Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám

4 <* PETŐFI NÉPE * 1985. június 5. Hol a helyük? Anélkül, hogy akár magasz­talnánk, akár pedig lekicsiny- lenénk a különféle kisvállal­kozások szerepét a termelő­munkában, megállapíthatjuk: e közösségek léte az emberi alkotóerő kibontakozásának egyik tényezőjévé vált. Ha nem így volna, dolgozna-e ma Bács-Kiskun megyében, sze­mélyes szükségleteink jobb ki­elégítéséért, ilyen érdekeltségi formában csaknem tízezer em­ber? A munkájukból származó bevétel — a Pénzügyminiszté­rium Ellenőrzési Főigazgatósá­ga megyei igazgatóságának adata szerint — 1984-ben el­érte volna-e a 900 millió fo­rintot? Az olvasó természetesen nem számokra kíváncsi elsősorban. Mert igaz ugyan, hogy az or­szágban 1982 óta a kisvállal­kozások köre 659,3-ról 28 665-re bővült, s bevételük tavaly 31 milliárd 695 millió forintot tett ki, helyzetük, szerepük megítélésében egyszerű össze- adási műveletnél többre van szükség. Alighanem akkor já­runk jó nyomon, ha figye­lembe vesszük: a kisszerveze­tek között legtöbb, 18 ezer 178 vállalati gazdasági munkakö­zösség, amelyek hasznosan se­gítik az árutermelést. Arra, hogy munkájuk mennyire fe­lel meg az üzemenként eltérő, változó követelményeknek, tu­catszámra hozhatnánk fel pél­dát. Nézzünk egyet! A Magyar Hűtőipari Válla­lat . bajai gyárában száz főnyi létszámhiány pótlására alakí­tottak vgmk-t olyan munkák elvégzésére, amelyekkel más­képp nehezen birkóztak volna meg. A múlt esztendőben 400 tonna árut csomagoltak a kö­zösség tagjai. Kétmillió forint értékű termelés igazolja tevé­kenységük eredményességét. Karbantartó és üzemviteli gmk is működik a gyárban. Ez a csoport 40—50 százalékkal olcsóbban megold olyan fel­adatokat. amelyekért egy kül­ső vállalat vagy szövetkezet teljes árat kérne. Nem baj az, ha egy lakatos két műszakban, nagyobb mun­kával többet keres — hangoz­tatta nemrég egy amk-zó me­gyénknek egy másik gyárár ban. Válóban. Miért ütköz­nénk meg azon, amikor vala­ki szabad idejének egy jelentős részében új értéket alkot, hogy ezzel saját személyes szükség­leteit is jobban kielégíthesse? Nevezhető-e hátrányosnak az a körülmény, hogy a vgmk-k megsokasodásával több he­lyütt már válogathatnak a vállalati vezetők: kik azok, akik az adott feladatra a leg­inkább alkalmasak? Arra vi­szont feltétlenül ügyelni kell — mondta el szerkesztősé­günkben a minap egy gyári dolgozó —, hogy semmilyen vgmk-vállalást ne „hozzanak” előre, a rendes napi nyolc­órai munkaidő rovására. A fő­munkaidő hatékony végigdöl- gozása minden további jöve­delemszerzésnek előfeltétele — és hosszabb távon is fontos társadalmi érdek fűződik hoz­zá! Szükség van-e a vgmk-kra és más kisszervezetekre? Hoz­zásegítve a gazdasági életet a megélénküléshez,, és bizonyos mértékig feloldva a jelenlegi munkaerőkínálat ellentmon­dásait, azt kell mondani, hogy igen. Mint Kádár János kong­resszusi vitazáró beszédében a vállalati gazdasági munkakö­zösségekről elmondta: „Kísér­letről van szó, azt hiszem, ez mindenki előtt világos. Célja, hogy bizonyos hiányosságokat pótoljon, amit meg is tesz. De torzulások is tapasztalhatók. Mégis úgy véljük, hogy a megfelelően dolgozó vállalati munkaközösségekre szükség van. Jó vonásaikat erősítsük, a rosszakat faragjuk le." Az útravaló ma’ is érvényes, megszívlelendő, hogy a munkaközösségek továbbra is azt a helyet foglalják el a gazdaságban, amire hivatot­tak: