák arra. hogy gyengébb csomagolóanyagban is épségben célhoz érnek a gyümölcsök. Más úton kellene a megoldást keresni. □ □ □' A HUNGAJtOFRUCT megyei kirendeltségének vezetője Gyenes István. Kérésemre az • országos központtól telefonon kért tájékoztatást. Eszerint országosan 1 millió szatmári almának való ex- portládára lenne még szükség. Bács-Kiskunlban — mint mondta — a HUNGARQFRUC.T export- szerződéseihez biztosítva van a ládamennyiség. Béléspapírból, kötöződrótból is van elegendő, azonban jó termés esetén adódhatnak gondok. Kérdésemre, hogy miképp lehet ellensúlyozni az esetleges 'hiányt, a kirendeltségvezető így válaszolt: — Maximálisan ki kell használni a rendelkezésre álló készleteket. Nagyon sok rossz láda -halmozódott fel az utóbbi években. Ezeket ki kell javítani. Tárgyalásók folynak a szovjet megrendelőkkel arról, hogy november 1-e után már kartondobozokban is átveszik az almát. L. Szabó László OMÉK, 1985 A HUNGEXPO-nál lezárultak az augusztus 17. és 25. között megrendezendő 70. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár hazai és külföldi nevezései. A kiállítók ugyanis szerződésben lekötötték a rendelkezésre álló kiállítási terület csaknem teljes egészét, így a rendezők a továbbiakban csak igen korlátozott számú jelentkezést tudnak fogadni. Eddig 27 ország közölte részvételi szándékát a kiállításon, összesen 14 ország önálló nemzeti bemutatóval, 13 ország pedig vállalatai útján képviselteti magát. 27 külföldi, 251 hazai kiállító Ágazati bemutatók A' szocialista országok közül 1900 négyzetmétert igényelt bemutatójához a Szovjetunjó, a második legnagyobb kiállító pedig Csehszlovákia, lesz, amely 1524 négyzetméteren mutatja be termékeit, önálló nemzeti bemutatóval vesz részt az idei kiállításon Vietnam, Kuba, Dél-Jemen és Afganisztán is. Sok vállalat, cég jelezte kiállítási szándékát az NSZK-ból, Ausztriából, Svájcból, és Angliából. A külföldi kiállítók összterülete meghaladja majd a 11 ezer négyzetmétert. Természetesen ennél jóval nagyobb, 101 ezer négyzetméternyi helyet foglalnak el a magyar kiállítók. Napjainkig 251 üzem, intézmény és kistermelő jelentette be részvétéli szándékát. A kiállítók az agrártermelés tfeljes vertikumát felölelik. Különösen figyelemreméltó, hogy a termelési rendszerek a rendelkezésre álló területnek több mint egyharma- dán állítanak ki. A 22 termelési rendszer bemutatója felöleli a legfontosabb termelési ágazatokat. A kollektív élelmiszeripari bemutatón 48 önálló vállalat vesz részt. Említést érdemel, hogy 76 egyéni kiállító teszi színesebbé tevékenységének bemutatásával a kiállítást. . Az OMÉK központi mondanivalóit 19 ágazati bemutató tárja a látogatók elé. Szemlélteti a kiállítás az egyes ágazatok népgazdasági szerepét, tájékoztat a különféle együttműködési formákból. Képet ad a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelő tevékenységéről. Minden bizonnyal ^nagy érdeklődésre tarthat majd számot a kistermelők bemutatója. , Az iparvállalatok kiállításai beépülnek az ágazati bemutatókba, így mindenütt hangsúlyozott szerepet kap a biológiai alapok mellett a technikai és technológiai alapok bemutatása is. Az élelmiszer-termelés háttériparát 93 ipari nagyüzem — a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripari gépgyártóktól a könnyűipari vállalatokig — reprezentálja. Zsűrik és díjak Rövidesen elkészül az OMÉK végleges szakmai forgatókönyve. Az ágazati bemutatók közül a legnagyobb figyelmet a főpavilonban elhelyezett agrárpolitikai és élelmiszeripari bemutatók igényes, magas színvonalú megrendezésére fordítják. A széles körű hazai és nemzetközi részvétel a kiállításon kedvező lehetőségeket teremt a nemzetközi együttműködés további erősítéséhez, új kapcsolatok kialakításához. A KGST Mezőgazdasági Együttműködési Állandó Bizottságának 61. ülésén hozott határozata értelmében a 70. OMÉK-en kerül sor első ízben a szocialista országok kimagasló ágazati eredményeinek bemutatására és versenyeztetésére. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar. az erdészet és az elsődleges faipar, valamint az azokat ellátó iparágak területén az elmúlt ötéves tervben elért kiváló eredmények szemléltetésére eredmény- és teljesítmény-bemutatót is rendeznek a kiállításon. Ezekre már eddig is nagyon sok"üzem jelentkezett. A szántóföldi növénytermesztési, eredmény bemutatóra például 120, a kertészetire 44, az állattenyésztésre 113, az élelmiszeriparira 108, a fagazdaságira 5, a kutatási eredménybemutatóra 17, a háztáji és kisgazdaságok eredménybemutatójára 18, és az építészeti eredménybemutatóira 4 üzem jelentette be részvételi szándékát. A bemutatott teljesítményeket a legjobb szakemberekből álló bizottságok bírálják el, s a következő díjak odaítéléséről döntenek: miniszteri vándoríjak, nagydíjak, teljesítménydíjak, oklevelek. A látogatókért Nagy figyelmet szentel a kiállítás a látogatóknak. Részükre szakmai programokat, valamint művelődési és szórakoztató rendezvényeket szerveznek. A szakemberek agrárpolitikai fórumon vehetnek részt és több tudományos; szakmai témában hallgat-, hatnak meg előadást. A kiállítási területtel szomszédos galopppályán tenyészállat-felvezetést, lovasbemutatót, fogathajtó - versenyt is láthatnak az érdeklődők, és itt rendezik az úttörők országos lovasbajnokságát, a nemzetközi díjugrató versenyt és a nemzetközi galoppversenyt az OMÉK díjáért. A kiállítás" kilenc napig tart nyitva. Gondoskodni kell 700—800 ezer hazai, és 20—25 ezer külföldi látogató kultúrált fogadásáról és ellátásáról. A MÁV a látogatás ideje alatt, az utazás köny- nyítésére 50 százalékos utazási kedvezményt nyújt. Cs. F.