a nagyobb egyéni érde­keltség révén segítsék, kiegé­szítsék a nagyüzemi termelést. Ebben a folyamatban megvan a szerepe az utóbbi időben fej­lődésnek indult vállalati de­mokratikus vezetésnek is. A szocialista tulajdonosi felelős­ségérzet — mint legfőbb kont­roll — nyújt ehhez biztos ala­pot mindegyik termelőüzem­ben. Kohl Antal FÉL ÉV AZ ÖNÁLLÓSÁG ÚTJÁN A jövőre is a Nett-nél gondolnak-• Munká­ban a Far­kas Berta­lan brigád. A többszö­rös arany­érmes, a vállalat ki­váló bri­gádja cí­met elnyert kollek­tíva női blúzokat készít hol­land ex­portra. A Nett Konfekcióipari Vállalat — koráb­ban a Fékon Bajai Gyára — ez év januárjá­ban lett önálló, s ilyen módon gyorsabban alkalmazkodhat a piac igényeihez. A vállalat vezetőinek nem sok idő kellett ahhoz, hogy levonják a konzekvenciákat, amelyek így hangzanak: nagyobb a kockázat, s bár rugal­masabbak, de sérülékenyebbek is. Majdnem fél éve, hogy ráléptek az önállóság olykor rö­gös útjára, amely nemcsak veszélyeket rejt magában, de stabilitást, fejlődési lehetőséget is. Pogány Béla igazgató nagyon óvatosan fogalmazott. — Az önállóság gyorsan hul­lott az ölünkbe, alig volt időnk felkészülni, de megpróbálunk élni vele. A Nett Konfekcióipari Vállalat a fiú- és a kamaszinge­ket gyártja belföldre, női blúzo­kat a tőkés piacra, női ruhákat szocialista exportra. Már ebben az évben szeretnénk növelhi a női blúz és a ruhatermelés meny- nyiségét... A terv összesen 1,5 millió da­rab termék előállítása és értéke­sítése. Ezt a mennyiséget 1,2 mil­lió normaóra alatt kell elkészíte­ni. A termékek mintegy 60 szá­zaléka a gyárban, a többi a tsz- ek melléküzemágaiban és a be­dolgozóknál készül el. A nagy kérdés: tudják-e a tervhez igazí­tani a kapacitást? — A gyártási program nagyon feszített — vette át a szót Obá- dovics Istvánné, a pártvezetőség titkára. — Időre kell dolgozni, de nagyon rövid az átfutás. A tőkés­és a szocialista export szezonjel­legű és a határidőket pontosan 9 Obádovics Istvánné, a pártvezetoáég titkára megbeszélést tart VI- dákovics István brigádvezetővel és Teleki Ferencné szalagvezetővel. tartani kell. A meglevő termelé­si kapacitás megfelelőnek ígérke­zik, ugyanis a gyári 750-es lét­szám mellett, négy tsz-mellék- üzemág és 220 bedolgozó készí­ti termékeinket. S az alapanyag? A pamut és pamut-típusú szövetek beszerzé­sénél mindig nagy a bizonytalan­ság. Szerencsére sikerült olyan kontaktust teremteniük a gyártó vállalatokkal, hogy amit nem tudtak szerződésben lekötni, azt raktárról vásárolhatták meg. Az első félévre az alapanyag meg­van, a második félévre pedig már jobbak a szerződéskötésre a ki­látások. — Tőkés bérmunkában 400 ezer darab női blúzt készítünk a 80 ezres blúzexport mellé. Női ru­hákból 40 ezret, fiú- és kamasz­ingből egymillió darabot gyár­tunk. A termelési érték megha­ladja a 225 milliót, amelyből a nyereség 24—25 millió forint — számolt az igazgató. Mindezeket azért mondtam el, mert az irá­nyítás nagyobb felelősséget ró a vállalat minden vezetőjére, így a nyereség megszerzésében is. En­nek feltétele a vállalati érdekhez való alkalmazkodás, a tulajdono­si szemlélet erősítése. Azt meg­értetni: nemcsak teljesíteni kell a tervet, de gondolkodni is. A dön­tési szabadság az óriási lehető­ségeken kívül nagyobb alapossá­got is igényel. — Az önállóságot most tanul­juk — folytatta a párttitkár —, de erősítjük a műszaki szakem- . bergárdánkban, a termelésfrá“':« nyitókban, a munkásokban a kéz- c deményezőkészséget, az önál­lóbb, piacorientált gondolkodást. A pártvezetőség kezdeményezte a termékváltást, ingről a blúzra és a női ruhát tőkés exportra. Még vitát is rendeztünk, s nem ok nélkül. Kis szériáról lévén szó, gyakoribb az átállás, nehezebb teljesíteni a normákat. Kis cso­portokban beszélgettünk a mun­kásokkal, s értettük meg min­dönkivel: ez létkérdés számunk­ra. A külső kapacitások megtar­tása is veszélyben forgott. Alapo­san tanulmányoztuk ezt a gon­dot, s úgy határoztunk: szükség van rá, ezért ezt a szemléletet a vezetőkben is megerősítettük. A Nett Konfekcióipari Vállalat vezetői már a következő évek tennivalóit is megfogalmazták: A termelőmunka jelenlegi mé­reteinek megtartása mellett mó­dosítani kell a termékszerkezetet. Ez azt is jelenti, hogy a foglal­koztatott munkaerő jobban, ter­melékenyebben végezze munká­ját. ’ Olyan minőségű termékekre van szükség, amelyek megfelel­nek a Nett fantázianévnek. Több lábon kell állni, fogalmazták meg a gyár vezetői. A lányka- és a női blúzok mellett' olyan női ruhákat kell készíteni, amelyek minőségben és összetételben is kielégítik a vásárlók igényeit, le­kötik a munkaerőt. Ez biztonsá­got jelent gz egész kollektívának. Fél év nem sok idő egy válla­lat életében. A Nettnél a terme­lésre, az erők csoportosítására, a gondolkodásra is felhasználták ezt az időt. Óhajuk — a kívánsá­goknak tnegfelelően — teljesíte­tni fí^níiegrendeléseket'.jór kihasz­nálni a lehetőségeket! ‘megalapoz­ni a jövőt. Gémes Gábor ÜJ KONSTRUKCIÓ ' A címben foglalt kérdés­sel Pálfi Sándort, a Gön­gyölegellátó Vállalat kecs­keméti gyáregységének igaz­gatóját kerestem meg elő­ször. Megtudtam, hogy a vállalat a megyében több mint 1 millió 200 ezer különböző típusú lá­da szállítására kötött szerződést. Ezt szállí­tani tudják. Ezenfelül nem, vagy csak rész­ben tudják kielégíteni a jelentkező igénye­ket. Az igazgató elmondta, hogy az alma ex­portjához szovjet kérésre az idén új szab­vány szerint gyártják a ládát. Így erősebb, stabilabb lesz. Ezzel együtt azonban megnő az anyagfelhasználás, az előállítási idő, nö­vekszik a költség, az ár. Lesz-e elég láda a betakarításra? Ez manapság nagyon lényeges tényező, hiszen a csomagolóanya­gok a beszerzéstől vagy az elké­szítéstől számítva bizonyos idő elteltével kerülnek felhasználás­ra, addig csak lekötik az anyagi erőforrásokat. □ □ □ 4 A Zöldért és a hetényegyhá- zi Egyetértés Szakszövet­kezet közös lá­dakészítő üze­mében már az új szabvány szerint készítik a ládákat. A Zöldért áruforgalmi osztály- vezetője, Gedai László ebben a témakörben kifejtette, hogy a termésmennyiség alakulása, s így az időjárás nagyban megszabja a ládaszükségletet. Az előzetes ter­mésbecslések alapján (ez folyama­tos) el lehet mondani, hogy a me­gyében termett \ zöldséget, gyü­mölcsöt lesz miben a vevőhöz szállítani. A számításokat csak egy átlagon felüli termés borít­hatja fel. A Zöldért, mintegy két­millió láda különféle árut forgal­maz az idén. A rekeszek egy ré­sze- már készen várja a felhasz­nálást, másik részük most készül. Kapcsolatban állnak olyan terme­lőszövetkezetekkel. akik fa- és fűrészüzemmel rendelkeznek így saját ládaszükségletüket elő tud­ják állítani sőt még eladásra is jut. Ilyen például a tiszakécskei Béke és a kecskeméti Szovjet— Magyar Barátság Termelőszövet­kezet. Van olyan partnerük is. mint a Jászszenti ászlói Termelő- szövetkezet, amelyik a Zöldért által szállított-alapanyagból a fel- használás helyén szegeli össze a ládákat. Hetényegyházán az Egyetértés Szakszövetkezettel ta­valy óta közösen működtetnek egy lédakészí-tő üzemet. Itt kor­szerű olasz gépsorokon havonta 30 ezer darab szatmári láda ké­szül új szabvány szerint. Külső gyártótól 'is vásárolnak. A GEV Vállalattól az idén is maidinem 300 ezer darab különféle ládát ren­deltek. □ □ □ A Termelőszövetkezetek Érté­kesítő Beszerző és Szolgáltató Vállalatánál Pordán Béla, erdé­szetvezető tájékoztatott. — Nap mint nap telexen, tele­fonon százezres nagyságrendben érdeklődnek a szövetkezetek: — Van-e láda? Sajnos, csak a szer­ződésben foglaltakat tudjuk telje­síteni, így azokon, akik későn „kaptak észbe” már nem tudunk segíteni. Az új ládaszabványról szólva valóban erősebb, jobban bírja a szállítást, eredményeseb­ben védi az árut. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy eldobó göngyölegről van szó, aminek egyszerűnek, .olcsónak kell lenni. Nem szerencsés hát a költ- séghöVekedés még akkor sem, ha az áru megóvása a cél. Vannak/ példák arra. hogy gyengébb cso­magolóanyagban is épségben cél­hoz érnek a gyümölcsök. Más úton kellene a megoldást keresni. □ □ □' A HUNGAJtOFRUCT megyei kirendeltségének vezetője Gyenes István. Kérésemre az • országos központtól telefonon kért tájé­koztatást. Eszerint országosan 1 millió szatmári almának való ex- portládára lenne még szükség. Bács-Kiskunlban — mint mondta — a HUNGARQFRUC.T export- szerződéseihez biztosítva van a ládamennyiség. Béléspapírból, kö­töződrótból is van elegendő, azon­ban jó termés esetén adódhatnak gondok. Kérdésemre, hogy mi­képp lehet ellensúlyozni az eset­leges 'hiányt, a kirendeltségvezető így válaszolt: — Maximálisan ki kell hasz­nálni a rendelkezésre álló készle­teket. Nagyon sok rossz láda -hal­mozódott fel az utóbbi években. Ezeket ki kell javítani. Tárgyalá­sók folynak a szovjet megrende­lőkkel arról, hogy november 1-e után már kartondobozokban is átveszik az almát. L. Szabó László OMÉK, 1985 A HUNGEXPO-nál lezárultak az augusztus 17. és 25. között megrendezendő 70. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár hazai és külföldi nevezései. A kiál­lítók ugyanis szerződésben lekötötték a ren­delkezésre álló kiállítási terület csaknem tel­jes egészét, így a rendezők a továbbiakban csak igen korlátozott számú jelentkezést tud­nak fogadni. Eddig 27 ország közölte részvételi szándé­kát a kiállításon, összesen 14 ország önálló nemzeti bemutatóval, 13 ország pedig vállala­tai útján képviselteti magát. 27 külföldi, 251 hazai kiállító Ágazati bemutatók A' szocialista országok közül 1900 négyzetmétert igényelt be­mutatójához a Szovjetunjó, a második legnagyobb kiállító pe­dig Csehszlovákia, lesz, amely 1524 négyzetméteren mutatja be termékeit, önálló nemzeti bemu­tatóval vesz részt az idei kiállí­táson Vietnam, Kuba, Dél-Jemen és Afganisztán is. Sok vállalat, cég jelezte kiállítási szándékát az NSZK-ból, Ausztriából, Svájcból, és Angliából. A külföldi kiállítók összterülete meghaladja majd a 11 ezer négyzetmétert. Természetesen ennél jóval na­gyobb, 101 ezer négyzetméternyi helyet foglalnak el a magyar ki­állítók. Napjainkig 251 üzem, in­tézmény és kistermelő jelentette be részvétéli szándékát. A kiállí­tók az agrártermelés tfeljes verti­kumát felölelik. Különösen figye­lemreméltó, hogy a termelési rendszerek a rendelkezésre álló területnek több mint egyharma- dán állítanak ki. A 22 termelési rendszer bemutatója felöleli a legfontosabb termelési ágazato­kat. A kollektív élelmiszeripari be­mutatón 48 önálló vállalat vesz részt. Említést érdemel, hogy 76 egyéni kiállító teszi színesebbé tevékenységének bemutatásával a kiállítást. . Az OMÉK központi mondani­valóit 19 ágazati bemutató tárja a látogatók elé. Szemlélteti a ki­állítás az egyes ágazatok népgaz­dasági szerepét, tájékoztat a kü­lönféle együttműködési formák­ból. Képet ad a háztáji és kise­gítő gazdaságok árutermelő tevé­kenységéről. Minden bizonnyal ^nagy érdeklődésre tarthat majd számot a kistermelők bemuta­tója. , Az iparvállalatok kiállításai be­épülnek az ágazati bemutatókba, így mindenütt hangsúlyozott sze­repet kap a biológiai alapok mel­lett a technikai és technológiai alapok bemutatása is. Az élelmi­szer-termelés háttériparát 93 ipa­ri nagyüzem — a mezőgazdaság­tól és az élelmiszeripari gépgyár­tóktól a könnyűipari vállalatokig — reprezentálja. Zsűrik és díjak Rövidesen elkészül az OMÉK végleges szakmai forgatókönyve. Az ágazati bemutatók közül a legnagyobb figyelmet a főpavilon­ban elhelyezett agrárpolitikai és élelmiszeripari bemutatók igényes, magas színvonalú megrendezésére fordítják. A széles körű hazai és nemzetközi részvétel a kiállítá­son kedvező lehetőségeket teremt a nemzetközi együttműködés to­vábbi erősítéséhez, új kapcsola­tok kialakításához. A KGST Me­zőgazdasági Együttműködési Ál­landó Bizottságának 61. ülésén ho­zott határozata értelmében a 70. OMÉK-en kerül sor első ízben a szocialista országok kimagasló ágazati eredményeinek bemuta­tására és versenyeztetésére. A mezőgazdaság, az élelmiszer­ipar. az erdészet és az elsődleges faipar, valamint az azokat ellátó iparágak területén az elmúlt öt­éves tervben elért kiváló ered­mények szemléltetésére ered­mény- és teljesítmény-bemutatót is rendeznek a kiállításon. Ezek­re már eddig is nagyon sok"üzem jelentkezett. A szántóföldi nö­vénytermesztési, eredmény bemu­tatóra például 120, a kertészetire 44, az állattenyésztésre 113, az élelmiszeriparira 108, a fagazda­ságira 5, a kutatási eredmény­bemutatóra 17, a háztáji és kis­gazdaságok eredménybemutató­jára 18, és az építészeti ered­ménybemutatóira 4 üzem jelen­tette be részvételi szándékát. A bemutatott teljesítményeket a legjobb szakemberekből álló bi­zottságok bírálják el, s a követ­kező díjak odaítéléséről döntenek: miniszteri vándoríjak, nagydíjak, teljesítménydíjak, oklevelek. A látogatókért Nagy figyelmet szentel a kiál­lítás a látogatóknak. Részükre szakmai programokat, valamint művelődési és szórakoztató ren­dezvényeket szerveznek. A szak­emberek agrárpolitikai fórumon vehetnek részt és több tudomá­nyos; szakmai témában hallgat-, hatnak meg előadást. A kiállítási területtel szomszédos galopp­pályán tenyészállat-felvezetést, lo­vasbemutatót, fogathajtó - ver­senyt is láthatnak az érdeklődők, és itt rendezik az úttörők orszá­gos lovasbajnokságát, a nemzet­közi díjugrató versenyt és a nemzetközi galoppversenyt az OMÉK díjáért. A kiállítás" kilenc napig tart nyitva. Gondoskodni kell 700—800 ezer hazai, és 20—25 ezer külföl­di látogató kultúrált fogadásáról és ellátásáról. A MÁV a látoga­tás ideje alatt, az utazás köny- nyítésére 50 százalékos utazási kedvezményt nyújt. Cs. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom